A magyar közéletben és gazdaságpolitikában számos téma foglalkoztatja a közvéleményt, különösen az adórendszer, a beruházások és az uniós támogatások felhasználása kapcsán. Süli János, a paksi térség országgyűlési képviselője, volt miniszter neve több alkalommal is előtérbe került ezekben a diskurzusokban, legyen szó a hazai adórendszer jövőjéről, vagy a családi érdekeltségeket érintő agrárberuházásokról.
A „Tisza-adó” és a progresszív adórendszer kritikája
Magyar Péter politikai formációja, a Tisza Párt által javasolt adócsomag, a „Tisza-adó” komoly vitákat váltott ki. Ennek értelmében eltörölnék az egykulcsos személyi jövedelemadót, és helyette többkulcsos, progresszív adórendszert vezetnének be. Ez azt jelentené, hogy az évi ötmillió forint alatti jövedelmeknél maradna a 15 százalékos kulcs, ötmillió és 15 millió forint között 22 százalékra emelkedne az adó, míg a 15 millió forint feletti jövedelmeknél 33 százalékot kellene befizetni.
Süli János, a paksi térség országgyűlési képviselője határozottan elutasítja a Tisza-adó elképzeléseit. Álláspontja szerint a javaslat súlyos csapást mérne a munkavállalókra és a magyar gazdaságra. Kiemelte, hogy egy önmagára adó társadalom nem bünteti, hanem jutalmazza a jól és többet dolgozókat, különösen egy olyan munkaalapú társadalomban, mint a magyar.
Az egykulcsos adórendszer előnyei és a gazdasági növekedés
Süli János több éves céges vezetői tapasztalataira hivatkozva érvel az egykulcsos adórendszer mellett. Szerinte, ha nem éri meg bizonyos jövedelemhatárt átlépni a magasabb adókulcs miatt, akkor a munkavállalók nem vállalnak több munkát, legalábbis hivatalosan nem. Ez a jelenség a foglalkoztatás és a gazdaság „szürküléséhez” vezetne.
Mi a különbség az egykulcsos adó és a progresszív adó között? Egykulcsos adó vs. progresszív adó
Az egykulcsos adó kiszámítható, ösztönzi a gazdasági növekedést, csökkenti az adóelkerülés mértékét, valamint az adminisztrációs terheket. Tehát egyszerűsíti az adórendszer működtetését. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy versenyképességi előnyt is jelent, hiszen az alacsonyabb munkaerőköltségek vonzóbbá teszik Magyarországot a befektetők számára. Süli János hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt progresszív adózási tervei komoly nehézséget jelentenének nemcsak a munkavállalóknak, hanem a magyar gazdaságnak is. A jelenlegi világgazdasági kihívásokra való érdemi reagálás kulcskérdése ugyanis a versenyképesség növelése és az adminisztráció egyszerűsítése. Az egykulcsos rendszer ebből a szempontból is előnyös, míg a többkulcsos adórendszer csökkenti a beruházási kedvet.
A középosztály és a mezőgazdaság érintettsége
A javasolt adóváltoztatás különösen érzékenyen érintené a középosztályt, a családokat, és nem utolsó sorban a mezőgazdaságban dolgozókat, akiknek jövedelme épp a legmagasabb terhet jelentő sávban mozogna. Ez a csoport, amely a gazdaság gerincét adja, aránytalanul nagy terhet viselne, ami a fogyasztás csökkenéséhez és a gazdasági aktivitás lassulásához vezethet.
Süli János és az energetikai politika: A rezsicsökkentés és a külső nyomás
Süli János Tolna vármegye 3. számú országgyűlési képviselője egy másik kritikus pontra is felhívta a figyelmet, amely a Tisza Párt energetikai elképzeléseit illeti. Kiemelte, hogy a kiszivárgott terv szerint a párt az orosz energiáról való leválás költségeit a lakosságra hárítaná. Ennek részeként új adókat vezetnének be, megszüntetnék a rezsicsökkentést és a kedvezményes üzemanyagárakat, ami jelentős áremelkedést okozna.
Süli szerint a terv mögött elsősorban külső - brüsszeli és nemzetközi - elvárások állnak, amelyekhez a Tisza Párt alkalmazkodna, még akkor is, ha ez a magyar háztartások számára tragikus következményekkel járna. Nem meglepő, hogy egy éppen egy energetikai háttérrel rendelkező üzleti szereplő dolgozta ki a programot, amelyet Süli egyenesen „botrányosnak” és a lakosság számára tragikusan károsnak minősít. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP, illetve a jelenlegi kormány politikája képes ellenállni a külső nyomásnak, fenntartani az alacsonyabb energiaárakat és megvédeni a magyar lakosság anyagi helyzetét.
Süli János és a családi vállalkozások körüli vitatott ügyek
Süli János, aki 2014 és 2017 között Paks polgármestere, 2017-től 2022-ig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2022-ben rövid ideig ezért felelős államtitkár volt, családja több vitatott ügybe keveredett. Ezek az esetek rávilágítanak az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságára és a közbeszerzések tisztaságára vonatkozó aggodalmakra.
A Biogas Productor Kft. és az agrárberuházások
A Biogas Productor Kft., amely családi érdekeltség, 730 millió forint uniós támogatást nyert mezőgazdasági beruházásokra, köztük egy szarvasmarhatelep felújítására, ám évekkel később sem találtak ott állatokat vagy érdemi agrártevékenységet. A cég mindössze egy 50 ezer forintos számlával próbálta igazolni működését, amit a hatóság hamisnak tartott, ezért az Integritás Hatóság (IH) feljelentést tett költségvetési csalás gyanújával.
Az Integritás Hatóság tavaly februárban azt állapította meg, hogy a cég úgy kapott közel félmilliárdos támogatást az összességében 968 millió forintos mezőgazdasági projektre, hogy nem végzett valós mezőgazdasági tevékenységet. A projekt zárására adott 2 éves határidőt a Biogas Productor 2024 elejére több mint 2 évvel túllépte, és a telep addig az időpontig nem rendelkezett jogerős használatbavételi engedéllyel. A hatóság végül feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Süli János egy éve az ATV-nek reagálva azt mondta, hogy a használatbavételi engedély kiadásáig nem lehet állatot tartani a telepen. Az engedélyt tavaly február 6-án kapták meg, miután a hatóságok hónapokon át vizsgálták a szükséges feltételeket, például az itatóvíz minőségét. A pályázatban az szerepel a volt miniszter szerint, hogy a használatbavételi engedélytől számított egy éven belül kell 100 tehénnek lennie a telepen, ez meg is fog történni, ígérte. „Több elszámolásunk, több ellenőrzésünk volt. Minden feltételnek megfeleltünk jogilag-gazdaságilag” - fogalmazott a volt miniszter, aki azt kifogásolta, hogy az Integritás Hatóság a vizsgálat során nem kérdezett semmit a fia cégétől, de még csak helyszíni szemlét sem tartottak.
A tófalui szarvasmarhatelep eladása és a Hunland Group
A tófalui szarvasmarhatartó telep, amely arról híresült el, hogy azon évekig nem volt nyoma állattartásnak, pedig Süli János fideszes országgyűlési képviselő, volt miniszter fiának cége 468 millió forint uniós támogatást kapott rá, már nem a Biogas Productor Kft., hanem a HLT Production Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonában van. A tulajdoni lap szerint Süli János fia a holland Janssen család cégének adta el a szarvasmarha telepet, de az valószínűleg csak a cégbeszámolókból derül majd ki, hogy mennyiért cserélt gazdát.
Mindez úgy derült ki, hogy egy oknyomozó portál megkérte a környéken járó Hadházy Ákost, hogy nézze meg, vannak-e már marhák a telepen, a független képviselő pedig később azt jelentette, hogy 6 év után először látott szarvasmarhákat a karámban. Az Átlátszó emiatt szétnézett a cégadatbázisban és az ingatlan tulajdoni lapján is, utóbbin pedig már egy új cég nevét találta. A cégadatbázisban egyelőre nincs nyoma az eladásnak, de ennek két oka is lehet: vagy lassú az új adatok rögzítésének átfutási ideje, vagy pedig az, hogy Süli fiának cége bérlőként még jelen van a helyszínen.
A HLT Production Kft. tulajdonosa Janssen Joseph Henri és a Hunland Group Holding Kft., amely Huijs-Janssen Suzanne Petronella és Janssen Joseph Henri érdekeltsége. A milliárdos holland Janssen család már évtizedek óta él és működtet cégeket Magyarországon. Az Átlátszó szerint 2015-ben több megyében is nyertek az állami földek árverésein külföldi állampolgárok, de közülük is kiemelkedett a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese Joseph Janssen, aki feleségével és cégének ügyvezetőjével együtt valamivel több mint négyszáz hektárhoz juthatott hozzá a földárverések után, összesen 813 millió forintért.
Mi a különbség az egykulcsos adó és a progresszív adó között? Egykulcsos adó vs. progresszív adó
A Hunland cégcsoport ekkortájt megjelent szponzorként az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött is, amelyben Szijjártó Péter külügyminiszter játszott. De a család neve akkor is előtérbe került, amikor 2023-ban Orbán Viktor mintagazdasággá nyilvánította a Hunland cégcsoport öt cégét, köztük a HLT Production Kft.-t is.
Az Átlátszó megkereste a holland cégcsoportot, hogy megtudják, miért vették meg az ingatlant, de nem kaptak választ. Írtak a Biogas Productor Kft.-nek is, hogy megtudják, miért adták el az ingatlant, illetve, hogy végül vissza kellett-e fizetniük a felvett uniós támogatást, de ők sem válaszoltak.
A Rothschild & Co. tanácsadói szerződés
Másik nagy visszhangot kiváltó ügy volt, hogy Süli miniszterként több mint 3 milliárd forintos tanácsadói szerződést készített elő a Rothschild & Co-val közbeszerzés nélkül, amit kritikusai látszatmegbízásnak tartottak. Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal, „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. Ez az ügy rávilágít a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és a költségvetési fegyelem fontosságára, különösen nagy értékű állami megrendelések esetén.
Süli János vagyonnyilatkozata és egyéb érdekeltségei
Süli János vagyonnyilatkozata szerint egy madocsai 475 négyzetméteres üdülőtelek tulajdonosa. Ezen túl egy kb. 10 millió forintos motorcsónak is az övé, illetve egy Mazda CX60 is a tulajdonában van, amelynek az ára újonnan 20-25 millió forint körül kezdődik.
A Rosatom Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepének budapesti irodájában tucatszor is megfordult Rákay Philip - hívták fel az Átlátszó figyelmét olvasóink, akik a környéken laknak. Ez az információ a paksi bővítés, és az orosz energiapolitika körüli szélesebb összefüggésekre utal.
A politikai és gazdasági szféra összefonódása, az adórendszer jövője, az uniós támogatások felhasználásának átláthatósága és az energetikai stratégia mind olyan kulcsfontosságú kérdések, amelyek meghatározzák Magyarország jövőjét. Süli János neve ezekben a vitákban rendszeresen felbukkan, rávilágítva a közszereplők felelősségére és az átlátható kormányzás fontosságára.