Nagy örömmel jelentem, hogy a Mikulás idén is meglátogat a szokásos helyen, a Hamburgi Magyar Egyesület Gyerekcsoportjában: december 5-én, szombaton 15:00-tól találkozó, barkácsolás (a jobb oldali teremben) 15:45-töl várjuk a Mikulást hangosan énekelve (a nagy teremben) 16:00-kor érkezik a Mikulás Ezt követően ajándékosztás, éneklés, vers mondás.
FONTOS: A korábbiaktól eltérően, most a szülőket kérjük meg, hogy állítsanak össze egy férfi kézzel megfogható kellően becsomagolt, zsákban cipelést elviselő csomagot rajta jól olvasható névvel, amit majd a a Mikulás átad a gyermeknek. Testvérek esetén még akár össze is lehet kötni a csomagokat! Aki gondolja, még mellékelhet a csomaghoz pár sort is, hogy mit csinált jól a gyerkőc, min kellene változtatni. Kérjük a csomagokba inkább okos, mint könnyű ajándékok legyenek (max. 10 EUR értékig): smartphone helyett zsebkönyv, csoki helyett dió, mogyoró, cukor helyett mandarin alma, stb. Brit tudósok szerint, ezektől kevésbé csuklanak a medúzák! Szeretettel várunk mindenkit!
Az ünnepi fogalmak tisztázása
Az utóbbi évtizedekben, beleértve az elmúlt bő harminc évet, a decemberi ünnepkörök még a jóhiszemű emberek tudatában is zavaros összevisszaságban élnek. Advent, Mikulás, Télapó, a kis Jézus születése, Karácsony, fenyőünnep, ajándékozás, szinte ugyanazt jelenti. Az említett fogalmakra egy-egy mondatban illik azonnal magyarázatot adni.
Advent: A szó jelentése „eljövetel”, illetve a „várakozás” 24 napos időszaka. Első napja a Karácsonyt megelőző negyedik vasárnap. Az első gyertyát ekkor gyújtjuk meg, ami november végére, vagy december első napjára esik. Gyerekek számára a 24 részből álló adventi naptár ad egy megfelelő tanulási módszert.
Mikulás: A kisázsiai Myra püspökének, Szent Miklósnak a nevéből ered. Az önzetlen, „titkos” ajándékozás szimbóluma, ebből eredően a gyerekek kedves Mikulás bácsija. Egyetlen nap, december 6-ika fűződik a Mikuláshoz.
Télapó: A kereszténységet tagadó, Szent Miklósnak még a nevét, emlékét is eltüntetni akaró kommunista találmány.
Karácsony: Jézus születésének napja, december 24-ike és az azt követő két ünnepnap. Karácsonykor az „ajándékot” nem a Mikulás, s főleg nem a télapó, hanem a kis Jézuska hozza.
Nagykarácsony és a falu története
Nagykarácsony Fejér megyében fekvő település, a Dunaújvárosi járásban. Országos ismertségét a nevének köszönheti, hiszen a karácsonyi ünnepek előtt az innen küldött ünnepi képeslapok különleges jelentőséggel bírnak. Ezt a „kiváltságot” a nagykarácsonyi postahivatal bélyegzője, illetve annak lenyomata érvényesíti. Kunok telepítették be a területet a 13. század idején, akik évszázadokon át pásztorkodással, földműveléssel, ipari tevékenységgel foglalkoztak. 1702-ben már Karácsonyszállás néven emlegetik a falut. Az elnevezés arra utal, hogy a nyári legeltető időszak után a pásztorok ide gyűltek össze a téli szállásra, s karácsony idején megünnepelték a sikeres évet. Így lett Előszállásból Karácsonyszállás.
Az ünnepség azonban a keresztény vallási szertartások betartásával - Jézus születésének tiszteletben tartásával - zajlott, amit az uradalmi intéző ellenőrzött. A pásztornépek szívesen tartották a pásztor (betlehemes) népszokásokat, ami egyre inkább a kápolna, majd az abból kiépülő templom köré szerveződött. A falu mai neve, Nagykarácsony 1952-ben született meg, amikor a tanyák, puszták népét a központi településre kényszerítették. A legvadabb rákosista években kialakult falu a neve után éppen egy olyan településsé vált, amit, ha az akkori kommunista vezetés sejtett volna, feltehetően más nevet adnak a szállások központjának.
A Betlehemi születés és a karácsonyi hagyományok
Jézus születésének helye a ma Palesztina területén, Ciszjordániában fekvő Betlehem városához köthető. Karácsony története Betlehem városában kezdődött. A keleti egyház egy barlanghoz, a nyugati (latin) egyház pedig egy istállóhoz köti az Istengyermek születésének helyszínét. A keresztény ember tudatába a kétezer év folyamán mélyen beépült ez a szép történet, ami Jézus tanításának lényegéhez, a szegények, a betegek, a gyermekek, az elesettek támogatásához fűződik. Máté evangéliuma így írja le a születés történetét: „A csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot m# A Hamburgi Mikulás Ünnepe és a Decemberi Ünnepkörök Színes Világa
Az elmúlt évtizedekben, beleértve az elmúlt bő harminc évet is, a decemberi ünnepkörök még a jóhiszemű emberek tudatában is zavaros összevisszaságban élnek. Az Advent, Mikulás, Télapó, a kis Jézus születése, Karácsony, fenyőünnep és az ajándékozás szinte ugyanazt jelenti sokak számára. Fontos, hogy tisztázzuk ezen fogalmak jelentését, és bemutassuk a hagyományok gazdag hátterét, különös tekintettel a Hamburgi Magyar Egyesület Gyerekcsoportjának Mikulás ünnepségére, amely hidat képez a régi hagyományok és a mai ünneplés között.
A Hamburgi Magyar Egyesület Mikulás Ünnepe: Közösség és Hagyományőrzés
A Hamburgi Magyar Egyesület Gyerekcsoportjában idén is nagy örömmel várják a Mikulást december 5-én, szombaton. Ez a rendezvény kiváló példája annak, hogyan élnek tovább a hagyományok a külföldi magyar közösségekben, és hogyan adják át azokat a következő generációknak. A találkozó 15:00-tól kezdődik barkácsolással a jobb oldali teremben, majd 15:45-től hangos énekléssel várják a Mikulást a nagy teremben. A várva várt érkezés 16:00-kor esedékes, amelyet ajándékosztás, éneklés és versmondás követ.
Fontos eltérés a korábbiaktól, hogy most a szülőket kérik meg, állítsanak össze egy férfi kézzel megfogható, kellően becsomagolt, zsákban cipelést elviselő csomagot, rajta jól olvasható névvel, amit majd a Mikulás átad a gyermeknek. Testvérek esetén a csomagok akár össze is köthetők. Aki gondolja, mellékelhet a csomaghoz pár sort is arról, hogy mit csinált jól a gyerkőc, min kellene változtatni. Kérik, hogy a csomagokba inkább okos, mint könnyű ajándékok kerüljenek (max. 10 EUR értékig): okostelefon helyett zsebkönyv, csoki helyett dió, mogyoró, cukor helyett mandarin, alma stb. Brit tudósok szerint ezektől kevésbé csuklanak a medúzák, ami egy humoros megjegyzés arra vonatkozóan, hogy a lényeg a minőségi, gondosan kiválasztott ajándék.
A Decemberi Ünnepkörök Tisztázása: Advent, Mikulás, Télapó, Karácsony
Ahhoz, hogy megértsük a Hamburgi Mikulás ünnepének kontextusát, érdemes részletesen áttekinteni a decemberi ünnepkörök alapvető fogalmait és történelmi hátterét.
Advent: A Várakozás Időszaka
Az Advent szó jelentése „eljövetel”, illetve a „várakozás” 24 napos időszaka. Első napja a Karácsonyt megelőző negyedik vasárnap. Ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát, ami november végére, vagy december első napjára esik. Gyerekek számára a 24 részből álló adventi naptár ad egy megfelelő tanulási módszert a várakozás megélésére. Ez az időszak a felkészülésről, a lelki elmélyülésről szól, Jézus születésének ünnepére.
Mikulás: Szent Miklós Öröksége
A Mikulás név a kisázsiai Myra püspökének, Szent Miklósnak a nevéből ered. Az önzetlen, „titkos” ajándékozás szimbóluma, ebből eredően a gyerekek kedves Mikulás bácsija. Egyetlen nap, december 6-ika fűződik a Mikuláshoz, ami Szent Miklós püspök halálának napja.
Szent Miklós 245-ben született Anatóliában, és hamar árvaságra jutott, ám szüleitől hatalmas vagyont örökölt. Az előző püspök halála után a püspökválasztó testület azt a döntést hozta, hogy azt választják meg erre a tisztségre, aki másnap reggel elsőként lép be a templom kapuján. Ez a férfi az ifjú Miklós volt. Vagyonát jótékony célokra fordította, így vált ő az ajándékozó szeretet példaképévé. Továbbá ő a hajósok, kereskedők, halászok, zarándokok, a férjhez menő lányok védőszentje. Több mint fél évszázadon keresztül töltötte be Myrában a főpásztori tisztséget, amely idő alatt számtalan emberen segített tanítással, bölcs tanácsaival, pénzzel, élelemmel.
Ismert az a történet, amikor az egyik elszegényedett szomszédjának három szép és fiatal lánya volt. Az apa végső elkeseredésében már arra az elhatározásra jutott, hogy a lányait használja fel a család sorsának jobbítása érdekében. Éppen utcára akarta küldeni őket, amikor Miklós - tudomást szerezve az apa döntéséről - éjszaka titokban annyi pénzt dobott be az ablakon át a lányos család házába, hogy azzal megmentette a családot a szégyentől, a nélkülözéstől, sőt a lányokat szerencsésen ki is tudta a család házasítani. Ezt számos hasonló cselekedet követte, Miklós egész életét ennek jegyében töltötte. Ebből alakult ki a Mikulás-kultusz, ami már a népszokások közé sorolható. A Mikulás név a Miklós szlovák és cseh beceneve.
Télapó: Egy Politikai Találmány
A Télapó egy kereszténységet tagadó, Szent Miklósnak még a nevét, emlékét is eltüntetni akaró kommunista találmány. A szovjet rendszer ideológiai termékeként jött létre, bár tagadói arra hivatkoznak, hogy a Gyed Moroz (fagy apó) név már jóval a kommunista korszak előtt is létezett. Ez igaz, de az is igaz, hogy a Mikulás név mögött Szent Miklós alakja áll, és őt kellett kiiktatni az iskolás gyermekek tudatából. Ez a háború utáni fél évszázad alatt sikerült is, és amikor egy-egy iskola, tanító merészel újra a Mikulás névhez ragaszkodni, akkor még ők követik el a hamisítást. Ez a jelenség hasonló a Széll Kálmán tér - Moszkva tér - Széll Kálmán tér névhasználat változásához.
Karácsony: Jézus Születése és az Ajándékozás Misztériuma
A Karácsony Jézus születésének napja, december 24-ike és az azt követő két ünnepnap. Karácsonykor az „ajándékot” nem a Mikulás, s főleg nem a Télapó, hanem a kis Jézuska hozza. Karácsony története Betlehem városában kezdődött, a ma Palesztina területén, Ciszjordániában fekvő Betlehemhez köthető. A keleti egyház egy barlanghoz, a nyugati (latin) egyház pedig egy istállóhoz köti az Istengyermek születésének helyszínét. A keresztény ember tudatába a kétezer év folyamán mélyen beépült ez a szép történet, ami Jézus tanításának lényegéhez, a szegények, a betegek, a gyermekek, az elesettek támogatásához fűződik.
A négy evangélista közül Márk és Lukács meg sem említi a születést. Máté viszont ezt írta: „Betlehemben tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje.” Jézus születése nem csak a szegény pásztorok, hanem a gazdagok, továbbá a Napkeletről érkező bölcsek számára is örömet jelentett. Máté evangéliuma így írja le a születés történetét: „A csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával.” A valóság, ami egyes kutatók szerint sok dologban eltért a romantikus történettől, egészen más. Ezek szerint például nem történhetett meg, hogy Mária és József ne találtak volna egy éppen szülés előtt álló anyának méltó szállást Betlehemben.
Az első karácsonyt a Római Birodalom fővárosában ünnepelték meg 336. december 25-én. Hogy ez megtörténhetett, azt a 325-ben tartott első nikaiai zsinaton döntötték el. Azt már évszázadok óta ismert, hogy Jézus születése nem december 25-ére esett. Ezen a napon feltehetően a pogányok ünnepelték a fényt, a Nap születését. A római világban a téli napforduló - december 17-25. közötti időszak - a Szaturnália ünnepe volt, amikor az emberek a földművelés istene előtt tisztelegtek. Karácsony ezekhez a napokhoz kötődik, ami egyben az ajándékozás, a vidámság ünnepe volt. A templomokat a rómaiak zöld növényekkel és lámpákkal díszítették ki, ami a karácsony jelképének (a zöld fenyőnek) az eredete lehetett. A keresztények szerint Jézus maga a világosság, hiszen ő az, aki legyőzte a sötétséget. Egyes kutatók szerint az első karácsonyt 521-ben az angliai York városában tartották meg.
Fenyőünnep és a Magyar Nagykarácsony
A „Fenyőünnep” elnevezésről gyakran elfeledkezünk, de Magyarországon különleges jelentőséggel bír Nagykarácsony, Fejér megyében fekvő település, a Dunaújvárosi járásban. Országos ismertségét a nevének köszönheti, hiszen a karácsonyi ünnepek előtt az innen küldött ünnepi képeslapok különleges jelentőséggel bírnak. Ezt a „kiváltságot” a nagykarácsonyi postahivatal bélyegzője, illetve annak lenyomata érvényesíti.
Kunok telepítették be a területet a 13. század idején, akik évszázadokon át pásztorkodással, földműveléssel, ipari tevékenységgel foglalkoztak. 1702-ben már Karácsonyszállás néven emlegetik a falut. Az elnevezés arra utal, hogy a nyári legeltető időszak után a pásztorok ide gyűltek össze a téli szállásra, s karácsony idején megünnepelték a sikeres évet. Így lett Előszállásból Karácsonyszállás. Az ünnepség azonban a keresztény vallási szertartások betartásával - Jézus születésének tiszteletben tartásával - zajlott, amit az uradalmi intéző ellenőrzött. A pásztornépek szívesen tartották a pásztor (betlehemes) népszokásokat, ami egyre inkább a kápolna, majd az abból kiépülő templom köré szerveződött. A falu mai neve, Nagykarácsony 1952-ben született meg, amikor a tanyák, puszták népét a központi településre kényszerítették. A legvadabb rákosista években kialakult falu a neve után éppen egy olyan településsé vált, amit, ha az akkori kommunista vezetés sejtett volna, feltehetően más nevet adnak a szállások központjának.
A Karácsonyi Hagyományok Fejlődése és Terjedése
A karácsony, egyszerűsége ellenére számos olyan eseménnyel, tárgyi, művészeti és vallási elemekkel társult, ami koronként, népekként és országonként változott.
A Karácsonyfa Története
Az első karácsonyfa felállításához több mint ezer esztendőnek kellett eltelnie az első karácsony megünneplése után. Éppen az egyházszakadást előidéző reformátor Luther Márton volt az, aki a legenda szerint 1536-ban saját gyermekét fenyőfával köszöntötte. A karácsonyfa - az Édenkert közepén álló fa - annak a jelképe, hogy Isten a Paradicsomba visszafogad minden embert, tett akár jót, akár rosszat életében.
Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz állította 1824-ben Pesten, más források szerint Martonvásáron. A karácsonyi szokás meghonosításában azonban nagy szerepet vállaltak a Bezerédy és Podmaniczky családok is. A magyar irodalomban Jókai Mór terjesztette el a karácsonyfa ismeretét, amikor 1866-ban megjelentette A koldusgyermek című elbeszélését. Érdemes megjegyezni, hogy már a 17. században ismert volt a karácsonyfa, pontosabban a „karácsonyi fa” fogalma. Ez azonban nem a Jézus születését jelentő fenyőfa volt. A karácsonyfa állítás vitathatatlanul Németországban történt meg először. A szép szokás hamarosan Bécsben is gyökeret vert, ahol azt egy Berlinből áttelepült család terjesztette el 1814-ben. Európában azonban csak három évtizeddel később vált ez a „furcsa szokás” általánossá, amikor azt Viktória királynő divattá tette. Történt, hogy az angol királynőt, a Brit Birodalom urát 1846-ban, egy újságban megjelent rajzon családja körében ábrázolták, amint karácsonykor a feldíszített fenyőfa mellett állnak. Bárki más tette volna ezt, nem terjedt volna el szinte futótűzként ez a karácsonyi divat a keresztény világban. Ám az angol királynő személye, példája mérföldkőnek számított az akkor már világuralmi tényezővé vált angolszászok uralta területeken.
A karácsonyfa eredete
Hagyományos Ajándékok és Édességek
A karácsony egy szép eseménye és kezdeményezése fűződik a 13. században élt Assisi Szent Ferenchez. Ez a szokás a magyar nyelvterületeken például a betlehemezésben öröklődött tovább. Az európai országokban a karácsony számos szép és nálunk is ismert hagyománya a 10-12. században alakult ki. Például a mandarin, alma, dió ajándékozása Franciaországból terjedt el.
A szaloncukor ősét a franciák és a németek készítették el. Tekintettel azonban arra, hogy egy hamburgi cukrászmester, Stühmer Frigyes hazánkban telepedett le, és ő alkotta meg a fára aggatható egyedi csomagolású édességet, a szaloncukrot, azt a hungarikumok között tartjuk számon. Már csak azért is, mert a 19. századtól egyedül Magyarországon lett szokás, hogy a karácsonyfa díszei között szerepelt a szaloncukor. Maradjon is ez így!
A Mikulás Alakjának Változásai a Különböző Kultúrákban
Szent Miklós alakja összeforrott a karácsony ünnepével. December 6. már az adventi ünnepkör része, az ajándékozó Mikulás pedig a karácsony kedvelt alakja. Éppen ezért, különösen a 20. században az egyes kultúrkörök - elsősorban a maguknak különleges jogokat kierőszakoló nagyhatalmak - eltorzították a Mikulás személyén keresztül a karácsony misztériumának jelentését.
Szent Miklós Oroszországban és Magyarországon
Szent Miklóst a cári Oroszországban övezte a legnagyobb tisztelet. Hiszen a városokban és a falvakban a templomaik elnevezése, az egyházi művészetük, a pópák tanítása Szent Miklóst helyezi a középpontba. A bizánci szokásrend még Magyarországon is erősen éreztette hatását, elsősorban a segítő szent személyén keresztül. Hiszen Gyergyószentmiklóstól Kunszentmiklóson át Fertőszentmiklósig több tucat település és több száz templom viseli Szent Miklós nevét. Éppen ezért, mert Miklós ilyen mélyen beleivódott a népek lelkébe, tudatába, a kommunista rendszer igyekezett még az emlékét is feledtetni. Hazánkban az ötvenes évektől kezdve énekelte minden iskolás a népszerű gyermekdalt, a Hull a pelyhes fehér hó, Jöjj el kedves Télapó, Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll. Szerzője az a Rossa Ernő, aki a Lenin daltól kezdve a Munkásőrindulón át a Harsan a kürtszó és számos más dalról ismert.
Santa Claus: Az Amerikai Változat
Amerikában a Santa Claus a Mikulás neve, ami már egy torzult változat. Ezt a nevet a 18. század végén a holland telepesek terjesztették el az új hazájukban. A protestáns hollandok még Sinter Klaasnak (Szent Miklósnak) nevezték, és neki szentelték karácsonyi ünnepüket, amit aztán az amerikai közéletben elferdítettek a már említett Santa Clausra. Már 1809-ben megszületett a történet, mely szerint a repülő szánon közlekedő, ajándékhozó, nagyszakállú Mikulás a gyermekek kedvelt alakja lett. A filmekből is látható túlságosan is díszes, inkább giccses karácsonyi kivilágítás a pénzről, az ajándék értékéről szól, nem pedig a karácsony lényegéről. A Télaputól a Télanyuig, a „könnyekig megható” amerikai karácsony - főleg filmalkotásai - ugyanolyan pusztítást végzett az emberek lelkében, mint a szovjet télapó. A levegőben röpködő, rénszarvasok húzta szán, melyen a Mikulás a kéményen bezuhanva hozza az ajándékot, szintén az amerikai filmek révén terjedt el.
Joulupukki: A Finn Karácsonyi Kecske
Külön meg kell említeni az „igazi Mikulást”, a finn Joulupukkit, ami a finn nyelvben azt jelenti, hogy „karácsonyi kecske”. A név még nincs százéves sem, hiszen először 1927-ben, egy rádióműsorban hallhattak a finnek is először róla. Joulupukki Rovaniemiben él. A település a Lappföldön található. Még levélcíme is van, ahova a gyerekek írhatnak a Mikulásnak, hogy milyen ajándékot szeretnének. A finn karácsonyi kecske eredetileg az északi pogány mítosz közismert alakja volt, ráadásul a gyermekbüntetés szimbóluma. A finn Mikulás alakja, népszerűvé tétele az üzleti élet szerves része lett. Repülőgéppel utazott minden olyan országba, ahova meghívták, természetesen jól jövedelmező szerződésekkel felszerelkezve vállalta szerepléseit.
Mikulás Világszerte: Japán Példája
A Mikulás népszerűsége, a jóságos, ajándékozó, nagyszakállú, piros ruhás öregapó alakja nem állt meg a keresztény világ határainál. Talán nem hasonló tartalommal és vallási háttérrel, de a Mikulást ismerik és ünneplik például Japánban, Kínában és Marokkóban is. Példaként bemutatjuk a japán karácsonyt. Tekintettel arra, hogy az ország lakosságának mindössze 1 %-a keresztény, a szigetországban ez nem vallási ünnep, hanem a családi, társasági, közösségi összejövetelekről szól. Szégyennek számít az, ha valaki egyedül tölti a karácsonyt, amit csupán december 23-án ünnepelnek. Hogy miért ezen a napon? Mert ez volt Akihito császár születésnapja. Karácsony Japánban sincs ajándékozás nélkül, de ez szűkebb körű, mint amit mi megszoktunk. Legfeljebb a gyerekek kapnak ajándékot. A műfenyőfára a japánban szokásos díszítések: lampionok, legyezők kerülnek. A nagyobb ünnep az Újév. Az ünnepi menü a csirke, kitüntetetten a KFC sült csirke népszerű ekkor.
Az Ünnepek Jelentése a Modern Világban
A szocialista országok többségében még a naptárból is törölték karácsony másnapját a munkaszüneti napok sorából. Ha ünnepelni lehetett és kellett, akkor a december 18-án született Sztálint helyezték a Mikulás és Jézuska helyébe. Hazánkban a tradicionális karácsonyt 1988-tól lehetett az eredeti módon ünnepelni. A Télapó, illetve a Mikulás elnevezés ideológiai tartalmú harca ma sem ért véget. Ahogy a példák is mutatják, az ünnepek jelentése és formája folyamatosan változik, alkalmazkodva a társadalmi, politikai és kulturális környezethez. Fontos azonban, hogy megőrizzük az eredeti értékeket, és átadjuk azokat a következő generációknak, ahogyan a Hamburgi Magyar Egyesület is teszi Mikulás ünnepével. Az ünnepek nem csupán a szórakozásról és az ajándékozásról szólnak, hanem a közösség erejéről, a szeretetről, a hagyományok tiszteletéről és az értékek továbbadásáról is.