Halak és egészséges életmód: A változatos étrend alapköve

Az egészséges életmód egyik sarokköve a változatos étrend, amelyben a halak kiemelt szerepet játszhatnak. Annak ellenére, hogy a hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka, Magyarországon a halfogyasztás messze elmarad az európai átlagtól, és ez jelentősen befolyásolja az egészségi állapotunkat, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Pedig a hal igazi szuperélelmiszer, amely magas fehérjetartalmával, alacsony kalóriaértékével és számos jó minőségű zsírtartalmával, mint például a sokat emlegetett Omega-3, hozzájárulhat egy kiegyensúlyozott és egészséges élet kialakításához.

A magyar halfogyasztás helyzete: Elavult szokások és rejtett potenciál

Az Európai Unióban hazánknak, Magyarországnak az egyik legkisebb a halfogyasztása. Csupán átlagosan évi 4,6-6,3 kg-ot eszünk fejenként, szemben például Svédország 33,2 kg-os, Izland 92 kg-os, Japán 71 kg-os vagy Norvégia 69 kg-os fogyasztásával. A világ lakosságának átlagos halfogyasztása 13,5 kg körül mozog, de a tengerparton élő nemzetek ennél sokkal több halat esznek. Ez a feltűnően alacsony fogyasztás semmivel sem indokolható, hiszen a felmérések szerint a magyarok is kedvelik a halételeket. A megkérdezettek 77 százaléka mondta, hogy szereti a halat, Baja térségében ez az arány több mint 90 százalék, Debrecen környékén pedig eléri a 70 százalékot. Az alacsony fogyasztás hátterében valószínűleg az áll, hogy a halat nem mindenhol könnyű beszerezni, és nem is tartozik az olcsó ételek közé.

A hazai évenkénti kb. 6,5 kg/fő halfogyasztás mintegy 35-40 százaléka a karácsonyi ünnepkörre esik, ez egyes nagy haltermelők éves forgalmának 60-70 százalékát is adhatja. A MA-HAL kiemelt céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése, ennek érdekében a szervezet elindította a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „HalPéntek” kampányát. A karácsonyi halvásárlást segítve a MA-HAL létrehozott egy interaktív térképet a www.halpentek.hu weboldalon, ahol a fogyasztók könnyen megtalálhatják a legközelebbi termelői halárusító pontokat, illetve halboltokat.

A hal: Értékes tápanyagforrás a modern étrendben

A hal számos okból kifolyólag rendkívül értékes része lehet a táplálkozásnak. Kedvező tápanyag-összetétele, esszenciális zsírsavtartalma és könnyű emészthetősége mind amellett szólnak, hogy a halfogyasztás nagyobb szerephez jusson étrendünkben.

Fehérjetartalom és emészthetőség

A hal sok fehérjét tartalmaz. A halak fehérjetartalma, fajtától függően 15-20 százalék körül mozog. A halfehérje a halhús sajátos szerkezetének köszönhetően könnyen emészthető, teljes értékű fehérje. A halak víztartalma jelentős (akár a 80 százalékot is elérheti), izomrostjai között pedig laza kötőszövet található, melyek miatt könnyen emészthető élelmiszer.

Zsírtartalom és esszenciális zsírsavak

A halhús zsírtartalma nem nagy, 1-7 százalék körül mozog. Zsírértéke alapján megkülönböztetünk „zsírosabb”: ponty, harcsa, tonhal, lazac, hering és szárazabb húsú fajokat: süllő, amúr, tőkehal, heck, busa. A zsíros húsú halak kétszer annyi energiát tartalmaznak, mint a száraz húsúak.

A halzsír, helyesebben halolaj, a többi állati eredetű zsiradéktól eltérően, telítetlen zsírsavakban gazdag, melynek megítélése táplálkozás-élettani szempontból igen kedvező. Főként a tengeri halakban, de az édesvízi halak egy részében is olyan esszenciális zsírsavak találhatók, melyek fontos élettani szerepet töltenek be. Különösen az olajos húsú mélytengeri halak (pl. lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal), továbbá a pisztráng és a busa gazdagok omega-3 zsírsavakban. Ezek közül az eikozapentaénsav (EPA), valamint a dokozahexaénsav (DHA) csak a halolajban található. Ezeket az emberi szervezet csak korlátozott mértékben tudja előállítani, főként a táplálékkal juthatunk hozzájuk.

Az omega-3 zsírsavak nélkülözhetetlenek a sejthártya felépítéséhez, a szem és az agy egészséges fejlődéséhez. Ezen kívül hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez, és a szervezet gyulladásos folyamatainak mérsékléséhez. Magyarországon a lakosság esszenciális zsírsavellátottsága elégtelen. Kétféle esszenciális zsírsavat, az ún. n-3 és az n-6 típusú zsírsavakat különböztetjük meg. Az n-3 típusú zsírsavakból, melyek nagy mennyiségben találhatók - elsősorban - a tengeri halakban, megengedhetetlenül alacsony a bevitel, míg n-6 típusú zsírsavakból, melyeket a növényi olajok bőségesen tartalmaznak, akár túlzott is lehet az ellátottság. A kétféle zsírsav nem helyettesítheti egymást. A megfelelő n-6:n-3 arány kedvező esetben 5:1 - 10:1 lehetne, ám a felmérések azt mutatják, hogy ez az arány 16:1 körül mozog. Ezek az adatok is amellett szólnak, hogy feltétlenül növelni kellene a halfogyasztást, hiszen a rendszeres halfogyasztásnak szerepe lehet az érelmeszesedés, az agyvérzés és az infarktus kivédésében is.

Az eszkimók legalább annyi zsiradékot, vagy többet fogyasztanak, mint a fejlett országok lakosai, mégis elenyésző közöttük az infarktus eredetű halálozás. A tudósok ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy az eszkimók által fogyasztott halolaj sok n-3 típusú, védő hatású zsírsavat tartalmaz.

Vitaminok és ásványi anyagok

A halolaj, legfőképpen a halak májának az olaja igen sok A- és D-vitamint tartalmaz, de a halak B1-, és B2 vitamin tartalma is jelentős. A hal jó forrása a bőr- és nyálkahártyavédő A-, valamint a csontépítéshez és az immunrendszer működéséhez szükséges D-vitaminnak, de gazdag a különböző anyagcsere folyamatokban szerepet játszó B1-, B2-, és a vérképzéshez fontos B12- vitaminokban is.

Az ásványi anyagok közül különösen a csontok és fogak felépítésben szerepet játszó foszfor, és a szálkástól elfogyasztott hal (pl. olajos halkonzerv, sült hal) kalciumtartalma érdemel említést. A halkonzervekben puhára főtt halcsont kitűnő kalciumforrás. A halfilék és a halkonzervek egyaránt nagy mennyiségben tartalmaznak fluoridot is, mely szintén hozzájárul a fogszuvasodás és csontritkulás megelőzéséhez. A tengeri halak jelentős jód tartalma elősegíti a pajzsmirigy működését. A szeléntartalma részt vesz a túlzott mértékben képződő szabad gyökök elleni védelemben, ezzel segíti a szív- és érrendszer, valamint a sejtmembrán egészségének megtartását. Vas, cink, szelén tartalmuk is számottevő. A halak vitamin- és ásványi anyag-tartalma a halfajtól, illetve a hal élőhelyétől függően jelentősen változhat.

Különbség a hal és az egyéb húsfélék között

Téged is gyakran foglalkoztat a kérdés, hogy melyik a jobb választás: a hal vagy az egyéb húsfélék fogyasztása? Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, így fontos, hogy kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazzunk. A halak közismerten gazdagok omega-3 zsírsavakban, amelyek rengeteg egészségügyi előnnyel járnak. Ezenfelül a halakat a szervezet könnyebben emészti, így ideális választás azok számára, akik szeretnék elkerülni az étkezés utáni nehézség érzését.

A hús, különösen a vörös hús, gazdag fehérjében, vasban, cinkben és B-vitaminokban, különösen B12-vitaminban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vörös húsok, és különösen a feldolgozott termékek, mint a kolbász és a szalonna, túlzott fogyasztása növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a magas telített zsírtartalom miatt. Ideális esetben a táplálkozási szakemberek azt tanácsolják, hogy mindkét élelmiszert kombináld az étrendedben. Az egyensúly kulcsfontosságú. Azok számára, akik szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek vagy magas koleszterinszinttel küzdenek, a hal egészségesebb választás lehet. A hús és a hal egyaránt fontos részei lehetnek az étrendednek, és mindkettőnek megvannak a maga előnyei. A választás az egyéni igényeidtől, életmódodtól és egészségi állapotodtól függ. Ne feledd, hogy az egészséges táplálkozás sokszínűségre és változatosságra épül.

Különböző halfajták és dietetikai megítélésük

A halfogyasztás során fontos tudni, hogy melyik fajta milyen tápanyagokat tartalmaz, és hogyan illeszthető be a diétába. Kerekes Ivett, ökotoxikológus, hangsúlyozza, hogy a változatos étrend kulcsfontosságú.

Zsírosabb húsú halak

• Lazac: Lehet, még nem tudtátok, de a lazac rózsaszín színét az „astaxantin” nevű kémiai molekula adja, amely rendszeres fogyasztásával jelentősen csökkenthető a vérben lévő gyulladást jelző fehérjék szintje (tehát maga a gyulladás is). Bőségesen ellátott Omega zsírsavakkal, növeli az immunrendszer aktivitását és a genetikai hibajavító mechanizmusok működését. A vadon élő lazac esetében ne tévesszen meg, hogy a lazac esetleg zsírosabb és amiatt nem szabad fogyasztaniuk a fogyni vágyóknak. Sőt, a benne található zsírok segítik is a súlycsökkenést. Emellett segíthet csökkenteni a gyulladásokat. Az egyik kutatás szerint, azoknál az embereknél, akik hetente legalább 85 g zsíros halat, például lazacot fogyasztottak, 70%-kal csökkent a szívinfarktus veszélye.
• Tonhal: Ki ne szeretné a tonhalsteak-et? Frissen, sütve és párolva vagy konzervként is alapvető alapanyaga egy egészséges étrendnek. A világos tonhal húsa, mely leginkább konzerv formájában kapható, azok között is nagy népszerűségnek örvend, akik esetleg kevésbé preferálják a tengeri halakat. Kiváló minőségű fehérjeforrás, illetve szintén kimagasló mennyiségben omega-3 zsírsavakhoz juttathatja a szervezetünket. Kitűnő kiegészítője lehet salátáknak és különböző tésztaételeknek is. A konzerves kiszerelésben is kapható könnyű tonhal az egyik legegészségesebb hal, amit csak ehetünk, és amely segít a lapos has elérésében. Kiemelkedő omega-3 zsírsav tartalma segít elégetni a hasi zsírt. A higany miatt sem kell aggódnod, a legkisebb halakból készített konzerves könnyű tonhalat alacsony higanytartalmú halnak tekintik, és hetente kétszer-háromszor nyugodtan beiktathatod étrendedbe.
• Hering: Zsíros húsú hal, amely szintén gazdag omega-3 zsírsavakban.
• Makréla: Húsa nagyon zsíros, kitűnő forrásai az omega-3 zsírsavaknak, frissen és konzerválva is piacra kerülnek. Füstölt formája kulináris élvezetként szolgál egyes nemzetek gasztronómiájában.
• Ponty: A ponty mindenhol ott van a hazai konyhában. Fontos azonban figyelni, hogy honnan szerezzük be, mert bizonyos tenyésztett példányok NAGYON zsírosak tudnak lenni. Jó hír viszont, hogy könnyű ezt a zsírt lefejteni a hústól. A legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfajta a Földön a ponty. Az ízét nagyban meghatározza, hogy milyen vízből származik és milyen takarmányon nevelték. Szálkás és zsírosodásra leginkább hajlamos, a zsiradék a hasi részben rakódik le. Omega-3 zsírsavtartalma elenyésző, 100 g-ban kevesebb mint 1 g.

Szárazabb húsú halak

• Süllő (Fogas): Szintén egy hazai, zsírszegény „fehér húsú” halról beszélünk, amely csak igen tiszta vizekben képes megélni. Sok benne az esszenciális zsírsav, az A, B12 és a D vitamin. A süllő egyike a természetes vizeink gazdasági szempontból legértékesebb halfajainak. A süllő és a fogas tulajdonképpen ugyanaz a hal, csak két különböző nagyságú korában. A süllőt 1,5 kg-os koráig süllőnek hívják, majd a 1,5 kg feletti példányokat fogasnak. Húsa hófehér, kemény, szálka nélküli, tiszta ízű. Fűszerezését tekintve sokfélét elbír.
• Afrikai harcsa: Hogy miért? Mert hazai, egészséges, igen kiváló a beltartalmi összetétele is! Az afrikai harcsa egyik jellegzetessége, hogy nem szereti az alacsony hőmérsékletű vizeket, általános előfordulási területe folyók, tavak vagy lassú vizek. Húsa szaftos, ízletes, szálka nélküli, nyersen vörös, megsütve fehér. Mindenféle fűszerezés jól áll neki, különösen a magyaros ízesítés. A hazai élelmiszerellátáson kívül a halágazat komoly szerepet vállal a horgászati célú természetes vizek telepítésében is, ahová évente 4-5 ezer tonna hal kerül kihelyezésre, így elmondható, hogy a horgászszervezetek a legnagyobb vevők közé tartoznak. Elmondható, hogy egyre több hal kerül feldolgozott, konyhakész formában a fogyasztók asztalára, ebben a kategóriában kiemelt az afrikai harcsa, a szálkamentes húsú hal jelentős része így kerül eladásra.
• Busa: A fehér busa Földünkön széles körben elterjedt halfaja, Kínából származik, onnan telepítették a többi kontinens édesvizeibe. Táplálkozás-egészségtani szempontból igen jelentős, hiszen a hazai halfajták közül a legmagasabb telítetlenzsírsav-tartalommal rendelkezik, melynek 11%-a omega-3 zsírsav. A hal összes zsírtartalma 2-3%. A kutatások szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterin-szintjét, ezért az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolható. A kisebb példányok még szálkások, de a kifejlettekben már csontméretűvé nőnek, így könnyen eltávolíthatóak. A hazai tenyésztésű halak közül a busa zsírsavösszetétele a legelőnyösebb, kiemelkedő omega-3 zsírsavakban, melyek védelmet biztosítanak a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen.
• Pisztráng: A szivárványos pisztráng a világ egyik legjobban kutatott és legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaja. A régi történelmi Magyarország területére 1885-ben hozták, ikra formájában. Lassúbb, kevésbé tiszta vizekben is megél, szempont számára, hogy a víz hőmérséklete legyen hűvös, 20°C alatti. Nincs benne „Y” szálka, íze tiszta, nem zsíros. Húsának színe táplálkozástól függően az egész fehértől a lazacvörösig változik.
• Tőkehal: A tőkehalak csoportja lényegében a fehér húsú halak gyűjtőfogalma. Húsuk sovány, ízletes, kevésbé jellegzetes „hal” ízű, mint zsírosabb társaiké, éppen ezért kiválóan alkalmasak az „ízáthangolásra”. Fokhagyma, paradicsom, különböző friss zöldfűszerek alkalmazásával változatos fogásokat biztosíthatnak a hétköznapokra. Egy kutatás során megfigyelték, hogy azok, akik nyolc héten keresztül hetente örször tőkehalat ettek, azoknál átlagosan 3,8 kilós súlycsökkenés következett be. Egy másik tanulmányból pedig kiderült, hogy azok, akik tőkehalat ebédeltek, kevésbé kívánták már a vacsorát, 11 százalékuk már semmit nem evette ebédre. A tőkehal ugyanis magas fehérje- és aminosavtartalma miatt segít az anyagcsere szabályozásában.
• Heck: A generációk felnövekedésében szerepet játszó hekk valójában a Kelet-Atlanti-óceán térségében és a Földközi-tengerben őshonos. A hekket készíthetjük sütőben, grillen, roston, serpenyőben, olajban sütve. Remekül megállja a helyét a karakteresebb spanyol eredetű paellában is.
• Tilápia: Olcsó és megfizethető. Azt, hogy milyen környezeti és morális problémákat vet fel a fogyasztása már korábbi cikkünkben kitárgyaltuk. Mégis, tudom, hogy manapság sokaknak fontos lehet az anyagilag és beszerezhetőségben is jó ár-érték arányú fehérje forrás. Tápanyagtartalom: 96 kalória; 20.1 fehérje.
• Laposhal: A laposhal olyan rostokban gazdag étel lehet, akár egy zabpehely vagy néhány zöldség. Egy ausztrál tanulmány szerint a laposhal a második legteljesebb ételnek számít, lenyűgöző fehérjetartalma miatt.

Tenger gyümölcsei

• Osztriga: Ez az ínyencség fedezheti a szükséges napi vasmennyiség 21 százalékát, melynek hiánya viszont a hízás kockázatát növelheti. Az osztriga ráadásul cinkben is gazdag, ami pedig az éhségérzet csökkentéséhez, az étvágy, továbbá a vérnyomás szabályozásához járulhat hozzá.
• Fésűkagyló: Ennek a tenger gyümölcsének a magas fehérje, alacsony kalóriatartalma kiválóan alkalmasak a derékvonal alakítására és a koleszterin szabályozására. Fehérjetartalma pedig ennek is kiemelkedően magas.
• Szardínia: Ugyancsak konzerv formában találkozunk leggyakrabban a szardíniákkal. A tartósítási eljárás folyamán a halak szálkái puhává és ehetővé válnak, így ezek a termékek gazdagok kalciumban, illetve B-vitaminokban.

Tápanyagtartalom összefoglalása (85 g/1 adag)

1. Táblázat: Étrend: a Föld legegészségesebb ennivalói. Tonia Reinhard

Kinek ajánlott és kinek nem?

A hal a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás része, mely minden korcsoport számára ajánlott. Értékes tápanyagai és könnyű emészthetősége miatt idős embereknek, terhes és szoptató anyáknak, valamint csecsemők és kisgyermekek étrendjében is adható (ez utóbbiaknak természetesen filézve, szálka nélkül). Kisgyereknek csak szálka nélkül adjunk halat! Nagyobb gyermekeket tanítsuk meg, hogyan kell a halat enni, nehogy a szálka balesetet okozzon. Kihagyni csak táplálékallergia esetén szükséges az étrendből. Kevés zsiradékkal elkészítve beilleszthető a szív- és keringési betegséggel küzdők, fogyókúrázók, a cukorbetegek táplálkozásába is. A sózott, füstölt, szárított halak, a ringli és a szardellapaszta magas sótartalma miatt azonban nem javasolható magas vérnyomásban szenvedő betegek részére. A pácolt hering hisztamin- és tiramintartalma az arra hajlamosaknál fejfájást válthat ki.

Mennyit és milyen gyakran együnk halat?

A táplálkozási szakemberek szerint hetente legalább egy alkalommal egy teljes adag halat (10-15 dkg) kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy egészségünk megőrzéséhez pozitívan hozzájáruljunk. Sokan félnek azonban a halak fogyasztásától arra hivatkozva, hogy azok el tudják raktározni a szervezetükbe a környezetük esetleges szennyező anyagait, pl. a higanyt és egyéb szermaradványokat (pl. növényvédőszerek). Az élelmiszer biztonsági szabályok betartatása és ellenőrzése mellett az újabb ajánlások meghatározzák a különböző csoportoknak a fogyasztás gyakoriságát. Ezzel segítik a biztonságos fogyasztás feltételeit.

2. Táblázat: Olajos húsú halak fogyasztásának javasolt mennyisége és gyakorisága (Forrás: Manual of Dietetic Practice (Ed: Briony Thomas), UK, Blackwell Science, 2014)

Tanácsok a halfogyasztáshoz és -vásárláshoz

Fontos, hogy tiszta vízből származó, ellenőrzött minőségű halat válasszunk. A friss és feldolgozott halak egyaránt tartalmazzák az értékes telítetlen zsírsavakat. Mivel a hal magas víztartalma miatt gyorsan romlásnak indul, ha élő, vagy jegelt halat vásárolunk, tárolására, feldolgozására nagy gondot kell fordítanunk. A gyorsfagyasztott halat felolvadás után visszafagyasztani nem szabad.

Fogyasszon sokféle halat, változatosan elkészítve. A hagyományos halételeken kívül próbáljon ki más recepteket is (pl. rácponty, citromos főtt hal, grillezett hal tormamártással, stb.) Érdemes gondolni arra is, hogy bő olajban sütve képesek számottevő olajat magukba szívni, ami felesleges energiát jelenthet. Halételeink elkészítésekor célszerű ezért a zsírszegény konyhatechnológiai módszerek (sütőzacskóban sütés, teflonedény, grillezés, párolás) alkalmazása, így előnyösen beépíthetők a fogyókúrás étrendbe is.

Receptjavaslatok az egészséges halfogyasztáshoz

Az alábbi receptek segítenek abban, hogy a halat változatosan és ízletesen illessze be az étrendjébe.

Halkrém

Hozzávalók (4 személyre): 1 doboz olajos hal konzerv, 4 dkg margarin (light), 5 dkg (1 közepes db) vöröshagyma, ½ db citrom, 1 teáskanál mustár, só, őrölt fehérbors

Készítési mód: Az olajos halat levével együtt villával összetörjük, hozzáadjuk a margarint, a reszelt vöröshagymát és habosra keverjük. Ízesítjük a citromlével, mustárral, őrölt fehérborssal és szükség szerint sóval. Pirítósra kenjük, és idényzöldséggel tálaljuk.

Tonhal aszalt szilvával

Hozzávalók (4 személyre): 60 dkg tonhal, 20 ml (2 evőkanál) olívaolaj, 10-12 dkg aszalt szilva, 1 dl tejföl (12 százalékos), 1 db citrom, bazsalikom, kakukkfű, fehérbors, só.

Készítési mód: A megmosott aszalt szilvát langyos vízbe beáztatjuk. A felengedett, szeletekre vágott halat megsózzuk, és citromlével meglocsolva egy órán át pihentetjük. Ezután minden szeletbe belegöngyölünk 1-2 szem kimagozott szilvát, s a szeleteket hústűvel összetűzve olajjal kikent tepsibe egymás mellé rakjuk. Megszórjuk bazsalikommal, kakukkfűvel, frissen őrölt fehérborssal, és a megmaradt szilvát is rárakjuk. Az enyhén sózott, reszelt citromhéjjal ízesített tejfölt a halszeletekre öntjük, és alufóliával lefedve, előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük. Petrezselymes burgonyával, vagy rizzsel tálaljuk.

Citromos lazac bulgurral

Hozzávalók (4 személyre): 2 csésze bulgur, 4 szelet lazac, 2 citrom leve, 1 csomag rukkola, só, színes bors, olíva olaj.

Elkészítés: A lazacot megmossuk, majd a citrom levét ráfacsarjuk és állni hagyjuk egy kis időre. A bulgurt közben kétszeres mennyiségű forró vízben puhára főzzük (elkészítési módja megegyezik a rizsével). Egy serpenyőben felhevítünk két evőkanál olíva olajat, majd belehelyezzük a lazacokat és jól átsütjük. Fűszerezzük sóval, borssal ízlés szerint. Tálaláskor citromkarikával díszítjük és a megfőtt bulgur tetejére halmozzuk a rukkolát és az átsült lazacokat.

Szilvásváradi mandulás pisztráng petrezselymes burgonyával

Hozzávalók (4 személyre): 4 db pisztráng (kb. 1-1/2 kg), 10 dkg vaj, 3 dl tej, 10 dkg szeletelt mandula, 5 dkg liszt, 1 citrom, só. A burgonyához: 1 kg burgonya, 1 csomag petrezselyem, 5 dkg vaj, só ízlés szerint.

Elkészítés: A pisztrángokat megtisztítjuk, egy órán át tejben áztatjuk. A halakat kívül-belül sózzuk, lisztben megforgatjuk, lassú tűzön, vajban mindkét oldalát megsütjük. Másik serpenyőben zsiradék nélkül megpirítjuk a mandulát és tálaláskor a pisztrángokat bevonjuk vele. A petrezselymes, vajas burgonyát a szokásos módon készítjük, jó sok petrezselyemmel, a halak mellé helyezett citrom gerezdekkel tálaljuk. (Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közlemények)

A halászat története és jelene Magyarországon

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. A középkorban hazánk vizeiben - a korabeli leírások szerint - rengeteg hal élt, s szolgált táplálékul a lakosságnak. A halászat nálunk is a táplálékszerzés fontos formája volt. A magyar halászat kultúráját kutató Herman Ottó arról számolt be, hogy a halászat, a magyar nemzet ősfoglalkozása volt, folyóink, tavaink halakban gazdagok voltak, halászatunk fejlett volt. A honfoglalás idején „a halászat szabad ipar volt”, akinek halászszerszáma volt, egy csekély halmennyiség ellenében bárhol és bármikor halászhatott. A 16 -17. században annak ellenére, hogy a halászat már nemesi előjognak számított, a jobbágyok is szabadon halászhattak, sőt birtokosaik kötelezték őket a vizek kamatoztatására.

Eleink változatos módon tudták elkészíteni a halakat. Az 1600-as évek végén M. Tótfalusi K. Miklós adta ki a Szakácsmesterségnek könyvecskéje című művét, melyben már 80 halrecept található. Radvánszky Béla 1893-ben kiadott könyvében 25 féle halból, fajonként körülbelül 10-10 recept elkészítését olvashatjuk. Ma pedig sokan legfeljebb karácsonykor, vagy nyaralás alkalmával esznek halat, és legtöbbször halászlét, sült és a rántott halat, esetleg paprikást készítenek belőle.

A folyók szabályozása, az élőhelyek csökkenése, a vízszennyezés, stb. a halállomány tetemes csökkenését eredményezte, s a halfogyasztás is egyre kisebb szerepet játszott a táplálkozásban. A magyar haltermelés környezetbarát módon, alacsony energiafelhasználással, magas színvonalon állít elő kiváló minőségű, egészséges halhúst. A tógazdasági haltermelésnek nehéz éve volt, az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd a nyári aszály miatt egyre nehezebb a termelés. A csapadékszegény idő és a működési költségek gyors növekedése az intenzív haltermelő üzemeket és a halfeldolgozókat is nagyon megviseli, hiszen ezt a növekményt a fogyasztói árakban egyre nehezebb érvényesíteni. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a ponty, amelyből tavaly közel 12 000 tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a tógazdasági haltermelők. A második legnépszerűbb halfajunk az afrikai harcsa, ebből közel 4 000 tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben. A vizsgálatok sora szerte a világon igazolta, hogy a rendszeres halfogyasztás egészségvédő hatású. A felmérések pedig azt mutatták, hogy mi magyarok is szeretjük a halat. El kellene tehát érni, hogy az alkalmi halfogyasztást a rendszeres halfogyasztás váltsa fel. Ne csak karácsonykor, vagy a bajai, a szegedi halászléfőző versenyek idején kóstoljuk meg ezt az érdemtelenül mellőzött értékes táplálékot.

tags: #halak #husok #egeszseges #eletmod