Koleszterinszint és táplálkozás: Érthetően a krumplitól a halakig

A magas koleszterinszint olyan, mint egy kellemetlen csendestárs. Nem okoz látványos tüneteket, mégis jelen van, dolgozik is a háttérben, de észrevétlenül roncsolja az ereket, növelve a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát. A koleszterin hallatán sokan egyből a szívükhöz kapnak, hiszen többnyire negatív kontextusban jelenik meg a neve. Pedig a koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható és fontos feladatokat is ellátó vegyület. Testünknek szüksége van rá, hiszen fontos szerepe van például a sejtfalak felépítésében és bizonyos hormonok előállításában. A koleszterin létfontosságú szerepet játszik a sejtfalak felépítésében és bizonyos hormonok termelésében, azonban a túlzott LDL jelentős kockázatot jelent. A magas koleszterinszint idővel súlyos szövődményekhez vezethet, az erekben lerakódva, azok keresztmetszetét szűkítve rontja a vérkeringés hatékonyságát. A koleszterinnek szerepe van a sejtek felépítésében, a hormonok és a D-vitamin előállításában és a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen epesavak alkotóeleme is.

A „jó” és „rossz” koleszterin: Mi a különbség?

A köznyelv megkülönbözteti a „jó” és a „rossz” koleszterint. Két alapvető típusa létezik, melyek különböző szerepet töltenek be a szervezetben. A probléma akkor jelentkezik, ha az LDL-koleszterin túl magas szintet ér el, miközben a HDL, azaz a „jó” koleszterin túl alacsony. Az LDL (angolul: low density lipoprotein) vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein az, amelynek magas szintje hozzájárul az érelmeszesedéshez, plakkok képződéséhez az erekben. Az LDL hajlamos az érfalakon lerakódni, plakkokat képezve, amelyek idővel érszűkülethez és érelzáródáshoz vezethetnek. A „jó”, vagyis a HDL (high-density lipoprotein) segít eltávolítani a felesleges koleszterint a vérből, és visszavezeti azt a májba, ahol lebomlik, ezáltal védve az ereket az érelmeszesedéstől. Ezzel szemben a „rossz”, az LDL (low-density lipoprotein) hajlamos lerakódni az artériák falán, ami hosszú távon plakkok kialakulásához vezethet, így növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Mindkét típus elengedhetetlen a szervezet számára, de az egyensúlyuk kulcsfontosságú: a magas LDL és az alacsony HDL arányának fenntartása súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. A HDL, a nagy sűrűségű lipoprotein a lerakódott vagy keringő LDL-koleszterint felveszi, és a májhoz szállítja, ahol az lebomlik, végül pedig távozik a szervezetből. Egészséges személyeknél az LDL-koleszterin szintje 3 mmol/l alatt van, az összkoleszterin pedig 5 mmol/l alatt.

A koleszterinszintet befolyásoló tényezők

Ha az orvosa azt mondta: „vigyázni kell a koleszterinszinttel”, akkor ne csak a gyógyszerekre gondoljon. A magas koleszterinszint kialakulásában az örökletes tényezőkön és bizonyos betegségeken túl az életmód játszik kiemelten fontos szerepet, éppen ezért átgondolt étkezéssel és rendszeres mozgással csökkenthető is az érték. Koleszterinszintünkre nagy hatással van, hogy mi mindent eszünk, ezért ha magasak az értékeink, fontos, hogy étrendünkre is jobban figyeljünk. A táplálkozás mellett a genetikánk is befolyásolja a koleszterinszintet, akárcsak az, hogy mennyit mozgunk, valamint egyéb életmódbeli tényezők. A túlsúly és az elhízás ugyanis az egyik fő kóroki tényezője az emelkedett koleszterinszintnek. A probléma a "rossz", azaz az LDL-koleszterinnel van. A magas LDL-koleszterin- és alacsony HDL-koleszterin-szint az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője és okozója. A koleszterinszint-növelő élelmiszereket tehát azért ajánlott korlátozni, mert gyakori fogyasztásuk olyan problémákhoz vezethet, mint a szívbetegség és a stroke. Fontos, hogy mindenkinek egyénileg kell értékelni a koleszterinszintjét, hiszem pl. egy 20 éves Hölgynél a 2.2 mmol/l LDL-koleszterin egy normális érték, addig egy szívinfarktuson átesett beteg esetében ez már magas.

Mit érdemes elkerülni, ha magas a koleszterinszintünk?

A nem megfelelő táplálkozás hosszú távon elhízáshoz, inzulinrezisztenciához és magas koleszterinszinthez vezethet. Az elsődleges feladat ilyenkor a káros élelmiszerek kerülése.

1. Telített zsírokban gazdag ételek: A telített zsírok, melyek elsősorban állati eredetűek, jelentősen növelhetik az LDL koleszterin szintjét. A zsíros húsok (például tarja, kolbász, szalonna), a vaj, a zsíros tejtermékek (mint a tejszín, a zsíros sajtok), valamint a kókusz- és pálmaolaj mind-mind az LDL-koleszterin emelkedésének irányába tolják a szervezetet. Kerüld a zsíros húsokat, mint a sertés és a marha zsíros részeit, valamint a teljes tejtermékeket, például a zsíros sajtokat és vajat. Napi szinten törekedni kell a zsírbevitel csökkentésére, különösen a telített zsírsavakéra. Ezek az élelmiszerek túlzott fogyasztása hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. Vagyis a mit nem szabad enni ha magas a koleszterint kérdésre egyértelmű válasz, hogy kerüld a telített zsírokat! Az állati eredetű zsírok nagyrésze ugyanis telített zsírsavakban gazdag. Ezt abból lehet megállapítani, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. A vizsgálatok alapján a telített zsiradékok nagymértékű bevitele áll többnyire a vérzsírszintek - így az LDL-koleszterinszint és összkoleszterinszint - emelkedésében. Ezért kiemelendő a magas zsírtartalmú állati eredetű termékek, mint pl. a zsírosabb vöröshúsok (pl. sertéstarja, sertéslapocka, sonka, stb.), a zsíros felvágottak (pl. kolbászfélék, szalámifélék, kenőmájas, turistafelvágott, mortadella, stb.), a zsírosabb tejtermékek (pl. 20-30% zsírtartalmú tejszín, tejföl, sajtok, mascarpone), valamint az egyéb feldolgozott élelmiszerek (pl. péksütmények, snackek)!
2. Transzzsírok - rejtett veszélyforrások: Ezek az iparilag módosított zsírok sokféle készételben jelen vannak: péksüteményekben, kekszekben, sőt, néhány gyorséttermi fogásban is. Ezek a zsírok nemcsak növelik a „rossz” koleszterin szintjét, hanem csökkentik a „jó” HDL szintjét is, ami különösen káros az egészségre. A transzzsírok egyszerre növelik a rossz, és csökkentik a jó koleszterinszintet - a legrosszabb kombináció.
3. Feldolgozott húsok: A virsli, szalámi, bacon és sok más „praktikus” felvágott nemcsak zsíros, de gyakran túl sok sót és adalékanyagot is tartalmaz. A virsli, a kolbász és a szalonna a legzsírosabb vörös húst használja, ezért általában magas a koleszterin- és telített zsírtartalmuk. A pulykából vagy csirkehúsból készült bacon és kolbász egészségesebbnek tűnhet, és valamivel alacsonyabb a koleszterintartalmuk, mint a vörös húsos változatok, de nem koleszterinmentesek. Ezek rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható nemcsak a magas koleszterinszinttel, de a vérnyomás emelkedésével is. A feldolgozott húskészítmények, felvágottak, kolbászfélék, virslik a magas koleszterintartalmú ételek közé sorolhatók. Bár a vásárlók sokszor nincsenek vele tisztában, de gyakran hozzáadott cukrot is tartalmaznak, ami a cukorbetegeknek például egyáltalán nem mellékes szempont.
4. Cukros ételek és italok: Bár elsőre úgy tűnik, a koleszterin és a cukor nem kapcsolódik egymáshoz, valójában a túlzott cukorfogyasztás növelheti a vér trigliceridszintjét, ami a koleszterinszintet is kedvezőtlenül befolyásolja. Különösen érdemes kerülni az üdítőitalokat, cukros péksüteményeket, édességeket. A túlzott cukorfogyasztás hozzájárulhat az elhízáshoz és az inzulinrezisztencia kialakulásához, amelyek közvetetten növelik a koleszterinszintet. Az édesszájúaknak rossz hír, hogy a különböző desszertek, sütemények, péksütemények, jégkrémek nemcsak a hozzáadott cukorban bővelkednek, hanem az egészségtelen zsírokban is, magas a koleszterin- és a kalóriatartalmuk.
5. Finomított szénhidrátok: A fehér lisztből készült termékek, mint a fehér kenyér, tészta és sütemények, gyorsan emelik a vércukorszintet, ami elősegíti a zsírlerakódást és a koleszterin szintjének emelkedését.
6. Sült ételek: Az olajban sült ételek, a népszerű sült krumpli, valamint a rántott fogások koleszterintartalma jelentős. Az olajsütőben sütött ételek, például a csirkeszárnyak, a mozzarella rudak és a hagymakarikák a legrosszabb választás. A sütés növeli az élelmiszerek energiasűrűségét vagy kalóriaszámát. A sült ételeknek magas a telített zsírsav- és koleszterintartalmuk. A legnagyobb bűnösök közé tartoznak ebben a kategóriában a gyorséttermi reggeli szendvicsek, mint például a keksz vagy croissant tojással, sajttal, kolbásszal és szalonnával.

Mely ételek fogyasztása ajánlott?

Az, hogy valamit nem szabad, még nem jelenti azt, hogy nincs helyette jobb. Sőt, a „jó választások” nemcsak a laborértékeken javíthatnak, de az energiaszintet, emésztést és hangulatot is pozitívan befolyásolják.

1. Egészséges, telítetlen zsírok: Elsőként érdemes előnyben részesíteni az olívaolajat, avokádót, dióféléket és olajos magvakat - ezek telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek támogatják a HDL-koleszterin működését, vagyis elősegítik a felesleges koleszterin elszállítását a vérből. Az egészséges, telítetlen zsírok - mint az extra szűz olívaolaj, avokádó és a magas kolin tartalmú diófélék - segítenek az LDL csökkentésében, miközben támogatják a HDL termelését. A telítetlen növényi olajok (szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú), mint az olívaolaj, a szójaolaj, a repceolaj, a magolajok (pl. lenmagolaj, tökmagolaj, dióolaj), az avokádó, a diófélék és olajos magvak (pl. dió, kesudió, mandula, mogyoró, stb.) rendszeres fogyasztásának kiemelt szerepet tulajdonítanak az étrendben.
2. Rostokban gazdag ételek: Másodszor, a rostok szerepe óriási: különösen az oldható rostoké, amelyek megkötik a bélben a koleszterint. Ilyeneket talál például a zabban, árpában, lencsében, almában vagy répában. Ezek rendszeres fogyasztása akár 5-10%-kal is csökkentheti az LDL-szintet. A barna rizs, quinoa, teljes kiőrlésű kenyér és egyéb gabonafélék magas rosttartalmuk révén elősegítik a koleszterin lebontását és eltávolítását a szervezetből. A magas rosttartalmú ételek elősegítik a koleszterin lebontását és eltávolítását, ezáltal csökkentve a vérzsírok szintjét. A táplálkozásterápia fontos eleme a rostbevitel növelése. A naponta ajánlott rostbevitel 25-30 g. A rostok egyrészről az ételek energiasűrűségét csökkentik, növelik a teltségérzetet, csökkentik az éhségérzetet, amik az elhízás szempontjából fontos szempontnak bizonyulnak. Ezen kívül ósanytékony hatást gyakorolnak a bélmikrobiomra nézve, ugyanis bizonyos rosttípusok fokozzák egyes jótékony bélbaktériumok elszaporodását, amelyek hatással vannak a zsírbontásra, növelik a HDL-koleszterinszintet és csökkentik az LDL-koleszterinszintet. Ilyen rosttípus pl. a ß-glükán, amit naponta 5-10 g mennyiségben fogyasztva fejti ki jótékony hatását. ß-glükán fordul elő a zabpehelyben, az árpagyöngyben, a hüvelyesekben, stb. A rostbevitel növelhető a teljes értékű gabonafélék (pl. barna rizs, bulgur, köles, zabpehely, árpapehely, teljes kiőrlésű búzapehely) és álgabonák (quinoa, hajdina, amaránt), valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékkel készült termékek (pl. teljes kiőrlésű pékáru, teljes kiőrlésű tészták, stb.) rendszeres fogyasztásával.
3. Zsíros tengeri halak: A zsíros tengeri halak, mint a lazac vagy makréla, szintén aranyat érnek, mivel omega-3 zsírsavtartalmuk csökkenti a trigliceridszintet, és támogatja a szív- és érrendszeri védelmet. A halak, például a lazac, makréla és tonhal, omega-3 zsírsavakban gazdagok, melyek gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek és támogatják a szív- és érrendszeri egészséget. Az állati eredetű zsírok közül kivételt jelentenek az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak. A tengeri halak fogyasztása emellett azért is fontos, mert hetente 2-3x fogyasztva növelhető általuk az omega-3 zsírsavbevitel, ezáltal a HDL-koleszterinszint szintén nő. Magas omega-3 zsírsavtartalmú halak pl. a lazac, a makréla, a tonhal és a hering, de olyan édesvízi halak is bővelkednek omega-3 zsírsavakban, mint a pisztráng, a busa vagy a kecsege. Amennyiben nincs lehetőség omega-3 zsírsavakban gazdag halak fogyasztásának, növelhető az omega-3 zsírsavbevitel lenmagolajjal, dióval vagy akár őrölt chiamaggal is.
4. Növényi szterolok: És ne feledkezzünk meg a növényi szterolokról sem, amelyek természetes módon blokkolják a koleszterin bélből való felszívódását. Bizonyos dúsított margarinokban, joghurtokban, de akár zöldségfélékben is megtalálhatók.
5. Zöldségek és gyümölcsök: A zöldségek és gyümölcsök gazdagok antioxidánsokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek segítik a szervezet védekezőképességét. A zöldségek és gyümölcsök nem csak vitaminokban (pl. C-, A-, E-, K-vitamin) és ásványi anyagokban gazdagok (pl. kálium, magnézium), de folyadékban és rostokban is bővelkednek, ezáltal hozzájárulnak a napi rostszükséglet fedezéséhez. A táplálkozásterápia javaslatai szerint naponta legalább 5 adag zöldséget-gyümölcsöt fogyasztása ajánlott, előtérbe helyezve a helyben termesztett, szezonális fajtákat! Fontos a friss vagy fagyasztott zöldségek, gyümölcsök választása, továbbá a feldolgozott zöldségek (pl. savanyúság), gyümölcsök (pl. cukrozott gyümölcslevek), magas sótartalmú konzervek vagy magas cukortartalmú befőttek kerülése. A színes zöldségek és gyümölcsök antioxidánsokban (polifenolokban) gazdagok, amik szerepet játszanak a magas koleszterinszint csökkentésében, ezért a koleszterinszint csökkentő étrend - így az életmódterápia - részei lehetnek. A zöldség- és gyümölcsbevitel étrendi növelésére a megszokott szendvics mellé fogyasztott friss zöldségeken, esetleg a főételek mellé fogyasztott párolt, főtt zöldségköreten túl más úton megoldás is rendelkezésünkre állhat, mint például a különböző zöldségekből, változatos öntetek felhasználásával készült meleg vagy hideg salátatálak, a házilag készített zöldségkrémek (pl. céklakrém, zakuszka, humusz). Arra is van lehetőség, hogy a hagyományosan készült ételeket zöldségekkel dúsítsuk, mint pl. rakott ételek, amelyek fogyasztása elterjedt ugyan a magyar konyhában, de egy magyarosan elkészített rakottkrumplit is fel lehet dobni némi zöldséggel (pl. cukkinivel, gombával). A húsos, halas raguk is kiegészíthetők zöldségkockákkal (pl. paradicsom, paprika, sárgarépa, karfiol, brokkoli, gomba, stb.). Növelhető még a zöldségbevitel, ha a tésztaételek esetében a tészta egy részét pl. cukkinicsíkok teszik ki, ami az étkezés energiatartalmát is csökkentheti. Ezen kívül számos hagyományos kevert süti tésztájába is tehető zöldség pl. sütőtök, cékla, sárgarépa, cukkini, céklapüré, babpüré.
6. Hüvelyesek: A hüvelyesek (mint a csicseriborsó, lencse, vörösbab, sárgaborsó, stb.) rendszeres fogyasztása szintén kiemelt jelentőségű a magas koleszterinszint étrendi kezelését tekintve. Egyrészt rosttartalmuknál fogva csökkentik az LDL-koleszterinszintet és a trigliceridszintet, valamint növelik a HDL-koleszterinszintet. Ezen kívül egy vizsgálatból kiderült, hogy a 16 héten keresztül folytatott hüvelyes-alapú étrend nagyjából 5%-os testtömegcsökkenést eredményezett a kutatásban résztvevők esetében. Ezzel együtt az egészségtudatos étrend részeként fogyasztott hüvelyesek magas kálium- és kalciumtartalmuknál fogva szerepet játszanak a nátrium felvétel csökkentésében, így a vérnyomás szabályozásban, ami nagyon gyakran a magas koleszterinszinttel egyszerre fordul elő. A hüvelyesek változatosan felhasználhatók a magas koleszterinszint diétájában: készíthető belőlük hüvelyes ragu (pl. kókusztejes csicseriborsó ragu, zöldséges lencseragu, zöldborsós-tejszínes csirkeragu), mártogatós (pl. zöldfűszeres fehérbabkrém, céklás humusz), hüvelyes fasírtokat (pl. répás csicseriborsó fasírt, brokkolis lencsefasírt), de kevert süteményekben is kifejezetten jó alapanyagnak számítanak (pl. vörösbab brownie).

Életmódbeli lépések, amelyek megerősítik a hatást

Az étrend önmagában is hatásos, de még többet ér, ha mozgással, stresszcsökkentéssel és tudatos szokásformálással párosul.

1. Rendszeres testmozgás: Már heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás - például tempós gyaloglás, biciklizés vagy úszás - mérhetően javítja a koleszterinprofilt. A rendszeres testmozgás, túlsúly esetén fogyás kulcsfontosságú.
2. Dohányzás és alkoholfogyasztás elhagyása/csökkentése: A dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás csökkentése szintén fontos. Alkoholos italok esetében javasolt a heti alkoholbevitelt legfeljebb 100 g-ra csökkenteni, ugyanis a rendszeres és túlzott mértékű alkoholbevitel növeli a szív- és érrendszeri betegségek és események kockázatát. A magas koleszterinszint diétájában fontos a magas cukortartalmú koktélok és töményszeszek fogyasztásának kerülése.
3. Testsúly optimalizálása: A túlsúly rendezése, még pár kiló leadása is érzékelhető változást hozhat a vérzsírszintekben. Kimutatták, hogy már 5-10%-os testtömegcsökkenés elhízás esetén csökkenti a magas koleszterinszint és az emiatt kialakuló érelmeszesedés kockázatát.
4. Stresszkezelés: Igen, a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a krónikus stressz nem csupán mentális problémákhoz vezet, hanem közvetlenül emelheti az LDL, azaz a „rossz” koleszterin szintjét is. A stressz fokozza a kortizol termelést, ami hosszú távon zavarhatja a vérzsírok egyensúlyát.
5. Folyadékbevitel növelése: Folyadékbevitel szempontjából naponta legalább 2-2,5 liter folyadék (elsősorban víz) fogyasztása javasolt a tápanyagok megfelelő felszívódása, valamint a szívműködés és vérkeringés javulása szempontjából. Fontos, hogy kerüljük a hozzáadott cukortartalmú, szénsavas üdítőitalokat. A vízfogyasztás színesíthető, ha a vízbe ízesítésként citromkarika, mentalevél, piros bogyós gyümölcs, uborkaszelet kerül.

Étrendi tévhitek és félreértések a koleszterin kapcsán

A mai információáradatban bizony nehéz okosnak lenni, és eldönteni, melyik a helyes irány az egészséges táplálkozás, életmód útján. Ma már igen sokféle táplálkozási iskola létezik, melyek sokszor mondanak ellent egymásnak. Ráadásul minden évben felüti fejét egy-két újabb elképzelés, egészségügyi kutatás, amely megcáfolja az addig elfogadott ismereteket.

• Tojásfogyasztás és koleszterin: Sokan nem esznek tojást magas koleszterintartalma miatt, holott fontos fehérjeforrás étkezésünkben. És bár a tojás valóban sok koleszterint tartalmaz, hetente 2-3 db elfogyasztása semmilyen káros hatással sincs egészségünkre. Nem minden magas koleszterintartalmú ételt kell kiiktatni az étrendből. A tojás számos pozitív élettani hatással is rendelkezik, mértékkel fogyasztva beleférnek a diétába, amennyiben nincs ennek ellentmondó orvosi, dietetikusi javaslat.
• A nyers burgonya és a koleszterin: A nyers burgonyára ez bizony nem igaz, ugyanis zsírt csak minimális mértékben tartalmaz, és 10 dkg belőle csupán 90 kalóriát tartalmaz. Természetesen a sült krumpli már más kategória, mint ahogy fentebb is említettük, magas a telített zsírsav- és koleszterintartalma.
• Diabetikus termékek és fogyás: Sokan gondolják, hogy a diabetikus termékek, mivel cukrot nem tartalmaznak, segíthetnek a fogyásban, és egyáltalán nem hizlalóak. Ám ez csak önámítás, ugyanis gyakran sokkal több zsírt és kalóriát tartalmaznak, mint hagyományos társaik. Mielőtt diabetikus terméket vásárolnánk, hasonlítsuk össze kalóriatartalmát a hagyományos termékekkel. Ráadásul kutatások bebizonyították, hogy ezekből a termékekből sokkal többet meg tudunk enni, így a végén több kalóriát fogyasztunk el, mint egy teljes értékű termék esetében.
• Cukor helyettesítése gyümölcscukorral: Tény, hogy gyümölcscukor használatával hamarabb érhetünk el édes ízt, mint a répacukorral, hiszen előbbinek magasabb az édesítőereje. Azonban a túlzott gyümölcscukor fogyasztás is kedvezőtlenül hathat a trigliceridszintre és a testsúlyra.

A mediterrán diéta: Egy bevált megoldás

Magas koleszterinszint esetén ajánlott a Mediterrán diéta vagy hasonló típusú étrend követése, ami a táplálkozásterápia kiemelt összetevője lehet. A Mediterrán diéta alapját a növényi eredetű élelmiszerek adják, úgymint a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, diófélék és olajos magvak (magas omega-3 zsírsavtartalmú: dió, lenmag). Emellett a mediterrán étrend javaslata előtérbe helyezi a zsírosabb, magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, tonhal) fogyasztását, zsiradékforrásként pedig növényi olajokat (pl. olívaolaj, magolajok, repceolaj, stb.) ajánl. A tejtermékek közül az alacsony zsírtartalmúakat javasolja (pl. zsírszegény túró, joghurt, skyr, sajtok) a mediterrán étrend, húsfélék közül pedig kis mennyiségben a zsírszegény baromfihúsokat emeli ki (pl. csirkemell, pulykamell). A Mediterrán étrend jellemzője még az egyszerű cukrok és finomított szénhidrátok (édességek, péksütemények, finomliszt, stb.), valamint a vörös húsok csökkentett bevitele. Az alkoholbevitel tekintetében a Mediterrán diéta javaslataiban szereplő vörösbor fogyasztása az alkohol szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásai miatt csak ritkán megengedett.

A PREDIMED-tanulmány (a „Prevention” - megelőzés, a „Diet” - diéta, étrend és a „Mediterranean” - mediterrán szavak összetétele) a Mediterrán diéta folytatásával történő betegségmegelőzést vizsgálták. Ebben a vizsgálatban kétféle Mediterrán diéta (egy extra szűz olívaolajjal kiegészített, illetve egy olajos magvakkal kiegészített) került összehasolításra egy csökkentett zsírtartalmú ételeket ajánló kontroll-diétával. A vizsgálatban a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából az energia-korlátozás nélküli extra szűz olívaolajjal vagy olajos magvakkal kiegészített Mediterrán étrend folytatóknál alacsonyabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események aránya, mint a csökkentett zsírtartalmú étrendben részesülő kontroll csoport tagjainál. A magas koleszterinszint diéta folytatásánál tehát mind a növényi eredetű zsiradékok, a halak, a teljes értékű gabonafélék, a zöldségek és gyümölcsök, a hüvelyesek, valamint az alkoholbevitel csökkentése kiemelt jelentőségű.

Összefoglalás helyett: a változás a konyhában kezdődik

Ha magas a koleszterinszintje, az nem egy végzetes ítélet - hanem egy lehetőség arra, hogy tudatosan javítson az egészségén. A megfelelő étrend és életmód kialakítása nemcsak a szívét védi, hanem jobb közérzetet, könnyebb emésztést és energikusabb mindennapokat is hozhat. Az életmód javítása és a táplálkozásterápia által bizonyítottan csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága, a szívinfarktus vagy a stroke kockázata vagy a már kialakult magas koleszterinszint (érelmeszesedés) kezelése is eredményesebbé válik. A hosszú, egészséges élet egyik titka pedig a táplálkozásban keresendő: érthető tehát, hogy a koleszterinszintet féken kell tartani ahhoz, hogy panaszok nélkül, de legalábbis minimális egészségügyi gonddal élhessünk.

tags: #krumplit #lehet #enni #magas #koleszterinnel