Tudnivalók a burgonya 30 kg-os kiszereléséről és a hazai burgonyapiac kihívásairól

Bevezetés: A burgonya ára és a hazai termelés helyzete

A burgonya, ez az alapvető élelmiszer, az elmúlt időszakban jelentős áremelkedésen ment keresztül Magyarországon. Míg korábban kilogrammonként átlagosan 80 forintba került, addig az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács előrejelzései szerint az ára elérheti, sőt meg is haladhatja a 200 forintot. Ez a drágulás nem csupán a karácsonyi időszakot érinti, hanem a jövő februári hazai készletek kifogyása után az importburgonya árát is befolyásolja. Francia és német importból származó, mosatlan burgonya nettó 200 forintért érkezhet márciustól. Ez a helyzet rávilágít a hazai burgonyatermelés problémáira és a piac kihívásaira, különösen a nagyobb, 30 kg-os kiszerelések esetében, amelyek jellemzően a nagyobb fogyasztók, például éttermek vagy kiskereskedők számára jelentenek alternatívát.

A hazai burgonyatermelés hanyatlása és okai

A magyar burgonyatermelés folyamatosan visszaszorulóban van. Már az is szép eredménynek számít, ha tartani tudjuk a 35-40 százalékos importarányt a boltokban. A termelők szerint a hanyatlás okai között szerepel a termelés szétszabdaltsága, az ország klímája, a szabályozási anomáliák és a magyar vásárlók „hűtlensége”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is szépen mutatják a trendet, de a teljes valóságot csak a felszínen karcolják. Annyi bizonyos, hogy a krumpli folyamatosan területet veszít, és az össztermés csökken.

Az 1960-ban még hárommillió tonnát kitevő burgonyatermés a kétezres évek elejére a harmadára, 780 ezer tonnára csökkent. Jelenleg mindössze 200 ezer tonna körüli az éves betakarított burgonyamennyiség Magyarországon, amit bő 8000 hektár termőterületen termesztenek. Ez az adat azonban valószínűleg nem fedi a teljes valóságot, mivel sokan hivatalosan egy hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, így láthatatlanok a hatóságok előtt. Ahol a piacra termelnek, az csak nagyjából 8-9 ezer hektár lehet.

A termőterület az elmúlt húsz évben a korábbi 28,5 százalékára csökkent, a betakarított össztermés mennyisége is a harmadára esett. Ennek oka, hogy a gazdák nem vallanak be mindent a hivatalnak. Valószínűleg 13 ezer hektár sincs már az országban burgonyával bevetett terület.

Gazdasági kihívások és termelői problémák

Papíron az országos átlagtermés 20-25 tonna/hektár körül alakul, azonban a termelők szerint már rég lehúzhatták volna a rolót, ha ez így lenne. Amikor 60 forintos az átvételi ár, 25 tonna nagyjából nulla eredményt hoz egy hektáron, 80 forintos árral pedig csak annyi haszon képződik, amennyiből a következő szezon vetőgumója talán megvásárolható. Ez a helyzet nem teszi lehetővé a beruházásokat és a fejlesztéseket, ami tovább rontja a versenyképességet.

A profi termelők öntözött földeken rendszeresen elérik a 45-50 tonna/hektáros termésátlagokat, náluk nem kérdés a jövedelmezőség. Valódi nagyüzemként azonban csak néhány cég működik az országban, ők együtt sem rendelkeznek ezer hektárral. Ez azért baj, mert a másik oldalon olyan multinacionális kereskedők, élelmiszerláncok állnak, amelyeknek nem tétel a magyarországi krumpli.

Egy megkérdezett termelő mérgelődve jegyezte meg, hogy „ha összefognánk is, aminek kicsi az esélye, akkor sem érnénk el semmit velük szemben. A magyar kormány dolga lenne számon kérni rajtuk, hogy miért kínálnak izraeli, portugál vagy egyéb külhoni krumplit, amikor a magyarból is óriási a felhozatal, ráadásul olcsóbban, kis szállítási költséggel. Minőségben is pont olyan jót tudunk.”

Egy másik gazdálkodó szerint nemzetgazdasági érdek, hogy ebből az alapélelmiszerből ne adjuk fel a teljes önrendelkezésünket. A Covid-19 ízelítőt adott abból, mit jelent a 35-40 százalékos piaci kitettség. Magyarországon senki nem tud márciusnál tovább tárolni, és a járvány éppen ekkor csapott le. A kormány a kereskedelemmel kötött megállapodással igyekezett a járvány okozta árkilengéseket és gazdasági sokkot tompítani. Eszerint a láncok nem tesznek ki addig külföldi árut a pultokra, amíg a magyarországiból is van elegendő, jó minőségű felhozatal. A megállapodást azonban nem mindenki írta alá, és szankció sem volt kapcsolható hozzá. Májusban megjelentek az első öntözött, fátyolfóliás termesztésből kikerülő, hazai, homoki burgonyaszállítmányok a boltokban. A dél-európai és közel-keleti krumplik azonban ekkor sem tűntek el.

Az import és a globális piac

Sorrendben a hollandok, a franciák és a németek a világ legnagyobb burgonyaexportőrei. Hollandia 700 millió eurós nagyságrendben visz ki az országból jobbára feldolgozott krumplit. A franciák inkább a friss étkezési piacot célozzák meg. A világ 10 legnagyobb kiszállítója közül hat Európában található, ne csodálkozzunk, ha nagy a tumultus a közösség piacán, főként ősszel, amikor a télálló, nagy termőképességű burgonya beérik.

Január második hetében a Budapesti Nagybani Piacon 140 forint volt a krumpli kilónkénti bruttó termelői átlagára, egy évvel ezelőtt ugyanezért 80 forintot kellett fizetni. Jelenleg szinte üresek a hazai raktárak, a szokásosnál egy hónappal hamarabb fogyott el a burgonyatermés. A szakember szerint Franciaországban és más nagy európai burgonyatermesztő országokban is kevesebb termett a szokásosnál a kedvezőtlen időjárás miatt.

Lengyelországban a termelés várhatóan eléri a 6,8 millió tonnát, ami 15 százalékkal meghaladja az előző évit. Ez a növekedés a termőterületek bővüléséből és a hektáronkénti öt százalékkal magasabb hozamokból is adódik. Az árak ugyanakkor a rekordmagas termelési szint és a megnövekedett termőterület miatt jóval alacsonyabbak a megszokottnál. Németországban a tárolás befejezése után a cégek és a kiskereskedők többnyire közvetlenül a termelőktől szerzik be a friss burgonyát. Több területen egyre több jel utal a betakarított burgonya minőségének romlására, különösen gyakori a drótféreg-kártétel és a feketeszívűség.

A burgonyafeldolgozás: Gyorsfagyasztott félkész hasábburgonya

A burgonyagumó nagy része, kb. 75%-a víz, szárazanyag-tartalma főként keményítőből (12-25%) áll, ezen paraméterek igen fontos szerepet töltenek be a gyorsfagyasztott félkész hasábburgonya előállítása során.

Az első lépés a mosás, mely során eltávolítják a burgonyán lévő talajdarabokat, esetlegesen előforduló kavicsokat, szennyeződéseket és a felesleges növényi részeket. Ezt követi a méret szerinti válogatás és a hámozás. A hámozási folyamat kétféleképpen valósulhat meg. „Száraz koptatás” során kefék segítségével távolítják el a héját.

A burgonya méretre vágása már a következő lépés. Ezt követi az áztatás, mely során a burgonya felületén lévő keményítőtartalmat távolítják el. Fontos lépés a szárítási folyamat, mely során a burgonya felületén lévő felesleges vízmennyiséget eltávolítják.

A burgonya minősége és a vásárlói tudatosság

A burgonya a magyar háziasszonyok által egyik leggyakrabban használt alapanyag, számos közkedvelt ételünk fő összetevője. Sok kedvencünk van, nem egyet rutinból csinálunk, mégsem mindig lesz ugyanolyan jó a végeredmény. Ahhoz ugyanis, hogy jó ételt készítsünk, kiváló alapanyag kell. A krumpli esetében egyszerű dolgunk van: ha tudjuk, mire figyeljünk, könnyű észrevenni a különbséget!

Tévhit, hogy a piros héjú mindig jó választás a főzéshez, vagy hogy „a levesnek mindegy, milyen krumplit kockázunk bele”. Annak érdekében, hogy jó ételeket készíthessünk, fel kell ismernünk a különbséget jó és kevésbé jó alapanyag között - ehhez kaptunk most segítséget a szakértőtől!

1. A vásárlás nem a boltban kezdődik

Még otthon döntsük el, hogy mit fogunk főzni, és ahhoz vásároljunk burgonyát. „Ne egyszerűen csak krumplit vegyünk, hanem mindig keressük azt a fajtát, ami korábban már bevált” - tanácsolja Szabó Kristóf, az Euro Sol Kft. ügyvezetője. Ha nem vagyunk biztosak a fajtában, vagy nem találtuk még meg legjobbat, akkor érdemes az általános, főzésre alkalmas, B típusú fajtákat választani, mint például a Red Fantasy vagy a Marabell.

2. Alaposan vizsgáljuk meg a megvásárolni kívánt krumplit!

„A krumplihéj színének semmi köze ahhoz, hogy melyik főzési típushoz tartozik. A héj színének valójában nincs különösebb jelentősége, legfeljebb csak megszoktuk, hogy mindig pirosat veszünk. Ráadásul, ha például nagyobb mennyiségben vásárolunk, praktikusabb a sárga héjút választani, a kézi pucolásnál ugyanis akarva-akaratlan maradhat egy-egy hajszálvékony héj a megpucolt krumplin, ami a sárga esetében nem olyan feltűnő, mintha piros héjúval dolgozunk” - magyarázta Kristóf.

3. Válasszunk megfelelő fajtát!

A héj színénél sokkal fontosabb, hogy ismerjük a burgonya ABC-t. Az A típusút, a „nem szétfövőt” saláták elkészítéséhez ajánlják, de a rakott krumpli is jó lehet belőle. Ilyen például az Anuschka, a Monique és a Annaléna. A B jelzésű burgonya igazi joker lehet - nem lesz belőle sem szép sült krumpli, sem igazán jó saláta, viszont minden másra ez a legjobb választás. Ilyen például a Marabel, a Bellarosa, a Red Fantasy, a Red Sonia, és a Sanibel. A C típusú a „szétfövő” fajta, például a Donata (hasáb), vagy a Madison (chips) - ezt válasszuk, ha sült krumpli lesz a köret, vagy tócsnit készítünk, de pürének is remek. Egyesek az úgynevezett sváb kovászosuborkához is Madisont használnak magas keményítőtartalma miatt.

4. Tudd, mit kell nézni rajta!

Ha megtaláltuk a megfelelő betűt és akár a fajta nevével is tisztában vagyunk, még mindig legyünk körültekintők, alaposan vizsgáljuk meg a krumpli külsejét: minél simább a felülete, annál könnyebb lesz pucolni! Pucolás közben mindig van veszteség, de ha rücskös, egyenetlen a felszíne, repedések vannak a felületén, akkor a burgonya akár több mint 20 százalékát is kidobhatjuk.

5. Nem az üzlet számít, hanem a termék

A háziasszonyok sokszor csak azt mondják, hogy az ebből vagy abból az üzletből vásárolt krumpli a jó, pedig a minőség, az íz a burgonya fajtájától függ, nem pedig attól, hogy melyik boltban vették.

Kristóf szerint akárhol is vásárolunk, „a zsákos kiszerelésnél arra is figyeljünk, hogy egységesek-e a benne található krumplik. Ha egyformának tűnnek, valószínűleg az van benne, amit a címkén is jeleznek. De ha az látszik, hogy többféle krumpli van összekeverve, akkor valami „turpisság” lehet a dologban, ami különösen a nagyon olcsó termék esetében lehet gyanús. Sokszor csak otthon derül ki, főzés közben - például az egyik már szétfő, amíg a másik nyers marad. Ezért is fontos a vásárlói tudatosság és annak erősítése, hogy garantált legyen a burgonyák esetében is az úgynevezett fajtatisztaság.” Vagyis mindig nézzük meg a címkét, ellenőrizzük a betűt és a fajtát! Az üzletekben az árut kötelező megfelelően jelölni, így címkének lennie kell! Ha nem található egyértelmű jelzés, akkor úgy lehet biztosra menni, hogy megkérdezzük a termékfelelőst. A jó üzletekben, ahol megbízható árut kínálnak, hamar ki fog derülni a krumpli fajtája is.

6. Annyit vegyél, amennyivel elbánsz!

Végül kalkuláljuk ki a mennyiséget. Általában jellemző, hogy az emberek csak annyi krumplit vesznek, amennyire éppen szükségük van, nemigen vállalkoznak a tárolásra. Elképzelhető, hogy nincs rá megfelelő tárolóhelyiségük, vagy nem akarnak nagy terhet cipelni - mindkettő érthető indok. Mindenképp vegyük figyelembe a vásárlásnál, hogy tudjuk-e jól tárolni, nehogy tönkremenjen a maradék krumpli, mert az már nem a fajta vagy az üzletlánc hibája.

Stratégiák a hazai burgonyatermelés fellendítésére

A hazai burgonyatermelés helyzete összetett, és több tényező is hozzájárul a hanyatlásához. A termelők és szakértők több lehetséges megoldást is felvetettek, amelyek segíthetnék a szektor fellendülését:

A vetésszerkezet diverzifikálása és munkaerő megtartása

A burgonya csak a szedéskor, válogatáskor, kiszereléskor ad sok munkát. Az ember a legnagyobb kincs, ezt meg kell tudni tartani a gazdaságban. A vetésszerkezetnek lehetővé kell tennie a dolgozók egész éves foglalkoztatását. Mások a végletekig specializálták magukat a burgonyatermelésre, ami nemcsak a vetésforgó szempontjából kockázatos, de az ukrajnai, romániai munkaerő is egyre kevésbé jön Magyarországra. Az sem megoldás, ha Vietnámból, Kambodzsából, Mongóliából toborzunk.

A fajtaszortiment bővítése és az ültetési/betakarítási idők széthúzása

A fajtaszortimentnek lehetővé kell tennie, hogy a betakarítás május végétől október végéig tartson. A legprofibbak kiszerelnek, és egész évben kiszolgálják a vevőiket. Mivel saját termelésük erre nem elég, a hazai kisebb termelőket pedig nem integrálják, ezért a tavaszi időszakban idegen árut importálnak a kínálati lyuk befoltozására.

Egy termelő az ültetési és betakarítási idők széthúzásában találta meg az értékesítési kockázat csökkentésének módját. Májusi, nyári és őszi szedésű táblái éppúgy vannak, mint nyári ültetésűek. Utóbbi esetben egy hektárról kétszer is „szüretelhet” krumplit. A rövid tenyészidejű fajták általában kevesebbet teremnek, de mint mondja, egy „valamire való burgonyatermelő” ezekkel is eléri a 35 tonnát.

Tárolókapacitás korszerűsítése

Korszerűsíteni kellene a tárolókat (hűtés, párásítás), és érdemes lenne áttérni a konténeres tárolásra a halmos helyett. A tároló-korszerűsítések megtérüléséről megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint elbírná a krumpli ára ezt a költséget, és van, aki szerint nem. A tény az, hogy a magyar klímán a téli hónapokon kívül hűteni és párásítani kellene a tárolókban, ami növeli a költségeket. Mivel nem zárt a rendszer, etilénnel sem tudnám megfogni a burgonya csírázását, a csírázásgátlókat meg mindenütt betiltották.

A feldolgozóipar fejlesztése és a diverzifikáció

„A rendszerváltás után bejött az országba a német Chio és az amerikai Lay’s, de 10 éven belül továbbálltak Lengyelországba, ahol gigaüzemekben tudnak gyártani. Volt egy kísérlet magyar chips készítésére is, de elvetélt. Nincs itt annyi krumpli, amennyi a versenyképes termeléshez kell, szállítani meg nem éri meg ezt az óriási tömeget” - meséli az egyik szakember.

Kollégája úgy véli, a keményítőgyártásban még volna keresnivalónk: „Szerintem egy kisebb, pár száz hektárra alapozott, speciális minőséget gyártó üzemnek lenne létjogosultsága. Nem jó így, hogy mindenki az étkezési piacra termel. A kisebb termelők persze éppúgy meg akarnak élni, mint a nagyok. Ha gyengére sikerült a burgonya, azt is el kell adni, mindegy, milyen áron. Mindenki az étkezésiburgonya-piacra termel, a gyengébb minőséget nincs hova levezetni, és takarmányozásra sem használjuk már. Így amikor megjelenik a hazai áru a boltokban, sokkal nagyobb konkurens a magyar kolléga, mint a külföldi. Ráadásul jobban ki is ismeri magát az itteni „kenőpénzes”, „uram-bátyám” rendszerben.”

A hazai fajták előtérbe helyezése és a nemesítés támogatása

Sokan a hazai fajtakínálatot keveslik. „Jók lennének a keszthelyi fajták, alkalmazkodtak a klímánkhoz, megfelelő a termőképességük, a betegségekre rezisztensek, így a gumójuk négyszer-ötször is visszaültethető, míg a külföldi fajták legfeljebb kétszer. Ha figyelembe vesszük, hogy a vetőgumó adja a termelési költség felét-harmadát, akkor átérezzük ennek a jelentőségét. A rezisztencia pedig a termesztés során csökkenti a vegyszerköltséget. A csírázásgátlók kivonásával előtérbe kerültek a hosszú nyugalmi idejű fajták, a keszthelyi genetika ebből a szempontból is jó. A magyar vetőburgonya árában ezek az előnyök nem is tükröződnek, annyiba kerül, mint a külföldi” - érvel a hazai nemesítés mellett az egyik szakember.

Egy másik keserűen hozzáteszi: „Ha nem verték volna szét a Burgonyakutatási Központot, hanem fejlesztették volna, akkor létezne hazai fajtafenntartás, lenne elég vetőgumó a keresett fajtákból…” A hírek szerint a gödöllői agráregyetem átszervezésével - két év üresjárat után - a keszthelyi burgonyanemesítés ügyének is lendületet adna a kormány. A nagy ernyőszervezet részeként részben a régi szakembergárda dolgozhatna a nemesítésben.

Az áfacsökkentés és a fogyasztói magatartás

Ne feledjük azt sem, hogy a burgonya áfakulcsa, hasonlóan a többi, egyedileg nem azonosítható zöldséghez, 27 százalék. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztói árak magasabbak legyenek.

A termelők nemcsak egymásra, a fogyasztókra is haragszanak: „Egy osztrák elsüllyedne szégyenében, ha külföldi krumplihoz nyúlna, amíg ott van a pulton a hazai is. A magyar fogyasztó hazaáruló. Inkább beteszi a kosárba a külföldit, pedig az se nem olcsóbb, se nem jobb. A nagy bevásárlóközpontok tele vannak idegen krumplival, de mivel a vásárló már bejött egy akciós termékre, a többit is itt veszi meg.” Ez a jelenség tovább rontja a hazai termelők helyzetét, hiszen nem tudnak versenyre kelni az importtal, ha a fogyasztói preferenciák is az utóbbit részesítik előnyben.

tags: #hibas #krumpli #30kg #os #kiszereles