A Kárpát-medence gazdag népzenei örökségét életben tartó és azt a szélesebb közönséggel megismertető Pál István „Szalonna” és Bandája egy olyan zenekar, amely hivatásául választotta ennek a csodálatos világnak a tanulását, tanítását és terjesztését Magyarországon és szerte a nagyvilágban. Muzsikájuk egyfajta örömzene, mely minden korosztály számára érthetővé és szerethetővé teszi a saját és a velünk élő nemzetségek hagyományos kultúráját.
A Kárpát-medence népzenéjének szeretete
Pál István „Szalonna” és Bandája a Kárpát-medence népzenéjének mély szeretete hívta életre. Ez a szeretet az a hajtóerő, amely a zenekar minden tagját arra ösztönzi, hogy a hagyományt ne csak megőrizzék, hanem aktívan átörökítsék is. A zenekar repertoárjában a szívet szorongató lassú dallamok, a virtuóz legényesek, a csárdások különleges világa mind megtalálható. Ezek a dallamok nem csupán hangjegyek, hanem generációk történetei, érzései, örömei és bánatai, amelyek a zenekar előadásában kelnek életre.
Hagyományos hangszerek és az emberi ének ragyogása
A zenekar hangszerei között hallhatók a hagyományos paraszti világ furulyái, dudái, a vonóshangszerek robosztus megszólalása, valamint a méltón hungarikummá vált cimbalom és tárogató is. Ezek a hangszerek adják a zenekar jellegzetes hangzását, amely egyszerre archaikus és modern. A legszebb hangszer hangja azonban az emberi ének, amely beragyogja mindezt. Az emberi hang az, ami a legközvetlenebbül tudja kifejezni a népzene érzelmi mélységét és szépségét.
A Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai
A zenekar tagjai mind a mai napig a hetven esztendős Prima Primissima díjas Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Ez a tagság nem csupán szakmai elismerés, hanem egyben garancia is a zenei minőségre és a hagyományok tiszteletére. Éltető erejük az a szeretet, ahogyan a zenekart fogadják az ország legkisebb falvaiban és a világ legnagyobb színpadain egyaránt. Ez a szeretet ad erőt nekik a folytatáshoz és a népzene terjesztéséhez.
Riport Pál István Szalonnával
Pál István „Szalonna” - A primás és művészeti igazgató
Pál István „Szalonna” 1980. június 6-án született Kárpátalja egyik leggyönyörűbb vidékén, a máramarosi hegyek tövében, Visken. Zenei indíttatása mondhatni az anyatejjel szívta magába, hiszen szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, és mai napig lakókörnyezetük és szülőföldjük aktív zeneművelői. Édesapja amellett, hogy egykor a Kijevi Operaház karnagyaként dolgozott, hosszú évekig muzsikált Visken és környékén lakodalmi zenészként. Nevéhez fűződik számos kárpátaljai népzenei gyűjtés, ezáltal gyermekei is korán belecsöppentek a népzene/zene gyönyörű világába.
István zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek. Miután szülőföldjéről elköltöztek, középiskolai tanulmányait a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1995-ben került Budapestre. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója 2010-ben lett, ahol népi vonós tanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját.
A Galga zenekar tagjaként évekig tercprímásként muzsikált, majd a Fonó zenekar tercprímása lett. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett a nagy múltú együttes zenekarvezető prímása és jelenleg művészeti igazgatója. Saját bandája és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara mellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség.
A zenekar tagjai és a népzene oktatása
A zenekar tagjai Pál István mellett Pál Eszter, Doór Róbert, Gombai Tamás, Ürmös Sándor Ferenc, Gera Attila és Karacs Gyula. Ezek a zenészek nem csupán előadóművészek, hanem a népzene elkötelezett hívei is, akik a koncertezés mellett a népzeneoktatásban is nagy szerepet vállalnak. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért Pál István például rengeteg népzenei gyűjtést készített Erdélyben és Kárpátalján. Szülei révén egész korán kapcsolatba került a tanítással is, ma már az ország egész területéről vannak tanítványai. Nyaranta immár 25 éve jár vissza Kárpátaljára, hogy a család által szervezett tiszapéterfalvi népzenei táborban szülőföldje tehetséges zenészeit oktassa barátaival, kollégáival karöltve.
Több nagynevű külföldi egyetem vendégprofesszora volt az elmúlt években. A Beregszászban immár ötödik éve megkezdett népzenészképzés megalapítója. Mára Kárpátalja-szerte táncházak hirdetik munkássága gyümölcsét, hiszen Rahótól Ungvárig havi 8-10 táncház szolgálja az itt élő közösséget. A népzene oktatása és a táncházak szervezése kulcsfontosságú a hagyományok életben tartásában és a fiatal generációk bevonásában.
Nemzetközi sikerek és elismerések
Pál István „Szalonna” és Bandája az elmúlt években fellépett mind Európában, mind a tengerentúlon. Játszottak többek között Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Mexikóban és az Egyesült Államokban. 2006-ban a Magyar Köztársaság küldöttjeiként részt vettek az Egyesült Királyság 1956-os díszünnepségén, olyan kiváló művészek társaságában, mint az Oscar-díjas Jeremy Irons, Vásáry Tamás zongoraművész, és a Grammy-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta. Külföldi koncertjeik nagy sikerrel zajlanak, az egyik legemlékezetesebb Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek. Ezek a nemzetközi fellépések nem csupán a zenekar, hanem a magyar népzene számára is komoly elismerést jelentenek.
Diszkográfia és zenei feldolgozások
A zenekar három nagylemezt jelentetett meg: az Örömzenét, az Útravalót és a Népzene a Kárpát-medencéből című albumokat. Ezeken a lemezeken a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. A feldolgozások lehetőséget adnak arra, hogy a hagyományos dallamokat új kontextusba helyezzék, és ezáltal még szélesebb közönséghez juttassák el. A zenekar célja, hogy a népzene ne egy múzeumi darab legyen, hanem egy élő, fejlődő műfaj, amely képes megszólítani a mai embereket is.
Jubileum - A zenekar 20 éves fennállása
A zenekar 20 éves fennállására egy különleges népzenei válogatással készült. Ez a jubileum nem csupán egy mérföldkő, hanem egy alkalom is arra, hogy visszatekintsenek az elmúlt két évtizedre, és megünnepeljék a népzene iránti elkötelezettségüket. A jubileumi koncert egy olyan esemény, ahol a zenekar bemutatja azt a zenei utat, amelyet bejártak, és megosztják a közönséggel a Kárpát-medence kultúrájának megőrzését és átörökítését célzó munkájuk gyümölcsét. A Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai a Váci Tavaszi Fesztivál vendégei voltak, ahol a közönség 2000 Ft-os belépőjegy ellenében élvezhette a zenekar előadását. A rendezvényre való belépéssel a résztvevők hozzájárultak, hogy az esetleges felvételeken felismerhető arcuk, megjelenésük rögzítésre és közlésre kerülhessen, például a Folknaptárba.
A népzene ereje és üzenete
A Pál István „Szalonna” és Bandája által képviselt népzene sokkal több, mint egyszerű dallamok és ritmusok. Ez egyfajta kulturális híd, amely összeköti a múltat a jelennel, és a különböző nemzetiségeket egymással. A zenekar muzsikája a Kárpát-medence leggyönyörűbb muzsikáit szólaltatja meg, és ezzel hozzájárul a régió kulturális sokszínűségének megőrzéséhez. A népzene ereje abban rejlik, hogy képes megszólítani az emberi lelket, és egy olyan közösségi élményt nyújtani, amely megerősíti a hagyományokhoz való kötődést.
A zenekar munkássága azt bizonyítja, hogy a hagyományos kultúra nem statikus, hanem dinamikus és élő, amely képes megújulni és a modern világban is releváns maradni. A népzene nem csupán szórakozás, hanem egyben identitásunk része, amely segít megérteni kik vagyunk, és honnan jövünk. Pál István „Szalonna” és Bandája ezen identitás egyik legfontosabb őrzője és terjesztője, akik muzsikájukkal a Kárpát-medence szívéből a világ színpadaira viszik a magyar népzene gazdag örökségét.