Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy gyakori bélbetegség, amely a felnőtt lakosság 10-20 százalékát érinti, valamivel több nőt, mint férfit. Ez a funkcionális bélpanasz hasi fájdalommal, kellemetlen emésztési panaszokkal és megváltozott székelési szokásokkal (hasmenés, székrekedés vagy ezek váltakozása) jellemezhető, anélkül, hogy kimutatható szervi elváltozással járna. Az érintettek gyakran számolnak be túlzott gázképződésről, görcsökről és haspuffadásról. Bár az IBS kiváltó okai és súlyosbító tényezői sokfélék lehetnek - beleértve a szervi, pszichés és szociális tényezők együttes hatását, valamint esetenként bakteriális vagy vírusos gyomor-bél fertőzéseket -, a bélzavar tünetei megfelelő étrenddel és életmódbeli változtatásokkal mérsékelhetők.
Az IBS diagnózisa és a táplálkozás szerepe
Az irritábilis bél szindróma diagnózisa csak akkor állítható fel, ha vizsgálatokkal nem mutatható ki szervi vagy enzimtermelési oka az emésztési panaszoknak. Fontos, hogy kizárják egyéb egészségügyi probléma fennállásának lehetőségét, különösen, ha a következő tünetek valamelyike is tapasztalható: vér vagy genny a székletben, vastagbélrák előfordulása a családban, láz, alultápláltság, akaratlan testsúlyvesztés, olyan tünetek, melyek zavarják a nyugodt alvást, a tünetek 50 év felett jelentkeznek, vagy érezhetően kitapintható csomó.Senki sincs teljesen tisztában az irritábilis bél szindróma hátterében álló pontos okokkal. Mindazonáltal, az IBS-ben szenvedők bélrendszere bizonyos ételekre másféleképpen reagálhat - és időnként ez a reakció hasi fájdalomhoz és egyéb tünetek megjelenéséhez vezethet. Éppen ezért, amit elfogyasztunk, az hatással lehet IBS-es tüneteinkre: felerősítheti vagy enyhítheti őket. Az IBS lefolyása nem egységes, a panaszok erőssége és a székelési szokások változása terén is vannak különbségek az egyes betegek között. Jól beállított és megfelelően követett diétával a tapasztalatok szerint 4 betegből 3-nál elérhető a panaszmentesség.
A táplálkozási napló szerepe és az egyéni érzékenység
Az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek nem egyszerű megtalálni a helyes étrendet, hiszen bizonyos ételek egyértelmű összefüggést mutatnak a panaszokkal, ám az azokat kiváltó élelmiszerek listája egyénenként változhat. Az ajánlott vagy éppen tiltott élelmiszerek listája mindig egyénre szabott, ezért célszerű az étkezéseit naplószerűen vezetni, ahol feljegyezheti az elfogyasztott étel nevét és mennyiségét. Ez a módszer elősegíti abban, hogy megismerje azt, hogy melyik élelmiszer milyen reakciót vált ki a szervezetéből, melynek tükrében a későbbiekben egészségesebb táplálkozást folytathat. Ez a fajta „detektívmunka” türelmet igényel, de elengedhetetlen a személyre szabott diéta kialakításához.
FODMAP diéta - az IBS diétája
FODMAP diéta: Részletes megközelítés az IBS kezelésére
Az irritábilis bél szindrómára kifejlesztett FODMAP (pontosabb megnevezéssel low-FODMAP) diéta a betegek jelentős részénél hatékony. A FODMAP mozaikszó a Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok szavakból tevődik össze. Ezek rövidláncú szénhidrátok (például laktóz, fruktóz, cukoralkoholok) csoportját takarják, amelyek a vékonybélben rosszul szívódnak fel, és könnyen erjednek. A bélbe vizet szívnak, illetve táplálják a vastagbélben élő baktériumokat, és ezek a folyamatok vezetnek az irritábilis bél szindrómás betegeknél fokozódó emésztőszervi panaszok kialakulásához, mint a puffadás, gázképződés és hasi fájdalom.
A low-FODMAP diéta lényege, hogy kerülni kell a magas FODMAP-tartalmú élelmiszereket (például tejtermékek, számos gyümölcs, méz, búzaliszt), és az alacsony FODMAP-tartalmú ételeket (laktózmentes tejtermékek, gluténmentes pékáruk, szőlőcukor) lehet fogyasztani. A diéta során 6-8 hétig teljesen ki kell zárni minden magas FODMAP-tartalmú ételt, majd a tünetek figyelemmel kísérése mellett lépésenként, 3-3 naponta vissza lehet vezetni az egyes ételcsoportokat. Mivel az IBS-ben szenvedő betegek jellemzően nem érzékenyek minden potenciálisan panaszokat okozó élelmiszerre, ezek közül számos visszailleszthető az étrendbe a panaszok újbóli jelentkezése nélkül. Amelyik fogyasztása után ismét visszatérnek a tünetek, azokat az ételeket ellenben tartósan ki kell zárni az étrendből.
Fontos megjegyezni, hogy nem szükséges azonnal teljes étrendjét átalakítania és minden szokását teljesen megváltoztatnia, tanácsos inkább lépésről lépésre haladnia.
Élelmiszerek és összetevők, amelyekre érdemes figyelni
Az irritábilis bél szindrómában szenvedők számára a táplálkozási szakértők kímélő, ugyanakkor rostban gazdag, alacsony szénhidráttartalmú étrendet ajánlanak, a glutén és a laktóz minél teljesebb kerülésével.
Laktóz és tejtermékek
A laktóz az egyik legismertebb, problémát okozó szénhidrát. Sokak szervezete nehezen tolerálja a laktózt (különösen nagy mennyiségben, vagy önmagában fogyasztva), és az életkorral párhuzamosan is csökkenhet a laktáz enzim természetes termelése. A tejtermékek több okból is problémát okozhatnak. A magas zsírtartalom hasmenést okozhat, ezen felül pedig súlyosbíthatja a tüneteket. Ha úgy érzi, hogy a tejtermékek elfogyasztása után panaszai erősödnek, akkor válasszon alternatív megoldást, például térjen át a növényi tejre. Ebben az esetben azonban figyelni kell a kalciumban gazdag ételek fogyasztására, hogy elkerülje a hiányállapot kialakulását. Jól tolerálhatóak a szervezet számára a természetesen fermentált élelmiszerek, mint a joghurt, kefir, kemény sajtok, ezek elfogyasztásukkor már kevesebb laktózt tartalmaznak, mint a tej.
Glutén és fruktán
A panaszokat IBS-ben nem a glutén okozza, annak kerülése tehát önmagában szükségtelen, ám a gluténmentes diétával mellőzhető az étrendből a fruktán nevű szénhidrát is, amely ugyancsak leginkább a búzatartalmú ételekben található meg és már okozhat panaszokat IBS-ben. Az IBS-ben szenvedőknek ezért azt javasolják, hogy egy ideig tartsanak gluténmentes diétát, hogy megfigyeljék a hatását. Ha enyhülnek a panaszok, akkor érdemes kitartani a diéta mellett. A glutén fogyasztása IBS-ben nem jár következményekkel (ellentétben lisztérzékenységben súlyos szövődményekhez vezet).
Puffadást okozó ételek
Ha fő problémája a puffadás és a gázképződés, kerülje a káposzta, a hagyma, a bab, a borsó, a kelbimbó, a brokkoli, a karfiol, a mazsola és a zeller fogyasztását. Az élelmiszerek közül a bab, káposzta, brokkoli, kelbimbó, hagyma puffasztó hatásuk miatt okozhatnak kellemetlenséget a bélrendszerben. A fokhagyma magas fruktántartalma miatt problémás lehet az IBS-esek számára, a fruktán ugyanis a fruktóz egyik alkotóeleme. Hasonló a helyzet egyébként a vöröshagymával is, de a mogyoróhagymával például már nincsenek ilyen gondok. A friss spárgában, bár nem hinnénk, de sok fruktóz található, ami a gyomorban és a bélrendszerben erjedésnek indulhat, ez pedig puffadással és diszkomfortérzéssel járhat.A szénsavas italok is kerülendőek, mert fokozzák a puffadást.
Hasmenést súlyosbító ételek
A hasmenés felerősödhet csípős, fűszeres ételek fogyasztása során is, továbbá zsíros, olajban sütött ételektől is. Kerülendőek azok az ételek és italok is, amelyek sok egészséges emberben is rendszeresen okoznak kellemetlen emésztési panaszokat, hasfájást, gázképződést, puffadást. Ilyenek a magas zsírtartalmú, olajban sült, túl fűszeres ételek, az alkohol, a koffein. A kávé és társaik egyébként is megindítják az emésztést, amire az IBS-es betegeknek nem igazán van szükségük.
Gyümölcsök és zöldségek
A megfelelő zöldségek fogyasztása sokat segít az emésztés helyreállításában. Gondolja át, milyen gyümölcsöket enne szívesen. Próbáljon ki néhány egzotikus fajtát is, ne korlátozza be önmagát csupán azokra a fajtákra, melyek teremnek hazájában. Szereti a kivit, a narancsot, a nektarint vagy az ananászt? Ne hezitáljon.Azonban az almának magas a gyümölcscukor-tartalma, de nincs benne glükóz, ami segítené a fruktóz felszívódását. Ez magában még nem lenne gond, de az IBS-től szenvedőknek problémát jelenthet: puffadást vagy hasfájást okozhat. A vörösáfonyalé sokkal jobb megoldás, ha már mindenképpen gyümölcslében gondolkozol, hiszen csökkenti az IBS-es betegek bélrendszerében elszaporodó Helicobacter pylori baktérium számát.Kis mennyiségben fogyasztva az avokádóval sincs semmi baj, de ha egy egészet akar megenni például a reggeli pirítóshoz, már akadhatnak gondjai. A méret ezúttal igenis számít: ha nem eszik sokat belőle, akkor nyugodtan fogyaszthatja, hiszen nagyon egészséges, egy kisebb gyümölcs például még nem okoz problémát.A gyümölcsök közül a szilva, a barack, a nektarin, a mangó és az aszalt gyümölcsök mennyiségét érdemes csökkenteni.
Rostbevitel és folyadékfogyasztás
Az irritábilis bél szindróma székrekedéses formájában szenvedők számára nőknél a napi 25 gramm, míg férfiaknál a napi 38 gramm magas rosttartalmú étrend a leghatásosabb. Náluk fontos, hogy annyi rostot fogyasszanak, amennyit csak tolerálni tud a szervezetük. Ez ugyan növelheti a bélgázképződést, de fontos megérteni, hogy bizonyos mértékű bélgáztermelődés az egészséges bélműködés jele, és mindez szükséges a székrekedés megszűnéséhez. A kihívást az jelenti, hogy olyan étrendet találjanak, ami a magas rostbevitel mellett nem jár puffadással és görcsös hasi fájdalommal.
A rostbevitelben érdemes az étrendi rostforrásokra alapozni. A zöldségek zöld része természetes rostforrás, minden leveles zöldség egy igazi áldás a székrekedésben szenvedők számára. A lenmagolaj gyakori fogyasztása szintén jótékony a testnek, hiszen pozitív és védelmező hatással van a gyomor-bél traktus nyálkahártyájára, továbbá segíthet csökkenteni az IBS tüneteit. A főtt rizs és a főtt köles szintén könnyen emészthető ballasztanyagokat tartalmaznak. Ha hajlamos a székrekedésre, nem mindegy, hogy milyen ballasztanyagokat eszik. Főképp zöldségekből és gyümölcsökből származó, vízben oldódó rostokat érdemes előnyben részesíteni.
A rostbevitel növelésével párhuzamosan fokozni kell a folyadékfogyasztást is, ennek hiányában a székrekedés tovább súlyosbodhat! Fogyasszon jó sok vizet, akár naponta 10 pohárral is. Fontos tehát legalább két liter víz elfogyasztása mindennap. A sima víz segít síkosítani a bélrendszert, így inkább ezt érdemes választani. Igyon meg reggel éhgyomorra egy pohár meleg vizet.
Amennyiben a hasmenés a fő tünete, egy kicsit más jellegű étrendet igényel, mint a székrekedésben szenvedő betegek. Ebben az esetben a nagy mennyiségű rostbevitel nem tanácsos, hiszen csupán felerősíti a bélmozgást és ezáltal a tüneteket is. Próbálja meg meghámozni a friss gyümölcsöket és zöldségeket, mielőtt elfogyasztaná őket.
Az étkezési szokások szerepe
Az egyéni érzékenységtől függetlenül vannak bizonyos általános irányelvek az étkezési szokások kialakításában, amelyeket minden IBS-es betegnek érdemes követnie. Fontos az étkezésben a rendszeresség, próbáljon meg mindennap ugyanabban az időpontban és hasonló mennyiségeket étkezni. Készítsen kis adagokat. A napi háromszori nagyobb étkezés helyett inkább egyen többször, de kevesebbet! Sokan képesek elkerülni a túlzott telítettségérzetet, ha egyszerre keveset, inkább több kis adagot fogyasztanak a nap folyamán. Mások jobban boldogulnak, ha naponta háromszor étkeznek. IBS esetén nagyon fontos, hogy inkább gyakrabban együnk keveset, és legyen egy olyan étkezési rutinunk, amitől nem térünk el. Kerülje el a nagy adagnyi, késő esti étkezéseket. Készítsen egy tervet arról, hogy miket és mikor nassol a nap során, illetve milyen gyümölcsöt vigyen magával a munkahelyére.
Ételek elkészítése és kerülnivalók
Az ételek elkészítési módja megváltoztathatja az ételek kémiai összetételét, emiatt nehezebben emészthetők lesznek, és extra megterhelést jelentenek az emésztőrendszer számára. A párolással készített ételek könnyebben emészthetők, mint a serpenyőben sütött, pörkölt fogások. Az erősen fűszerezett, zsíros vagy zsiradékban sült és panírozott ételekkel kapcsolatban gyakoribb az intolerancia. A beleknek és a gyomornak akkor a legjobb, ha az étel kellemesen temperált, tehát sem túl meleg, sem túl hideg.
Érdemes kerülni a készételeket, kutatások szerint ugyanis ezek a termékek olyan hozzávalókból készülnek, amelyeknek egy része emésztetlenül jut el a vastagbélbe, és ott erjedni kezd. A mesterséges édesítőszerekkel készült ételekről és italokról is jobb, ha lemondunk, mert gyakran vannak bennük olyan cukrok, amelyek nem emészthetők, ettől pedig fokozódik a felfúvódás és a gázképződés. Az, hogy egy ételre rá van írva, hogy cukormentes, még nem biztos, hogy egészséges is. Különösen oda kell figyelni azoknak, akik irritábilis bél szindrómában szenvednek.
Húsfogyasztás és alternatívák
Csökkentse húsfogyasztását, mely a hiedelmekkel ellentétben nem étrendünk legfontosabb eleme (a rostok annál inkább!). A húst sokan jóval nehezebben képesek megemészteni, mint a halat. Készítsünk húslevest két-három fajta húsból, sok zöldséggel úgy, hogy lassú lángon, 10-15 órán keresztül főzzük. Ha kész, akkor hűtsük le, és fogyasszunk belőle naponta 3-4 alkalommal.
Alkohol és koffein
Az alkoholos italok már magában okozhatnak IBS-tüneteket, főleg, ha ritkán iszik, de akkor viszonylag nagy mennyiséget. A koktélok még rosszabb megoldást jelentenek, mert gyakran olyan ételeket és italokat kevernek hozzájuk, amelyek szintén rontanak az IBS-en, és komoly tüneteket okozhatnak. Az alkoholos italokat gyakran említik első helyen a kiváltó okok között. Oka, hogy az alkohol jelentős mértékben roncsolja a beleket, valamint kiszáradáshoz is vezethet, ami szintén káros hatással van az emésztőrendszerre.Érdemes limitálni a koffeinfogyasztást is, mert rossz hatással van az emésztőrendszerre és fokozhatja a gázképződést.
Kiegészítő kezelési lehetőségek és tápanyagpótlás
Emésztőenzimek
Az IBS tüneteinek enyhítése érdekében fogyasszon emésztőenzim tartalmú készítményeket az étkezések során, amely segíteni fog megemészteni a táplálékot még azelőtt, mielőtt a beleibe érne, ahol az emésztőrendszeri mikroflóra illékony keverékké alakítaná át, ezáltal bélgázosodást és puffadást okozva. Amennyiben orvosi vizsgálattal igazolódik a laktózérzékenység fennállása, a laktáz enzim bevitele az érintetteknél segít a tejcukor lebontásában az emésztés során, enyhíthet a panaszokon. Kivizsgálás nélkül ne kísérletezzünk enzim bevételével, mert ha laktózintolerancia nem áll fenn, teljesen fölösleges azt alkalmazni!
Probiotikumok
Bár a problémát IBS-ben nem a károsodott bélmikrobiom jelenti, a bélflóra felborulása fokozza a tüneteket. Bizonyos probiotikumok alkalmazása hozzájárulhat az egészséges bélműködéshez és a tünetek erősségének csökkentéséhez. Bizonyos fajtájú élesztőgombák normalizálják a bélműködést a hasmenéses időszakok során. A Saccharomyces boulardii például egy ezek közül. Ezek nem emésztődnek meg, így érintetlenül haladnak át a gyomron egészen a belekig, emellett antimikrobiális hatásuk van, akadályozzák számos kedvezőtlen mikroorganizmus növekedését, illetve megvédenek a bakteriális toxinok okozta bélnyálkahártya károsodástól.Ide tartozik a joghurt, a kefir, valamint a legeltetett kecskék tejéből készült készítmények, a kovászos uborka, a savanyú káposzta, valamint érdemes jó minőségű probiotikus készítményeket szedni. Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megfelelő mennyiséget elfogyasztani ezekből az ételekből, akkor étrend-kiegészítővel pótolhatjuk a probiotikumokat. A Bioglan Biotic Balance probiotikum egy étrend-kiegészítő kapszula, amely 4 fajta baktérium törzsből és 20 milliárd hasznos baktériumot tartalmaz.
C-vitamin és kollagén
Kutatók szerint a kiváltó okok között első helyen szerepel a C-vitamin hiánya. A C-vitamin kontrollálja a kollagén képződését a szervezetben, amely jelentős építőköve a testünknek. A bélfalakon keresztül szívódnak fel a tápanyagok a nyirokrendszerbe. Ha a bélfal meggyengül, akkor a szerkezete kitágul és emésztetlen fehérje kerül be a bélrendszerből a nyirokrendszerbe. Sajnos a kereskedelemben kapható C-vitamin étrend-kiegészítők nagy része szintetikus C-vitamint tartalmaz, többnyire aszkorbinsavat. Az aszkorbinsav azonban a C-vitaminnak csak egy része, és önmagában minimális pozitív hatása van a szervezetünkre. Ehelyett azonban teljes C-vitaminra lenne szükségünk, amit zöldségek és gyümölcsök formájában tudunk megfelelően pótolni, mert bennük eredeti, a természet által megalkotott formában van jelen a C-vitamin. Válasszuk a brokkolit, a káposztát, a kelbimbót, a petrezselymet, a hagymát és a paprikát, gyümölcsök közül pedig a ribizlit, a kivit, a narancsot, a grépfruitot, valamint a homoktövist. Rengeteg kollagént tartalmaz.
Kvercetin
A bogyós gyümölcsökben megtalálható a kvercetin, ami egy nagyon értékes flavonoid. Súlyosabb esetben érdemes kvercetin tartalmú étrend-kiegészítőket szedni. A nyers virágpor is tartalmaz kvercetint, ezért érdemes minden nap fogyasztani.
Életmódbeli tényezők
Az enyhébb tünetekkel járó esetek sokszor a megfelelő étrenddel, elegendő mozgással és stresszcsökkentéssel is eredményesen kezelhetők, fokozott panaszok esetén gyakrabban van szükség gyógyszeres kezelésre. Az irritábilis bél szindróma hullámzó lefolyású betegség, az érintettek bizonyos időszakokban jobban érezhetik magukat, máskor fokozottabban jelentkezhetnek a panaszok. Az étrenddel való összefüggés tény, ugyanakkor előfordulhat, hogy ugyanannak az ételnek az elfogyasztása után stresszesebb időszakokban erőteljesebben jelentkeznek a tünetek, mint máskor. A pszichés tényezők és a bélrendszer közötti kapcsolat nagyon is valós. A kiegyensúlyozatlan bélflóra ugyanis gátolhatja a nyugtató, kedélyjavító hatású szerotonin termelődését is.
FODMAP diéta - az IBS diétája
Dietetikus szerepe és figyelmeztetés
Előfordulhat, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott étrend és életmódbeli változtatások nem elég ahhoz, hogy a tünetek javuljanak, ezért még konkrétabb étkezési változtatásra van szüksége, illetve diétát kell követnie. Nem létezik olyan diéta, mely mindenki számára egyformán megfelelő, mivel az IBS diéta erősen személyre szabott. Egyes irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek teljes ételcsoportokat hagynak ki az étrendjükből a tünetek enyhítése céljából. Ugyancsak veszélyekkel járhat, ha öndiagnózis alapján kezd valaki teljes táplálékcsoportokat kiiktatni az étrendjéből. Ezek a nagyon korlátozott étrendek okozhatnak fogyást, vagy a másik végletként súlygyarapodást, továbbá normál testsúly mellett is felléphet tápanyaghiányos állapot. A diéta még abban az esetben is lehet téves, ha a panaszok megszűnnek, ugyanis a diétázó nem tudja, hogy csak a szükséges ételeket mellőzi-e az étrendjéből, vagy hogy létezik-e olyan biztonsággal fogyasztható élelmiszer, amivel pótolhatóak a diéta miatt kieső vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék. Ennek elkerülése érdekében érdemes dietetikus szakember segítségét kérni. A megfelelően összeállított IBS-diéta mindig célzott, a lehető legkevesebb élelmiszert mellőzi az étrendből. Csak azokat szabad kizárni, amelyekről biztosan tudható, hogy már kis mennyiségben is panaszokat okoznak.
Fontos figyelmeztetés: A diéta megkezdése előtt minden esetben kérje ki háziorvosa vagy belgyógyásza szakvéleményét a diéta elkezdésének szükségességéről, lehetséges hatásairól és kockázatairól.