Ijesztő, amikor kisebb-nagyobb csomót vagy csomókat tapintunk ki a mellünkben, legyen szó akár nőről, akár férfiról. Azonnal felvetődik a rákos megbetegedés lehetősége, amely világszerte évről évre növekvő tendenciát mutat. Éppen ezért a rendszeres orvosi- és önellenőrzés, beleértve a hónalj területét is, kulcsfontosságú, hiszen az idejében felismert probléma a túlélés záloga. Fontos tudni, hogy a mellben észlelt csomó a közhiedelemmel ellentétben - bár jóval ritkábban - férfiaknál és serdülő fiúknál is előfordulhat. Az esetek döntő többségében az elváltozás nem rosszindulatú, de lehet más kóros állapot is a háttérben, ezért célszerű minden esetben orvoshoz fordulni.
Férfi emlőpanaszok és a gynecomastia
A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma. A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető. Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmeneti állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülőkorban nagy változásokon megy keresztül a szervezet. A fiúknál egyre több tesztoszteron termelődik, ami a másodlagos nemi jellegek kialakításáért is felelős.
A gynecomastia a mellszövet mennyiségének megnövekedése férfiaknál. Ez magában foglalhatja az egyik vagy mindkét mell duzzadását vagy általános megnagyobbodását. Általában az ösztrogén és a tesztoszteron hormonok egyensúlyhiánya okozza. Ezt az egyensúlyhiányt a hormonszint normális változásai vagy más tényezők okozhatják, mint például bizonyos gyógyszerek szedése, erős alkoholfogyasztás, marihuána használata, súlygyarapodás, májbetegség, vagy vesebetegség. A gynecomastia a leggyakoribb nem rákos emlőbetegség a férfiaknál. A férfiaknál más típusú kóros csomók vagy szövettömegek alakulhatnak ki a mellben, amelyek nem rákosak, és nem terjednek ki a mellen kívülre.
Gynecomastia Surgery before & After #shorts #ytshorts
Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása bár igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik. Amennyiben azonban a probléma tartósan fennáll - főleg úgy, hogy más tünetek is megfigyelhetőek, pl. késői serdülés, tejcsorgás - érdemes endokrinológushoz fordulni, hiszen meglehet, hormonális betegség húzódik a hátterében, amit kezelni szükséges. Ebben az esetben nagy eséllyel ösztrogéndominancia (túl sok ösztrogén, túl kevés tesztoszteron) figyelhető meg. Hogy kiderüljön, pontosan mi is áll a panasz hátterében, úgy hormonvizsgálat mellett képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) is szükség lehet. Hormonpótlás, de akár műtét is javasolttá válhat.
Egy 16 éves fiú esetében, aki mindkét mellében csomót észlel, ami nyomás hatására fáj, és az ultrahang vizsgálat „K2. Benignus. Mko a bimbó mögött, Jobb oldalon 1,5 cm bal oldalon 2 cm-es tömörülés van. Retroareolarisan fizikálisan gynecomastianak megfelelő echszegény terület látszik, malignitási jel nélkül. Teendőt nem igényel” eredményt mutat, a doktornő a következőt válaszolta: „Ebben az életkorban az emlők mirigyes része valóban gyakran tapintható. Az ultrahang által igazolt eltérés nem igényel beavatkozást. Lényeges a helyes életmód, megfelelő testsúly és a táplálékkiegészítők kerülése. A vitamin szedésének nincs akadálya, de a túladagolás lehetőségét el kell kerülni. Amennyiben tovább nőne a csomó, vagy fájdalom jelentkezne ellenőrzésre vissza kell menni.”
Az emlőrák és a férfiak
Az emlőrák általában a középkorú nők betegségeként ismert, de kisebb arányban férfiaknál is előfordul. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján az összes mellrákos beteg kb. 2%-a férfi. A férfiaknál a tünetek hasonlóak a nőknél tapasztaltakhoz. A mellrák kezdeti stádiumban ma már akár 100 százalékban gyógyítható, ezért a korai felismerés életmentő lehet.
A mellrák rizikófaktorai férfiaknál
- Genetikai mutációk: Azoknál a férfiaknál, akik bizonyos genetikai mutációkat bármelyik szülőjüktől örökölnek, nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata. Különösen a BRCA-1, -2 génmutációk ismert családi anamnézisében érdemes fokozottan odafigyelni.
- Magas ösztrogénszint: Bár a tesztoszteront férfi, az ösztrogént pedig női hormonnak gondoljuk, mindkét nem szervezetében megtalálhatók, eltérő szinteken. A férfiak ösztrogénszintje alacsonyabb, mint a nőké, de minden férfi szervezetében van némi ösztrogén. A magas ösztrogénszint növelheti a mellrák kockázatát.
- Klinefelter-szindróma: A férfiak sejtjeiben általában egy X és egy Y kromoszóma van. A Klinefelter-szindrómás férfiaknál egy ritka genetikai állapot áll fenn, amely akkor fordul elő, amikor egy férfi egynél több X-kromoszómával születik. Ez a szindróma a herék rendellenes fejlődését okozhatja, ami alacsonyabb androgénszintet és magasabb ösztrogénszintet eredményezhet.
Tünetek és felismerés
A férfi mellrák első jele általában egy csomó a mellben, amely kemény csomónak vagy kavicsszerű daganatnak tűnik. Arif Kamal onkológus szerint „A csomó a mellben gyakran egy gömbölyű, kemény területnek érződik. Lehet a bőr közelében és a mell belsejében is. Általában nem fájdalmas. Lehet mozgatható is, de sokszor egy bizonyos részen van, ahonnan nem mozdítható ki. A mérete az egészen apró, borsónyitól a golflabda méretűig is terjedhet.” Mivel a legtöbb férfi nem ellenőrzi rendszeresen a melleit, és nincs tisztában a férfi mellrák korai figyelmeztető jeleivel, ezért eltarthat egy ideig, amíg észrevesz egy csomót vagy más mellelváltozást, és orvoshoz fordul a problémával.
Természetesen nem a csomó az egyetlen tünet, ami mellrákra utalhat. Nem csak arra kell tehát felfigyelnünk, ha csomót érzünk a mellünkben. Különösen komoly figyelmeztető jel lehet, ha az elváltozások az emlő véres váladékozásával, ekcémaszerű kiütések megjelenésével és az itt lévő bőr behúzódásával társulnak, ami mielőbbi kezelést igényel. Bár a csomók többsége nem mellrák, fontos, hogy a mell, a mellkas vagy a hónalj szokatlan elváltozásait a lehető leghamarabb ellenőriztesse orvosával. Ezek a változások kevésbé súlyos állapotok jelei is lehetnek, ami nem rákos megbetegedés.
Az orvosi kivizsgálás menete
Amikor valaki csomót érez a mellében, akkor egyből felvetődik a rákos megbetegedés lehetősége. Ezért, ha bármilyen elváltozást észlel, az első lépés a háziorvos felkeresése, aki tovább tudja irányítani a további szakellátásra. Mihamarabb keressünk orvost, ha társuló tünetek is vannak, akár láz, fájdalom, tejcsorgás, nemi érés késése, vagy egyéb tünetek.
A férfiak mellpanaszainak értékelésére elvégzett tesztek hasonlóak a nők által végzett vizsgálatokhoz. Az orvos által végzett klinikai vizsgálat után tanácsot kaphat az emlő leképezésére szolgáló vizsgálatok elvégzésére.
Diagnosztikai vizsgálatok
- Fizikális vizsgálat: Az orvos kikérdezi a pácienst, majd kezével áttapintja az emlőket. Fontos mindkét hónalj vizsgálata is, kóros nyirokcsomókat keresvén!
- Ultrahang vizsgálat: Fiatalabb korban, és általában 35-40 év alatti nők és férfiak esetében ez az elsődleges képalkotó vizsgálat a sugárterhelés csökkentése miatt. Akut/sürgős esetben (tályog, trauma) egy általános lágyrész ultrahang vizsgálat elegendő. Amennyiben krónikus/idült emlő eltérést („csomó, göb, gumilabda”) tapintunk, centrumban javasolt annak kivizsgálása, „mammográfiás ultrahang” vizsgálat elvégzése.
- Mammográfia: Idősebb felnőtteknél a klasszikus röntgen alapú mammográfia is szóba jöhet.
- MRI: Néhány ritka esetben az emlő MRI-re is szükség lehet, különösen, ha az ultrahang és mammográfia nem ad egyértelmű eredményt.
- Biopszia: Ha a képalkotó vizsgálatok gyanús elváltozást mutatnak, a csomóból mintát kell venni, hogy pontosan diagnosztizálható legyen. Ehhez a gyanús terület magbiopsziájának kell alávetni, hogy a patológus mikroszkóp alatt alaposan megvizsgálhassa, és megállapíthassa, hogy rákról vagy más típusú csomóról van-e szó.
Patológiai vizsgálat és stádiumba sorolás
Ha rákról van szó, orvosa további biokémiai vizsgálatokat javasolhat a biopsziás mintán a hormonreceptorok (ösztrogén/progeszteron) számának és a HER-2 nettó fehérje vagy gén jelenlétének azonosítására. Ez az információ segít az orvosoknak, hogy a kezelést kifejezetten a ráktípushoz igazítsák, és meghatározzák az általános kilátásokat. Az összes vizsgálati eredmény együttesen alkotja a patológiai jelentést. Orvosainak meg kell beszélniük Önnel ezeket az eredményeket, leleteket.
A következő lépés annak meghatározása, hogy a rák mennyire terjedt el a szervezetben. Ehhez CT- vagy PET-vizsgálattal vizsgálják át az egész testet. A fentiek eredményei segítenek orvosának „stádiumba hozni” a rákot, ami nemcsak a kezelést irányítja, hanem arról is tájékoztat.
Mellrák típusok férfiaknál
- Invazív duktális karcinóma (IDC): Ez a mellrák leggyakoribb típusa férfiaknál és nőknél is. A tejcsatornákban kezdődik (azokban a csövekben, amelyek a tejet a mellbimbókhoz szállítják), és a mell belsejében lévő környező szövetekbe és azon keresztül növekszik.
- Invazív lebenyes karcinóma (ILC): Ez a típusú emlőrák a tejtermelő mirigyekben (lebenyekben) kezdődik, és az emlő belsejében a környező szövetekbe nő. Elterjedhet a nyirokcsomókra vagy a test más részeire.
- Gyulladásos mellrák: Ez a mellrák gyorsan növekvő formája. Az első tünetek általában a mell kipirosodása és duzzanata, nem pedig egy jól látható csomó. A tünetek gyorsan súlyosbodhatnak, fontos az azonnali kezelés.
Kezelési lehetőségek
Három különböző kezelési mód létezik, amelyek kombinációja segíthet a rák gyógyításában vagy ellenőrzésében, az adott helyzettől függően.
- Szisztémás terápiás lehetőségek: Ide tartoznak a kemoterápia, a célzott terápia, és a hormonterápia.
- Daganatos emlő műtétei: Ez magában foglalhatja a mastektómia, azaz az érintett emlő eltávolítását a mellbimbóval és a környező sötétebb területtel, amelyet bimbóudvarnak neveznek, valamint a nyirokcsomók elvezetését. Egyes férfiaknál az emlő konzerválása, azaz csak a rákos csomó eltávolítása a körülötte lévő normál szövet peremével elvégezhető, és ezt sugárkezelésnek kell követnie.
- Sugárterápia: Célzott sugárzással pusztítják el a rákos sejteket.
Egyéb emlő elváltozások fiúknál és kamaszoknál
Mind lányok, mind fiúk esetében, bármely életkorban előfordulhatnak emlő elváltozások, rendellenességek. Ezek jelenthetnek szimmetriában, vagy méretben létrejött eltéréseket, lehetnek egy-, vagy kétoldaliak. Fontos információ a gyermek neme, életkora. A legtöbb eltérés előfordulási gyakorisága függ a gyermek korától. A gyermekkori emlő elváltozások többsége jóindulatú, hormonális hatásra alakul ki.
Emlő aszimmetria
A nők 90%-ának nem egyforma a két melle. Ez jellemzően kamaszkorban a legszembeötlőbb, majd tinédzserkor végére az esetek többségében alig észrevehető fokúra kiegyenlítődik a két mell közötti eltérés. Önmagában az aszimmetria nem egy egzakt diagnózis (tüneti, nem kóroki), vagyis magában foglalja a normál alaki variációkat és a kóros eltéréseket is. Ide tartoznak a sérülés, vagy műtét utáni, vagy a daganatok miatti eltérések is. A legtöbb esetnek nincs ismert kiváltó kóroka, de sokszor társul elhízáshoz, vagy egyéb mellkasi alaki eltéréshez. Egy vizsgálat alapján az egészséges kamaszok 25%-a elégedetlen emlőjének méretével, alakjával, megjelenésével.
Makromasztia (emlő túlnövekedés)
Jóindulatú túlnövekedés mind a mirigyállományban, mind a zsírszövetben. Lelki negatív hatásán túl okozhat hát-, váll-, nyaki fájdalmat, sportaktivitás zavarát, ruházkodási nehézségeket. Indokolt esetben a műtéti technika (emlő megkisebbítés/reductio) a súlyosság mértékétől függ, egyénre szabott. Túlsúlyos kamasz fiúkban jellemző a mellek zsírállományi felszaporodása. Lehet egyoldali, vagy kétoldali, változó súlyosságú. Itt is a súlyosság mértékétől függ a szükséges helyreállító műtét - amennyiben ez indokolt.
Mikromasztia (emlő alulfejlettség)
A mell normálhoz viszonyított méretbeli elmaradása, ha a fejletlenséget a mirigyszövet hiánya okozza. Lehet akár szindróma részjelensége. Az emlő állományának pótlása különböző technikákkal történhet (pl. saját szövet, expander beültetés), gyermekkorban implantátumok beültetése alapvetően ellenjavallt.
Érfejlődési rendellenességek
A test bármely részén előfordulhatnak érfejlődési rendellenességek, így az emlőben is. Diagnosztikájukban alapvető az ultrahang, illetve a Doppler ultrahang vizsgálat. Válogatott esetekben MRI vizsgálat is indokolt lehet. Ha kiterjedt, esetleg műtéti ellátást igénylő, az emlőt is érintő esettel van dolgunk, célszerű a beteget angiológiában, radiológiában, plasztikai és rekonstrukciós sebészetben, gyermekbőrgyógyászati ellátásban jártas centrumba kezelni.
Poland-szindróma
Igen ritka, öröklődő betegség. Egyoldali részleges vagy teljes mellizomzat hiánnyal, azonos oldali emlő hiánnyal vagy alulfejlettséggel, borda, mellkasfali deformitással és azonos oldali végtag eltéréssel járó tünetegyüttes. Műtéti korrekciója nehéz, gyakorlott szakember gárdát kíván.
Emlőgyulladás (masztitisz) és tályog
Számtalan bőrt érintő gyulladásos elváltozás kialakulhat az emlőn is. Emlőgyulladás 2 hónapos kor alatt, illetve serdülőkorban mutat nagyobb gyakoriságot gyermekben. Diagnózisa fizikális vizsgálaton, illetve ultrahang vizsgálaton alapszik. Az egyszerű gyulladás helyi (gyulladáscsökkentő krémek) és szisztémás kezelése (nem szteroid gyulladáscsökkentők, antibiotikum) javasolt. Tályogot szintén orvosi fizikális vizsgálattal és ultrahanggal tudunk igazolni (mérete, elhelyezkedése). A tályog méretétől függően a terápia lehet konzervatív (antibiotikum), vagy műtéti. Fontos, hogy ha műtét történik, a metszés vezetése az emlősebészeti irányelveknek megfelelően történjen!
Trauma
Legtöbbször tompa trauma éri az emlőt, mely után vérgyülem alakul ki. Az esetek többségében fizikális vizsgálattal felállítható a diagnózis. Helyileg gyulladáscsökkentő krémek alkalmazása, melltartó viselése, hűtés, fájdalomcsillapítás javasolt.
Fibroadenóma
A kamaszok emlő daganatai közül a fibroadenomák a leggyakoribbak, legtöbbször a külső-felső negyedben alakulnak ki. Mivel ösztrogén érzékenyek, így pubertásban, vagy terhesség alatt gyorsan nőhetnek, panaszt okozhatnak. Az ellátás során alapvető a gondos anamnézis és fizikális vizsgálat. A mammográfiás ultrahang vizsgálat során az eltérés mérete, minősége és esetlegesen többszörös eltérés esetén a számuk is jól ábrázolható. Fontos, hogy az ultrahang vizsgálatot ebben gyakorlott vizsgáló végezze! 3-5cm nagyságú eltérés esetén 3 havonta szükséges radiológiai kontroll, amennyiben 1 év alatt nem tűnik el vagy nő/panaszt okoz, mintavétel után műtéti eltávolítás javasolt. Az 5cm-nél nagyobb eltérés mindenképpen műtéti indikáció, természetesen biopsia után végezhető el a műtét. Amennyiben rosszindulatú eltérés lehetősége felmerül a biopsia során, mindenképpen emlő daganat ellátásában jártas centrumban javasolt a beteg ellátása! A betegek sebészeti és radiológiai követése legalább 1 éven át indokolt!
Számfeletti emlőbimbó és emlőállomány
A tejlécnek megfelelően bárhol előfordulhat számfeletti emlőbimbó és állomány is. Fiúkban is! Ha ilyennel találkozunk, akkor a standard kérdéssor, fizikális és ultrahang vizsgálatot követően bizonyos esetekben műtéti ellátás javasolt. A műtétet aneszteziológiai megfontolások alapján 1 éves kort követően célszerű elvégezni, indikációja elsősorban esztétikai jellegű. Ha nem csak számfeletti bimbóval állunk szemben, a járulékos emlőállomány teljes eltávolítása is indokolt lehet a későbbi rosszindulatú elfajulás veszélye miatt.
Egészséges életmód és megelőzés
A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen a betegségek, köztük a rák távol tartásához. A ma már világjárványnak számító elhízás csaknem 13 különböző típusú rák kialakulásáért felelős. Ismerni kell a családtörténetüket is. Amennyiben a családban előfordult már hasonló megbetegedés, hormonkezelést kaptunk, vagy elmúltunk már 40 évesek, akkor a rizikó meghatványozódik, ezért a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen.
A legtöbb kamaszkori rendellenesség nem igényel sebészeti kezelést, mégsem elhanyagolható ezen elváltozások fizikai és pszichológiai hatása. Utóbbi miatt is kiemelt jelentőségű az elváltozások korai diagnosztikája és ehhez mérten kezelési terv felállítása. Miután nem minden emlőbetegség igényel sebészeti kezelést, a fentebb is részletezett elváltozások zömének kivizsgálása az alapellátás és gyermekgyógyászat tárgykörébe tartozik. Indokolt esetben sebészeti konzultáció válhat szükségessé.