A gyümölcsös töltött kacsa egy olyan étel, amely nem csupán az ízlelőbimbókat kényezteti, hanem a gasztronómiai hagyományok és a történelmi fejlődés gazdag szövevényébe is bevezet. Egy finom és mutató étel, amelyet akár ünnepi alkalmakra is összedobhatunk, és amelynek elkészítése során számos variációval találkozhatunk, a régi korok receptjeitől a modern konyha innovációiig.
A Töltött Ételek Történelme és Kulináris Jelentősége
A töltött ételek készítése rendkívül régre nyúlik vissza, talán az egyik legősibb fajtája a bélbe töltött kolbász, legyen az akármilyen állatból készítve. Az első erre vonatkozó írott recepteket a 9-10. század környékén íródott, bagdadi konyhát bemutató szakácskönyv tartalmazta, mi több, nem csak kolbászokról, hanem töltött tésztákról is beszámolt.
A töltött zöldségek csak a 13. század környékén tűntek fel először arab nyelvű könyvekben, és akkor is csak két fajta került megemlítésre: a töltött padlizsán és az ún. "szedett-vedett" töltött ételek. Ekkor még nem volt szó töltött levelekről, utóbbiak csak 1-2 évszázaddal később, oszmán időkbeli szakácskönyvekben tűntek fel. Az oszmán időkben párhuzamosan fejlődtek a köznép étkezési szokásai és a szultáni palota gasztronómiai kultúrája. Két eléggé eltérő irányzatról volt szó, hiszen a palotában a birodalom minden szegletéből érkezett mesterek főzték a saját régióik specialitásait, sokszor újragondolva azokat, hiszen olyan fűszerekhez, alapanyagokhoz is hozzájuthattak, melyekhez szülővárosukban biztosan nem. Nem beszélve arról, hogy itt volt igazán lehetőség kísérletezni, új fajta recepteket kipróbálni.
Ezeknek a kísérletezéseknek következtében az oszmán időkben egyre inkább elterjedtek a töltött zöldségek és megjelentek a szultán tányérján a töltött szőlőlevelek, sőt a töltött káposzta is. A törökök körében azért is válhatott népszerűvé ez a fajta étel Konstantinápoly elfoglalása (1453) után, mert ekkor tanulták el a törökök a helyiektől az öntözéses gazdálkodást és ennek következtében kezdtek el rizst termeszteni.
A töltött ételek készítése aztán a köznép körében is elterjedt, hiszen az olcsó, zöldséges ételek egy új variációhalmazát hozták be az emberek életébe. Nem kellett neki sok, hamarosan elterjedt egész Közép-Ázsiában is, az üzbégek és a tatárok mai napig „tolma” névvel illetik a töltött zöldségeiket. Mondhatjuk, hogy a szultánok seregeivel egyidőben a töltött zöldségek is hódító útra indultak Európa felé. Ekkor hódította meg ez az ételtípus Magyarországot és Ausztriát is, és mi magyarok azóta eszünk töltött káposztát ilyen vagy olyan formában. Magyar felmenőink már korábban is oda voltak a káposztás húsért, az más kérdés, hogy miért nem tekerték bele a húst káposztalevélbe. Az viszont biztos, hogy hazánk területén először a törökök termesztettek rizst! Ha ehhez még hozzáadjuk azt a történetet, hogy azért esznek annyi disznóhúst a magyarok, mert az oszmán hódítás során a muszlim katonák csak ezt az állatot hagyták meg a magyar családoknál, így hosszú időn keresztül az ország jelentős részében csak disznóhúst ehettek az őseink, akkor végkövetkeztetésképpen mondhatjuk azt, hogy a disznóhúsos, rizses töltött káposztánkat végülis a törököknek köszönhetjük!
Hogy milyen hódító útra indultak a töltött zöldségek, azt Svédország példája mutatja a legjobban: ha minden igaz, XII. Károly svéd király miután 5 évet töltött „vendég-fogolyként” az Oszmán Birodalomban, 1715-ben visszatért Svédországba, de nem ment egyedül, ugyanis meglehetősen nagy tartozása volt az oszmánok felé, és amíg azt vissza nem fizette a svéd állam, addig egy oszmán küldöttség néhány éven át ott állomásozott Svédországban. Ez a pár év bőven elég is volt arra, hogy a svédeknek is megtanítsák, mi az a jó dolma (vagyis töltött zöldség). Akkoriban „dålma” néven vált ismertté ez az étel, és bár már ezt a kifejezést nem használják, a magyar töltött káposzta szinte tökéletes mását készítik el, melynek neve kåldolmar (mely még tartalmazza a régi török eredetre vonatkozó dolma szót).
A töltött ételek, mint a töltött káposzta vagy a töltött kacsa, tehát mélyen gyökereznek a történelemben, és különböző kultúrák konyháját gazdagították az évszázadok során.
A Gyümölcsök Szerepe a Konyhaművészetben
A konyhaművészet gazdag világa tele van olyan ízekkel és illatokkal, amelyek képesek elvarázsolni minket. Gondoljunk csak a fülledt, meleg nyári esték édes, gyümölcsös illatára, az ezerszínű ősz szőlőt érlelő aranyos fényére, vagy a dér csípte áfonyabokrok zamatos leheletére. Ezek a természet ajándékai nem csupán ízlelőbimbóinkat kényeztetik, de mélyen beágyazódtak kultúránkba, mítoszainkba és történelmünkbe is. De vajon miként jutottunk el odáig, hogy a gyümölcsök ennyire központi szerepet töltsenek be ételeinkben és gondolatainkban?
A Tiltott Gyümölcs Rejtélye: Az Alma és a Bűnbeesés
Az emberiség egyik legismertebb és legellentmondásosabb története a paradicsomi "kilakoltatás", amely éppen egy bizonyos gyümölccsel kapcsolatos torkoskodásnak volt köszönhető. Bár a közhit szerint a bűnbeesés tárgyát képező gyümölcs az alma volt, a bibliai Ótestamentumban erről szó sincs. Isten csupán "a jó és gonosz ismerete fájának" gyümölcsét tiltotta meg. De hogy is keveredett ebbe a történetbe az alma? Minden bizonnyal azért, mert olyan, hogy gyümölcs, nem létezik, hiszen ez csak egy fogalmi kategória, amelybe beletartozik az összes ismert gyümölcs. Valahogy el kellett képzelni ezt a tiltott gyümölcsöt. A legismertebb, legközönségesebb gyümölcs pedig éppen az alma!
A görög eredetű "malus" almafát jelent, ugyanakkor a latin "malus" szó jelentése: rossz, gonosz, ártalmas. Ez a kettős jelentés tovább árnyalja a képzeletbeli tiltott gyümölcs természetét, és talán magyarázatot ad arra, miért pont az alma vált a bűnbeesés szimbólumává.
Az Aranyalma és a Viszály: Mitológiai Gyökerek
Tovább növeli az alma rossz hírét egy másik, szintén mitológiai történet: Erisz, a viszály ógörög istennője megsértődött, mert az istenek nem hívták meg egy menyegzőre. Bosszúból egy aranyalmát gurított a násznép közé, ezzel a felirattal: „A legszebbnek". Héra, Zeusz felesége, Pallasz Athéné és Aphrodité egyaránt maguknak követelték a legszebbnek járó jutalmat. Ekkor Zeusz utasította Hermészt, az istenek követét, hogy a trójai Priamosz király fiának, Parisznak vigye el az almát, majd ő megítéli, kit illet. Aphrodité azonban azt súgta Parisznak: ha neki ítéli az aranyalmát, a legszebb földi asszony szerelmével jutalmazza. Parisz ezért neki ítélte a legszebbnek járó aranyalmát. Az istennő pedig teljesítette ígéretét: olthatatlan szerelemre gerjesztette Parisz iránt Menelaosz király feleségét, a szép Helenét. Ez a történet, az úgynevezett "párizsi ítélet", nemcsak az aranyalma mitológiai szerepét hangsúlyozza, hanem a szépség és a vágyakozás örökös küzdelmét is illusztrálja, amelyben az alma egy központi motívummá válik.
Gyümölcsök a Modern Konyhában
A gyümölcsök szerepe messze túlmutat a mitológián és a szimbolikán; a konyhaművészetben is elengedhetetlen alkotóelemek. A "Magyar-Franczia szakácskönyv" szerzője, Dobos C. Úri, már a korai időkben is felismerte a regionális konyhák közötti kapcsolatot, és a "közönséges konyhákon" is megfordult receptekkel gazdagította a szakácskönyvét. A gyümölcsök nem csupán édes desszertek alapanyagai, hanem izgalmas ízt és frissességet kölcsönözhetnek előételeknek, salátáknak, leveseknek és főételeknek egyaránt.
A gyümölcsök érzékszervi élménye komplex és sokrétű. Az édes, savanyú, keserű és umami ízek kombinációja, valamint a különféle aromák és textúrák teszik lehetővé a legkülönfélébb fogások elkészítését. A gyümölcsök felhasználása évszaktól független, és folyamatosan fejlődő kulináris hagyományokat ápol. Számos szakácskönyv foglalkozik a gyümölcsökkel, mint például a "1 millió menü" Halmos Monika tollából, vagy Lajos Mari "99 ünnepi étel 33 színes ételfotóval" című könyve, amelyek mind a gyümölcsök sokoldalúságát emelik ki, legyen szó ünnepi alkalmakról, hétköznapi fogásokról vagy levesekről.
A Gyümölcsös Töltött Kacsa Receptjei és Variációi
A gyümölcsös töltött kacsa egy időtlen klasszikus, amelynek számos elkészítési módja létezik. A különböző receptek a töltelékben, a fűszerezésben és a sütési technikában térnek el egymástól, de mindegyik célja egy ízletes és szaftos végeredmény elérése.
Hagyományos Gyümölcsös Kacsatöltelék Almával és Májpárral
Az egyik klasszikus megközelítés a kacsa hasüregének megsózása, majd 1-2 megmosott, megszurkált alma belehelyezése, a nyílások összetűzésével. A combokat és a szárnyat a törzshöz rögzítik, mint az egybesült kacsánál, és kívül is megsózzák. Hideg zsírral megkenve, a hátára fektetve, pecsenyesütőbe helyezik. Mérsékelt forró sütőben, zsírjával 15 percenként öntözgetve, puhára, pirosra sütik. Sütés közben lapáttal és fakanállal egyik majd másik oldalára fordítják, hogy szép egyenletesen piruljon. Ha a pecsenye zsírja sisteregni kezd, egy-egy kis forró vizet öntenek bele. A megsült kacsát tálra téve, letakarják, 15 percig meleg helyen (nyitott ajtajú sütőben) tartják. A pecsenye levébe 1/2 dl tejfölt, 1/2 dl vörösbort öntenek, jól összeforralják, külön csészében adják az asztalra. A kacsából a zsineget, hurkapálcikát eltávolítják és a töltött pulykához hasonlóan szeletelik. A hasüregben sült almát a kitálalt kacsa mellé teszik.
Egy másik, ízesebb töltelékhez az 5 dkg füstölt szalonnát apró kockára vágják, üvegesre kiolvasztják, megfuttatják benne a finomra vágott hagymát, belekeverik a kockára vágott kacsmájat, gyors tűznél erős keveréssel átpirítják, a zsemletöltelékhez adják, belekevernek egy késhegynyi majoránnát és jól összedolgozzák.
Mazsolás-Almás Töltelék Borral és Fűszerekkel
Egy másik ínycsiklandó variációhoz a megtisztított, előkészített kacsát befűszerezik. A töltelékhez a mazsolát egy deci borba beáztatják. Apró kockákra vágják a vöröshagymát, gombát és almát. A tejben megáztatják a kenyeret, ezt is a töltelékhez morzsolják, majd rárakják a megdagadt mazsolát, a lekapart csirkemájat, egy púpos teáskanál sót, kávéskanálnyi őrölt borsot, két teáskanál majoránnát szórnak rá. Az egészet két tojással összekeverik és a kacsa hasüregébe töltik. A nyílást bevarrják, vagy hústűvel megtűzik. Beleteszik egy kacsasütő edénybe, ilyenkor kívülről is megszórják kevés majoránnával és borssal.
Aszalt Szilvás és Almás Töltelék: Egyszerű és Ízletes
Az egyszerűség kedvelőinek kiváló választás a kacsát megtisztítani, megmosni, majd kívül-belül sóval és borssal bedörzsölni. A meghámozott almákat nyolc részre vágják, kimagozva összekeverik a citromlével, majd az aszalt szilvával is, és ezzel megtöltik a kacsát. Előmelegített sütőbe rakják, és időnként meglocsolják húslevessel. Nagyjából másfél-két óra alatt készre sütik.
Narancsos-Almás Töltelék Sütőzacskóban
A modern konyha kedvelt eszköze a sütőzacskó, amely a szaftosabb eredmény eléréséhez járul hozzá. Ehhez a kacsát belülről sóval és majoránnával bedörzsölik, az alma- és a narancshéját meghámozzák. A kockára vágott gyümölcsöket összekeverik a kicsavart zsemlével és a mazsolával. Alaposan összedolgozzák, és megtöltik vele a kacsa belsejét. Hústűvel lezárják, és egy tűzálló tálba fektetik. A kacsát sütőzacskóba helyezik, mellé teszik a megmaradt gyümölcsöket, és a narancslé biztosítja a gőzös levegőt a zacskóban. 1,5-2 óra alatt szép pirosra sütik.
Pecsenyekacsa | Mindmegette.hu
Kacsa töltelékkel, előkészítése és sütési tippek
A kacsa bőrét a töltött csirkéhez hasonlóan elválasztjuk a melle húsától, a combok töve körül. Az elkészült töltelékkel megtöltjük a kacsát. A kacsa hasüregét megsózzuk. A combokat és a szárnyat a törzshöz rögzítjük, mint az egybesült kacsánál, és kívül is megsózzuk. Hideg zsírral megkenjük, a hátára fektetve, pecsenyesütőbe helyezzük. Mérsékelt forró sütőben, zsírjával 15 percenként öntözgetve, puhára, pirosra sütjük. Sütés közben lapáttal és fakanállal egyik majd másik oldalára fordítjuk, hogy szép egyenletesen piruljon. Ha a pecsenye zsírja sisteregni kezd, egy-egy kis forró vizet öntünk bele. A megsült kacsát tálra téve, letakarjuk, 15 percig meleg helyen (nyitott ajtajú sütőben) tartjuk. A pecsenye levébe 1/2 dl tejfölt, 1/2 dl vörösbort öntünk, jól összeforraljuk, külön csészében adjuk az asztalra. A kacsából a zsineget, hurkapálcikát eltávolítjuk és a töltött pulykához hasonlóan szeleteljük.
Töltött kacsa fokhagymával és hagymával:
A kacsát megtisztítjuk, megmossuk. 2 darab tojást megfőzünk. A szalonnát, a hagymát, a májat, a gombát és a 2 főtt tojást kis kockákra vágjuk. A zsemléket tejbe áztatjuk, kinyomkodjuk. A szalonnát kisütjük, megdinszteljük rajta a hagymát. Rátesszük a májat, sózzuk, borsozzuk, csipet majoránnát adunk hozzá és lepirítjuk. Beletesszük a gombát, és addig pároljuk, míg elfövi a levét. A tölteléket a kacsa hasüregébe töltjük, hústűvel összetűzzük. A kacsát tepsibe tesszük, mellérakjuk a fokhagymagerezdeket és a négybe vágott vöröshagymákat. Zsiradékot nem, csak vizet öntünk alá /kb. 1/2-1 dl/. Alufóliával letakarva 2-2,5 órát sütjük. Levesszük a fóliát, és 30-40 percre visszatesszük a kacsát, amíg szép színt kap.
Csontozott töltött kacsa:
Ehhez az ételhez a kacsát ki kell csontozni, egyedül csak a combjában és a szárnyában maradhat csont. Ez az eljárás legbonyolultabb része. Ha ez megvan, onnantól egyáltalán nem bonyolult a dolog. A darált húst sózzuk, borsozzuk és fűszerezzük az 5 fűszer keverékkel és belekeverjük a tojást is. Kacsa alakúra formázzuk, majd egy sima tűvel és vastag cérnával varrjuk össze. Mehet is a 140 fokos sütőbe. Ha lassan sütjük, kiolvad a zsírja, amíg a belseje puhára sül. Locsolgassuk meg időközönként a kisülő zsírral, hogy ne száradjon ki. A sütési idő a kacsa méretétől változik. Közben megcsináljuk a tölteléket. A májat sózzuk, borsozzuk, megszórjuk majoránnával, petrezselyemzölddel. Jól összekeverjük, és ezzel töltjük meg a kacsánkat. Jól bevarrjuk a nyílást. A kacsát egy tepsibe tesszük, és mellérakjuk a megmaradt hagymát és fokhagymát, és a fehérbort is mellé öntjük.
Érdekességek a Történelmi Személyiségek Étkezési Szokásairól
A gasztronómia nem csupán az ételek elkészítéséről szól, hanem arról is, hogy kik és hogyan fogyasztották azokat. A történelemkönyvekben a nagy alakokat gyakran hősként, politikusként vagy hadvezérként látjuk viszont, de ritkábban gondolunk arra, hogy ők is emberek voltak, akik ettek, ittak, ízeket kedveltek - vagy éppen utáltak.
Magyar Történelmi Személyiségek Kedvenc Fogásai
Kossuth Lajos kedvelte a citromos kolbászt, valamint a Pozsonyi kiflinek egy speciális, Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjében kínált változatát, amely Kossuth-kifli néven vált ismertté. Nagy rajongója volt az akkoriban „hideg, vagy fagyos nyalatnak” nevezett csemegének, a fagylaltnak, ami szép tálalásban, tisztára mosott tengeri kagylóban került a nagyközönség elé.
Deák Ferenc minden bizonnyal édesszájú volt, ha a róla elnevezett Deák-tortára és a Deák-módra készült sütemény-változatokra gondolunk. Ezen kívül nagyon szerette a sült csirkét paradicsommal.
Petőfi Sándor pecsenyehús és túrós csusza volt a kedvence, de szerette a marharostélyost lecsóval, a töltött tojást, fokhagymás kolbászt és a gulyást, melyet akár reggelire is elfogyasztott. Kukoricagombócot maga is szívesen készített katonatársainak, melyet rántott levesekhez kínáltak. Állítólag mestere volt az elkészítésének.
Mária Terézia igazi barokk ételeket kedvelt. Kedvenc ételei - a fáma szerint - kappan leves, roston sült hal, fahéjas-mézes sült alma, pölöskei muskotályos bor. Ezeket fogyasztotta 1764. augusztusában a váci látogatása idején is.
Sisi, Erzsébet királyné kedvelte a tokaji borokat, a csokoládét, az aszalt és friss gyümölcsöket és a mandulás, mézes, fűszeres süteményeket. A legenda szerint egyik kedvence a gödöllői látogatása alkalmából tiszteletére megalkotott Grassalkovich-palacsinta volt, mely gazdagon töltött ínyencség: máj, sonka, gomba bőven van benne, egyes receptek szerint még zöldborsó és lecsó is kerül bele. A császármorzsa vagy smarni a monarchia egyik igen kedvelt desszertje volt. Ferenc József másik nagy kedvence az Isler, vagy ahogy eredetileg írják Ischler.
Kádár János bejárónője keveset árult el étkezési szokásairól. Azt tudjuk, hogy a csirkebecsinált volt a kedvenc étele, reggelire pedig gyakran evett gombás, velős tojást. Sokáig az a tévhit terjedt, hogy Kádár kedvenc étele a krumplileves volt.
Horthy Miklósnak, Magyarország harmadik kormányzójának kedvenc süteménye a pogácsa volt. Emellett a magyaros ízeket kedvelte. Külföldön nem is tudott jóízűeket enni. Saját bevallása szerint, inkább „behunyta a szemét”.
Nemzetközi Történelmi Személyiségek Kulináris Titkai
Medici Katalin egy különleges édességgel, a vanília illatú, narancsos palacsintával hódította vissza férjének, II. Henrik francia királynak a szívét.
Napóleon állítólag szerette a pacalt, bár szakácsa nem tartotta hozzá méltó ételnek. A csaták előtt pedig sült csirkét kért. A marengói csata nagy francia győzelmének emlékét őrzi a sült csirke Marengo módra receptje.
Marie Antoinette, XVI. Lajos felesége a történetek szerint nagyon szerette a fényűzést, a divatot és az édességeket. Nagy kedvence a fánk volt, ami egész Európában elterjedt.
George Washington imádta a cseresznyés sütiket, felesége receptkönyve is tele volt velük. E kategórián belül is Washington kedvenc süteménye a cseresznyés morzsasüti volt, mely valójában egy pite.
Abraham Lincoln nem rajongott a rongyrázásért, a kulináris élvezetek sem különösebben érdekelték, állítólag az alma, a tojás és a szalonna voltak a kedvenc ételei, amiért pedig igazán rajongott az a kávé volt.
Otto von Bismarck semmiféle gasztronómiai élvezet nem fogta meg. Egyedül a sört szerette. A bajor és a Zsiguli sör volt a kedvence, amelyekhez szívesen fogyasztott pácolt pisztrángot.
Franklin D. Roosevelt az egyszerű ételeket kedvelte. Kedvencei közé tartozott egy jó szaftos sajtos melegszendvics vagy egy sima omlett is, de volt, hogy hot doggal várta VI. György királyt és lányát, a mai II. Erzsébet királynőt amerikai látogatásuk alkalmából.
Sztálin szerette a hagyományos grúz konyhát, amely sok diót, fokhagymát, szilvát és gránátalmát használt, s az ételek mellől nem hiányozhattak a borok.
Adolf Hitler a kor újságírói szerint szigorú vegetáriánus életmódot folytatott. Ám a valóságban szerette a jó és különleges sonkát. A mogyoróval és mazsolával megszórt almatorta a Führer mindennapi betevője volt, de Hitler a csokoládés sütit és a pogácsával felszolgált teát is szerette.
Benito Mussolini imádta a fokhagymát, és azt gondolta, hogy a francia étel „értéktelen”. Az olasz fasizmus megteremtőjének kedvence az egyszerű saláta volt, amelyben olívaolajjal és friss citromlével átitatott apróra vágott fokhagyma adta az alapot.
Winston Churchill hatalmas leves rajongó volt, a krémleveseken kívül mindenféle levest kedvelt. A legnagyobb kedvence pedig a teknősleves volt.
Josip Broz Tito jugoszláv diktátor valódi különc volt. A gyakorlatban a csigán kívül mindent megevett. Tito valóban nem volt egy túl válogatós személy, a zsíroskenyeret imádta, s a túrós csuszát sem vetette meg.
Mao Ce-tung rajongott az erős, piros paprikáért. Sőt ennek élvezetére munkatársait is megtanította: a paprikát nem ízlelgetni kell, hanem gyorsan, kis rágás után rögtön lenyelni, legalábbis a vezér így fogyasztotta.
Pol Pot a vörös khmerek tömeggyilkos vezetője a vadhúsért rajongott. Szerette az őzből, vaddisznóból, kígyóból készített ételeket, a friss gyümölcsöt, a brandyt és a kínai bort.
Fidel Castro közismert hóbortja, a szivarozás mellett lelkesedett az édességekért, elsősorban a csokoládés shake-ért, amelyet napi rendszerességgel fogyasztott.
Kim Ir Szen kedvence a cápauszony leves és a kutyahús leves volt. Emellett rengeteg Hennessy konyakot nyakalt be. Természetesen sok rizst is fogyasztott.
John F. Kennedy szerette a sült babot, jó katolikus létére péntekenként halat evett, és az általunk kevéssé ismert clam chowdert is imádta - ami tulajdonképpen egy szaftos, zöldséges kagylóragu.
Ronald Reagan egyik kedvence a mac and cheese (amerikai sajtos tészta) és a fasírt volt, de ez lényegtelen ahhoz képest, amennyire odáig volt az édességekért.
George H.W. Bush imádott étele a tojás, hot dog, beef jerky, töpörtyű volt, de a lényeg, hogy mindenre tabascot vagy valamilyen csípős szószt öntött.
Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor kedvence a vegetáriánus lasagna volt, amelynek tetején egy tejföllel habart tojás volt.
Szaddám Huszein nem volt túl ínyenc. „Falta” Amerikát. Imádta a Mars csokit, Bounty szeletet, valamint a 7 Up üdítőt.
Száleh, az amerikaiak ellen harcoló, de az amerikai ételekért és édességekért lelkesedő iraki vezető kedvenc étele a mogyoróvaj volt, ám a Cheetosért is odavolt.
Pecsenyekacsa | Mindmegette.hu
A Kacsák Nevelése és a Baromfiudvar Kihívásai
A finom töltött kacsa elkészítése a megfelelő alapanyaggal kezdődik, ami a kacsa maga. A kacsanevelés azonban számos kihívással járhat, ahogy az a baromfiudvarban is megfigyelhető volt. A létszámcsökkentés, azaz a kacsák vágása egy idő után elkerülhetetlenné válik. A tömés is egy olyan folyamat, amely sok időt emészthet fel, és nem mindenki számára megfelelő.
A kiskacsák növekedése és a szabadban való tartásuk további kalandokat rejt. Amilyen kis buták, hát begyalogoltak a mangalicákhoz is szétnézni. Szerencséjükre a hatalmas dagonyából egyszer kellett kisegíteni egyiküket, máskor boldogultak maguk. A kiskacsák számlálása is komoly kihívást jelenthet, hiszen "olyan könnyű, mint mozgó hangyabolyt számolni".
A baromfiudvarban a mangalicák és a kiskacsák együttélése sem mindig békés. Egy alkalommal egy kiskacsa menekülőre fogta az egyik mangalica elől, aki csattogtatta a fogsorát a kis szárnyas farktollaitól pár centire. A vizes csővel elterelve a mangalica figyelmét, sikerült a kacsát előnyhöz juttatni. Végül sikerült a baromfiudvar felső felébe zárni az összes kiskacsát, a tyúkok pulykák egy részével. Sajnos este mikor Oldalborda is hazaért, fájdalommal állapították meg, hogy sötétedéskor a pulykák is agyontapostak pár kiskacsát. Így igencsak megcsappant az állomány. A mangalicák pedig fogyasztottak előzőleg belőlük, hisz ha tetem sem volt, de az élők közt sem, akkor más magyarázat nincs a kis szárnyasok eltűnésére. Azóta ismét kijárási tilalom van a kis tollasok számára. Hisz nem mangalica tápnak nevelték őket. Mondjuk inkább megtölteni.
tags: #gyumolcsos #toltott #kacsa