A közösségi média hatása az időtöltésre és a társadalmi interakciókra

A digitális korban a közösségi média platformok szinte elválaszthatatlan részévé váltak mindennapi életünknek. Bár a leginkább az 1990-es évek közepe-vége és a 2010 között született Z generáció tagjai áldozzák szabadidejükből a legtöbbet ezekre a médiumokra, egy amerikai felmérés szerint megtörni látszik az ezredforduló óta tartó, minden korosztályban megfigyelhető érdeklődésfokozódás. A Pew Research Center (PRC) grafikonja alapján továbbra is a Z generáció tagjai használják legnagyobb arányban legalább egy közösségi platformot, az utóbbi három évben ez az arány mégis, mintha mérséklődött volna valamelyest: 90-ről 84 százalékra. Ez a feltételezett csökkenés meghökkentő, különösen a COVID-járvány miatt világszerte bevezetett közösségi távolságtartás idején, amikor logikusabbnak tűnt volna a növekedés. Guld Ádám médiakutató, "A Z generáció médiahasználata" című kötet szerzője szerint azonban a vélt csökkenés inkább tudható be a módszertan megkérdőjelezhetőségének, mintsem valós tendenciának.

A közösségi média definíciója és lényege

A Social Media (magyarul: közösségi média) alapvetően webes platformok és alkalmazások gyűjtőneve, amelyek lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy egymással kapcsolatba lépjenek, valamint azt, hogy tartalmat hozzanak létre és megosszák azt. A közösségi média lényege, hogy a tartalom nem egy központi szerkesztőségtől származik, hanem maguk a felhasználók hozzák létre, amely úgynevezett UGC (User Generated Content) stratégia. A klasszikus médiumokkal (például rádióval, vagy a TV-vel) szemben, ahol a kommunikáció jellemzően egyirányú, ezzel szemben a közösségi média magas fokú interakciót tesz lehetővé. A közösségi oldalakon a felhasználói profilok adják az alapot a kapcsolódáshoz, ezek információt tartalmaznak az adott személyről vagy szervezetről. A Közösségi média egyik legfontosabb funkciója, hogy hálózatokat hoz létre az barátok, családtagok, kollégák, üzleti partnerek, vagy hasonló érdeklődési körrel rendelkezők között. A social media platformok a kezdetekben sokkal jobban különböztek, minden platform saját funkcióval és egyedi felhasználási móddal rendelkezett. Alapvetően ezeknek a platformoknak a célja a személyes kapcsolatok fenntartása, közös csoportok, események szervezése, valamint a mindennapi, vagy szakmai élet megosztása.

A közösségi média története és fejlődése

A közösségi média nem egyik napról a másikra vált az életünk meghatározó részévé. Az első komoly kísérlet a PLATO rendszer volt, amelyet az 1960-as években indítottak el az Illinois-i Egyetemen. Az ARPANET és a PLATO rendszer közötti korai kezdeményezések az első lépéseket jelentették, de az első igazi közösségi hálózat a SixDegrees volt 1997-ben. Ezt követték a BBS (Bulletin Board System) rendszerek az 1970-80-as években, amelyek az első szélesebb körben elérhető online közösségi terek voltak.

Magyarországon az iWiW.hu 2002. április 14-én indult, majd 2005. október 10-én megújult és immáron iWiW néven folytatta működését. Az iWiW a hazai közösségi hálózatépítés úttörője volt, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy ismerősöket keressenek, kapcsolatokat építsenek, fotókat és személyes adatokat osszanak meg.

A globális térben 2003-ban indult a Myspace, amely a zeneipar egyik fő online közösségi terévé vált. Lehetővé tette a felhasználóknak, hogy saját profiloldalukat testre szabják, zenét osszanak meg és kapcsolatba lépjenek művészekkel. Magyarországon a myVIP 2006. április 8-án indult magyar Social Media weboldal, amely a fiatalok körében nagyon hamar rendkívül népszerűvé vált.

A Vine 2013-ban 6 másodperces videóival forradalmasította a rövid formátumú tartalom világát, majd 2015-ben Casey Neistat és Matt Hackett fejlesztésében elindult a Beme, azzal a céllal, hogy autentikusabb közösségi élményt kínáljon. Ezek a platformok mind-mind hozzájárultak a mai közösségi média sokszínűségéhez és funkcionális gazdagságához.

Közösségi média típusai és funkciói

A közösségi oldalak elsősorban azért születtek, hogy az emberek kapcsolatot tartsanak egymással és ez a funkció ma is az egyik legerősebb vonzerejük. A személyes használat emberi közelséget és közösségi élményt biztosít, de gyakran túlzott időfelhasználással és akár függőséggel is járhat.

• Barátságok és kapcsolatok fenntartása és ismerkedés: A social media segít kapcsolatban maradni távol élő rokonokkal, barátokkal. Lehetővé teszi az azonnali üzenetküldést, hívásokat és videohívásokat.
• Önexpresszió és identitásépítés: A felhasználók saját profiljaikon keresztül önmagukat fejezik ki, fotókat, videókat, idézeteket, véleményeket és érdeklődési köreiket osztják meg. A saját kurált tartalmak megosztása lehetőséget ad saját márka (self brand) építésére és az önazonosság erősítésére. Ez az önexpresszió azonban gyakran hamis képhez és elvárásokhoz vezethet, hiszen ami itt megjelenik az nem más mint egy szelekció, amit az adott egyén válogatott ki.

Az elmúlt másfél évtizedben a social media felületek alapvető marketingeszközzé váltak. A vállalkozások közösségi média oldalak nem pusztán kommunikációs csatornák, hanem stratégiai eszközök.

• Márkaépítés: Ezek a platformok kiváló alapot adnak a vizuális történetmeséléshez és ezáltal a vállalkozások vizuálisan építhetik márkájukat.
• Politikai kommunikáció: A social media népszerűsége felkeltette a politikusok figyelmét is, így a közösségi média politikai kampányok, választási mozgósítások és az aktív befolyásolási kísérletek színtere is lett. A politikában a közösségi média nem pusztán kiegészítő csatorna, hanem a politikai kommunikáció fő terepe. A politikusok és a pártok saját profilokat tartanak fenn, ahol közvetlenül kommunikálnak a választókkal. Ez követlenebb és gyorsabb, mint a hagyományos sajtó, ahol az üzenet gyakran szűrődik, vagy módosul.

Viralitás és a botok szerepe

A viralitás egy fontos elem, hiszen gyakran minden előzetes szándék vagy tudatos stratégia nélkül képes egyetlen kép, videó vagy szöveges bejegyzés akár több millió emberhez is eljutni. A virális tartalom olyan, mint egy digitális járvány, gyorsan terjed, kiszámíthatatlan és rövid idő alatt óriási tömegekhez jut el.

Mi tesz egy tartalmat virálissá?

1. Érzelmi hatás: A pozitív vagy negatív érzelmek katalizátorok, amelyek arra késztetik az embereket, hogy megosszák a tartalmat. Az örömöt, inspirációt, rácsodálkozást kiváltó tartalmakat és a dühöt, félelmet vagy vitát gerjesztő tartalmak gyorsabban terjednek.
2. Társadalmi érték: A megosztás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó tájékozottnak, humorosnak, vagy különlegesnek mutassa magát.
3. Időzítés és egyediség: A megfelelő pillanatban megjelent, újszerű, különleges vagy trendhez kapcsolódó tartalom fokozza a terjedést.

A virális tartalmak előnyei:

• Marketing szempontok: Egy jól eltalált kampány milliókhoz juthat el fizetett hirdetések nélkül. Ezt a tudatosság növelésére is használhatjuk, például az „Ice Bucket Challenge” jótékonysági és figyelemfelkeltő akció is ilyen módszerekkel hívta fel a figyelmet az ALS-re. Szintén marketing szempont, hogy személyes szinten akár egyetlen felhasználó is mémesíthet (memeification) és világhírűvé tehet. Gondoljunk csak „Hide the pain Harold”-ra, azaz Arató Andrásra, akit még az iWiW közösségi oldalon keresett meg egy fotós, aki a dreamstime.com című stockfotós oldalra készített képsorozatot a magyar villamosmérnökről, amit aztán 2011-től kezdve terjedt, világhírűvé téve Arató Andrást.

A virális tartalmak hátrányai:

• Hiába a stratégia, gyakran éppen a váratlan tartalmak robbannak be. Egy-egy virális tartalom nagy elérést biztosít, de a legtöbb esetben csak rövid időszakig, ami ma trend, holnap már lehet, hogy unalmas.

Botok és cyborg fiókok:

A bot egy automatizált fiók vagy szoftver, amely emberi tevékenységet mimikál a közösségi médiában, hozzászólásokat ír, tartalmakat oszt meg automatikusan, bekövet, vagy reakciót (pl. lájkot) helyez el automatizáltan a tartalmakon. Mint minden technológia, úgy a botokat is lehet jóra és rosszra is használni.

• Botok pozitív felhasználása: Sok cég használ chatbotokat az alapvető kérdések megválaszolására és ezzel segíti a social medián található ügyfélszolgálatát. Ezek a botok a bejövő kérdésekre, vagy akár a kommentekben található gyakori kérdésekre is válaszolhatnak, ezzel időt spórolva nekünk.
• Botok negatív hatásai: A botok tömegei képesek hamis híreket terjeszteni, ezáltal dezinformációs kampányokat támogatni, például politikai kampányokban (és a választások idején még gyakrabban) használják a botokat a közvélemény befolyásolására.
• Cyborg fiókok: Félig automatizált, félig ember által irányított profilok. Ilyen lehet, ha egy ember manuálisan indítja a beszélgetést, majd az automatizált rendszer folytatja a válaszokat. Keveredik az emberi és gépi aktivitás, amely mind a platformoknak, mind pedig a felhasználóknak kihívást okoz, hogy azonosítsa őket.

A közösségi média pszichológiai és társadalmi hatásai

A social media oldalak mára már mélyen beépültek a mindennapi életünkbe és közvetlenül hatnak ránk, arra hogyan gondolkodunk, hogyan érezzük magunkat és arra is, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz is. A közösségi média egyik legfontosabb előnye az, hogy összeköti az embereket. Azonban miközben a közösségi média számos előnyt kínál, nem lehet figyelmen kívül hagyni az árnyoldalait sem. A közösségi média platformok algoritmusai úgy vannak kialakítva, hogy maximalizálják a felhasználók idejét a felületen és ezáltal több és több hirdetést tudjanak megjeleníteni nekik.

• „FOMO” (Fear of Missing Out) jelenség: Sokakban attól való félelem alakul ki, hogy lemaradnak valamiről. Bár Guld említ néhány olyan jelenséget, például a kéretlen reklámok elkerülésére tett erőfeszítéseket, amelyek alapján azt lehetne hinni, hogy a fiatalabbak körében egyre többen kritikusak az online térben eltöltött idővel szemben, ez valójában inkább csak egy nagyon szűk rétegre jellemző. Hiába van az egy évtizeddel ezelőtt bevezetett fear of missing out (FOMO), magyarul a lemaradástól való félelem jelenségének immár ellentétpárja is, a JOMO (joy of missing out), a kimaradás öröme csak kevesek sajátja.
• Függőség: Pszichológiai tünetekkel járhat, mint például a szorongás, nyugtalanság, depresszió és a koncentrációs problémák. Az ELTE PPK munkatársának, Zsila Ágnesnek vezetésével készült új nemzetközi kutatás kimondja, hogy minél több időt tölt valaki a közösségi platformok böngészésével, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy lesznek az ott látott tartalmakkal kapcsolatos rémálmai. Az álomelméletek szerint az ébrenlét alatt átélt élményekkel alvás közben újra találkozhat - ennek fényében, ha nap közben sok időt tölt a közösségi média platformokon, könnyen előfordulhat, hogy azok az álmaiban is megjelennek. Amennyiben az online világgal kapcsolatos aggodalmak vagy rossz tapasztalatok (például cyberbullying, dezinformáció) foglalkoztatnak valakit, az ezekből fakadó szorongása negatív érzelmi töltetet adhat az álmainak. A kutatásban résztvevő 595 közösségi média felhasználó körében a leggyakrabban tehetetlenségről, kontrollvesztésről és az online kapcsolatok sérüléséről szóló rémálmok hozzájárulhatnak a rosszabb alvásminőséghez és az alacsonyabb pszichés jólléthez. A kutatók figyelmeztetnek: a technológia térnyerésével ezek az álmok egyre gyakoribbá válhatnak. A „jutalmazás” (értesítések, kedvelések és megosztások) mellett „büntető” funkciójuk is van ezeknek a felületeknek, mégpedig akkor, ha nem használjuk őket. A közösségi médiumok hiánya könnyen fenyegetővé válhat.
• Cyberbullying: Online bántalmazás, amelyben a gyerekek és a fiatalok különösen veszélyeztetettek, hiszen ők még nehezebben tudják kezelni a negatív kommenteket és a zaklató üzeneteket.
• Alvásminőség romlása: Az okostelefonok és közösségi média használata közvetlen hatással van az alvás minőségére, a képernyők által kibocsátott kék fény gátolja a melatonin termelődését, ami az elalvásért felelős hormon. A doomscrolling (kényszeres görgetés) lefekvés előtt sokaknál késlelteti az alvást.
• Önértékelési és testképzavarok: Ezek a felületek alkalmasak arra, hogy az emberek összehasonlítsák önmagukat. Guld szerint a kamaszok és a fiatal felnőttek figyelemkoncentrációs képessége csökkenő tendenciát mutat. Guld - akárcsak a nemzetközi eredmények - az összpontosítási képességek csökkenése mellett például a legfiatalabbak sohasem látott mértékű elmagányosodását, a testképük torzulását és az extrém mértékben korai szexualizációt említi.
• Fizikai egészségre gyakorolt hatások: A digitalizációval együtt kialakult például a „tech neck” jelenség, vagyis a folyamatos lefelé nézés és előre görnyedő vállak miatt jelentkező nyakfájás.

Társadalmi és politikai dimenziók

A social media nem pusztán magánemberek szórakozási vagy kapcsolattartási terepe. Az elmúlt másfél évtizedben a közösségi média felületek a társadalmi és a politikai élet stratégiai infrastruktúrájává váltak.

• Kormányzati kommunikáció és befolyásolás: A kormányok világszerte felismerték, hogy a közösségi oldalak lehetőséget kínálnak közvetlen kommunikációra és társadalmi befolyásolásra is.

  • Nyilvános kommunikáció: A kormányzati intézmények hivatalos közösségi oldalakat működtetnek. Krízishelyzetekben a közösségi média azonnali tájékoztatást tesz lehetővé. A miniszterelnökök, elnökök gyakran saját profiljaikon keresztül szólítják meg a lakosságot.
  • Monitoring és hírnévmenedzsment: Kormányok figyelik, hogyan reagál a lakosság a döntéseire, a közösségi médiás visszajelzések a közvélemény-kutatás gyors, valós idejű alternatívájaként működnek.
  • Rendvédelem és megfigyelés: A social media bűnözés és a bűnüldözés eszközévé is válhat, például a hatóságok nyomon követhetik a gyanús tevékenységeket és felhasználókat.

• Jogi, etikai és szabályozási kérdések: A közösségi média gyors térnyerése számos olyan problémát hozott felszínre, amelyek korábban nem léteztek, vagy kisebb mértékben jelentek meg. A jogi, etikai és szabályozási kérdések középpontjában az adatvédelem, a felhasználói jogok, valamint a platformok felelőssége áll.

  • Adatbányászat: A közösségi média platformok üzleti modellje adatokra épül, a felhasználói viselkedés, érdeklődés és kapcsolatok elemzése alapján célozzák a hirdetéseket.
  • Munkáltatói ellenőrzés: A munkaadók gyakran ellenőrzik az állásra jelentkezők közösségi profiljait, és a múltbéli posztok vagy képek negatívan befolyásolhatják ezt.
  • Kormányzati megfigyelés: Néhány országban a social media a lakosság ellenőrzésének eszköze lehet, ez a polgári szabadságjogok szempontjából egy aggasztó trend.
  • Bírósági ügyek: A közösségi média tartalmak gyakran kerülnek be bíróságokra, mint bizonyíték, az online tevékenység így jogi szinten is következményekkel járhat.
  • Oktatás: Az iskolák is figyelhetik a diákok online tevékenységét, s így a magánszféráját.
  • Megosztó tartalmak és hamis hírek: Az algoritmusok sokszor előnyben részesítik a megosztó tartalmakat (és gyakran a hamis híreket is), ez erősíti a társadalmi polarizációt és az egyénekre is hatással van.
  • Tartalomtulajdoni viták: Amikor valaki feltölt egy fotót egy közösségi média platformra, valójában milyen jogok illetik meg? A felhasználási feltételek gyakran kimondják, hogy a platform is rendelkezik bizonyos jogokkal a tartalom fölött.

A közösségi média üzleti modellje

A közösségi platformok első látásra ingyenesnek tűnnek, hiszen regisztrációtól kezdve a tartalomfogyasztásig a legtöbb funkció díjmentesen elérhető.

• Célzott hirdetések: A hirdetők nem pusztán tömegeket érhetnek el, hanem pontosan célozhatják a közönséget (életkor, nem, érdeklődési körök és online viselkedés alapján). Ez a hirdetés sokkal hatékonyabb és testreszabottabb, mint egy hagyományos plakát- vagy tévékampány.
• Algoritmusok és figyelemgazdaság: A közösségi média üzleti modelljének második alappillére az algoritmusok működése. Az algoritmusok célja, hogy a felhasználó minél több időt töltsön a platformon. Ehhez olyan tartalmakat helyeznek előtérbe, amelyek több interakciót váltanak ki és amelyek után nem fejeződik be a böngészés, vagy scrollozás. A figyelemgazdaság nem más, mint hogy a közösségi oldalak a felhasználók figyelmét értékesítik. Az interakciós gombok (pl. lájk) is ebbe a rendszerbe illeszkednek.
• Előfizetéses modellek: Az elmúlt években a social media platformok egyre inkább kísérleteznek előfizetéses modellekkel is.

A médiafogyasztási szokások Magyarországon

A Gemius és az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) kutatásai részletes képet adnak a magyarországi internetezési és közösségi média használati szokásokról. Havi szinten a 16 és 75 év közötti lakosság mintegy 90 százalékát éri el az internet hazánkban. Leginkább mobiltelefonon szörfölnek a felhasználók, azon belül is az applikációk a legnépszerűbbek.

• A legnépszerűbb platformok: A Tik-Tok Amerikában és Nyugat-Európában már 3-4 éve a legnépszerűbb közösségi platformnak számít a fiatalok körében, míg Magyarországra csak 2-2,5 éve gyűrűzött be a népszerűsége. Guld szerint az európai fiatalok körében sincs ennek ellentmondó trend, legfeljebb az Amerikában már felfutó legújabb platformok lehetnek kevésbé elterjedtek, például Magyarországon és más kelet-európai országokban.
• Internetezési szokások: A magyar tartalmak közül a legtöbb internetezőt a híroldalak érik el, a leghosszabb időt azonban a közösségi média, szórakozás oldalakon töltenek. Egy átlagos napon a magyar internetezők kb. ezerszáz évnek megfelelő időt töltenek el a tíz legpopulárisabb külföldi applikáción, a külhoni oldalak ranglistájának értéke ennek körülbelül a negyede, a magyar top tíz weblapé pedig csak a harmincada. A legnépszerűbb külföldi applikációkra szánják naponta a legtöbb időt a magyarok, átlagosan kb. 120 percet, míg a hazai appokon eltöltött idő ennek kb. a huszada.
• Eszközhasználat: A magyarok körében a mobiltelefon a legelterjedtebb eszköz az internethasználatra. A Gemius-EDME adatai szerint a tíz legtöbb internetezőt elérő média eszköz szerinti bontásban is a mobiltelefon dominanciáját mutatja.

Generációs különbségek és az online időtöltés

Bár a szabadidejükből az 1990-es évek közepe-vége és a 2010 között született Z generáció tagjai áldozzák a legtöbbet a különféle közösségi médiumokra, egy amerikai felmérés azt állítja, hogy a körükben megtörni látszik a kétezres évek közepe óta tartó, minden korosztályban a közösségi média iránti érdeklődés fokozódását mutató trend. A Pew Research Center (PRC) grafikonja alapján továbbra is a Z generációba tartozók közül kerülnek ki a legnagyobb arányban azok, akik legalább egy közösségi platformot használnak, az utóbbi három évben ez az arány mégis, mintha mérséklődött volna valamelyest: 90-ről 84 százalékra.

Azonban Guld Ádám médiakutató szerint a vélt csökkenés inkább tudható be a módszertan megkérdőjelezhetőségének. Az önbevallásos kérdőívek ugyanis elképesztő módon torzítanak, mert a többnyire valamilyen nyereményjátékkal motivált online kérdőíveket sokan csak végigkattintgatják a középértékeket megjelölve, vagyis az így kapott adatok nem relevánsak. A média esetében ráadásul az önbevallásos felméréseknél további fontos torzító hatása, hogy a fogyasztók hajlamosak idealizált képet közvetíteni saját médiahasználatukról, vagyis azt rendre alá-, míg másokét fölébecsülik. Erre a kutatásokból körvonalazódó legszembetűnőbb példa Guld szerint az, hogy a fiatalok, ha arról kérdezik őket, hogy fogyasztanak-e erotikus vagy szexuális tartalmakat az interneten, hajlamosak letagadni azt, miközben a tartalomszolgáltatók forgalmi adataiból világosan kiderül, hogy a felhasználók jelentős része kerül ki a Z generációból.

Az egyik legutóbbi átfogó amerikai Z-generációs felmérés ugyancsak ellentmond a PRC adatainak: a 2021 őszén publikált eredmények szerint az átlagos kamaszok napi 4,2 órát töltenek csak a közösségi média platformokon, ehhez adódik még hozzá a többi online töltött idő. Ez a képtelenül soknak tűnő idő egyrészt az alvási idő önkéntes csökkentésének, másrészt az egyre általánosabbá váló multitaszkolás, vagyis annak a számlájára írható, hogy a korábbi médiafogyasztási szokásokkal ellentétben manapság egyre kevesebben adóznak teljes figyelmükkel például egy podcastra vagy egy online streamelt filmre, ehelyett végigpörgetik közben a közösségi médiát, esetleg a híroldalakat, csetelnek a barátaikkal.

Guld szerint „a társadalmi státusz, a kulturális környezet és a család jövedelmi helyzete befolyásolja elsősorban, hogyan alakul a kamaszok és a gyerekek médiafogyasztása.” A tudatos kimaradás, az önkorlátozás, a mainstreamétől eltérő fogyasztói gyakorlat a jó anyagi körülmények között, elsősorban nagyvárosokban és értelmiségi családokban nevelkedő Z generációsok jellemzője. Egyúttal az is elmondható róluk, hogy az átlagos magyar fiataloknál lényegesen színesebb életet élnek, a szabadidejük eltöltésére összehasonlíthatatlanul több lehetőségük van, felvilágosultabb környezetben szocializálódnak, nagyon jó oktatási intézményekbe járnak, ahol jó szakemberektől szerzik meg az élethez szükséges tudást. Az iskola mellett jellemzően sporttevékenységekben, vagy más önkéntes feladatokban vesznek részt, nyelvet és zenélni tanulnak, egyéb kreatív adottságaikat fejleszthetik. Mind az önkorlátozás, mind a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon.

Szülői kontroll és a média hatása a gyermekekre

Noha a mára kisgyerekeket vagy kamaszokat nevelő kései X, valamint Y generációsok - a saját tapasztalataik nyomán - kezelhetnék tudatosabban az internetes platformok hozzáférhetőségét, Guld szerint túlnyomórészt mégsem teszik. Nemcsak fogalmuk sincs arról, hogy a gyerekeik mit néznek és mit csinálnak az online térben, a szülők jelentős része erőfeszítéseket sem tesz, hogy kiderítse. Emiatt egyébként azokat a gyerekeket sem kerülik el a felnőtteknek szánt tartalmak, akik a családi szocializációjuk miatt védettebb helyzetből indulnak, mert „biztosak lehetünk abban, hogy nincs olyan iskolai osztály ma Magyarországon, ahol ne lenne 3-4 olyan gyerek, aki korlátlanul hozzáfér az internethez. Innentől garantált, hogy a többiek is belelátnak.”

Ehelyett az a jellemző, hogy a mára a harmincas-negyvenes éveikben járó szülők úgy bízzák gyerekeiket a digitális bébiszitterre, az okoseszközökön bármikor és bárhol elérhető internetre, ahogy azt a saját gyerekkorukban a tévével megtapasztalták. „A televízió alapvetően mindig is a felnőttek médiuma volt, és részben még ma is az. Nemcsak abban különbözik az internetes platformoktól, hogy a televíziós tartalmakat professzionális keretek között gyártják felnőtt emberek, hanem abban is, hogy részben a tartalomszolgáltatók, részben a törvényi szabályozás határozza meg, mit és mikor lehet egyáltalán nézni. A gyerekek kiszolgálása nincs komoly hatással a tartalomkínálatra, ha pedig mégis, a hatás a szülőkön keresztül éri el a bemeneti oldalt, vagyis a felnőttek kapuőr szerepet töltenek be.” Az online médiában ezzel szemben a trendek nagy részét kortárs tartalomgyártók állítják be. A tartalom megjelenése, felfutása és lecsengése, valamint fogyasztása egyazon generáción belül történik, sőt, a tévével épp ellentétes irányban, utóbb az idősebbeket is meghódítja.

Guld szerint éppen ezért csalókák azok a kutatási adatok, amelyek szerint a tévé vagy az abban látható filmek, rajzfilmek még veszélyesebbek is lehettek a gyerekekre, mint az internet. Ez legfeljebb azokban a családokban igaz, ahol az idősebb generáció tudatosan kapuőrnek áll az internet és a gyerekei közé. A korábban gyerekeknek szóló nyári médiatáborokban szakértőként részt vállaló kutató épp egy amúgy korántsem a hazai peremvidékeken, hanem az elitnek számító budapesti 12. kerületben tartott táborból hozott erre példát: a táborok egyikében egy 8 éves kisfiú már a második napon elmesélte, hogy az általa ellenőrizetlenül használt telefonon rendszeresen néz pornót.

Időzítés és tartalom stratégia a közösségi médiában

Sokan azt gondolják, hogy elég egy jó tartalom, és magától elindul a siker. Pedig a közösségi médiában az időzítés legalább olyan fontos, mint maga a poszt. Fontos tisztázni: egy gyenge poszt hiába kerül ki a legaktívabb időszakban, nem fog szárnyalni. Ugyanígy, egy ütős, akár virális tartalom is eltűnhet, ha rossz időpontban posztoljuk.

A Sprout Social 2024 áprilisában publikált statisztikája, amely 400000 közösségi média felhasználó közel 2 milliárd elérését elemezte, hasznos információkkal szolgál a posztolási időpontokról:

• Facebook: Általában hétköznap délelőtt 9-11 óra között a legaktívabbak a felhasználók, délután 17 óra körül pedig egy újabb aktív időszak figyelhető meg.
• Instagram: Az aktivitási görbe szélesebb, a felhasználók gyakrabban térnek vissza a nap folyamán.
• YouTube: Az aktivitás meglepően egyenletes: hétköznap, hétvégén, reggel, este - folyamatosan pörög.
• Pinterest: A felhasználók leginkább délután 1-kor aktívak - minden nap!
• TikTok: Bár ez a még mindig fiatal és gyorsan változó platform a fiatalabb célközönségek elérésében a legjobb, a felhasználók átlagéletkora egyre növekszik, tehát az idősebb generációk elérésére is egyre hatásosabb és hatékonyabb eszköz. Ma már könnyen elérheted vele akár a 40-es korosztályt is.

Fontos megjegyezni, hogy ezek globális átlagok, és minden célcsoport más. Például, ha vállalkozóknak posztolsz, tudnod kell, hogy ők jellemzően hétvégén reggel nézik át a social feedjüket. A megfelelő marketing stratégia tudatosan párosítja a közösségi oldalakat a poszt típusokkal, valamint az aktív felhasználói időpontokkal.

A Spontime: Egy újfajta megközelítés

Manapság bármit megtehetünk a közösségi médiában - kommunikálhatunk a barátainkkal, híreket kereshetünk és olvashatunk, szinte végtelen lehetőség közül választhatunk. Virtuálisan lehetetlen nem megtalálni azt, ami az igényeinkre van szabva. A Spontime ígérete egyszerű: Digitálisan eleget kommunikálunk, de lehet arra is kéne használni a social mediát, hogy többet beszélgessünk szemtől szemben. Egy szórakoztató tevékenységet keresel? Talán a barátaid szeretnének ebédelni, elmenni kocogni vagy csak bulizni? Mostantól mindig tudhatod majd, hogy mit csinálnak és csatlakozhatsz hozzájuk. Segít abban, hogy csatlakozz a barátaid tevékenységéhez illetve te az övékhez, egyszerűen.

A Spontime ötlete személyes tapasztalatból született meg, amikor az egyik egyetemi órát törölték, és várni kellett két órát a következőig. Az alapító üzent pár barátjának, hogy esetleg ráérnek-e és a közelben vannak, akkor találkozzunk, de senki sem volt elérhető. Igazán frissítő egy ilyen közösségi hálózatot látni, mint a Spontime, ami arra ösztönzi az embereket, hogy valóban minőségi időt töltsenek együtt a barátaikkal. Valamilyen szinten tényleg segít a társadalmi élet megszervezésében. A felhasználók nem látják, hogy ki más kapta még meg az üzenetet, hacsak az illető nem csatlakozik a tevékenységhez.

Összefoglalás

A közösségi média mára nemcsak egy digitális marketing kommunikációs eszköz, hanem egy társadalmi eszköz, amely átszövi a magánéletünket, az üzleti világot, a politikát, tehát magát a kultúránkat. Az első kezdeményezések még az 1960-as években indultak, azonban az első igazi közösségi háló a SixDegrees volt 1997-ben. A felhasználók globálisan és Magyarországon is rengeteg időt töltenek ezeken a platformokon, és bár a Z generáció mutat némi csökkenést az önbevallásos adatok szerint, a valós fogyasztási szokások ennél sokkal összetettebb képet mutatnak. A közösségi média előnyei mellett számos veszélyt is rejt magában, mint például a függőség, a cyberbullying, az alvásminőség romlása és a testképzavarok. A szülői kontroll hiánya és a hamis hírek terjedése további aggályokat vet fel. A sikeres online jelenléthez elengedhetetlen a megfelelő időzítés és tartalom stratégia, valamint az olyan innovatív platformok, mint a Spontime, amelyek a valós idejű, személyes interakciókat helyezik előtérbe.

tags: #kozossegi #median #toltott #idod