Hasnyálmirigy-gyulladás: Átfogó útmutató a betegség megértéséhez és kezeléséhez

A hasnyálmirigy-gyulladás egy potenciálisan életveszélyes állapot, amely akkor lép fel, amikor a hasnyálmirigy begyullad. Ez a gyulladás duzzanatot és fájdalmat okoz, leggyakrabban a gyomortáji fájdalom lép fel, mely övszerűen a hátba sugárzik. A hasnyálmirigy a gyomor és a hashártya mögött elhelyezkedő, 15-20 cm hosszú szervünk, amely belső és külső elválasztású mirigyként is életfontosságú funkciókat lát el. Külső elválasztású mirigyként olyan emésztőenzimeket termel, amelyek segítenek a zsírok, szénhidrátok, fehérjék, cukrok feldolgozásában, belső elválasztású mirigyként pedig szerepe van a szénhidrát és a zsíranyagcseréért felelős hormonok termelésében, mint például az inzulin és a glükagon. Amikor valamilyen hatásra a hasnyálmirigyben termelődő enzimek idejekorán aktiválódnak, és károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit, akkor következik be a gyulladás.

Akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás: A különbségek megértése

A hasnyálmirigy-gyulladásnak két fő típusa van: az akut és a krónikus.

Akut hasnyálmirigy-gyulladás

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás hirtelen jelentkezik, a szerv sérülésére adott válaszként, és általában kezeléssel néhány nap alatt elmúlik. Ez a hirtelen kialakult gyulladás lehet enyhe lefolyású, de az életet is veszélyeztető betegség is. Gyakran epekövek okozzák, és a tünetek általában hirtelen jelentkeznek, és néhány órától néhány napig tarthatnak. Noha a gyulladás magától is problémamentesen elmúlhat, még a legenyhébb tünetek mellett is lényeges orvoshoz fordulni és alaposan kivizsgáltatni magunkat. Fontos azonban tudni, hogy a betegségnek vannak súlyosabb formái is, melyek kezelés vagy diéta nélkül akár életveszélyessé is válhatnak.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás ezzel szemben hosszú távú, idővel rosszabbodó állapot, amely maradandó károsodáshoz vezethet. Akkor fordul elő, amikor a hasnyálmirigyet károsító hatás folyamatosan fennáll, éveken át pusztítja a mirigyet. A leggyakoribb oka az erős alkoholfogyasztás, de a cisztás fibrózis és más öröklött rendellenességek is okozhatják. Az állandó gyulladás a hasnyálmirigy szöveteinek hegesedését okozza, ami a szerv fokozott terhelés miatt folyamatosan romlik. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás felismerése ugyanakkor nem könnyű, hiszen a tünetmentesség nem mindig jelenti a betegség megszűnését. Az akut, azaz hirtelen jelentkező gyulladással ellentétben a krónikus hasnyálmirigy gyulladás esetében a kellemetlen folyamatok újra meg újra megjelenhetnek, közöttük hosszabb-rövidebb tünetmentes időszakokkal.

A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei: Mire figyeljünk?

Akár akut, akár krónikus formáról van szó, a hasnyálmirigy-gyulladás elsődleges tünete a has felső részének fájdalma, mely átterjedhet a hátra vagy a mellkasra. Tipikus esetben a köldök tájékán érezhető az erős, övszerű, húzódó érzés, ami a beteg hátába is kisugározhat. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek a betegség korai szakaszában jelentkezhetnek kizárólag étkezések után, majd állandósulhatnak is.

Akut hasnyálmirigy-gyulladás tünetei:

• Hasi fájdalom: A köldök magasságában körben sugárzó, erőteljes fájdalom, ami a hátba is kisugározhat. Fekvés, köhögés, sportolás, étkezés hatására fokozódhat a fájdalom; míg az előre görnyedés, összegömbölyödés enyhíti a fájdalmat.
• Hányinger és hányás: Gyakori kísérő tünetek, amelyek a hasi fájdalommal együtt jelentkeznek.
• Láz: A gyulladásos folyamat következtében fellépő testhőmérséklet-emelkedés.
• Szapora pulzus és gyors, felszínes légzés: Ezek a tünetek a szervezet gyulladásra adott válaszreakciói.
• Hasi nyomásérzékenység, hasfeszülés, haspuffadás: A gyulladt hasnyálmirigy okozta kellemetlen érzések.
• Sápadtság, sárgaság: Súlyosabb esetekben, különösen, ha az epeutak is érintettek.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás tünetei:

• Változó intenzitású hasi fájdalom: A fájdalom jöhet-mehet, de sosem múlik el teljesen hosszabb időre.
• Emésztési zavarok és fájdalom étkezés után: A hasnyálmirigy csökkent enzimtermelése miatt.
• Étvágytalanság és fogyás: Az alultápláltság és a csökkent tápanyagfelszívódás következménye.
• Zsíros, olajos, fényes széklet: Akkor fordul elő, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő lipázt a zsírok emésztéséhez.
• Cukorbetegség: Hosszú távon, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek károsodása miatt.
• Gyakori szédülés: Általános gyengeség és tápanyaghiány jele lehet.

A hasnyálmirigy-gyulladás okai: Mi váltja ki a betegséget?

A hasnyálmirigy-gyulladások közel 80%-a alkoholproblémákból, alkoholizmusból, helytelen, túl zsíros táplálkozásból, epekövességből vagy ezek kombinációjából fakad. A hasnyálmirigy-gyulladás hátterében számos ok állhat, melyek hirtelen fellépő nagymértékű károsító hatást (akut forma) vagy krónikus, nem múló problémákat (krónikus forma) okozhatnak.

A két leggyakoribb ok:

• Epekövek: A hasnyálmirigy és az epehólyag vezetékei egy közös vezetékbe torkollnak, amelyen keresztül ürítik enzimeiket a bélbe. Ha egy epekő bejut a közös vezetékbe, és elakad az eloszlásnál, átmenetileg elzárhatja a hasnyálmirigy nedvének elvezetését a járatból. Ezáltal az enzimek a hasnyálmirigyben rekednek, valamint az elzáródás mögött fokozódik a nyomás. Ez aktiválja a hasnyálmirigyben lévő enzimeket, és azok elkezdik magát a hasnyálmirigyet emészteni, ami epeköves hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezet.
• Alkoholfogyasztás: Az erős alkoholfogyasztás egyértelműen a hasnyálmirigy-gyulladás egyik oka. Az alkohol mérgező melléktermékei gyulladásos reakciót váltanak ki a hasnyálmirigyben, vagy valamilyen módon kémiailag aktiválják a hasnyálmirigyben lévő emésztőenzimeket. Az erős alkoholfogyasztás az akut hasnyálmirigy-gyulladás és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás eseteinek mintegy felét okozza.

Egyéb lehetséges okok:

• Fertőzések: Például vírusok, amelyek gyulladásos reakciót válthatnak ki.
• Autoimmun betegség: Az immunrendszer tévedésből a hasnyálmirigy sejtjeit támadja meg (autoimmun hasnyálmirigy-gyulladás).
• Öröklött génmutációk: Bizonyos genetikai eltérések hajlamosíthatnak a hasnyálmirigy-gyulladásra (örökletes hasnyálmirigy-gyulladás).
• A cisztás fibrózis szövődményei: Ez egy örökletes betegség, amely a szervezetben lévő legtöbb nyálkahártyát érinti, így sajnos a hasnyálmirigyét is.
• Magas trigliceridszint a vérben (hipertrigliceridémia): A magas vérzsírszint károsíthatja a hasnyálmirigyet.
• Magas vér kalciumszint (hiperkalcémia): Ez is hozzájárulhat a gyulladás kialakulásához.
• Ischaemia (csökkent vérellátás): A hasnyálmirigy vérellátási zavara is okozhat gyulladást.
• Rák, daganatos betegség: A hasnyálmirigyrák is okozhat gyulladást.
• A hasnyálmirigy traumás sérülése: Hasi operációk során, vagy egyéb fizikai trauma is kiválthatja.
• Bizonyos gyógyszerek: Például béta-blokkolók, ACE-gátlók, ösztrogén, NSAID, vízhajtók, amelyek irritálhatják a hasnyálmirigyet.
• Túlsúly és nagyfokú stressz: Ezek is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
• Korábbi műtéti beavatkozás: Olyan hasi operációk, melyek során a hasnyálmirigy is károsodik.
• Dohányzás: A rendszeres dohányzás mellett a statisztikák szerint legalább háromszor akkora esély van krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálása: A pontos felismerés lépései

A hasnyálmirigy-gyulladásnak jellegzetes tünetei vannak, ezek fennállásakor további vizsgálatokkal bizonyítható a kórkép. A diagnózis a beteg kórtörténete és a fizikális vizsgálat leletei, valamint a laboratóriumi vizsgálatok és a radiológiai vizsgálatok alapján állítható fel.

Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat során az orvos gyakran észleli a hasfali izomzat feszességét, és a has érzékeny vagy feszült lehet. Amikor fonendoszkóppal meghallgatja a hasat, csak renyhe bélhangokat hallhat.

Laboratóriumi vizsgálatok

• Vérvizsgálat: A vérvizsgálatok magas amiláz és lipáz enzimszintet jelezhetnek a vérben. Ezek az enzimek elsősorban a hasnyálmirigyben termelődnek, és az emésztés során segítik a táplálék lebontását. Gyulladás esetén szintjük jelentősen emelkedik. Akut gyulladásnál több ezres érték, míg krónikus gyulladás esetén több százas érték is mérhető. Ha a szintek legalább háromszor magasabbak a normálisnál, gyulladásra gyanakszunk.
  • Amiláz < 200 U/l
  • Lipáz < 240 U/l
  • Fontos megjegyezni, hogy a laborértékek referenciatartománya laboratóriumonként eltérő lehet. Viszonylag alacsony enzimemelkedés, illetve nem emelkedett gyulladásos paraméterek sem zárják ki a hasnyálmirigy-gyulladását. Ugyanakkor hasnyálmirigy-daganat esetén is emelkedett lehet mindkét enzim érték, akár a gyulladásos paraméterek is. Ilyen esetben tumormarker-vizsgálat, a képalkotók eredményei, illetve szövettan segít a diagnózis felismerésében.
• Általános gyulladási paraméterek: Maga a gyulladás általános gyulladási paraméterek emelkedését is okozza, mint a CRP (C reaktív protein) és PCT (prokalcitonin).
• Vérkép: Magasabb fehérvérsejtszám és emelkedett neutrofil granulocyta arány is jelentkezhet.
• Májfunkció: Ha a gyulladást epekő okozza, magas GGT (gamma-glutamil-transzferáz) és AP (alkalikus foszfatáz) érték is észlelhető.

Képalkotó vizsgálatok

• Hasi ultrahang: A hasi ultrahang a hasnyálmirigy gyulladás első 3 napjában a legjobb választás a korai órákban. Viszonylag egyszerű a használata, nem jár háttérsugárzással, nem invazív, széles körben elérhető. A vizsgálat során az ultrahangfejről leadott hanghullámokat úgy irányítják, hogy azok visszaverődjenek a hasnyálmirigy felületéről, így képet kaphatunk a hasnyálmirigy állapotáról, a hasnyámlirigy gyulladásról. Látható a hasnyálmirigy gyulladás miatti megnagyobbodása, ödémás állapota.
• CT-vizsgálat (számítógépes rétegvizsgálat): A CT- vagy MRI-vizsgálatok a hasnyálmirigy gyulladását mutathatják ki. CT vizsgálatot a hasnyálmirigy gyulladás kialakulása után legalább 72 órával érdemes végezni, így az az előtti idősávban a hasi ultrahang a leggyakrabban választott képalkotó. Különösen hasznos a hasnyálmirigy méretváltozásának kimutatásában, és súlyos, szövődményes esetekben végzik.
• MRI-vizsgálat (mágneses rezonancia vizsgálat): Hasonló céllal alkalmazzák, mint a CT-t, a betegség diagnózisának finomhangolása miatt van szükség.
• Endoszkópia: Endoszkópiára rendszerint csak akkor van szükség, ha a hasnyálmirigy-gyulladás minden tünetét és kialakulásának módját nem sikerült megfelelően feltárni valamelyik képalkotó alternatívával, ezáltal elengedhetetlen lesz közvetlenül megnézni a szervet, annak gyulladását vagy esetleges elzáródását. Bizonyos esetekben az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfiát (ERCP) alkalmazzák a hasnyálmirigy és az epeutak részletesebb vizsgálatára.
• Székletvizsgálat: A páciens székletének megvizsgálására jellemzően akkor kerül sor, ha a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisának pontosítására van szükség, például széklet elasztáz vizsgálat vagy székletzsírelemzés.

A hasnyálmirigy-gyulladás kezelése: A gyógyulás útján

A hasnyálmirigy-gyulladás kezelése a betegség típusától és súlyosságától függ, és kórházi ellátás, megfigyelés gyakran kötelező. A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a fájdalom enyhítése, a szövődmények megelőzése és a hasnyálmirigy nyugalomba helyezése.

Akut hasnyálmirigy-gyulladás kezelése

• Hasnyálmirigy nyugalomba helyezése (nulldiéta): Az akut hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében alapvető fontosságú a hasnyálmirigy nyugalomba helyezése. Ez teljes koplalást jelent, szájon át semmi, még folyadék sem vihető be. A diéta célja, hogy a gyulladt terület megnyugodjon és enyhüljenek a fájdalmak, illetve a belobbant hasnyálmirigy mentesítve legyen.
• Infúziós folyadékpótlás: Hosszas koplalás alatt is szükség van természetesen tápanyag-bevitelre, ez rendszerint infúzió formájában történik. A hasnyálmirigy-gyulladás dehidratál, és a folyadékpótlás nagyon fontos a gyógyuláshoz, úgyhogy 2-3 liter folyadékot is juttatnak a betegbe az első 24 órában.
• Szondatáplálás (parenterális táplálás): Ha folyamatosan, kis adagban kerül étel az emésztőrendszerbe, az nem váltja ki a hasnyálmirigy enzimek felszabadulását. Így a szájon át étkezés helyett, folyamatosan szondán át vagy szükség esetén parenterálisan (intravénásan) táplálják a betegeket.
• Fájdalomcsillapítás: Az erős fájdalom kezelése kiemelt fontosságú. Az infúziók rendszerint fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat, gyomorvédő gyógyszereket is tartalmaznak.
• Kiváltó ok megszüntetése: Ha epeköves hasnyálmirigy-gyulladás történt, el kell távolítania az epevezetékéből az epekövet. Epehólyag-eltávolító műtétet is javasolhatnak, hogy az epekő ne okozzon jövőbeli problémákat.
• Antibiotikum adása: Súlyos esetekben, ha a hasnyálmirigy elhalásának veszélye áll fenn, intenzív osztályos megfigyelésre és kezelésre, antibiotikum adására lehet szükség, különösen nekrotizáló esetben.
• Intenzív osztályos megfigyelés: Súlyos hasnyálmirigy-gyulladás esetén intenzív osztályon megfigyelésre lehet szükség, így az életjelenségeket folyamatosan megfigyelhetik.
• Fokozatos táplálás: Ha a beteg fájdalommentes, és jó bélhangjai vannak, el lehet kezdeni a szájon át táplálást. Először csak folyadékot ihat, majd fokozatosan újra kaphat enni, először pépes állagú, később szilárd, de enyhe fűszerezésű ételeket.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kezelése

• Életmódbeli változtatások: A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kezelése fájdalomcsillapítással és életmódváltással kezdődik, hogy lelassítsa a betegség előrehaladását. Az első lépés az alkoholfogyasztás és dohányzás mellőzése. Az alkoholfogyasztás szigorúan tilos! Rengeteget segíthet a hasnyálmirigy-gyulladástól szenvedő beteg számára az is, ha alacsony zsírtartalmú diétát folytat, vagyis sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, amivel a kérdéses szerv terhelése drasztikusan csökken. Fontos lesz letenni hozzá a cigarettát, megvonni az alkoholt, valamint úgy táplálkozni, ahogyan azt a belgyógyász, vagy az általa kirendelt dietetikus előírta.
• Enzimkiegészítők: Amennyiben kialakult az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség (EPI), enzimeket kell szedni étrend-kiegészítő formájában, hogy pótolja a hasnyálmirigy által már nem termelt enzimeket.
• Táplálékkiegészítők: Szükség lehet táplálékkiegészítők szedésére is, hogy elég vitaminhoz és ásványi anyagokhoz jussanak a betegek.
• Inzulin terápia: Glükóz intolerancia és végül cukorbetegség is kialakulhat, és inzulinfüggővé válhat a beteg, inzulinra lesz szüksége a mindennapokban.
• Fájdalomcsillapítás: A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás rendkívül nagy fájdalommal járhat együtt. Vannak olyan esetek, amikor a fájdalomcsillapító gyógyszerek nem elég tartósak ahhoz, hogy a páciens teljes életet tudjon élni a gyulladás mellett.
• Műtéti beavatkozás: Bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet. A hegszövet vagy a hasnyálmirigy kövek eltávolítására szolgáló endoszkópos eljárások javíthatnak a fájdalmas panaszokon. A hasnyálmirigy részleges vagy teljes eltávolítása is szóba jöhet.

Diéta hasnyálmirigy-gyulladás esetén

Az étkezés rendkívül fontos kérdéskört jelent a hasnyálmirigy-gyulladás esetén, így ilyenkor az orvosok jellemzően speciális diétát írnak elő a betegnek, hogy ezzel kíméljék a szervet, ezzel elősegítve annak regenerációját. A hasnyálmirigy diéta alapvetően zsírszegény étrendet követel meg, aminek alapjai a szénhidrátok és a fehérjék - ezt az étrendet a beteg felépülése után is ajánlott megtartani, sőt, sok esetben teljes életmódváltásra van szükség. A legfontosabb ilyenkor, hogy egyszerre kis adagokat juttassunk a gyomorba, az minél jobban megrágva kerüljön oda, és lehetőleg olyan összetételű legyen, hogy ne kelljen sokat emésztenie. Fontos lesz sok folyadékot fogyasztani minden egyes nap, természetesen tiszta, szénsavmentes ásványvizet választva.

Gyógyulási idő és kilátások

A hasnyálmirigy-gyulladás gyógyulási ideje függ attól, hogy mennyire súlyos a helyzet, valamint a beteg általános állapota, immunrendszere, fizikai erőnléte is befolyásolja a gyógyulási időt. Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén a megfelelő kezelés, gyógyszerek és diéta mellett általában már az első hét után javulnia kell, a kórházi kezelések pedig a legritkább esetben tartanak 5-10 napnál tovább. Elképzelhető, hogy elég néhány nap is a szövődménymentes felépüléshez - természetesen a szigorú diéta betartása esetén. Mivel a hasnyálmirigy megbetegedése mögött gyakran állnak alkoholproblémák, az alkohol mellőzése komoly mértékben felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot. A hasnyálmirigy-gyulladás halálozási aránya nagyon alacsony, de fontos, hogy a beteg gyors és szakszerű kórházi ellátást kapjon. A halálozás főleg abban az esetben áll fenn, ha a hasnyálmirigy daganatos betegséggé fajul. Ilyenkor elsődleges a sebészeti beavatkozás, majd a sugár- és kemoterápia alkalmazása.

A hasnyálmirigy-gyulladás lehetséges szövődményei: Mi történhet, ha nem kezelik?

Igen, a hasnyálmirigy-gyulladás számos súlyos szövődményhez vezethet, különösen akut esetekben, de hosszabb távon krónikus esetben is. A hasnyálmirigy-gyulladás egy sürgősségi állapot, mert a szövődményei akár életveszélyesek is lehetnek.

Akut hasnyálmirigy-gyulladás szövődményei:

• Nekrózis és fertőzés: A súlyos akut hasnyálmirigy-gyulladás olyan mértékű duzzanatot okoz a hasnyálmirigyben, hogy az elzárja a vérellátás egy részét. A vérellátás elvesztése szövetelhalást (nekrózist) okoz a hasnyálmirigy egyes részeiben. A nekrotikus (elhalt) szöveteket könnyen megfertőzhetik baktériumok, ahol elkezdenek szaporodni. Innen pedig a véráramba kerülhetnek, szepsist, vérmérgezést okozva. Ez sokkhoz, vérnyomáseséshez és többszervi elégtelenséghez vezethet, ami végzetes lehet, ha nem kezelik gyorsan.
• Hasnyálmirigy pszeudociszták: A gyulladás következtében a hasnyálmirigy körül gyakran folyadékkal töltött üregek, ún. pszeudociszták alakulhatnak ki. Sok pszeudociszta nem okoz tüneteket, és nem igényel kezelést. Alkalmanként azonban elfertőződhetnek vagy elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy kellemetlenséget okozzanak. Ritkán előfordulhat az is, hogy egy ér belemaródik egy pszeudocisztába, és vérzéshez vezet a ciszta belsejében. Ezekben az esetekben a sebészi eltávolítása a pszeudocisztának jelenthet megoldást.
• Vérzés: A hasnyálmirigy-gyulladás súlyos esetekben ráterjedhet a környező erekre, ami vérzést okozhat.
• Hashártyagyulladás és sokkos állapot: Súlyos esetben a hashártya lemezei közé kiszivárgó hasnyál okozhat hashártyagyulladást, sőt sokkos állapotot is.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás szövődményei:

• Exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség (EPI), felszívódási zavar és alultápláltság: Ahogy a hasnyálmirigyben a fibrózis előrehalad, a hasnyálmirigy egyre kevesebb enzimet termel, amelyekre az emésztőrendszer támaszkodik. Ez a tápanyagok, különösen a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok felszívódási zavarát okozza a vékonybélben. A felesleges zsírok bejutnak a székletbe, ami zsíros székletet és végül krónikus hasmenést okozhat.
• Alacsony/magas vércukorszint és 1-es típusú cukorbetegség: A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás azt is okozza, hogy a hasnyálmirigy kevesebb olyan hormont termel, amelyek szabályozzák a vércukorszintet. Attól függően, hogy melyik érintett először, a glükagon hiánya alacsony vércukorszintet okoz; az inzulin hiánya pedig magas vércukorszintet okoz. Végül mindkét hormonkészlet kimerül, és kialakul a cukorbetegség.
• Krónikus fájdalom: A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetében változó, hogy ki milyen mértékű fájdalmat tapasztal, mely javulhat és súlyosbodhat is idővel.
• A hasnyálmirigyrák fokozott kockázata: A krónikus gyulladás a rák kockázati tényezője, bárhol is forduljon elő. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknél a hasnyálmirigy adenokarcinóma kockázata 1-2% között van.
• Tüdő működésének befolyásolása: Kevesen gondolnák, de a hasnyálmirigy gyulladása kezelés nélkül a tüdő működését is befolyásolja.
• Szövetkárosodás és hegesedés: Ha a felismerés megkésik és a kezelés sem túl hatékony, a gyulladás hatására hegesedés jöhet létre a hasnyálmirigyen. A súlyos és tartós gyulladás ugyanis a hasnyálmirigy sejtek elhalásához vezethet. Ezáltal csökken a mirigy mérete és károsodnak a funkciói.

A hasnyálmirigy-gyulladás megelőzése: Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

A hasnyálmirigy-gyulladások nem minden oka előzhető meg, de az alkoholfogyasztás mérséklésével mindenképp csökkenthető a kockázat. Tegyen Ön is azért, hogy elkerülje a kellemetlen tünetekkel járó hasnyálmirigy-gyulladást!

• Alkoholfogyasztás mérséklése: Mivel a hasnyálmirigy-gyulladások legnagyobb részét a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás okozza, az alkohol mellőzése komoly mértékben felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot, és a megelőzésben is kulcsfontosságú.
• Egészséges táplálkozás és zsírszegény étrend: A helytelen, túl zsíros táplálkozás az egyik fő kiváltó ok, ezért az alacsony zsírtartalmú étrend betartása, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása elengedhetetlen. A hasnyálmirigyet kímélő étrend csökkenti a szerv terhelését.
• Koleszterinszint csökkentése: A koleszterinszint csökkentésével a másik vezető ok, az epekő kialakulásának kockázatát is csökkentjük.
• Dohányzás mellőzése: A rendszeres dohányzás mellett a statisztikák szerint legalább háromszor akkora esély van krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának.
• Túlsúly elkerülése és testmozgás: A túlsúly és a mozgáshiány is növelheti a kockázatot, ezért a fogyás és a testmozgás javasolt.
• Epekő eltávolítása: Az epehólyag eltávolítása is szóba jöhet, akinél epekő okozta a hasnyálmirigy-gyulladást.
• Gyógynövények fogyasztása: Különféle gyógynövényekből készült gyógyteákat nemcsak akkor érdemes fogyasztani, ha már megtörtént a baj. A kamilla, a borsmenta, vagy a fehér fagyöngy teakeveréket napi 1-3 csészével, étkezések között javasolt fogyasztani.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben a fenti tüneteket, tehát erőteljes hasfájást tapasztalunk a has felső részén, és ez az állapot 24 óránál tovább tart, akkor érdemes mielőbb felkeresni egy belgyógyász szakorvost, pláne akkor, ha a fájdalmak hevesebbé váltak. Azonnal kórházba kell sietni abban az esetben, ha a hasfájás már-már elviselhetetlen, ezáltal a beteg nem tud ülni vagy feküdni sem a tünetektől. A hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén elengedhetetlen a kórházi kezelés. Fontos: a hasnyálmirigy-gyulladás kezelése házilag nem lehetséges. Ha már belobbant a hasnyálmirigy-gyulladás, a koplaláson túl más otthoni kezeléssel semmiképp sem érdemes próbálkozni.

tags: #hasnyalmirigy #gyulladas #sparga