A lángos, ez a puha, sült lepény, sokak számára a nyár ízét, a Balaton-parton töltött gondtalan napokat idézi. Ahogy a New York Times újságírója fogalmazott, a lángos a szárazföldtől körülvett ország lakosai által magyar tengernek hívott, 50 mérföld hosszú Balatonra néző pázsiton eltöltött napoké. Bár sokan tévedésből egy kicsi, hiányos pizzának nézhetik, vagy egy olajban sült focacciához hasonlónak, a lángos egyedülálló gasztronómiai élményt kínál, olyat, amit "még soha, sehol máshol nem ettek". A lángoshoz fűződő mély érzelmeket jól szemlélteti az a történet is, mely szerint a 90-es években egy dunántúli általános iskolában évzáró előtt megkérdezték a gyerekektől, hogy mit várnak a legjobban a nyári szünetben, és állítólag minden egyes gyerek a lángosozást írta első helyre. Ez az eredmény még egy erős lángoslobbi is büszke lenne, már ha lenne egyáltalán ilyen. De nincs, és nem is volt, így igazán figyelemreméltó ez az eredmény, és bár ma már sok más, modern street food közül választhatunk a magyar tenger partján, a lángos tényleg maga a Balaton.
A lángos története és eredete: A tűz és a kenyér találkozása
A lángos, amelyet a népi köznyelv langallónak is nevez, sokak gondolják azt, hogy igazi hungarikum. Azonban hiába érezzük olyan közel a szívünkhöz, és persze a gyomrunkhoz, az az igazság, hogy a lángost sajnos nem mi találtuk ki. Az eredete a török hódoltság idejére vezethető vissza, így a törököknek köszönhetjük, ahogyan a töltött paprikát és a kávézás elterjedését is. Neve a "láng" szóból ered, hiszen a lángosokat a kemence elülső részében, az izzó parázs, a láng elé helyezték, ahol a lepénynek mindössze 30 perc sütés is elegendő volt.
Bár az első írásos feljegyzés a lángosról 1700-ból való, története egészen a XIV. századig nyúlik vissza. Akkor terjedt el ugyanis a kelesztett kenyér fogyasztása, és vele együtt a lángoskészítés is. A paraszti háztartásokban fejlesztették ki a sütési technológiát: a már megkelt kenyértésztából annyi zsömlényi tésztát szakítottak ki, ahány lángost akartak sütni. A tésztát elnyújtották, és a már felfűtött kemence elülső részére helyezték, ahonnan könnyebben ki tudták szedni. Melegen fogyasztották, zsírral, vajjal, sűrű tejföllel megkenve. Azért találták ezt ki, mert a kenyérsütés reggelén ez a sült tészta pótolta a kenyeret, ami ekkorra már elfogyott a háznál. A lángos, langalló vagy kenyérlepény valószínűleg a kenyérrel egy időben keletkezett. A kenyértészta dagasztóteknőben készült, és az oldalára tapadt kenyértészta maradékaiból lapos lepényeket formáztak, és a kenyér sütése után, a még parázsló kemencében sütötték meg. Az ízesítése hasonló volt a maihoz, hiszen már régen is szívesen ették tejföllel, de kedvelt volt az édes változata is, amelyet lekvárral vagy porcukorral ízesítettek.
A lángos fejlődése: A kemencétől a serpenyőig
A XIX. század második felétől lángost már nemcsak kenyérsütéskor állítottak elő. A sörélesztő megjelenésével csökkent a tésztakészítés ideje, így a kenyértésztától függetlenül is lehetett lángost készíteni. A városi háztartásokban azonban nem volt kemence, ezért ott serpenyőben, zsírban sütötték ki a vidéki rokonoknál megkedvelt lángost. Ez a változás alapjaiban alakította át a lángos elkészítési módját és hozzáférhetőségét, lehetővé téve, hogy a lángos a falusi házak konyháiból a városi otthonokba és végül a piaci standokra is eljusson.
A lángos, mint nemzetközi jelenség
A lángos, habár mindig is nagyon népszerű volt, az utóbbi évtizedekben lett igazán ismert a határainkon túl is. Ebben fontos szerepet játszottak a hazánkba, leginkább is a Balatonhoz pihenni járó turisták, akik elvitték a lángos hírét többek között Németországba, Ausztriába, Romániába, Szerbiába, vagy éppen Csehországba. Manapság nincs olyan strand, vagy szabadtéri rendezvény, ahol a lángos ne kapna helyet, és az ízesítésében sem lehet már határokat szabni. A hagyományos ízeken felül akár magyaros, sőt, még olaszos változatban is megvásárolhatjuk.
A tökéletes lángos titka: Receptek és praktikák
A legfinomabb Lángos I Strandos lángos I Piacos lángos
A kérdés nagyon is jogos: hiába forognak ugyanis közkézen a jobbnál jobb házi lángosreceptek, valahogy otthon soha nem lesz olyan, mint a strandon. Sokféle „tökéletes lángos” recept létezik: az egyik szerint tegyünk bele áttört főtt krumplit, a másik szerint a kefírtől lesz lágy a tészta, a harmadik szigorúan aludttejjel csinálja, a negyedik szerint pedig mindezek közül egyik sem kell bele, mert csak elrontják az élményt. A jó lángosnak ropogós a tésztája, kellően vastag és pont jó mennyiségű feltét van rajta.
Alapvető hozzávalók (kb. 10 kicsi lángoshoz):
- 50 dkg finomliszt
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál cukor
- 2,5 dl tej
- 2,5 dkg élesztő
- 5 evőkanál napraforgó olaj (a tésztába)
- 5 dl napraforgó olaj (a sütéshez)
Elkészítés:
- Élesztő felfuttatása: Egy tálba öntjük a langyos vizet, a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Pár percet várunk, míg az élesztő feloldódik és felfut.
- Tészta összeállítása: Ha feloldódott az élesztő, hozzáadjuk a sót, beleszitáljuk a lisztet és összegyúrjuk. Hozzáadjuk az 5 evőkanál olajat és annyi langyos tejet, amennyit felvesz. Ragacsos tészta lesz belőle.
- Kelesztés: Hagyjuk kelni a tésztát két órán át, letakarva. 20 perc után a tésztánkat körbe locsoljuk olajjal és a tészta alá toljuk, így könnyen tudjuk a tésztánkat felfele tolni. Erre azért van szükség, hogy kinyomjuk a tésztából a sok levegőt, ezáltal könnyebb lesz a tésztánk és nem fog úgy ragadni. A begyúrt lángostésztát hintsük meg kevés liszttel, takarjuk le és várjuk meg, míg legalább a kétszeresére dagad. Ez körülbelül 2-3 órát vesz igénybe, utána azonban már nem szabad átgyúrni a tésztát.
- Formázás: Ha megint lejárt a kelesztés, akkor egy-két tálcát enyhén beolajozunk és a tésztából kis gömböcöket tépünk és a tálcára helyezzük. A megkelt tésztát osszuk 8 felé, és csináljunk belőlük gombócokat. Csak közvetlenül sütés előtt formázzuk kör alakúra, kézzel széthúzogatva.
- Sütés: Serpenyőben olajat hevítünk, jó sokáig, hogy az olaj tényleg forró legyen. De ne a legnagyobb lángon, hanem közepesnél picit nagyobb lángon, és várjunk türelmesen. Fontos, hogy a lángost sosem szabad langyos olajba rakni, mert akkor hamar megszívja magát. Mindig forró zsiradékba süssük ki, és ügyeljünk rá, hogy mindkét oldala megsüljön, különben hólyagos lesz. A megformázott lángosok mindkét oldalát forró olajban süssük meg.
- Lecsöpögtetés: A kisült lángosokat tegyük papírtörlőre, hogy a felesleges olaj lecsepegjen róluk.
Fokhagymás páchoz:
A fokhagymás páchoz a vizet, az olajat és a sót elkeverjük és hozzákeverjük a fokhagymanyomóval széttrancsírozott fokhagymát is. A fokhagymás kenőcshöz 3 dl vízbe bele kell reszelni nagyjából 6 nagyobb gerezd fokhagymát, és ezután hagyjuk állni egy napig.
Lángos feltétek: A hagyományostól az extrémig
És mit tegyünk a tetejére? A fokhagymás, a tejfölös, és a sajtos tejfölös mellett ma már rengeteg „új hullámos” feltét közül is választhatunk: kolbászos, gombás, húsos, juhtúrós, lecsós, káposztás, kukoricás, lila hagymás, rántottás, sőt ananászos és lekváros lángossal is találkoztunk már, és valószínűleg vannak még ennél vadabb feltétek is, és akkor a különféle töltött lángosokról még nem is beszéltünk. Bármennyire is szeretjük a lángost, azt nem árt tudni, hogy igazi kalóriabomba. Magas szénhidrát-, zsír-, só- és energiatartalma miatt nem sorolható az egészséges táplálékok közé. Egy sima, feltét nélküli lángos körülbelül 300-350 kalória, a sajtos és tejfölös pedig akár 500-700 kalória is lehet! Ezért nem árt, ha nem minden nap fogyasztjuk!
Lángos tároló rács: A frissesség megőrzése
A zsiradékban sült lángos csak rövid ideig őrzi meg minőségét, sütés után azonnal fogyasztandó. A lángost soha ne fektetve tároljuk, hanem állítva, úgy, hogy levegőzni tudjon. Ez különösen fontos, ha a lángost nem azonnal fogyasztjuk el, hanem szeretnénk megőrizni ropogós textúráját. A lángos tasak ellenálló a zsírral és a hővel szemben, valamint szigetelnie kell a meleget, hogy a lángost frissen és melegen tartsa.
Praktikus tippek a tároláshoz:
- Állítva tárolás: A kisült lángosokat ne fektessük egymásra, hanem állítva tároljuk, hogy ne puhuljanak meg. Erre a célra kiválóan alkalmas egy erre a célra tervezett lángos tároló rács. Ez biztosítja a megfelelő légáramlást a lángosok között, megakadályozva, hogy a gőz hatására megpuhuljanak.
- Kelesztés tárolása: A lángost a sütés előtt legalább fél órán át érdemes keleszteni, de akár egy-két napig is a hűtőben lehet hagyni. Ehhez érdemes olajjal vékonyan kikent fedeles edényben vagy olajjal kikent zacskóban tárolni.
Amit még lehet, hogy te sem tudtál a lángosról
- Régi sütési mód: A lángost régen parázson sütötték, és csak a gasztronómia fejlődésével alakult ki a bő olajban vagy zsiradékban történő sütés hagyománya.
- Különféle elnevezések: Amit szeretünk, azt általában szeretjük becézgetni, vagy több néven hívni. Így van ez a lángossal is, amelyet régebben bodag, molnárpogácsa, pompos, kanvarjú vagy vakvarjú, dübbencs vagy langalló néven is ismertek.
- Guinness-rekord: A Guinness-rekordot tartó legnagyobb lángost 2008-ban sütötték Mezőhegyesen. Az óriási lángos 210 centiméter átmérőjű és átlagosan 5 centiméter magas volt.
A lángos, amilyen egyszerű, olyan nagyszerű. És habár nem hungarikum, mégis, valahogy igazán magyarnak érezzük. Emlékszem, hogy nem volt olyan piaclátogatás, amit mi a nagypapámmal ne a lángososnál zártunk volna, ahol falatozás közben vártuk, hogy nagymamám befejezze a vásárlást, és mi jóllakottan, energiával tele cipelhessük haza a csomagokat. Akkor még nem volt olyan nagy a választék, mint manapság, de egy fokhagymásra vagy egy sajtos-tejfölösre soha nem mondtunk nemet.