Kevesebb ételtől teli a hasam: Okok és megoldások

A haspuffadás, vagyis a hasi diszkomfort és teltségérzet, amelyet gyakran gázképződés kísér, sok ember életét megkeseríti. Bár önmagában általában nem súlyos tünetről van szó, a mindennapi életben komoly kellemetlenségeket okozhat. A puffadás okai változatosak lehetnek, az életmódbeli tényezők mellett bizonyos betegségek is közre játszhatnak a megjelenésében. Fontos, hogy ne vegyük természetesnek, és ne törődjünk bele, ha már hosszabb ideje szenvedünk tőle, hiszen számos esetben van mód a panaszok enyhítésére vagy megszüntetésére.

A puffadás tünetei és formái

A puffadás többféleképpen jelentkezhet, de vannak általánosnak számító tünetei. Az érintettek gyakran tapasztalhatnak feszülő érzést a has környékén, amit általában kellemetlen teltségérzet kísér. Ezekkel a legtöbbször együtt járnak az alhasi régióban jelentkező fájdalmak, görcsök is. Általában zavarba ejtő szelesedés, illetve gyakori böfögés is jelentkezik ilyen esetben, ami a gyomor-bél traktusban felhalmozódó gázok miatt történik. A kifejezett felfúvódás az alábbi tünetekkel jellemezhető: gyakori szellentés; fájdalom, morajlás, puffadásérzés a hasban; hangos, büdös bélgáz; görcsös hasi fájdalom.

A haspuffadás két fő csoportját különböztethetjük meg: elsőként, amikor valós gázképződés miatt jelentkezik a panasz, másodsorban amikor normális bélgázmennyiség mellett jelentkezik hasi feszülés. Az első eset jóval ritkább, mint sokan gondolják, és a bélgáztermelés a normális mennyiségen belül marad. Napi 6-20 szellentés és étkezések utáni 3-4 böfögés normális élettani jelenség, és nem kell komolyabb okot keresni a jelenség hátterében. A páciensek jelentős részében az utóbbi áll fenn, amikor a bélgáztermelés nem növekszik meg, hanem a bél beidegzésének túlzott érzékenysége miatt alakul ki a feszülés. Ebben az esetben jellemzőbb panasz a fájdalom, ugyanis a belek tágulására a fokozott érzékenységű bél összehúzódásokkal válaszol, és gyakran a bélmozgás is meglassul.

Életmódbeli tényezők és táplálkozási szokások

A puffadás okai sokfélék lehetnek: nem csupán az elfogyasztott ételek és italok eredményezhetnek ilyesmit, hanem az evés módja, sőt egyes lelki vonatkozások is. A legtöbb esetben az életmódbeli sajátosságok okozzák a panaszokat, ilyenkor elsősorban az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatásával szüntethetők meg a problémák.

Fokozott levegőnyelés (aerofágia)

Igen gyakori ok a puffadás hátterében a kedvezőtlen szokásokra visszavezethető levegőnyelés. Kiválthatja stressz, viselkedészavar, kapkodó étkezés, a dohányzás vagy a rendszeres rágógumi-használat. Evés, ivás, beszéd közben természetes folyamat, hogy kis mennyiségű levegő jut a gyomorba. Ha étkezésünk kapkodó, ideges, rendszertelen, viselkedésünk feszült, a levegőnyelés kóros mértéket ölthet, puffadásos panaszokat, böfögést okozva. A gyors ivás, keménycukorka szopogatás, szénsavas italok fogyasztása, vagy szorongó emberek esetén a hiperventilláció túlzott levegőnyelést okozhat. A legtöbben böfögés útján szabadulnak meg ettől a feleslegesen lenyelt levegőtől, míg a maradék gáz a vékonybélbe kerül.

Puffasztó hatású ételek és italok

Közvetlen oka a vastagbélben található baktériumok gáztermelése. A vékonybélben meg nem emésztett tápanyagok (pl. rostok, cellulóz, keményítő) a vastagbélbe jutva bakteriális lebontási folyamaton esnek át, ami gázképződéssel jár. Ezen emészthetetlen anyagok nagyobb mennyiségű fogyasztása esetén a folyamat olyan mértékűvé válik, ami panaszokat okoz, az így képződött bélgázok (hidrogén, szén-dioxid, metán) a végbélnyíláson át távoznak.

Puffasztó hatásúak azon ételek, melyek nagy mennyiségben tartalmazzák ezen anyagokat, tipikusan ilyenek a babfélék, káposztafélék, hagyma, teljes kiőrlésű gabonák, továbbá a rövid szénláncú, fermentálható szénhidrátok (fruktóz, laktóz, cukoralkoholok). Ilyenek például a karfiol, a káposzta, a kelkáposzta, a karalábé és a hagyma. De van, aki a zöldségek - például a paradicsom vagy paprika - héjának fogyasztása miatt szenved a fokozott bélgáztermelődéstől. Puffasztó hatásuk nagymértékben egyéni jelenség, függ az emésztőenzimek aktivitásától, a bél mikrobiomjától, az összetevőkhöz történő hozzászokástól, az ételek adagjától és kombinációjától, a feldolgozás módjától.

A rizs az egyetlen olyan keményítő, mely nem okoz gázokat. A fruktóz természetes formában található meg a hagymában, articsókában, körtében és búzában, édesítőszerként használják a gyümölcslevekben és üdítőitalokban. A szorbit természetesen található meg az almában, körtében, őszibarackban, szilvában, de cukormentes rágógumik és diétás termékek édesítésére is használják.

A bélgáz képződéséért felelős rostok két típusát különböztetjük meg: az oldható rostok könnyen oldódnak vízben, a puha, zselészerű textúrájúak a belekben. Megtalálhatók a zabkorpában, babban, borsóban, legtöbb gyümölcsben. Nem bomlik le, amíg el nem éri a vastagbelet, ahol emésztése gázokat okoz. Az oldhatatlan rostok, lényegében változatlan formában haladnak át a beleken, és elenyésző gázképződéssel járnak. A búzakorpában és egyes zöldségekben találhatók.

Fontos, hogy ezekre az élelmiszerekre a szervezetnek a kellemetlen mellékhatások ellenére is szüksége van, mivel a nem emészthető összetevők javítják a bélmozgást, illetve értékes tápanyagokat tartalmaznak. Fogyasztásuk többnyire előnyös, ugyanakkor egyszerre kisebb mennyiségben kerüljenek a tányérra.

Szén-dioxid-felszabadulás

Szén-dioxid-felszabadulás jelentkezhet szénsavas italok (üdítők, sör) fogyasztása után, emellett a gyomorsav bélben történő semlegesítése is szén-dioxid felszabadulásával jár. A gáz általában a bélfalon át felszívódva a tüdőn keresztül távozik, azonban túlzott bevitel, továbbá máj- és szívelégtelenség esetén a folyamat nehezítetté válik, így gyakrabban vezethet felfúvódáshoz is.

Rendszertelen táplálkozás és mozgásszegény életmód

A kapkodó, gyors étkezés során sok levegőt nyelünk, ami kiváltó oka lehet a haspuffadásnak. Ugyanígy hozzájárulhat a rendszertelen táplálkozás, illetve az, ha túl ritkán vagy túl későn eszünk. Az ülőmunka, mozgásszegény életmód és a stressz is szerepet játszik abban, hogy az elmúlt időszakban egyre többen szenvednek a puffadás miatt. Egyes esetekben a bél renyhébb működése okozza a puffadást. Az anyagcsere lassulását elsősorban a helytelen táplálkozás válthatja ki. Ha valaki túl kevés rostot és folyadékot fogyaszt, a béltartalom bélrendszerben eltöltött tranzitideje megnyúlik és bélgáz termelődik. Bélrenyheséget okozhat továbbá a mozgásszegény életmód, de lehet bizonyos hormonok - például a progeszteron - hatása is.

Stressz és szorongás

Talán nem is gondolnánk, de a rendszeres stressz és a szorongás még az emésztőrendszer működésére is hatással van: ha nem kezeljük, nem enyhítjük, akkor puffadást okozhat. A haspuffadás IBS esetén gyakran társul szorongáshoz, alvászavarokhoz. Ha a bélcsatorna falában található idegrendszer fokozott érzékenysége áll fenn, a bélrendszert érő negatív ingerek, például annak feszülése sokkal nagyobb mértékű fájdalmat vált ki, mint egy egészséges embernél. Az agy ugyanis hatással van a bélrendszer önálló idegrendszerére is, ebből adódóan az idegi és stresszhatások előidézhetnek bélmozgászavarokat, befolyásolhatják a székelési ingert, illetve a fájdalom megélését.

Betegségek és állapotok, amelyek puffadást okozhatnak

A tartós vagy visszatérő puffadás mögött gyakran valamilyen szervi probléma húzódik meg. Ilyenkor gyakran működési zavarok, betegségek állnak a hátterében, melyek kivizsgálást igényelnek.

Emésztési zavarok (dyspepsia)

Kellemetlen teltségérzet, feszülés, puffadás, esetleg gyomortájon jelentkező fájdalom, diszkomfort érzés tapasztalható. Ezek mind a dyspepsia, vagyis az emésztési zavar tünetei közé tartoznak. Ahogy az émelygés, a hányinger, a böfögés és a gyomorégés is. A dyspepsia elég gyakori, tíz felnőttből 4 szenved a rossz közérzetet okozó, étkezés után jelentkező, felső hasi tünetcsoporttól.

A gyomorégést, amely gyakran a mellkas középső részén jelentkező égő érzésben nyilvánul meg, a gyomorsav nyelőcsőbe való visszaáramlása okozza. A jelenség akkor is jelentkezhet, ha a savtermelés egyébként megfelelő mértékű. Ennek oka, hogy a nyelőcső alján található izomgyűrű, amely megakadályozná a sav visszajutását, nem működik megfelelően. A puffadás, felfúvódás, gyakori böfögés, teltségérzet, gyomortáji fájdalom azért jelentkezik, mert dyspepsia esetén a gyomor ürülése elhúzódó folyamat.

A gyomor feladata az elfogyasztott étel tárolása, feldolgozása és emésztésének megkezdése. A gyomor alsó részén található másik izomgyűrű amellett, hogy megakadályozza a vékonybéltartalom gyomorba való visszajutását, csak a megfelelően előemésztett táplálékot engedi tovább haladni a gyomorból a vékonybélbe. Egyes krónikus betegségek vagy állapotok hajlamosítanak emésztési zavarokra, mivel lassítják a gyomor ürülését. Ilyen például a cukorbetegség, veseelégtelenség, műtétek utáni állapot. Dyspepsia társulhat a máj-, epeutak, hasnyálmirigy, belek betegségeihez, lázas állapothoz.

A funkcionális diszpepszia (FD) a funkcionális emésztőrendszeri kórképek közé tartozik. A puffadás mellett olyan tünetek figyelmeztethetnek az állapotra, mint a has felső részére lokalizálódó, étkezést követően jelentkező fájdalom, a diszkomfortérzés, a korai teltségérzés és az émelygés. Megtapasztalhatjuk, ha túl sokat eszünk, túl sok alkoholt iszunk, ezenkívül előidézhetik olyan gyógyszerek, amelyek irritálják a gyomrot (például ibuprofentartalmú készítmények), vagy akár egy enyhe gyomorfertőzés is. Az FD főleg az aktív életkorú népességet érinti, és nőknél gyakoribb.

Ételintolerancia és ételallergia

Gyakori, hogy a beteg állandó puffadással keresi fel orvosát, aki végül valamilyen táplálékintoleranciát vagy ételallergiát fedez fel a háttérben.

Ételallergia

Ételallergia esetén az immunrendszer veszélyforrásként azonosít bizonyos élelmiszereket vagy azok komponenseit - gyakori allergizáló ételek a tehéntej, szója, tojás, búza, mogyoró, hal -, és ellenanyagot kezd termelni ellenük. A tünetek jellemzően röviddel étkezés után jelentkeznek, és nem csak az emésztőrendszerre korlátozódnak: a puffadás, hasi fájdalom, émelygés mellett bőrelváltozások (viszkető, vörös foltok, csalánkiütés, ekcéma) és légúti panaszok (fulladás, asztma, gégevizenyő) is jellemzőek lehetnek. Extrém esetben előfordulhat anafilaxia, ami egy életveszélyes túlérzékenységi reakció, és eszméletvesztéssel járhat.

Táplálékintolerancia

A táplálékintolerancia esetében jelentkező panaszokért nem az immunrendszer, hanem a bél falának megváltozott, zavart, felszívó funkciója felelős. Károsodott áteresztőképesség esetén ugyanis a részlegesen lebomlott táplálékmolekulák is a keringésbe jutnak, az aktiválódó immunrendszer által termelt IgG-típusú ellenanyagok pedig változatos tünetek megjelenéséhez vezetnek, jellemzően az étel elfogyasztása után több órával, akár nappal. Puffadás, hasmenés, bélgázképződés figyelmeztethet a bajra, adott esetben fejfájás, bőrproblémák is tapasztalhatók.

Laktózintolerancia

Ha a tej fogyasztása okoz puffadást, hasmenést és intenzív bélhangokat, akkor laktóz intolerancia állhat a háttérben. Ha túl kevés laktáz enzim termelődik, akkor a szervezet nem tudja lebontani a tejcukrot, ez okozza a kellemetlen tüneteket. Ezek a tünetek jellemzően a tej alapú élelmiszerek elkerülésével megszüntethetőek. Mivel az életkor előrehaladtával csökken az enzimszint a szervezetben, az idősebbek egyre nagyobb mértékű bélgáz termelést tapasztalnak a tejcukortartalmú ételek fogyasztása után.

Fruktóz felszívódási zavar

Fruktóz (gyümölcscukor) felszívódási zavarra utal, ha a tünetek - jellegzetes a fokozott bélmozgás és ehhez társuló hangjelenségek - a fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően jelentkeznek. Ez is lehet a puffadás oka.

Hisztamin intolerancia

Puffadás mellett fejfájást, az arc kipirosodását és hányingert is okozhat a hisztamin intolerancia, melyet a magas hisztamin tartalmú ételek okoznak az arra érzékenyeknél.

Gluténérzékenység (cöliákia)

Hasmenést és székrekedést, puffadást, fogyást és vérszegénységet is okozhat az autoimmun gluténérzékenység. Vérvizsgálattal és gyomortükrözéssel lehet diagnosztizálni. Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin.

Bélműködési zavarok

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Sok esetben okoz puffadásos tüneteket az irritábilis bél szindróma (IBS) is, amelynek kiváltó okait ugyan még nem azonosították, ugyanakkor az esetek többségében a stresszes életmódnak tulajdonítják a tünetegyüttes kialakulásának okát. Az IBS jellemzője, hogy kimutatható szervi eltérések nélkül is tüneteket (görcsös hasi fájdalom, továbbá puffadás, szelesség, gyakori hasmenés, székrekedés) okozhatnak olyan hétköznapi dolgok, amelyek másoknak nem jelentenek problémát. Például egy fokozott lelki megterheléssel járó időszak, bizonyos ételek elfogyasztása (csokoládé, tej, alkohol, egyes gyümölcsök és zöldségek) vagy gyógyszerek szedése.

Az irritábilis bél szindróma a gyomor-bél rendszer funkcionális rendellenessége, és a hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi vagy laboratóriumi rendellenességet. A betegséghez gyakran társul hangulatzavar, teljesítményromlás, ami szintén tovább rontja a páciens közérzetét. A visszatérő, illetve tartósan jelenlévő panaszok a beteg mellett a beteg közvetlen környezetének, családtagjainak is befolyásolja az életét, és megoldandó problémát jelent. Sokan nem fordulnak vele orvoshoz különböző okok miatt, ezért nincsenek is érdemi információik a betegséggel, a tünetek különböző kezelési lehetőségeivel kapcsolatban. Az IBS a leggyakoribb emésztőrendszeri tünetcsoportról van szó, amely férfiakat és nőket egyaránt érint, azonban nőknél gyakrabban fordul elő. Rendszerint fiatal korban jelentkezik, a panaszok pedig változó erősséggel ugyan, de sokáig elkísérik a beteget. Az előfordulás terén jelentős különbségek figyelhetők meg földrajzi területek szerint. Európa különböző országaiban 9 és 23% között szóródik a betegek aránya, Magyarországon ez a szám 15%, azaz nagyjából másfél millió ember életében van jelen a betegség. Az érintettséget jól jelzi az is, hogy a felső légúti fertőzések után ez a betegség a leggyakoribb oka a táppénz igénybevételének.

A vastagbélnek működése során két alapvető feladata van. Egyrészt a vékonybélből származó, még nagyon híg béltartalomból a szervezet aktuális szükségleteinek megfelelő mennyiségű vizet kell felszívnia, ennek segítségével aktívan közreműködik a szervezet folyadékháztartásának kiegyensúlyozásában. A kellő mennyiségű folyadék felszívása egyben megakadályozza, hogy hasmenés alakuljon ki. Másrészt a bélfal összehúzódásai segítségével a béltartalmat összekeveri, tárolja és a végbél felé továbbítja. A béltartalom mozgása, előrehaladása több tényezőtől is függ, amelyek egy részére van ráhatásunk, míg másik részét nem tudjuk befolyásolni. Ha a bélmozgás normális ütemű és mértékű, akkor a bélsár éppen elegendő ideig tartózkodik a vastagbélben, ennek köszönhetően megfelelő állagú lesz, nem alakul ki sem hasmenés, sem székrekedés. Ha a vastagbél izmai túl korán, túl gyorsan húzódnak össze, akkor nincs elegendő idő a kellő mennyiségű víz felszívódásához, a széklet híg marad, és hasmenés jöhet létre.

Az IBS okairól kijelenthető, hogy a betegség pontos okaira az orvostudomány egyelőre még nem talált egyértelmű választ. Többek között még nem derült fény arra, hogy hogyan alakulhatnak ki tartós hasi panaszok anélkül, hogy anatómiai vagy laboratóriumi eltérések nincsenek jelen. Azt sem tudni, hogy mi vezet a tünetek bizonyos időközönkénti enyhüléséhez, illetve ezek későbbi kiújulásához. Jelenlegi tudásunk szerint azt mondhatjuk, hogy a tünetek megjelenését előidézhetik a bél mozgászavarai, a bélfal fokozott érzékenysége, a bélcsatornában található idegelemek és a központi idegrendszer működési zavara, a fájdalom kórosként történő megélése, de akár ezek kombinációja is.

A bélmozgás változása nemcsak a vastagbélre, hanem a vékonybélre is igaz, sőt, a hangulatingadozások miatt az egész szervezetet érinti a betegség. Ezeket a problémákat azonban rengeteg külső és belső tényező is kiválthatja, viszont a tünetek jelentkezése nem minden esetben áll összefüggésben az IBS olyan tüneteivel, mint a puffadás vagy a hasi görcsök.

A bélcsatorna falában található nagyszámú idegrostokra és idegvégződésekre koncentrálva, egész pontosan az itt található idegrendszer fokozott érzékenységére, válaszreakcióira, az IBS-re jellemző, hogy a bélrendszert érő negatív ingerek, például annak feszülése sokkal nagyobb mértékű fájdalmat vált ki, mint egy egészséges embernél. A bélcsatorna ezekre a fájdalomingerekre hamarabb és a megszokottnál érzékenyebben reagál.

Az IBS-ben szenvedő betegekre igaz, hogy a fájdalmat máshogy érzékelik és élik meg, mivel náluk ilyenkor az agy más része aktiválódik, szemben az egészséges társaikkal. A tünetek kialakulásának hátterében és megélésében további tényezők is közrejátszhatnak, ilyenek például különböző gyermekkori élmények, az aktuális életkörülmények vagy a lelkiállapot. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a hasi panaszokkal érintett betegek jelentős részénél megfigyelhető szorongás, nyugtalanság, depresszió.

A vezető tünetek közé kell sorolnunk a hasi fájdalmat, feszülést, puffadást, valamint a székrekedést és/vagy hasmenést. Az elhúzódó, visszatérő tünetek hátterében a diagnózis felállítása során keresni kell az okokat, kiváltó, provokáló tényezőket. A hasi fájdalom IBS esetén nagyon jól körülírható. Jellegzetessége, hogy a legtöbb betegben megjelenik, nyugtalanító, feszítő, húzó vagy csavaró jellegű. Rendszerint az egyik oldalon, az alhasi részen alakul ki. A fájdalom gyakran a munkavégzés kezdetén fokozódik és csúcspontját annak végére, estefelé éri el, de az sem ritka, hogy egyeseknél a munka nélkül töltött pihenőnapokon áll fenn. A székeléssel általában összekapcsolódik, a székletürítés jellemzően csökkenti a kellemetlen hasi fájdalmat. Étkezések után gyakran jelenik meg fájdalom a has felső részén, ami nem jár kóros nyálkahártya-elváltozással. A hasi feszülés és puffadás nem feltétlenül áll összefüggésben az étkezéssel. Ez a panasz általában a délutáni, kora esti órákban a legintenzívebb, ilyenkor gyakori a fokozott gázképződés, viszont a távozó bélgáz mennyisége szinte változatlan. Ugyancsak ehhez kapcsolódóan figyelhető meg a belek aktív mozgása, korgása.

A székelési szokások megváltozásánál az esetek többségében két csoportra oszthatók a betegek. Egyeseknél a hasmenés, másoknál a székrekedés lesz a domináns, ritkán előfordul, hogy a kettő váltakozik. A székrekedésnél fontos körülmény, hogy megelőzi-e azt hasi fájdalom, milyen megjelenésű széklet távozik (pl. bogyós), illetve hogy összefügg-e valamilyen étel elfogyasztásával. A hasmenéses betegek jelentős része nem érzi azt, hogy kiürült volna, ezért egymás után többször is felkeresik a mellékhelyiséget.

Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) a bélbaktériumok túlszaporodását jelenti a vékonybélben. Ha a vékonybélben megnövekszik a vastagbélből származó baktériumok száma, vagyis a vékonybél szennyeződik, kontaminálódik - innen a betegség neve is -, olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a puffadás, a fokozott gázképződés, a hasmenés vagy a székrekedés. Ha felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, az orvos laktulóz kilégzéses teszt elvégzését javasolja, amelynek eredménye igazolhatja vagy cáfolhatja a kórkép fennállását.

Bélgyulladásos betegségek (Crohn-betegség és colitis ulcerosa)

A puffadás hátterében akár epekövesség, hasnyálmirigy probléma és gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) is állhat. Az olyan krónikus bélbetegségek, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a Crohn-betegség, ugyancsak okozhatnak állandó puffadást, emellett fokozott gáztermelődéssel, hasmenéssel, hányással, fogyással is szembesülnek a páciensek. A Crohn-betegség jellemzően a vékonybél utolsó szakaszának és a vastagbélnek a gyulladása, de a szájüregtől a végbélnyílásig a tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat.

Székrekedés

Ha sokszor puffadunk, azt okozhatja székrekedés is, amely lehet elsődleges és másodlagos. Az elsődleges székrekedés első formájában a béltartalom normális ütemben, a másodikban annál lassabban halad végig a vastagbélen, a harmadikban a zavar a végbélnél, a székletürítés mechanizmusában jelentkezik. Ilyenkor a székrekedés általában nem önálló betegség, hanem a bélműködés és a székürítés zavarát jelző tünet. A másodlagos székrekedés hátterében valamilyen alapbetegség, általában hormon-, illetve anyagcsere-betegség, idegrendszeri zavarok húzódnak meg. A székrekedéssel járó állapotok haspuffadáshoz, hasfeszüléshez vezetnek, a bélgáztermelődés fokozódása nélkül.

Egyéb emésztőrendszeri betegségek

• Hasnyálmirigy-elégtelenség: Amikor a szervezet nem tud elegendő emésztőenzimet termelni, ami gázképződéssel járó emésztési zavarhoz vezet. Az emésztőenzimek hiánya miatt a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni az elfogyasztott ételeket, ezért jellegzetes tünetei mellett fontos figyelmeztető jel lehet még a sárgás, fényes és többnyire nagy mennyiségű, úgynevezett zsírszéklet.
• Gyomorfekély, refluxbetegség (GERD): Szintén gyakori ok. A sok gyomorsav szintén gyakori oka a haspuffadásnak. A savas közeg ingerelheti a gyomor és a bél nyálkahártyáját, ami fokozott gázképződéssel, kellemetlen teltségérzettel járhat együtt.
• Gyomorfertőzés: Az állandó puffadás lehetséges magyarázata gyomorfertőzés is lehet, az állapot a puffadás mellett hasmenéssel, hányással, hányingerrel, gyomorfájdalommal járhat. Előidézhetik baktériumok, mint amilyen például az Escherichia coli (E. coli) vagy a Helicobacter pylori, ugyanakkor lehet vírusfertőzés következménye is, egyebek mellett a norovírusé vagy a rotavírusé.
• Gastroparesis: Ha a gyomor mozgását szabályozó vagus ideg idegszálai sérülnek, a gyomor kiürüléséhez szükséges idő megnő, ezt az állapotot gastroparesisnek nevezik. A puffadás mellett székrekedés, étvágytalanság, gyomorégés, hányinger, fájdalom, diszkomfortérzés is előfordulhat a páciensnél, aki gyakran érezheti úgy, hogy bár csak pár falatot evett, már jóllakott.

Nem emésztőszervi betegségek és egyéb tényezők

Előfordulnak olyan egyéb szerveket, szervrendszereket érintő kórképek is, amiket szintén kísérhet haspuffadás. Ilyenkor sok esetben nehezebben derül fény a diagnózisra, hiszen mind a beteg, mind az orvos a gyakoribb, emésztőszervi okokat veszi először sorra a kivizsgálásnál.

• Pajzsmirigybetegség, vesebetegség: Kísérőtünet lehet a haspuffadás.
• Nőgyógyászati elváltozások: Az állandó puffadás sokszor nőgyógyászati probléma tünete - például az endometriózisé, amikor a méh nyálkahártyasejtjei nem a méhben, hanem a méh üregén kívül jelennek meg. Előfordulása mára jelentősen megnövekedett - noha diagnosztizálása sokszor évekig is eltarthat -, elsődleges tünete az erős menstruációs fájdalom. A petefészkek betegsége, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) ugyanúgy okozhat puffadást, és jellemző még rá a menstruációs ciklus zavara, hajhullás, hízás, szőrösödés. Hormonális változások ugyancsak gyakran váltanak ki haspuffadást, például terhesség és menstruáció esetén is gyakori panasz. A terhességgel járó hormonális változások a bélmozgások csökkenését okozzák, illetve a záróizmok tónuscsökkenését, így gyakori panasz a székrekedés, a puffadás, illetve a gyomorégés ebben az időszakban.
• Cukorbetegség: Cukorbetegek között is gyakori.
• Fertőzéses megbetegedések: Egyes fertőzéses megbetegedések, például a parazitafertőzés vagy éppen a candida gomba elszaporodása is okozhat puffadást.
• Gyógyszerek mellékhatásai: Antibiotikumkezeléseket követően gyakran megfigyelhető mellékhatás a bélflóra sérülése, melynek következtében átmeneti emésztési zavarok léphetnek fel, ami hasmenéssel, hasfájással, gyakori puffadásos tünetekkel járhat. Ilyen esetben probiotikum kúra segíthet a bélflórát helyreállítani, ezáltal megszüntetni a puffadást. Gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet haspuffadás, például bizonyos vérnyomáscsökkentők, cukorbetegségre alkalmazott szerek és hasmenés elleni készítmények. Gyógyszerszedés esetén érdemes megnézni a gyógyszerek betegtájékoztatóit.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A puffadás akkor válik aggasztóvá, ha nem csupán alkalomszerűen, egy-egy nehezebb étkezés után jelentkezik, hanem rendszeresen, tartósan fennáll. Különösen fontos az orvosi kivizsgálás, ha a puffadás mellett más tünetek - például hasi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés, hirtelen fogyás, vagy állandó fáradtság - is megjelennek. Tartós puffadást nem csak fokozott gáztermelődés idézhet elő, hanem normális bélgázmennyiség mellett is jelentkezhet a panasz. Ilyenkor gyakran működési zavarok, betegségek állnak a hátterében, melyek kivizsgálást igényelnek.

Forduljon mielőbb orvoshoz, amennyiben a bélgázkeletkezés mellé az alábbi tünetek járulnak:

• hasi görcsök, hasi diszkomfort
• megváltozott székelési szokások, hasmenés vagy székrekedés
• véres széklet
• hányinger vagy hányás
• láz
• szemmel láthatóan aszimmetrikus has elődomborodás
• több napig nincs széklet és a szelek is nehezen távoznak
• gyors és a táplálkozással nem megmagyarázható fogyás

Ezek a tünetek komoly, mielőbbi kezelést igénylő megbetegedésre utalhatnak, mint a gyulladásos bélbetegségek, vastagbéldaganat, bélelzáródás.

Diagnózis és kivizsgálás

A panaszok jellege és a páciens kórtörténete alapján sok esetben valószínűsíthető a kiváltó ok. Fokozott bélgáztermelődés esetén a táplálkozás irányában érdemes először keresni az okot. Böfögés egyidejű fennállása mellett legtöbbször a levegőnyelés az ok, érdemes ennek csökkentésének irányába lépéseket tenni. Amennyiben a puffadás az emésztési panaszok széles körével társulnak, mint a hasi görcsök, hasmenés, székrekedés, gyakori az IBS-es eredet.

Az IBS diagnosztizálása során a szakorvos kiemelt figyelmet fordít arra, hogy kizárja a súlyosabb betegségeket. Ennél a betegségnél talán az egyik legfontosabb elem a diagnózisnál a kórtörténet pontos ismerete. Ráadásul ennél a betegségnél kiemelt szerepe van a jó orvos-beteg kapcsolatnak, itt kell megalapozni ezt is. A szakorvosnak tisztáznia kell a hasi fájdalom idejét, jellegét, mértékét, változását, a székletürítésben bekövetkezett változásokat, a széklet jellemzőit, a székletürítés körülményeit. Arra is fényt kell deríteni, hogy a tüneteket mi provokálja, milyen körülmények idézik elő leginkább (pl. stresszes élethelyzet, bizonyos ételek elfogyasztása, stb.). Fel kell mérni a gyakran meglévő pszichés zavarok jelenlétét is.

Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi vizsgálatok már inkább a differenciáldiagnosztikát célozzák. Ezek között elsőként a minimálvizsgálatoknak tekintendő vér- és székletvizsgálatot szokták elrendelni. A székletvizsgálat elsősorban arra irányul, hogy kiderüljön, van-e valamilyen kórokozó vagy vér a székletben. A vérvizsgálat a vérsejtsüllyedésre, a fehérvérsejtek és a vörösvértestek jellemzőire irányul.

Képalkotó és endoszkópos vizsgálatok

Szükség esetén sor kerülhet natív hasi röntgenre vagy hasi ultrahangra is. Speciális vizsgálat a kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, aminek lényege, hogy a betegnek egy sűrű folyadékot kell meginnia, ami végighalad a tápcsatornán. Itt a kolonoszkópiát, azaz a vastagbéltükrözést kell megemlíteni, amelynél egy rugalmas, hajlékony, kamerával ellátott csövet vezetnek be a végbélen keresztül a vastagbélbe. Ez a cső fényforrással is el van látva, ez segíti a tájékozódást és az elváltozások megtekintését, a kamera által közvetített képet pedig egy monitoron követheti nyomon a szakorvos.

Cöliákia gyanúja esetén jellemzően cöliákiaszűrést (szöveti transzglutamináz IgA és IgG vizsgálat) és táplálékintolerancia-teszteket végeznek, illetve kiegészíthetők az EMA IgA és IgG antitestek, valamint a deamidált gliadin peptidek IgA, IgG vizsgálataival.

Kezelési lehetőségek és megelőzés

A tapasztalat azt mutatja, a puffadás leggyakrabban étrendváltoztatással, gyógyszerrel, vagy kevesebb levegő nyelésével kezelhető.

Életmódváltás és táplálkozás

• Lassú étkezés: Ha a problémája böfögés, lassan egyen, ne rágózzon és ne szopogasson kemény cukorkát. Győződjön meg arról, hogy műfogsora megfelelően illeszkedik!
• Ételintolerancia esetén: Vezessen étkezési naplót, és figyelje meg, mely ételek okozzák a tüneteit. Ha a fokozottan gázképző ételeket kerüli, az jelentős megkönnyebbülést hoz. A rostszegény és egyszerű szénhidrátokban gazdag étrend mellett ugyan kevesebb gáz keletkezik, ez nem egészséges és hosszabb távon a bélgáz mennyisége szempontjából sem előnyös. A tápnyagok egészséges egyensúlya, a rostban gazdag táplálkozás segíti a normál emésztést, a székrekedés megelőzését, az egészséges bél mikrobiom fenntartását.
• Laktózintolerancia esetén: Ha laktózintoleranciában szenved, kerülje a tejtermékek fogyasztását, illetve fogyasszon laktáz enzimet, mely vény nélkül kapható a gyógyszertárakban, és segíti a tejcukor emésztését.
• FODMAP diéta: Felfúvódás és különösen irritábilisbél-szindróma esetén ajánlatos a FODMAP diéta (Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides and Polyols) követése, melynek lényege, hogy azokat a cukrokat javasolt elkerülni, melyek kevésbé szívódnak fel a vékonybélből. Ugyanis azok a cukrok, melyek nem szívódnak fel, a vastagbélbe kerülnek, ahol a baktériumok lebontják őket, és eközben jelentős mennyiségű gázt termelnek. Magas FODMAP-tartalmú étel a fokhagyma, hagyma, alma, zöldborsó, a pácolt húsok, tejtermékek, csicseriborsó, valamint a búza, az árpa és a rozsból készült kenyerek. Alacsony FODMAP-tartalmú étel a pirospaprika, narancs, szőlő, tojás, a natúr húsok, zab, rizs, az étcsokoládé és a földimogyoró. Fontos kiemelni, hogy ez a diéta csak 2-6 hétig folytatható, és dietetikussal szükséges konzultálni előtte, akivel közösen kell megtervezni, hogy milyen ételek alkossák a diétát.
• Általános táplálkozási tanácsok: Csökkenteni kell az emésztést megnehezítő ételek, italok fogyasztását. A zsíros, túlzottan fűszeres ételeket, a csokoládét, a koffein tartalmú italokat - mint például a kávé, a tea, a cola-féleségek - érdemesebb háttérbe szorítani. Tanácsos könnyű, vegyes étrendet tartani. A túl sok gyomorsav okozta, savas böfögéssel kísért panaszok enyhíthetők olyan ételféleségek fogyasztásával, amelyek semlegesítik a gyomorsavat. Ha a gyomorfájdalmat bizonyos ételek váltják ki, érdemes változtatni az étrenden, és kerülni minden olyan élelmiszert, amely panaszt okoz. Összességében tehát érdemes egészségesen és változatosan táplálkozni, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, az ételt odafigyelve, alaposan megrágva enni.

Mozgás és stresszkezelés

Ügyelni kell a kellő mértékű testmozgásra, és amennyire lehet, kerülni a stresszt és az egyéb, irritációt kiváltó tényezőket. Mozogjunk rendszeresen! Ha szorongás okozza a túlzott levegőnyelést, próbálja ki valamelyik stresszkezelő módszert (pl. jóga, meditáció, hobbi). Itt kedvező hatás érhető el környezetváltozással vagy valamilyen aktív szabadidős tevékenység végzésével, relaxációs technikák elsajátításával.

Gyógyszeres kezelés és kiegészítők

• Probiotikumok: Ha betegség miatt antibiotikumot kellett szednünk, szintén gyakran tapasztalhatjuk ezt a kellemetlen mellékhatást. Ilyen esetben probiotikum kúra segíthet a bélflórát helyreállítani, ezáltal megszüntetni a puffadást. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.
• Savlekötők: A savlekötők csökkentik a böfögést, ám a bélgázokra nincsenek hatással. Étkezés előtt vegye be őket!
• Széntabletta: A széntabletta a vastagbél gázosodását enyhíti. Közvetlenül étkezés előtt, és étkezés után egy órával vegye be!
• Görcsoldók és bélmozgás-fokozók: Bizonyos esetekben szükséges lehet antacidok vagy aktív széntabletták alkalmazása, illetve különböző görcsoldók, bélmozgás-fokozók szedése is. Az IBS-ben jelentkező hasi fájdalmat illetően a különböző hatásmechanizmusú görcsoldókat kell kiemelni. A legismertebbek ezek közül a papaverint vagy mebeverint tartalmazó készítmények, ezek a vegetatív idegrendszerre hatnak. Több országban is elterjedtek a borsmentaolajat tartalmazó szerek, amelyeknél bár a görcsoldó hatás nem annyira erőteljes, az étvágyjavító és más kedvező hatásoknak köszönhetően eredményes gyógyszereknek tartják őket.
• Iberogast® HEXAHERBA: A hasi nyomásérzés gyors és hatásos megszüntetésére, a hasban jelentkező kellemetlen, feszítő érzés enyhítésére, különösen, ha más tünetek is kísérik, ajánlott olyan készítményeket alkalmazni, amelyek a gyomormozgások egyenletessé tétele mellett a tápcsatorna irritált idegeit is megnyugtatják. A hat bevált hatású gyógynövény kombinációját tartalmazó Iberogast® HEXAHERBA sokoldalú segítséget nyújt az emésztőrendszer működési zavarainak kezeléséhez: a benne lévő gyógynövénykivonatoknak köszönhetően gyorsan enyhítheti a gyomor és bélrendszer funkcionális diszpepszia okozta és motilitási tüneteit, csökkentve a hasi nyomásérzést is.
• Antibiotikumok: Amennyiben a tápcsatornában a baktériumok elszaporodása bizonyított, sor kerülhet antibiotikumok alkalmazására is orvosi felügyelet mellett.

Ha az életmódváltás ellenére is tartósan jelen van a haspuffadás, akkor a szervi okok kizárása céljából vizsgáltassuk ki magunkat, keressünk fel egy szakembert!

tags: #keves #eteltol #teli #a #hasam