A kínai mezőgazdaság sokszínűsége: termesztett növények és zöldségek

Kína a világ mezőgazdasági termelésében vezető helyet foglal el, ami nem meglepő, hiszen hatalmas területeken gazdálkodnak, és rendkívül sokféle növényt termesztenek. Az országban több mint 130 féle zöldséget termesztenek, biztosítva a városlakók egész éves friss zöldségellátását. Északkeleten, Harbinban akár 40 féle zöldség is elérhető. A kínai mezőgazdaság nemcsak mennyiségben, hanem minőségben és innovációban is jeleskedik, bár a vegyszerhasználat és a talajszennyezés aggodalomra ad okot.

A kínai kel: egy sokoldalú káposztaféle

Az őshazájában már több mint 1500 éve termesztett káposztaféle, a kínai kel, Európában az 1960-as években jelent meg. Hazánkban az 1970-es években kezdődött a termesztése, szinte kizárólag tavaszi hajtatásban. Szabadföldön is termeszthető, elsősorban ősszel. Tenyészideje rövid, akár már 45-60 nap alatt igen nagy fogyasztható tömeget fejleszt, amivel alighanem rekorder a zöldségfélék között.

A kínai kel jellemzői és típusai

A kínai kel felépítésében a fejes káposztához és a kelkáposztához áll a legközelebb. Az első, szétterülő „szoknyalevelei” után, általában a 7-9. levéltől kezdve képez fejet. A kínai kel fajtái három típusba sorolhatók. Az ősi alakhoz legjobban hasonlító fajták levelei nem képeznek fejet, vagy a „fej” nagyon laza. A fejet képező fajták kompakt, kerekded fejet képeznek, vagy a fej hosszúkás, megnyúlt hengeres vagy fordított tojás alakú, esetleg a csúcsnál jelentősen kiszélesedő. Hazánkban a leginkább ismert fajták hengeres vagy hordó alakúak, de nem kifejezetten hosszúak.

Termesztési módszerek és igények

A fajtát a termesztési időszaknak megfelelően válasszuk. A kínai kel hidegtűrő növény, a hazai két termesztési időszak közül az őszi felel meg hőmérsékleti igényeinek. Fiatal korban viszonylag jól viseli a meleget, a fejesedéskor kedvezőbbek számára a hűvös napok. Vízellátására mind a tavaszi hajtatás, mind az őszi termesztés során fontos figyelmet fordítani.

A legtöbb esetben a kalcium rendelkezésre áll a talajban, csak a növény nem tudja megfelelő mennyiségben fölvenni. A kínai kel esetében elég gyakori a belső levélszélbarnulás, azaz a legfiatalabb, legbelsőbb levelek szélének elhalása, amit sajnos nem is könnyű észrevenzni. Ennek elkerülésére a vízellátás mellett a folyamatos gyökérnövekedést is biztosítanunk kell, a talaj jó foszforellátottságával, valamint viszonylag alacsony sótartalmával. Ez utóbbi miatt óvatosan kell trágyáznunk, hogy magas koncentrációval ne „égessük meg” a gyökereket.

Nevelhetünk palántákat is, amit körülbelül ugyanakkor kell kezdeni, mint a helyrevetés ideje lenne. A legolcsóbbnak számító szálas palántanevelés a kínai kel esetében nem javasolható, mert a növények nagyon megsínylik a gyökérsérüléseket, tehát tálcás vagy tápkockás palántákat kell nevelnünk. Akkor válasszuk a palántanevelést, ha a vetési időpontban a területet még elfoglalja az előnövény, vagy nem tudjuk időben előkészíteni, vagy nem tudunk jól gondoskodni a fiatal növényekről (öntözés) az augusztusi, még esetleg túl meleg napokon.

Lényegében minden olyan növény megfelelő elővetemény, amely a kínai kel szaporítási idejére leérik, a retek és korai káposztafélék kivételével, amelyekkel közös betegségei, kártevői vannak. Az előnövény lekerülése után a talaj-előkészítéssel együtt indítótrágyát mértékkel juttassunk ki: maximum 5 g/m² N-t és ugyanennyi K₂O-t. Nagyobb adag kijuttatása sóstresszt okozhat a növényeknek, a gyökerek sérülhetnek, ami gyenge fejlődést és könnyebben kialakuló kalciumhiány-tüneteket okoz. A magágy mindig legyen ülepedett, aprómorzsás. A sortávolság 50 cm-es, és majd a növények soron belüli távolsága is ehhez hasonló legyen. Átlagos tápanyag-ellátottságú talajon elegendő az egyszeri nitrogén-fejtrágyázás a növények 6-8 lombleveles korában.

Helyrevetés után szinte mindig szükség van kelesztő öntözésre (palántázáskor pedig mindig szükséges a beiszapoló öntözés), majd először 20 mm-es, utána pedig a fejesedésig 30-40 mm-es vízpótló öntözésekre (általában 2-3-szor ismételve). Az említett szaporítási időpontokhoz igazodva, a tárolási érettségben való betakarítás október második felére esik, amikor a fejek az alsó és a felső részükön egyformán kemények. Friss fogyasztásra már 1-2 héttel korábban is szedhetünk úgynevezett félkész fejeket. A befejesedett tövek jól bírják akár a mínusz 2-4 °C-os fagyokat is, de fagyottan szedve nem tárolhatók. A kínai kel levelei ülők, vagy nagyon kicsi nyelük van, száruk a fejesedés állapotában nincs (így nincs torzsája sem). A levelek könnyen, egyesével lefejthetők a fejről.

Tavaszi hajtatás termesztőberendezésben

Ha tavaszi hajtatást tervezünk, a legkorábbi, február végi ültetéshez 15 °C hőlépcsőjű berendezésre van szükség, illetve március közepétől ültethetünk fűtetlen (de kettős takarású) berendezésbe. Nagy sejtű tálcás, tápkockás, vagy cserepes palántából négyzetméterenként hatot-hetet ültethetünk, négyzetes elrendezésben vagy háromszögkötésben. Az optimális nappali hőmérséklet az ültetéstől a fejesedésig 18-20 °C, a fejesedés kezdetétől 12-15 °C, éjszaka pedig mindig 3-4 fokkal hidegebb, mint nappal. Az öntözésnél és fejtrágyázásnál a szabadföldi termesztésnél leírt elvek alkalmazhatók termesztőberendezésben is, figyelembe véve, hogy a tenyészidő rövidebb, így csak egyszeri fejtrágyázásra van mód. Árunak a kemény fejek alkalmasak, amelyek azonban a szabadföldi őszi fejeknél kevésbé tömöttek és jóval kisebbek.

Kínai piacok és a zöldségkínálat

Zöldséget piaci standokon, boltokban, áruházakban, utcán, motoros árus utánfutójáról is lehet vásárolni. Többnyire friss, ránézésre kifogástalan minőséget kapunk. A pultok roskadoznak az árutól, a kínálat igazán bőséges és változatos. Azok a zöldségek, amikhez otthon hozzászoktunk, itt is megtalálhatók, igaz, néha kicsit más formában. Ezenkívül pedig megannyi új, sosem látott zöldség, különlegesek, színesek, furcsa ízvilággal, szokatlan állaggal. A boltok és piacok asztalain még mindig vannak számomra ismeretlen zöld-leveles növények. Gyanítom, hogy salátának vagy hússal, rizzsel párolva fogyasztják.

Különleges zöldségek a kínai konyhában

Az otthon is ismert zellernek sincs gumója, a zöldjét használják nagyon változatos módon. A kínai petrezselyemként is ismert zöld koriander. A padlizsán változatos színű és formájú kínálattal van jelen, a vékony és hosszú halványlilától a sötét, kerek törpe padlizsánig. Sokféleképpen készítik, párolják, pirítják, hússal, zöldséggel, tojással, rizzsel.

A bambuszrügy egy nagy kedvenc, semleges íze miatt inkább hozzáadják más zöldségekhez, vagy előételként, esetleg köretként tálalják. Szivacsként szívja magába az elkészítésnél használt fűszereket, szószokat. A barna változatát meg kell hámozni a felső rétegtől, mint a hagymát.

Hagymák: vöröshagyma, lilahagyma, metélőhagyma, póréhagyma, snidling, fokhagyma, bimbós metélő fokhagyma, sarjadékhagyma…stb. Általában a lilahagymát használják főzésre, ebből akkora fejek teremnek, mint egy (kínai) csecsemő feje. A sarjadékhagyma, amit otthon zöldhagymának nevezünk, nagyon-nagyon finom, zsenge és nem csípős. A kínai metélőhagymának póréhagyma, vöröshagyma és főleg fokhagyma illata van. Minden szár végén egy alig kinyílt virágocska található, és ez is ehető. A nálunk is ismert fokhagyma mellett itt felfedeztem egy másikat, aminek illata, íze visszafogottabb, ezért többet kell használni belőle.

Az otthon is kapható spenót, kicsit vékonyabb szárakkal, viszont ízletes, zamatos. Társa a víziparja, vagy vízispenót, ugyanúgy forrázva, apróra vágva, néha fokhagymával fogyasztják.

Sulyom: tulajdonképpen egy vízinövény, amely a rizsföldeken, víz alatt terem. Barna kérge, bézs színű, ropogós húst takar. Főzve kóstolva édeskés kukorica aromát érezhetünk. Egy kínai ismerős tanácsa szerint, vízben megfőzve, a leve köhögésre nagyon jó. Egyébként változatos a felhasználása: sütve fogyasztják húsokhoz, garnélarákhoz, zöldségekhez, vagy ropogósra főzve levesbe.

A bordáskel talán a leggyakrabban használt salátaféle, szinte minden étkezésnél készül belőle valamilyen fogás. A szára leveles, ropogós, íze édeskés.

Lopótök vagy téli tök: hosszú, körte alakú és halványzöld színű héja alatt puha magokkal teli fehér, finom húst fedezhetünk fel. Levesbe vagy húsok mellé sütve fogyasztják, ezért általában csak egy szeletet vásárolnak belőle (legtöbb helyen szeletekre vágva árulják). A sütőtökkel ugyanez a helyzet, ők egy keveset használnak belőle, húsételekhez sütik vagy párolják köretként.

A reteknek is több fajtája terem, legismertebb talán a Daikon vagy jégcsapretek. Olyan, mint egy hatalmas fehér répa, lédús és finom. Társa, a kisebb méretű fehér retek erőteljesebb ízű, a piros és zöld változat semlegesebb. Különböző zöldbabok vannak a kínálatban, mindegyik nagyon finom.

Gyógyító és tápláló gyökerek

A gyömbér egy kincs. Immunerősítő, vírusölő hatása rendkívül erős. Kínában, a termőhazájában érdemes vásárolni, frissek, ropogósak, lédúsak a gyökerek. Amit otthon vásároltunk, össze sem hasonlítható ezzel.

Jamgyökér: a barna, durva külsejű szőrös gumónak a héja alatt fehér, sárga vagy rózsaszínű, keményítőben gazdag hús rejlik. Főzve eszik, mint a burgonyát: pürének, sütve fánkból, levesben, lepényhez reszelve.

Lótuszgyökér: a lótusz ázsiai tündérrózsa, ha ezt felszeleteljük, kerek formájú, csipkeszerűen lyukacsos lemezkéket kapunk. Magját már az ókori egyiptomiak is ismerték, egyiptomi vagy Pitagorasz babnak nevezték.

Az otthon megszokott burgonyát még nem sikerült itt felfedezni, csak egy édesebb, omlósabb változatát. Ezenkívül van édesburgonya is, amit általában faszénen egészben sütve esznek.

A tarógyökér vagy karibi káposzta, egy hosszúkás zellergumóra hasonlít. Barna, rücskös, szőrös héja alatt finom fehér hús rejlik. Mindig főzve vagy sütve, a burgonyához hasonlóan lehet elkészíteni.

A bámia, más nevein: okra, bhindi vagy gumbo olyan, mint egy apró fürtös uborka, teste puha és pihes. Fogyasztják sütve, főzve, panírozzák, hirtelen kisütik vagy gőz felett párolják. Hidegen is fogyasztják ecetes mártásban. Legfontosabb része a benne lévő nyálkás anyag, amely a levesek, mártások, raguk besűrítésére kiválóan alkalmas.

A kukorica is többféle változatban megtalálható, főzve finomak. A csírák közül, talán a szójababcsíra a legelterjedtebb, azonnal meg kell készíteni, mert másnapra megpuhul. Salátákba, tésztához nagyon finom.

Gombák világa Kínában

Kínában kétezer éve termesztik több fajtáját, frissen vagy szárítva egyaránt kapható. Azt mondják, hogy szárítva az ízük is jobb, az illatuk is jellegzetesebb, mint frissen. A dél-kínai konyha specialitása a kocsonyás vagy porcos állagú fafülegomba és a felhőfüle.

A fafülgomba megszáradva feketés fakéregre hasonlít, újra megtelve vízzel olyan lesz, mint egy fodros saláta levele. Egyszerre ropogós és gumiszerű, minden különösebb íz nélkül. Levesben, mártásokban, tésztával, pirított zöldségekkel fogyasztják.

A téli fülöke íze kellemes, enyhén ropogós. Csak a főzés végén adjuk hozzá az ételhez, hogy megőrizze állagát.

A laskagomba kalapja húsos, kövér, egyfajta tengeri kagylóra emlékeztető alakú. A kalap felszíne fiatalon viaszos bevonatú, kékes-szürke színű. Nagyon ízletes levesnek, húsok mellé pirítva, vagy tésztába.

Shiitake vagy illatos fagomba: barnás kalapja alatt fehér lemezkék vannak, torzsáját célszerű eltávolítani. Ízesíteni lehet vele, önmagában nem készítik el, túl erős az aromája. Egészségvédő hatása miatt a kínai népi gyógyászatban a testet és lelket felfrissítő életelixírnek tartják. Immunerősítő, allergia- és gyulladáscsökkentő, gyomorfekély és köszvény kezelésére is használják. A gombák Kínában nem olcsók, 4 és 6.5 euró egy kg.

Tojások: a zöldségpiac különlegességei

A tojást a kínaiak a zöldségekhez sorolják, a zöldségpiacon árulják. Érdekesség, hogy nem darabszámra, hanem súlyra van megszabva az ára. Belárak a kívánt fajtából a nylonzacskóba, amennyit szeretnénk, aztán mérlegre teszik. Még egy fontos dolog a mérésről és az árakról: a kiírt árak mindig 0.5 kg-ra vonatkoznak, nem 1 kg-ra.

A tojások választéka is széles, a barna héjútól a fehérig, a kacsatojástól a fürjtojásig, a 100 napos tojástól a csirkeembrióig minden megtalálható.

A száz napos tojás vagy ezeréves tojás egy igazi kínai étel különlegesség. Alapanyagul nyers kacsatojás vagy ritkábban tyúktojás (esetleg fürjtojás) szolgál, ezt három hónapra egy faszénből, oltott mészből, sóból és vízből álló keverékbe helyezik. A száz napos tojás hónapokig eltartható, hasonlóan a régen pincében, oltott mészben tárolt görögdinnyéhez. Kínában alapvetően két fajta fermentált tojást különböztetnek meg: a félkemény tojássárgájút, amelynek kellemes, könnyű aromája van, utóíz nélkül, illetve a kemény tojássárgájút, amelynek elég csípős, kicsit sós íze van, sokáig megmaradó utóízzel.

Mezőgazdasági termelés és technológia Kínában

Kína az első helyen áll a világon a mezőgazdasági termelésben, elsősorban rizst, búzát, burgonyát, paradicsomot, cirokot, földimogyorót, teát, kölest, árpát, gyapotot, növényi olajat és szójababot termel. A kínai hatóságok még zöldségtermesztést is terveznek a Marson és a Holdon.

Üvegházi termesztés és kihívások

A kínaiak nagy mennyiségű zöldséget termesztenek üvegházakban is. Egy kínai zöldségtermesztő elmondta, hogyan termesztik az üvegházi zöldségeket. Ugyanakkor az üvegházi termesztés során a növényvédő szerek, mezőgazdasági vegyszerek és növekedésserkentők használata aggodalomra ad okot. 2006-2010 között talajmintákat vettek országszerte ellenőrzés céljából, viszont az eredményeket a kormány államtitoknak minősítette, így nem lehet pontosan tudni, hogy milyen méreteket öltött a talajszennyezés. Ha olyan termőföldről kerül ki a zöldség, ami viszonylag tiszta, még akkor is fennáll a veszélye a különböző műtrágyák, permetszerek és gombaölők túlzott használatának. Sokaknak a biofarmokban sincs bizalmuk, hogyan lehetne ilyen szennyezett talajban, eladható minőséget termeszteni vegyszerek nélkül?

Kínai vendégmunkások dolgoznak Oroszországban is zöldségtermesztésen. A kínai ültetvényeken a körülmények őszintén szólva nem biztonságosak, és a talajban különböző szennyező anyagokat, például arzént és ólmot is találtak.

Innovatív megoldások és a Tiancseng Mezőgazdasági Komplexum

Azonban Kína az innováció területén is élen jár. A Tiancseng Mezőgazdasági Komplexum a Kuanghszi Csangjiang Tiancseng Mezőgazdasági Csoport projektje, amelyen a Kuanghszi Agrártudományi Egyetem tudósainak segítségével dolgoznak. A három hektáron elterülő, tágas üvegházat azzal a céllal építették, hogy kiváló minőségű, egészséges zöldségpalántákkal lássák el a dél-kínai termesztőket. Ezt a legmodernebb technológiát alkalmazva érik el, beleértve az automatizálást és a fejlett szoftveres vezérlőrendszert. A tudomány leegyszerűsítette a korábban bonyolult műveleteket, és megkönnyítette az üvegház üzemeltetését és karbantartását.

Az üvegházban az egyik fő tevékenység az oltás, vagyis két növény szöveteinek összekapcsolása. Ez azt jelenti, hogy az egyik növény jó gyümölcshozó képessége kombinálható egy másik ellenálló képességével. Egy nagymértékben automatizált hűtőrendszer segít megteremteni a megfelelő feltételeket évente 80 millió oltott palánta, például paradicsom és paprika termesztéséhez. Ezenfelül 40 millió magról nevelt palántát is termesztenek különféle zöldségekből. A csíráztatás, a szaporítás, az oltás és a „gyógyulás”, vagyis az oltást követő folyamat, amikor a két növény összeforr, mind elkülönített, teljes mértékben ellenőrzött környezetben zajlik.

A gyógyulási helyiségben az okos vezérlőrendszer optimális hőmérsékletet, páratartalmat, fényt és időt biztosít az egyes oltványfajták számára, ezáltal javítja túlélési arányukat.

Dizájner zöldségek és gyümölcsök

Kínában dizájner zöldségeket és gyümölcsöket is termesztenek, mint például szögletes görögdinnye, Buddha alakú körte, szív alakú uborka és más kreatív módszerek az ilyen szokatlan gyümölcsök és zöldségek termesztésére. A kínai Fruit Mold cég olyan szokatlan gyümölcsök és zöldségek termesztésével foglalkozik, amelyek „élő” szobrokként jelennek meg a kerti ágyakon és kerti fák ágain.

tags: #kinaban #termesztett #novenyek #es #zoldsegek