A gyümölcstermesztés a mezőgazdaság egyik legintenzívebb ágazata, amely a művelőjétől a legnagyobb felkészültséget igényli. Jellemzője, hogy egységnyi területen a legnagyobb értéket állítja elő, és mint állókultúra, a gyümölcsültetvények képviselik a kertészeti ágazat leghosszabb életű kultúráit. Egy sikeres gyümölcsültetvény alapja a szakszerűen megkezdett és kivitelezett telepítés, hiszen később ezeken a folyamatokon már nem lehet érdemben változtatni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által összeállított tájékoztató részletesen bemutatja a gyümölcsültetvények létesítésének előkészítő feladatait, a szabályozásban és az engedélyezési eljárásban hatályos újdonságokat, valamint hasznos szakmai tanácsokat nyújt a telepíteni szándékozó gazdáknak, hogy a lehetőségeikhez mérten minél szakszerűbb ültetvényeket létesíthessenek.
Jogi és adminisztratív követelmények a gyümölcsültetvény telepítéséhez
A gyümölcsültetvények telepítésével kapcsolatos jogszabályok jelentősen módosultak. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2018. január 1-i hatállyal számos ponton változott. Fontos tudni, hogy a 2500 négyzetméternél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon a telepítési hatósághoz történt bejelentés és hatósági nyilvántartásba vételt követően telepíthető. A 2018. január 2-i módosítás értelmében a gyümölcsültetvények telepítése nem engedélyköteles, hanem a telepítési szándék bejelentését írja elő a jogszabály a 2500 m²-nél nagyobb területek esetén. Ezt a bejelentést a telepítés helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalok földművelésügyi osztályain kell megtenni.
A gyümölcs termőhelyi kataszter szerepe és a szakvélemény
A telepítési szándék bejelentésének egyik előfeltétele, hogy az adott terület szerepeljen a gyümölcs termőhelyi kataszterben. A gyümölcs termőhelyi kataszter vezetése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) feladata. Amennyiben a terület még nem szerepel a kataszterben, annak kataszterbe vonását a terület használójának vagy tulajdonosának kell kezdeményeznie a NÉBIH-nél, még a telepítési szándék bejelentése előtt.
Lehetőség van arra, hogy a kérelmező a szakvélemény elkészítését még a kataszteri eljárás megkezdése előtt megrendelje, közvetlenül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközponttól (régebben NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet). A szakvéleményt levélben, a 1223 Budapest, Park u. postacímre címezve lehet igényelni, vagy a MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály 1525 Budapest, Pf. 30. címre. A szakvélemény a terület gyümölcstermesztésre való alkalmasságáról készített ökológiai elemzést tartalmazza, és a telepítést megalapozó talajvédelmi tervben előírt vizsgálati adatok birtokában, helyszíni szemlét követően állítják ki.
A gazdálkodó a kataszterbe sorolást szakvélemény benyújtása nélkül is kezdeményezheti. Ebben az esetben a NÉBIH hivatalból felkéri a kutatóintézetet a szakvélemény elkészítésére. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy ilyen esetben az eljárás lefolytatása lényegesen több időt vehet igénybe.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes pályázati kiírások előírhatják követelményként azt, hogy a támogatás igénybevételével érintett ültetvény (vagy telepítési támogatás esetén annak tervezett helye) a gyümölcs termőhelyi kataszterben adott minősítéssel szerepeljen. Abban az esetben, ha csak saját anyagi forrásait használja fel egy ültetvény létesítéséhez vagy fenntartásához, nem kötelező a terület termőhelyi kataszterbe sorolása.
Talajvédelmi terv készítése
A gyümölcsültetvény telepítési szándék bejelentésének másik előfeltétele külön jogszabály szerint meghatározott talajvédelmi terv készítése. A talajvédelmi terv készítésére csak regisztrált talajvédelmi szakértő jogosult. A talajvédelmi tervet a bejelentési eljárást lefolytató telepítési hatósághoz kell benyújtani. A talajvédelmi szakhatóságként közreműködő megyei kormányhivatal (különös illetékesség esetén a kijelölt járási hivatal) véleményezi a tervet.
A telepítési bejelentés tartalma és a gyümölcsültetvény-kataszter
A telepítési bejelentésben szerepelnie kell a telepítendő gyümölcsfaj mellett a fajtának/fajtáknak, az alanyoknak, idegentermékenyülő fajoknál a porzófajtáknak. Fel kell tüntetni az ültetvény tervezett térállását. Amennyiben a telepítés nem a teljes földrészleten történik, vázrajzot kell készíteni, melyen a telepítés földrészleten belüli elhelyezkedését kell feltüntetni. Vázrajz szükséges abban az esetben is, ha több gyümölcsfajt telepítenek, melyen a fajok elhelyezkedését kell jelölni. A telepítéshez a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajták minősítéssel rendelkező szaporítóanyaga használható fel.
A gyümölcsültetvény-kataszter vezetése a megyeszékhely szerinti járási kormányhivatal feladata. Az ültetvény kataszterbe a telepítési bejelentésben szereplő adatok kerülnek. Fontos megjegyezni, hogy ha a telepítés valamilyen okból nem valósítható meg a bejelentésben szereplő adatok szerint, és a fajtaösszetétel vagy a térállás tekintetében 10 százaléknál nagyobb eltérés mutatkozik, akkor az előzetes módosítás szükséges, melyet a telepítőnek kérelmeznie kell. Ha az eltérés 10 százaléknál kisebb, azt elegendő csak a megvalósulás bejelentésekor jelezni a hatóság felé.
Az ültetvény termőre fordulását szintén jelezni kell a hatóság felé. A bejelentést követően helyszíni szemle keretében rögzítik a megvalósított ültetvény adatait, melyek bekerülnek a gyümölcsültetvény kataszterbe. A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságáért a bejelentő felel. A telepítési hatóság a földmérési és államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi az adatokat. Aki valótlan adatokat jelent be, vagy adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
A 2017. december 31-ét megelőzően telepített ültetvények
A 2007. évi CXXIX. törvény 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításának értelmében a 2017. december 31-ét megelőzően termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon telepített 3000 négyzetméternél kisebb, de 2500 négyzetméternél nagyobb gyümölcsültetvényt a módosítás hatályba lépését követő 12 hónapon belül be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a terület azonosítására alkalmas alapadatokat, az ültetvény használójának adatait, valamint az ültetvény jellemzőit.
Gree klíma kültéri egység telepítés | Szakszerű csövezés és kondenzvíz elvezetés
Az ültetvénylétesítés előkészítő feladatai
A szakszerűen megkezdett és kivitelezett telepítés döntő jelentőségű az ültetvény kezdeti és későbbi éveiben is. Az ültetvénylétesítést érdemes megtervezni: lépésről-lépésre leírva annak minden folyamatát. Ha ezek rögzítve vannak, akkor kisebb rá az esély, hogy fontos részek, technológiák maradnak ki, ráadásul így lesz idő átgondolni a teendőket, amelyeken így bármikor lehet változtatni, pontosítani, még azelőtt, hogy akár egy „kapavágást" is végeztünk volna. Készíteni kell hozzá műszaki leírásokat, térképeket és méretarányos kiviteli terveket is.
Telkesítés, tereprendezés, táblásítás
A gyümölcsültetvény telepítése előtt táblákat és utakat kell kijelölni, azaz a területet kisebb egységekre kell osztani. Ezeknek olyannak kell lenniük, hogy azokon munkagépekkel és szállítóeszközökkel akadálymentesen lehessen közlekedni. A szállítási és közlekedési utakat olyan szélesre kell tervezni és kialakítani, hogy megoldható legyen a legnagyobb járművek szembejövő forgalma is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 8-10 méter széles (vagy kisebb járművek esetén 5-6 méter széles) és 100-150 méterenként kitérőkkel kialakított utakat kell létrehozni, mert csak így lehet az akadálymentes közlekedést biztosítani. Törzses ültetvényekben a mellékutak optimális szélessége általában megegyezik a koronaátmérővel növelt sortávolsággal.
A telkesítés során az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni:
- Ki kell tűzni a műszaki létesítmények helyeit (tárolók, gépműhely, szociális létesítmények és irodai épületek helye).
- Ki kell tűzni gyümölcsfajonként a táblákat.
- Ki kell alakítani az utak, a vízellátás (öntözési és kommunális célra), a csővezetékek nyomvonalait.
- Ki kell tűzni a szélvédő erdősávok nyomvonalait.
A tereprendezés ma már nem a teljes terület átalakítását jelenti, hanem a kisebb felszíni egyenetlenségek, nagyobb kövek, esetleges műtárgyak megszüntetésére szorítkozik. Már nagyobb munkálatokkal jár, amikor egy meglévő ültetvényt kell felszámolni, hiszen a meglévő fák kivágásához és a talajban maradó gyökerek kiszedéséhez már döntően földmunkagépek kellenek. A munkálatok után rendezetlen gödrökkel és földkupacokkal tarkított területek maradnak vissza, amit csak homlokrakodós tolólappal ellátott markológépekkel lehet elegyengetni és megfelelő telepítésre alkalmas talajfelszínt kialakítani.
Az ültetvény kedvező művelhetőségének szempontjából a legfeljebb 5%-os lejtős terület a legkedvezőbb, itt ugyanis már érvényesül a téli hideg levegő lefolyása, ami már nem okoz számottevő eróziót. Régen teraszok kialakításával tették alkalmassá az ennél meredekebb területeket, azonban ez rendkívül költséges és környezetkárosító. Ma az ilyen területeket inkább füvesítik, és így akadályozzák meg, illetve mérséklik az eróziót.
A táblásítás alkalmával határozzuk meg az egyes gyümölcsfajok helyét, nagyságát, a táblaelválasztó és a táblákon belüli mellékutak nyomvonalát, szélességét, az ültetvény kerítésének nyomvonalát és távolságát a szélső sortól, valamint az utolsó növénytől. A parkoló terület helye és nagysága is fontos tényező, különösen a "szedd magad" értékesítési, illetve betakarítási formánál.
A gépi anyagmozgatás és betakarítás általában nagyobb táblaméretek kialakítását teszi lehetővé, a hosszát a betakarítógép típusa szabja meg. Rázógépes betakarításnál (törzsrázó gépeknél) általában 500-600 méter a kedvező táblahossz. Ribiszke betakarításánál, önrakodó ribiszkekombájn esetén 250-300 méter hosszú táblák a célszerűek. Hosszú sorok esetén nehéz lehet a levágott gallyazat gépi kitolása, ebben az esetben lehet sorközi nyesedékzúzást alkalmazni.
A sorvégi fordulóknak legalább akkorának kell lenniük, hogy egy teljes szerelvény (traktor és munkagép) is gond nélkül átfordulhasson a következő sorba. Ez általában az utolsó növénytől a kerítésig 8-10 méter, hozzáadva a végleges koronaátmérő felét. Erre érdemes nagyon odafigyelni és pontosan kimérni a fordulókat, mert később sok bosszúságot okozhat, ha nem kellően gondoljuk át és mérjük ki. Abban az esetben, ha huzalos támberendezést alkalmaznak, úgy a feszítő tuskóktól kell mérni a távolságot, a koronaátmérő nélkül.
Talajvizsgálat és talajjavítás
Az elegyengetett és megfelelő talajfelszín kialakítása után talajmintát vesznek a terület különböző részein a 0-20 cm, a 20-40 cm, és a 40-60 cm-es talajszelvényekből. A talajvizsgálati eredmények alapján, melyet akkreditált laboratóriumban végeztetnek el, meghatározzák a talajjavítás módját és mértékét. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvben kérésre javaslatokat adnak az adott kultúrának megfelelő tápanyagmennyiség visszapótlására.
Ha a talajvizsgálatok szükségessé teszik, úgy talajfertőtlenítést is kell végezni. A por és granulált formájú talajfertőtlenítőket a felszínre juttatják ki, majd bemunkálják a talajba. Ez a módszer jellemzően nagy tőszámú, intenzív ültetvényekben és bogyósok esetében alkalmazott.
A talajjavító anyagok kijuttatására többféle módszer létezik. Az egyik módszert a 4 méter sortávolság feletti ültetvényekben, gépi ültetés esetén alkalmazzák. Jellemzően a facsík 1.5-2.5 méteres sávjára juttatják ki a talajjavító anyagokat, melynek előnye, hogy így sokkal több tápanyag jut az aktív gyökérzónába, és így a növények kezdeti fejlődése erőteljesebb a hagyományos módszerrel szemben.
Leginkább házikertben alkalmazott módszer, ritkábban kisebb felületű árutermelő ültetvényekben is alkalmazzák, de ott az őszi szántás és a tavaszi tárcsázás, szántás elmunkálás előzi meg. Ez esetben elegendő, úgynevezett rókagödröt készíteni, melyek mérete 30x30 cm nagyságú, amibe az oltvány gyökérzete kényelmesen elfér. Házikertben, abban az esetben, ha nem tudunk szántást vagy altalajlazítást végezni, akkor nagy méretű gödröket kell készíteni, melynek nagysága általában 1x1x1 méter körüli, amit többnyire fáradságos kézi munkával lehet kiásni.
Sor- és tőtávolság kitűzése
Az ültetvénytelepítés előkészítő feladatainak utolsó mozzanata a sor és tőtávolság kitűzése. Ezt pontosan és precízen kell végezni, mert később az oltványok elültetése után már ezen munkafolyamatot korrigálni nem lehet. Gondoljunk bele, milyen problémákat okoz, ha nem vonalban és párhuzamosan futnak a sorok, és a traktor a munkagéppel együtt nem fér el a sorban és beszorul, vagy nem pontos a tőtávolság kitűzése, és így nem tudjuk a megfelelő koronaformát szakszerűen kialakítani.
Nagyobb területek esetén érdemes földmérő segítségét igénybe venni, főleg, ha dombos részei is vannak a területnek, aki a sorok pontos nyomvonalát kitűzi, így nekünk már csak a tőtávolságot kell kimérni. Már léteznek lézervezérlésű csemeteültető gépek is, melyeket jellemzően nagyobb összefüggő ültetvények esetén alkalmaznak. Ha magunk végezzük a kitűzést, szükségünk van 30-50 méter hosszúságú mérőszalagra és szögprizmára.
Az ültetés és az utólagos feladatok
Általánosságban elmondható, hogy mérsékelt övi gyümölcsfajainkat többnyire ősszel telepítjük (október közepétől a fagyok beálltáig) vagy tavasszal az időjárástól függően a tartós fagyok elmúltától a rügypattanás megindulásáig. Gyakorlati megfontolásból a téli fiziológiai kiszáradásra érzékeny fajokat, mint főleg az őszibarack, a kajszi és a héjasok, tavasszal érdemes ültetni. Az említett növényfajok és a csonthéjasok őszi gyökérfejlődése nagyon vontatott, mert kevés új felszívó gyökeret fejlesztenek, és hiába van a talajban elegendő nedvesség, a nem funkcionáló gyökérzet miatt gyakorlatilag kiszáradnak tavaszra.
Szaporítóanyag beszerzése és kezelése
Nagyobb ültetvénylétesítés előtt a kívánt szaporítóanyagot mindenképpen előre meg kell rendelni, mert a faiskolák sem rendelkeznek minden fajtából elegendő mennyiségű szaporítóanyaggal. Ma már bevett gyakorlat, hogy nagyobb mennyiségű tételeket csak rendelésre, szerződéssel készítenek. A szerződésben meghatározzák a szállítás időpontját, helyét, az oltványok alanyát, a részemzett vagy oltott nemes fajtát, a minőséget és a mennyiséget.
A területre lehetőség szerint csak annyi ültetési anyagot vigyünk, amennyit egy munkanap alatt el tudunk ültetni, és ott is ideiglenesen vermeljük el a növényeket.
Kézi ültetés menete
Kézi ültetés előtt ültetőgödröket ásunk. Gödörásás előtt segédpálcákat használunk, melyeket az ültetőléc két bevágott végéhez szúrunk. Majd az ültetőléc közepén kialakított bevágáshoz, ahová majd az oltvány gyökérnyakát illesztjük, szintén pálcát szúrunk, mely jelöli a gödör közepét. A gödör kiásása után az ültetőlécet visszaillesztjük a két szélső pálcához, majd az oltvány gyökérnyakának magasságában az ültetőléc közepén kialakított bevágásba helyezzük az oltványt. Nagyon fontos a megfelelő magasságba ültetni az oltványokat, mert a mély ültetés gyökérfulladást, a nemes esetleges legyökeresedését, a magas ültetés pedig instabil fákat és a gyökerek kiszáradását okozhatja.
Az ültetés után a gödrök mellé kiosztjuk a csemetéket. Az ültetőgödörbe tehetünk érett szervestrágyát is, azonban közvetlenül nem érintkezhet a gyökérzettel. Starter műtrágya is elhelyezhető 2-4 dkg mennyiségben. A kiásott földmennyiség felét visszahúzzuk a gyökerekre, majd alaposan tömörítjük a talajt taposással a gyökerekhez. Ezután a maradék földet is visszahúzzuk és újból tömörítjük a földet, majd alaposan beiszapoló öntözést végzünk.
Ültetést követő feladatok
Az ültetvénylétesítés a telepítést követő feladatok elvégzésével fejeződik be. Ide tartozik a talajtakarás (árnyékoló trágyázás), mely csökkenti a talaj párolgását, kiszáradását, gyomosodását a gyökérzet környezetében.
Üzembe helyezés és dokumentáció
Az ültetvények, a telepített gyümölcsösök esetében is hitelt érdemlő módon kell dokumentálni az üzembe helyezést. Az adott növényi kultúrára jellemző sajátosságok bemutatásával célszerű a termőre fordulás, az üzembe helyezés időpontját alátámasztani. Az üzembe helyezésre vonatkozó adatokat mindenképpen írásban kell rögzíteni.
A telepítéstől a termőre fordulásig terjedő időszak általában előre nem határozható meg pontosan, legfeljebb - tapasztalati adatok alapján - közelíthető. Konkrét ültetvény, telepített gyümölcsös esetében - az előbbiek figyelembevételével - egyedileg (telepenként) kell a termőre fordulás időpontját meghatározni.
Az üzembe helyezés időpontjáig felmerült költségek (a telepítés költségein túlmenően a termőre fordulásig szükséges ápolás, pótlás közvetlen költségei, továbbá az ültetvénytelepítés tervezésének, a terület előkészítésének, a támberendezés létesítésének költségei is) az ültetvény, a telepített gyümölcsös bekerülési értékébe tartoznak. A gazdasági évben befolyó bevételnek meg kell haladnia a termés elérése érdekében felmerült üzleti évi (termelési periódusonkénti) ráfordításokat.
Gree klíma kültéri egység telepítés | Szakszerű csövezés és kondenzvíz elvezetés
tags: #gyumolcsos #telepitesnel #figyelembe #vetel