Kézműves keksz árusításának szabályai: Részletes útmutató

A megtermelt és előállított javak piacokon történő értékesítése az emberi civilizációval egyidős tevékenység, amely a cserekereskedelem kezdeti formájától a pénz megjelenése utáni, egyre inkább szabályozott adásvételig fejlődött. A piaci árusítás szabályai koronként és országonként változtak, ám a cél mindig az áruk és termények kereskedelmének kiszámítható és rendezett biztosítása volt. Napjainkban sincs ez másképp, sőt, a részletesebb és gyakran specifikusabb szabályok még inkább meghatározzák a piaci értékesítés kereteit. Ebben a cikkben áttekintjük a kézműves kekszek és egyéb kézműves élelmiszerek árusításának magyarországi jogi és gyakorlati szempontjait, különös tekintettel a vonatkozó rendeletekre és az ellenőrzésekre.

A piaci értékesítés jogi háttere Magyarországon

Magyarországon a piacok és vásárok működését több jogszabály is szabályozza, melyek közül kiemelten fontos az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, valamint az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról. Ezen felül releváns az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. Ezek a jogszabályok együttesen határozzák meg a piacok létesítésének, fenntartásának és üzemeltetésének szabályait, különös tekintettel az egyes áruk biztonságos és higiénikus árusítási feltételeire, valamint a helyiségek (burkolat, folyóvíz, illemhelyek stb.) általános követelményeire.

A kormányrendelet hatálya Magyarország területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint az ezeken a helyszíneken folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. A vásár vagy piac üzemeltetését a helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző engedélyezi. A piac működési rendjét a fenntartónak, vagy az üzemeltetőnek kell megalkotnia, és ez a működési rend tartalmazza azokat a részletes feltételeket, amelyek alapján az egyes személyek árusíthatnak a piacokon.

Kik és milyen feltételekkel árusíthatnak a piacokon?

A piacokon és vásárokban őstermelők, kistermelők, egyéni vállalkozók és jogi személyek értékesíthetik termékeiket, akik e tevékenység végzésére jogszabály alapján jogosultak. Fontos változás történt 2021. januárja óta az őstermelők esetében: korábban őstermelői igazolvánnyal kellett rendelkezniük, mostantól azonban FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelniük, majd ezeket megjeleníteniük a szabályos árusításhoz. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag azt a terméket értékesítheti, amit saját gazdaságában állított elő és szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Az árusítás helyszínén a két azonosító mellett fel kell tüntetni a "Saját őstermelői tevékenységből származó termék" feliratot.

A kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) - saját gazdasága mellett - az egész ország területén értékesítheti a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. Kivételt képez ez alól a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa. A kistermelői tevékenységbe bevonható személyek köre is bővült: a jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy, valamint hozzátartozója (házastárs, bejegyzett élettárs, nagykorú gyermek, testvér, szülő, nagyszülő) és alkalmazottja.

Helyfoglalás és díjak

A piacokon az árusító helyek bérlésére jellemzően napijeggyel, valamint kedvezményes bérleti szerződéssel van lehetőség. Ilyen bérleti szerződés személyesen a piacok területén köthető. A piacok és vásárcsarnokok azokra az árusító helyekre tudnak napijegyet kiadni, amelyre nincs bérleti szerződés. Az alkalmi értékesítőknek éppen ezért célszerű lehet a tervezett árusítás előtt felvenni a kapcsolatot a piac üzemeltetőjével, hogy biztosan legyen helyük, és ne a helyszínen szembesüljenek azzal, hogy minden kiadható hely elfogyott.

A piacon alkalmazott díjakat az üzemeltető saját hatáskörében határozza meg, a napi helypénzdíjat az alkalmi árus által elfoglalandó terület nagysága határozza meg. A fizetendő díj mértékét illetően általában minden megkezdett méter egésznek számít. Aki az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, az a többletterület után megállapított helypénz kétszeresét köteles megfizetni. Az árusító asztalok mérete semmilyen módon nem növelhető. A piacok általában engedélyezni szokták, hogy az árus az asztalok előtt valamennyi árut kipakoljon, amely azonban nem zavarhatja a vevőket az asztalon levő áruhoz való hozzáférésben, valamint a közlekedésben sem.

Higiéniai és minőségi előírások élelmiszer árusításakor

A rendről és a tisztaságról az árusítóknak is gondoskodniuk kell. Az élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat az árusítás egész időtartama alatt szennyeződéstől védve kell tartani. Éppen ezért élelmiszert csak tiszta asztalról, állványról, edényből szabad értékesíteni, a gyümölcsöket és zöldségféléket pedig tiszta ládából, kosárból, alátéttel ellátott zsákból vagy kocsiból lehet csak árusítani.

A piacokon csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad forgalomba hozni, amelynek növényvédőszeres kezelésére előírt élelmezés-egészségügyi várakozási ideje letelt, és a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot nem tartalmaz. Az erre vonatkozó külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési naplót) az árusítónak az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatnia. Nyers zöldség, gyümölcs felvásárlásakor a termelő írásos nyilatkozatát kell beszerezni, amelyben igazolja, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket betartotta.

Különleges termékek árusítási szabályai

• Szabadon termő gomba: A piacokon lehetőség van szabadon termő gomba árusítására, de csak abban az esetben, ha gombavizsgáló szakellenőr arra - adott napra és gombafajonként - engedélyt ad. Ez az engedély tartalmazza az eladó nevét és lakhelyét, a gombafajta nevét és súlyát, az engedély keltét és a szakellenőr aláírását. Az engedélyt az eladónak az árusítás idejére jól látható helyen kell tartania.
• Tej és tejtermékek: A mezőgazdasági kistermelő saját termelésű tejet és tejterméket csak nyers állapotban és az Állategészségügyi Szabályzat szerinti hatósági állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba. Emellett csak olyan saját tenyésztésű bontatlan vágott baromfit árusíthat, amelyet hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmasnak minősített, és bélyegzőjével megjelölt, baromfihúst daraboltan pedig nem árusíthat. A szükséges igazolás beszerzése az árusító kötelezettsége. A piacokon tejet, tejterméket kimérve csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban lehet értékesíteni. A tejeskannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni, és árusítás közben a szennyeződéstől való védelem céljából a mérés, árusítás szünetelése alatt a tejet, tejtermékeket fedve, takarva kell tartani, óvni kell a napsütéstől, illetve felmelegedéstől. Fontos továbbá, hogy tejbe, tejtermékbe, továbbá közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert tartalmazó edénybe kézzel belenyúlni tilos. A kimérés, adagolás csak tiszta mérőedénnyel, eszközzel történhet. Tilos a vásárló edényébe kimért árut az árusító tartályába visszaönteni.

Mi számít kézműves terméknek?

A kézműves jelző manapság rendkívül népszerű, és a vásárlók egyre inkább keresik az ilyen termékeket. Fontos azonban tudni, hogy nem lehet csak úgy bármire rásütni ezt a jelzőt; szigorú és pontosan meghatározott kritériumoknak kell megfelelni. A Magyar Élelmiszerkönyv 2-109-es irányelve értelmében kézműves/kézmíves élelmiszernek nevezhető az az egyedi jelleggel bíró termék, amelynek előállítása során a különös gondosság, a „mívesség”, a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál. Bár a procedúra részben gépesíthető, de kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.

Főbb kritériumok és tilalmak

• Technológia: Kézműves terméket elsősorban kézi technológiával állítanak elő. Elvárás, hogy a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezzék, melyet Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak.
• Összetevők: Ilyen élelmiszerek előállítása során pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák (egyes termékcsoportoknál engedélyezhető), édesítőszerek és ízfokozók nem használhatók. Fontos, hogy minden esetben fel kell tüntetni a termék gyártójának nevét és címét.
• Ellenőrzés: A NÉBIH helyszíni ellenőrzéssel vagy mintavétellel bármikor ellenőrizheti, hogy teljesülnek-e azok az állítások, melyeket a termék magáról hirdet - ilyen az is, ha valaki azt állítja a termék kézműves - mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakértője.

Példák kézműves élelmiszerekre a Magyar Élelmiszerkönyv szerint

A Magyar Élelmiszerkönyv számos kategóriára vonatkozóan részletezi a kézműves jelleg kritériumait:

1. Kézműves sütőipari termékek: A kézműves kenyereket nevesíti külön az irányelv, amelyek kovászolt technológiával előállított, kézzel formázott termékek.
2. Kézműves pálinka: Kézműves pálinkának csak a kisüsti eljárással előállított pálinka nevezhető, amennyiben az üst töltőképessége nem haladja meg az 1000 litert. Kézműves pálinka csak egyféle gyümölcsből készülhet, valamint a különböző évjáratok sem keverhetők.
3. Kézműves étolajok: Kézműves étolajnak nevezhető a magvakból vagy olajtartalmú növényi részekből, hagyományos pirítás után vagy pirítás nélkül, hideg sajtolással készült étolaj. Adalékanyag nem használható fel!
4. Kézműves ecetek: A kézműves ecet hagyományos technológiával (alkoholos vagy ecetsavas biológiai erjesztés), hagyományos eszközökkel, döntően emberi beavatkozással irányított technológiával előállított termék. A fermentáció folyamatát az előállító ellenőrzi rendszeres mintavétellel. Így biztosítja a termék minőségét. A kézműves ecetek az erjedés végétől számított minimum 3 hónapos érlelés után kerülhetnek forgalomba. Kézműves ecetet az évi max. 100 ezer liter terméket előállító üzem gyárthat.
5. Kézműves sertéshúskészítmények: Kézműves sertéshústermékek kizárólag rideg vagy átmeneti tartásban nevelt állatok húsából, belsőségeiből állíthatók elő. Tekintettel arra, hogy a hús minőségére az állat takarmányozása is közvetlen hatással van, a takarmánynak legalább a fele gabona, és ezen belül legalább egyharmad részben kukorica kell, hogy legyen.
6. Kézműves tejtermékek: Kézműves tejtermékek hagyományokon alapuló technológiával, hagyományos eszközökkel, elsősorban kézi beavatkozással készülnek. Az adott kézműves tejtermék alapanyaga rideg vagy átmeneti tartásban tartott állatoktól, akár több állattartó telepről is származhat. A különböző telepekről származó tejet az előállítás során külön tételként kell feldolgozni. Kézműves tejtermék előállítása során hozzáadott tejszármazékot nem szabad felhasználni.
7. Kézműves lekvárok, gyümölcsszörpök: A kézműves lekvárok olyan készítmények, amelyeket egy vagy többféle, friss, vagy a lekvár előállítója által fagyasztott vagy hőkezeléssel tartósított gyümölcsből édesítve, vagy édesítés nélkül, a kívánt sűrűségűre főznek. A termékben a gyümölcs darabos és/vagy áttört (passzírozott) formában van jelen. A termékre jellemző a nagy gyümölcs- és a kis hozzáadott cukortartalom. A kézműves minőségű lekvárokat a hőkezelés és a besűrítés együttes alkalmazásával tartósítják. A kézműves gyümölcsszörpök olyan készítmények, amelyeket friss gyümölcsből, illetve ezekből az előállító által kinyert gyümölcsléből, édesítő anyagok hozzáadásával állítanak elő, és amit vízzel hígítás után fogyasztanak. A termékre jellemző a nagy gyümölcs- és a kis hozzáadott cukortartalom. A kézműves gyümölcsszörpök tartósítására kizárólag hőkezelés alkalmazható!
8. Kézműves fagylalt: Kézműves fagylaltnak nevezhető az a termék, amelyet az irányelvben meghatározott anyagokból, szakaszos fagyasztással, szakképzett cukrász irányításával készítenek. A tej és víz alapú fagylaltokhoz minden szokásos összetevő felhasználható, az alábbi korlátozásokkal: sovány tejpor a tej alapú fagylaltokban állományjavítóként használható, felhasználható állományjavítók: szentjánoskenyérmag-liszt, alginátok, gyümölcspektin. A kézműves fagylaltokban aroma, színezék és tartósítószer nem használható!

A kézműves termékek jó eljárási gyakorlata

A kézműves termékek előállítói számára fontos a jó eljárási gyakorlat betartása, amely magában foglalja a következőket:

1. Dokumentáció: Az előállítónak rendelkeznie kell a termékek előállításához felhasznált összetevők eredetét igazoló bizonylatokkal, az összetevők minőségére vonatkozó leírással, a gyártás körülményeinek megfelelő, a minőség-ellenőrzésére alkalmas rendszerrel, vagy annak adott körülmények között értelmezhető elemeivel.
2. Minőségellenőrzés: Az előállítónak meg kell határoznia a felhasznált összetevők minőség-ellenőrzésének jellemzőit és gyakoriságát (helyes gyártási gyakorlat).
3. Önellenőrzés: Az előállítónak folyamatosan dokumentálnia kell az előállítás folyamatát, meg kell határoznia az önellenőrzési pontokat, az ellenőrzendő minőségi jellemzőket és az önellenőrzés gyakoriságát.

Ezek a szabályok biztosítják, hogy a kézműves élelmiszerek valóban megfeleljenek a fogyasztók elvárásainak, és megkülönböztethetők legyenek az ipari módszerekkel előállított termékektől.

Kereskedelmi tevékenység bejelentése és élelmiszer-forgalmazás

Ha valaki kézműves élelmiszert, például kézműves kekszet szeretne forgalmazni, legyen szó akár hazai, akár EU-n belüli értékesítésről (pl. webáruházban), a folyamat egyszerűbb, mint gondolnánk. A kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóságnak kell bejelenteni, amely a tevékenység végzésének helye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője. Ez igaz akkor is, ha valaki webáruházat indít.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Kormányrendelet 6. § (2a) bekezdés b) pontja szerint a jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikusan megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges eseteket a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 57/2010. (V. 7.) FVM rendelete az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről 2. melléklete tartalmazza.

Uniós és harmadik országbeli élelmiszerek behozatala

Az Európai Unió bármely tagállamából az EU vonatkozó jogszabályai szerint előállított és forgalomba hozott élelmiszer behozatala a terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) lehetséges. Magyarországon a közfogyasztásra szánt élelmiszereknek meg kell felelniük valamennyi, az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabálynak.

Harmadik országból az Európai Unió területére, így Magyarországra is élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet. Állati eredetű, vagy állati eredetű összetevőt is tartalmazó élelmiszer behozatala esetén a behozni kívánt terméket állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Az állati eredetű összetevőt nem tartalmazó élelmiszer termékek - amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik - általában nem tartoznak az állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett termékek körébe. Bizonyos állati eredetű összetevőket nem tartalmazó élelmiszerek behozatala fokozott hatósági ellenőrzés mellett történik, ezeket a 669/2009/EK rendelet melléklete sorolja fel.

Jelölési és higiéniai követelmények

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) rendelkezik, amelyet kiegészít a földművelésügyi miniszter 36/2014. (XII. 17.) FM rendelete.

Az élelmiszerhigiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete II. mellékletének I., V., VI., VII., VIII., IX., X., XII. fejezetei tartalmazzák a további követelményeket. A vállalkozónak az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában biztosítania kell az élelmiszerek egyértelmű azonosíthatóságát és nyomonkövethetőségét.

Kézműves termék vállalkozás indítása és online értékesítés

Ha valaki kreatív hobbijából szeretne jövedelmező vállalkozást építeni, és kézműves termékeket, például kekszeket, ékszereket, textiltermékeket, lakásdekorációt, papírtermékeket, kozmetikumokat vagy játékokat szeretne értékesíteni, érdemes átgondolnia néhány fontos lépést.

Vállalkozási forma kiválasztása

Az egyik legfontosabb lépés a vállalkozási forma kiválasztása. Ha már folyamatos jövedelme származik az alkotásokból, egyéni vállalkozóként kell működnie, és ezzel együtt adó- és járulékfizetési kötelezettségei is lesznek. A vállalkozási forma kiválasztása során fontos, hogy pontosan meghatározza a tevékenységi körét, és ellenőrizze, szükséges-e hatósági engedély a tevékenységéhez. Az engedélyköteles tevékenységek listáját a TEÁOR rendszer tartalmazza, amelyet érdemes átnézni indulás előtt.

Piac és marketing

A vállalkozási ötlet és forma kiválasztása után érdemes azt is átgondolni, milyen piacra szeretne koncentrálni. Kiket szeretne megcélozni a termékeivel? Fontos végiggondolni, kik lehetnek a leendő vásárlók: milyen korosztályhoz tartoznak, milyen az életmódjuk, mi az érdeklődési körük.

Az online értékesítés egyik legfontosabb eleme a vizuális megjelenés. Jó minőségű termékfotók nélkül nehéz sikeres webshopot működtetni. Emellett fontos, hogy kialakítson egy marketingstratégiát is. Gondolja át, hogyan fognak rátalálni a vásárlók. A közösségi média, mint az Instagram vagy a Pinterest, kiválóan alkalmas a termékek bemutatására és inspiráció nyújtására.

Szállítás és vásárlói élmény

A vásárlói élmény nem áll meg a rendelés leadásánál. Ha webshopot indít, szüksége lesz egy jól átgondolt szállítási megoldásra is. Fontos, hogy megbízható és gyors szállítási lehetőségeket kínáljon, például futárszolgálatokkal és akár üzletben történő személyes átvétellel. Emellett legyen egy egyértelmű termékvisszaküldési politikája. A termékek csomagolása is része a márkának: egy szép, egységes design megkönnyítheti a kézműves termékek eladását. Ezen felül a vásárlók szívesen hallanak a termékek mögötti inspirációról és történetekről.

Online platformok és webshop készítés

A világháló rengeteg lehetőséget kínál az értékesítésre. Ha egyszerűen és gyorsan szeretné elindítani kézműves vállalkozása webshopját, a Webnode ideális választás lehet. A Webnode egyik legnagyobb előnye, hogy kezdőként is használhatja, hiszen nem szükséges programozási tudás ahhoz, hogy létrehozza saját webshopját. A Webnode sablonjai teljesen reszponzívak, ami azt jelenti, hogy a webshopja minden eszközön jól fog megjelenni, legyen az asztali számítógép, tablet vagy mobiltelefon. A Webnode többnyelvű weboldalak létrehozását is támogatja, így a külföldi vásárlók is megismerhetik a kézműves termékeket, nemzetközi szintre emelheti vállalkozását.

A Webnode nemcsak a webshop felépítéséhez nyújt segítséget, hanem a marketingben is támogat. A platform beépített SEO, azaz keresőoptimalizálási eszközökkel rendelkezik. A Webnode többféle fizetési módot támogat, például banki átutalást, bankkártyás fizetést és PayPal-t. Webáruházában lehetőséget biztosíthat a megrendelések nyomon követésére is, így vásárlói mindig tudni fogják, hol tart a rendelésük.

A kézműves termékek jelentősége és a fogyasztói elvárások

A kézműves élelmiszerek és termékek népszerűsége folyamatosan növekszik, és sokan keresik és szeretik ezeket a termékeket. A vásárlók kétharmada egy korábbi kutatás szerint a 10 és 25 százalék közötti felárat tartotta ideálisnak a kézműves termékekre vonatkozóan, ennyivel hajlandók többet fizetni ezekért a termékekért. Az is kiderült, hogy a házasok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kétgyermekes anyukák gyakrabban vásárolnak kézműves élelmiszert, mint az egyedülállók vagy gyermektelenek.

A vásárlás fő motivációja leginkább a jó minőségű és a hazai eredetű termékek, melyet a felmérésben részt vevők leginkább vásárokon és kiállításokon szereznek be. A fogyasztó azt reméli egy kézműves terméktől, hogy a receptúrája egyedi és persze egészséges is. Az, hogy a gyártása gépesített-e vagy sem, nem tűnik olyan fontosnak a vásárlók számára, holott ez a kézművesség egyik alapkritériuma.

A Vidékfejlesztési Minisztérium elkötelezett abban, hogy a hagyományokat továbbvivő, az egészséges táplálkozás céljait szolgáló élelmiszerek előállítását elősegítse és támogassa. Kiemelték, hogy a kistermelőknek, a mikro vállalkozásoknak a speciális fogyasztói igényeket kielégítő, a regionális ízeket ismét felfedező élelmiszerek előállítására kell koncentrálniuk. A kézművességet elsősorban az előállítás módja és az ahhoz szükséges tudás és tapasztalat határozza meg, és az irányelv korlátozza a felhasználható anyagok körét, mivel ezektől az élelmiszerektől joggal elvárható, hogy ne tartalmazzanak felesleges adalékanyagokat, mesterséges anyagokat vagy édesítőszereket, ízfokozókat.

tags: #kezmuves #keksz #arusitasanak #szabalyai