A bőr a legnagyobb szervünk, amely testünket védi a külső behatásokkal szemben. Az önfeledt játék, vagy sport során óhatatlanul bekövetkeznek balesetek, amelyek közül a leggyakoribbak a bőrt érintő horzsolások, sérülések, a sebek. A seb nem más, mint a bőr folytonosságának megszakadása. Ezt fizikai sérülések, kémiai és hőhatások egyaránt előidézhetik, szervezetünk azonban mindig ugyanúgy reagál. Fontos megjegyezni, hogy ez a cikk nem érinti a műtéti sebeket, vagy a bőrgyógyászati megbetegedések okán kialakuló bőrsebeket és bőrjelenségeket. Sokféle sérülés általi seb (ún. alkalmi seb) alakulhat ki a bőrön, ezek egy részét mindennapi életünkből jól ismerjük. A horzsolás a leggyakoribb sérülések egyike, főleg olyan testrészeinken szenvedhetjük el, amit amúgy is rendszeresen használunk, például a könyök, a térd vagy éppen a kezünk sérülhet így. A horzsolás tipikus sérülés a csetlő-botló legkisebbeknél, azonban a felnőttek is gyakran szenvednek tőle. Méghozzá a szó valódi értelmében, hiszen a horzsolás az egyik leginkább fájdalmas sérüléstípus.
A Horzsolás Természete és a Sebgyógyulás Fázisai
A horzsolás során a felső hámréteg ledörzsölődik, így szabaddá válik az irha, amelyben pedig sérülnek az erek és az idegvégződések is. Ezért járhat a horzsolás jelentős fájdalommal és esetenként enyhe vérzéssel vagy váladékozással. A sebgyógyulás rögtön azután elkezdődik, hogy megsérültünk. A Johns Hopkins Egyetem orvosi kara tájékoztatójában olvasható, hogy az első lépés, hogy a vérben keringő vérlemezkék elállítják a vérzést, hogy aztán a sebkörnyéki erek gyulladásos reakció nyomán kitáguljanak, fokozva a terület oxigén- és tápanyagellátását, egyben erősítve a lokális immunvédekezést. A sebgyógyulás folyamata a horzsolás felszínére szivárgó vérből, plazmából és sejtközötti folyadékból kialakuló var alatt történik. Ezt követi a varosodás, bezárva a sebet. A var alatt pedig lassanként kifejlődik az új szövet. A sebalap pirosas színű a képződött sarjszövet és annak gazdag kapillárishálózata miatt. A bőrsejtek fokozatosan benövik a sérült területet, a seb záródik. Végül a teljes hámosodást követően a pörk leszárad és leesik. Noha mindez első olvasatra egyszerűnek tűnhet, valójában rendkívül összetett biokémiai folyamatok állnak a háttérben, amelyek néhány hét alatt meg is erősödnek.
Az Otthoni Sebkezelés Lépései: Tisztítás és Fedés
Ha horzsolást szereztünk, azonnal el kell látnunk, hogy megelőzzük a fertőzést és a seb gyógyulásnak indulhasson. A legtöbb kisebb sérülés, seb otthoni körülmények között is megfelelően ellátható. Mielőtt a seb ellátásához fognánk lényeges, hogy a sebet ellátó kezek tiszták és kórokozóktól mentesek legyenek. Alapvető fontosságú a szappanos kézmosás, és lehetőség esetén javasolt az alkoholos kézfertőtlenítés (pl. Sterillium®).
Tisztítás és Fertőtlenítés
Első lépésként tisztítsuk meg a sebet és a környékét. A tisztítás akkor is elmaradhatatlan kelléke a sebellátásnak, ha ránézésre tisztának tűnik a seb, vagy úgy véljük, hogy a vér már kimosta az esetleges szennyeződést. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre sebtisztító oldat, az öblítéshez tiszta csapvizet használjunk. Fontos tudni, hogy vízcsap alá csak kis ideig helyezzük a vérzést, mert a víz gátolja a véralvadást, így fokozza a vérzést! Ennek megfelelően csak öblítésre használjuk. A horzsolások gyakran szennyeződnek földdel, egyéb törmelék is sokszor ragad a sérülésbe. A szemmel látható szennyeződések eltávolításában segíthetnek a puha, flísz anyagú, nagy nedvszívóképességű sebtisztítók (pl. Medicomp®), amik a hagyományos gézzel szemben nem foszlanak, nem szálasodnak, nem hagynak hátra szálakat a sebben, és nem tapadnak a sebbe. Szükség esetén a szilánkok vagy egyéb szilárd szennyeződések eltávolításához 70%-os alkohollal fertőtlenített csipesz használható.
Ezt követi a fertőtlenítés, melynek során a sebbe jutott és a sebkörnyéken található mikroorganizmusok, köztük a baktériumok, vírusok és gombák elpusztítása a cél. Ehhez a sebtisztítást követően használhatunk sebfertőtlenítőt, például Betadine- vagy Octenisept-oldattal. Léteznek olyan speciális seböblítők is, amelyek antimikrobiális hatóanyagot is tartalmaznak, így egyidejűleg teszik lehetővé a fájdalommentes tisztítást és biztosítják a fertőzés megelőzését. Az antiszeptikus tisztítást biztosító seböblítők (pl. HydroClean® Solution és Cosmos® sebtisztító és ápoló oldatok) hatékonyan tisztítják a sebet és a sebkörnyéki bőrt, és védenek a fertőzés kialakulásától. Ezek az oldatok hosszú időn keresztül is biztonságosan alkalmazhatók, allergiások és cukorbetegek esetén is. Az alkalmazás során a sebet és a környékét az oldattal átitatott nedvszívó géz vagy flísz lapokkal, a sebtől távolodva körkörös mozdulatokkal kell megtisztítani.
Fontos megjegyezni, hogy a sebet „csípő” alkoholos oldatok használata már a múlté. Alkoholos fertőtlenítőt nyílt sebbe, így horzsolásra se használjunk, rendkívüli fájdalmat okozhat és a gyógyulást is gátolhatja. Az 1-2%-os hidrogén-peroxid-oldatok használata sem támogatott, mert azok elhúzódóbbá tehetik a sebgyógyulást. Elavultak és kerülendők a sebhintőporos kezelések, legyen szó bármilyen - fertőtlenítő vagy nedvszívó - hintőporról. A hintőporok ugyanis elzárják a sebtől az oxigént, vart képeznek és lassítják a sebgyógyulást. A jelenleg alkalmazott, korszerű sebtisztítók és fertőtlenítők kíméletesen, égető, csípő érzés nélkül fejtik ki a hatásukat. Érdemes színtelen terméket választani, a povidon-jódos készítmények barnás-sárgás színe a bőrön és a ruházaton is foltokhoz vezethet. Vigyázat! Nem minden fertőtlenítő hatású készítmény sebfertőtlenítő, így nem mindegyik készítmény juthat be a sebbe! Vannak olyanok, amik csak az ép bőr, azaz a sebkörnyék fertőtlenítésére alkalmasak.
Sebfedés - A Gyógyulást Elősegítő Védelem
A fertőtlenített sebet be kell fedni. Még mindig elterjedt az a téves nézet, miszerint a szabadon hagyott seb gyorsabban gyógyul, mint a lefedett. Többen úgy vélik, hogy ha a seb „levegőt kap”, szárad, esetleg még a napsugárzás is éri, akkor eredményesebb a sebgyógyulás. Tudni kell azonban, hogy a sebgyógyulás és a regenerációs folyamatok számára nedves sebkörnyezetre van szükség, illetve a fedés véd a kórokozókkal szemben, így megelőzheti a seb elfertőződését. A horzsolt sebekre jellemző, hogy az első napokban esetenként enyhe váladékozással, vérzéssel járhat. A gyógyulás során lepedék (nem genny), majd pörk képződik, amely nem kóros, gyermekkorából mindenki jól ismeri ezt a jelenséget.
Napjaink korszerű sebfedői nem csupán egyszerű papír- vagy pamutdarabok. A jól kiválasztott sebfedő megfelelő mikrokörnyezet biztosításával segíti elő a sebgyógyulás folyamatát. Tehát a sebgyógyulás különböző fázisaiban eltérő sebfedőket javasolt alkalmazni. A sarjszövetképződést elősegítő sebfedők, illetve a hámosodást elősegítő krémek és sebfedők javasoltak. A seb méretétől függően gyorstapaszt, vagy ahhoz hasonló, csak nagyobb méretű, speciális antibakteriális, lélegző, esetleg ezüsttartalmú, vagy vízálló kötszerek jobbak, képesek a seb számára olyan „mikroklímát” teremteni, ami messze meghaladja a sima géz hatékonyságát. A kötést naponta, vagy szükség szerint (pl. ha átázott) cserélni kell.
Sebfedés Két Lépésben (Hagyományos Módszer)
Sebfedésnél hagyományos módszernek a kétlépéses fedés számít. Ennek részeként a sebre helyezett mull-lapokat vagy modern, speciális, puha, steril sebfedőket (pl. Medicomp®) valamiképpen rögzíteni kell. A sebfedő rögzítésére a különböző szélességű ragtapaszok (1,25 cm, 2,5 cm, 5 cm) szolgálhatnak, amik közül érdemes olyat választani, ami könnyen téphető, jó légáteresztő, bőrbarát, vízlepergető réteggel bevont és nem rojtosodik (pl. Omniplast®). A ragtapaszok korszerű alternatívái az öntapadó, kötésrögzítő pólyák, illetve a teljes felületén öntapadó, tekercses flísz rögzítőpólyák. Ezek valamelyikével a lefedett sebes terület (pl. kar) körkörösen rögzíthető.
Sebfedés Egy Lépésben (Korszerű Megoldások)
Aki a gyors, egyszerű és szakszerű megoldások híve, az kis sebek esetén sebtapaszokhoz (pl. cosmos® termékcsalád), pár centis területet érintő sebeknél és műtéti eredetű sebeknél pedig úgynevezett szigetkötszerekhez (pl. cosmopor® E) fordulhat. A sebtapaszok választéka széles. A tetszőleges méretűre vágható és flexibilis anyagú sebtapasz elsősorban a nehezen hozzáférhető, nehezen kötözhető testrészeken keletkezett sebek (pl. ujjak tövénél, bokánál) ellátásában előnyös (cosmos® flexible). A méretre szabható sebtapaszok mellett fix méretűek is használhatók. A régi idők nehezen eltávolítható, a bőrön ragacsos nyomot hagyó és gyakran allergizáló termékei helyett ma már fájdalommentesen eltávolítható, szükség esetén újrapozícionálható (cosmos® soft silicone) sebtapaszok is jelen vannak a patikák polcain. Ezeket elsősorban a sérülékeny bőrű időseknek és gyermekeknek tervezték. Sok esetben praktikus a vízálló sebtapaszok (cosmos® aqua) választása. Gyermekeknél pedig a tetszetős szín és a kedves minta növelheti a sebtapaszok elfogadottságát (cosmos® kids). Újdonságnak számítanak a horzsolásos sebek kezelésére szolgáló, párnázó hatású, hidrokolloid gél alapanyagú, így a sebgyógyulás számára ideálisan nedves környezetet biztosító sebtapaszok.
A szigetkötszerek sterilek, körkörös irányban védelmet kínálnak a sebnek a fertőzésekkel szemben. A középső részükön jó nedvszívók, a sebbe nem tapadnak bele, azaz a levételük nem jár a seb felszakításával, fájdalommal és fertőzésveszéllyel, továbbá olyan a ragasztóanyaguk, hogy azt az érzékeny bőrűek is bátran használhatják. A modern szigetkötszerek lekerekített szélűek, így nincsenek „veszélyes sarkaik”, amik beleakadhatnak a ruházatba, feltépődhetnek és fertőzésveszéllyel fenyegetnek (cosmopor® E). Jó tudni, hogy a szigetkötszernek vízálló változata is van, ami védi a sebet a külső nedvességtől, miközben légáteresztő, és az optimális szellőzést biztosítja (cosmopor® waterproof).
A kiválasztott kötszert helyezzük a sebre, szükség esetén fedjük valamilyen nedvszívó réteggel pl. szigetkötszerrel, vagy gézzel és ragtapasszal vagy pólyával. Nehezen kötözhető sebeknél (pld. könyök, térd) használhatunk öntapadó rögzítőpólyát. Fontos, hogy a nedves kötszer használata nem azonos a kötszer átnedvesedésével! A kötést mindig óvni kell a külső nedvességtől, átázás esetén cserélni kell. A felületes, már pörkösödő sebek hámosodását számos szer elősegítheti.
Mikor Kell Orvoshoz Fordulni?
Szülőként mindig az a legnagyobb kérdés, hogy mikor kell orvoshoz fordulni egy-egy sérüléssel. Az esetek túlnyomó többségében azonban nincs szó komoly bajról, amely orvosi beavatkozást igényelne, a sérülés otthon jól ellátható.
Azonnali Orvosi Segítséget Igénylő Esetek
- Vérzés, ami nem áll el: Ha a vérzés (enyhe nyomás hatására sem) nem áll el, vagy nagy mennyiség ürül, gyermeke vérzékeny, nagy és roncsolt sebről, esetleg nyílt törésről van szó - ne habozzon azonnal hívni a mentőt.
- Mély, tátongó sebek: Nagy kiterjedésű, roncsolt, szúrt, vagy mély sebek esetén, vagy ha idegentest maradhatott vissza, érdemes elmenni az orvoshoz. Ha egy seb látszólag nehezen gyógyul, illetve nem következik be érdemi javulás néhány hét alatt sem, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Ha pedig még romlik is az állapotunk, esetleg sebfertőzés jeleit észleljük, úgy azonnal fel kell keresni szakembert. Fontos, hogy a sebet hat órán belül ellássa valaki, mert ha ennél később zárják be, akkor bizony megnő az elfertőződés esélye. Ezért van, hogy a későn ellátott sebeket nem szabad teljesen bezárni. Tehát amennyiben nagy, tátongó sebbel találkozunk, ne várjunk a csodára, forduljunk vele időben orvoshoz, hiszen ez a hat órás időablak a legmegfelelőbb arra, hogy a sebet az elfertőződés esélyének növekedése nélkül rendesen összevarrják.
- Fertőzés jelei: Amennyiben az otthoni kezelés során a seb váladékozása fokozódik, a vér szivárgása nem hagy alább, a seb fájdalma fokozódik, a seb környezete vörhenyessé és duzzadttá válik, a gyermek belázasodik, akkor orvoshoz kell fordulni. Fertőzésre utalhat, ha a seb duzzadt, vörös, meleg tapintatú, továbbá fájdalmas, esetleg gennyes váladék szivárog belőle.
- Idegentest a sebben: Ha idegentest van a bőr alatt (pl. salak, mert a teniszpályán horzsolta le a combját).
- Állatharapás: Abban az esetben is orvoshoz kell fordulni, ha a sebet akár állati, akár emberi harapás okozta, illetve ha nem emlékszik arra, mikor, vagy több mint 10 évvel az esetet megelőzően kapott utoljára tetanusz elleni oltást. Harapott sérülésnél nem a tetanusz, hanem a veszettség jelent veszélyt. Ha állat általi harapás történt, és az állat gazdája ismert, az állat oltási könyvét el kell kérni, és meg kell győződni arról, hogy az állat a kötelező veszettség elleni oltást megkapta.
- Égési sérülések: Nagyobb égési sérülés esetén is javasolt az orvosi ellátás. Egyes égési sérüléseknél nem látható közvetlenül a sérülést követően, hogy milyen kiterjedésű (mélységű) a szövetkárosodás, nem egyszer ez csak napok múltán derül ki.
- Ízület feletti sérülések: Ha a seb ízület felett található.
- Szem körüli sérülések: Ha a seb a szem közelében helyezkedik el.
- Diabétesz: Bár a sebesülés mértéke önmagában nem igényelne orvosi kezelést, a sérült cukorbetegségben szenved. Cukorbetegek esetében már egy bagatell horzsolás is - mivel könnyebben fertőződnek, és a keringés is károsodott - komolyabb sebbé alakulhat. A diabéteszes idegkárosodásnak kitett végtagon kifejezetten veszélyes a sebek kialakulása, hiszen a cukorbeteg egyén a sérülést lehet, hogy nem érzi, későn veszi észre. Tipikus diabéteszes seb a talpi részen fordul elő, az elváltozást diabéteszes lábnak nevezzük.
A többi seb esetében (pl. metszett, zúzott, vágott, szúrt, harapott, szakított, lőtt, égés, fagyás) már egészen más a helyzet. Ezen sérülések során más teendők is szükségesek lehetnek, nemcsak a bőrfertőtlenítés és kötés. Kéz metszett sérülésénél nem ritka az ínsérülés; kiterjedt szakított, roncsolt sebeknél szükséges lehet a tetanusz elleni védőoltás, vagy a mélyebb szövetek ellátása. Újabb oltásra lehet szükség akkor is, ha az utolsó oltás óta több mint öt év telt el, és a sebbe szennyező anyagok - föld, por, trágya stb. - kerültek. Érdemes oltási kiskönyvben vezetni az oltásokat, így a feleslegesen kapott oltások megelőzhetők. Az oltásokat az orvos vezeti be a kiskönyvbe.
Krónikus Sebek és Kezelésük
Ha egy seb nem vagy nehezen gyógyul, esetleg hajlamos a kiújulásra, krónikus sebről beszélünk. A 6 hétnél tovább gyógyuló krónikus sebek speciális kezelést igényelnek. Ekkor a seb kitisztítása, tisztán tartása és az elhalt szövetek eltávolítása a cél. A krónikus sebek általában az alsó végtagon alakulnak ki, melynek oka legtöbbször artériás vagy vénás betegség, diabétesz vagy felfekvéses sebek. Alapvetően fontos a krónikus seb okának feltárása és a bőrgyógyászati, belgyógyászati, sebészeti kivizsgálás. A krónikus sebek rendszeres szakorvosi kontrollja javasolt. A krónikus sebek kezelése összetett feladat. Noha mindez első olvasatra egyszerűnek tűnhet, valójában rendkívül összetett biokémiai folyamatok állnak a háttérben. Bizonyos tényezők pedig gátolhatják e folyamatok zökkenőmentes lezajlását, ezáltal a gyógyulás is lelassulhat vagy teljesen ellehetetlenülhet.
A Krónikus Sebek Kockázati Tényezői
- Vérellátás: Az egyik legjelentősebb kockázati tényező a vérellátás. Az oxigén és a tápanyagok ugyanis kulcsfontosságú funkciót töltenek be a sebgyógyulásban. Ha tehát az érintett terület vérkeringése, ezáltal pedig oxigén- és tápanyagellátása nem megfelelő, az nagyban visszavetheti a gyógyulást. Különösen gyakori ez a probléma cukorbetegeknél, magasvérnyomás-betegeknél, elhízással élőknél és egyéb érrendszeri megbetegedések esetén.
- Betegségek: A krónikus vénás elégtelenség, érszűkület, cukorbetegség, égések, felfekvés következtében kialakuló sebek ellátása minden esetben orvosi szakértelmet kíván. Krónikus sebek alakulhatnak ki vérkeringést rontó krónikus betegségek, tartósan nyomásnak való kitettség (felfekvés) vagy egyéb anyagcsere betegség következtében is. Krónikus vénás betegség esetén a megromlott vénás keringés miatt alakulhatnak ki sebek, jellemzően a belboka felett. Artériás érszűkület esetén a károsodott keringés következtében az érintett terület nem jut kellő mennyiségű oxigéndús vérhez, így jellemzően fájdalmas fekélyek alakulhatnak ki.
- Gyógyszerek: Óvatosan a gyógyszerekkel: egyes gyógyszerek akadályozhatják a szervezet természetes gyógyító folyamatait. E körbe tartoznak például egyes vény nélkül kapható gyulladáscsökkentők is.
- Fertőzések: A sebgyógyulási zavar egyik fő oka lehet a fertőzés.
Krónikus Sebek Kezelése
A krónikus sebek kezelése olykor sebészeti beavatkozást igényel, de a kezelőorvos egyéb módszerek alkalmazását is javasolhatja. Ha a nehezen gyógyuló seb nem fertőzött, és nincs gyulladásban, a rendszeres sebtisztítás, valamint a sebgyógyulást elősegítő szerek alkalmazása akkor is elengedhetetlen. A modern kötszerek közé soroljuk az intelligens sebfedőket, melyeket a seb állapotának megfelelően kell kiválasztani. Ebben a szakorvos tud segíteni. A fent említett betegségek kezelésében használatosak úgynevezett intelligens kötszerek, amelyek a seb számára megfelelően nedves környezetet biztosítanak, amely elengedhetetlen a megfelelő sebgyógyuláshoz. Nem gyógyuló sebek esetén, orvosi segítséggel alkalmazható az úgynevezett vákuum asszisztált sebzárás. A kezelés során a vákuum segíti a megfelelő sebgyógyulást, és eltávolítja a felesleges sebváladékot.
A Sebgyógyulás Támogatása és a Hegesedés
Fontos a megfelelő táplálkozás: testünknek többféle tápanyagra is nagy szüksége van az új szövetek kialakításához. Alapvető a megfelelő folyadékpótlás, de mellett gondoskodnunk kell megfelelő fehérje-, cink-, réz-, A-vitamin- és C-vitamin-bevitelről egyaránt. A sebgyógyuláshoz nélkülözhetetlen tápanyagokat pótolni lehet a külön erre a célra kifejlesztett tápszerekkel és étrend-kiegészítőkkel. Tartsuk bekötve a sebet: a sebgyógyulást segíti a meleg környezet. Ezért is ajánlott folyamatosan kötés alatt tartani a sebet, rendszeresen cserélve a kötszert. Kerülni kell viszont az antiszeptikus krémek és spray-k használatát a krónikus sebeken. Maradjunk aktívak: természetesen a seb elhelyezkedése és mérete jelentősen meghatározhatja, mennyire tudjuk megőrizni fizikai aktivitásunkat a gyógyulás ideje alatt, ezzel együtt fontos törekedni a rendszeres testmozgás. Ne feledkezzünk meg betegségeinkről: mint ugye említettük, egyes betegségek eleve kockázati tényezőként működnek a sebek krónikussá válásában. Éppen ezért a gyógyuláshoz az is elengedhetetlen, hogy ezeket megfelelően kontrolláljuk. Cukorbetegek esetében például mindenképpen törekedni kell a vércukorszint egészséges tartományban tartására. Az alsó végtag sebeinek esetében fontos figyelni a megfelelő lábbeli kiválasztására is. Kerülni kell a túl szoros és kényelmetlen lábbeliket. A ruházatnál szintén érdemes kerülni a szoros darabokat.
A seb gyógyulása közben a seb nyomot hagy a bőrön, heg keletkezik, amely nem minden esetben múlik el nyom nélkül, illetve előfordulhat, hogy hosszú hónapok kellenek hozzá. A visszamaradó heg lehet finom vonal (például összevarrt sebnél), de ha a seb fertőzött volt, vagy eleve más betegség talaján alakult ki, nagyobb heg is visszamaradhat. Amennyiben az egyén hajlamos a keloidképződésre, a heg meghaladhatja a sérülés méretét. Egy sérüléssel szerzett seb akkor gyógyul a legszebben, ha korán és alaposan ki lett tisztítva, és a sebszélek minél tökéletesebben lettek illesztve a fenti három módszer egyikével (varrás, ragasztás, összehúzás). 2-3 héttel a gyógyulást követően a seb helyén heg keletkezik, ami még hónapokig aktív marad, változik. Ebben az időszakban használjunk hegkezelő krémeket, ezzel is csökkentve az esélyt a kóros hegképződésre! Arról, hogy melyik seb gyógyul gyorsabban, megoszlanak a vélemények. Például hiába gondoljuk az ellenkezőjét, nem száz százalék, hogy a varrott seb lassabban gyógyul. Ez is inkább az elhelyezkedéstől és a seb méretétől függ. Ha pedig egy operációnál történő behatolás sebét nézzük, az gyógyul talán a leggyorsabban és legszebben, hiszen steril (baktériummentes) körülmények között ejtett metszésről van szó.
A talpon és a lábon gyakori sérülés a bőr súrlódása, illetve a nyomás következtében kialakuló hólyag. Védd a sérült területet orvosod utasításai szerint. Ha olyan kisebb sérülésről van szó, amely miatt nem mentél orvoshoz, kezdd a seb fertőtlenítésével, azután válassz a sérülés típusának megfelelő készítményt. Ha a sérült területet nappali fény érheti, védd az UV-sugárzástól fényvédő készítmény alkalmazásával addig, amíg a bőrfelület teljesen begyógyul. A bőrelváltozások fent említett három fő típusa különböző kezelési módokat igényel, amelyek a bőr helyreállítását elősegítő környezetet hoznak létre és kielégítik az olyan speciális igényeket, mint a szárítás, hidratálás, táplálás stb. Nyugtató hatóanyagokat tartalmazó bőrregeneráló készítményeket válassz a helyreállítási fázisban gyakran jelentkező diszkomfort és viszkető érzés mérséklésére. Antibakteriális hatóanyagokra is szükség van a baktériumok elszaporodásának megakadályozására.
tags: #husig #lehorzsolt #seb #gyogyulasa