A lejárt élelmiszerek – különös tekintettel az étkezési búzadarára – és a selejtezés komplex kérdései

Az élelmiszerek eltarthatósága, fogyaszthatósága és minősége alapvető fontosságú mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára. Gyakran hallani, hogy a lejárat csak egy formalitás, azonban a csomagoláson feltüntetett dátumok komoly jelentőséggel bírnak. Nem csupán kellemetlenségeket, de súlyos egészségügyi problémákat is okozhat a lejárt élelmiszerek fogyasztása. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a lejárati idő típusait, a lejárt élelmiszerek felismerésének jeleit, a fogyasztás kockázatait, a tudatos vásárlás fontosságát, valamint a kereskedelmi selejtezés jogi és számviteli vonatkozásait.

Fogyaszthatósági idő vs. Minőségmegőrzési idő: A legfontosabb különbségek

Amikor megnézzük a hűtőnkben és a konyhánkban található élelmiszerek csomagolását, kétféle lejárati dátumjelölést is láthatunk rajtuk: az egyik a fogyaszthatósági időt jelzi, a másik a minőségmegőrzési időt. Ezek a jelölések nem azonosak, és a jelentésük sem mindig egyértelmű.

A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk jelölésére szolgál. Ilyenek például a tejtermékek, vagy húsok, amelyeknél a lejárat után bizony komoly egészségügyi kockázattal is számolhatunk, ha elfogyasztjuk őket. Ez az információ azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. A nem tartós élelmiszerekkel nem jó kísérletezni, és inkább dobjuk ki, minthogy bajunk legyen tőle. Fontos tudni, hogy az olyan élelmiszereket, melyek fogyaszthatósági időpontja letelt, már nem szabad fogyasztani, még akkor sem, ha megfelelően volt tárolva. A tárolási körülményeket be kell tartani, mert egészségügyi komplikációk léphetnek fel. A fogyaszthatósági időt meghosszabbíthatjuk az élelmiszer azonnali lefagyasztásával. Lucia Grigová foodblogger szerint kiemelten kell figyelni a hús és a hústermékek esetében, itt tényleg rendkívül becsületesen kell tartani a fogyaszthatósági időt. „Jómagam biztosan nem ajánlanám az olyan hús és hústermékek fogyasztását, melyek fogyaszthatósági ideje lejárt.”

A minőségmegőrzési idő a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, amely azt az időtartamot jelzi, ameddig elvárható a gyártó által garantált minőség. Ennek a lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az étel romlott és azonnal a kukában kell landolnia, viszont a minősége már nem biztos, hogy ugyanolyan lesz, mint a friss termékeké, veszíthetnek élvezeti értékükből. Ez a skála a 2 hónaptól egészen az egy éves időintervallumig is terjedhet. Ilyen jelölésnél a lejárat után is fogyasztható lehet a termék, ha a termék jelölésen feltüntetett feltételeknek megfelelően volt tárolva és nem mutat romlásra utaló jeleket. A minőség-megőrzési idő letelte után akkor fogyaszthatjuk az élelmiszereket, ha a csomagoláson ajánlott módon tároltuk, és a csomagolás sértetlen. Lehetséges, hogy a minőség-megőrzési idő dátuma után az élelmiszer elveszti ízét, illatát, szerkezetét. Fogyasztása azonban biztonságosnak mondható, ha csomagolása sértetlen, és az élelmiszer íze megfelelő. A minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is összeállított egy ajánlást. Ez a helyzet csak akkor áll fenn, ha sértetlen a csomagolás, és úgy tároltuk a terméket, ahogyan azt annak gyártója javasolta, valamint szemre és illatra is úgy tűnik, hogy minden rendben van.

A lejárt élelmiszerek veszélyei és felismerésük jelei

A lejárt szavatosságú élelmiszerekben könnyen elszaporodhatnak a baktériumok és a penészgombák. Ha nem veszünk tudomást a csomagoláson jelzett figyelmeztetésről, és elfogyasztjuk a romlott ételt, nagy veszélynek tesszük ki magunkat. Enyhébb esetben rossz közérzet, fejfájás, hányás, hasmenés jelentkezhet, súlyosabb esetben azonban a káros mikroorganizmusok akár végzetes mérgezést és halált is okozhatnak. Különösen a gyermekek, idősek és legyengült immunrendszerű emberek esetében jelenthetnek közvetlen veszélyt a mikrobiológiai szempontból romlandó termékek.

Csak a lejárati idő feltüntetésére azonban nem szabad hagyatkozni, hiszen a nem megfelelő tárolás azt is okozhatja, hogy a megadott időpont előtt megromlik az élelmiszer. Ilyenkor szabad szemmel is látható, hogy valami nem stimmel az étellel: puffadt, elszíneződött, nyálkás, büdös, penészes. Grammonként több tízmillió káros mikroorganizmus lehet jelen az ilyen termékekben. Előfordulhat azonban, hogy a romlás jeleit nem látni, ez pedig nagyon veszélyes lehet, hiszen elég az is, ha néhány száz kórokozó van a termékben. Ez a dózis ugyanis már elég ahhoz, hogy megbetegedjünk. Egyesek érzékenyebbek lehetnek az ilyen jellegű megbetegedésekkel szemben, mint mások!

Konkrét jelek a romlott élelmiszereknél:

• Puffadt csomagolás: Különösen a konzerveknél észrevehető, hogy a doboz teteje fel van puffadva, ami romlásra utal. Az elszaporodó mikroorganizmusok ilyenkor gázt termelnek, amelynek távozását a konzerv kinyitásakor hallani is lehet.
• Kellemetlen szag: Ha a konzerv tartalmának záptojás szaga van, biztosak lehetünk benne, hogy már dolgoznak benne a baktériumok. Általánosságban elmondható, hogy a megszokottól eltérő, már-már romlott szag egyértelmű jel.
• Elszíneződés, nyálkás állag, penészfoltok: Ezek a legnyilvánvalóbb romlási jelek. Fontos megkülönböztetni a nemespenésszel érlelt sajtokat a megpenészesedett sajtoktól. A nemespenésszel bevont sajtok a fogyaszthatósági idő lejárta előtt biztonsággal fogyaszthatók a penészbevonatukkal együtt, ellenben ha nem nemespenészről van szó, úgy a termék fogyasztása már nem biztonságos.
• Ízváltozás: Bár ezt csak kóstolással lehet megállapítani, ami nem javasolt romlásra gyanús élelmiszereknél, az élvezeti érték csökkenése, az avasodás is jelezheti a termék nem megfelelő állapotát. Például a szalámi oxigénnel érintkező része elszíneződik, és az íze is megváltozik, avasodik.

Különösen érzékeny élelmiszerek és a tárolás fontossága

Sokan úgy gondolják, hogy az állati eredetű élelmiszerek a legveszélyesebbek és a leggyorsabban romlandóak, például a felvágottak, a nyers hús, a tojás, a tejtermékek vagy a hal. Valóban igaz, hogy ezek a legkényesebb, leggyorsabban romlásnak induló alapanyagok. Ezért fontos, hogy a húst, a halat lehetőleg mindig frissen vásároljuk, és a feldolgozásig hűtőben vagy fagyasztóban tároljuk.

Tejtermékek: Fogyasztásuk nagyobb körültekintést igényel, hiszen már a nem megfelelő tárolás is okozhat bajokat akkor is, ha az adott terméket még bőven a lejárati határidőn belül szeretnénk elfogyasztani. A tejben, tejtermékekben nem megfelelő kezelés, tárolás esetén a baktériumok könnyen elszaporodhatnak, és súlyos fertőzésekhez is vezethetnek.

Húsok: Különösen érdemes odafigyelni arra, hogyan dolgozzuk fel a fagyasztott húst. Amikor ugyanis egy mélyhűtött élelmiszert kiveszünk a fagyasztóból, és arra várunk, hogy felolvadjon, ahogy olvad a hús, úgy szaporodnak a baktériumok is szobahőmérsékleten. Javasolt ezért más technikát alkalmazni: már a főzés előtti napon vegyük ki a fagyasztóból a húst, és tegyük át a hűtőszekrénybe. A KOMETA húsipari szakértői tippje szerint, ha a szeletelt, csomagolt húsokat kivesszük a csomagolásból, és jól besózzuk őket, még pár napot nyerhetünk a felhasználásukra.

Konzervek: A konzervek hőkezelve vannak, így normál esetben nem romlanak meg a lejárati idő előtt. Ha azonban nem jól záródik a doboz, vagy megsérült, könnyedén romlásnak indulhat a tartalma.

Kolbászmérgezés (Botulizmus): A téli időszakban, a házi disznótorok idején különösen nagy a veszélye a kolbászmérgezésnek, vagyis botulizmusnak. Ennek hátterében a talajból származó baktériumok terjedése és a nem megfelelően tisztított hús áll. A baktériumok ugyanis olyan toxint termelnek, amelyek az idegrendszerre vannak hatással, így nem lehetséges csak hányással vagy hasmenéssel megúszni a dolgot, hanem sokkal súlyosabb következménye lehet, például idegrendszeri bénulás.

Hogyan előzzük meg az élelmiszer-pazarlást és a megbetegedéseket?

A tudatos vásárlás nemcsak pénztárcakímélő, de egészségvédő magatartás is. A lejárati idő figyelése, a tárolási körülmények ellenőrzése, valamint a termékek alapos átvizsgálása segítenek abban, hogy biztonságos és minőségi élelmiszerek kerüljenek az asztalunkra. Kevesebb maradék kerül a szemétbe, ha megismerjük a NÉBIH tartós termékekkel kapcsolatos útmutatását.

Tudatos vásárlói praktikák:

1. Mindig ellenőrizzük a lejárati időt! Ne automatikusan az első sorban elhelyezett termékeket vegyük el - mivel ezek gyakran a legrövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkeznek. A hátrébb lévő darabok általában későbbi lejárati dátummal kerülnek kihelyezésre - ez különösen fontos lehet, ha az adott terméket nem azonnali felhasználásra szánjuk. Fontos az is, hogy már vásárláskor figyeljünk a fogyaszthatósági időre és már a boltban gondoljuk át, hogy el tudjuk-e fogyasztani a jelölt dátumig.
2. Figyeljünk a tárolási körülményekre! A termékjelölésen elhelyezett tárolási és felhasználási feltételek biztosítják az élelmiszer biztonságosságát és megfelelő minőségét. A hűtést igénylő termékeknél nézzük meg, hogy valóban megfelelő hőmérsékleten vannak-e tartva. Ha például a sajt, tejtermék, hús nincs kellően hűtve, akkor a termék akár a fogyaszthatósági idő előtt is megromolhat.
3. Gyanús jelek esetén ne vásároljuk meg! Megváltozott szín, állag, szag, vagy a csomagolás felpuffadása esetleg sérülése mind intő jelek lehetnek, függetlenül a lejárati időtől.
4. Használjuk a „FIFO” elvet otthon is! A First In, First Out elv lényege, hogy az előbb vásárolt terméket használjuk fel előbb. Ezzel elkerülhetjük, hogy a hűtő hátsó sarkában elfeledett élelmiszer megromoljon.
5. Ne essünk bele az „akciós csapdába”! Sok bolt kínál közeli lejáratú termékeket kedvező áron. Ez önmagában nem probléma, de csak akkor vásároljuk meg, ha biztosan el tudjuk fogyasztani a lejárati időn belül. Fogyaszthatósági idővel bíró, közeli lejáratú termékek esetén vegyük figyelembe azt is, hogy a romlási folyamatok a fagyasztóban történő tárolás során sem állnak meg.
6. Tervezzünk tudatosan! Inkább vegyünk és együnk kevesebbet, mint többet, és ha látjuk, hogy valami hamarosan lejár, keressünk olyan recepteket, amelyekhez épp az adott összetevőre van szükség. Lucia Grigová foodblogger szerint a kulcs a tudatos tervezés, például az étlap megtervezésével. Véleménye szerint a húst semmiképpen sem kellene raktárra vásárolnunk, csak akkor vegyük meg, ha biztosan tudjuk, hogy megfőzzük még aznap, vagy legkésőbb másnap.

A baktériumok szaporodását úgy lehet a leghatékonyabban meggátolni, ha hűtjük az élelmiszereket, hiszen a hidegben nem tudnak megfelelően szaporodni, valamint ha betartjuk az előírt higiéniai és hőkezelési feltételeket.

Az étkezési búzadara eltarthatósága és a lejárat jelei

Az étkezési búzadara a tartós élelmiszerek közé tartozik, így a minőségmegőrzési idő jelölés vonatkozik rá. Ez azt jelenti, hogy a feltüntetett dátum után sem feltétlenül romlott, azonban a minősége, élvezeti értéke csökkenhet.

A búzadara esetében a lejárat jelei a következők lehetnek:

• Idegen szag: A friss búzadara enyhén édeskés, lisztszagú. Ha dohos, penészes, avas szagot érzünk, az a romlásra utal.
• Színváltozás: A búzadara színe általában világossárga. Ha elszíneződik, sötétebbé válik, vagy foltok jelennek meg rajta, az szintén problémára utal.
• Rovarok, élősködők: A tartós élelmiszerek, így a búzadara is, érzékeny a tárolási kártevőkre. Ha rovarokat, lárvákat, vagy az ürüléküket észlelünk benne, azonnal ki kell dobni.
• Penész: Bár ritkább a száraz termékeknél, mint a penészesedés, de ha nedvesség éri, vagy nem megfelelően tároljuk, megjelenhet rajta a penész, ami egyértelműen a termék romlását jelzi.

A Nébih által készített táblán jó látszik, hogy míg például az olajat vagy a chipset 2 hónappal később már nem ajánlott felhasználni és elfogyasztani, az üdítőitalok vagy a majonéz esetében ez az időintervallum már 6 hónapra bővül, a tartós tej, a só vagy a száraz hüvelyeseknél már 9 hónap, a konzerveket, a lekvárt vagy a mézet pedig akár 12 hónappal a minőségmegőrzési idő lejárta után is bátran leemelhetjük a polcról. A búzadara is hasonlóan hosszú ideig, akár hónapokkal a minőségmegőrzési idő lejárta után is fogyasztható lehet, ha a tárolási feltételek megfelelőek voltak, és nincsenek rajta romlásra utaló jelek. Fontos a száraz, hűvös, fénytől védett helyen történő tárolás, jól záródó edényben.

A lejárt vagy megrongálódott termékek selejtezése a kereskedelemben

Élelmiszerüzletet vezető kiskereskedő tevékenysége során a termékek szavatossági ideje lejár, megrongálódik. Felmerül a kérdés, hogy van-e valamilyen limitösszeg meghatározva, ami alapján havonta leselejtezhet termékeket lejárt szavatosság vagy megrongálódás miatt?

A számviteli törvény nem foglalkozik a selejtezéssel, nem határozza meg annak tartalmát. A törvényben csak az eszközök állományból való kivezetése szerepel, amely bekövetkezhet egyrészt káresemény, másrészt feleslegessé válás miatt. A számviteli törvény ugyanakkor kitér a vagyonért való felelősségre is.

A selejtezési eljárás lépései és jogi vonatkozásai:

1. Selejtezési bizottság létrehozása: A vállalkozás méretének függvényében selejtezési bizottságot kell létrehozni, amely lefolytathatja az eljárást. A bizottság tagjait, taglétszámát, vezetőjét és speciális feladatait selejtezési szabályzatban kell rögzíteni. Olyan szakembereket kell kijelölni, akik meg tudják ítélni a tárgy/készlet használhatatlanságát, és tudnak javaslatot tenni a tárgy további sorsára.
2. A selejtezés jóváhagyása és megsemmisítés: Ha a bizottság jóváhagyta a selejtezést, akkor meg lehet semmisíteni az adott készletet, de csak akkor lehet így dönteni, ha már semmilyen formában nem lehet vagy nem szabad tovább hasznosítani a készletet. Fontos figyelembe venni, hogy előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos áru már nem értékesíthető, de mégis hasznosítható.
3. Áfa és társasági adó (Tao) kérdései:
   • A gazdasági tevékenység során már használhatatlan, feleslegessé vált eszközök (tárgyi eszközök, készletek) selejtezését nem terheli adófizetési kötelezettség.
   • Amennyiben a vállalkozás a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozik, úgy fontos figyelembe vennie a Tao tv. 3. számú melléklete A) részének - Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások - 5. pontjában rögzítetteket is.
   • A Kiva-tv. 20. § (3) bekezdése d) pontja értelmében a kisvállalati adó alapját növelik a Tao tv. 3. számú melléklete A) részének 5. pontjában foglaltak.
4. Készletek kivezetése a számvitelből: A számviteli törvény 56. § (2) bekezdése szerint: ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, a készlet értékének csökkenését értékvesztésként kell elszámolni a 81. számlacsoportban. Ez esetben azonban a csökkent értékű készlet még a készletek között marad. Ezért, ha olyan mértékű az élelmiszerek értékének csökkenése, hogy azokat már értékesíteni nem lehet, azokat a készletek közül ki kell vezetni, és a 81. számlacsoportban kell elszámolni (ráfordításként). A 78. számlacsoportban az egyéb ráfordítások szerepelnek.

A selejtezésnek tehát nem egy előre meghatározott limitösszege van, hanem egy szabályozott eljárásrendje, amelyet a vállalkozásnak be kell tartania. A selejtezési bizottság munkája és a belső szabályzatok biztosítják a folyamat jogszerűségét és dokumentálását.

Jogok és lehetőségek fogyasztóként

Ha lejárt terméket találunk a polcon, vagy ha otthon derül ki, hogy hibás, romlott élelmiszert vásároltunk, jogunk van reklamálni. Ilyen esetekben azonnal jelezzük a boltban a problémát! Kérhetjük a termék cseréjét vagy a vételár visszatérítését. Emellett bejelentést is tehetünk a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, illetve a vármegyei kormányhivatalok területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerveinél.

Összességében elmondható, hogy a lejárt élelmiszerek kérdése összetett, és számos tényezőtől függ a fogyaszthatóságuk. A legfontosabb a tudatosság, a higiénia és a józan ész. Ne hagyatkozzunk kizárólag a dátumokra, de ne is vegyük félvállról őket. A szavatossági idő lejárta után minden fogyasztás saját felelősségre történik.

tags: #honann #tudom #ha #lejart #az #etkezesi