A kert kialakítása során a növények kiválasztása nem csupán esztétikai döntés, hanem mélyreható biológiai és ökológiai folyamatok összehangolása is. Legyen szó egy szín szerinti összeállításról, mint például a nyugalom és bölcsesség színének tartott kék árnyalatok alkalmazása, vagy a konyhakerti növények tudatos társításáról, a cél minden esetben a harmónia megteremtése.
A kék virágok misztériuma és tudományos háttere
Környezetünket növényekkel berendezni sokféleképpen lehet. Az egyik ilyen, talán ritkábban alkalmazott szempont a szín szerinti növényösszeállítások alkalmazása. Gondoljunk a görög tengerpartok kék-fehérre festett házaira! A természet pompáját élteti. A hűség és a boldogság színe, lelkünket nyugalommal árasztja el. A misztikában a Vízöntő-korszakának, a bölcsességnek, az igazságnak és a férfiasságnak is a színe ősidők óta. Címerekben és zászlókon is gyakorta szerepel. Érdekes, hogy a növényvilágban viszonylag ritka, sőt sok növénynemzetség esetében hiányzik is a színskálából.
A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában. A Bayreuth-i Egyetem vezetésével végzett tanulmány eredményeit a Frontiers in Plant Science című folyóiratban publikálták. A kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.
A virágtulajdonságok egyik legnagyobb adatbázisának számító TRY Plant Trait Database-ből származó információk elemzésével a kutatók arra jutottak, hogy azon növényfajok közül, amelyeknek a beporzását döntően a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem - olvasható az egyetem közleményében. Ezzel szemben a döntően rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek. "Ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán" - mondta Anke Jentsch, az egyetem professzora.
Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat. "A méhek tehát a többi beporzócsoporthoz és az emberhez képest is másként látják a virágos növények színeit. Különösen vonzódnak a kék virágokhoz" - magyarázta Jentsch.
Néhány magashegyi területen, például az Alpokban vagy a Himalájában az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.
Tervezés és térhasználat az ágyásokban
Az ágyás első sorába az alacsonyabb növényeket ültessük, majd fokozatosan haladjunk hátrafelé az egyre magasabb növényekkel. Az alacsonyabb kék virágok közül a Campanula persicifolia - harangvirág, Ceratostigma Plumbaginoides - kékgyökér. Mögé ültessünk íriszt, kék hortenziát. A nőszirom talán a legjellegzetesebb kék árnyalatú növény a kertben, igaz, nem ez az egyetlen szín, amiben megtalálhatjuk. Viszonylag egyszerű vele bánni, és gyönyörű éke lehet a kertnek, balkonnak. A hortenzia nem szereti a közvetlen napot, valamint nehezen tűri a magas hőmérsékletet is.
A kék hajnalka kitűnő választás pergolák felfuttatására. Nevét onnan kapta, hogy hajnalban bontják virágaikat, de délre már be is csukja őket, mert a déli napsütést nem szereti. A hagym