Bevezetés
A környezetvédelem napjaink egyik legsúlyosabb kihívása, amelyre egyre sürgetőbben kell megoldásokat találni. Az illegális hulladékkereskedelem, a veszélyes anyagok szabálytalan elhelyezése és a folyók szennyezése beláthatatlan következményekkel jár a természeti környezetre és az emberi egészségre nézve. Ennek a súlyos problémának a felismerése hívta életre azt a kezdeményezést, amely egy országos hatáskörű környezetvédelmi kommandó felállítását javasolja. Ez a kezdeményezés rávilágít a téma komplexitására és az összehangolt cselekvés szükségességére, bemutatva, hogy a bűnmegelőzés, a határ menti együttműködés és a civil szervezetek szerepe mind hozzájárulhat a fenntartható jövő építéséhez.
Az illegális hulladékkereskedelem árnyoldalai és a kommandó javaslata
Tóth Gábor (Fidesz) parlamenti képviselő kezdeményezi egy országos hatáskörű környezetvédelmi kommandó felállítását. A csapatnak az illegális hulladékkereskedelem feltérképezése lenne a feladata. Tóth Gábor állítása szerint egyes, korábban olajszőkítéssel foglalkozó cégek újabban illegális hulladékkereskedelemmel foglalkoznak. A fideszes parlamenti képviselő konkrét cégneveket egyelőre nem kívánt nyilvánosságra hozni, de megerősítette, hogy a környezetvédelmi bizottság tagjaként tudomása van több kétes ügyletről.
Óriási pénzek mozognak az illegális hulladékbizniszben - fogalmazott Tóth Gábor. Volt rá példa, hogy újrafelhasználás címen főként Nyugat-Európából hoztak be veszélyes hulladékot. Az Európai Unió tagállamaiban méregdrágán ártalmatlanítható méreganyagokat aztán Magyarországon gyakran egy szeméttelepen, vagy egy félreeső tanyán helyezték el. Ugyancsak tipikusnak számító eset, amikor valamelyik magyar vállalattól átvett veszélyes hulladékot egy hajléktalan nevére bejegyzett telekre visznek. Előfordul, hogy az ártalmatlanítás elmulasztásával már eleve milliókat bezsebelő vállalkozók később, az adott terület megvétele után bejelentik a szennyezést, és állami forrásokat igényelnek a környezeti rehabilitációra.
Rendbe kell hoznunk a hulladéklerakókat – íme, hogyan
Tóth Gábor az ilyen beláthatatlan környezeti károkkal járó ügyletek kapcsán interpellációra készül a parlamentben. Tóth a visszaélések visszaszorítására környezetvédelmi kommandó létrehozását javasolja a kormánynak. A rendőrségi, vám- és környezetvédelmi szakemberekből álló osztag feladata lenne a hulladékszállítmányok útjának, elhelyezésének naprakész ellenőrzése. Tóth Gábor szerint a laboratóriumi háttérrel is rendelkező szervezet gyorsan és hatékonyan ellenőrizhetné a hazai hulladékkereskedelmet.
Az együttműködés fontossága és a civil kezdeményezések
A Magyar Hírlap információi szerint a borkommandóhoz hasonló környezetvédelmi egység felállításáról már megkezdődtek az egyeztetések. A fideszes képviselő tervét a környezetvédelmi tárca (KÖM) jó ötletnek tartja. A minisztérium az illegális hulladéklerakás megelőzésére nemrégiben országos szinten együttműködési megállapodást kötött a polgárőrséggel. Utóbbiak vállalták, jelzik, ha valahol ilyesmit észlelnek. Ez a kapcsolat azonban csak egy utólagos kárelhárításra teremtett lehetőséget, ami kiemeli egy proaktív, felderítő szerepet betöltő kommandó szükségességét.
A környezetvédelem területén számos civil szervezet is aktívan részt vesz, és értékes munkát végez. Az Éghajlatváltozási Platform tagja lett a Hulladékkommandó is, amely egy százhalombattai Társadalmi Járőrszolgálat. Ez az egyesület példát mutat arra, hogy a helyi közösségek hogyan tudnak összefogni a környezeti problémák kezelésében. A "Csenterics utca elfeledett hulladéklerakatai" című tudósítások is rávilágítanak arra, hogy a nyilvánosság ereje és a média figyelme mennyire fontos az illegális lerakatok felszámolásában.
Az esemény dús hétvégék és a Cigicsikkmentes Magyarország célja is azt mutatja, hogy az egyéni felelősségvállalás és a közösségi akciók hogyan járulnak hozzá a tisztább környezet megteremtéséhez. Kertész Balázs, egy alapítvány vezetője, Áder János Köztársasági Elnökkel is találkozott, ami jelzi a környezetvédelmi ügyek fontosságát a legmagasabb politikai szinteken is.
A Tisza szennyezése és a nemzetközi összefogás
Ukrajnában, Kárpátalján, a Tisza mentén a legtöbb helyen nem megoldott a szemétszállítás, ezért a lakosok vagy elégetik, vagy beledobálják a szemetet a Tiszába. Nincs egyértelmű információ arról, hány darab hulladéklerakó van Kárpátalján, nagy részük illegális, 413 településből közel 200-ban nem jár a kukásautó - ezt mondta Hankó Gergely, a Tiszai PET Kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója azon a sajtóeseményen, amin a PET Kupa és a Diageo közös projektjét, a CALL-Action nemzetközi hulladékprevenciós programot mutatták be.
Az idén indult, két évig tartó CALL-Action projekt célja, hogy hulladékgazdálkodási és folyótisztítási akciókat csináljanak Kárpátalján, aminek köszönhetően a Tisza vizébe kevesebb szemét kerülne. Azokat a helyi vállalkozókat, önkénteseket, civileket támogatják, akik már eddig is sokat tettek a folyó szennyezésének megakadályozásáért. Ez azért fontos, mert jelenleg sem rendszerszinten, sem egyéni szinten nincsen megfelelően kezelve a hulladék feldolgozása Kárpátalján, így rengeteg szemét kerül a Tiszába. Emiatt Kárpátaljáról Magyarországra is sok hulladék jön át a folyóval. A probléma súlyosságáról, a megoldás nehézségeiről a Telexen megjelent egy dokumentumfilm, amit itt lehet megtekinteni.
Eddig nem mozdult meg az ország. A CALL-Action projektben most egymásra talált a szakértelem az évek óta önkéntesen segítő PET Kupa közreműködésével és a szükséges pénzügyi segítség a világ egyik vezető alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalatával, a Diageóval. A projektben együttműködik velük a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is, aminek szakaszmérnöke, Molnár Gábor azt mondta a szerdai sajtóeseményen: nem gondolta korábban, hogy valakit érdekel a palack a Tiszán. „Fejben megvolt már tíz évvel ezelőtt, hogy mit kellene csinálni, csak nem mozdult meg az ország érte”.
Rendbe kell hoznunk a hulladéklerakókat – íme, hogyan
A cikk elején idézett Hankó Gergely is már évekkel ezelőtt komolyan foglalkozott a problémával. 2018-ban, egy kijevi hulladékgazdálkodási expón egyedüliként állt fel és beszélt arról, hogy évente mennyire sok hulladék szennyezi a Tiszát. Neki az egyik álma valósult meg ezzel a projekttel, mert végre a hulladékfeldolgozáshoz eszközöket és infrastruktúrát tudnak biztosítani a helyieknek.
A háború még jobban megnehezítette a helyi hulladékgyűjtést. A magyar segítők mellett a projekt gyakorlati megvalósulásában részt vevő ukránok közül ketten is elmesélték a történetüket. Az utóbbi két év a koronavírussal és az orosz-ukrán háborúval a hulladékgazdálkodásnak sem kedvez. „Mivel Kárpátaljára több mint 500 ezer menekült érkezett, nőtt a hulladék mennyisége, ezt nagyon érezzük” - mondta Viktor Bucsinszkij, aki Beregszászról küldött videóüzenetet. Ők szelektálva gyűjtik a lakosság hulladékát, mert Kárpátalján a szemét összegyűjtése is probléma, ezért is dobják azt sokan a Tiszába. Ő azt mondta: a háború miatt csökkent a helyi férfi lakosság, ezért a szemétért el kell menniük a lakókhoz, mert a nők nehezebben tudják elvinni hozzájuk, ez is megnehezíti a munkájukat. Neki a projekt kezdetével egy targoncagépet vásároltak, így már nem kézzel kell pakolniuk az összegyűjtött szemetet. A videóüzenete végén mosolyogva hozzátette: „Ott leszünk Európában, nem csak a szemetünk, hanem mi is”. Ruslan Shvarts Ungvárról érkezett Budapestre, ő is megerősítette, hogy a háború miatt sok férfi külföldön van, ezért alig talál munkaerőt, most mindössze négyen dolgoznak a vállalkozásában.
A kulturális örökség és a környezetvédelem kapcsolata
A Dél-Alföldi Eurotender, Ifjúsági, Kulturális, Oktatási és Környezetvédelmi Egyesület (Magyarország) és a „Cinema” Filmworkshop Egyesület (Szerbia) közösen valósítják meg a Crossroads of Architectural Significance: Transnational Learning and Exploration of Vojvodina and South Great Plain Built Heritage (Építészeti jelentőség metszéspontjai: Vajdaság és a Dél-Alföld örökségének nemzetközi feltárása és tanulmányozása) (CASTLE) című projektet. A projekt célja a Magyarország-Szerbia határrégió kastélyainak és erődítményeinek kulturális és történelmi értékeinek népszerűsítése, megőrzése és értéknövelése. A CASTLE projekt záró szakaszában, 2026 februárjában lezárult az a nemzetközi ifjúsági képzés, amelyre fotózás, filmkészítés és történetírás témakörében került sor. Az egyhetes program keretében a résztvevő fiatalok elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt szereztek: megtanulták, hogyan lehet vizuális eszközökkel dokumentálni és élménnyé alakítani az épített örökséget, hogyan szerkeszthető hiteles és vonzó narratíva egy-egy helyszín történetéből, valamint miként alkothatók szakmai igényű fotó- és filmfelvételek helytörténeti témákban. A képzés illeszkedik a CASTLE projekt azon átfogó célkitűzéséhez, amely szerint az épített örökség megőrzése nemcsak szakértők, hanem elkötelezett fiatalok feladata is. A megszerzett tudás és készségek lehetővé teszik, hogy a résztvevők a jövőben önállóan is hozzájárulhassanak szűkebb régiójuk kulturális értékeinek dokumentálásához és népszerűsítéséhez. Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által.
A Sacred Journeys: Religious Digital Exploration in Serbian-Hungarian Borderlands projekt egyik legfontosabb hozadéka, hogy a szerb-magyar határ menti térség vallási örökségét nem elszigetelt, önmagukban álló értékekként kezeli, hanem egy egységes, fenntartható turisztikai és kulturális gondolkodás szerves részeként értelmezi újra. A Sacred Journeys: Religious Digital Exploration in Serbian-Hungarian Borderlands című projekt a harmadik beszámolási időszakban újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, 2024 és 2025. július 14-18. között is zajlottak a programok. Ezek a projektek rávilágítanak arra, hogy a környezetvédelem és a kulturális örökség megőrzése szorosan összefügg, és mindkettő hozzájárul a régiók fenntartható fejlődéséhez. A digitalizáció és a fiatalok bevonása kulcsfontosságú a jövőbeni sikerhez.
Társadalmi felelősségvállalás és a jövő kilátásai
A környezetvédelmi kommandó létrehozásának javaslata és a már működő civil kezdeményezések, mint a Hulladékkommandó, vagy a PET Kupa, mind azt mutatják, hogy egyre nagyobb igény van a proaktív és összehangolt fellépésre a környezeti problémák kezelésében. A polgárőrséggel való együttműködés, bár utólagos kárelhárításra szolgál, fontos lépés az illegális hulladéklerakás elleni küzdelemben. Azonban egy speciális, rendőrségi, vám- és környezetvédelmi szakemberekből álló egység, laboratóriumi háttérrel, sokkal hatékonyabban tudná feltérképezni és felszámolni az illegális hulladékkereskedelmet.
Az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program keretében megvalósuló projektek, mint a CASTLE és a Sacred Journeys, rámutatnak a határon átnyúló együttműködés fontosságára is. A kulturális örökség és a vallási emlékek megőrzése, digitális eszközökkel történő feltárása nemcsak turisztikai, hanem környezetvédelmi szempontból is releváns, hiszen hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a környezettudatos gondolkodás erősítéséhez.
A baksi tűzmegelőzési rendezvényen bemutatott látványos tűzoltási és műszaki mentési bemutatók, melyeket a kisteleki hivatásos tűzoltóság, valamint a balástyai, baksi és tiszakálmánfalvi önkéntes tűzoltó egyesületek csapata tartott, szintén a társadalmi felelősségvállalás és az önkéntes munka erejét demonstrálják a vészhelyzetek megelőzésében és kezelésében, amelyek gyakran kapcsolódnak környezeti katasztrófákhoz.
A „Mit szólsz hozzá?” országos ifjúsági stratégia roadshow, melynek egyik fontos állomásának Szeged adott otthont a SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központja, a Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanáccsal és a szegedi Bűnmegelőzés Központtal közösen, a nyári bűnmegelőzési workshop sikerére építve újabb, sokakat érintő és időszerű témával várta az érdeklődőket. Ez a kezdeményezés azt is mutatja, hogy a bűnmegelőzés és a társadalmi jólét összefügg a környezetvédelemmel, hiszen a rendezett, tiszta környezet hozzájárul a közbiztonság és az életminőség javulásához.
A „Hulladékvadász hatás! Avagy amikor eltűnik a cigicsikk az utcákról…” kampány, és a "Cigicsikkmentes Magyarország" célja is rávilágít, hogy a kisebb, látszólag jelentéktelennek tűnő környezeti problémák kezelése is fontos a tágabb környezetvédelmi célok elérésében. Vác is meglépte már ezt a kezdeményezést, ami biztató jel a jövőre nézve.
A CARAVAN (Szolidaritási karaván: Generációk közötti utazás az idősek jogaiért) projekt egy határon átnyúló kezdeményezés Magyarország és Szerbia között, amely a részvételi színház és művészeti aktivizmus eszközeivel kívánja kezelni az idősekkel szembeni diszkriminációt és az idős népesség társadalmi-gazdasági kihívásait. A projekt több dimenziót ölel fel, beleértve az időskori diszkriminációval kapcsolatos kutatást, amely szakpolitikai ajánlásokat eredményez, alkalmazott színházi előadásokat különböző helyszíneken, valamint a közönség bevonását villámcsődületek és videoanimációk révén. Bár közvetlenül nem a hulladékkezeléssel foglalkozik, a társadalmi szolidaritás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása elengedhetetlen egy olyan fenntartható társadalom építéséhez, amely képes hatékonyan kezelni a környezeti kihívásokat. A Szegedi Pinceszínház „Egy óra csend” című előadása, amely a demenciával élő emberek és gondozóik mindennapjaiba enged betekintést, szintén az emberi kapcsolatok megtartó erejét hangsúlyozza, ami a környezeti problémák megoldásában is kulcsfontosságú.
tags: #kidobando #elelmiszer #fozes #kommando