A Házi Szörpök és Helyi Termékek Értékesítésének Szabályai: Útmutató Kistermelőknek

Az elmúlt években jelentősen fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés, valamint általában véve a kistermelői élelmiszer-előállítás Magyarországon. Egyre nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, és a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthetővé vált. A hobbiból akár mellékjövedelem is képződhet, ami kitörési pont lehet a meggyengült helyi közösségek számára, megerősítve a helyi gazdaságot. Azonban ahhoz, hogy valaki jogszerűen és sikeresen értékesíthesse termékeit, fontos tisztában lennie a vonatkozó jogszabályokkal, regisztrációs kötelezettségekkel és adózási lehetőségekkel.

Kistermelői Jogállás és Regisztráció

Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is értékesíthesse a saját gazdaságában előállított termékeket, mint például a házi szörpöket, a legegyszerűbb és legelőnyösebb módja az őstermelői jogállás megszerzése. Az őstermelő olyan természetes személy, aki mezőgazdasági termékeket állít elő és értékesít, és tevékenysége speciális adózási feltételekhez kötött. Bárki lehet őstermelő, aki betöltötte a 16. életévét.

A kistermelői szabályozás az elmúlt években nem változott jelentősen, azonban az Agrárkamara készített javaslatot az átalakítására, ez azonban még nem jelent meg. Előremutató lehet a nyitás a több lábon állás felé, de a higiéniai szigorítás nehezítheti a kistermelők helyzetét.

Az őstermelővé válás lépései:

1. Regisztráció a NAK-nál (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): Ez az első lépés az őstermelői tevékenység elindításához.
2. Őstermelői igazolvány kiváltása: Ez az igazolvány hivatalosan is igazolja a státuszt. Fontos, hogy az őstermelői igazolványt minden évben meg kell újítani, különben elveszíthető az őstermelői státusz.
3. Tevékenységazonosító kiválasztása: Pontosan meg kell határozni, milyen mezőgazdasági tevékenységet végez az őstermelő, és ki kell választani a tevékenységnek megfelelő őstermelői tevékenységazonosítót. Ez a kód meghatározza, milyen termékeket állíthat elő és értékesíthet. A pontos kódokat a NAK hivatalos oldalán lehet megtalálni.
4. Adóazonosító szám igénylése a NAV-tól (Nemzeti Adó- és Vámhivatal): Mielőtt hivatalosan is árusítani kezdhetné a termékeket, adóazonosító számot kell igényelni.

Az őstermelők nyilvántartásban szereplő személyek széles körben folytathatnak őstermelői tevékenységet, amely elsősorban a mezőgazdasági termelésre és a kistermelői feldolgozásra terjed ki. Ide tartozik a szántóföldi növénytermesztés (búza, kukorica, napraforgó), kertészet (zöldségek, fűszernövények, bogyós gyümölcsök), állattartás (juh, sertés, szarvasmarha, kecske, baromfi hús-, tej-, tojás- vagy gyapjútermelés céljából), erdőgazdálkodás (fakitermelés, gombagyűjtés, erdei termények, mint gyógynövények, bogyós gyümölcsök begyűjtése). Ezen felül a kistermelői feldolgozás keretében előállíthatók tejtermékek (sajt, joghurt), házi lekvárok, szörpök, aszalványok és egyéb tartósított élelmiszerek.

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének (Kislépték Egyesület) célja a környezetkímélő, a tájak adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási formák, továbbá az ezekhez kapcsolódó helyi feldolgozási, értékesítési rendszerek fejlesztésének ösztönzése. Az egyesület 2014-ben alakult, 20 szervezeti tagja van, emellett egyéni, pártoló és szimpatizáns tagjai révén megközelítőleg 5000 embert érnek el közvetlenül.

Az Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG)

2021. január 1-jétől elérhető az Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG) nevű működési forma, amely lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket. A családi gazdaságban csak közeli hozzátartozók vehetnek részt, vagyis a tagoknak egy háztartásban kell élniük és rokoni kapcsolatban kell állniuk egymással (szülők, testvérek, házastársak, egyenes ági rokonok). Az ÖCSG egyik legnagyobb előnye, hogy a családi gazdaság tagjai közös őstermelői adószámot használhatnak, így nem szükséges, hogy minden családtag külön-külön regisztráljon őstermelőként.

Kistermelői Tevékenység Kategóriái és Mennyiségi Korlátok

A 60/2023. (XI. 15.) AM-rendelet két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kívánnak alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. A rendelet hatályon kívül helyezett három korábbi jogszabályt. A korábbi 52/2010. FVM rendelet szerint regisztráltakat nem kell újra nyilvántartásba venni, ők továbbra is végezhetik a kistermelői tevékenységüket az I. kategória szerinti mennyiségben. 2024. május 1-jét követően azonban a korábbi kistermelőknek is már a 60/2023. rendelet szabályait kell alkalmazniuk. A korábban regisztrált kistermelőnek a II. kategória szerinti tevékenység nyilvántartásba vételét a járási hivataltól kell kérnie, amely a tevékenységet nyilvántartásba veszi.

I. Kategória:

Az I. kategória szerinti kistermelő az, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít. Az "egyéb élelmiszer" kategóriába sorolható minden olyan, kistermelő által egyébként jogszerűen előállítható élelmiszer, amely a rendelet 3. mellékletében felsorolt kategóriákba nem tartozik. Például kombucha tea esetében, amennyiben a teát és a cukrot vásárolja, a saját alaptermék hiánya miatt a kombucha tea előállítása kistermelőként nem végezhető. A kombucha tea - mint kistermelői élelmiszer - az „Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék” kategóriába sorolható, melyre vonatkozóan az adott naptári héten értékesíthető mennyiség az I. kategóriában 50 kg.

II. Kategória:

A II. kategória szerinti kistermelő a meghatározott kis mennyiségben saját maga által megtermelt alapterméket vagy abból előállított és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti. Amennyiben az együttesen előállított mennyiség meghaladja az I. kategóriában meghatározott maximális mennyiséget, a II. mennyiségi kategória szerinti feltételeket kell teljesíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanazon előállító helyen a II. kategória szerinti tevékenység bejelentése szükséges, ha az I. kategóriába tartozó mennyiséget meghaladó termelést folytat valaki.

Ha korábban több családtag is rendelkezett kistermelői regisztrációval a nagyobb mennyiség előállítása érdekében, most elegendő lehet egy kistermelő nyilvántartásba vétele a II. kategóriában. A kombucha tea esetében a II. kategóriában 150 kg értékesíthető mennyiség az adott naptári héten.

Szakképzettség:

Szakképzettség igazolására csak a II. kategória tartozó mennyiségek előállítása esetén van szükség. Ebben az esetben a jelenleg hatályos 34/2018. AM rendeletben, a mikrovállalkozás számára előírt szakképzettségre van szükség, különösen a TEÁOR 10.8302, 10.8303 besorolási számú gyógytea-feldolgozás tevékenység esetén. Feldolgozatlan élelmiszerek esetében nem alkalmazandó a 34/2018. AM rendelet, ezért az ilyen terméket előállító kistermelőnek nem kell igazolnia sem szakképesítést sem a szakmai tapasztalat meglétét.

Élelmiszerbiztonsági és Higiéniai Követelmények

Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki rendelkezik a közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával, valamint forgalmazásával foglalkozó személy részére a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírt „egészségügyi kiskönyvvel”, melyet arra jogosult orvos állít ki.

Kistermelői termékek készítésére - ellentétben az üzemi gyártással - nem kell engedélyes üzem, elég egy külön helyiség, vagy nyilvántartással vezetett és bizonyítható időbeli elkülönítés alkalmazásával a családi ház konyhája is megfelelő erre a célra. A kistermelőnek tehát rögzíteni kell, mely napokon, mely időszakban készíti az eladásra szánt termékeket. Az ehhez szükséges edényeket, eszközöket is elkülönítve kell tartania és azokat csak erre a célra használhatja.

Nyilvántartás és Nyomon követhetőség:

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie a saját gazdaságában készített termékek mennyiségéről, a gyártás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A dokumentációt 2 évig kell megőrizni. A termék nyomon követhetősége ebben az esetben maga a termelő azonosíthatósága. Ha a kistermelő csomagoltan árulja az élelmiszert, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét, a termelés-előállítás helyét, a kistermelő regisztrációs számát, valamint az árusított termék megnevezését. Fontos, hogy a termékek minőségéért, biztonságáért és nyomon követhetőségéért a kistermelő felel.

Speciális termékek előállítása:

• Gyűjtött alapanyagok: A gyűjtött alapanyagból készült termékek esetében meg kell határozni a gyűjtés helyét, amihez sok esetben engedély kell.
• Gomba: Gombát csak gombavizsgálati igazolással lehet árulni, és ez szükséges a belőlük készült termékek, például szárított gomba eladásakor is.
• Gyógynövények: A gyógynövények gyógyszerek, étrend-kiegészítők alapanyagai is lehetnek, de kistermelői keretek között nem készíthető ilyen termék. Több gyógynövény összetevőből álló termék kistermelői előállítása nem megengedett, tekintettel a farmakológiailag aktív anyagok kombinációjában rejlő magasabb egészségügyi kockázatokra.
• Kenyér és sütemények: Kenyér abban az esetben állítható elő és értékesíthető kistermelőként, ha rendelkezésre áll saját alaptermék. A kenyér esetében, figyelembe véve az összetevőket (liszt, kovász, víz, stb.), alapterméknek a gabona tekinthető. Tehát például saját termelésű búza esetén készíthető kistermelőként kenyér. Kistermelőként előállíthatók a süteménynek is nevezhető, a „finompékáruk” kategóriájába tartozó termékek, például pozsonyi kifli, beigli vagy lekváros bukta. A sütemények esetében saját alaptermék lehet többek között a tojás, a dió, különféle gyümölcsök.
• Hőkezelés nélküli termékek: A hőkezelés nélkül előállított termékek magas élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoznak, mert kórokozók is lehetnek bennük. A mikrobiológiai fertőzöttség kizárása érdekében a termékek rendszeres laboratóriumi vizsgálata elengedhetetlen, amelynek elvégeztetése a kistermelő kötelessége.
• Tojás: A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek a gazdaság helyén, helyi termelői piacon vagy házhoz szállítással értékesített tojáson nem kell feltüntetnie a termelői kódot (tojás bélyegző), jelölés nélkül is árusíthat tojást. A tojás azonban jelölés nélkül nem vihető be üzletbe, és konyhára sem.
• Hústermékek: A kistermelő hústerméket a saját gazdaságában nevelt, és engedélyezett vágóhídon levágatott sertés (vagy más, a rendeletben feltüntetett állatfaj) húsából állíthat elő. Alapterméknek az élő állatot tekintjük, a hús feldolgozatlan termék.

Az élelmiszerbiztonság kérdésében Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület elnöke szerint nem jelent gondot az EU-s rugalmasságon alapuló és tagországi szinten is alkalmazott kistermelői könnyítés, mert a kockázatelemzés a lényeg.

Adózási Szabályok Kistermelők Számára

Az adózás nagy kérdés a kistermelők számára. Fontos, hogy a megfelelő jogállás kiválasztása - például őstermelőként - nemcsak egyszerűsítheti az adminisztrációt, de akár adómentes értékesítést is lehetővé tehet.

Adózási lehetőségek őstermelőknek:

1. Adómentesség: Ha éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét (ez az összeg évről évre változhat, 2024-ben 1 744 800 forint), akkor adómentesen értékesítheti termékeit, és nem kell jövedelmet számítani és adózni.
2. Átalányadózás: Ha éves bevétele meghaladja az éves minimálbér felét, de nem éri el az éves minimálbér ötszörösét (2024-ben 17 448 000 forint), átalányadózást választhat. Átalányadózás esetén a bevétel 10%-át tekintjük jövedelemnek. Fontos tudni, hogy 2021-től minden őstermelő alapértelmezés szerint átalányadózó. Ha valaki más adózási módot szeretne választani, azt külön jeleznie kell az adószám kiváltásakor, mégpedig a NAV-nál benyújtandó T101-es nyomtatványon.
3. Tételes költségelszámolás: Ha az éves bevétele meghaladja az éves minimálbér ötszörösét, de nem éri el az éves minimálbér tízszeresét (2024-ben 34 896 000 forint), tételes költségelszámolást kell alkalmaznia.

Ha valaki nem rendelkezik őstermelői státusszal, de mégis saját (vagy vásárolt) alapanyagból készült termékeket szeretne értékesíteni, akkor önálló tevékenységet végzőnek számít. Fontos, hogy az őstermelők adómentességi határai az éves minimálbérhez igazodnak, így ezek az összegek évről évre változhatnak.

Gyakori hibák az adózásban:

Ha őstermelőként nem a legkedvezőbb adózási formát választja, könnyen előfordulhat, hogy indokolatlanul magas adót fizet, vagy olyan adminisztrációs kötelezettségei keletkeznek, amelyek elkerülhetők lettek volna. Érdemes a NAK honlapján elérhető hivatalos útmutatót is átnézni, hogy biztosan a megfelelő tevékenységi kódokat és nyilvántartási számokat válassza ki.

Értékesítési Csatornák és Lehetőségek

A kistermelők széles körben értékesíthetik termékeiket, a hagyományos piaci értékesítéstől az innovatív online megoldásokig.

Hagyományos értékesítési csatornák:

• Közvetlenül a végső fogyasztónak: Ez a legelterjedtebb forma, amely magában foglalja a gazdaság helyén (gazdaságudvarban, illetve az élelmiszer-előállítás helyén) történő árusítást.
• Piacokon, vásárokon, rendezvényeken: A helyi termelői piacok - szemben a „hagyományos” piacokkal, vásárcsarnokokkal - bejelentést követően megkezdhetik működésüket. A bejelentést a termelői piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél vagy budapesti kerületi jegyzőnél kell megtenni. Helyi termelői piacot önkormányzat, civil szervezet és magánszemély is létesíthet, természetesen együttműködéssel is. A helyi termelői piacon az értékesítést csak kistermelők végezhetik, sőt, a helyi termelői piac üzemeltetője napi nyilvántartást köteles vezetni a piacon árusító kistermelőkről. Ha a kistermelő a piacon árusít, akkor az árusítás helyén az iratainak legalább a másolatával rendelkeznie kell.
• Helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére: Ez a forma is lehetséges, bár Palásti-Kovács Ágnes, a Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesületének elnöke szerint országosan sok kistermelő van, de a méretük és hogy el tudnak-e látni boltokat, ez azért általánosságban kérdés.

Innovatív értékesítési csatornák:

A rövid ellátási lánc (REL) sem feltétlenül a piacozást takarja ma már, oda is begyűrűznek az innovatív értékesítési csatornák, használják a digitális, online eszközöket.

• Közös értékesítési pontok: Az egyesület már több éve szorgalmazza a közös értékesítési pontok létrejöttét, már az is nagy előrelépés lenne, ha a kistermelők más kistermelők termékét is árusíthatnák, mondja Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület elnöke. Jelenleg ugyanis más termékét csak vállalkozóként árulhatják, ennek a költségvonzata azonban annyira magas, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Norvégiában, Olaszországban stratégiai megállapodások születtek a térségi szereplők között. A cél az, hogy a társadalmi igényeket kielégítve a helyi termékek a termelők, önkormányzatok, konyhák, helyi vállalkozások együttműködésében eljussanak a fogyasztókhoz.
• Kosárközösségek: Az úgynevezett szövetség a paraszti mezőgazdálkodás fennmaradásáért rendszerben a fogyasztók elköteleződése meglehetősen erős, akár egy idényre előre fizetnek, ami nem feltétlenül igaz minden CSA rendszerre. A kosárközösségek működhetnek hazánkban egyéni vállalkozói vagy társas vállalkozási formában, illetve nonprofit szervezeti formák is lehetségesek. Mivel azonban a bevásárlóközösségek működése kereskedelmi tevékenység, az csak vállalkozói tevékenységként végezhető, így áfaelőírások is szerepet játszanak benne.
• Helyi termékautomaták: Az innováció, az értékesítés ötletessége is növelheti az eladást. Ez lehet technológiai (helyi termékautomaták) vagy társadalmi vonatkozású (alternatív csatornák vagy piacszervezési módszerek). Az „automatából” történő értékesítésnél olyan élelmiszer automatákat kell érteni, amit a kistermelő üzemeltet a végső fogyasztók kiszolgálása céljából, az élelmiszer automatákra vonatkozó szabályozás és higiéniai követelmények betartásával.
• Csomagküldő kereskedelem: A november végétől változó szabályozás szerint a kistermelő értékesíthet átadóponton keresztül és csomagküldő automatából is. A csomagküldő kereskedelem fogalmát a kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. tv.) határozza meg. Tekintettel arra, hogy egyes futárszolgálatok az átadást csomag automatákkal is végzik, ez az átadási mód is beleértendő. A honlapon megtalálható kell, hogy legyen az élelmiszer neve, annak összetevői, nettó mennyisége, az előállító adatai, illetve italok vonatkozásában 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalom esetén a tényleges alkoholtartalom. A szolgáltatónak továbbá ügyelnie kell arra, hogy a megrendelés elküldését megelőzően tájékoztassa a vevőt többek között arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, továbbá például a megrendelés fázisairól, de a megrendelés megérkezését is elektronikus úton haladéktalanul vissza kell igazolni.

Falusi Vendégasztal-szolgáltatás:

A falusi vendégasztal-szolgáltatás is nagyobb hangsúlyt kapott a korábbiakhoz képest. A falusi vendégasztal esetében nem a vendégek száma a mérvadó, erre vonatkozóan nincs szabály. Az érintett kistermelők az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával állíthatnak elő és értékesíthetnek élelmiszert. A falusi vendégasztal keretében a kistermelő a saját gazdaságában nevelt 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel évente az I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül. A vágásból származó húst lefagyaszthatja, és a későbbiekben - sertéshús esetében a Trichinella vizsgálat kedvező eredménye esetén - falusi vendégasztal keretében ételkészítésre felhasználhatja.

Helyi Gazdaságfejlesztés és Együttműködés

A rövid ellátási lánc (REL) az élelmiszer a lehető legrövidebb utat (maximum egy közvetítő közbeiktatásával) teszi meg a termőföldtől az asztalig. A helyi termékek megvásárlásával a fogyasztók hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, támogatják a helyi termelőket, élelmiszer-feldolgozókat, sőt mindez által a környezetterhelés is jelentősen csökken. Ráadásul a rövid ellátási lánccal kapcsolatban a bizalomnak is nagyon jelentős szerepe van, a bizalom alapja pedig a termelői tudás és tapasztalat.

Az Európai Bizottság még 2020 májusában terjesztette elő az angol rövidítéssel F2F, vagyis „termőföldtől az asztalig” nevű stratégiáját, amelynek célja, hogy a jelenlegi élelmiszerrendszer fenntarthatóvá váljon, úgy, hogy közben ösztönzi az egészséges étrendet, és fellép az élelmiszercsalás ellen is. Ráadásul a stratégiát összekapcsolták az unió 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájával is. Hazánkban mindez még a termelői piacok kialakításának elősegítésével, valamint a kosárközösségek létrehozásával is összefügg.

Az uniós minőségbiztosítási rendszerek célja, hogy a fogyasztók számára egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek azok a termékek, amelyek különleges tulajdonságai egy meghatározott földrajzi területhez vagy hagyományokhoz köthetőek.

Palásti-Kovács Ágnes, a Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesületének elnöke szerint, a közös együttműködés, egymás munkájának segítése a fő céljuk, továbbá az értékesítés mindenkinek a problémája. Az egyesületnek jelenleg 27 tagja van, amelyből három nem folytat gazdálkodási tevékenységet, míg a gazdaudvar-hálózat 80 gazdaságból áll. A tagság termékeinek jelentős hányada bekerült Bács-Kiskun vármegye termékkatalógusába is. Az egyesület a Homokhátság védjegyet működteti, a védjegyoltalmat 2012-ben még a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara jegyeztette be.

Bodor Zsuzsa, az egyesület projektmenedzsere szerint élen járnak a helyi termékek népszerűsítésében, a fogyasztási szokások orientálását kiemelten kezelik, akár ha saját tagjaik gyakorlatorientált képzéséről is legyen szó (tantanyák, nyitott tanyák, sajtkurzus stb. formájában). Az országban elsőként hoztak létre egy vándorkiállítást a vármegye agrár- és élelmiszer-hungarikumainak, a vármegyei és települési értéktárakban szereplő értékeinek bemutatására. Az eddigiek során számos „szomszédolás” programot valósítottak meg, ahol más kistermelők jó gyakorlatát igyekeztek bemutatni tagjaiknak.

Barta Zsolt jakabszállási gazdálkodó, spárgatermesztő szerint „a jövőt csak a termelésre épülő feldolgozásban látom. Azt gondolom, egy bizonyos gazdasági méret alatt csak úgy lehetünk versenyképesek, ha termelünk, feldolgozunk és értékesítünk. Egyszerre helye van a tömegtermékeknek és a különlegességeknek is.” A Kamra-Túra Egyesület - amelynek ő is tagja - a feldolgozott termékek bevezetésénél volt nagy segítség számára, de marketingszempontból a közösségi médiának legalább ekkora jelentőséget tulajdonít.

A Szörpök, Gyümölcslevek és Üdítőitalok Gyártására és Forgalomba Hozatalára Vonatkozó Régi Szabályozás

Érdemes megemlíteni, hogy a szörpök, gyümölcslevek és üdítőitalok gyártásáról és forgalombahozataláról szóló 31/1958. (IV. 15.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról szóló, elméletileg még hatályos jogszabály korlátozottan, de még mindig érvényes alapelveket fogalmaz meg, bár azóta számos újabb jogszabály és rendelet felülírta, illetve kiegészítette.

A régi rendelet szerint szörpöt, gyümölcslevet és üdítőitalt csak a rendeletben, a vonatkozó országos szabványokban, ilyenek hiányában az élelmezésügyi miniszter által jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően szabad forgalombahozatal céljára előállítani, illetőleg forgalombahozni. A szörpöt forgalombahozatal céljára csak a következő minőségben és elnevezéssel szabad előállítani:

• málnából, meggyből és más erre a célra alkalmas gyümölcsléből, finomított cukorral való keverés útján, a felhasznált gyümölcsre utaló elnevezéssel (pl. málnaszörp, meggyszörp);
• gyümölcsszörpnek vagy sűrített gyümölcslének a citrusfélék héjából nyert olajjal történő ízesítésével, a citrusjelleg feltüntetése mellett (pl. narancsízű gyümölcsszörp);
• citrusfélék héjából nyert olajjal ízesített cukorszirupból, a citrusjellegre való utalással (pl. mandarinízű szörp, citromízű szörp);
• különféle gyümölcslevekből az élelmezésügyi miniszter által jóváhagyott arányban készített keverékből, finomított cukor hozzáadásával, vegyes gyümölcsszörp elnevezéssel.

A rendelet szerint a szörphöz legfeljebb 10% burgonyakeményítőszörpöt, továbbá a málna- és meggy szörpre, narancsízű szörpre és narancsízű gyümölcsszörpre vonatkozó szabványokban előírt minőségben és mennyiségben meghatározott étkezési savat és élelmiszerfestéket szabad hozzáadni. Üdítőitalt forgalombahozatal céljára csak a rendeletnek megfelelően készített szörpnek vagy gyümölcslének ásványvízzel, illetőleg szódavízzel való hígítása útján, továbbá szárított csipkebogyóhús vizes extrahálása útján nyert léből szabad előállítani. Palackos üdítőitalnál egy rész szörphöz vagy gyümölcsléhez legfeljebb hét rész ásványvizet vagy szódavizet, a közvetlen fogyasztás helyén készített üdítőitalnál pedig egy rész szörphöz vagy gyümölcsléhez legfeljebb kilenc rész ásványvizet vagy szódavizet szabad hozzáadni.

A gyártásra vonatkozóan a rendelet előírja, hogy szörpöt, gyümölcslevet vagy üdítőitalt csak tisztán tartott, jól szellőztethető, csatornázott, folyóvízzel ellátott, megfelelően világos és - a gyártás idején - kizárólag erre a célra használt helyiségben szabad gyártani. Szörp, gyümölcslé és palackozott üdítőital gyártásával, továbbá közvetlenül a fogyasztás helyén készített üdítőital forgalombahozatalával csak olyan személy foglalkozhat, akit az egészségügyi vizsgálat erre megfelelőnek talált és akinek egészségügyi könyvében ezt feltüntették. Tárolás szempontjából szörpöt és gyümölcslevet csak eredeti csomagolásban, palackos üdítőitalt csak eredeti csomagolásban, a szénsav megőrzését biztosító légmentes zárral szabad forgalombahozni. Szörpöt, gyümölcslevet és üdítőitalt csak hűvös, száraz, tiszta és lehetőleg sötét helyen szabad tárolni.

A rendelet részletesen szabályozza a gyártási engedély iránti kérelem benyújtásának módját és a mellékleteket, valamint az eljárásrendet. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályok a rendszerváltás előtti időkből származnak, és bár a lényegük, az élelmiszerbiztonság és minőség megőrzése ma is alapvető, a modern kistermelői szabályozás sokkal rugalmasabb kereteket biztosít.

tags: #hazi #szorpok #eladasanak #szabalyai