Keszthely és Fenékpuszta között egy lenyűgöző feketefenyő-fasor húzódik, amely nem csupán egy út, hanem egy történelemmel, legendákkal és természeti értékekkel átszőtt, egyedülálló látványosság. Ez a 7 kilométer hosszú „allé”, melyet az 1880-as években telepíttetett Festetics Tasziló gróf (1850-1933), a család keszthelyi kastélyát és fenékpusztai uradalmát kötötte össze. Napjainkban ugyan néhol már foghíjas a fasor, ennek ellenére érdemes meglátogatni, ha a környéken járunk, vagy az Országos Kéktúra Hévíz-Keszthely szakaszán túrázunk.
A Fenyves Allé Keletkezésének Titkai és Legendái
A fasor eredete több elméletet is táplál. Az egyik legismertebb legenda szerint a család a gróf angol származású felesége, Mary Hamilton kedvéért kezdett a fasor telepítésébe, akinek kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a (lovas)kocsizás. A 900 csemetét a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpusztai birtok közötti út mentén ültették el, hogy az asszony ezen keresztül kocsikázhasson ki a kastélyból. A feketefenyő idős korára ernyő formájúra változtatja meg lombkoronáját, így toszkán hatást tükröz, ami nagy kedvence volt Festetics Taszilónak és skót feleségének.
Egy másik elmélet szerint a gróf nem kedvelte a kastély főbejáratától elérhető, a város főutcáján és főterén keresztülvágó főutat, amelyet a keszthelyiek Kossuth Lajos utcának neveztek. Egyes források arra hivatkoznak, hogy a gróf még a lábát sem tette erre a főútra, nem volt hajlandó egy császárellenes forradalmárról elnevezett úton kimenni a fenékpusztai méneshez, ezért inkább egy másik utat alakított ki a családja számára. Ez a kerülőútvonal, a kíváncsi szemektől távolabb, mégis impozáns környezetben biztosította a fenékpusztai híd és a majorságok elérését.
A Fenyőfák Védelme és Változások az Évek Során
A fenyők védelmére gyorsnövésű fajokat, mint a nyír és a nyár, ültettek. A fenyők közt jegenyék is álltak, amiket az 1934-ben megnyitott Halászcsárda építéséhez vágtak ki. A mára már védett fasor 6 km hosszú, 95%-át a feketefenyő alkotja, de erdei fenyők, vadgesztenyék, vadkörték és egy öreg tölgy is színesítik. A feketefenyőnek 50-60 év a vágásérett kora. A 120 éves keszthelyi allén kívül ennél idősebb feketefenyő sor, illetve egyed nem található az országban.
Fedezzük Fel a Fenyves Allét!
Hévíz felől, az erdőből kibukkanva, érdemes eredeti útvonalunktól kis kitérővel a dél felé vezető kerékpárúton indulni, ahol néhány perc múlva már látni fogjuk a Keszthely határán kezdődő fasor első terebélyes feketefenyőit. Az allé Keszthely felőli vége a Szendreytelep, régi istállók és romos épületek közelében található. Ennek a helynek a koordinátái: 46.765148, 17.224270 (Google Térkép).
A „feneki híd” 1839-es elkészülése előtt csak komppal volt lehetséges átkelni a Balaton déli partjára, hiszen ekkor még a Kis-Balatonnal egy egységet képeztek. A szárazföldön dél és kelet felől csak több órás kerülővel lehetett elérni Fenékpusztát, Keszthelyet és a Bécsbe vezető országutat. A 75-ös úttól Fenékpusztáig tartó allén ma nordic walking útvonal halad keresztül, nagyon kedvelt terep a futók, lovasok és kerékpárosok körében, de egy romantikus sétára is ideális helyszín. Az út elhalad a Szendrey Júlia emlékház mellett.
A kettős feketefenyő fasor nemcsak Keszthely, hanem egész Magyarország egyedülálló természeti és kulturális értéke. Meglátogatását a keszthelyi oldalon korán reggel vagy napnyugta előtt ajánljuk, de egy fél napos program keretében érdemes végig is sétálni rajta, és megismerkedni mind a Festeticsek tevékenységével, mind Fenékpuszta több mint kétezer éves történelmével.
Keszthely Fenyves fasor
Fenékpuszta: A Történelmi Múlt és a Jövőbeli Lehetőségek
A 20 hektáros fenékpusztai birtokon a bécsi udvar spanyol lovasiskolája, később pedig a Festetics család Európa-hírű ménese működött. A főépületben a család vendégeit szállásolták el. A kommunizmusban kendergyár, majd lenüzem és termelőszövetkezet működött itt.
Fenékpuszta már római kor előtt település, rév és kereskedelmi csomópont volt. A rómaiak a dunai birodalmi limes egyik utánpótlási bázisaként 15 hektáros kiterjedésű erődöt hoztak itt létre Valcum néven. Az erőd vastag falakkal és 44 toronnyal rendelkezett, területén raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek mellett bazilika is helyet kapott. A birodalom bukása után a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került a terület, azonban fennmaradt itt egy „római” közösség, mely megőrizte korai keresztény kultúráját és kapcsolatait. Őszintén reméljük, hogy a felújítandó birtok látnivalóin túl egyszer sikerül méltó módon a nagyközönség elé tárni a római erőd történetét, épületeit és kincseit is. Jelenleg 0 információ érhető el itt a helyszínen a kétezer éves múltról.
2020-ban elkezdődött az elhanyagolt épületegyüttes felújítása, a Fenyves Alléval együtt fontos idegenforgalmi attrakciót és rendezvényhelyszínt fognak alkotni.
A Festetics-kastély Keszthelyen: Egy Főúri Élet Központja
A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az egyemeletes, 34 helyiséges barokk kastélyt a 18. és 19. században többször átépítették, bővítették.
Parkja természetvédelmi terület. Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Több százéves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok, kerti tó és az oroszlános kút építménye gazdagítja.
Kiállítások és Látnivalók a Kastélyban:
Főúri Enteriőrkiállítás: A kastély több mint húsz termét magába foglaló enteriőrkiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18-19. századi főúri életformát tárják a látogatók elé. A Festetics család által 1745 és 1887 között több építési periódusban emelt kastély épületének és egykori berendezési tárgyainak bemutatása azért lehetséges, mert a többi magyar kastélyhoz viszonyítva mindezek nagymértékben eredeti formájukban maradtak fenn.
Hintókiállítás: A hintókiállítás a 18-19. század főúri életformájához kapcsolódó lóvontatású járművek világába kalauzolja a látogatókat. A kocsik, hintók és lovas szánok mellett a kiállítás anyagát színesítik a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások is.
Vadászati Kiállítás: A vadászati kiállítás öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.
Történelmi Modellvasút-kiállítás: A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19-21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.
Főúri Utazások, Úti Kalandok Kiállítás: A Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi közlekedésének történetét tárja a látogatók elé. Bemutatja a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat.
Madárpark: A kastély madárparkja 2016-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol a világ minden pontjáról, a legkülönbözőbb élőhelyekről mutatnak be színpompás tollasokat.
A Történelmi Játszóház - A Fejőház Új Élete
2023 decemberében nyitotta meg kapuit az a történelmi játszóház, amelyet az egykori Festetics-uradalom fejőházában alakítottak ki, Európai Uniós támogatásnak köszönhetően. A Bécsi kapu utcában lévő épület nemcsak a történelem őrzője, hanem valódi élménypark is, modern és izgalmas játékokkal. Jól példázza az, hogyan válik a múlt értéke a ma kincsévé.
A déli szárnyban két terem ad otthont a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, ahová az óvodás, iskolás csoportokat várják. Három helyiségben látható az „Ilyenek a tehenek” című kiállítás, itt a szarvasmarhákról, illetve a tejről és a tejtermékekről kaphatnak a gyerekek ismereteket, játékos formában. A fő attrakció a 202 négyzetméteres játszóház, amely a Festetics-történelmet idézi meg, külön fiúknak és lányoknak szánt szobákkal. A főúri család hajóépítő múltjára utal a játszóházban elhelyezett hajó, csúszdával, mászókával és rajzasztallal.
A Fejőház Története:
A kastély ma leginkább Fejőház néven ismert tehénistállója Festetics II. Tasziló idején épült, 1889-ben. A Fejőház a parknak a kastélytól legtávolabb eső sarkában épült fel, telke a parkon kívül áll. Az eredeti tervrajzok szerint 24 fejőstehén, 10 egyéves borjú és 11 szopós borjú elhelyezésére tervezték. Az istállókat gazdasági helyiségek egészítették ki: takarmánykamra, tejkamra és hűtőkamra, valamint konyha és cselédszobák vették körül. A birtokon éltek a fejőlányok, akik különböző tejtermékeket is készítettek, amelyeket a Festeticsek konyhája használt fel. A történelmi emlékek szerint ide Mary Hamilton is gyakran kijárt kóstolni, a gyerekekkel együtt. Az épület bejárata egy szalonba vezetett, amelyet egy zsiliphelyiség választott el az istállóktól, biztosítva a szagmentességet. Az alaprajzon a „grófné szalonjaként” megnevezett szoba mutatja, hogy a Fejőháznak nemcsak gazdasági szerepe volt, hanem reprezentációs célokat is szolgált: díszes kivitelű kerti pavilonként pihenőhelyet nyújtott a parkban sétálók számára. Ezzel a keszthelyi Schweizerei („svájczi tehén-istálló”) a tájkertekre jellemző idealizált majorságok sorába illeszkedik, és a dégi Festetics-ág megbízásából felépített Hollandi-házzal együtt a műfaj legfontosabb fennmaradt magyarországi képviselője.
Keszthely Fásítási Projektjei: A Fasorok Városa
Folytatódik a faültetés a Keszthely - A fasorok városa projekt keretein belül. A Fő téren elültetett 16 csemete után a már meglévő fasorok hiányzó darabjait pótolják, ezt követően kezdődik az új fasorok létesítése. A csemeték kiválasztásánál kiemelt figyelmet fordítanak azok környezettűrő képességére. Mecseki kőrist ültettek a VÜZ Kft. munkatársai a sétálóutcán. Ez a fafajta évtizedek óta ad árnyékot a városnak ezen a részén, most a fasorból hiányzó két növényt pótolták a szakemberek. Keszthely önkormányzatának kiemelten fontos a faültetés, az elmúlt két évben előre meghatározott koncepció szerint történtek a telepítések.
„Először a szakmai javaslata a VÜZ-nek az volt, hogy a hiányzó fákat ülteti el a fasoroknál. Tehát ezért vagyunk itt a sétálóutcán, a sétálóutcán is van hely, ahová be kell ültetni a hiányzó fákat. A leglátványosabb majd az lesz, amikor a Balatoni Múzeum környékén 50 darab új gesztenyefa lesz elültetve. Azt gondolom, hogy a keszthelyiek egyik kedvenc fája az ilyen fatípus, és ez egy nagy előrelépés lesz.” - nyilatkozta a Keszthelyi TV-nek egy szakember.
Az idei évben pótolták többek között a Georgikon utcában lévő fasort, a strandokon pedig összesen 65 fát ültettek el. A Schwartz lakótelepen teljesen új fatelepítést hajtottak végre. Városszerte főként hárs kerül a földbe, hiszen ebből van a legtöbb, de oszlopos tölgyet és vadgesztenyét is ültetnek. Ez utóbbiból telepítik a legnagyobb számú csemetét. „Nagyon fontos tudni, hogy komoly munka előzi meg ezeket az ültetéseket. Tehát először megtörténik a csemetéknek a pontos kijelölése, tehát hogy hova ültetjük el ezeket a csemetéket. Utána az ültetőgödörnek a kialakítása, itt már alapból arra kell figyelni, hogy a talaj alkalmas-e arra, hogy ide beültethessük az új csemetét.” - tette hozzá egy helyi szakember.
Országos Településfásítási Program: Zöldebb Közösségek Magyarországon
Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására. Az Országos Településfásítási Program idei kiírásán 450 község igényelt fát. Országszerte 10 ezer darab fával gazdagodnak a közterületek. Az önkormányzatok ingyen kapják a fákat. A program nem csak a környezetért tesz, szemléletformáló és közösségépítő hatása is van.
18 darab platánfát és 12 darab szivarfát ültettek 2021-ben a balatongyöröki Balaton utcai parkolónál. Az Országos Településfásítási Program keretében kapták a sorfákat. Idén is sikeresen igényeltek. A 30 darab hársfát itt, az újonnan leaszfaltozott Szilváskerti utcában fogják elültetni. Őszi szállítással igényelték a fákat, amiket várhatóan október, november környékén kapnak meg a Kiskunságról. „Nekünk már csak az ültetést kell biztosítani, illetve szakszerű segítséget kapunk az Országos Erdészeti Egyesülettől. A Településfásítási Program előnye, hogy nincs pénzügyi mozgás, így csökkennek az adminisztrációs terhek. Most fut a program harmadik üteme.” - mondta Hársfalvi Ákos a Keszthelyi TV-nek.
A 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi községek igényelhettek minimum 10, maximum 30 darab sorfát. A Program kiemelkedő környezeti hasznosságán túl szemléletformáló és közösségi élménnyel gazdagítja a települések lakóit. „A program előző két üteme során is, 2020 óta már több mint 1300 település válhatott zöldebbé és 36 ezer darab sorfát ültethettek el. Ha ez most kiegészül az idei igénylőkkel, akkor már több mint 46 ezer darab belterületi sorfa kerül elültetésre, közel 1800 településen.”
A Településfásítási Program nem csupán sorfákat biztosít a magyar kistelepülések számára, hanem egy komplex fásítási csomagot is, ingyenesen. A 2-5 méter magas fákat támasztókaróval, törzsvédő hálóval, valamint takarómulccsal együtt kapják meg az igénylők. 13 fafaj közül lehetett most választani.
A Festetics Család és Mary Hamilton: Egy Szerelmi Házasság Története
„Nem tündérmese, hanem a valóság, hogy Festetics II. Tasziló és Lady Mary Hamilton boldog szerelmi házasságban éltek.” - hangzik el a helyi legendákban. Házasságkötésük körül több pletyka is keringett, az egyik ezek közül az volt, hogy Tasziló kártyán nyerte el feleségét a monacói hercegtől.
A skót hercegnő, Lady Mary Hamilton életének első szakasza bővelkedett a drámai fordulatokban. Bár végzetesen beleszeretett a kor egyik legnagyobb földesurába, Festetics II. Taszilóba, a dúsgazdag magyarnak esélye sem volt a másik kérővel szemben. A lányt 1869. szeptember 21-én Monacóban férjhez adták I. Albert monacói herceghez. A házasság nem volt boldog, a feleség néhány hónappal az esküvő után Baden-Badenbe költözött. Itt hozta világra 1870-ben fiát, akit apja tíz éves koráig nem is látott, de később II. Lajos néven Monaco uralkodó hercege lett.
A budapesti Festetics-palota kápolnájában 1880. június 2-án kötöttek házasságot Festetics II. Taszilóval, az esküvőn csak a két család legszűkebb környezete vett részt. A 42 évig tartó szerelmi házasság során négy gyermekük született. A keszthelyi Fenyves Allé a kettejük közötti mély kötelék és a gróf felesége iránti tisztelet egyik legszebb élő emléke.
Jelenlét a Felzárkózó Településeken: Társadalmi Fejlesztési Programok
Az EFOP Plusz-7.1.1-24-2024-0002, Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztési program, amely átfogóan segíti Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek és településeinek felzárkózását. Ez nem csupán szociális vagy gazdasági kérdés, hanem mindenkit érintő össztársadalmi ügy, amelynek eredménye hatással van az ország jövőjére.
A sport a Jelenlét programban a szociális munka eleme. A felzárkózó településeken dolgozó edzők munkája nem a bemelegítéssel kezdődik, hanem már jóval előbb. A Jelenlét célja, hogy újraépítse a közösséget, kiutat mutasson nyomorból, és a legszegényebbek is hozzájussanak olyan közösségi, szociális, oktatási, egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra. Példaként említhető a monori telep közepén adott első koncert, ahol a gyerekek két hét után négy-öt egyszerű dalt játszottak el a járókelőknek, vagy az informatika tehetségek képzése a BHIM RAO Egyesülettel együttműködve a szervezet szendrőládi Jelenlét Pontján a Deutsche Telekom IT Solutions által. Ezek a kezdeményezések mind a közösségek megerősítését és a jövő építését szolgálják.