A Sokoldalú Paprika: Különös Tekintettel a Közönséges Sárga Fajtákra

A paprika (Capsicum annuum) a burgonyafélék családjába tartozó zöldségnövény, amely Közép- és Dél-Amerikából származik, de ma már világszerte termesztik. Ez a csodálatos zöldség nem csupán ínycsiklandó ételek alapanyaga, hanem valóságos vitamin- és ásványianyag-bomba is. Az évszázadok során számtalan fajtája alakult ki, melyek méretben, formában, színben és ízben is rendkívül változatosak. A paprika termése az, amit a konyhában használunk. Színe az érés során változik, általában zöldről pirosra, de léteznek sárga, narancssárga, lila, sőt barna paprikák is. Hazánk nemzeti konyhaművészetének elengedhetetlen alapanyaga az étkezési paprika és az őrölt fűszerpaprika is. Magyarországon a paprika az egyik legfontosabb zöldség- és fűszernövény. A paprika gazdag C-vitaminban, A-vitaminban, rostban, valamint antioxidánsokban, például karotinoidokban. Magas a C-vitamin tartalma, melyet a savanyítás során is megtart. Kalóriatartalma rendkívül alacsony, egy átlagos méretű paprika kb. 10 dkg, ennyiben mindössze 20 Kcal van. Tartalmaz kalciumot, magnéziumot, foszfort, de vas, cink és réz is van benne.

A Közönséges Paprika Fajtái és Jellemzői

A közönséges paprika, vagy ahogy tudományosan ismerjük, a Capsicum annuum, a kertek egyik legsokoldalúbb és legkedveltebb növénye. A nagyszámú paprikafajta között számos olyan „közönséges” típus található, melyek a mindennapi fogyasztásban, frissen, töltve vagy savanyúságként válnak kedveltté. Ezek közé tartoznak a különféle édes és enyhén csípős, jellemzően világosabb színű, gyakran sárgás árnyalatú bogyók. Egy ilyen típusra jellemző lehet a gyors fejlődésű, bőven termő, 25-30 cm magas determinált fajta. Különlegessége lehet sötétzöld lombja, igen jó ellenálló képessége. Fényhiányra gyakran nem érzékeny. Termése tölteni való, fehér, édes, vállas, kihegyesedő kúp alakú, csüngő, tömege 80-90 g. Gyakran Xanthomonas-toleráns és a dohánymozaikvírus közönséges törzseivel szemben ellenálló. Friss fogyasztásra alkalmas, hajtatásra, szabadföldi termesztésre, helyre vetésre egyaránt ajánlott.

Édes Paprika Fajták Kínálata

A különféle paprikafajták közé tartoznak az édes húsos paprikák, mint például a TV-paprika. Ezek a fajták igen változatos formában és színben jelennek meg, és számos kulináris felhasználási lehetőséget kínálnak.

• Fehér, krémszínű és sárgás árnyalatú tölteni való paprikák:

  • Fehérözön: Determinált növekedésű, hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. Felálló termése sárgásfehér színű, édes ízű, kúp alakú. Tölteni való bogyója 80-90 g átlagtömegű. Fényhiányra nem érzékeny, dohánymozaik vírusra rezisztens.
  • Aranyeső: Alacsony habitusú, közepes tenyészidejű paprikafajta. Termése tölteni való, világossárga színű, közepes méretű. Alakja háromszögletű, felülete sima. A húsa közepesen vastag, édes ízű. A termés átlagtömege 145 g, a száron vízszintesen helyezkedik el. Univerzális, valamennyi termesztési módra (hajtatás, szabadföld, helybevetéssel és palántázva is) alkalmas fajta.
  • Táltos: Folytonos növekedésű, kései hajtatásra és helyrevetésre is alkalmas, nagyon jó stressztűrő. Termése csüngő, 10-12 cm hosszú, 110-120 g tömegű, vastaghúsú, sárgásfehér, kúp alakú, tompa végű. Igen tetszetős és édes ízű.
  • Rédei fehér: Közepes magasságú, hosszú tenyészidejű, kései fajta. Termése tölteni való, sárgás színű, sima felületű, csüngő állású. A termés kúp alakú, csúcsa lekerekített, átlagtömege 170 g. Húsa közepesen vastag, íze édes. Szabadföldi termesztésre és fűtetlen fólia alatti hajtatásra ajánlott.
  • Golden Calwoner: Folytonnövő, szabadföldi, blocky típusú, nagytestű, vastaghúsú paprika. Bogyói sötétzöldből sárgába érők, 90-110 g átlagtömegűek. Friss fogyasztásra kiváló.

• Egyéb édes étkezési paprika fajták:

  • Albaregia: Folytonos növekedésű, bőtermő, egyik legnagyobb bogyójú szabadföldi fajta. Lombozata terebélyes, a bokor szilárd ágrendszerű. Felálló termése enyhén bordás, fehér színű, édes ízű. Súlya 90-100 g átlagtömegű, elsősorban tölteni való paprika.
  • Soroksári: Hosszú tenyészidejű, erőteljes növekedésű fajta. Bogyója 90-100 g átlagtömegű, szabadföldi termesztésre.
  • Szintetikus cecei: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre és fűtetlen fólia alatti hajtatásra alkalmas. Termése kúp alakú, fehér színű, édes ízű, csüngő állású, hegyes végű. TMV ellenálló.
  • Tizenegyes: Gyors fejlődésű, hajtatásban és szabadföldön (helyre vetéssel) egyaránt termeszthető. Csüngő termése fehér színű, édes ízű, kúp alakú. Tölteni való bogyója 80-60 g átlagsúlyú. Sötétzöld lombja a dohánymozaik vírus közönséges törzseivel szemben ellenálló.
  • Amy: Közepes tenyészidejű, nagy termőképességű, alacsonyabb növekedésű fajta. Szabadföldi és fóliás termesztésre ajánlott. Bogyója nagy, megnyúlt kúp alakú, vastaghúsú, sárgás-fehér színű (éretten piros), édes ízű, csüngő állású.
  • Bóbita F1: Folytonnövő szabadföldi és hajtatási hibrid. Termése hófehér, csüngő állású, kissé megnyúlt blocky alakú, 130-170 g átlagtömegű. Nem érzékeny fajta, nagy melegben is jól köt.
  • Kincsem F1: Folytonnövő fajta. Bogyója nagyméretű, széles vállú, kúp alakú, édes ízű. Hajtatási hibrid. Intenzív, nagyon korai termesztésre ajánlott.
  • Brill F1: Hajtatásra és szabadföldi termesztésre kiváló, fehér blocky típusú hibrid. Folytonnövő, erőteljes, 130-150 cm magasra megnövő paprika. Fényhiányra közepesen érzékeny. A dohány-mozaikvírus új törzseivel szemben is ellenálló. Termése fehér, csüngő helyzetű, csípősségtől mentes, három vagy négy rekeszű, 120-130 g tömegű. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is kiváló.
  • Ciklon F1: Folytonnövő, közepes növekedésű, rövid ízközű bokor. Fejlődési sebessége gyors, fényhiányra nem érzékeny. A dohány-mozaikvírus új törzseivel szemben is ellenálló (Tm2). Termése fehér, 80-90 g tömegű, nyújtott, csúcsban végződő, felálló, csípősségtől mentes. Támrendszeres hajtatásra ajánlott. Metszést igényel. Friss fogyasztásra, exportra.
  • Szentesi piacos: Folytonnövő, nagy bogyójú, korai szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlott fajta. Bogyója vállas, tompán hegyesedő, csüngő állású, halványzöldből pirosra érő, kellemesen fűszeres zamatú, 60-70 g átlagsúlyú. Töltött paprikának ajánlott. Humuszban gazdag, napsütötte, szélvédett helyet igényel.
  • Szentesi fehér kosszarvú: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlott. Bőtermő fajta. Nyers fogyasztásra és savanyításra is kiváló.
  • Szentesi zöld kosszarvú: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre és korai fóliás hajtatásra ajánlott. Bőtermő fajta. Hosszú, 18-22 cm, csüngő, hajlott bogyói sárgászöldek, édes ízűek, végük hegyes. Nyers fogyasztásra és savanyításra is kiváló.
  • Palóc F1: Folytonnövő, termése csüngő, sima fényes, halványzöld színű, érett állapotban piros. Bogyója nagy, 17-24 cm hosszú, 3,5-4,5 cm vállszélességű, tömege 80 g. Az év bármely szakaszában jól hajtatható.
  • Kurtovszka kápia: Erőteljes növekedésű. A bogyó nagy, enyhén lapított, kúpos, sötétzöldből sötétpirosba érő „kápia” típusú paprika. Vastag húsú, édeskés, szedés után hetekig is eltartható. Terméssúlya 120-180 g. Szabadföldi termesztésre és fólia alatti hajtatásra alkalmas. Friss fogyasztásra kiváló.
  • Csángó F1: Folytonnövő, termése zöldből pirosra érik, csüngő állású, lapított, tömege 120-140 g, vastaghúsú, édes, nagyon jó ízű. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas, jó stressz tűrő képességű, bőtermő. Kiváló zamata sütve érvényesül a legjobban.
  • Californiai piros: Folytonnövő, hosszú tenyészidejű, nagytestű, vastaghúsú paprika. Blocky típusú bogyói sötétzöldből pirosba érők, 90-110 g átlagtömegűek. Szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlott.
  • Elefántormány: Folytonnövő, magas bokrú, 50-60 cm-es, bőtermő, fényhiányra nem érzékeny. Termése igen tetszetős, hosszú, elefántormányhoz hasonló, édes, csüngő, világoszöld, tömege 40-45 g. Hajtatásra, szabadföldi termesztésre ajánlott. Friss fogyasztásra egész évben alkalmas.
  • Édesalma: Szabadföldi termesztésre alkalmas, folytonnövő fajta. Bogyója édes ízű, vastag húsú, 55-60 g átlagtömegű. Savanyításra és friss fogyasztásra is alkalmas.

Csípős Édespaprika és Fűszerpaprika Fajták

A paprikák széles spektrumán a lágy, édes változatoktól az extrém csípős paprikákig terjed az ízvilág. Az erős fajták, például chili, jalapeño és habanero, globálisan ismertek, de hazánkban is számos csípős fajta létezik, mind étkezési, mind fűszerpaprika formájában.

• Csípős étkezési paprika fajták:

  • Jász F1: Jó stressz tűrő. Folytonnövő, középerős növekedésű, hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas. Termése, csüngő, szép fehér színű, enyhén csípős ízű. Tömege 80-100 g. Friss fogyasztásra, savanyításra valamint darabolva és káposztával töltve is kiváló.
  • Sobor: Folytonnövő, erőteljes növekedésű, 45-50 cm magas. Termése halványzöld, igen nagy, kissé szabálytalan kúp alakú, csüngő, enyhén csípős. Fejlődési sebessége gyors, fényhiányra közepesen érzékeny. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre. Friss fogyasztásra alkalmas.
  • Javított bogyiszlói: Folytonnövő, elterülő bokrú, 40 cm magas. Termése fehér, szabályos kúp alakú, felálló, kellemesen csípős. 50-55 g tömegű, kiváló ízű paprika. Fejlődési sebessége gyors. A szárazságot jól tűri. Szabadföldi termesztésre ajánlott. Friss fogyasztásra és savanyított feldolgozásra alkalmas.
  • Kecskeszarv: Régi magyar tájfajta. Folytonnövő, magas, fényhiányra nem érzékeny. Termése világoszöld, hosszú, hegyes, csípős, keskeny, csüngő, tömege 20-25 g. Korai hajtatásban is jól köt. Szabadföldön is termeszthető. Friss fogyasztásra és ecetes paprikának is alkalmas.
  • Budai csípős: Az egyetlen hegyes, erős, determinált növekedésű paprika. Jól kötődő, ezért őszi és téli hajtatásra is alkalmas. Termése világoszöld, hosszú, hegyes, csüngő, csípős, tömege 25-30 g, héja vékony. Szabadföldön palántázva vagy helyre vetve is termeszthető. Friss fogyasztásra, illetve savanyított paprikának is alkalmas. Nevelhető balkonládában és cserépben is.
  • Rapires F1: Folytonnövő, fejlődési sebessége gyors, fényhiányra nem érzékeny. Termése hosszú, hegyes, világoszöld, intenzíven csípős. A bogyók csüngő helyzetűek, 40-50 g tömegűek. A dohány-mozaikvírus új törzseivel szemben is ellenálló (Tm2). Minden időszakban termeszthető. Elsősorban támrendszeres hajtatásra ajánlott.
  • Rekord: Folytonnövő, hegyes, világoszöld bogyójú, rendkívül bőtermő szabadföldi- és hajtatási fajta. Bogyója csüngő állású, csípős ízű, 18-21 g átlagtömegű. Friss fogyasztásra és savanyításra egyaránt alkalmas.
  • Almapaprika: Szabadföldi termesztésre alkalmas, folytonnövő fajta. Kellemesen csípős, vastag húsú, 40-45 g átlagtömegű bogyója savanyításra, friss fogyasztásra alkalmas.
  • Koral: Erősen csípős cseresznyepaprika! Bogyója gömbölyű, sötétzöld színű, éretten élénkpiros. Íze erősen csípős, felfűzve szárítmányként ételízesítő, üvegbe rakva savanyúságként fogyasztható. Szabadföldi termesztésre ajánlott.
  • Óriás cseresznye: Óriás cseresznyepaprika. Erőteljes növekedésű, óriás, felálló bogyójú fajta. Bőtermő, az időjárási viszontagságokat jól tűri. A bogyó sötétzöldből sötétpirosra érő, csípős ízű. Helyrevetéssel is termeszthető. Káposztával töltve kiváló savanyúság készíthető belőle.

• Fűszerpaprika fajták:

  • Hírös F1: Csípős, középérésű fűszerpaprika. Nagy hozamra képes, kifejezetten nagy bogyókkal rendelkező folyton növő, csüngő típus. Termése 16-18 cm hosszú. Kiváló minőségű őrlemény alapanyagot biztosít.
  • Palotás F1: Folytonos növekedésű fűszerpaprika. Nagyméretű, csüngő bogyóval, magas hozammal, jó stressz toleranciával rendelkezik. Csőhossza 12-17 cm. Magas szárazanyagtartalmú.
  • Szegedi-20: Folytonnövő, csípősség nélküli fajta. Tenyészideje a szegedi fajták között a legrövidebb. Palántázással és helyre vetéssel egyaránt termeszthető. Termése csüngő helyzetű, 10-12 cm hosszú. Termőképessége jó. Magas szárazanyag- és festéktartalma miatt az egyik legelterjedtebb tájfajta.
  • Szegedi 80: Csüngő termésállású, csípősség nélküli fajta. Bogyója 12-14 cm hosszú, éretten sötétpiros. Betegségekkel szembeni toleranciája megfelelő. Helyrevetve és ültetve is sikeresen termeszthető. Korai érése miatt termésbiztonsága igen jó.
  • Szegedi 178: Csüngő termésállású, csípős fajta. Bogyója az erek mentén kissé lapított, enyhén behorpadó. Vége kissé tompa, 10-12 cm hosszú. Színe éretten élénkpiros. Betegségekkel szemben ellenálló. Helyrevetve és palántázva is sikeresen termeszthető. Csípős őrlemény készíthető belőle.
  • Kármin: Korai érésű. Csípősség nélküli, csüngő termás állású, folytonos növekedésű fajta. Magas a festéktartalma.
  • Kalóz: Folytonnövő, csüngő termésű, kellemesen csípős ízű fajta.
  • Kalorez: Középkorai érésű. Folytonos növekedésű, csüngő termésű, édes ízű.
  • Kaldom: Korai érésű, determinált növekedésű, édes ízű fajta. Palántázva vagy helyrevetve is termeszthetjük. Termése felálló, 10-15 cm hosszú, 25-30 g átlagtömegű, festékanyagtartalma igen magas. Szedés után 5-6 hétig utó érleljük.
  • Macskasárga: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Felálló termése kis méretű, hosszúkás, hegyes végű, sötétzöldből sárgára érő. A bogyó tömege 9-10 g. Íze csípős. Felfűzésre, ételízesítésre ajánlott. A ’Macska’ egy folytonnövő növekedésű, bőtermő, megbízható paprikafajta. Termése viszonylag kicsi (4-6 cm), a tömege 9-10 g. A terméshéj fényes és sima. A termés hosszúkás, válla keskeny, éretten élénk sárga színűvé színeződik.
  • Tüzes sárga: Közép-zöldből sárgára érő, hegyes erős típus. 12 cm hosszú bogyót nevel. Bőtermő szabadföldi fajta. Felfűzve, megszárítva, díszítésre, ételek ízesítésére egész évben használható.
  • Tüzes piros: Közepes növekedésű, csüngő termésű fajta. A bogyó 10 cm hosszú, ceruza vastagságú, közép zöldből pirosra érő, igen csípős ízű. Helyrevetéssel is termeszthető, bőtermő fajta. Felfűzve, megszárítva egész évben kiváló ételízesítő.

A Paprika Növénytana és Eredete

A paprika növénytanilag ugyanahhoz a családhoz tartozik, mint a burgonya. A paprika (Capsicum annuum) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó zöldségnövény. Az amerikai kontinens melegebb vidékeiről származik, Európába Kolumbusz közvetítésével került. Régészeti kutatások alapján nagyjából Brazília déli részétől Bolíviáig húzódhatott az első termőterület, ahonnan valószínűleg madarak vitték át a magokat Közép-Amerikába, a mai Mexikó és Panama területére. Kr. e. 7000 körül a vadon termő paprikából már bőven akadt Mexikóban, és Kr. e. 5000 táján már nagy valószínűséggel termesztették is az őslakosok.

A nagy földrajzi felfedezések idején, Kolumbusz második útjával érkeztek az első paprikamagok Európába. A hajóval utazó Diego Alvarez Chanca orvos hozta magával Spanyolországba, ahol hamarosan termeszteni is kezdték, ekkoriban természetesen még kizárólag csípős változatait, és a bors helyett kezdték fűszerezésre használni. A későbbi nemesítéseknek, keresztezéseknek köszönhetően születtek meg századok alatt a mind nagyobb méretű, csemege fajták. Spanyolországból aztán szép lassan az egész Mediterráneumban elterjedt, sok helyen spanyol borsként ismerték.

A 16. század elején már az Oszmán Birodalomban is bőségesen megtalálható volt. Vélhetően innen, talán szláv közvetítéssel érkezhetett hazánkba, bár vannak olyan feltételezések, amelyek azt valószínűsítik, hogy a törökök által elzárt kereskedelmi útvonalak miatt, portugál közvetítéssel jutott el a 16. század második felében a mai Magyarország területére. Eleinte főúri kertek dísznövénye volt, fogyasztása csak jóval később kezdődött. A paprikatermesztésről tanúskodó első feljegyzések még ennél is későbbiek, a 18. századból, Szeged környékéről maradtak fenn. Eleinte nem is paprika, hanem törökbors volt a közkeletű neve, természetesen ekkoriban még nem ropogtatott senki húsos csemegepaprikákat: fűszerként használták. Az külön érdekesség, hogy bár napjainkban a világ legnagyobb paprikatermelői között Kínát, Mexikót és Törökországot jegyzik, egykor az első nagy európai paprikatermő vidéknek Spanyolország mellett Szeged, majd később Kalocsa és környéke számított. A 18. század végétől aztán országszerte az egyik legolcsóbb és legnépszerűbb fűszer lett.

A Paprika Csípősségének Titka: A Scoville-skála

A capsicum arra a bizonyos csípősségre utal, amiért sokan rajonganak, mások meg épp ezért vágják ki a biztonság kedvéért minden paprika bogyós termésének erezetét. A kapszaicin nevű anyag felelős a paprika „erejéért”, csípősségét ez alapján mérik. Egy amerikai kémikus, bizonyos Wilbur Scoville 1912-ben fejlesztette ki azt a módszert, amelynek alapján pontosan meghatározható mennyire csíp a paprika.

Eredetileg paprikából készült oldatot hígítottak laboratóriumi körülmények között cukros vízzel több fokozatban egészen addig, amíg a próbakóstolók (a kísérlet résztvevői) már egyáltalán nem érezték csípősnek. Leegyszerűsítve így született meg a Scoville-skála, amelynek alapján egyre szélesebb körben a sokféle paprika vagy paprikakészítmény csípősségét mérik. Scoville nevéből ered a mértékegység: Scoville heat unit, röviden: SHU. E nemzetközileg elfogadott skála mentén határozható meg, ha az adott paprika egyáltalán nem csípős (a paradicsompaprika pl.: 0 SHU), vagy épp méregerős, mint egy habanero paprika, amelynek akár 600 000 is lehet az SHU-ja. Persze sokféle fokozat létezik, és még a darált csípős paprikából készült Erős Pista sem közelíti meg ezt a szélső értéket, a tiszta kapszaicin 16 000 000 SHU-járól nem is szólva! Az ősi, vadon termő paprikát nagyjából úgy lehet elképzelni, mint a ma kertészetekben, cserépben kínált, nagyjából 1-2 cm átmérőjű, méregerős chilipaprika-fajtákat.

A paprikák nemzetségének őshazája Latin-Amerika. Az úgynevezett közönséges paprika, vagyis minden általunk ismert ropogós és lecsóba való zöldség tudományos neve: Capsicum annuum. A chilipaprikákat cserjés paprikaként tartják számon összefoglalóan (Capsicum frutescens). Létezik még a megtévesztő nevű kínai paprika (ez is dél-amerikai eredetű), amelynek sok fajtája ismert az enyhe, trópusi aromájúaktól a nagyon csípősekig (Capsicum chinense). Capsicum pubescens a tudományos neve a közép-amerikai hegyvidékekről származó, többek között a rocoto paprikákat magában foglaló ősi fajtának, amelyet szőrös paprikának is hívnak. Az inkák ezt a fajtát termesztették először. Jórészt Dél-Amerikában terem az úgynevezett bogyós paprika (Capsicum baccatum), amely csípős, a chilihez hasonló, apró termést hoz.

A Paprika Termesztése és Gondozása

A paprika az igényesebb zöldségek közé tartozik, mivel tápanyag-, víz-, meleg- és fényigényére egyaránt jelentős. Sikerrel termeszthető mind szabadföldön, mind üvegházban vagy fóliasátorban. A konyhakerti termesztése nagyok népszerű hazánkban, sőt, manapság már balkonokon és erkélyeken termesztve is találkozhatunk vele.

Ideális Körülmények a Paprika Számára

A paprika melegkedvelő növény. A kertben napos helyet keressünk a számára, ugyanis ha nem jut megfelelő mennyiségű fényhez, a virágai lehullhatnak, és nem fognak kötni. A legideálisabb számára a 12-14 órás napsütés és a kb. 25 fok. Fényigényes növény, napi 12-14 óra közvetlen napfényre van szüksége az optimális fejlődéshez.

Leginkább a tápanyagban gazdag vályogtalajokat szereti. A paprika a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Az ideális pH-érték 6,0-6,8 között van. Ha kötött a talaj, akkor a levegőzöttségre, homokos talajoknál pedig a tápanyagellátásra kell fokozott figyelmet fordítanunk. A paprika vízigénye közepes. A talajnak egyenletesen nedvesnek kell lennie, de nem túl vizesnek.

Ültetés és Palántanevelés

A paprika ültetési helyét már ősszel célszerű felásni, ültetés előtt pedig trágyázni. Arra is figyeljünk, hogy minden évbe máshová kerüljön a paprika, ne ugyanabba az ágyásba. A paprikát előnevelt palántákkal termeszthetjük, melyeket mi magunk előnevelhetünk, de a piacon vagy a kertészetekben is megvásárolhatjuk őket.

A palántanevelést márciusban kezdhetjük el beltérben. A magokat kisebb edényekbe, műanyag poharakba vessük, melyeket megtöltünk laza szerkezetű földkeverékkel. Helyezzünk minden cserépbe vagy sejtbe 2-3 magot, kb. 1-2 cm mélyre. A gyorsabb csírázás érdekében célszerű a magokat a vetés előtt egy éjszakára vízbe áztatni. A csírázáshoz melegre és fényre van szüksége a magoknak, az ablakpárkány például remek hely lehet a palántaneveléshez.

A palánták április közepén kerülhetnek fűtetlen fóliasátorba, a szabadba való kiültetéssel május közepéig, a fagyok elmúltáig kell várnunk. A palántákat fokozatosan szoktassuk hozzá a kinti körülményekhez. Ezt a folyamatot edzésnek nevezzük. Tipp: A palántákat ültetés előtt 1-2 napig hagyjuk víz nélkül. A megfelelő sor és tőtávolság kb. 30 cm.

Gondozás a Növekedési Fázisban

Mivel a tápanyagigénye elég jelentős, ültetés előtt célszerű frissen trágyázni az ágyást. Nitrogénigénye magas, ám ha túlzásba esünk, a termése nem lesz megfelelő méretű és mennyiségű. A paprika tápanyagigényes növény. Kedveli a tenyészidő előtti évben a tápanyagutánpótlást, de ha a tenyészidőszak folyamán tápanyaghiány mutatkozik, akkor érdemes sürgősen pótolni. Ha túl sok nitrogént kap, lerúgja a virágokat, a termést. Rendszeres öntözést és fejtrágyázást is igényel, de a kapálásról, gyomlálásról és a növényvédelemről sem szabad elfeledkeznünk.

A magasabbra növő fajták esetében érdemes támrendszert alkalmazni. Ez lehet egyszerű karó vagy bonyolultabb huzalos megoldás. A paprika metszése nem feltétlenül szükséges, de segíthet a növény formázásában és a termés minőségének javításában. Ha biztosítjuk számára a megfelelő körülményeket bőséges termésre számíthatunk. Betakarítani akkor érdemes, ha a termés eléri a fajtára jellemző méretet és színt. A termések éles késse vagy ollóval távolítsuk el a szárról, ne tépjük ki, mert ezzel a növényt is károsíthatjuk.

Betegségek és Kártevők Elleni Védelem

A paprika, mint minden növény, ki van téve különböző kártevők és betegségek támadásának. A paprikát többféle vírusos és gombás betegség is megtámadhatja, kártevők közül pedig a levéltetvek és a takácsatkák okozhatnak gondot. A kártevők és betegségek elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés.

• Levéltetvek: Apró, zöld vagy fekete rovarok, amelyek a levelek fonákján szívogatnak.
• Takácsatkák: Mikroszkopikus méretű atkák, amelyek a levelek fonákján élnek.
• Tripszek: Apró, szárnyas rovarok, amelyek a leveleket és a virágokat károsítják.
• Fuzáriumos hervadás: A növény hervadása, sárgulása, majd elhalása.
• Lisztharmat: Gombás betegség, amely fehér, lisztes bevonatot képez a leveleken.
• Vírusos betegségek: Mint például a dohánymozaikvírus, melyek ellenállóságot igénylő fajtaválasztással előzhetők meg.

A Paprika Felhasználása a Konyhában

A friss fogyasztásra alkalmas, édes, vállas, kúp alakú, csüngő termésű paprikák, mint például a sárga vagy világos árnyalatú fajták, rendkívül sokoldalúak a konyhában. Felhasználása sokrétű: frissen salátákban, szendvicsekben vagy ropogtatni való zöldségként fogyasztható. Főzve töltött paprikaként, levesek, pörköltek és szószok alapanyagaként használható, szárítva pedig őrölt paprika vagy fűszerpaprika formájában kerül felhasználásra. A fényes héjú, vastaghúsú, harapnivaló paprikának lehet-e ellenállni? Vajas kenyérre, szendvicsbe pakolva, körözöttel töltve, lecsóban vagy salátában, ha csípős, ha csemege - szeretjük a zöldpaprikát.

Nyersen és Frissen Fogyasztva

A nyersen, ropogósan fogyasztott paprika az egyik legkedveltebb formája a zöldség élvezetének. Magas C-vitamin tartalma miatt különösen értékes frissen fogyasztva. Kiválóan alkalmas salátákba, szendvicsekbe, vagy egyszerűen csak önmagában ropogtatva. A tölteni való, fehér vagy sárgás színű paprikák ideálisak fűszeres túrókrémmel vagy sajtkrémmel töltve, mint előétel vagy uzsonna.

Főzve és Töltve: A Klasszikus Ételek

A paprika konyhai felhasználása messze túlmutat a friss fogyasztáson. A hagyományos magyar konyha egyik alapköve a töltött paprika, melyhez a vastaghúsú, édes vagy enyhén csípős fajták a legalkalmasabbak. A sárga és világos színű paprikák élénk színt adnak az ételeknek, és kiválóan megállják a helyüket lecsóban, pörköltekben vagy szószokban.

A grillezett vagy sült paprikákat könnyű feltekerni - sajtkrémmel, sonkával vagy magában is nagyon finom.

PaprikakrémlevesA melegen és hidegen is nagyon finom levest minden paprikarajongónak érdemes kipróbálnia. Paprikából könnyű és gazdag ízű levesek is készülhetnek.

Hozzávalók 4 személyre:

• 1 kg piros, vastaghúsú paprika (helyettesíthető sárga vagy vegyes színű paprikával)
• 1 db vöröshagyma
• 8 dl zöldség- vagy húsleves
• 2 evőkanál olívaolaj
• 1 mokkáskanál vörösborecet
• 1 evőkanál sűrített paradicsom
• 1 mokkáskanál cukor
• 1 púpozott evőkanál tejföl
• 1 mokkáskanál őrölt rozmaring
• 1 mokkáskanál oregánó
• só és bors ízlés szerint

Elkészítés:A paprikákat tűzhelyen vagy 200 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, míg külső héja fekete nem lesz. A kész paprikákat nejlonzacskóba rakjuk, és 10-15 percet állni hagyjuk, hogy hűljön, és könnyen hámozható legyen. A héjat eltávolítjuk, a paprikákat kicsumázzuk, felszeleteljük. A hagymát finomra aprítjuk, egy nagyobb lábosban az olajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a paprikát, a paradicsompürét, majd fűszerezzük, és felöntjük a zöldség- vagy húslevessel. Ha felforrt, belekanalazzuk a tejfölt, még egyet forralunk rajta. Az egészet turmixgép poharába töltjük, simára turmixoljuk. Melegen, de hidegen is tálalható.

Babbal és gombával töltött paprika a sütőbőlIgazi nyári csemege a sütőben sült gombával, rizzsel és vörös babbal töltött pritamin- vagy piros kaliforniai paprika. Természetesen sárga kaliforniai paprikával is elkészíthető, mely gyönyörű színfoltja lesz az ételnek.

Hozzávalók 4 személyre előételként:

• 4 db méretes pritamin- vagy kisebb kaliforniai paprika (akár sárga színű is)
• 15 dkg hosszú szemű rizs
• 1-2 db salotta (mogyoróhagyma)
• 3 dl passzírozott paradicsom
• 20 dkg előfőzött vörös bab (vagy konzerv a leve nélkül)
• 25 dkg apró szemű csiperkegomba
• 5 dkg reszelt félkemény sajt (pl. trappista, edámi, gouda)
• 2-3 kisebb ág friss rozmaring levelei felaprítva (vagy 1 mokkáskanál szárított)
• 1 teáskanál szárított oregánó
• só, frissen őrölt bors - ízlés szerint
• 2-3 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:A rizst kétszeres mennyiségű sós vízben puhára pároljuk. A gombát gorombára vágjuk. A salottát finomra aprítjuk, 1 evőkanál olívaolajon üvegesre dinszteljük, hozzáadjuk a gombát, rozmaringgal, sóval, oregánóval, borssal fűszerezve 2-3 perc alatt megpirítjuk, épp annyira, hogy a levét kiengedje. Hozzáadjuk a passzírozott paradicsomot, valamint a lecsepegtetett babot, alaposan elkeverjük, levesszük a tűzről. A párolt rizzsel és a reszelt sajttal alaposan elkeverjük, állni hagyjuk.

A sütőt 200 fokra elmelegítjük. A paprikák szárhoz közelebbi részéből nagyjából 1 cm vastag szeletet vágunk, a magokat eltávolítjuk, majd visszahelyezzük a kalapot - ha lehetőség van rá, hagyjunk egy kis szárrészt a paprikákon, így könnyebb lesz tölteni. Jénai vagy kerámiatepsire helyezzük, kenőecsettel kívülről körben megkenjük olajjal. 10 percre betesszük az előmelegített sütőbe. Mikor kívülről kissé megpirult, kivesszük, elosztjuk bennük a tölteléket, visszahelyezzük a kalapot, és további 15-20 perc alatt megsütjük. Friss salátával kínáljuk.

Fűszerként és Tartósítva

A paprika szárítva őrölt paprika vagy fűszerpaprika formájában kerül felhasználásra. A szegedi és kalocsai fűszerpaprika világhírű. A fűszerpaprikával azonosítják a magyaros konyhát. Ezen kívül számos fajtát savanyítanak, mint például az almapaprikát vagy a cseresznyepaprikát. A paprika konyhakerti termesztése nagyok népszerű hazánkban.

Fűszeres pácolt paprika olívaolajbanHűtőszekrényben akár egy hétig is tárolható az előételként is nagyon finom ecetes olajban pácolt paprika. Ehhez a recepthez a sárga paprika is kiválóan alkalmas, és gyönyörűen mutat vegyesen a zöld, fehér és piros színekkel.

Hozzávalók:

• 50 dkg sárga, fehér, zöld és piros étkezési paprika vegyesen (pl. szentesi fehér, kaliforniai, kápia)
• 1-2 dundi gerezd fokhagyma
• 3-4 ág kakukkfű
• 2 evőkanál fehérborecet
• 2 evőkanál balzsamecet
• 8-10 evőkanál jó minőségű olívaolaj
• só, frissen őrölt bors - ízlés szerint

Elkészítés:A paprikákat 200 fokra előmelegített sütőben nagyjából 25-30 alatt megsütjük. Nejlonzacskóba rakjuk, 10-15 perc elteltével meghámozzuk. A magokat, magházat eltávolítjuk, a paprikát 3-4 részre bontjuk. A fokhagymát finomra reszeljük vagy fokhagymanyomón átpréseljük, a kakukkfű leveleit lecsipkedjük. A kétféle ecetet és az olajat a fokhagymával és a kakukkfűvel csavaros tetejű üvegbe kanalazzuk, sózzuk, borsozzuk, alaposan összerázzuk. A paprikákat jól záródó fedelű tálba vagy dobozba rakjuk, a páclével meglocsoljuk. Arra ügyeljünk, hogy olyan edényben készüljön, amelyben a páclé tökéletesen fedi a paprikákat. Legalább 1 órát hűtőszekrényben pihentetjük. Sült húsok, halak, sajtok mellé is remek, de salátákat is feldobhatunk vele.

Magyar Paprika Specialitások és Hagyományok

Világszerte a fűszerpaprikával azonosítják a magyaros konyhát, de nem árt emlékezni rá, hogy az első magyar nyelven nyomtatott szakácskönyvben (az először 1695-ben kiadott Szakáts mesterségnek könyvetskéjében) még egyáltalán nem szerepelnek paprikás fogások, és a jelenlegi ismeretek szerint a 18. század legvégén megjelent, Simai Kristóf nevével jelzett szakácskönyvben található az első olyan recept, amely paprikát tartalmaz. A magyar fűszerpaprika és az étkezési paprika termesztése között is bő száz évnek kellett eltelnie.

A ropogós szentesi kosszarvú paprikát számos kiskertben termesztik szabadföldön - ma már nem csupán csípős, de csemege nemesített változatait is, káposztával töltve, savanyúságként is fantasztikusan ízletes. Hagyományosan magyar típusnak számít többek között a szinte csontfehér, kemény cecei paprika, amelyből remek saláta vagy savanyúság is készülhet; ha beérik, színe vörösre vált. Csakúgy, mint a kifejezetten vastaghúsú bogyiszlói paprikáé, amelynek zamatát, csípősségét sokan semmivel nem cserélnék fel egy jó nyári lecsóban vagy töltött paprikában.

A két gyümölcsről elnevezett típust, az alma- és a cseresznyepaprikát frissen nem igazán fogyasztja senki, és nem csupán azért, mert igencsak csípősek, jóllehet almapaprikából létezik csemege változat is, de ezek savanyúságként a legjobbak. A cseresznyepaprika frissen levesekben, pörköltekben adja ki legjobb zamatait, de szárítva is gyakori vendég a halászlében, gulyásban.

TV - a Tölteni Való és Társai

A TV, vagyis tölteni való paprika köznapi összefoglaló elnevezése a csontszínű vagy másként fehér paprikatípusoknak. Nagyjából az 1990-es évekig, a kaliforniai paprikák hazai megjelenéséig főként ezek kerültek az asztalra. Frissen a legízletesebbek, de sok rajongója van a forró, ecetes lével leforrázott paprikasalátának is. A körözöttel vagy fűszeres tehéntúróval, sajtkrémmel töltött paprikához ideálisabb típust nehéz lenne elképzelni, de a paradicsommártással készült töltött paprika is ezekből az igazi.

Minél többféle szabadföldi paprika kerül a lecsóba, annál ízletesebb - az meg már ízlés dolga, hogy mennyire legyen csípős, kolbász, füstölt szalonna kerüljön-e bele, és a végén tojással gazdagítva vagy anélkül kerüljön az asztalra. Grillezéshez, paprikakrémleveshez, hideg levesekhez, mártásokhoz az érett kápia vagy piros kaliforniai, a zamatos pritaminpaprika tökéletes. Ugyanilyen kiváló választás lehet a sárga kaliforniai paprika is, mely édes ízével és élénk színével gazdagítja az ételeket.

A paprika nem csak a kertben és a konyhában, de a tudományban és a kultúrában is jelentős szerepet játszik. 1937-ben Szent-Györgyi professzor a paprika C-vitamin tartalmával kapcsolatos kutatásai elismeréseként élettani-orvosi Nobel-díjban is részesült. A paprika termesztése nem csupán egy kertészeti tevékenység, hanem egy izgalmas utazás a színek, ízek és aromák világában. A közönséges paprika termesztése egy rendkívül kielégítő és izgalmas vállalkozás lehet. Az apró magból kinövő erőteljes növény, amely később ízletes és tápláló termést hoz, a természet csodájának egy kézzelfogható példája. Ne feledjük, hogy minden növény egyedi, és idővel megtanuljuk, hogyan reagálnak a mi specifikus környezetünkre és gondozási módszereinkre. A kísérletezés, a megfigyelés és a tanulás mind része ennek a csodálatos folyamatnak.

tags: #kozonseges #sarga #paprika