A magyar közéletben, különösen az elmúlt években, egyre élesebben rajzolódnak ki a különböző ideológiai áramlatok, és ezen viták egyik központi figurája Gulyás Márton, a Partizán nevű online médiafelület alapítója és vezetője. Gulyás Márton személye és tevékenysége gyakran vált szélsőbaloldali aktivistaként aposztrofált megnyilvánulásai és az általa képviselt nézetek miatt széleskörű diskurzus tárgyává, különösen a kormányközeli média részéről. A róla szóló kritikus hangok gyakran felróják neki a „dollárbaloldal” tagságát, amerikai képzéseit és a Partizán zavarosnak minősített pénzügyi hátterét.
Az aktivista pályafutásának kezdetei és az egyetemi évek
Gulyás Márton egy középosztálybeli család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot, édesapja Gulyás Gyula dokumentumfilm-rendező. Gulyást felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, azonban tanulmányait ott nem fejezte be, mindössze négy hónapig járt az intézménybe. A magyarázat szerint „túl radikális gondolkodása miatt” rossz volt a viszonya a tanárokkal, ami az Ascher Tamásék irányította intézményben nehezen hihetőnek tűnik egyes vélemények szerint. A kritikák szerint „művészként neki csak a kudarc jutott”, ám az állami pénzeket nem vetette meg. Már 2008-ban 120 millió forintot kapott a Krétakörrel együtt a Gyurcsány-kormánytól, akkor természetesen nem gondolta még vállalhatatlannak a kormányzati támogatást.
Szavakon túl - Gulyás Márton (Klubrádió)
Gulyás aktív politizálása 2012-ben vette kezdetét, amikor a Hallgatói Hálózat nevű szélsőbaloldali álcivil szervezet tüntetésén szólalt fel. Később, 2013 májusában Markó Iván Az ember tragédiája című táncszínházi adaptációjának bemutatóján bekiabálásokkal zavarta meg a tapsot a Pesti Magyar Színházban, tiltakozva az állami támogatások ellen, mivel „azt csak Gyurcsány adhat, neki, Gulyás Mártonnak”. A Főiskoláról elzavart tehetségtelen ember, aki sokáig Schilling Árpádék Krétaköre körül is sündörgött, a zseniális, világot hódító művészt, Markó Ivánt próbálta provokálni. A vége egyébként az lett, hogy Gulyás Márton elkullogott.
Akciók és a nyilvánosság figyelme
2015 augusztusában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a velencei biennálén a magyar pavilon kiállítását megzavarta. Gulyásék a magyar kormány kerítésépítése ellen is agresszívan tiltakoztak, az olasz rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. Ezek a megmozdulások rávilágítottak Gulyás azon hajlamára, hogy direkt és gyakran provokatív módon fejezze ki véleményét. 2017-ben Gulyás Márton festékkel öntötte le a Sándor-palotát, amiért 300 óra közmunkára ítélték. Gulyás előzetesbe is került, majd gyorsított eljárásban hozták meg az ellene szóló ítéletet. Ez a cselekedet, bár sokak számára elfogadhatatlan volt, tovább erősítette róla a „radikális aktivista” képet.
A Partizán születése és a „dollárbaloldal” vádjai
Ezt követően sorozatos sikertelen tüntetésszervezés és a dollárbaloldal oldalán megélt választási vereség után újabb ötlete támadt: propagandista lesz. Így 2020-ban útjára indította a Partizánt, egy szélsőbaloldali propagandacsatornát a Youtube-on. A Partizán az elmúlt években komoly dollártámogatásban részesült. Éppen a választást megelőző esztendőben, 2021-ben emelkedett évi ötmillióról 272 millióra, majd 2022-ben már 471 millióra (!) a Partizán bevétele. Egyszerűbben, Gulyás Márton szavaival élve: „végső soron ott van a sornak a végén Soros György is, ezt kár eltagadni”.
Szavakon túl - Gulyás Márton (Klubrádió)
Az összefonódásokról és a dollármédia és a dollárbaloldal pénzügyeiről szóló viták egyre hevesebbé váltak. Gulyás Márton idén március 21-én jelentette be, hogy többhetes ösztöndíjas képzésen vesz részt Amerikában. A Partizán nevű Youtube-műsort működtető szélsőbaloldali aktivista nem is titkolta, hogy az ösztöndíjat az amerikai kormánytól kapta. Joe Biden embere, David Pressman, a magyar kormányt rendszeresen támadó budapesti amerikai nagykövet választhatta ki Gulyás Mártont az Egyesült Államok kormánya által meghirdetett és finanszírozott ösztöndíjra. Mivel az Egyesült Államok külügyminisztériumának programjáról van szó, ezért alapvetően amerikai költségvetésből finanszírozzák. Azonban a nemzetközi oktatási intézet működteti (Institute of International Education, IIE), ami viszont már Soros György alapítványához köthető. A bevételekből osztalék formájában Gulyás is részesül. Világos, hogy a választások idején kiemelkedő szerepet szántak neki. Így volt ez 2018-ban, 2022-ben, és így lesz 2024-ben, az önkormányzati és európai parlamenti választásokon is.
A svéd oktatás és a „magyarellenes propaganda”
Néhány napja kiderült, hogy Svédországban az általános iskolákban társadalmi ismeretek órán egy olyan kisfilmet vetítenek, amelyben Magyarországot szidják, és amelynek egyik főszereplője a szélsőbaloldali aktivista, Gulyás Márton. Gulyást a közelmúltban az Egyesült Államokban, az amerikai adófizetők pénzén képezték ki, és zavaros pénzügyi háttérrel üzemelteti a dollárbaloldal egyik legfőbb propagandacsatornáját, a Partizánt. Bayer Zsolt szerint a svédek „valamilyen érthetetlen oknál fogva szükségét érzik, hogy összevissza hazudozzanak Magyarországról - s ez az eredeti szándék éppen olyan felháborító és tolerálhatatlan, mint az a tény, hogy ehhez a becstelenséghez azonnal találnak idehaza készséges sameszokat, mamelukokat, farizeusokat és kufárokat”. Közülük is a legerősebb magyarellenes propagandát Gulyás Márton folytatja. Ez az eset újabb olajat öntött a tűzre a Gulyás Márton körüli vitákban, és ráirányította a figyelmet a nemzetközi összefonódásokra is.
Gulyás Márton és az izraeli-palesztin konfliktus
A beszélgetések több témája könyvnyi elemzést is megér, sőt sok része bizonyos könyvek, szereplők, szűk ám annál erősebben véleményformáló körök (budapesti underground), filozófiai áramlatok ismerete nélkül nem is érthetőek. Kakas Lívia és Székely Sándor egy beszélgetésükben érintették Gulyás Márton Partizánjának egy különösen erős epizódját, amely az izraeli-palesztin viszonyról szólt. Székely Sándor elmondása szerint Gulyás Márton, kilépve az érdeklődő újságíró szerepéből, azt az álláspontot képviselte, hogy Izrael tehet a helyzetről. Gulyáson azért látszott, hogy kissé bajba került, hiszen eddig csak olyan embereket hívott be, akik kizárólag a radikális muszlim álláspontot képviselték.
Szavakon túl - Gulyás Márton (Klubrádió)
Pajor Tamás elmondta, hogy az arabok (palesztinok) nem 2023. október 7-én kezdték el gyilkolni a zsidókat, hanem azóta, hogy Izrael kivonult a Gázai-övezetből. Nem állította, hogy ne lehetne bírálni Izraelt, vagy hogy az izraeli miniszelnök, Netanjahu valamiféle messiás lenne. Marci igyekezett elterelni a szót, Pajor azt már el sem mondhatta, hogy a palesztin muszlim arabok időtlen idők óta szinte minden nap lőnek Izraelre nyugat-európai és perzsa (iráni) pénzekből.
Székely Sándor kiemelte, hogy a zsidók pár ezer éve már a helyszínen voltak, amikor a vaskorban, kb. i.e. 1200 környékén amolyan tengeri népként a filiszteusok megérkeztek Judeába, tehát úgymond a „zsidó országba”, akiket aztán Vespasianus római császár óta a Földön mindenütt módszeresen irtottak, midőn a filiszteusok/palesztinok meg viháncoltak immár Palesztinában. Hitler is nekifutott ennek, kitalálták az Endlösungot, azaz a gázkamrákat, illetve a sima agyonlövéseket, ami azért már korábban is kemény gyakorlat volt, például Ukrajnában. A művelt Európa ki akarta irtani a zsidókat 80 évvel ezelőtt. Azt sem tudhatta meg az átlag Partizán-hallgató, hogy eredetileg két állam lett volna az addigi brit mandátum-területből, de a muszlim arab országok ezt elfogadhatatlannak tartották, és azt gondolták, hogy majd kiirtják a zsidókat mind egy szálig, és akkor rendben lesznek a dolgok.
Mint mondta, ez a Római Birodalom óta európai probléma, sőt, ma is az, szóval ez nem olyan „béküljenek meg a zsidó és a palesztin testvérek!”, hanem több ezer éve az európai folyamatok miatt megy a baszakodás. Ez lehetett az oka, hiszen a partizánosok azt sem tudták meg, hogy Izrael hosszú háborúskodás után mára békét kötött a körülötte lévő sokszáz milliós szunnita arabokkal (Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia) és mára csak a két beteg terrorszervezettel harcol, akiket Irán (a mára síita muszlim vallású Perzsa birodalom) pénzel. Azokkal az országokkal, akikkel Izrael békét kötött, elképesztő komoly gazdasági együttműködések vannak.
Kakas Lívia felvetésére, miszerint ha a térképre nézünk egy nagyon kicsi országot látunk a Közel-Keleten, mégis miért van ez a nagy hepaj, hiszen ez senkinek sem jó, Székely Sándor kifejtette, hogy az arab és zsidó lakosság egyformán szenved a helyzettől, mert az arab munkások, akik még így is sok százezren dolgoztak és dolgoznak legálisan a „nagyon gonosz” Izraelben, elképesztően hiányoznak Izraelből. Hozzátette, hogy miért nem írnak, vagy beszélnek arról, hogy miként alakult ki ez a helyet? Miért nem írják le, mondják el, hogy a Hamasz és a Hezbollah célja 10 millió zsidó megölése Izraelben? Szerinte azért, mert ugyanazoktól kapják pénzt, mint a Hamasz terrorszervezet. Gulyás Marci és a Mérce nevű újság szerkesztősége mi másért, ha nem pénzért hergel zsidók és a Zsidó állam ellen.
Személyiségi jogi viták és választási rendszer
Gulyás Márton a hvg.hu-nak megerősítette, amit először az RTL Klub Híradónak mondott, hogy személyiségi jogi jogsérelem miatt beperli azokat a kormánypárti lapokat, amelyek lejárató szándékkal a magánéletében vájkáltak. Úgy fogalmazott, hogy „felköthetik a gatyájukat, akik ezt lehozták”. Olyasmivel akarják delegitimálni, ami normális országban nem az. Gulyás elmondta, tudatában volt annak, hogy követik, de ő transzparensen él, nincs félnivalója. A mai tüntetésre egyébként meghívta a lejáratókat, ott felelt volna kérdéseikre, de nem jöttek el.
Szavakon túl - Gulyás Márton (Klubrádió)
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezetője az RTL Klub kérdésére azt mondta, álláspontjuk szerint a médiumok jogsértést követtek el, mert bár Gulyás Márton közszereplő, és ezért nagyobb nyilvánosságot kell tűrnie, a társkereső profiljának nyilvánossága nem tartozik ebbe a körbe, másrészt a cikkekkel valójában az állam próbálta lejáratni az egyik kritikusát.
A tüntetésen bejelentett projektről Gulyás Márton a hvg.hu-nak elmondta, a választási rendszer megváltoztatására akarják rákényszeríteni a Fideszt az engedetlenségi mozgalommal, amelyben mindenki úgy vesz részt, ahogy akar, de ő azt ajánlotta, olyan módszert válasszon, amely nem okoz kárt. Gulyás tudja, hogy tüntetésekkel nem lehet megváltani a világot, a Fideszt pedig még soha nem sikerült visszavonulásra kényszeríteni, mégis, amit ajánl, az egy lehetőség az építkezésre egy arányos választási rendszerért. Ez a kijelentés is jól mutatja Gulyás Márton elkötelezettségét a társadalmi változások iránt, még akkor is, ha a realitásokkal tisztában van.
A „krumpliosztás” és a politikai marketing
A 168 Óra adta hírül, hogy krumpli- és hagymaosztással kampányolt a hétvégén Hunvald György volt MSZP-s erzsébetvárosi polgármester, aki most egy ferencvárosi szervezet támogatásával indul újra a posztért. Hunvald György az Európai Baloldal Barátai nevű szervezet irodahelyiségeit használta a krumpli- és a hagymaosztásra. Amikor bement, egy férfi némi vita után a „Rád küldöm a cigányokat! Menj a zsidókhoz!” megjegyzéssel zavarta el. Ez az eset rávilágít a politikai kampányok gyakran durva és antiszemita hangnemére, és arra, hogy a közéleti diskurzusban megjelennek a rasszista és gyűlöletkeltő megnyilvánulások. A „Menj a zsidókhoz” felkiáltás ebben az esetben is egyértelműen antiszemita felhangokkal bír, és a magyar közélet egy mélyen gyökerező problémájára mutat rá. „A Momentum az nem egy zsidó? Ők zsidók, az SZDSZ-nek a… onnan váltak ki az unokák, a gyerekek.” - Ez a megjegyzés is jól illusztrálja a politikai ellenfelek zsidó származására való utalások, valamint a pártok és csoportok ilyen irányú összekötésének tendenciáját.
Gulyás Márton alakja, tevékenysége és az őt övező viták összetett képet festenek a magyar közéletről. Szélsőbaloldali aktivista, „dollárbaloldali” propagandista, amerikai képzésben részesülő médiamunkás - sokféleképpen jellemzik, de az biztos, hogy nem hagyja hidegen a közvéleményt. A körülötte zajló viták, a Partizán pénzügyei, az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán megfogalmazott nézetei, valamint a személyiségi jogi pere rávilágítanak a magyar társadalom megosztottságára és a közéleti diskurzus polarizálódására.