Húsfogyasztás a vegán étrenddel szemben: egy átfogó elemzés

A táplálkozás kérdésköre az emberiség történetében mindig is kiemelt fontosságú volt, és a modern korban is számos irányzat, vita és tévhit övezi. Különösen igaz ez a húsfogyasztás és a növényi alapú étrendek összehasonlítására. A vegetarianizmusnak két tábora van: az első csoportba azok tartoznak, akik szerint ez a legegészségesebb táplálkozási mód, míg a másik csapat úgy véli, hogy ez a táplálkozási mód egészségügyi problémákat vet fel. Érdekes, hogy mindkét csoportnak részben igaza van. A vegetáriánus étrendet tartó embereknél valóban hiányozhatnak egyes vitaminok, ami viszont növeli az egészségügyi problémák kockázatát. Ugyanakkor egy jól összeállított vegetáriánus étrend jó hatással lehet az egészségre. A mindennapi kommunikációban gyakran a vegán étrend hiányosságait kommunikálják előszeretettel, bár ezt semmi nem indokolja, hiszen a húsételeket is fogyasztó predán étrend sokkal hiányosabb például rostokban, vitaminokban, antioxidánsokban, omega-3 zsírsavakban, fitoanyagokban, mint a vegán étrend.

A vegetáriánus és vegán étrendek sokfélesége

A vegetáriánus étrend egy olyan táplálkozási gyakorlat, amely az állati eredetű élelmiszerek egyes csoportjait kizárja az étrendből. A legtöbb vegetáriánus esetében ez a húsokat jelenti, de néhányan a tojást, a halat vagy a tejtermékeket is elhagyják. Fontos tisztázni, hogy a „vegetáriánus” és a „vegán” fogalmak nem felcserélhetők, és számos alcsoport létezik a növényi alapú táplálkozáson belül, melyek különböző mértékben korlátozzák az állati termékek fogyasztását.

Főbb vegetáriánus étrendtípusok:

• Fél-vegetáriánus (flexitariánus) étrend: Ez a vegetáriánus étkezés legkevésbé szigorú változata. A flexitariánusok nem zárják ki teljesen az állati eredetű élelmiszereket az étrendjükből, beleértve a húst is, de korlátozott mennyiségben fogyasztják azokat.
• Peszketáriánus étrend: A fél-vegetáriánus étrend után ez a vegetarianizmus második legkevésbé korlátozó formája. A peszketáriánusok nem fogyasztanak húst, de étrendjükben szerepel a hal, a tojás és a tejtermékek.
• Lakto-ovo vegetárianizmus: Az ilyen étrendet követők nem esznek húst és halat, de tojást és tejtermékeket fogyasztanak. Ez a vegetáriánus étrend leggyakoribb formája.
• Ovo-vegetarianizmus: Ebben az esetben lényegesen korlátozottabb az általános étrend. Az ovo-vegetáriánusok az állati eredetű élelmiszerek közül csak tojást fogyasztanak, és nemcsak a húst és a halat, hanem a tejtermékeket is kizárják.
• Lakto-vegetarianizmus: A vegetáriánus étrend e típusát követők tejtermékeket fogyasztanak, de a húst, halat és tojást kizárják az étrendjükből.
• Vegán étrend: A vegán étrend nem tartalmaz állati eredetű termékeket, így tejet, tejterméket, tojást és sokan mézet sem. Ehelyett zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, magvakat, hüvelyeseket, fűszereket, gyógynövényeket, növényi tejeket, növényi zsíradékot és gombákat fogyasztanak.
• Nyers-diéta (veganizmus): Ebben az esetben nemcsak minden állati eredetű termék, hanem minden 48 °C felett feldolgozott élelmiszer is ki van zárva az étrendből. A nyers-diéta tehát főként nyers ételeket tartalmaz, például zöldségeket, gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, csíráztatott hüvelyeseket és gabonaféléket.

Számos szervezet egyetért abban, hogy egy megfelelően összeállított vegetáriánus étrend képes fedezni az emberi szervezet összes tápanyagszükségletét, és ezen felül számos egészségügyi előnnyel jár. De azt is fontos megjegyezni, hogy ez csak a megfelelően összeállított vegetáriánus étrendre vonatkozik. A megfelelő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, hüvelyeseket, dióféléket, magvakat és más, minimálisan feldolgozott élelmiszereket tartalmazó vegetáriánus étrend számos egészségügyi előnnyel büszkélkedhet. Azonban nem minden vegetáriánus étel egészséges is. Ilyen például a rántott sajt sült krumplival, amelyet sok vegetáriánus élvezhet. Ráadásul csokoládéknak, chipseknek, édesített italoknak és különböző desszerteknek is lehet vegetáriánus összetevő profilja.

A vegetáriánus étrend lehetséges egészségügyi előnyei

A vegetáriánus étrendet követők gyakran számolnak be jobb egészségi állapotról, ami számos tényezővel magyarázható.

Szív- és érrendszeri egészség

Számos tanulmány egybehangzóan kimutatta, hogy a vegetáriánus étrend jótékony hatással lehet a szív- és érrendszer egészségére, és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Az EPIC Oxford Study, amely 65 000 ember egészségi állapotát követte nyomon éveken keresztül, kimutatta, hogy 18 év után a vegetáriánusoknál 23%-kal volt alacsonyabb az ischaemiás szívbetegség (olyan állapot, amikor a szívizom nem kap megfelelő vérellátást) előfordulása, mint azoknál, akik húst fogyasztottak. A vegetáriánus étrend tápanyag-összetétele ugyanis hozzájárulhat a szív egészségének számos kulcsfontosságú mutatójának szabályozásához. Segíthet például fenntartani az optimális koleszterinszintet, a vérnyomást és a testsúlyt.

A vegetarianizmus segít fenntartani az optimális testsúlyt, ami fontos az egészséges és hatékony szívműködés fenntartásához. A növényi eredetű élelmiszerek túlsúlyának köszönhetően a jól összeállított vegetáriánus étrend sok élelmi rostot tartalmaz, ami segít növelni a teltségérzetet, és így csökkenti az elfogyasztott étel mennyiségét. Élelmi rostok a teljes kiőrlésű gabonafélékben, hüvelyesekben, zöldségekben, gyümölcsökben, diófélékben és magvakban találhatók. A vegetáriánusok vércukorszintje (glikémia) általában jobban kontrolláltabb, ami az élelmi rostok hatásának tulajdonítható. A rost lassítja a cukor felszívódását a véráramba, ezáltal megakadályozza a vércukorszint megugrását. Ezenkívül ez a tápanyag segíthet a koleszterinszint csökkentésében is. A vegetáriánusoknak jellemzően alacsonyabb a koleszterinszintje is, mivel kevesebb állati zsírt, és viszonylag több növényi zsírt fogyasztanak, például a diófélékben, magvakban és növényi olajokban található zsírokat.

2-es típusú cukorbetegség megelőzése és kezelése

A 2-es típusú cukorbetegség, más néven 2-es típusú diabetes mellitus gyakran társul magas vérnyomással, elhízással vagy egészségtelen vérzsírszinttel, amelyeket együttesen metabolikus szindrómának neveznek. A magas vérnyomás enyhítésére vagy a vér koleszterinszintjének szabályozására vonatkozó lehetőségeihez hasonlóan a vegetáriánus étrend potenciálisan csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, vagy ha már fennáll, segíthet a kezelésében. A már említett EPIC Oxford Study kimutatta, hogy a vegetáriánusoknál 35%-kal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint a hagyományos étrendet követőknél. A vegetáriánusok jellemzően egészséges testsúlyúak, ami a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alacsonyabb kockázatával is jár. Ez azért van, mert hozzájárul a jobb inzulinérzékenységhez, amely így zavartalanul tudja ellátni a feladatát, és fenntartani az egészséges vércukorszintet (glikémiát). A vegetáriánusoknak a vércukorszintje is stabilabb a (zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és más növényi táplálékokban) található rostoknak köszönhetően. Ennek oka, hogy az élelmi rostok lassítják a cukor felszívódását a véráramba, és segítenek alacsonyabban tartani a vércukorszintet étkezés után.

Rákmegelőzés

Az EPIC Oxford Study szerint a vegetáriánus étrend követése csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát is. A tanulmány szerint a vegetáriánusoknál 10%-kal volt alacsonyabb a rák bármely típusa kialakulásának kockázata a rendszeresen húst fogyasztó emberekhez képest. A tanulmány megállapította továbbá azt is, hogy a vegetáriánusok körében jelentősen csökkent az emésztőrendszeri daganatok kockázata. Sőt, a vegetáriánusoknál 62%-kal alacsonyabb volt a gyomorrák és 25%-kal a vastagbélrák kialakulásának kockázata, mint a húsevőknél. Bizonyított, hogy a magas rosttartalmú étrend védelmet nyújthat a vastagbélrák ellen. A rostok képesek megkötni a táplálékkal bevitt vagy az anyagcsere során keletkező káros és potenciálisan rákkeltő anyagokat, ezáltal megakadályozva azok felszívódását és hatásaik kifejtését az emésztőrendszer falán. Ezért tehát a teljes kiőrlésű gabonafélékben, hüvelyesekben, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend jótékony hatással van a vastagbél egészségére.

A vegetáriánus étrend védelmet nyújthat a bélfal számára, mivel rengeteg benne az oldható rost, amely elsősorban a gyümölcsökben és zöldségekben található. Az oldható rostok prebiotikumként működnek, táplálékforrásként szolgálnak a vastagbélben lévő hasznos baktériumok számára. Ezek a baktériumok képesek olyan anyagokat termelni, például rövid szénláncú zsírsavakat, amelyek táplálhatják a bélnyálkahártya sejtjeit. Az antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező vitaminok és más anyagok, amelyek bőségesen megtalálhatók a növényi alapú étrendben, segíthetnek az oxidatív stressz elleni védelemben. Az antioxidánsok úgy fejtik ki a hatásukat, hogy semlegesítik a szabadgyököket, amelyek köztudottan hozzájárulnak a rák kialakulásához. A hús és a hústermékek kizárása az étrendből szintén segíthet a rák elleni védelemben. A vörös húsok, különösen a feldolgozott húsok fogyasztása egyes daganatok kialakulásának kockázati tényezőjének tekinthető. Az iparilag feldolgozott húskészítmények közül a kolbászok, a szalámi és hasonló termékek jelentik a legnagyobb kockázatot. Egy tanulmány szerint napi 50 g feldolgozott hús fogyasztása 18%-kal növeli a végbélrák, illetve 23%-kal a vastagbélrák kockázatát. A kiegyensúlyozott, más egészséges élelmiszereket is tartalmazó étrend azonban segíthet ellensúlyozni ezt a kockázatot. Például a napi 90 g teljes kiőrlésű gabonafélék elfogyasztásához 17%-kal alacsonyabb végbélrák-kockázat és 18%-kal alacsonyabb vastagbélrák-kockázat köthető.

Optimális testsúly fenntartása

A vegetáriánus étrend jellemzően alacsonyabb testtömeggel és alacsonyabb BMI-vel (testtömegindex) is jár. Egy közel 40 000 nő bevonásával készült tanulmány szerint a túlsúly és az elhízás előfordulása 40% volt a vegyes étrendet fogyasztók körében, de csak 25% a vegetáriánus étrendet (kifejezetten lakto-ovo-vegetáriánus étrendet) követők körében. Emellett úgy tűnik, hogy a vegetáriánus étrend beválhat a célzott fogyókúra szempontjából is. A rostos növényi eredetű élelmiszerek képesek teltségérzetet kelteni, ami segíthet az adagok mennyiségének és az általános kalóriabevitel csökkentésében. Ilyen élelmiszerek például a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, valamint a diófélék és magvak. A rostok segítenek lassítani a cukor és a zsír felszívódását az emésztőrendszerből a véráramba. A vegetáriánus étrend jellemzően kevesebb állati zsírt tartalmaz, így potenciálisan kevésbé kalóriadús választás a húst tartalmazó étrendhez képest. Egy jól megtervezett vegetáriánus étrendnek sokféle, viszonylag alacsony energiaértékű ételből kell állnia, ami elősegítheti a jóllakottságot és megelőzheti az éhségérzetet. Azonban még mindig igaz, hogy a fogyás csak akkor érhető el, ha a szervezet kalóriadeficitben van.

A vegetáriánus és vegán étrend környezeti és etikai vonatkozásai

A táplálkozási döntések nem csupán az egyéni egészségre, hanem a bolygó állapotára és az állatok jólétére is hatással vannak.

Környezeti hatások

A vegetáriánus étrendre való áttérést nem mindig az egészségre gyakorolt előnyei, hanem inkább a környezetre gyakorolt hatásai motiválják. Az állattenyésztés által termelt üvegházhatású gázok kibocsátása a leggyakrabban emlegetett negatív hatás. Növekedése a légköri koncentrációban felgyorsítja a globális felmelegedést. Az Európai Unióban a teljes kibocsátás akár 17%-a az állattenyésztésből származik. Összehasonlításképpen: ez évente nagyobb mennyiségű kibocsátást jelent, mint az EU összes személygépkocsija és kisteherautója együttvéve (2018-as adatok). Világviszonylatban az állattenyésztés a mezőgazdaságból származó összes kibocsátás 72-78%-át teszi ki.

Az állattenyésztés hatalmas mennyiségű földterületet is felhasznál világszerte. A teljes mezőgazdasági terület akár 71%-át ez teszi ki. Az ilyen magas fogyasztás együtt jár az erdőirtással, mivel az erdőket felváltják az állatállomány takarmányozására használt szántóföldek. Annak ellenére, hogy az állati eredetű élelmiszerek előállítása ilyen nagy mennyiségű kibocsátást eredményez és jelentős mennyiségű földterületet használ, az állati eredetű élelmiszerek az emberi lakosság teljes energiabevitelének mindössze 18%-át teszik ki. Az energia többi része növényi eredetű táplálékból származik. Az állattenyésztéssel ellentétben a növényi alapú termelés környezetbarátabb. Például az emberi fogyasztásra szánt növényi eredetű élelmiszerek előállítása (nem pedig a haszonállatok takarmányozására) az állati termeléshez képest a kibocsátásoknak csak mintegy egyharmadát teszi ki.

A nagyobb arányban növényi eredetű élelmiszereket tartalmazó étrendre való áttérés pozitív környezeti hatásokkal járhat. Egy tanulmányban a tudósok úgy becsülték, hogy ha a világ népességének étrendje megváltozna, és elsősorban növényi alapú élelmiszerekre épülne, a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátása akár 56%-kal is csökkenhetne. Ráadásul valószínű, hogy előbb-utóbb mindenképp változtatnunk és racionalizálnunk kell étkezési szokásainkat. A világ népessége még mindig növekszik, és fontos lesz megoldást találni, hogyan lehet ennyi embert táplálni. Ennek érdekében olyan kezdeményezéseket dolgoztak ki, mint a Planetáris Diéta, amely ilyen étrendi megközelítést javasol.

Az Oxfordi Egyetem kutatói 55 ezer ember táplálkozási adatait követték, és öt szempontból osztályozták az elfogyasztott ételek-italok környezeti hatásait: az üvegházhatású gázok kibocsátása, a területfelhasználás, a vízfelhasználás, a vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenése szempontjából. A legkevésbé fenntartható vegán étrend környezeti hatásai is kedvezőbbek, mint a legfenntarthatóbb húsalapú étrendé. Minél több állati élelmiszert tartalmazott az étrend, annál nagyobb volt a környezeti hatása, egyegységnyi állati élelmiszer akár 100-szor is nagyobb hatást gyakorolhat a környezetre, mint a növényi társa - derül ki a Nature Food folyóiratban megjelent tanulmányból. A különbségek különösen a sok húst fogyasztók és a vegánok között jelentősek: utóbbi csoport üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze 25 százalékát teszi ki előbbi étrendje. Mindez azzal magyarázható, hogy a hús előállításához sokkal több földre van szükség, ami több erdőirtáshoz járul hozzá, a kevesebb fa pedig eleve kevesebb szén-dioxidot tud megkötni.

Etikai és erkölcsi megfontolások

A már említett környezeti hatásokhoz hasonlóan a vegetarianizmus etikai és erkölcsi szempontjai is sokak számára erős érvként szolgálhatnak a növényi alapú étrendre való áttérés mellett. Sok vegetáriánus elutasítja az állattenyésztés jelenlegi módszereit és az állati eredetű élelmiszerek előállításának gyakorlatát. Az erkölcsi és a környezetvédelmi érvek gyakran összefonódnak, és úgy tűnik, hogy ezek a vegetáriánus életmódra való áttérés legmeggyőzőbb motivációi. Kiderült, hogy azok, akik ezen meggyőződések alapján térnek át a vegetariánus étkezésre, hosszú távon a legelkötelezettebbek a növényi alapú étrend fenntartása iránt. Éder Tamás véleménye szerint ez az, amiben talán sosem lesz megegyezés, hiszen ez beállítottsági kérdés. Van olyan gondolkodó is, aki szerint azzal, hogy háziasítottunk állatokat, úgy az élelmiszeripar teremtett apropót az ő fajuk létére, így végső soron kötelességünk is húst enni. Gyimóthy Barbara szerint ez az érvelés már csak azért is hibás, mert az az élet, ami a nagyipari környezetben vár az állatokra, az nem feltétlenül nevezhető életnek.

A húsfogyasztás előnyei és a növényi alapú étrendek lehetséges kockázatai

Bár a vegetarianizmus számos előnnyel jár, bizonyos kockázatokat is rejt magában, különösen az egészséggel kapcsolatban. Egész élelmiszercsoportok kiiktatása az étrendből fontos tápanyagok hiányához vezethet, és minél szigorúbb a vegetáriánus étrend, annál nagyobb a tápanyaghiány kockázata.

Esszenciális tápanyagok a húsban

Bizonyos tápanyagok nagyobb mennyiségben találhatók meg az állati eredetű élelmiszerekben, vagy könnyebben felszívódnak ezekből a forrásokból. Ezért minden vegetáriánusnak tisztában kell lennie azzal, hogy mely tápanyagok hiányozhatnak az étrendjéből, és hogyan pótolhatja azokat megfelelően.

• B12-vitamin: A B12-vitamin az egyetlen vitamin, amit megfelelő mennyiségben tényleg csak állati eredetű táplálékkal tudunk bevinni a szervezetünkbe. Azonban ez is inkább a belsőségekben található meg. Ez a vitamin szükséges az idegrendszer és az emésztőrendszer egészséges működéséhez. A hús a legjobb B12-vitamin (kobalamin)-forrás. A kobalamin a DNS és fehérje szintézis folyamatában, metionin szintézisben, az agy, a központi idegrendszer és a vérképzés folyamatában vesz részt.
• Magas minőségű fehérjék (esszenciális aminosavak): Az állati eredetű termékekben, különösen a húsfélékben, igen sok fehérje van. Az állati fehérjék jelentős mennyiséget tartalmaznak úgynevezett esszenciális aminosavakból, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Növényekben is vannak ilyenek, de általánosságban jelentősen kevesebb (kivéve pl. szója). Ezért az állati eredetű fehérjéket teljes értékű fehérjéknek nevezzük. Ez azt is jelenti, hogy húsokból kevesebbet kell elfogyasztanunk, mint növényekből, hogy minden esszenciális aminosavat letudjunk. A hús a legmegfelelőbb proteinforrásunk, mivel egy adag hús tartalmazza mind a 10 alapvető proteinfajtát (aminosavakat).
• Vas: A belsőségek kiemelkedően vas-gazdag élelmiszerek. A vas az oxigén és elektrontranszportért felelős, alkotórésze a hemoglobinnak, így hiányában vérszegénység alakul ki. A test az úgynevezett hem vas 15-35 százalékát tudja felvenni a húsból, de csak 2-20 százalékát tudja beépíteni vegetáriánus forrásokból, mint például a babfélék vagy a levélzöldségek.
• Kreatin: Lényegében csak állati eredetű táplálékban található meg, viszont elő tudjuk mi magunk is előállítani argininből és glicinből. A kreatin központi szerepet játszik az energiaháztartásban, az ATP szintézisben.
• DHA/EPA (omega-3 zsírsavak): Az omega-3 zsírsavak azon fajtái, melyek kizárólag állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg. Támogatják a szív- és érrendszert, az idegrendszert, a megfelelő immunrendszert stb. A növényekben megtalálható omega-3 zsírsav-típusokból a szervezetünk elő tudja állítani, viszont csak csekély mértékben. A zsíros halak (például lazac, makréla, hering stb.) ezeknek az omega-3 zsírsavaknak a leggazdagabb forrásai.

A húsfogyasztás evolúciós szerepe és az ízélmény

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az étkezésre nem szabad funkcionális tevékenységként tekinteni, az emberi fejlődés mentén a létfenntartás mellett egyfajta kellemes időtöltéssé magasztosult, aminek ma még alapvető összetevője a hús. Megemlítette a húsfogyasztás evolúciós vonulatát is: az állatok elfogyasztásával az ember a saját fejlődésében kulcskérdést oldott meg. Az állati rostokat gyorsabban és könnyebben emésztette meg, emiatt az emésztés nem vonta el azt az energiát, amit azelőtt a növényi táplálkozás megkívánt. Ráadásul a szükséges fehérjebevitelt a kisebb adag is tartalmazta.

Anatómiai alkalmasság a vegyes táplálkozásra

Bár ezt gyakran kérdezik és bizonygatják, mégis azért nem jó a kérdés, mert az ember teste és intelligenciája alapján sok féle táplálkozásra képes, de ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket, vagy bármelyiket bűntelenül folytathatja. Az ember fogazata, hosszú bélrendszere, gyomra, emésztőnedvei, bélflórája vegyes táplálkozásra alkalmas. Egyáltalán nem hasonlít sem a tigris, sem az oroszlán fogazatára, emésztőrendszerére. Kétségtelenül nem alkalmas csak fűevésre - nyers fű evésére - sem úgy, mint a tehén, a ló, vagy az elefánt emésztőrendszere. Tehát összegezve: az ember anatómiája nem zárja ki a vegán étrendet, főként nem a vegetárius étrendet és semmilyen kényszerszerűséget nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mindenképp fogyasztania kéne húsételeket, tehát a predán étrendet. A hús megemésztésére képes, de növényi ételek nélkül nem képes működni. Nincs rost - hús nem tartalmaz rostot. A hús rostmentes, ezért a bélmozgást, kiürülést akadályozza. Az embernek sok rostra és antioxidánsra van szüksége a növényekből - a 4,5 m hosszú emésztőrendszere csak akkor működik megfelelően, ha elegendő növényi anyag van benne, vagyis a rostok előmozdítják a spontán bélmozgást. Az ember a biokémiai, élettani működéséhez szükséges antioxidánsokat nem képes csak húsételekből felvenni. Az ember csak húsevéssel megbetegedne.

A túlzott húsfogyasztás lehetséges kockázatai

Ha túlzásba visszük a húsfogyasztást, annak természetesen lehetnek egészségügyi kockázatai. Ez nyilván függ például attól, hogy milyen húsról beszélünk, milyen konyhatechnológiával készült el, függ az egyéni genetikától, életmódtól stb.

• Szív- és érrendszeri problémák: Elsősorban a túlzott vörös hús (jelen esetben minden, ami nem hal és szárnyas) és feldolgozott hústermék (kolbász, szalonna, felvágottak, virsli és társaik) fogyasztása elősegítheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Egy 2010-es tanulmány például összegezte 20 addigi komoly kutatás eredményeit a témában.
• Vastagbél- és végbélrák: A túlzott vörös hús- és feldolgozott hústermék-fogyasztás növeli a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
• 2-es típusú cukorbetegség: Akkor is nagyobb az esélyünk a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, ha ész nélkül eszünk vörös húst és feldolgozott hústermékeket. Egy Európában végzett, 12 éves és 2013-ban publikált kutatás alapján, ha minden nap megeszünk 5 dkg feldolgozott hústerméket, akkor 12%-kal nagyobb az esélye, hogy kialakul nálunk a 2-es típusú cukorbaj.
• Köszvény: A köszvény ízületi gyulladásos betegség, melynek jellegzetes tünete az ízületi fájdalom és a nagylábujjon megjelenő bütyök. A problémát az okozza, hogy a szervezetben felhalmozódik a húgysav, ami a purin gazdag táplálkozás következménye is lehet.
• Bakteriális és vírusos fertőzések: A nyers vagy nem megfelelően hőkezelt szárnyashús egyes bakteriális és vírusos fertőzések jellegzetes melegágya, figyelmeztet a FAO, ráadásul a nyers csirkehús felületén lévő baktériumokkal is óvatosan kell bánni.

Húsipari gyakorlatok és gyógyszermaradványok

A nagyüzemi állattartás rendkívül elvetemült módszerei mellett az állatok sokkal inkább megbetegszenek, mint a szabad állattartás mellett. A beteg állatokat kémiai gyógyszerekkel (antibiotikumokkal, szteroidokkal, hormonokkal) kezelik, hiszen az egyetlen cél, hogy eljussanak a levágásukhoz szükséges testsúlyba, fizikai állapotba bármi áron is. Ezek a gyógyszerek a húsban jelen vannak. Természetesen a növényvédelem, és növények termesztése során is kerülnek a növényekbe kémiai anyagok, de ezek mennyisége és szervezetre való ártalmassága még mindig enyhébb, mint az állatok esetén használt gyógyszerek. Összefoglalva a lényeget, és elolvasva az illetékes jogszabályokat, Magyarországon (és az EU egész területén) hozamfokozás céljából nem adhatnak gyógyszereket az állatoknak. Csak adott, bevizsgált antibiotikumokat lehet alkalmazni gyógyítás és megelőzés céljából. Olyan hormonkészítmény, amely felhalmozódik, nem adható.

A táplálkozás az életkor tükrében és a hosszú élet

Egy friss tanulmány szerint azoknak, akik nem fogyasztanak húst, kisebb esélyük van arra, hogy elérjék a 100 éves kort, mint a húsfogyasztóknak - számolt be az Independent. A kutatás több mint 5 ezer, 80 éves vagy annál idősebb kínai felnőttet követett nyomon. Első ránézésre ez ellentmondani látszik azoknak a több évtizedes kutatásoknak, amelyek szerint a növényi alapú étrend jót tesz az egészségnek. Ez a tanulmány 80 éves és idősebb felnőttekre összpontosított, akiknek a táplálkozási igényei jelentősen eltérnek a fiatalabbakétól. Hiszen az öregedéssel járó fiziológiai változások nemcsak az étkezés egészséges mennyiségére vannak hatással, hanem arra is, hogy milyen tápanyagokra van szüksége a szervezetnek. Az energiafelhasználás, illetve gyakran az izomtömeg, a csontsűrűség és az étvágy is csökken ebben az életkorban. A tanulmány eredményei ezért inkább a magas életkor táplálkozási kihívásait tükrözik, mintsem a növényi alapú étrenddel kapcsolatos bármilyen problémát. A kutatás talán legfontosabb részlete, hogy a tanulmány legfontosabb állítása, miszerint a húsmentes étrendet követő emberek alacsonyabb valószínűséggel élik meg a 100 éves kort, csupán az alultáplált résztvevők körében volt megfigyelhető. Valamint azt is érdemes lehet megjegyezni, hogy a kutatás egy megfigyelésen alapuló tanulmány volt, vagyis inkább az ember időskori étrendje és várható élettartama közötti kapcsolatot mutatta be, és nem ok-okozati összefüggéseket tárt fel. Az ilyen étrendet követő idősebb felnőttek ugyanolyan valószínűséggel éltek meg 100 évet, mint a húsfogyasztók. Ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, hogy az egyik étrend általánosan jobb-e a másiknál, a legfontosabb üzenet az, hogy a táplálkozást az életkorunkhoz kell igazítani. Az idősebb felnőtteknek továbbra is megfelelő mennyiségű fehérjére, B12-vitaminra, kalciumra és D-vitaminra van szükségük - különösen az izomtömeg megőrzése és a gyengeség megelőzése érdekében.

Az étrend megválasztása és a táplálékkiegészítők szerepe

Manapság táplálkozástudományi szempontból a helyes nézőpont nem a valamely élelmiszercsoport megléte vagy elhagyása alapján való ítélkezés az étrend megfelelőségéről. Nincs normális és eleve elhibázott széles körben gyakorolt étrend. Csak hiányok vannak, viszont azok egyformán lehetnek minden egyes étkezési típusban és azokat mindegyiket lehet korrigálni. Egyre többen ételallergiájuk miatt tejtermékmentes, vagy gluténmentes, vagy húsmentes, vagy tojásmentes étrendre kényszerülnek és az ő teljes tápanyag ellátottságuk is megoldható. A vegetáriusok, vagy vegán étrenden élők tápanyagellátottsága is hiánytalanul megoldható, csupán kellő hozzáértést igényel, mint egyébként valamennyi diéta.

Összességében tehát megállapítható, hogy hiányos lehet mind az állati terméket fogyasztók (predánok) étrendje, mind a vegánok étrendje, de mindkettő kiegészíthető megfelelően összeválogatott diétával, korszerű ortomolekuláris készítményekkel, táplálékkiegészítőkkel. Ami viszont biztos, hogy változatos makro- és mikrotápanyagokban gazdag étrend szükséges a hiányállapotok okozta kedvezőtlen hatások elkerüléséhez.

A bélflóra szerepe és az állati fehérjék

A mai ember folyamatos állati fehérje fogyasztása megváltoztatja a baktériumflórát a rothasztó baktériumok irányába (clostridiumok, esherichia coli stb.), ezek a baktériumok azután nagyon nehezen távolíthatók el a bélrendszerből még akkor is, ha az étrendjét változtatja. A rothadó flóra fokozza a gyulladásos tevékenységet és krónikussá válása esetén csökkenti az immunaktivitást. Kijelenthető, hogy a felnőtt ember szervezete nem tudja feldolgozni, már felszívni és alaposan megemészteni sem a bejuttatott nagy mennyiségű állati fehérjét és az részleges lebomlása, bakteriális folyamatok révén számtalan a szervezetre káros anyagcsereterméket, toxint termel, amely gátja a gyógyulásnak. A civilizált ember nem fehérjehiányban, hanem fehérjemérgezésben szenved! Összességében tehát elmondható, hogy a változatosan összeállított növényi élelmiszerek bőven ellátják az emberi szervezetet megfelelő minőségű és mennyiségű aminosavakkal és bár, gyermekkorban vagy terhesség idején tanácsos a vegán étrendet kiegészíteni tejtermékekkel, a felnőtt élet egyéb részében az állati fehérjék inkább ártanak, mint használnak az embernek.

Az „élő” és „halott” élelmiszerek fogalma

Az „élő táplálék” az, melynek kémiai struktúrája, energetikája még nem károsodott. Élő zöldség, gyümölcs, melyet frissen szednek. Élő a veremben eltartott. Élő a teljes mag, melyet csak felhasználás előtt aprítanak, vagy darálnak. Élő a szárított növény, vagy növényi rész. Élő a frissen készített, a frissen hőkezelt, a kevéssé hőkezelt. Élő a hidegen sajtolt olaj. Viszont halott élelmiszer a tartósított, hosszú ideig feldarabolt, darált, őrölt. Halott a túlhűtött (mirelit), a túlfőzött, a többször kihűtött és felmelegített, a konzervált, a kémiai anyagokkal kevert, a félkész (por, öntet stb.) a hús. Halott anyag a tömeggyártással előállított sok transzzsírsavat és kémiai anyagokat tartalmazó flakonos növényi olajok. Ezért a vegán étrend is lehet káros, ha túl sok halott anyagot tartalmaz, ha túl sok szénhidrátot, kevés friss anyagot, ha sok konzervet, ha aránytalan és nem változatos. Káros például a tésztát tésztával vagy kenyeret kenyérrel étkezés (bár növényi).

tags: #hus #fogyasztas #jobb #mint #vegan