Budapest, az egykor „kávévárosként” emlegetett metropolisz, a 19-20. század fordulóján mintegy 500 kávéház otthona volt. Ezek a helyek nem csupán vendéglátóegységek voltak, hanem a társasági élet, az értelmiség találkozóhelyei, ahol irodalmi és politikai viták zajlottak, forradalmak szövődtek és legendás folyóiratok születtek. Bár a második világháború után a kávéházi kultúra hanyatlásnak indult, sok legendás történelmi kávéház ragyog újra régi pompájában, és kínálja a látogatóknak a múlt ízeit és hangulatát. Ezek a kávéházak a magyar gasztronómia és szellemi élet fontos részét képezik, és étlapjaikkal, kínálatukkal is hozzájárulnak a főváros egyedi arculatához.
A kávéházak születése és aranykora
A kávéval való első találkozás a magyarok számára a hódító törökök uralma alatt történt, és akkoriban még nem aratott osztatlan sikert, „fekete leves” néven emlegették. Az 1700-as évek elején azonban egy „Kávéfőző” Balázs nevű rác kereskedő megnyitotta az első ismert kávéházat, és ezzel valami megváltozott. A kávéházak hamarosan a mindennapi élet szerves részévé váltak, a polgárság és az értelmiség kedvelt találkozóhelyévé. Nem véletlen, hogy az 1848-as forradalom is egy kávéházból indult, ahogy a legendás Nyugat folyóirat is egy kávéházban alapult. A 19. és 20. század fordulóján Budapesten virágzott a kávéházi kultúra.
A legendás kávéházak kulináris kínálata
A történelmi kávéházak étlapjai sokkal többet kínáltak, mint egyszerű kávét. Ezek a helyek a cukrászda és a kávéház minden előnyét egyesítették, és különleges süteményeikkel, édességeikkel, sőt, egyes esetekben meleg ételeikkel is vonzották a vendégeket.
Gerbeaud Cukrászda és Kávéház: Az édességek fellegvára
A Vörösmarty tér patinás kávéházát 1858-ban nyitotta meg Kugler Henrik. Később üzlettársa, Gerbeaud Emil genfi cukrász vette át tőle 1882-ben, aki olyan édességekkel gazdagította a kínálatot, mint a konyakos meggy vagy a zserbó szelet. A cukrászda és a kávéház minden előnyét egyesítő hely 1948-tól 1984-ig Vörösmarty néven élt, mára azonban visszakapta a Gerbeaud nevet. A Gerbeaud ma is rangos nemzetközi toplistákon képviseli a magyar kávéházi kultúrát, és 2018-ban ünnepelték a 160. születésnapjukat, amit méltón koronázott meg a csupacsoki Gerbeaud 160 nevezetű torta. Ikonikus édességeik közé tartozik a sósmogyoró-barack szelet, a dobostorta, a macskanyelv és a konyakos meggy. A Gerbeaud Vörös Szalonja a fővárosi Vörösmarty téren található, és különleges hangulatot áraszt. A The Telegraph is megemlíti ízletes süteményeit, kiemelve Emile Gerbeaud érdemeit.
Centrál Kávéház: A szellemi élet központja
Az 1887-ben alapított Centrál Kávéház a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon. A fővárosi V. kerületében található, Quittner Zsigmond által tervezett kávézó 1905-től élte virágzó korszakát. Itt jött létre 1908-ban a magyar irodalom és közélet nagy hatású lapja, a Nyugat, és a korszak legnagyobb művészei látogatták. Babits Mihály itt kérte meg Tanner Ilona (Török Sophie) kezét, és törzsvendég volt Karinthy Frigyes, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Csáth Géza vagy Szabó Lőrinc is. A háború utáni világ azonban nem tűrte meg a patinás, polgári kávéházat, így az 1949-ben bezárt. Működött itt kultúrháztól kezdve az ELTE egyetemi klubjáig sok minden, amíg 2000-ben, régi fényét visszakapva kávéházként nyitott újra. A mai Centrál szecessziós beltérrel, udvarias kiszolgálással és élő zenével várja a vendégeket. Étlapjukon a hagyományos sütemények, mint a Sacher-torta, mellett „vegán brunch tower” is található, ami jelzi a konyha megerősödését. A kávéház számára egyedileg készített és mintázott Zsolnay-porcelánok desszerttányérokon és csészékben szolgálnak fel. A Centrál azt a korszakot szeretné visszaidézni, amelyet a hazai gasztronómia aranykoraként emlegetnek, és a színvonal magas szinten tartásával méltó utódja szeretne lenni a történelmi kávéháznak.
Centrál Grand Cafe & Bar története
New York Kávéház: A gyönyörű túlélő
A legendás kávéházak sorában is különleges helyet foglal el az 1894-ben alapított New York Kávéház, amely a kávéházak fénykorát is képes volt túlélni. A fővárosi Nagykörúton található, Hauszmann Alajos által tervezett, 1894-ben átadott New York-palota kezdetekor biztosítótársasági székházként üzemelt. A 20. század eleji „aranykorban” mindennapos vendégek voltak itt a Pesti Napló, a Nyugat, az Est-lapok szerkesztőségének tagjai, de törzsvendégnek számított Szinyei Merse Pál vagy Heltai Jenő is. A vendégkönyv tanúsága szerint megfordult a kávéházban Josephine Baker, Thomas Mann vagy Maurice Ravel is. Egyes legendák szerint Molnár Ferenc a Dunába hajította a New York kulcsát, hogy a hely sose zárhasson be és örökké zavartalanul működhessen. Bár a helyiségben a második világháború után is kávézó működött, eredeti pompájában csak 2006-ra állították helyre. 2011-ben a világ legszebb kávéházának választották, majd 2013-ban útjára indították a budapesti kulturális rendezvénysorozatot, a Művész Páholyt. A New York Kávéház ma is rendkívül népszerű, tükrökkel, aranybevonattal és márvánnyal színesítve a hatalmas teret, ahol az előkelő és arisztokratikus hangulat ismét uralkodik.
Művész Kávéház: A művészvilág kedvenc helye
A Művész Kávéház a fővárosi Andrássy úton található. A Ray Rezső által tervezett, 1884-ben épült neoreneszánsz lakóházban, az egykori Szenes-palotában lévő vendéglátóhely Kis-Gerbeaud, majd Művész Cukrászda néven funkcionált, és nevéhez méltóan régen és ma egyaránt a művészvilág kedvenc helyének számított és számít. Késői biedermeier berendezése 1973-tól iparművészeti védettséget élvez. A régi időkben például Mándy Iván és Pilinszky János élvezte itt a finom kávét és süteményeket, ma pedig a budapesti színházak sztárjait látják sokszor felbukkanni a kávéházban. Az ódon falak között, a tonettszékekkel körülvett kis asztaloknál mégis jó helyet foglalni, és kikérni egy szelet süteményt.
Hadik Kávéház: Buda irodalmi színtere
Nem csak a pesti oldal bővelkedett legendás kávéházakban, Budán is voltak patinás, hangulatos helyek. Például a Hadik, amelyet 1906-ban alapítottak. A Bartók Béla úton, 1906-ban nyílt kávézó a közelben lévő Hadik laktanyáról kapta a nevét, fénykorát az 1920-as években élte, amikor az irodalmi élet legnagyobbjai fordultak meg benne. A korabeli beszámolók szerint nem annyira a kávéja, mint inkább híres vendégei, például Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, vagy Füst Milán miatt vált igazán híressé. Karinthy Frigyes és szerelme, Bőhm Aranka, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Déry Tibor időzött a Hadik falai között, Karinthy képmása a logóban is szerepel. Újranyitására 2010-ben került sor. A Hadik szerencsére ápolja a kulturális hagyományokat is, a (tőle elkülönülten, mégis „benne” működő) Szatyor Bár és Galéria a romkocsmák stílusát ötvözi a kortárs független galériák világával, és irodalmi, művészeti estek helyszíne is a Hadik. Az egykori irodalmi kávéházat az új tulajdonos két részre bontotta: a fiatalabb generációnak szóló Szatyorra, és a régi, klasszikus hangulatot idéző Hadik Kávéházra. Utóbbi nem csak az enteriőrrel igyekszik az elődje hagyományait továbbvinni, hanem rendszeresen kerülnek megrendezésre irodalmi estek, kiállítások, zenés és civil rendezvények, beszélgetések. A kávé pedig - ha hihetünk a régmúlt szóbeszédeinek - bizonyosan jobb lett.
Pilvax Kávéház: A forradalom bölcsője
A Pilvax Kávéház nem ismeretlen egyetlen magyar számára sem, mert már egészen fiatalkorban, a történelemkönyvekben találkozhattunk vele. Az 1848-as forradalom jelképeként is emlegetik a presszót, ahol Petőfi Sándor és a márciusi ifjak összeállították a 12 pontot, ami a generációjuk egyik legnagyobb törekvése volt. A belváros szívében található hely már egészen az 1830-as évektől az egyetemisták legfőbb színtere volt. Budapest összes kávéháza közül talán a Pilvax a leglegendásabb, hiszen 171 évvel ezelőtt innen indult útjára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. 1846 tavaszán ezen a helyen alakult meg a Tízek Társasága, majd 1848. március 14-én a pozsonyi ifjúság küldötte itt adta hírül, hogy Bécsben kitört a forradalom. A szabadságharc alatt pedig több néven is emlegették: Szabadság Csarnoka, Népharag Háza, Forradalmi Csarnok, Lázadás Iskolája, és így tovább. A Pilvax nevet csak 1870-ben kapta vissza, és ekkor a 12 pontot, a Nemzeti dalt és Petőfi biliárddákóját vitrinben állították ki egészen 1911-ig, amikor az épületet lebontották. Sajnos 1913-ban lebontották az épületet, ahol az eredeti presszó működött. Évekig harcoltak érte, míg végül 1921-ben pár számmal arrébb újranyitották a híres kávéházat azon a helyen, ahol ma is zavartalanul működik. Az egykor pezsgő és forradalmi hangulatú kulturális kávéház utódja, a Pilvax Bistro nevet viselő étterem és söröző bár az eredeti épület közelében, a Pilvax közben található, de hangulatában, szellemiségében és törekvéseiben már nem a legendás előd értékeit képviseli.
Schódli Kávéház (később Centrál): A Múzeum közelében
A Magyar Nemzeti Múzeum és az egyetemek közelében lévő, korábbi nevén Schódli Kávéházat 1885-ben nyitotta Schódl Ádám. Ez a kávéház is hozzájárult a környék szellemi pezsgéséhez, hiszen az egyetemi hallgatók és az értelmiségiek gyakori találkozóhelye volt. Bár a név mára megváltozott, a hely szelleme tovább él a Centrál Kávéházban.
A kávéházi kultúra megújulása és a modern kínálat
Bár egyre több divatos kávézó, presszó és étterem nyílik Budapesten, a történelemben híressé vált kávéházak mégis a mai napig fennmaradtak és hatalmas népszerűségnek örvendenek. A kávéházak étlapjai ma már a bécsi kávétól a Specialty Coffee-ig terjednek, és a hagyományos sütemények mellett modern brunch ételeket, koktélokat és villásreggeli lehetőségeket is kínálnak. Az újranyitott kávéházak, mint a Centrál, igyekeznek visszaidézni a hazai gasztronómia aranykorát, magas színvonalon tartva a kínálatot és a kiszolgálást. A Zsolnay nem csak fantázianév: a kávéház számára egyedileg készített és mintázott Zsolnay-porcelánok desszerttányérokon és csészékben szolgálnak fel a kávéházban.
Különleges kávéházi élmények
A történelmi kávéházak nem csak a múltat idézik meg, hanem a jelenben is különleges élményeket kínálnak. A Városligeti-tó melletti Városliget Café például egész évben várja a vendégeket, és egyik fő specialitásuk a Tafelspitz, magyarul tányérhús, avagy a húsleves java, amiből több fogás kitelik. A daragaluskával bélelt levesen kívül velőscsontot kapunk pirítóssal és fokhagymával. Fő fogásként pedig a főtt marhahúshoz almás tormát, pirított krumplit, meggymártást vagy spenótot is kérhetünk. Ez is mutatja, hogy a kávéházak kínálata mennyire sokszínűvé vált az idők során.A kávéházakban gyakran rendeznek irodalmi esteket, kiállításokat, zenés és civil rendezvényeket, beszélgetéseket, amelyek a múlt szellemi örökségét ápolják. Fontos, hogy a magyar vendégkör ismét magáénak érezze az évszázados létesítményeket, akárcsak egy délutáni teázás és süteményezés erejéig is. A Vend-Tex Kft. például a vendéglátóipari textíliák, mint az abrosz, függöny vagy a klasszikus hangedli, segítségével teremthet előkelő, múltszázad eleji hangulatot. Egy finom hímzés a szalvétában pedig csak még inkább egyedivé teheti a kávéházat, éttermet, akár cukrászdát is.
