A csigákról általában valamelyik kedves mesealak ugrik be, a korosabbaknak Bigacsiga és Batka manó, a fiatalabbaknak Bogyó és Babóca, de ne feledkezzünk el Vizipók barátunk csiga pajtásairól sem. A valóságban a csiga már nem örvend ilyen közszeretetnek, és ha a meztelencsiga kerül szóba, a legtöbben elfintorodnak. Nem ok nélkül, a meztelen csiga nem épp ízléses látvány, ráadásul a kert ádáz ellensége. Aki már elszenvedett a kertjében meztelencsiga kártételt, csak mendemondának hiheti, hogy van ellensége ezeknek a gusztustalan kis lényeknek. A küzdelem a meztelencsigák ellen néha kilátástalan, mégpedig azért, mert valójában fogalmunk sincs, hogy mi ellen is küzdünk. A meztelencsigák a kertészek egyik legnagyobb rémálmai közé tartoznak, hiszen a fiatal palántáktól kezdve a legszebb virágokig mindent képesek elpusztítani a kertünkben. Ezek a puhatestűek, amelyek a legnedvesebb éjszakákon bújnak elő, nem csak hogy rendkívül szaporák, de hihetetlen étvágyukról is hírhedtek. Az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoznak kertjeinkben a különféle csigafajok. Miért érdemes közelebbről is megismerni őket, és milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük hatékonyan?
Mi is az a meztelencsiga?
A meztelencsigák olyan puhatestű állatok, melyeknek nincs vagy alig látható külső vázuk (csigaházuk) van. A puhatestűek rendjébe, azon belül a csigák osztályába tartoznak, azaz a házas csigákkal rokon fajok. Az különbözteti meg őket a házas csigáktól, ami a legszembetűnőbb: nem cipelnek nagy házat a hátukon. A csigaház egy meszes külső váz, melyhez izmok tapadnak. Ez a ház segíti őket a párologtatásban, mert míg a csiga testének egy része nyálkás és nedves, addig a házon belüli része nem vagy csak alig. A ház így egyfajta kiszáradás elleni védelem is, ami a meztelencsigáknál hiányzik. Puhatestűek, tehát gerinctelenek, és sajnos minden értelemben, ugyanis a meztelencsigák, amelyeket mi ismerünk, növényevők és lelkiismeret-furdalás nélkül lerágják a veteményest.
A ház nélküli csigák kedvelik a nedvességet, a fényt viszont nem szeretik, a sötét, párás, zegzugos helyeket keresik. Ezért gyakran fordulnak elő kiskertekben, főleg ott, ahol megfelelő életteret találnak, tehát ahol elhanyagolt területek, kövek, deszkák, egyéb búvóhelynek alkalmas tereptárgyak találhatóak. Így a csigák előfordulásának gyakorisága egyenesen arányos a kert gondozatlansági faktorával, de ha sziklakert, kerti tó, ágyásszegély, járókő van a birtokon, akkor előbb-utóbb a csiga is megjelenik. Ezek a meztelencsigák - köztük a spanyol csupaszcsiga is - kedvelik a nedves, párás helyeket, az elhanyagolt, burjánzó kerteket. Májustól őszig indítják pusztító hadjárataikat, napközben nyirkos kövek alatt, vízaknák környékén húzzák meg magukat, majd éjjel indulnak portyájukra. A nedves körülményeket szeretik, mert ilyen helyen tudnak megfelelően közlekedni. A késő este és a hajnal a lecsapódó párával kifejezetten kedvező körülményeket teremt a számukra. Jellemzően tavasszal és ősszel vannak elemükben. A nyári melegeket általában a talajba rejtőzve vészelik át. Főképp az esősebb időszakokban aktívak, ilyenkor el is szaporodhatnak, nem túl gusztusos látványt nyújtva, és alkalmasint jelentős kárt okozva.
Haslábuk van, amely egy erős bőrizomtömlő, ennek segítségével közlekednek. Amerre járnak, egy nyálkacsíkot húznak maguk után, ez azért van, mert a hasi oldalukon található mirigyekből kiválasztott váladékon csúsznak, fénylő csíkokat hagyva maguk után. Tüdővel lélegeznek - a szárazföldi fajok, ugyanis vannak vízben élő csigafajok is. Ez egy fontos információ számunkra. Sajnos szaporodnak, mégpedig nem akárhogy, nagyon hosszú a tojásrakási időszakuk.
Nem minden csiga ellenség: Hasznos és ártalmatlan fajok a kertben
Kertünkben több tucatnyi csigafaj tölti mindennapjait. A csigák nagyon változatos állatcsoportot alkotnak, amely számos különböző fajt foglal magában. Típusait több szempont szerint is osztályozhatjuk, például élőhelyük vagy táplálkozási szokásaik alapján. Ezek alapján találkozhatunk tengeri csigákkal, édesvízi vagy szárazföldi csigákkal, meztelen és parazita csigákkal is. Emellett bizonyos körülmények között előfordulnak más érdekes típusok is, mint a fákon élők. Hazánkban változatos élőhelyeken bukkanhatunk rájuk. Ilyenek az erdők, rétek, vizes élőhelyek és sajnos a kertek is.
A legtöbb kerttulajdonos a ház nélküli csigákat tartja esküdt ellenségének, azonban fontos helyre tennünk: nem minden ház nélküli csigát kell ellenségnek tekintenünk! Valamennyi csiga káros, de azért kedveljük is őket, főként az étit, amely a házát a hátán hordja. A hagyományos csigákkal általában nincs annyi probléma, mint házatlan társaikkal. Sőt bizonyos esetekben még segítik is a kertész munkáját. Nem túl nagy számban vannak jelen a kertekben és főleg korhadó növényi részekkel táplálkoznak, de szívesen fogyasztják a kártékony fajok tojásait is. Az éticsigát kifejezetten örömmel láthatjuk, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, hanem más csigák tojásait is. Onnan lehet felismerni, hogy sárgás-barnás színű háza van. Az éticsiga Magyarországon védett állatként van számon tartva, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett gyűjthető. Az éticsiga előszeretettel megeszi a spanyol csiga tojásait is. Hihetetlen, de egy spanyol meztelencsiga akár 300-400 tojást is lerakhat, amit az éticsiga elfogyaszt, illetve tönkre tehet. Ami azért nem kis mennyiség!
A nagy meztelencsiga (Limax maximus) vagy a sárga pincecsiga (Limax flavus) például nem veszedelmes ellenség, így velük nyugodtan megoszthatjuk kertünket: segítenek a talaj humusztartalmának növelésében és kiváló spóra- illetve magterjesztők. Ha például nagy meztelencsigába (Limax maximus) vagy sárga pincecsigába (Limax flavus) botlunk, nem kell háborút indítanunk ellenük. Spórákat és magvakat terjesztenek, valamint növelik a talaj humusztartalmát. Bábel László okleveles kertészmérnök is megerősítette, hogy vannak olyan meztelencsigák, amik a Kárpát-medencében őshonosak, és nem számítanak behurcolt invazív fajtáknak, őshonosnak tekinthető többek között a nagy meztelen csiga, az óriás meztelen csiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga, amelyek régóta elterjedt kártevőnek számítanak.
A kert kártevői: A veszélyes meztelencsigafajok
Habár a hazánkban található mintegy 26 házatlan csigafaj közül csupán tíz azonosítható kártevőként, a csupasz társaik hatalmas károkat tudnak okozni a veteményesben már akár néhány óra leforgása alatt is. Hazánkban körülbelül 26 féle meztelen csiga fajjal találkozhatunk, aminek kicsit kevesebb, mint a fele nevezhető kártevő vendégnek. Köztük számos káros faj él.
Spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris / Arion lusitanicus)
Az utóbbi közel 40 év legnagyobb károkat előidéző faja, a spanyol meztelencsiga okozhatja a legtöbb fejtörést. Invazív, Magyarországon 1985 óta jelen lévő spanyol csupaszcsigát könnyű összekeverni a nagy barna meztelencsigával (Arion rufus), mivel küllemük nagyon hasonló. Azonban bátran kijelenthetjük, hogy a spanyol csupaszcsiga okozza a legnagyobb károkat az összes csiga közül. Észlelésük főleg az elmúlt 15 évben volt jelentős. Vélhetően élelmiszer-szállítmányokkal került Ausztriába, ahol az esős időnek „köszönhetően” elszaporodott és rövid időn belül nálunk is megjelent. Délnyugat-európai eredetük ellenére a nemzetközi növénykereskedelem, a talajmozgatás és az enyhébb telek jelentősen hozzájárultak elterjedésükhöz.
Hazánkban először 1986-ban jelezték ennek az invazív kártevő spanyol csupaszcsiga (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) jelenlétét. Inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Ez a faj rendkívül szapora: hermafrodita természetük miatt minden egyed képes petéket rakni. Optimális körülmények között egyetlen csiga akár több száz petét is elhelyezhet egy szezonban a talajban vagy növényi maradványok alatt. Ráadásul rendkívül szapora, 150-200 tojást rak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni. Leginkább nyár végén rakják le tojásaikat, amelyek a telet is átvészelik. A peték ellenállóképessége lehetővé teszi, hogy átvészeljék a szárazabb időszakokat, majd a nedvesség megjelenésével azonnal aktivizálódjanak. A legtöbb petét ősszel rakják le az avarba, mulcs alá, üregekben a talaj felső rétegeiben vagy különféle kerti tárgyak alá. E helyek felkutatása nem egyszerű, ezért a tojásokat elpusztító kerti segítőinknek minden egyes megevett tojásért hálásak lehetünk.
A spanyol csiga igen kegyetlen kerti lakos. Májustól egészen a fagyokig pusztít a kertünkben, először a leveleket eszegeti, később komplett növényeknek leljük hűlt helyét az ágyásainkban. Ez a falánk jószág még a föld alatti részeket is megrágja, és szaporaságának köszönhetően csapatostul képes kirajzani a konyhakertünkbe. Ráadásul nemcsak mindenevő, de szívtelen kannibál is: megeszi a rokonokat, őshonos csigákat, saját fajtársait is.
Budapesti meztelencsiga
Hasonlóan elterjedt és komoly károkat okozó faj a budapesti meztelencsiga is. Hazay Gyula írta le ezt a fajt 1880-ban, és bár szívünket büszkeséggel tölthetné el létezése, de az igazság az, hogy több országban, például Nagy-Britanniában a legjelentősebb kártevő csigák közé tartozik. Komoly károkat okoz a gyökérzöldségekben és a burgonyában is, Amerikában pedig már fenyegetést jelentő invazív fajként jegyzik, mert negatívan befolyásolja a mezőgazdaságot, a természetes ökoszisztémákat, az emberi egészséget és a kereskedelmet is.
Foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum)
Jelentős károkat tud még okozni a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum), ami akár egyetlen éjszaka alatt letarolhatja újonnan kibújt veteményeinket.
Egyéb kártékony fajok
Emellett megjelenhet még a nagy, az óriás, a barna nagy csupaszcsiga, valamint a sárga pincecsiga is, bár utóbbiak kevésbé tekinthetők veszélyesnek, mint a spanyol csupaszcsiga. A házas csigák közül a kerti sávoscsigát (Capaea hortensis) kell megemlíteni, melynek a saláta az egyik kedvenc eledele. Bár a házas változatokkal általában békés az együttélés, a sávoscsiga néha mégis okozhat károkat.
A meztelencsigák étkezési szokásai és károkozása
A házatlancsiga falánk jószág, elsősorban a nedvdús növényeket veszi célba (krumpli, káposzta, eper stb.), de bármilyen növényi levelet elfogyaszt. Utóbbi tevékenységhez jó eszközzel rendelkezik, erős rágó szájszerve van, mellyel jellegzetes harapásnyomokat hagy maga után. Étrendjük elég változatos, zöldségeket, palántákat, gyökérhajtásokat előszeretettel fogyasztanak, de nem maradnak biztonságban tőlük a fűszernövények vagy a virágoskert ékei sem. Gyakorlatilag mindenféle lágyszárú növényben kárt tesznek. Imádják a palántákat, ezért veteményesünkben semmi sincsen tőlük biztonságban. A fénykerülése következtében éjszaka, vagy nyirkos pincékben találkozhatunk leggyakrabban velük, ahol romboló munkájukat végzik.
Dísznövényeink közül vígan csemegéznek a büdöskéből, az évelő csillagfürt- és szarkalábfajokból, a dáliából, a viaszvirágból és az árvácskafélékből. Kedvencei közé tartozik a pitypang, ami szinte minden udvaron megtalálható, ezért célszerű gyakran ellenőrizni a kertet egy-egy kéretlen vendég miatt. A pitypang azért probléma, mert szinte minden kertben előfordul ez a vidám, napsárga gyomvirág.
A lerágott levelek, csiganyálas térkövek és megdézsmált termések - sajnos gyakori látvány, ahol a csigák elszaporodnak. De a kártevés nem csupán az elfogyasztott növényi részekre korlátozódik. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. A növények lakmározása mellett ráadásul különféle baktériumokat és gombákat is terjeszthetnek, amik többféle betegséget okozhatnak a növényeknek. Ezért is létfontosságú a védekezés ellenük, hiszen a gazdálkodóknak, kertészeknek komoly anyagi károkat okozhatnak. Egy felmérés alapján a valóban kártékony fajok minden második kertben évente akár 20-30 ezer forintnyi kárt is okoznak.
Megelőzési stratégiák: A rendben tartott kert és a megfelelő öntözés
Mint legtöbbször, itt is a legjobb védekezés a megelőzés. Mit is tehetünk ennek érdekében? A meztelen csigák elleni védekezés tehát nem bonyolult, és az esetek többségében hatásos is, ráadásul forró, száraz időszakokban beavatkozás nélkül is eltűnnek a kertből.
A kert higiéniája és kialakítása
A csigák előfordulásának gyakorisága egyenesen arányos a kert gondozatlansági faktorával. Életmódjukat tekintve a meztelencsigák - köztük a spanyol csupaszcsiga is - kedvelik a nedves, párás helyeket, az elhanyagolt, burjánzó kerteket. Ezért a legfontosabb lépés, hogy mindig tartsuk rendben a kertünket. Szüntessük meg az elhanyagolt, burjánzó, nyirkos területeket, és ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! Tisztítsuk meg a területet a túlburjánzott növényektől, szüntessük meg a nyirkos helyeket. Fűnyírás után gereblyézzük össze (például egy Fiskars Solid kerti gereblyével) és gyűjtsük komposztba a levágott a füvet.
A konyhakertet lehetőleg napos, száraz helyen alakítsuk ki, és a növények magjait olyan későn vessük el, amennyire későn csak lehet! Virágokból válasszunk inkább egynyári fajtákat, ezeknek kevesebb az ellenségük, mint az évelőknek, vagy ültessünk kemény vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket. Magaságyás építése is hatékony lehet ellenük és a konyhakert kialakításánál is törekedjünk arra, hogy napos, száraz helyen legyen. A növényeket pedig ne ültessük egymáshoz közel, hogy biztosítsuk a szellőzést és gyors száradást.
A göröngyös felszínt nem kedvelik, ezért a talajtakarás is egy jó módszer a távoltartásukra, például növényvédő fólia segítségével. Ha mulcsozunk, ezt mindig száraz, meleg időben tegyük, különben igazi csigahotelt hozunk létre. A korai mulcsozás is jó búvóhelyet ad a csigáknak. A száraz szalmás takarás igazi akadálypálya a csúszó ellenségnek, mert a szalmaszálak nehezen nyálkásíthatók nekik, így nem fognak a mi növényeinkig eljutni, ha netán megpróbálják.
Az öntözés időzítése
Mivel a csiga nem szereti a fényt, viszont rajong a nedvességért, jó megelőzési módszer a reggeli öntözés. A meztelen csigák (és petéik) nedves körülmények között érzik jól magukat, és éjszakai életet élnek, tanácsos reggel öntözni, így a kert éjszakára száraz maradhat. A napi öntözést időzítsük inkább reggelre, hiszen a meztelencsigák éjszakai állatok, és a nedvességet is szeretik, az esti locsolással tehát kedvező feltételeket teremtünk számukra. A locsolás reggelre időzítésével is elkerülhetjük a tömeges megjelenést, bár ez a növények szempontjából nem túl előnyös a napközbeni párolgás miatti nedvességvesztés miatt. A jól időzített öntözéssel sokat javíthatunk a helyzeten. Érdemes áttérni a felső öntözésről csepegtető öntözésre, amely a gyökérzónában lévő vizet célozza meg, és a növény lombját szárazon tartja. Csepegtetőrendszer alkalmazásával is minimalizálhatjuk a nedves, nyirkos közeg kialakulását.
Fizikai akadályok és védővonalak
Építsünk akadályparkot! Védjük a veteményesünket olyan természetes anyagokkal - apróra zúzott tojáshéjjal, fűrészporral, apró kőzúzalékkal, fahamuval, kávézaccal -, amelyen a csigák nehezebben mozognak! Környezetbarát módszer még a különböző háztartásban megtalálható nedvszívó anyagok kihelyezése, mint például a hamu, fűrészpor, finom homok, de az égetett mész is beválhat. A kiszórást lehetőleg este végezzük, a csiga ugyanis éjjel aktív. Ezek a megoldások a csiga közlekedését nehezítik. Szórjuk az ágyás szélét körbe valamelyik - előbb említett - természetes anyaggal. A nedvességelvonó anyagok, mint a tea, kávézacc, égetett mészpor vagy épp a műtrágya, szintén hasznosak lehetnek. Mivel a csupaszcsigák a savas közeget részesítik előnyben, a talaj Ph értékének változtatásával könnyíthetünk a dolgunkon, például mészpor elszórásával.
Végső esetben szúrós minikerítéssel is bekeríthetjük az ágyásokat. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, amik sűrűn szúrósak, érdes felületet biztosítanak, és ezért nem tudnak felmászni rá. Kiépíthetünk egy olyan védővonalat, amelyet a csigák nem tudnak vagy nem akarnak majd átlépni. Ilyen módszer lehet a csigakerítés, amely egy visszahajlított perem segítségével eltereli a csigákat. Bábel László jó tanácsa szerint kerítsük körbe a földterületünk 7-8 centiméter magas fémlemezzel, aminek ívben visszahajló széle van. Telepíthetünk profi csigakerítést is, amely a villanypásztor elvén működik. Az ÖMKi ajánlása szerint a kereskedelmi forgalomban elérhető olyan magnézium szilikát-hidrát (szepiolit) granulátum (Blumen természetes csigariasztó) is, amellyel az ágyásokban nevelt zöldségféléket lehet megvédeni.
Csapdázás és manuális gyűjtés: Csalogatók és begyűjtési technikák
Az egyik legelterjedtebb módszer a csapdázás. Bábel László kertészmérnök szerint, mielőtt nekiállnánk a védekezésnek, jó, ha tisztában vagyunk azzal, mit is kedvelnek a csigák. Mivel éjszaka aktívak, ezért, ha kiteszünk egy zsákdarabot, ami nedves, reggelre -alatta - tömegesen megjelenhetnek.
Sörcsapdák
A csiga valamilyen okból kifolyólag rajong a sörért, így egy korsónyi folyékony kenyeret feláldozva a nemes célra, csapdába ejthetjük. Egy sörrel félig telt poharat, edényt a földbe leásva jó eséllyel elkaphatjuk őket, a csiga bemászik a pohárba, de kimenni már nem fog tudni. A csupaszcsigák imádják a sört. Nincs más dolgunk, mint leásni egy rossz edényt a veteményesünk földjébe, majd félig megtölteni sörrel és vízzel. Helyezzünk ki sörcsapdát! Ahogy a legtöbb kertész, úgy kertjének gyilkosa, a csiga sem veti meg a sört. A romlott sör ráadásul ugyanazt a vegyületet tartalmazza, ami a csigák szexhormon illata. Üres kefíres vagy tejfölös-poharakat félig megtöltünk romlott sörrel. Ássuk be a növények közé, talaj szintjéig. Sörcsapda készítéséhez ássunk kisebb lyukakat a földbe, amibe kis tálkákat tudunk elhelyezni. A tál széle legyen a talajjal egy szintben. Ebbe kerül a sör, ami édes illatával vonzza oda a csigákat, miután beleestek nem tudnak onnan kimászni. Hatásos lehet, ha sör helyett élesztővel és cukorral kevert vizet teszünk vagy akár tejsavót.
Búvóhely-csapdák és manuális gyűjtés
Jó csapda lehet még egy közönséges deszka, vagy lapos, szélesebb kő a kertbe lefektetve, melyet a kártevő búvóhelyként fog használni, magyarul alákúszik, ahonnan már egyszerűen begyűjthetjük. A deszkacsapda egyszerű, de nagyszerű trükk. Tényleg nem kell hozzá más, mint pár darab deszka. Alkonyatkor a veteményes sorai közé fektessük le a deszkákat, amelyek alá hajnalban bebújnak a menedéket kereső meztelencsigák! Délután fordítsuk fel a deszkákat, és távolítsuk el róla a kártevőket! Deszkacsapda esetén a növények közé helyezzünk el egy nagyobb deszkát, lehetőleg sötét és nedves helyre. A nappali melegebb időjárás elől a csigák alá bújnak az éjszakai aktivitást követően, így reggel érdemes ellenőrizni a deszkát és összeszedni az alatta rejtőző bestiákat. Ha mesterséges búvóhelyeket létesítünk számukra (egy tégla, egy darab fa, egy kerti edény), és ide a csigák számára vonzó csalétket helyezünk ki, akkor könnyű dolgunk lesz: csak felemeljük a búvóhelyet, és összeszedegetjük az alattuk meghúzódó kártevőket. Begyűjteni kora hajnalban érdemes őket, amikor párásabb a levegő. Jó megoldás lehet az is, ha a csigák vonulási útjára grapefruithéjat helyezünk, majd a héjak alatt talált állatokat naponta összegyűjtjük.
Gyűjtés és megsemmisítés
Este, amikor a csigák aktívak, menjünk ki a kertbe, és zseblámpa fényénél szedjük össze a kártevőket egy zárható dobozba vagy edénybe. Állatbarátok a doboz tartalmát ezután elszállíthatják egy messzi árokpartra, ha viszont meg szeretnénk semmisíteni a hívatlan vendégeket, dobáljuk be őket egy sós vízzel teli vödörbe. A leghumánusabb csiga irtási megoldás, ha éjszaka felveszünk egy gumikesztyűt, fogunk egy zseblámpát, és irány a kert! Szedjük össze a csigákat egy vödörbe, aztán forrázzuk le őket forró vízzel! Szappanos vagy sós vízzel töltött edényeket is helyezhetünk a levelek alá, hasonló módon leásva őket. Ezekbe mászás közben eshetnek bele a kártevők.
Egyre nehezebb a csigák elleni védekezés
Egyéb csalétek lehetőségek
A boltokban számos helyen kaphatóak gyári csigacsapdák is, meztelen- és házas csigák ellen egyaránt. Természetes speciális csalétkek hatékonyan tudják vonzani a csigákat (pl. Swissino Csaga csapda csalétekkel). Az ÖMKi-s bejegyzés szerint, ha fél kilogramm édes savóport és két csomag zselatint összefőzünk egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntjük, hagyjuk megszilárdulni, végül kockára vágjuk, akkor kiváló csalétket készíthetünk a csigák számára. Hasznos lehet, ha a veteményeskert sorai közé fektetünk le alkonyatkor pár nedves deszkát vagy kartonlapot, majd másnap napközben, amikor a meztelen csigák menedéket keresve már megbújtak alattuk, egyszerűen fordítsuk át a deszkákat, és pusztítsuk gyorsan el a csigákat.
Természetes ellenségek és biológiai védekezés
Alakítsunk ki kertünkben kedvező körülményeket a csigák természetes ellenségei számára. Az állatok között találunk olyanokat, amelyek pusztítják a csigákat, de kiskerti körülmények között igen nehéz ezeket bevetni. A Wikipédia azonban mégis megemlít néhány állatfajt, amelyek fogyasztják például a spanyol csigát, még ha kis mértékben is. Az ásóbéka, a cickány is megeszi, de a különböző futrinkák, futóbogarak és a madarak közül a fácán is fogyasztja.
Futókacsák: A csigavadászok
Az indiai futókacsa igazi csodafegyver a házatlan csigák ellen. Kedvenc eledele a meztelencsiga, sőt még a petéket is szívesen fogyasztja. Az indiai futókacsa azonban bizonyítottan megeszi őket. Ez az állat egy igazi gyilkológép: a növényeket nem bántja, viszont a csigákat és neki szimpatikus rovarokat rendre megeszi. Többen még burgonyabogárnál is bevetették őket. Mielőtt azonban bárki szaladna kacsákat vásárolni, érdemes elolvasni, mi szükséges a tartásukhoz. Szintén viszonylag nehéz beszerezni, ezért sokan felkutatták a tenyésztőket, kik azok, akik tenyésztenek indiai futókacsát. Egy futókacsa már 2500 forintért beszerezhető, azonban tartásuk előtt érdemes megfontolni, hogyan illeszkednek a meglévő háziállatokhoz és a rendelkezésre álló területhez. Másrészt viszont az indiai futó kacsa húsa nem ehető, úgyhogy a csigaszedésen túl sok hasznuk nincs. Kedvelt csigaellenes módszer az indiai futókacsák tartása is, azonban azon érdemes elgondolkodni, hogy van-e olyan növény a kertünkben, amit jobb, ha a kacsák elkerülnek. A levélzöldségek biztosan ilyenek, így ha mindenképpen ragaszkodunk a kacsákhoz, ezeket gondosan el kell keríteni!
Egyéb természetes ragadozók
Természetes ellenségei is akadnak a nyálkás szörnyetegeknek, például a varangy, az ásóbéka, a tarajos gőte és a vakond. Azonban utóbbiak sokak szemében szintén nem kívánatos vendégek a birtokon, így ez a fajta védekezés nem mindig megfelelő, és egyébként sem biztos, hogy jó ötlet békakolóniákat telepíteni a birtokra. Szintén keveseknek van lehetőségük fácánt szerezni a kertbe, pedig a fácán is lelkesen pusztítja a csigákat. Ha esetleg sünök jelennek meg a kertben, semmiképp ne űzzük el őket, a leghatékonyabb csigairtók! Egyes kutatások szerint a gyíkok és a sünök is előszeretettel falják fel a meztelen csigákat, így ha tudunk nekik megfelelő életteret biztosítani, akkor jó barátaink lesznek a kertben.
A kifejlett állapotban lévő meztelencsigákat, pedig varangyok, gyíkok, kuszmák, csirkék, kacsák, libák, pulykák és a sünök is fogyasztják. Jól jöhet a vakond és a mezei cickány segítsége is, ha csigagondunk akad, és a szentjánosbogár-fajok lárvája vagy a százlábúak is segíthetnek a szaporulat féken tartásában: a csigák tojáscsomóit igyekeznek féken tartani. A meztelencsigák tojásait az éti csiga (Helix pomatia), a lábatlan gyík (Anguis fragilis), a soklábúak (Myriapoda) és a futóbogárfélék (Carabidae) étrendjében is megtalálhatjuk. A fiatalabb meztelencsiga-egyedeket elpusztíthatják a csigaevő kaszáspókok (Ischyropsalis helwigii), a felnőtteket pedig a vörösbegy (Erithacus rubecula), a pintyfélék (Fringillidae), a seregély (Sturnus vulgaris), a szarka (Pica pica) és a csuszka (Sitta europaea) étrendjében találhatjuk meg - igaz, csak ritkán, és alacsony számban.
A vakondokat azért nem szokták szeretni a kertekben, mert ásásukkal tönkre teszik a díszkerteket, ágyásokat. Ha tehát odafigyelünk arra, hogy kertünk sokféle állatnak kínáljon megfelelő életteret, akkor növelhetjük annak esélyét, hogy a természet megoldja a csigaproblémát!
Biológiai készítmények
Szintén hatékony biológiai védekezés lehet a csigapusztító fonálférgek alkalmazása. Létezik már biológiai készítmény is meztelencsigák ellen, a Biobest® parazita fonálféreg, vagy a Nemaslug. Mindkettő a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférget tartalmazza. Ez a fonálféreg a meztelencsigák szelektív parazitája, ami azt jelenti, hogy semmilyen más fajban nem él meg, a csigák viszont átadják egymásnak, mint egy fertőzést.
Csigaűző növények és egyéb riasztó praktikák
Ültessünk olyan növényeket - akár veteményesünk köré védőfalként is -, melyeket ki nem állhatnak a meztelencsigák. Léteznek csigaűző növények is, így például a paradicsom, a begónia, vagy a fekete ribiszke hatásos riasztók. Állítólag riasztja őket a begónia, a feketeribizli és a paradicsom, valamint állítólag nem kedvelik a szúrós és büdös növényeket. Ilyen például a zsálya, a fokhagyma, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, az üröm, az édeskömény, az ánizs vagy a rozmaring. Ezeken kívül bármit képesek tövig rágni, kedvencük a saláta.
A fenti módszer fordítottját is lehet alkalmazni: ültessünk virágaink vagy veteményesünk köré olyan növényeket, amelyeket imádnak a csigák, így nem fognak hamar tovább mászni és megtámadni az ágyásunkat. Azonban ebben az esetben folyton résen kell lenni, és az állatokat rendszeresen össze kell szedegetni. Ha van a kertben burgonya, uborka, saláta akkor azok természetes csaliként szolgálnak, így érdemes a veteményest gyakran szemrevételezni, ha csiga van a kertben, ide fognak gyűlni.
Egy elég extrém kísérlet és nem is tudjuk kinek jutott ez először eszébe és miért, de egy hétig vízben rothasztott csigatetemekkel teli kondérnyi lé az, amit aztán vissza kell öntözni a kert veszélyeztetett részeire, és ettől állítólag a meztelen csigák és éticsigák is távol tartják magukat. Akinek a permakultúra mond valamit vagy látott már szalmázott szamócafarmot, az most idézze fel és hamar rájön a trükkre. A száraz szalmás takarás igazi akadálypálya a csúszó ellenségnek, mert a szalmaszálak nehezen nyálkásíthatók nekik, így nem fognak a mi növényeinkig eljutni, ha netán megpróbálják. Húzzunk virágainkra, veteményesünk terményeire hálót!
Kémiai védekezés: Lehetőségek és óvatosság
Ha nincs más megoldás, akkor vegyszeres irtást is alkalmazhatunk. Vannak kémiai védekezési módszerek is, amelyek azonban nemcsak a csigákra, hanem más élőlényekre, a környezetre és közvetetten ránk is veszélyesek lehetnek. Bár léteznek csigák ellen bevethető mérgek, a szakember ezek használatát csak nagyon indokolt esetben javasolja, vigyázni kell velük! Amitől viszont óvakodjunk!
Metaldehid tartalmú szerek
A boltokban kapható metaldehid tartalmú csigaölőket, ha lehet, kerüljük! Nagyon mérgező szer ez nemcsak a csigákra, hanem számos más fajra nézve is: a földigilisztákra, sündisznókra, madarakra, kutyákra, de még az emberre is veszélyes. Ránk nézve közepesen mérgező - szemirritáló hatású, mutagén, valamint szaporodási/fejlődési rendellenességeket okozhat -, de háziállatainkat súlyosan veszélyezteti! Ők ha megeszik a metaldehiddel mérgezett csigát, ugyanúgy mérgezést szenvednek el. Leggyakrabban a májra, a vesére, a tüdőre, a szívre, az agyra, a gyomorra és a belekre jelent ez veszélyt, és akár az állat halálához is vezethet. Jellemző mérgezéses tünetek a gyakori székletürítés, a vázizomzat görcsei és a hátsó végtagok terhelésének ellehetetlenülése. A mérgezést elszenvedett háziállat hányása zöld-türkiz színű, és sajnos hiába a jellemző tünetek, általában húsz perccel az első klinikai tünetek megjelenése után a kutyák elpusztulnak. Nem véletlen szigorították nemrég a szer használatának szabályait: az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán 2021-ben megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása, és megszűnt szabadforgalmú felhasználása.
A leghatékonyabb szerek a metaldehid tartamú mérgek, mint például a Detia, Delicia, stb., amelyek vonzzák a csigákat, és a granulátumokon áthaladva megbontja a nyálkahártyájukat, így azok rövid időn belül elpusztulnak. A legelterjedtebb a Detia csigaölő szer, mely intenzív nyálkakiválasztásra kényszeríti a csigát, ami így egy napon belül elpusztul, a kiszáradás végez vele. Az irtószert érdemes szárazabb időben, az öntözést ideiglenesen mellőzve alkalmazni, így a hatása gyorsabb, biztosabb lesz. Fontos tudnivaló, hogy a Detia csigaölőt leveles zöldségre nem szabad szórni!
Bio granulátumok és csigaporok
Vegyszeres megoldások közül létezik még BIO meztelencsiga- és csiga elleni granulátum, ami a környezetet elvileg nem károsítja. Sok kertész esküszik a csigapor használtára is. Ezt már kora tavasszal is nyugodtan alkalmazhatjuk, hiszen a csigák szívesen fogyasztják. Használata egyszerű. A szórást követően csak öntözzük meg és várjuk a hatását. Viszont ne számítsunk arra, hogy ezután lépten-nyomon csigatetemekre bukkanunk, mivel a granulátum elfogyasztása után bemásznak a földbe és pusztulnak el. Ha fel kell vennünk a kesztyűt a kertünkben randalírozó csigákkal szemben, akkor mindenképpen válasszuk a kíméletesebb megoldást - így sem a környezetünket, sem magunkat nem tesszük ki felesleges veszélyeknek.
Összehangolt védekezés és etikai megfontolások
A meztelen csigák elleni védekezés minden esős időjárásnál kérdésként merül fel a kertészkedők körében. Amint egy kevés eső esik, a legtöbb hobbikertet és veteményest ellepik a csigák. Többnyire a meztelen csigák azok, amelyek ellen csatakiáltással egyöntetűen a hobbikertészek vödröt ragadnak és szedik őket össze. Fontos tudni, hogy sajnos amennyiben a szomszédos birtokok elhanyagolt állapotban vannak, a csigák a mi kertünkbe is át fognak jönni, így érdemes a védekezést összehangolni a környező területek gazdáival.
Van egy harmadik védekezési módszer is, ez pedig nem más, mint a védővonal kiképzése. Kiépíthetünk egy olyan védővonalat, amelyet a csigák nem tudnak vagy nem akarnak majd átlépni.
Az etikai megfontolások is fontosak lehetnek a védekezés során. A régi házikerti módszer volt a csigák besózása. Brutálisan hangzik, hiszen a besózott állatok nagyon kegyetlen halált halnak. De manapság már annyira elszaporodtak, hogy nehéz is lenne egy zacskó sóval minden este végigsétálni a kerten. Ami a csapdázás utáni sorsukat illeti, egyik megoldás sem túl etikus. Ha nagy állatvédőként elengedjük őket, akkor pedig számítsunk arra, hogy másoknak okozunk vele még nagyobb gondot. Ahogy a probléma mérete nő, úgy válik egyre sürgetőbbé a hatékony és környezetbarát megoldások megtalálása és alkalmazása a kertek védelmében.