Vannak azok az ételek, amiket kivétel nélkül mindenki imád, és a gyros mindenképpen ezek közé tartozik! Gyakran előfordul, hogy a családtagok rendszeresen követelik, de mi van akkor, amikor épp nincs időnk kiugrani a kedvenc török büfénkhez? Esetleg, ha aggódunk, hogy az utcán vásárolt tekercsbe rossz minőségű hús kerül? Nos, ilyenkor csinálunk otthon finomabbat, természetesen!
A gyros, bár elsőre nem ez jut róla az eszünkbe, remek ahhoz, hogy felhasználd hozzá a maradékot, hiszen szárnyas hús szinte mindig van a mélyhűtőben, zöldség és joghurt is akad a frigóban. Az étel pedig nem csak vacsorára, de gyerek vagy felnőtt buliba is iszonyúan menő! A húst bepácolod előre, a joghurt szószt szintén bekevered, zöldségeket összevágod, aztán ha beállítanak a vendégek, csak bedobod a húst a serpenyőbe, vagy kerti buli esetén a grillrácsra, és már tálalhatod is! Hidd el azt a bulit, ahol „házi gyrost” adnak, ráadásul ennyire finoman fűszerezettet, még sokáig emlegeti majd mindenki!
A házi csirke gyros elkészítése
A házi csirke gyros (4 fő részére) elkészítéséhez először a hozzávalókat kell előkészíteni.
A páchoz:
- 300 g csirkemell
- 100 g joghurt
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál olívaolaj
- 1 teáskanál pirospaprika
- 1 teáskanál római kömény
- 1 teáskanál őrölt koriander
- ½ teáskanál só
A fokhagymás joghurt szószhoz:
- 150 ml görög joghurt
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál olívaolaj
- só, ízlés szerint
A tálaláshoz:
- pita vagy tortilla
- paradicsom, paprika, uborka, fejes saláta vegyesen, felaprítva
Elkészítése:
Vágd a csirkemellet 5 mm vastag szeletekre. Keverd össze a fűszereket a joghurttal, és úgy, hogy minden oldalát egyformán érje, kend a pácot a húsra. Tégy bele 1 evőkanál olajat, és süsd meg a csirkemell szeletek egyik, majd másik oldalát.A görög 'gyros' szó forgást jelent, utalva a függőleges nyársra. Otthon ezt nehéz reprodukálni, de a fűszerezés és a hirtelen sütés technikájával elérhetjük azt a jellegzetes ízélményt. A titok a pácban és a tzatziki frissességében rejlik. Pácold be a húst: Keverj össze 2 evőkanál joghurtot, citromlevet, fokhagymát, olajat és a fűszereket. Tipp: A joghurt savassága és enzimei puhítják a hús rostjait. Hevíts serpenyőt, és süsd a húst aranybarnára (körülbelül 6-8 perc). Tipp: Ha sok húst teszel bele, levet ereszt. Inkább süsd két részletben.
Készítsd elő a pitákat. Ha görög stílusú pitát használsz, nincs dolgod, ha „zsebeset”, vágj le a tetejéből egy 1.5 cm-es csíkot, hogy legyen hol betölteni. Készítsd elő a zöldségeket: vágd őket falatnyi darabokra. Tipp: A lila hagymát besózhatod kicsit, hogy elvedd az erejét.
Most jön a kreatív rész, a tálalás! Fektess a pita közepére, vagy a pita belsejébe pitafajtától függően pár vékonyra vágott csík csirkét. Szórj rá a zöldségből, majd locsold meg alaposan a joghurtszósszal. Ha tortillával készíted, melegítsd át a tortillákat (száraz serpenyőben pár másodperc), kend meg tzatzikivel, halmozd rá a húst, zöldségeket és a fetát. Tipp: A melegítés puhítja a tortillát, így nem törik tekeréskor.
Házi gírosz, házi pitában a legegyszerűbben! Homemade gyros, homemade pita in the easiest way!
Tippek a tökéletes állagért
A csirkemell hajlamos kiszáradni. Használj inkább csirkecomb filét, vagy ne süsd túl a mellet (csak addig, amíg éppen átsül). A joghurtos pácolás és a gyors sütés segít megőrizni a hús lédússágát. Ha mégis száraznak érzed, próbáld meg rövidebb ideig sütni, vagy használj hőmérőt a maghőmérséklet ellenőrzéséhez. A tökéletes állag eléréséhez fontos, hogy a hús ne csak átsüljön, hanem kapjon egy szép aranybarna kérget is.
A tortilla és a pita térhódítása
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt talán még nem lett volna elképzelhető, hogy a különböző gyrosok, burritók és más tekercsek-szendvicsek olyan szerves részét fogják képezni étrendünknek, mint a tojáskrémes szendvics vagy a zsíros kenyér. Pedig ez történt, mindennapivá válásukkal együtt pedig a tortilla és a pita is beköltöztek a kamrákba, fagyasztókba. Általában a bolti verziók, annak ellenére, hogy ezek a lepénykenyerek nemcsak olcsóbbak, de finomabbak is lesznek, ha nem műanyagból hámozzuk ki, hanem saját kezűleg készítjük el és frissen kisülve, melegen helyezzük az asztalra őket.
Nem véletlen, hogy a tortillához hasonló lepények több ezeréves történelemre tekinthetnek vissza: egyszerűségük és sokszínűségük már a korai kultúrák figyelmét is felkeltette. Ami már elődeink számára is azt a szabadságot jelentette, hogy bárhol és bármikor gyorsan össze tudtak dobni egy adag lepényt - és lássuk be, nekik sokkal több okuk volt az aggodalomra e téren. Egy modern háziasszony ugyanúgy megtalálhatja a házi lepényekben rejlő lehetőségeket, ráadásul az olyan modern vívmányoknak köszönhetően, mint például a fagyasztás, már nem is kell annyira aggódnia az előretervezés miatt.
A tortilla készítése otthon
A két lepényféle közül a tortilla egyszerűbbnek mondható, ugyanis - ahogy fent olvashattuk - nem szükséges hozzá élesztő és kelesztés. Használjunk langyos vizet, mert ezzel egyszerűbb lesz a tészta első bedagasztása. A hideg víztől ridegebb, keményebb lesz a gombóc.
Annak ellenére, hogy nem kelt tészta, alaposan dagasszuk ki a gombócunkat, mert a benne megerősödő gluténtól lesz a kisült lepény olyan kellemesen foszlós, rágós, nyúlós. Mielőtt nekiállnánk a tortillák kisütéséhez, pihentessük a tésztánkat. A pihentetés alatt vonjuk be olajjal a tésztát, nehogy kiszáradjon, illetve borítsuk rá a keverőtálat, ezzel is védve a levegőtől. Nem kell hűtőbe tenni.
Ha egyenletes, szép egyforma tortillákat szeretnénk, használjunk az adagoláshoz mérleget: a receptben írt mennyiségből 6 méretes lap sül ki. Bátran nyújtsuk jó vékonyra a lepényt, mert így tud majd gyorsan átsülni, így nem marad belül nyers. Ha kellően vékony, kissé fel is puffad majd, amitől levegősebb, szinte zsebes lesz a tortilla. A sütéshez lisztezzük be alaposan a lepényeket, hogy ne ragadjanak le. Az nem baj, ha egy-két fekete folt keletkezik a tortillákon, ez is hozzáad az ízükhöz, textúrájukhoz.
A frissen sült lapokat tegyük konyharuhával kibélelt tálba. Fontos, hogy a tortilla egy friss péktermék! Ezzel a konyharuhás módszerrel maximum pár óráig őrizhetjük meg a lepényeink puha állagát, ha azután nem fogyasztjuk el, tegyük őket fagyasztóba. Megfelelően elzárva (légmentesen záródó fagyasztózacskóban) akár 1-2 hónapig is elállnak.
A pita készítése otthon
Persze azért nem árt, ha otthon is választhatunk lepények közül, mintha csak a körúti török étterem pultjánál állnánk, azon morfondírozva, hogy na, akkor most dürüm vagy pita. Hiszen a tortilla készítésétől már nem túl sok lépés vezet el a házi pitakészítésig.
Jelentős különbség tortilla és pita között, hogy míg előbbi keletlen, addig az utóbbi élesztővel készül - végső soron ettől kapja szép kis zsebes belsőjét, amelybe később belerejthetjük a húsokat, zöldségeket, szószokat. Méretben is eltérnek: a pita kisebb átmérővel rendelkezik, azonban egy fokkal vastagabb, mint a tortilla.
Mint minden kelt tészta készítésekor, itt is érdemes a lisztet és sót külön, előre elkeverni, hogy a só ne „ölje” meg az élesztőt. A tésztához használt víz legyen langyos, de ne forró, hogy szépen felfuthasson benne az élesztő. Miközben dolgozunk a pita tésztájával, az túlzottan ragacsosnak tűnhet majd. A kis gombócokat hagyjuk kinyújtás előtt még egyszer megkelni: így lesznek igazán puhák és légiesek.
Legegyszerűbben a sütőben süthetünk tökéletes pitákat: kapcsoljuk maximum fokozatra és forrósítsunk fel benne egy megfordított tepsit. Ezzel imitálhatjuk egy tüzes vaslap vagy kőfelület/kemence hatását a tésztára. Figyeljünk, ne süljenek túl a piták a forróságban, mert akkor megkeményednek, kiszáradnak. Ahogy a tortillák esetében, itt is fontos elem a frissesség.
Házi gírosz, házi pitában a legegyszerűbben! Homemade gyros, homemade pita in the easiest way!
Melyiket válasszuk: pita vagy tortilla?
A választás pita és tortilla között nagymértékben függ az egyéni preferenciáktól és az elkészítendő ételtől. A pita vastagabb textúrája és "zsebes" kialakítása ideális a bőségesebb töltelékek befogadására, mint például a hagyományos gyros esetében, ahol a hús, a zöldségek és a szószok kényelmesen elférnek a tészta belsejében. A pita markánsabb íze és robusztusabb állaga jól illik a fűszeres húsokhoz és a krémes szószokhoz.
Ezzel szemben a tortilla vékonyabb, rugalmasabb és semlegesebb ízű, ami sokoldalúbbá teszi. Ideális tekercsekhez, burritókhoz, quesadillákhoz és tacókhoz, ahol a vékony tészta lehetővé teszi a töltelék ízeinek dominálását. A tortilla melegítve puhábbá válik, és könnyedén tekerhető anélkül, hogy eltörne, ami különösen fontos a gyorsan elkészíthető, kézben fogyasztható ételek esetében.
Összességében mindkét lepénykenyérnek megvan a maga helye a konyhában, és mindkettő kiváló alapot biztosít a kreatív kulináris kísérletekhez. A házi készítésű változatok pedig garantáltan frissebbek és ízletesebbek lesznek, mint a bolti alternatívák, így érdemes kipróbálni mindkettő elkészítését otthon. A többi része, nevesen, hogy mi minden jóval töltjük meg gazdagon a lepényeinket, már teljesen rajtunk áll.