A környezetvédelem és az egészségünk szempontjából is rendszeresen felmerül, hogy mennyire fontos a csökkentett húsfogyasztás. Sokan aggódnak a klímaváltozás miatt, míg mások nem tudnak, vagy nem akarnak a bolygó egészségére koncentrálni a mindennapi problémák mellett. Az igazság viszont az, hogy hiba volna nem tudomást venni róla, mert létező dologról van szó, és étkezési szokásaink sokkal nagyobb hatással bírnak, mint elsőre gondolnánk.
Az állattenyésztés és az üvegházhatású gázok kibocsátása
Az állattenyésztő gazdálkodások működésével rengeteg üvegházhatású gáz keletkezik. Tudományos konszenzus született arról, hogy a húsnak, azon belül is a szarvasmarhának van a legmagasabb klíma- és erőforrás-terhelő hatása. Egy hamburgerpogácsa elfogyasztása 25 km-nyi autóútnak „felel meg”.
Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési világszervezete, a FAO 2006-os tanulmánya szerint az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért. Ezt az adatot 2010-ben 14,5 százalékra korrigálták, de még így is jelentősnek mondható. A Worldwatch Institute 2009-ben egy olyan jelentést publikált, amely szerint a hústermelés állítja elő a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok 51 százalékát, ám ezt az állítást később megcáfolták.
A haszonállatok tenyésztése és szállítása sokkal több tápanyagot, földet, vizet és energiát igényel, mint a növényeké. A húson alapuló étkezés tízszer több vizet igényel, mint a növényi étrend. A mezőgazdaságban felhasznált víz körülbelül 70 százalékát az állattenyésztés veszi igénybe.
A nagyüzemi, intenzív állattenyésztés, a takarmánytermesztés miatt irtják a legnagyobb mértékben világszerte az erdőket. Az állattenyésztésnek nagy a szénlábnyoma: több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés. A hazai háztartások ökolábnyomának 42 százalékát az élelemfogyasztás teszi ki.
Metán és fekete szén: A rövid életidejű üvegházgázok hatása
A globális felmelegedés enyhítésére irányuló törekvések hagyományosan a szén-dioxid kibocsátások csökkentésére koncentráltak. Azonban a tudományos megértésünk növekedett az állattartás globális felmelegedést gyorsító szerepéről, különösen a rövid életidejű üvegházgázok, mint a metán és a fekete szén kibocsátása kapcsán. Az állattartás az ember-okozta metán első számú forrása, ami hozzájárul az ózon termelődéséhez. Együttesen az állattartás és a takarmánytermesztés több mint 70 százalékáért felelős a brazil Amazonasz-medence esőerdő rombolásának.
Dr. Kirk Smith, a globális környezetegészség professzora, hangsúlyozza, hogy a rövid életidejű szennyező anyagoknak, mint a metán, nagyobb hatása van ma a melegedésre, mint magának a CO2-nek. A metán légköri élettartama nagyjából nyolc év, ami azt jelenti, hogy a kibocsátás csökkentése nagyon gyorsan tükröződne a légkörben, és adhatna időt a szén-dioxid szabályozására. A metán ezen kívül hozzájárul a talajszintű ózon, azaz a troposzférikus ózon képződéséhez, ami káros az egészségre, valamint a növényekre és állatokra is. Az ózon a harmadik számú üvegházgáz a CO2 és a metán után.
A fekete szén, más néven pernye, az alacsony hatékonyságú égésből ered. Bejut a légkörbe, és lerakódik havas területekre és gleccserekre. Beszívja a napfényt és hővé alakítja, felgyorsítva a jég olvadását. Dél-amerikai mezőgazdasági tevékenységek, különösen Brazília középső részén az állattartás miatti biomassza égetés, jelentik az Antarktisz félszigeten található pernye legnagyobb forrását. A pernye globális melegítőképessége száz éven át 680 körül van.
Ismerkedjen meg a metánnal, a láthatatlan klímagonoszsal | Marcelo Mena | TED
A húsfogyasztás csökkentésének környezeti hatása
Kutatások bizonyítják, hogy mindössze napi egyetlen húsmentes étkezéssel 2050-re harmadával csökkenthetjük az élelmiszerek okozta emissziót. Tehát egy nagyon egyszerű étrendbeli változtatással is képesek vagyunk tenni a jövőnkért. Ha hetente egyszer nem eszünk húst (pontosabban semmilyen állati eredetű terméket), máris évi 200 kg-mal kevesebb éghajlatot károsító szén-dioxid kerül a légkörbe. Ha az ország fele csatlakozik a húsmentes hétfőhöz, akkor évente 5 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe, és kevesebbet kell költenünk az egészségügyre.
Fontos megjegyezni, hogy országonként, azon belül területenként is hatalmas különbségek vannak étkezési, így húsfogyasztási szokásaink között. Azonban összességében elmondható, hogy táplálkozásunknak hatalmas szerepe van az éghajlat- és környezetvédelem szempontjából.
A csökkentett húsfogyasztás egészségügyi előnyei
A csökkentett húsfogyasztás egészségügyi előnyeit számos átfogó kutatás vizsgálta, gyakorlatilag minden szerv, szervrendszer működésével kapcsolatban vannak eredmények. A hús csökkentése, illetve elhagyása az étrendben elősegíti az optimális testsúly megtartását, de alapvetően a vegetáriánus étrend alkalmas súlycsökkentésre is. Minél „zöldebb” a táplálkozás, annál látványosabbak az eredmények.
Testsúly és daganatos megbetegedések
A legmeggyőzőbb adatok a testsúly-kontrollal kapcsolatban születtek. Átfogó tanulmányok számolnak be a vegetáriánus étrend bizonyított védő hatásáról a keringési megbetegedések és halálozások, valamint az általános daganat-előfordulás függvényében. A teljes rák előfordulási kockázata növényi étrend mellett 15%-kal csökkent. A WHO már összefüggésbe hozta a vörös és a feldolgozott húsok rendszeres, napi 50-100 grammot meghaladó fogyasztását a vastag- és végbélrák, a prosztatarák, valamint a hasnyálmirigyrák kialakulásának magasabb kockázatával.
Vérnyomás és koleszterin
A csökkentett húsbevitel jelentős mértékben csökkenti a vérnyomást és az összkoleszterin-szintet. A hús káros hatásai közül kiemelkedik a magas koleszterintartalma miatt kialakuló érelmeszesedés. Az állati eredetű ételek sok LDL-koleszterint tartalmaznak, ami lerakódhat az érfalakra. A növényekben kevés LDL- és sok HDL-koleszterin van, ami védőfaktorként szolgál az érelmeszesedés ellen. A vér koleszterinszintjének csökkentése döntő mértékben csökkenti az ischémiás szívbetegségek gyakoriságát.
Emésztőrendszer és bélflóra
A húsbevitel, és úgy általában véve az állati eredetű élelmiszerek csökkentése az étrendben kedvezőbb összetételű bélflóra-összetétellel jár, ami gyakorlatilag az egész szervezet működésére, egészségi állapotára kihat. A hosszú távú eredmények mellett ki kell emelni, hogy a csökkentett húsfogyasztás már pár hét elteltével könnyebb emésztést, erősebb, szebb és egészségesebb körmöket, bőrt és hajat eredményezhet.
A húsevő emberek szervezetében túl sok húgysav található, ami lerakódhat vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé, köszvényt okozva. Az emberi vese csak részben képes kiválasztani a húgysavat, mivel nem húsevésre rendezkedett be.
Túlzott fehérjebevitel és mellékhatások
Természetesen egyénileg kell értékelni, mi számít „soknak”, de a 2,5 g/testtömeg kg-ot huzamosabb ideig meghaladó proteinbevitel még sportolóknál sem eredményez jobb sportteljesítményt, és nem jár további egészségügyi előnyökkel. Ennek ellenére sokan tartanak minimális zsír-, szénhidrát-, de túlzóan magas fehérjetartalmú étrendet. Ez esetben számolni lehet olyan kellemetlen mellékhatásokkal, mint például a székrekedés, állandó puffadás, gázosodás, bőrproblémák (pattanások), ingerlékenység, fáradtság, rossz lehelet vagy akár kiszáradás. Az emésztőrendszeri problémák a belekben pangó fehérjedús béltartalomra vezethetők vissza, amelyet a vastagbél baktériumai tovább erjesztenek, így toxikus vegyületek (aminok) szabadulnak fel.
Az emberi testfelépítés és a növényi étrend
Az ember alapvetően növényevő és nem mindenevő, mint azt a legtöbben hiszik. Számos bizonyíték létezik arra, hogy az ember testfelépítése és működése a növényevők testfelépítéséhez és működéséhez hasonlít.
Anatómiai különbségek
- Karmok: A húsevőknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Az embernek nincsenek karmai.
- Hőleadás: A húsevők hőleadása részben a nyelven keresztül történik. Az ember bőrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hő nagy részét, hasonlóan a nagytestű növényevőkhöz.
- Állkapocs: A húsevők állkapcsa csupán fel-le képes mozogni, mivel a táplálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevők és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni.
- Fogak: A húsevők éles, hegyes elülső fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott.
- Nyelv: A húsevők érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdarabok kiszakítására, csontok megtisztítására. Az ember nyelve sima.
- Nyál: A húsevők nyála erősen savas kémhatású, mivel a hús - vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék - lebontására specializálódott. A növényevők és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék előemésztéséhez megfelelő közeg. A növényevők nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elő, mely a húsevők nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására.
- Gyomorsav: A húsevők gyomrában erősen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelődik. A növényevők és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevőké, tehát egyértelműen nem fehérjedús táplálkozásra lett kitalálva.
- Bélrendszer: A húsevők bélrendszere a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatók, kivonhatók a táplálékból. Az ember és a növényevők bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetővé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel.
- Bélfal: A húsevők bélfala simább, míg a növényevőké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevőkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevőké.
- Epe: A növényevők epéje lúgos kémhatású, a húsevőké savas. A tisztán növényevő ember epéje lúgos kémhatású, míg a húsevőé savas. Ez a savasság viszont kárt tehet az ember bélfalában, fekélyeket okozhat, mivel a mi bélrendszerünk nem ehhez a kémhatáshoz alkalmazkodott.
Egészség és várható élettartam
Az orvosi kutatások eredményeit is érdemes figyelembe venni. Az ADA (American Diethetic Association) felmérései igazolják, hogy nemcsak nem káros a húsmentes étrend, hanem egyenesen jobb egészséget eredményez. A vegetáriánusok körében sokkal ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztőrendszer különböző betegségei.
A húsban lévő zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntő szerepet játszik a húsban lévő zsír.
A világon a legtöbb húst és fehérjét fogyasztó nép az eszkimó. Naponta 150-200 gramm állati eredetű fehérjét esznek meg. Az átlag életkoruk 30-35 év. Bár ehhez a korai halálhoz más tényezők is hozzájárulnak, mégis a húsfogyasztást kell a legfontosabbnak tartanunk, különösen azért, mert a Föld három helyén, ahol a legmagasabb az átlag életkor, egyáltalán nincs húsfogyasztás. A Pakisztánban élő hunza-törzs tagjainak átlag életkora 90 év, de sok egészséges 100 év feletti emberrel találkozhatunk.
A húsfogyasztás gazdasági és etikai aspektusai
A húsfogyasztás nem csak környezetvédelmi és egészségügyi, hanem gazdasági és etikai szempontból is kérdéseket vet fel.
Gazdasági szempontok
A húsevés gazdasági szempontból sem előnyös. A haszonállatok tenyésztése és szállítása sokkal több tápanyagot, földet, vizet és energiát igényel, mint a növényeké. Az elfogyasztott takarmánynak csupán 10%-a hasznosul, azaz alakul át hússá, tejjé vagy tojássá. A húson alapuló étrend tízszer több vizet igényel, mint a növényi étrend.
Ha ritkábban és kevesebb húst eszünk, több pénzünk marad megfelelő tápértékű húst, zöldséget, gyümölcsöt vásárolni. A szabad tartású, kiegyensúlyozott táplálkozással, hormon- és antibiotikumos kezelések nélkül nevelt állatok húsa egészségesebb, mint a nagyüzemi állattenyésztésből származóké.
Etikai megfontolások
A nagyipari állattartás borzasztó tartási körülményekkel jár, ami az erkölcsi terhen és az állatok szenvedésén túl a húsok minőségi romlását is eredményezi. Az állatok a vágóhídon a mészárlás előtt rettenetes félelmet élnek át, mely számos méreganyag keletkezésével jár együtt. Az emberek többsége számára egyértelműen vonzóbb egy érett alma látványa, mint egy véres húsdarabé. Ha nekünk kéne akár naponta elpusztítanunk egy másik élőlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennék-e valaha húst?
A hús minősége és az élelmiszer-biztonság
A hús fontos táplálék, értékes fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat, sok vasat tartalmaz. De a jóból is megárt a sok. Tény, hogy Magyarországon a személyenként évente elfogyasztott élelem közel fele állati eredetű fehérje és zsiradék.
A feldolgozott húsok veszélyei
A közkedvelt panírozott, olajban sütött húsok, halak, sajtok zsírtartalma értelemszerűen nagyobb, mint a párolt vagy kevés olajon sütötteké. Kerülni kell a feldolgozott húskészítményeket (virsli, párizsi, száraz kolbász, sonka, bacon stb.). Az 1-5 évesek hazánkban az ajánlottnál átlag háromszor több gyenge minőségű húskészítményt esznek. A nitrites pácokban érlelt húskészítményekben általában túl sok a só, ami magas vérnyomást okozhat és növelheti a vércukorszintet, ráadásul sokféle adalékanyagot is tartalmaznak.
Kémiai anyagok a húsban
A húsban lényegesen több mérgező vegyszer található, mint a növényekben. Azok a kemikáliák, melyekkel a földet és a növényeket kezelik, felhalmozódnak az állatok szervezetében. A húsevő ember a tápláléklánc végén található, ezért a hús elfogyasztásával együtt magához veszi az állatban (főként a zsírjában) elraktározódott rovarölő szereket, növényvédő szereket, műtrágyákat. A mérések szerint a hús tizenháromszor több növényvédő szert tartalmaz, mint maguk a növények.
Az állatok számos kemikáliát kapnak életük során: étvágyfokozókat, antibiotikumokat (például penicillin), nyugtatókat (Xanax), hormoninjekciókat, mesterséges tápszereket stb. Néhány kifejezetten veszélyes vegyület is lehet köztük, például tetraciklin, cézium 137-tel fertőzött szennyvíziszap, radioaktív sugárzó hulladék. Amerikában az évente gyártott antibiotikumok felét az állattenyésztésben használják fel. Az állatok felhízlalására gyakran találnak ki megdöbbentő ötleteket, például cementporral etetik őket.
A húsevő anyák szervezetébe kerülő vegyszerek nem csak őket, hanem a tejükön keresztül a csecsemőjüket is károsítják. Dr. John Robbins felmérései szerint a húsevő anyák teje olyan magas koncentrációban tartalmaz növényvédő szereket, méreganyagokat, hogy hasonlóan szennyezett élelmiszert a szövetségi mezőgazdasági hatóság azonnal kivonna a forgalomból.
Alternatívák a húsfogyasztás csökkentésére
Nem kell mindenkinek egyből vegetáriánusnak lennie. Ha hetente egy húsmentes napot tartunk, új zöldségalapú ételeket próbálhatunk ki helyette, ez a nyári hőségben különösen előnyös.
Növényi fehérjeforrások
A hüvelyesek (zöldbab, szárazbab, zöldborsó, sárgaborsó, lencse, csicseriborsó) fehérje-összetétele hasonlít a növények közül leginkább az állati eredetű, úgynevezett komplett fehérjékre, ugyanakkor sokféle ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak, ezért az amúgy is túlzott mértékben fogyasztott húsfélék, sajtok remek kiváltói. Hetente legalább kétszer, háromszor kerüljenek terítékre.
Ha úgy döntünk, hogy húsmentes étrendre váltunk, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy egyéb fehérjeforrásokkal - például halakkal, tojással, zsírszegény tejtermékekkel, gabonákkal, hüvelyesekkel és olajos magvakkal - gondoskodjunk az optimális fehérjebevitelről.
Tudatos vásárlás és fenntartható gazdálkodás
A termelőknek fenntarthatóbb termelési módokra kellene átállniuk, kezdve egy víztakarékosabb termelési móddal, beleértve a csepegtetéses öntözés használatát a mezőgazdaságban. Vásárláskor figyeljük a termékcímkét, keressük az adalékmenteset. Javasolt a hazai termelésből származó termékeket előnyben részesíteni.
Érdemes helyi gazdáktól, termelőktől vásárolni, akik nem tömik antibiotikummal és növekedést serkentő hormonnal az állatokat, valamint tisztelettel bánnak velük. Ez nemcsak környezet-, hanem állatbarát is.
A "Veganuár" mozgalom
A "Veganuár" egy évek óta tartó mozgalom, amikor a kihíváshoz csatlakozók egy hónapra lemondanak az állati eredetű ételekről. Az emberek számos okból választják a növényi alapú táplálkozást, mint a fogyás, energikusabb érzés, szívbetegségek kockázatának csökkentése, vagy gyógyszeres kezelések hatékonyabbá tétele. Kutatások bizonyítják, hogy a hús, a sajt és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása felerősítheti a szervezetben lévő gyulladást.
