A klasszikus zene világa sokak számára távoli és megközelíthetetlennek tűnik, egyfajta elit szórakozásnak, amely hatalmas alapműveltséget igényel. Pedig minden modern zene alapja a klasszikus zene, és túl sok zeneszerző és zenemű van ahhoz, hogy unalmas legyen, vagy hogy ne találja meg mindenki a neki tetszőt. Steven Isserlis világhírű csellista és elismert zenész ezt a tévhitet igyekszik eloszlatni gyerekeknek szóló, de felnőttek számára is rendkívül szórakoztató és hiánypótló könyvével, a „Miért csapott Beethoven a lecsóba?” című művével. Ez a könyv egy különleges utazásra invitál a zeneszerzők életébe és művészetébe, miközben emberi közelségbe hozza a nagy mestereket.
A „lecsóba csapás” metaforája és a zeneszerzők forradalmi szelleme
A könyv magyarított címe, a „Miért csapott Beethoven a lecsóba?” már önmagában is felhívja a figyelmet a mű játékos és populáris hangvételére. Az eredeti angol címben a „stew” fordult át honi „lecsóvá”, amely kellőképpen érzékelteti azt a robbanásszerű, forradalmi változást, amelyet Beethoven hozott el a zene világába. Emellett utal a dúlt kedélyű géniusz nehéz és különös emberi természetére is.
A magyar nyelvben rengeteg olyan kifejezés van, ami valamilyen módon az étellel kapcsolatos. „Perecelni egyet”, „céltalanul kolbászolni”, „rizsázni valakinek” vagy „megmogyorózni” - ezek mind élő nyelvi bizonyságok. A nyelv fejlődési képességének a tünete, hogy kiterjesztett jelentéssel ruházza fel az egyes szavakat, olykor öncélúan, de többnyire mint hasonlatnak a sűrítésével. Egy jelenséget, képet, amit tapasztalunk, egy szóba sűrítünk bele, és ez lehet például egy kajával kapcsolatos kifejezés is. Így lett a „lecsóba csapás” is egy kifejező metafora a zene forradalmi átalakulására és Beethoven különleges személyiségére.
Sztálin bizony tévedett, dehogyis a kommunisták a különös vágású emberek, hanem a nagy zeneszerzők: no, azok aztán igazán furcsa szerzetek voltak mindahányan! Isserlis könyve épp ezt a tényt mutatja be olvasóbarát, muris rajzokkal gazdagon illusztrált, ám gügyögéstől mentes történetekkel. A cél félreismerhetetlenül a barátkoztatás, ezt szolgálja a seregnyi anekdota is.
A klasszikus zene közelítése: A könyv küldetése
Steven Isserlis könyvének írását az a vágy motiválta, hogy a fiatalabb generációk is megismerkedhessenek a nagy zeneszerzőkkel. „Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek - hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet.” - mondja Isserlis. Ő maga szerencsés volt, hogy gyerekkorában „találkozhatott” ezekkel a zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. A könyv célja, hogy az olvasók is életre szóló barátságot kössenek velük.
Isserlis szerint Magyarország simán pályázhatna manapság a világ legzeneibb országának címére - és maradjon is ez így még sokáig! A szerző boldog lenne, ha a könyv révén kicsit többen kezdenének érdeklődni ez iránt a hat nagy zeneszerző iránt, hiszen zsenialitással áldotta meg őket a sors, különleges életet éltek és elképesztő figurák voltak. A könyv abban is segít, hogy a klasszikus zene ne egy „ciki” vagy „unalmas” dolog legyen, hanem egy izgalmas, felfedezésre váró terület.
Zeneszerzők emberközelben: Érdekességek és anekdoták
A könyvben bemutatott hat zeneszerző - Johann Sebastian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Robert Schumann, Johannes Brahms és Igor Sztravinszkij - Isserlis szavaival élve „elképesztő figurák” voltak. A szerző hiteles életrajzi forrásokból ismert tulajdonságaikat mesélve fűzi össze, fantáziadús keretet rögtönözve ad jellemrajzot ezekről a halhatatlan szellemóriásokról.
- Johann Sebastian Bach: Nem volt egyszerű természete, megrendelőivel sokszor összeveszett, ugyanakkor nagyon szerette a jó ételeket és a pálinkát, azokkal mindig meg lehetett békíteni. Fia, a „parókás vén bolondnak” is nevezte.
- Wolfgang Amadeus Mozart: Nehéz anyagi körülményei között sem mondott le a saját biliárdasztalról, de ő volt az első, aki operáiban a szereplők jellemének megfelelő zenét komponált. Isserlis izgalmas időutazásra invitál Mozart élettörténetében.
- Ludwig van Beethoven: 60 kávébabból készült kávét volt csak hajlandó meginni. Süketen sem mondott le a művei vezényléséről, amiből gyakran adódtak vicces helyzetek. Vele sem lehetett egyszerű az élet, egyszer például vállon harapta egyik tanítványát. Ekkoriban főként a bonni udvari zenekar brácsásaként kereste a napi betevőt.
- Robert Schumann: Kedélybeteg volt és önként vonult elmegyógyintézetbe, ugyanakkor az általa alapított zenei folyóirat fontos szerepet játszott a korszak művészeti életében. Milyen eszközzel edzette az ujjait?
- Johannes Brahms: Komponálás közben szeretett vonyítani és morogni, de ő volt az első zeneszerző, aki műveiből gazdagodott meg. Isserlis tüskés természetű Johannes Brahmsot sündisznóhoz hasonlítja, és Brahms cikória iránt táplált ellenszenvéről is mesél.
- Igor Sztravinszkij: Első felesége unokatestvére volt, a saját zenéjén kívül nem igazán szeretett másról beszélni, a pénzt pedig szinte mindennél jobban szerette. Isserlis botsáskához, de legalábbis egy szorgos és rendszerető rovarhoz hasonlítja. Mit csinált Stravinsky papagája az ebédvendégekkel?
A könyv stílusa aranyos, leginkább süldő fiúk és lányok részére ajánlott, persze inkább csak azoknak, akiket érdekel a zene. Az ének-zene oktatásba több ilyen anekdotát lehetne csempészni, a gyerekek fogékonyak erre, s talán egy húsvér, hibákkal is bíró embert könnyebb megszeretni, mint egy távoli zseniknek kikiáltott szerzőt.
A könyv szerkezete és a „Hallgatnivaló” részek
A kötet felépítése egyszerre praktikus és olvasóbarát. Minden zeneszerzőről szóló fejezet három részből áll, átláthatóan tagolt. Isserlis az emberi tulajdonságaik felől közelít, majd a zenéjük főbb jellemzői következnek. A „Hallgatnivaló” részeknél roppant üdvözlendő módon konkrét ötleteket is ad, melyik művekkel érdemes először megismerkedni, saját kedvenceit is említi, és tippekkel szolgál a zenehallgatás mikéntjére is. Végül egy - távolról sem száraz - életrajzi szakasszal foglalja össze és kerekíti le minden egyes zeneszerző bemutatását.
A szöveget Lanczinger Mátyás vicces karikatúrái illusztrálják, amelyek még élvezetesebbé teszik az olvasást. A könyv nem rágja az olvasó szájába a háttértudást, közvetlen kiszólásokkal oldja a „komolyzene” fogalma körül (sajnálatosan és tévesen) kialakult feszültséget. Nyitogatja a szemünket-fülünket, olykor oda-vissza utal az elődre vagy utódra, ezzel is összekapcsolva a komponistákat, finoman felhívva a figyelmet a zenetörténeti folyamatok szövevényeinek összefüggéseire.
A klasszikus zenehallgatás és élmény
A könyv hiánypótló abból a szempontból, hogy ilyen szeretettel bemutatott, kedves történeteket felelevenítő és könnyed stílusban ajánlott „Hallgatnivaló”-t tartalmazó könyvvel sokan még nem találkoztak. Ezek a történetek életre keltik a zeneszerzőket, közelebb érezzük őket magunkhoz, szinte már barátainknak tekintjük őket, és ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy meghallgassuk a zeneműveket. Zenével ajánlott Isserlis lecsóját fogyasztani, végighallgatni az ajánlásait.
Az olvasók visszajelzései is megerősítik a könyv értékét. Sokan kiemelik, hogy a könyv hatására szívesebben ülték volna végig az unalmas zenetörténet órákat, ha 15 éve a kezükbe kerültek volna ezek a könyvek. Az emberek fogékonyak az anekdotákra, és egy húsvér, hibákkal is bíró embert könnyebb megszeretni, mint egy távoli zsenit. A könyv célközönségének, a 10-14 éves korosztálynak az elvárásait bőven felülmúlja, de felnőttek számára is izgalmas és érdekes produktum.
Steven Isserlis, a zenész és író
Steven Isserlis, a világ legjelentősebb csellistái között számon tartott művész, 2014. december 12-én jelentette meg gyerekeknek szóló könyvét a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában. Isserlis „A régizenéről szóló nagyon rövid bevezetését” már 2000-ben egyöntetű lelkesedéssel fogadta a szakma és a nagyközönség. Ő mutatta meg Sztravinszkijnak azt a képet, amely a zeneszerző Ignatyevics nevű dédapját ábrázolta.
Isserlis mint zenész is kivételes tehetséggel rendelkezik. Koncertpódiumon is meggyőzően és rokonszenvesen szolgáltatja a hallgatnivalót. Nem véletlen, hogy a könyve is ugyanolyan tehetséggel és szeretettel íródott, mint ahogy ő maga a zenét játssza.
A lecsószezon és a kulináris párhuzamok
Ahogy a június júliusba fordul, és egyik meleg nyári nap következik a másikra, a paradicsom és a paprika lassan beérik a kertekben. Közeledik a lecsószezon, ebből az alkalomból pedig lássunk néhány érdekességet nyári kedvencünkről!
A lecsót mindenki ismeri, ha máshonnan nem, hát a bájos Walt Disney-meséből. Kiadós, mégsem emészthetetlenül nehéz ételről van szó, ami a magyar konyha egyik nyári zöldségekből készült, megbecsült tagja. Alapja a paradicsom-paprika-vöröshagyma hármas, ami tetszés szerint kiegészíthető különféle húsneműekkel.
Igazság szerint a legtöbb időt az előkészületekre kell fordítanunk. Felszeleteljük a paradicsomot, az étkezési paprikát, apróra vágjuk a szalonnát és a hagymát. Ezután a szalonnát megpirítjuk, míg üvegessé nem válik, rászórjuk a hagymát, sóval és borssal ízesítjük, majd pirospaprikát is adunk hozzá. Felöntjük egy kevés vízzel, majd a felvágott zöldségek is a lábosba kerülnek.
A paprika és a paradicsom annyira általános zöldségek, és olyan jól összeillenek, hogy „házasításukkal” számos más nemzet is megpróbálkozott. Szegeden és környékén bizonyára nem ismeretlen a délszláv đuveč (gyuvecs vagy dzsuvecs), melynek összetevői között a padlizsán és a rizs is megjelenik. Rizzsel dúsítani a lecsót a magyar nyelvterületen sem szokatlan, ezt a változatot is sokan szívesen elkészítik. A gyuvecs egyébként valószínűleg török közvetítéssel jutott a Balkán-félszigetre. A napjainkban ismert török variáns neve pedig menemen, és a mi tojásos lecsónknak feleltethető meg. A már fenti is említett ratatouille pedig egy franciásan könnyed fogás, főleg sütőben készítik, kevés zsiradékkal.
Ez a kulináris kitérő is jól mutatja, hogyan fonódhatnak össze a hétköznapi élmények és a kulturális utalások, akárcsak Isserlis könyvében, ahol a zeneszerzők élete és művészete válik emberivé és érthetővé.
Sütik és adatvédelem: A digitális világ Beethovenjei
Amikor ellátogat egy weboldalra, az információkat tárolhat vagy gyűjthet be a böngészőjéről, amit az esetek többségében sütik segítségével végez. Az információk vonatkozhatnak Önre mint felhasználóra, a preferenciáira, az Ön által használt eszközre vagy az oldal elvárt működésének biztosítására. Az információ általában nem alkalmas az Ön közvetlen azonosítására, de képes Önnek személyre szabottabb internetélményt nyújtani. Ön dönti el, hogy engedélyezi-e meghatározott típusú sütik használatát.
- Feltétlenül szükséges sütik: Ezek a sütik nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem kapcsolhatók ki. Általában csak olyan tevékenységekre válaszul kerülnek elhelyezésre, mint a szolgáltatások kérése, így például a süti használati beállítások megadása, bejelentkezés vagy űrlapok kitöltése. Ezek a sütik olyan speciális funkciók, mint például az oldalról közvetlenül elérhető videók és az élő ügyfélszolgálati chat elérhetőségét teszik lehetővé. Ezen kívül a „beállítási” sütik megkönnyítik a böngészést például a regisztrációhoz tartozó jelszavak, vagy a kosárba tett termékek megjegyzésével. A sütiket vagy mi, vagy olyan harmadik fél helyezi el, amely harmadik fél szolgáltatásait elérhetővé tettük anélkül, hogy el kellene hagynia a weboldalt.
- Teljesítmény sütik: Ezen sütik segítségével vesszük számba az oldalunkon történő látogatásokat és az internetes forgalom forrásait, hogy ily módon mérjük és javítsuk az oldalunk teljesítményét, használhatóságát. A sütik segítenek meghatározni a weboldal népszerű és kevésbé népszerű funkcióit, valamint a látogatói aktivitások (pl. görgetés sebessége, egy-egy menüpontban eltöltött időtartam stb.) jellemzőit. A sütik által gyűjtött információkat az általános, nem pedig az egyedi felhasználói szokások feltérképezésére és elemzésére használjuk fel.
- Célzó sütik: Ezeket a sütiket hirdetőpartnereink helyezik el az oldalunkon keresztül. A sütiket az Ön érdeklődési körének megfelelő profil felállítására és az ahhoz illeszkedő hirdetések megjelenítésére használjuk. A „marketing” célú sütik egyedileg azonosítják a böngészőjét és a böngészésre használt eszközét (telefon, laptop, tablet, asztali számítógép stb.).
Ahogyan Beethoven forradalmasította a zenét, úgy a digitális világ is folyamatosan változik, és vele együtt az adatvédelemre és a felhasználói élményre vonatkozó szabályok is. A sütik ebben a digitális zenekarban a kis hangszerek, amelyek hozzájárulnak az egész harmóniájához, vagy éppen diszharmóniát okoznak, ha nincsenek megfelelően kezelve. A felhasználó kezében van a „vezénylőpálca”, ő döntheti el, mely sütik „játszhatnak” a böngészőjében.