A magyar nyelv gazdagsága és a kulturális hagyományok összefonódása gyakran ölt testet azokban a szólásokban, amelyek a mindennapi élet tárgyait, ételeit és fogalmait használják fel a humoros lekicsinylés eszközeként. Ugyanakkor a gasztronómiai történelem során sok olyan eszköz is feledésbe merült vagy éppen újjászületett, amelyek működési elve hasonlóan abszurdnak tűnhet egy laikus számára, mint egy-egy szóvicc alapja.
A „Kevés vagy” szóláscsalád eredete és jelentése
A „Kevés vagy, mint…” kezdetű szólások egy egész családot alkotnak, amelyek célja a lekicsinylés. Ha azt szeretnénk valaki tudtára adni, hogy nem ért a szóban forgó dologhoz, hogy nem elég jó szellemileg vagy fizikailag, lenézésünket ezzel a szóláscsoporttal fejezhetjük ki. Ezek az új szólások leginkább tréfásak, ám sértő is lehet a használatuk. A forma lényege a képtelen asszociáció: olyan tulajdonságot vagy tevékenységet tulajdonítunk egy dolognak, amely az adott kontextusban teljességgel lehetetlen.
Állatok és hangok a magyar nyelvben
Közkedveltek az állatokkal és az állathangokkal kapcsolatos szóláshasonlatok. A „Kevés vagy, mint madártejben a csipogás” például azért hatásos, mert bár a madártej sokunk csemegéje, nincs köze a madárhoz - igaz, tojás van benne -, és a csipogáshoz sem. Hasonlóan működik a „Kevés vagy, mint lúdtalpbetétben a gágogás” vagy a „Kevés vagy, mint lépes mézben a zümmögés”. A humor forrása itt a biológiai vagy fizikai képtelenség: ha a méhecske beleesne a mézbe, akkor sem zümmöghetne tovább.
Ételek és félreértelmezett nevek
Számos szólás épít az élelmiszerek félreértelmezett vagy átvitt értelmű neveire. A „Kevés vagy, mint disznósajtban a röfögés” a disznósajt (népi nevén svartli vagy svargli) elnevezéséből adódik. Hasonlóan, a „Kevés vagy, mint lángolt kolbászban a lángolás” a „lángolás” főnév kettős értelmén alapul: míg a kolbászt csak rövid ideig pirítják lángon, a szó átvitt értelemben heves érzelmet, rajongást is jelent.
A „Kevés vagy, mint dobostortában az ütemérzék” egy klasszikus példa a név szerinti asszociációra. A dobostorta nem a dobról kapta a nevét, hanem megalkotójáról, Dobos C. Józsefről, aki híres szakács volt a XIX. században. Az 1881-ben Budapesten megjelent „magyar-franczia szakácskönyve” nélkülözhetetlen kalauz volt minden háztartásban, ám a „dob” szó bekerülése a névbe szükségszerűen vonzotta a ritmusérzetet a viccelődők elméjében.
A magyar nyelv védelme
Sajtok és édességek a szólásokban
Magyarországon közismert sajtfajták a mackósajt, a medvesajt, illetve a kempingsajt. A nevüket szó szerint értelmezve alakultak ki a szólások: „Kevés vagy, mint mackósajtban a brummogás” vagy „Kevés vagy, mint medvesajtban a dörmögés”. A Balaton szelet és a macskanyelv szintén kedvelt alapanyagok: „Kevés vagy, mint Balaton szeletben a hullámverés”. Ezek a szólások napról napra szaporodnak, bizonyítva a nyelv élő, változó természetét.
A szifonos kávékészítés reneszánsza
A „kevés vagy” típusú hasonlatok gyakran utalnak arra, hogy valami nincs a helyén. Hasonlóan érezhettek azok a kávékultúrák, amelyek a XX. század közepén elfordultak a szifonos kávéfőzőktől, csak hogy évtizedekkel később újra felfedezzék azokat.
A technológia működése
A kávékészítő szifon működése látványos folyamat. A felső üveg edényben a frissen őrölt kávé kivonatolódik: kioldódnak az értékes szín-, íz-, illat-anyagok. Amikor az alsó üveg lombik alatt eloltjuk a lángot, az hirtelen hűlni kezd, ezért a benne felhalmozódott vízgőz összehúzódik, visszaszívva a kész kávét a szűrőn keresztül.
Történeti áttekintés és hanyatlás
A kávékészítő szifon elterjedt technológiának számított a XX. század első felében. Észak-Amerikában és Európában több tucat háztartási eszközgyártó kínálatában szerepelt, mint például a Cona, Cory, General Electric, Nicro, Silex vagy a Sunbeam. Az 1950-es évektől azonban folyamatosan szorult ki az otthoni kávés eszközök közül. A tűzhelyen használható gőznyomásos (mokka) és egyéb kávéfőzők olcsóbbak és kevésbé sérülékenyek voltak, az elektromos filter- és (később elterjedő) eszpresszógépek pedig jóval kényelmesebbek lettek.
Újjászületés a kávéforradalomban
E technológia számára az újjászületést az utóbbi évtizedekben lezajlott amerikai-angolszász kávés „forradalom” hozta el. A 90-es években előbb az espresso alapú italok értek el sikereket, de a 2000-es évektől egyre inkább megjelent az igény az alternatív, különleges kávés technológiákra. Ennek oka, hogy az espresso-val csak nemrégen megismerkedő kávékultúrák profi baristái és az elhivatott otthoni kávékészítők szembesültek saját korábbi kávékészítési és -fogyasztási szokásaikkal.
Az espresso a csészeminőség ("cup quality") új szintjét valósította meg, ezzel új elvárásokat hívott életre. Elkezdték újraértékelni az eddigi, bejáratott és megszakított gyakorlatokat. Rájöttek, hogy a csészeminőség egyik fontos tényezője az adagonkénti készítés. A nagyüzemi vagy irodai filterfőzőkben túl sok kávéőrleményen túl sok víz áramlik át és ez túlkivonatolást eredményez. Keresni kezdték az 1-2 adagos kávés eszközöket. A rég elfeledett, vagy már alig-alig használt módszerekkel (szifon, karlsbadi kanna, porcelán cup dripper) kísérletezni kezdtek, és hamar rájöttek, hogy kiváló kávék készítésére alkalmasak.
Japán szerepe és a minőség
Japánban a híres Hario - a márkanév jelentése: „az üveg királya” - gyár hosszú évtizedek óta töretlenül élteti a szifonos kávékészítés kultuszát. A szifon nem csupán egy eszköz, hanem a precizitás szimbóluma lett.
A szóviccek és a nyelvhasználat mechanizmusa
A nyelvben rejlő humor nemcsak a lekicsinylő szólásokban, hanem a szóviccekben is megjelenik. A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.
Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is, de valójában félrehalláson vagy szójátékon alapulnak. Például a kérdésre: „Hol terem a CD?”, a válasz: „Diszkréten”. Vagy: „Mi kell a babázáshoz?”, a válasz: „Bab meg víz”. Ezek a nyelvi játékok hasonlóan építkeznek, mint a „Kevés vagy, mint…” szólások: váratlan, távoli fogalmakat kapcsolnak össze egy közös, sokszor felületes nyelvi kapocs mentén.
Nagy Lajos karcolatai is hasonlóan működnek: látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika sem annyira bántó, mégis rámutat a társadalmi visszásságokra. A farkas című írásában például így fogalmaz: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is…”. Ez a fajta finom irónia rokon a nyelvünkben élő szólásokkal, amelyek a komoly dolgokat is képesek egyetlen tréfás fordulattal a helyükre tenni.
Gyakorlati tudnivalók és a választás szabadsága
A kávézás élménye, akárcsak a nyelvhasználat, személyes döntés kérdése. Aki minőségi kávét szeretne készíteni szifonos módszerrel, annak szüksége lehet a megfelelő eszközökre. A termék megvásárolható boltunkban Budapesten a IX. kerületben a Közraktár u. 10. szám alatt. Postaköltség nélkül is átveheted csomagod, ha a személyes átvételt választod. A KoktélBoltban mindig pontos és szakszerű a kiszolgálás, így biztos lehetsz benne, hogy a választott eszközöd nem lesz „kevés” a kávékészítés kihívásaihoz. A személyes átvétel lehetősége nemcsak praktikus, hanem lehetőséget ad a szakértőkkel való konzultációra is, ami a kávékészítés bonyolult világában elengedhetetlen lehet.