A történelem szövevényes útjain járva gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek első ránézésre egymástól távolinak tűnnek, mégis meglepő módon összefonódnak, gazdagítva a kulturális örökségünket. Cikkünkben a magyar munkássakk mozgalom történetétől a Luca-napi néphiedelmeken és hagyományokon át egészen az édes sütemények, a habos torta és a „Babakonyha” világáig kalandozunk, bemutatva, hogyan kapcsolódnak össze ezek a látszólag különböző szálak egy komplex és izgalmas narratívává.
A szellemi fejlődés és közösségépítés eszköze: A munkássakk mozgalom
Az 1900-as évek elején a német munkásszervezetek sakk köröket szerveztek, részben a szabadidő hasznos és közös eltöltése érdekében, részben azért, hogy a szakszervezeti tagok tudatosságát, szellemi fejlődését játékos formában is elősegítsék. 1912-ben már meg is alakult ezekből a körökből a Német Munkás Sakkszövetség. Ez a kezdeményezés hamarosan áthágta az országhatárokat, és eljutott Magyarországra is.
A Magyar Munkás Sakk Kör születése és harcai
1921-ben létrehozták a Magyar Munkás Sakk Kört (MMSK), és rögtön a politikai csaták közepén találták magukat. A Kör működését és alapszabályait jóváhagyó belügyminiszteri engedélyt csak akkor adták volna meg, ha kihagyják a „munkás” szót az elnevezésből. Mivel erre nem voltak hajlandóak, viszont továbbra is tevékenykedtek, 1926-ban tiltott szervezkedés címén vádlottak padjára került az egész vezetőség. Pedig az MMSK volt a legbarátságosabb a munkássakk csapatok közül, nem volt olyan szigorú az osztályfegyelem, kisiparosok, polgári foglalkozásúak is csatlakozhattak. Sőt, amikor 1930-ban, a magyar munkássakk csapatok szövetségének létrehozásakor kitört a vita, akkor pont az MMSK vezetői érveltek az engedékenyebb, ám végül vesztes álláspont mellett, hogy ne csak szakszervezeti tagok, szervezett munkások vehessenek részt a versenyeiken. Addigra már kb. ötven munkás sakk kör jött létre az országban: szakmák és városrészek szerint csapata volt a könyvnyomdászoknak, a cukrászoknak, a hírlapterjesztőknek, a szállítómunkásoknak, a bőrösöknek, a grafikusoknak, az esztergályosoknak, a szabóknak. Utóbbiaknál játszott a fiatal Lilienthal Andor, akinek pályafutása is bizonyítja a mozgalom tehetséggondozó erejét.
A közösség ereje és a versenyzés
Bármennyire egyéni játék a sakk, a munkás sakk körökben a hangsúly a közösségépítésen volt. Az elméleti képzéstől a feladványfejtésen át a tanácskozási partikig mindent közösen csináltak. A versenyeknek is a legközösségibb változatára helyezték a hangsúlyt, a csapatküzdelmekre; tíz, húsz, sőt, időnként harminc táblánál ültek le egymással szemben a munkássakkozók. Látva, hogy ez a versenyforma milyen népszerű, a Magyar Sakkszövetség is elindította az országos csapatbajnokságot, amelyen a hagyományos, „polgári” és a munkásegyesületek közösen vehettek részt.
A Munkássakk folyóirat: A mozgalom hangja
A munkássakk világának kulturális csúcsterméke a nem túl fantáziadús, ám annál informatívabb című Munkássakk folyóirat volt, amely az 1932-es alapítástól egészen az 1939-es betiltásig működött. A lap a klasszikus sakksajtó funkciója mellett ideológiai vitáknak adott teret, eseményeket szervezett, fiatal tehetségeket támogatott, vagyis az egész munkássakk mozgalomnak fő szervezőjévé lépett elő.
Szovjet munkássakk és nemzetközi dilemmák
A szovjeteknek elég bonyolult kapcsolatuk volt a munkássakk mozgalommal. Egyrészt 1925-től a Szovjetunióban is robbanásszerű fejlődésnek indult a munkássakk. A leningrádi példán keresztül bemutatva: fél év alatt 200 egyesület alakult 7000 igazolt játékossal. És ez el is vezet a másrészhez. Ugyanis amikor a szovjet munkássakkozók krémje elért abba a korba, amikor már csak úgy lehetett tovább fejlődni, hogy a világ nagy sakkozóival összemérik erejüket, akkor a szovjet sakkszövetség vezetése habozás nélkül megvétózta a Nemzetközi Munkássakk Szövetségnek azt a döntését, hogy a munkássakkozók ne vegyenek részt burzsoá rendezvényeken, ne játsszanak polgári bajnokokkal.
Tehetségek a munkássakkban: Boros Sándor és Tipary Lajos
A munkássakk mozgalom számos kivételes tehetséget nevelt ki, akik nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sakkozásban is maradandót alkottak.
Boros Sándor: A feladványfejtő zseni
Az 1907-ben született Boros Sándor gyerekként kezdte a Magyar Munkás Sakk Körben - így aztán végig a „kis Boros” megszólítás dukált neki -, ott neveltek belőle erős versenyzőt és külföldön is jegyzett feladványszerzőt. 1927-ben bekerült az első nemzetközi szereplésén bemutatkozó munkásválogatottba, a berlini tornán a tíztáblás csapatversenyen fiatal korát meghazudtolva a negyedik táblán harcolt, a feladványfejtő versenyt nagynevű szovjet és német sakkozók előtt megnyerte. 1930-ban, mindössze 23 évesen megjelent feladványa az Evening Standard-ben, később német lapokban rendszeresen közölték, 1936-ban a Munkássakk feladványrovatának vezetője lett. A Magyar Sakkélet főszerkesztője, Tóth László 1941-ben egy külön kiadványt szentelt legjobb játszmáinak és feladványainak. Boros Sándor tragikus sorsa, hogy 1944-ben a nácik elhurcolták és megölték.
Boros Sándor játszma elemzés
Egy Boros Sándor játszma, mely a szicíliai védelem egyik gyakori állását mutatja be:
- e4 c5 2. Hf3 d6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 Hf6 5. Hc3 e6 6. Fe2 Fe7 7. O-O O-O 8. f4 a6 (A nyolcvanas években ez az állás ipari mennyiségben fordult elő, köszönhetően annak, hogy az 1985-ös Karpov-Kaszparov világbajnoki döntő kellően divatba hozta ezt a megnyitást. 9. Kh1 Vc7 10. a4 Hc6 11. Fe3 Be8 szólna tovább a döntetlenhangulatú alapnóta.) 9. Ff3 Hbd7 10. Kh1 Vc7 11. Ve1 Hc5 12. b3 Fd7 13. Fb2 Bac8 14. e5 He8 15. He4 Hxe4 16. Fxe4 g6 17. Bf3 Fc6 18. Hxc6 bxc6 19. Bh3 d5 20. Fd3 Va7 21. Ve2 Hc7 (Világos balra néz, a szélső gyalogot meg kell védeni, de igazából jobbra figyel, a királyszárnyi támadást készítette elő a vezérlépés is.) 22. f5 exf5 23. Fxf5 He6 24. Vg4 Vd7 25. Bf1 Kg7 26. 27.Bxh7+ Kxh7 28.
Tipary Lajos: A szívós munkássakkozó
Az 1911-ben született Tipary Lajos a Könyvkötő Munkások Sakk Körében kezdett el játszani. Tipikus munkássakkozónak mondhatjuk abból a szempontból, hogy elméleti felkészültségének korlátoltságát mérhetetlen szívóssággal kompenzálta. Összesen három megnyitásra szűkítette le a megnyitási repertoárját: a Caro-Kann, a skandináv és a szláv védelem érdekelte, ha tehette, világossal és sötéttel is ezekbe az irányokba terelte a partit. Viszont a középjátékot és különösen a végjátékot nagyon szerette, általában két királyig nyúzta a döntetleneket is. Ő nyerte az első, 1932-es egyéni munkás bajnokságot, a negyvenes években rendszeresen végzett a nemzeti bajnokságon dobogón, így nem meglepő módon a háború után a válogatottba is bekerült. Bár látása egyre romlott, szódásszifon szemüvegében egészen 1973-as haláláig minden évadban rendületlenül küzdött a csapatbajnokikon. A sakkon kívül minden más szellemi játék is érdekelte, nyaranta a Római-parton keveredett végtelen sakk-, bridzs- és rejtvényfejtő csatákba.
Tipary Lajos játszma elemzés
Egy Tipary Lajos játszma, mely a szláv védelem egyik variációját mutatja be:1.d4 d5 2. Hf3 c6 3. e3 Hf6 4. c4 e6 5. Hc3 Hbd7 6. Fd3 dxc4 7. Fxc4 b5 8. Fd3 a6 9. e4 c5 10. e5 cxd4 11. Hxb5 axb5 12. exf6 Vb6 13. fxg7 Fxg7 14. Ve2 Fb7 15. Fxb5 Vd6 (Van annak előnye is, ha valaki csak a (fél)szláv megnyitást szereti: abban nem tudják meglepni. Tipary máris összeszedett egy gyalogelőnyt.) 16. O-O O-O 17. Fd2 e5 18. Hg5 Hf6 19. Fd3 e4 20. Hxe4 Hxe4 21. Fxe4 Bfe8 22. f3 d3 23. Vd1 Bab8 24. Kh1 Fa6 (Szimagin tartja magát az elvhez, hogy a sakkot nem gyalogra, hanem mattra játsszák, de valahogy nem tűnik átütőnek a támadása, a gyalogok meg fogynak…) 25. 26.Ff4 Vxf4 (Nem volt muszáj ütni, 26. … Bb4 27. Va5 Vb6 28. Vf5 Vg6 után sem áll jól sötét, de legalább megmaradt volna a vezére.) 27. Fxh7+ Kxh7 28. Vxf4 Bxb2 29. Vxf7 Bc6 30. Bab1 Bxb1 31. Bxb1 d2 32. Vf5+ Bg6 33. h4 Kh6 34. Vf4+ Kh7 35. Vxd2 Fc8 36. Vd3 Kh6 37. Vd2+ Kh7 38.
Szedlacsek Lajos: A „szélhámos” mester
Méghogy a sakkozók unalmasak! Szedlacsek Lajos a legjobb ellenpélda, a róla szóló legendákból, sztorikból, bűnügyi újságcikkekből (!) egy igazán izgalmas életút rajzolódik ki. Az MMSK-ban tanult meg sakkozni, 1931-ben már arról írt a Népszava, hogy a Szabók Sakk Körében szimultánt ad a fiatal, 21 éves játékos, akinek pályafutását majd nyomon követik. Lindner László visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Ceylon kávéház volt a sakkvilág gyűjtőhelye, és annak bajnoka Szedlacsek. „Egyszer megjelent egy ismeretlen kibic a Városmajor padjainál, és minduntalan beleszólt a partikba, jobbára szamárságokat mondott. Ez persze bosszantott minket, és kihívtuk játszani. Az illető erre csak pénzben volt hajlandó. Noha ez nem volt szokás nálunk, ráálltunk. Először nyertünk kisebb összegeket, azután elkezdtünk veszíteni. A mérleg végül erősen negatív lett a magam és padtársaim számára. Észre kellett vennünk, hogy erős sakkozóval van dolgunk, s utóbb ki is derült, hogy ellenfelünk - aki persze egy idő után nem jelentkezett többé - nem volt más, mint Szedlacsek Lajos későbbi mester, a Ceylon egyik bajnoka. E kávéházban a trükkök egész tárházát alkalmazták, amelyeknek további sorolását mellőzöm.” (Milyen kár!) A háború utáni világot nehezen viselte, megélhetésre is nehezen futotta, így újból „trükkökhöz” folyamodott. Az 1948. Ahol feketén mérték a húst, rendőrnek adta ki magát, és menten megbírságolta a drágító henteseket. Az ilyen gyöngyélet természetesen előbb-utóbb sitibe vezet, Szedlacsek is rövid idő alatt a Markóban találta magát. Az újságíró a pere során beszámíthatatlannak mutatkozó Szedlacseket a sakkozásról is kérdezte, egy komoly irodalmi mű vázlata jelent meg a válaszban: „A cellatársaim nem tudnak vakon sakkozni. A poloskákat tanítottam hát meg, de mindig megvertem őket. Pedig amikor tudott és akart a sakkra koncentrálni, szép eredményeket ért el, 1955-ben például megnyerte a budapesti schnell bajnokságot az akkori magyar sakkozás elitje előtt. 1956 után Clevelandbe költözött, bekapcsolódott Ohio sakkéletébe: 1958-ban majdnem megnyerte a clevelandi egyéni bajnokságot, csak éppen egy magyar sakkozó, bizonyos Benkő Pál megelőzte. Az amerikai nyílt bajnokságon mindig elindult, a fiatal amerikai sakkozókat rendszeresen meglepte otthonról hozott kombinatív játékával.
Szedlacsek Lajos játszma elemzés
Egy Szedlacsek Lajos játszma, mely a királygyalog megnyitás egyik változatát mutatja be:1.d4 d5 2. Hf3 Ff5 3. c4 c6 4. Hc3 e6 5. g3 Hd7 6. Hd2 Hgf6 7. Fg2 Fe7 8. O-O c5 9. cxd5 cxd4 10. Hb5 Vb6 11. dxe6 Fxe6 12. a4 Bd8 13. Vc2 O-O 14. Hc4 Vc5 (Otteson túl pedánsan játszik: Minnesota ifjú bajnoka, aki az előző évben aratta élete legnagyobb győzelmét az akkor még gyerek, de már zseniális Bobby Fisher ellen, nem hajlandó szamárfület hajtogatni a tábla sarkára, pedig most az lett volna a jó megoldás. 14. … Fxc4 15. Vxc4 15. a6, és most nem mehet Hxd4 16. He5 miatt.) 15. b3 Hd5 16. Fa3 Hb4 17. Fxb4 Vxb4 18. Hxd4 Hc5 (Szedlacsek le is csapott a pontatlanságra, begyűjtötte a gyalogot.) 19. Hxe6 fxe6 20. Bab1 Ff6 21. Ff3 b5 22. axb5 Vxb5 23. b4 Hd7 24. Va2 Hb6 25. He3 Vd7 26. Fg4 (Hirtelen sötét e gyalogja és vele együtt az egész állás ramaty helyzetbe került.) 26. … Bde8 27. Bbd1 Vf7 28. Bd6 Kh8 29. 30. Bxe8 Vxe8 (Sötét még megpróbálkozik a lehetetlennel, ellentámadást indít az f gyalog és világos király állása ellen, de világos egy elegáns cserekényszerítéssel eloltja az ellentüzeket.) 31. Hf5 Fc3 32. Vxa7 Ve4 33. Vxb6 Vxg4 34. He3 Ve4 35. b5 Fd4 36. Vd6 Be8 37. Vc6 Ve5 38. Hf5 Fc5 39. e3 Be6 40. Vc8+ Be8 41. Vd7 Bf8 42. Hd4 Bf6 43. b6 h5 44. b7 h4 45. He6 (Persze, itt már minden nyert volna, de egy különösen szép lépéssel fejezi be Szedlacsek a partit.) 45. … Bxe6 46. b8V Vxb8 47.
A Római-part és a Károli Egyetem: Közösségi terek és szellemi élet
A beszélgetésekben felbukkanó Római-part és a Károli Gáspár Református Egyetem, bár teljesen más kontextusban, de mindkettő a közösségi élet és a szellemi fejlődés színtereként jelenik meg.
A Római-part hangulata és emlékei
A Római-part egy olyan hely, ahol a hömpölygő víz nyugalma, a kitűnő társaság, a vidám evezősök hada és a napsütötte, izmos lányok teremtenek egyedi hangulatot. De nemcsak a jelen örömei, hanem az emlékek és a helyi történelem is hozzátartoznak. Ahogy Tanárúr megjegyzi, „a haza elsősorban az a föld, az a város, az a folyópart, ahol élünk, házaival, fáival, embereivel, történelmével együtt.” A csónakházak emléke, a bérelhető kabinok iránti nosztalgia, a feszes fenekű evezőslányok korokon átívelő illata, az egykori vízparti parádék hangulata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokakat naponta ide vonz. Még a háború előtti malmokról is rémlett valami Tomi bácsiban, aki Verpelétről jár vissza hetenként a partra és a faházba.
A Károli Gáspár Református Egyetem: Oktatás, kultúra, közösség
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rádiója, a kultX, friss, trendi hangzással szól tovább. Reggel és napközben a hallgatók által készített érdekes, kulturális, tudományos vagy éppen könnyed rovatok hallhatók a kedvenc zenék mellett. Óránként továbbra is 3 perces hírekkel és időjárás-előrejelzéssel lehet találkozni, és este 7-kor hallhatók az egyetemisták által készített premier podcastok/műsorok. Az egyetem számos rendezvényt szervez, mint például a Károli Szabadegyetem, ahol Lázár János építési és közlekedési miniszter is vendég volt. Jótékonysági koncertet szerveztek a szíriai földrengés károsultjainak megsegítésére, és Gárdonyi Zsolt zeneszerző, orgonaművész, a KRE díszpolgára komponált zeneművet az egyetem alapításának 30. évfordulójára. A Ráday Felsőoktatási Diákotthon közössége keresztyén főiskolás/egyetemista fiatalokat vár a Ráday bálba. Az egyetem oktatási tevékenysége is kiemelkedő, több mint 2300-an kezdhetik meg a tanévet világi képzésben. Emellett továbbképzéseket is kínálnak, mint például a Spiritualitás és Misszió az Egyházban.
Közösségi programok és kihívások
A Károli Közösségi Napok (tavaszi tréninghét) is a közösségépítést szolgálja, nyitó istentisztelettel és változatos programokkal. Az egyetem vezetése figyelembe veszi a hallgatók igényeit, és ösztöndíjakat is biztosít. A koronavírus-járvány idején az egyetem online oktatásra állt át, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez. Sajnos, a Ráday Kollégiumban történt tűzeset is felidéződik, amelynek károsultjai javára jótékonysági előadásokat és koncerteket szerveztek.
A zarándoklat mint belső utazás
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának zarándokútja a Szentföldre mélyebb értelmet ad a közösség és a szellemi fejlődés fogalmának. Ahogy Bölcsföldi András, „Bölcs” professzor mondja: „A zarándoklat egyszerre külső és belső úton levést, úton járást jelent. Valahonnan elindulni, eltávolodni, valahová közeledni, találkozni, érintődni.” A zarándoklat nem csupán fizikai síkon, térben és időben történik, hanem belül, lélekben is. A résztvevők számára a Szentföld egy életre szóló hely lett, amely megváltoztatott, formálni kezdett, valami újat adott, és mégis elvett belőlük, megállított, ugyanakkor el is indított. A cél, hogy minden épületben, minden természeti jelenségben, minden élőlényben megláthassák Istent. „Ami látsz, azt bemutathatja egy fénykép. De amit megélsz, azt nem tudod megmutatni. Az tied marad és viszed magaddal.”
A Luca-nap misztériuma: Hagyományok, babonák és sütemények
A Luca-nap, december 13., a Gergely-féle naptárreform előtt (egészen 1582-ig) az év legsötétebb napja volt, a téli napforduló ideje. Így Lucával kezdődött az újra hosszabbodó nappalok, a növekvő fény időszaka. A naphoz számos legenda, hagyomány és babona kötődik, amelyek eltérő formában élnek tovább a különböző kultúrákban.
Szent Lucia legendája és kultusza
A legenda szerint Lucia (283 - 303 v. 304), a nemesi családból származó fiatal lány vérfolyásban szenvedő édesanyjával elzarándokolt Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy a szenttől kérjen gyógyulást anyjának. A csodálatos felépülés után Lucia szüzességi fogadalmat tett, anyja hozzájárulásával lemondta közelgő esküvőjét, és hozományát szétosztotta a szegények között. Kérője ezt képtelen volt elviselni, bosszúból a bíróság elé állíttatta, bűnösségének kimondása után pedig a legkülönfélébb kínzásoknak vetették alá. Végül bordélyházba akarták meggyalázni, ám Lucia testét még az ökörfogat sem tudta kimozdítani a helyéről. Mivel képtelenek voltak a leányt megbecsteleníteni, máglyára vetették, ám nem fogott rajta sem a tűz, sem a forró olaj, ezért karddal döfték át a torkát. Alakját Itáliában és a skandináv népek körében mai napig igen nagy tisztelet övezi, a vakok és gyengén látók mellett az utcalányok, a szüzek, a menyasszonyok és a torokfájósok is őt tekintik a védőszentjüknek.
Svéd Lucia-ünnep: Fény és sütemények
Bár Siracusában évről évre megrendezik a hagyományos Lucia-napi körmenetet, a legnagyobb kultusza mégsem szülőhazájában, hanem az északi Svédországban van. Állítólag viking hajósok - akik maguk is keresztények voltak - vitték el Skandináviába a fiatal, hitéért mártírhalált választó lány történetét. A hagyomány szerint ezen a napon - igaz, ma már nem az első kakasszóra - a család legidősebb lánygyermeke elsőként kel fel, és „Sankta Lucia” jelmezébe öltözik: fehér ruhát ölt magára, derekára piros szalagot köt, a fejére pedig egy égő gyertyákkal díszített zöld koszorút erősít. Miközben tradicionális Luca napi dalokat énekel, a ház lakóit kávéval és süteményekkel ébresztgeti. A Luca-napi ünnepségek részeként minden nagyobb város megválasztja a maga Luca-menyasszonyát, s a legszebbiküket Stockholmban jelképesen megkoronázzák. Az iskolák már a déli órákban bezárnak, este pedig - főleg a gyermekek részvételével - országszerte jelmezes, gyertyás felvonulást tartanak. A nagyobb áruházakat, bevásárlóközpontokat, idősotthonokat jelmezbe öltözött Lucák keresik fel, akik, miközben tradicionális dalokat énekelnek, kifejezetten erre a napra készített süteményeket - ún. Lussebullar-t - kínálnak.
Lussebullar recept
Luca napján nálunk pogácsát szokás sütni, a svédek viszont a Lussebullar nevű süteményt készítik erre az alkalomra. Ezt a sütit itt kizárólag Luca napjától sütik és eszik egészen újévig Svédországban.
Hozzávalók:
- 75 g olvasztott vaj
- 2 dl langyos tej
- 1 csipet sáfrány
- 25 g élesztő
- 50 dkg liszt
- 120 g cukor
- 1 tojás sárgája
- 1 csipet só
- 1 tojás a kenéshez
- Mazsola a díszítéshez
Elkészítés:A langyos tejben keverjük el a sáfrányt, majd az olvasztott vajat, végül az élesztőt. A dagasztógép üstjébe mérjük a lisztet, a sót és a cukrot, végül öntsük hozzá a nedves hozzávalókat is. Géppel vagy akár kézzel addig dagasszuk, míg a tészta elválik az edény falától. Ragacsos kissé, de ilyennek kell lennie. Borítsuk lisztezett felületre és vágjuk 4 részre a tésztát, majd azokat is 6-6 részre. A gombócokból sodorjunk 20 cm-es rudakat, majd mindkét oldalról tekerjük fel, de ellentétes irányba. Helyezzünk a csigák közepére egy-egy mazsolát. Sütőpapíros tepsin kelesszük ismét 30 percig. Ezután egy felvert tojással kenjük le. Előmelegített sütőben, 180 fokon süssük 10-12 percig, vagy amíg aranybarnára sül.
Luca-napi hiedelmek Magyarországon
Ám amíg az olaszoknál és a skandináv népek körében a gyógyító, ajándékozó Lúcia terjedt el, Közép-Európában - különösen nálunk és a szomszédos országokban - a negatív hasonmása, a sötét Luca, a boszorka alakja jelent meg a folklórban. Ezért van az, hogy Magyarországon e napot nem az ünnepségek jellemezték, hanem a pogány szokásokból táplálkozó babonás hiedelmek, tilalmak, jóslások és praktikák. Mivel a néphit szerint a december 13-i hosszú éjszaka kedvez a gonosz erők varázslatainak, praktikák egész sorát végezték el az emberek a távol tartásukra: fokhagymát tettek az ablakokba, a homlokukra fokhagymával keresztet rajzoltak, patkót helyeztek a küszöbökre, seprűt raktak keresztbe az ajtók elé.
A Luca széke és a boszorkányok
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása, melyet 9-féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. A hagyományos Luca széke 13 napig készült, mindennap kellett kicsit faragni rajta, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. Innen ered a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!” Segítségével a szék tulajdonosa megláthatta a falu boszorkányait az éjféli misén, akik mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viseltek a fején. Azonban, ha a boszorkányok is meglátták, és üldözőbe vették őt, menekülés közben mákot szétszórva a háta mögött, időben hazaért, hogy elégethesse a széket. Ott a boszorkány ereje megszűnt.
Luca-napi játék: A boszorkánylátás
A játék lényege: A lucaszékével kapcsolatos boszorkánylátás.Kellékek: szék, nagy fekete kendő, dió vagy mogyoróA játék menete: Elég nagy helyet biztosítunk a játékhoz. A gyermekekkel körben ülünk. Egy fiút székre állítunk, hátat fordítva a többieknek. Valamelyik lányra rátesszük a nagykendőt (ő lesz a boszorkány). Megkérdezzük a széken állótól: „Ignác, mit látsz?” Ő megfordul, és rámutat a kendős lányra: „Ott van a boszorkány.” Ezután leugrik a székről és szalad a boszorkány elől, de a földre - menekülés közben - diót, mogyorót szór, amit a boszorkánynak össze kell szedni.
Tilalmak és jóslások
A régi Luca-ünnep a női dologtiltó napok közé tartozott, tilos volt sütni, varrni, mosni. Nógrádban ezen a napon még kenyérsütés sem volt megengedett, nem fonhattak, sőt egynéhány helyen még a tollfosztás is tiltott volt (ez utóbbi azonban csak a Lucákra vonatkozott). Luca-napján az asszonyok tüzet sem rakhattak, ekkor ez a férfiak dolga volt.
Számos szerelmi jóslás is kötődött e naphoz. Szatmárban a lányok Luca-estéjén bal kézzel font fonalat kötöttek a derekukra, azt remélvén, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. Egy másik praktika szerint Luca napján a lányok 13 papírra 13 férfi nevét írták fel, majd miután a papírdarabokat gondosan összehajtogatták, mindennap eldobtak egyet belőlük. Amelyik név maradt utoljára, az lett a leendő férj neve. Egy másik praktikával a házasság idejét is megállapíthatták.
Időjóslásra a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek. A hagymakalendárium, amelyet Luca napján (néhol Szilveszter napján) készítettek el, ugyancsak jól ismert időjóslás volt. Egy nagy fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedve, kiválasztottak 12 szép gerezdet, melyek mindegyikére kis sót szórtak. A következő esztendő hónapjait jelképező hagymagerezdeket egy tálcán vagy tepsin az óév utolsó napjáig meleg helyre tették, majd naponta megnézték, melyiken olvadt el a só. Amelyiken először olvadt el a só, az a hónap esős lesz.
Édes ízek és gyermekálmok: A habos torta és a babakonyha
A Luca-napi sütemények, a svéd Lussebullar és a magyar pogácsa mellett az édes élvezetek világába kalauzol el bennünket a habos torta és a babakonyha is, amelyek a gyermekkor örömteli pillanatait idézik.
A sütemények vitája: Melyiket szeretik a gyerekek a legjobban?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű szép cukrászda. Hatalmas üvegkirakatában egymás mellett sorakoztak a sütemények. Torták, krémesek, fagyi kelyhek, és minyonok. Történt egyszer, hogy egy éjszaka, amikor a bolt bezárt, a sütemények összevesztek. Azon vitatkozott a kuglóf, a fagyi és a csoki torta, hogy melyiküket szeretik jobban a gyerekek. A kuglóf azt mondta: „Engem szeretnek a legjobban, mert kakaóval szoktak reggelire kérni, sőt néha még meg is vajaznak.” „Nem igaz! Engem szeretnek a legjobban - mondta a fagyi. - Kérdezd csak meg, nincs olyan gyerek, aki ne szeretné a fagylaltot.” - „És velem mi van - kiáltott fel a csoki torta - hiszen születésnapjukra, mindig tortát kapnak a gyerekek.” Sehogyan sem tudtak megegyezni és úgy összevesztek, hogy hátat is fordítottak egymásnak. A piskótatekercs és a dobos torta csak nevetett rajtuk. Nem értették, hogy lehetnek ennyire buták. Ők jól tudták, hogy a süteményeknek nem kell félniük semmitől, bízhatnak a gyerekekben. És eljött a reggel. Kinyitott a bolt és belépett három kisfiú. - Látod, felesleges volt veszekedniük! Mert minden gyereknek más édesség a kedvence… és egyébként is a gyerekek általában, minden édességet szeretnek.
Habos torta: Ünnepi desszert
Habár a fenti mese gyermekeknek szól, ez a torta elsősorban a férjem kedvence, amit korábban már készítettem, csak nem tortaformában. Így ünnepélyesebb szerintem.
Habos torta receptje
Hozzávalók:
- 6 tojás
- 6 evőkanál cukor
- 6 evőkanál liszt
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 csomag sütőpor
Krémhez:
- 1 liter tej
- 2 csomag vaníliás pudingpor
- 20 dkg cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
Elkészítés:A tojásfehérjét kemény habbá verjük. Fokozatosan hozzáadjuk a cukrot, majd a tojássárgáját. Végül óvatosan beleforgatjuk a lisztet, a vaníliás cukrot és a sütőport. Egy tortaformát kibélelünk sütőpapírral, és beleöntjük a tésztát. Előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 30-35 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.
A krémhez összekeverjük a tejet a pudingporral, állandó keverés mellett felfőzzük, befejezés előtt hozzátesszük a vaníliás cukrot és a cukrot. Fogyasztás előtt egy nappal érdemes elkészíteni, valamint a hűtőből kivéve, hidegen tálalni.
A babakonyha és a gyermeki fantázia
A „jól felszerelt babakonyha, miben sült habos torta” kifejezés a gyermeki játékvilágba kalauzol el minket, ahol a fantázia határtalan. A babakonyha nem csupán egy játékszer, hanem egy olyan mikrokozmosz, ahol a gyerekek utánozhatják a felnőttek világát, szerepjátékokat játszhatnak, és kreativitásukat kibontakoztathatják. A habos torta sütése ebben a környezetben a gondoskodás, az ünnep és az örömteli alkotás szimbóluma. Evka mama, a történet hőse, „acélgyári lány volt”. A munkások számára felépített bérházak sorakoztak. Sportpályájuk, ligetük, dalárdájuk, zenekaruk és olvasókörük volt. A kaszt csúcsán álló legfelsőbb kaszt tagjai sajátos öntudattal rendelkeztek. Evka mama még sajátosabbal. A lakásuk a borospincék fölött volt. Ahogy „ő” írja: „Nekem volt teddy macim, csipkeruhás porcelánbabám, díszes babakocsim volt. Kiegészítőül igazgyöngy fülbevalót és arany karórát viseltem. Lakk volt a nevem.” Ez a leírás egy olyan világot tár fel, ahol a babák nemcsak játékok, hanem a státusz és az álmok kifejezői is.
A természet rejtett csodái és az emberi érzelmek
A beszélgetésekben felbukkanó állatvilág, különösen a hüllők könnyei és a rovarok táplálkozási szokásai, elvezetnek minket a természet rejtett csodáihoz, miközben az emberi érzelmek, mint a sírás és a nevetés, is szóba kerülnek.
A könnyek titkai: Hüllők és pillangók
„A hüllők nem sírnak, nem is tudnak.” - mondja valaki a beszélgetésben. „Ha túl sok könnye lesz egy kígyónak, akkor megbetegszik a szeme.” De vajon miért isszák meg a teknősök a könnyüket, vagy a pillangók a krokodilkönnyeket? „Azt mondja, a teknősök szemét piszkálják szerencsétleneket. Mert az van a könnyükben, nátrium. Só.” Az ecuadori tévések vagy kutatók fedezték fel ezt a jelenséget, kamerákkal megfigyelve a pillangókat, amint a teknős fejére szállnak, és szívogatják, amit azok kisírnak. A helikonlepkék családjába tartozó júliapillangók különösen kedvelik a könnyeket. „Ez érdekes, maximum ha emiatt nem vesznek észre valami támadót.” - jegyzi meg valaki. „Ki támad meg egy krokodilt? Egy másik krokodil? Amikor issza épp valamelyik lepke, nem?”
A vízilovak és a verejték
A vízilovak és a verejték témája is felmerül: „Az a sebből eszik. De miért tűri ezt a víziló? Mert az a sebből eszik, és meg jó izgató lehet. Én szeretem, ha viszketek. És ha megvakarod. Vagy valaki megvakarja. Így lehet a víziló is.” A természetfilmek és a Youtube videók rávilágítanak arra, hogy a természet tele van meglepő és néha bizarr jelenségekkel.
Az emberi érzelmek és a sírás
A beszélgetés során a sírás is szóba kerül, mint emberi érzelem. „Miért sírnék? Csak piros a szemem a monitortól, meg az allergiám is előjött, attól lehet piros. Öt éve tudod, ne mondd, hogy nem tudod.” A sírás, az allergia, a nemalvás mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az ember közérzetét és megjelenését.
Az örökéletű medúzák
A természetfilmes témák között felbukkan az örökéletű medúzafaj is, amely lecseréli a sejtjeit, és megfiatalítja magát. „Elvileg örökké élnek, szóval nem kizárt, hogy vannak több millió éves medúzák. Sosem halnak meg. Pedig szex után általában elpusztulnak. Ez nem, ez nem is öregszik, ez fiatalodik.”
Emlékek, versek és a történelem tanítása
A személyes emlékek, a versek és a történelem tanítása egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a világot és önmagunkat.
Egy nagymama emlékei
Evka mama története egy letűnt korba kalauzol el bennünket, ahol a bérházakban élő munkások sajátos öntudattal rendelkeztek. Az ő emlékei, a teddy maci, a porcelánbaba, a díszes babakocsi, a lakk névre keresztelt baba mind a gyermekkor ártatlanságát és a vágyakozást fejezik ki. De az emlékek nemcsak szépek, hanem fájdalmasak is lehetnek, mint a gyermekbénulás és a magány. „Eleinte tüntetőleg vizeltem be. Délutánonként a játsziról, soha nem hazudtam, csak egyszer a suliban. A szekrényajtót és nekimentem éjszaka.” Ezek a mondatok a gyermeki lélek sérülékenységét és a felnőttek világának kihívásait mutatják be.
A történelem tanítása: Honnan kezdjük?
A történelem tanításáról szóló beszélgetés rávilágít arra, hogy a múlt értelmezése összetett és szubjektív. „Honnan számítjuk? A világ kezdetétől? Az ember megjelenésétől? Az ókori társadalmaktól?” A válasz: „Ma. Kenderesen. Vitéz nagybányai Horthy Miklós.” Ez a válasz ironikus és provokatív, hiszen a történelem nem egyetlen pontból indul, hanem folyamatosan alakul és értelmeződik.
Az ír történelem tragikus időszaka
Írország történelmében a 17. század tragikus időszak volt. I. Cromwell uralma idején „ott jó földeket a katolikus őslakosság rovására” koboztak el. Ezt követte, melynek nyomán az ellenfelét, II. (penal laws) léptek életbe. A 18. hihetetlenül mély ellentétek világát mutatta. vált, politikai intézményeinek önállósága megszűnt. nyelven születő, anglo-írnek nevezett irodalom a 17. század elejétől egyre meghatározóbb része lett az ír kultúrának. születő ír irodalomra és szerzőire vonatkozik.1 Egészen a 19. protestáns írók alkották, akiknek felmenői Angliából származtak. természetesen angolul író katolikus szerzők is, számuk a 19. század huszasharmincas éveiben kezdett markánsabban emelkedni. gyarmati irodalom másságát. kapcsolata gyarmati körülmények között. Ez a rövid áttekintés rávilágít arra, hogy a történelem tele van konfliktusokkal, elnyomással és identitáskereséssel.
Epilógus: A kulturális örökség gazdagsága
A cikkben bemutatott különböző témák - a munkássakk, a Luca-napi hagyományok, az édes sütemények, a személyes emlékek és a történelem tanítása - mindannyian hozzájárulnak egy gazdag és sokszínű kulturális örökség kialakításához. Ezek a szálak összefonódva egy olyan képet rajzolnak elénk, amelyben a közösség ereje, a szellemi fejlődés, a hagyományok ápolása és a személyes történetek egyaránt fontos szerepet játszanak.
tags: #jol #felszerelt #babakonyha #miben #sult #habos