A Jaffa szörp elnevezése és annak népszerűsége Magyarországon generációk óta foglalkoztatja az embereket. Vajon miért nevez legalább két nemzedék "jaffának" a narancsszörpöt? Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, először is a "jaffa" kifejezés eredetét és a narancshoz fűződő kapcsolatát kell feltárni.
A Jaffa narancs eredete és egyedi tulajdonságai
A "jaffa" valójában egy Izraelben kialakított speciális narancsfajta, mely nevét arról a városról kapta, ahol először létrejött keresztezés útján a középkorban. Ennek a fajtának több egyedi tulajdonsága is van, mint például a keményebb héj, a különösen lédús hús és az alig néhány mag. A vékony, de ellenálló héjszerkezet az, aminek a jaffa nagy népszerűségét köszönheti az italgyártók körében, hiszen a gyümölcs ellenállóbb a szállítás közben fellépő hatásokkal szemben, ugyanakkor - akár nagyüzemi technológiákkal is - könnyebben hámozható, mint a többi narancsféle.1844-ben egy véletlen mutációnak köszönhetően újfajta narancs jelent meg az Oszmán Birodalomhoz tartozó Jaffa kikötőváros környékén. Nagy sikert aratott, miután nem volt olyan savanykás, mint az addig általánosan elterjedt spanyol változat. A jaffa név tehát a Földközi-tenger egyik ókori kikötővárosából, Jaffából ered, amelyet a világ legősibb települései között tartanak számon. Napjainkban az izraeli Tel-Aviv része, és már időtlen idők óta híres a narancsültetvényeiről. A citrusfélék termesztése a 19. század utolsó negyedétől jelentősen felfutott, akkoriban a város körül 3-400 narancsültetvény pompázott. Noha azóta ezen a környéken visszaesett a narancstermesztés, de újabb országokban is meghonosították ezt a narancsfajtát. Így ma már az is előfordulhat, hogy a jaffa narancs nem az izraeli városból származik, hanem mondjuk "Made in Spain" felirat szerepel a narancsosládán.
A narancs alapú üdítőitalok helyzete Magyarországon a Jaffa szörp megjelenése előtt
Bár narancs alapú üdítőitalok már az 1950-es években is kaphatóak voltak Magyarországon, elterjedésüket gátolta, hogy nagy részük nem friss gyümölcsből, hanem narancsolaj hígításával készült. Ez a gyakorlatban annyit jelentett - a kor logisztikai sajátosságainak okán -, hogy mire a fogyasztókhoz eljutott a narancslé, abból többnyire - nem túl gusztusos módon - kicsapódott az olaj, mely a cukros víz tetején úszkált. Ez a jelenség és az olaj fura íze vezetett ahhoz a téves nézethez, hogy az akkori gyümölcsleveket kátrányból állították elő (bár valójában a színezéshez használt festékek kátrányalapúak voltak, de ezeket a narancsleveknél nem használták). Ráadásul abban az időszakban az eltarthatóság is problémás tényező volt, mindössze 7-12 napig őrizték meg eredeti tulajdonságaikat.
Némi változás ugyan a későbbiekben történt, amikor a hatvanas évek elején, a Nagykőrösi Konzervgyárban üzembe helyezték az első speciális gyümölcsaprító malmot, de mivel a péppé zúzott gyümölcsöt így is sajtolták, az eredmény szinte ugyanaz maradt. Ekkorra - lopakodó ágon - már a jaffa narancs is megjelent Magyarországon, de az igazi átütő sikerre még várni kellett. A vásárlók folyamatosan reklamálták az összes lehetséges fórumon, hogy a hatvanas években a gyümölcslevek íze és színe hetente változott. Meglepő módon ezt a jelenséget az okozta, hogy az akkori levek igen magas százalékban tartalmaztak gyümölcsöt (vagy olajat). Az akkori italok ugyanis 33 százalék gyümölcsből, 66 százalék (!) cukorból és némi adalékanyagból álltak. Azonban - különösen az olyan igazi ritkaságnak számító finomságok, mint a narancs esetében - az alapanyag olyan volt, amilyet éppen sikerült beszerezni.
A Szobi Szörpgyár és a Jaffa szörp születése
Történt ugyanis, hogy 1962-ben a Magyar Népköztársaság kétoldalú áruszállítási kedvezményt kötött Izraellel, és ennek egyik folyományaként az egyedi narancsféleség is feltűnt hazánkban. Egy majdnem mag nélküli, könnyen hámozható, lédús fajtáról volt szó, amely akkor már a kontinens jelentős részén komoly népszerűségnek örvendett.1964-ben Szobon öt környékbeli termelőszövetkezet megalapította a Szobi gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemet, melynek célja részben helyi termékek, részben pedig a ZÖLDÉRT által importált gyümölcsök veszteségét csökkentő feldolgozása volt. Itt indult meg ennek az újdonságnak a gyártása: főzéses és a maga idejében modernnek számító technológiával kezdték ontani a szörpöket. Innentől kezdve sem olajkicsapódás, sem minőségi ingadozás nem állt fenn többé.Könnyebbséget jelentett, hogy szintén 1964-től kezdve már nem elsősorban a narancs érkezett az országba, hanem a könnyebben használható és kiegyensúlyozott minőségű sűrítmény. Ezt követően a sűrítményalapú gyártás más italgyártó cégeknél is elkezdődött, ami a hazai kiskereskedelemben akkoriban szinte beszerezhetetlen narancsot, pontosabban annak jellegzetes ízét, elérhető közelségbe hozta az átlagemberek számára is. Ez pedig egycsapásra elindította a jaffahisztériát az országban, ez lett a szocializmus egyik népszerű üdítőitala.
A Jaffa szörp marketingstratégiája és hatása a fogyasztásra
A számok nyelvén ez annyit tett, hogy a gyümölcslé- és szörpfogyasztás 1965 és 1968 között 37 százalékkal nőtt, miközben a narancsalapú italok részesedése 1,5 százalékról 60 százalékra ugrott (az összmennyiség közel negyede pedig jaffa volt).Egy további érdekes körülmény is közrejátszott a jaffa sikerében, noha elsőre inkább hátránynak tűnhet. Ezt a szörpöt ugyanis a piacra dobása után jó néhány évig csak 5 literes demizsonokban hozták forgalomba, míg a többi gyümölcslé, illetve szörp fél-egyliteres üvegekben vagy műanyagpalackokban volt kapható. Hogy ez miért alakult így, azt az idő homálya fedi, az azonban bizonyos, hogy aki ilyet vásárolt, az jó ideig nézegette otthon a konyhában az izraeli gyümölcs nevét (ráadásul a demizsonokon nem is szerepelt a „narancs” kifejezés, csupán a Jaffa szörp). Bár a boltok egy ideig - vásárlói nyomásra - kimérve is árusították az italt, a kormányzat ezt közegészségügyi okokra hivatkozva megtiltotta.Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy a demizson visszaváltható volt, így az 5 liter sűrítmény 22 forintba került, ami alig a kétszerese volt egy betétdíjas üvegbe csomagolt félliteres egyéb szörpének, ami nem csak a vásárlók, de a vendéglátóhelyek számára is igen vonzóvá tette az italt. Így az emberek a boltban és a kocsmákban, vendéglőkben is szembesültek azzal a ténnyel, hogy ha narancsszörpöt kérnek, akkor csak jaffát ajánlanak nekik, egy idő után pedig már nem is erőlködtek. A szó pedig a narancsszörp örök szinonimája maradt sokak számára.
A szocialista hiánygazdaság és a retró üdítők
A rendszerváltás előtt Magyarországon a mainál lényegesen szűkebb volt az üzletekben és a vendéglátásban kapható üdítők választéka. Ekkor váltak népszerűvé a különféle szörpök. Ebben az időszakban született meg a jaffa szörp is, amely létrejöttét jelentős részben a szocialista hiánygazdaságnak köszönhette. Ehhez az is hozzájárult, hogy narancsot (már magát a gyümölcsöt) akkoriban csak nagyon ritkán lehetett kapni. A jaffa hamar népszerű lett, ráadásul annyira beívódott a köztudatba, hogy több generáció számára a mai napig ez a szó a narancsszörp szinonimája.A szocializmus legnépszerűbb üdítői közé tartozott a Deit, a Márka, a Gyöngy, a Traubisoda, a Sztár és a Olympos. Ugyanakkor kevés volt közöttük az eredeti magyar termék, illetve márka, mert a Sztár szirupját például a Naarden cégtől kellett utánrendelni, az Olympos narancs- és citromlevek is csak a palackjaikba kerültek magyar földön, az Arany Gyömbérért pedig a Canada Drynak fizettek licencdíjat.Én a 80-as években voltam gyerek, szörnyű, hogy az akkor kedvencek (sőt, már a 90-es évekbeliek is…) retrónak számítanak… Egy részük kapható még ma is, persze némileg megújulva, akár külsőre, akár belsőre. Sport szelet. Ha látok ilyet, még mindig ezt a fajta csomagolásút veszem, ez finomabbnak tűnik, mint az újfajta. Téli fagyi. Limo. Golyórágó. Donald rágó. Húú, egyszer kaptunk egy 100 db-os dobozzal belőle! A robbanós cukor nekem nem annyira jött be, zizegett tőle az egész fejem. Frutti. Savanyú cukor. Így készült a pattogatott kukorica gázon. A Meggy Márka és a Traubi azóta is jó! A Sió nagyon finom volt! Szobi Szörp. Természetesen szifonos szódával az igazi! Bedecooooo! Miiiiiii? Máris kész a kakaó! És itt már a nyuszis Nesquik. Joghurthabból elég sok fogyott. Őszintén szólva erről csak felnőtt koromban hallottam, hogy létezett csokis sajt, azt hittem, csak szívatnak. Csokis, vaníliás és talán puncsos volt? Kis kakukktojás, de fogadjuk, hogy te is etted!
Jaffa szörp címke és a házi készítésű finomságok
A Jaffa szörp címkéje máig sokak emlékében él, hiszen a demizsonokon a „Jaffa szörp” felirat szerepelt, a „narancs” szó nélkül, ezáltal is erősítve a fajta nevének bevésődését a köztudatba. Amikor a napokban elkészültem az első idei házi finomságommal, a citromfűszörppel, megfogadtam, hogy idén mindent rendesen felcímkézek: mi van benne, mikor készült. Tavaly valahogy elmaradt, úgyhogy sokszor lehet találgatni, hogy vajon ez most mi is lehet? Szerettem volna valami egységes, szép és egyszerű megoldást. Mostanában kacérkodok a photoshoppal, így márcsak emiatt is jó feladatnak tűnt egy kis címke tervezés. Gondoltam feltöltöm ide a blogra is a végeredményt, hátha valakinek jól jön még rajtam kívül. 4 verziót készítettem: lekváros, befőttes, szörpös és egy összefoglaló "házi finomságok" elnevezésűt, amibe belefér minden más: csatnik, szószok, krémek, kutyafülék és társaik.
A Jaffa szörp mindig is slágertermék volt itthon, ami nem is csoda, mert a gyümölcs is sokunk kedvence. Az első és legfontosabb, hogy ehhez bio vagy kezeletlen narancsot kell venni, amit szerencsére most a szezonban sok üzlet tart. Nagyon lényeges, hogy nem elég a gombaölővel kezelt narancsokat alaposan átsikálni és utána abból főzni, mert a vegyszer nem csak a gyümölcs felületén van. Nem véletlenül írják rá a boltban, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas. 10 kg süti ízesítésére elég évközben. Különleges házi szörp, aminek ízét egész évben élvezhetjük. Az alaposan megmosott narancsok héját nagyon vékonyan egy zöldségpucolóval lehámozzuk. Igyekezzünk úgy haladni, hogy a fehér rész nélkül szedjük le. Válogassuk át és a fehér részeket vágjuk le róla. Így szórjuk egy 2 literes fazékba. A narancsok levét kifacsarjuk, 7 dl-t kell kapnunk, ha kevesebb, akkor pótoljuk ki vagy használjunk annyi cukrot és vizet, amennyi a narancslé lett. Felöntjük tiszta hideg vízzel úgy, hogy bőven ellepje és erős fokozaton felforraljuk. Forraljuk 5 percig, majd szűrjük le róla a vizet. Erre a kesernyés lére nem lesz szükségünk. A narancshéjhoz szórjuk a cukrot, a citromsavat és felöntjük a vízzel, és a narancsok, átszűrt kifacsart levével. Keverjük el és főzzük közepes erősségen, a forrástól számítva 20 percig. Levesszük, kihűtjük és 1 egész estét hagyjuk állni hűvös helyen, hogy még jobban aromatizálódjon. Ha szeretnénk fűszerekkel megbolondítani, pl, fahéjrúddal, szegfűszeggel, rozmaringgal akkor azt is most tegyük bele. Másnap átszűrjük egy tiszta edénybe. Ezeket a finom narancshéjakat is felhasználjuk. Ezért szűrtük le a narancslevet, hogy itt a célegyenesben fel tudjuk használni a héjakat is. Egy kis tálkába cukrot szórunk. A szárazra lecsöpögött héjakat belepakoljuk felváltva újabb cukor rétegekkel. A tetejére is szórjunk cukrot. Így hagyjuk pár napig szikkadni. Előkészítünk 1 literhez elegendő sterilizált, tiszta üvegeket. A leszűrt szörpöt 5 percig forraljuk. Szedjük egy kancsóba és egy tölcsér segítségével töltsük meg az üvegeket. Zárjuk le szorosan és mehetnek is a dunsztba. Először fejjel lefelé, hogy a forró folyadék a tetején rekedt levegőt és kupakot is sterilizálja. Majd 5 perc elteltével egy konyharuha segítségével fordítsuk át és így hagyjuk 2 nap alatt kihűlni. A kopogósra száradt narancshéjakat tárolhatjuk így is, de egy késes robotgép segítségével is finomra apríthatjuk. Először pulzálva, majd folyamatosan aprítva. Így felhasználhatjuk az összes sütibe és krémbe, italba ami narancshéjat ír.
A Jaffa szörp hatása a magyar kultúrára és nosztalgiára
Gyerekkorunkban elég volt csak meglátni a Jaffa szörpöt a boltok polcain, és máris beindult a nyálelválasztásunk. A Jaffa szörpöt a Szobinak köszönhetjük, annak a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemnek, amit 1964-ben Szobon alapítottak meg. A cél eredetileg az volt, hogy az üzem helyi és importált gyümölcsöket dolgozzon fel, ezzel is csökkentve a ZÖLDÉRT veszteségét. A tervet mondhatni túlteljesítették, mivel olyan kultikus retró italt hoztak létre, ami végigkísérte egész óvodás és diák éveinket.A Jaffa szörp nem csupán egy ital volt, hanem egy korszak szimbóluma, amely a szocialista hiánygazdaságban is elérhetővé tette a narancs ízét az átlagemberek számára. A "jaffa" szó a narancsszörp szinonimájává vált, és máig él a köztudatban, mint egy kellemes emlék a gyermekkorból.