A magyar jogrendszer komplex szabályozást alkalmaz a különböző munkaviszonyokban dolgozó személyek, így a kormánytisztviselők, pedagógusok és közalkalmazottak szabadságára és munkarendjére vonatkozóan. Ezek a szabályok gyakran eltérnek az általános munkajogi előírásoktól, és figyelembe veszik az adott szektor sajátosságait. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a szabadságkiadásra, a munkaközi szünetekre, valamint a tartós távollétek, például a gyermekgondozási szabadság (GYED/GYES) idejére vonatkozó előírásokra.
A Szabadság Alapelvei és Korlátozása
Az éves fizetett szabadsághoz való jog alkotmányos alapjog, amelyet az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdése rögzít. Célja a rendszeres munkavégzés során elhasznált erőforrások, a fizikai és szellemi energia pótlásának, a munkavállalók regenerálódásának biztosítása. Ennek az alapjognak fontos garanciája, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, és nem lehet pénzben megváltani. Ez az elv biztosítja, hogy a munkát végző hosszabb ideig távol maradhasson a munkától, elkerülve a regenerálódás hiányából adódó problémákat. Azonban a gyakorlatban számos kivétel és korlátozás létezik, különösen a közszférában.
Kormánytisztviselők Szabadsága és Munkarendje
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény jelentős változásokat hozott a kormánytisztviselők fizetett szabadságának szabályozásában. Az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkent, ami azt jelenti, hogy egy héttel többet kell dolgozniuk, mint korábban. Bár a családosoknak járnak plusz napok, mint például az első házasság után járó egyszeri öt nap, vagy az apáknál a hosszabb szabadság a gyerekszületés után, és megemelik a gyerekek után járó pótszabadságot, a szakszervezetek szerint a gyermekesek esetében még így is csökkenhet a szabadság napjainak száma 1-3 nappal.
Szabadság Kiadása és Jogvesztő Határidők
A törvény szerint a szabadság pénzbeli megváltásának tilalmát a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény is tartalmazza. Ugyanakkor a tárgyévi kiadás tekintetében meglehetősen rugalmas szabályt tartalmaz (lásd a 129. §-t). A munkáltató - szolgálati érdekből - az alapszabadságot a következő év március 31-ig, a pótszabadságot pedig június 30-ig adhatja ki. Szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a szabadság kiadása miatt a szervezet alapfeladatainak folyamatos ellátása, vagy az előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása nem biztosítható. Ez a tág megfogalmazás alapján aligha lesz olyan munkáltató, aki ne tudna a működésében olyan okot kimutatni, amivel indokolhatja a szabadság halasztott kiadását.
Ennél is aggályosabb a jogszabály azon rendelkezése, miszerint a fenti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy ha a tisztviselő legkésőbb a következő év június 30-ig nem kapta meg a megelőző évre járó szabadságát, úgy az annak kiadása iránti igénye elenyészik. A törvény szerint „a szabadság nem halmozódhat”. Ez azért probléma, mert a szabadság kiadását alapvetően a munkáltató határozza meg, és csak a szabadság felével rendelkezik a kormánytisztviselő. Miközben a fenti határidők jogvesztőek, a tisztviselő semmit sem tehet, hogy a szabadságának a munkáltató rendelkezési jogkörébe eső részét időben megkapja. Azzal a furcsa jogi helyzettel állunk szemben, hogy a tisztviselő a szabadság kiadását annak esedékessége előtt nem kényszerítheti ki, az esedékessé válással viszont a kiadás iránti követelése rögtön meg is szűnik. Így csak a munkáltatón múlik, hogy a szabadság felét valóban meg is kapja a tisztviselő, vagy ez csak írott malaszt marad. Mindez különös színezetet ad az új törvény „családbarát” céljainak. Hiába jár a gyermeket nevelőknek a korábbiakhoz képest dupla annyi pótszabadság, ha annak legfeljebb a felét lehet biztosan természetben igénybe venni.
A jogvesztő határidő természetesen a szabadsághoz való jog direkt korlátozását jelenti, hiszen alkalmasint a szabadság felének elvesztésével jár. Ez a drasztikus alapjog korlátozás nem kap kellő alátámasztó indokot a jogszabályból. Annál is kevésbé, mert a legalább négy hét fizetett szabadságot - a közszférára is kiterjedően - a munkaidő-szervezésről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikke is előírja, amely alól nincs kivételtételi lehetőség. A szabályozás ezért az uniós joggal is ellentétben állónak tűnik.
A Ki nem Adott Szabadság Pénzbeli Megváltása
További kérdés, mi lesz a fentiek alapján természetben ki nem adott és nem is kiadható szabadságokkal. Logikusan, ha a szabadság kiadása iránti igény meg is szűnik, ez nem érinti a szabadság megváltására vonatkozó igényt. Annak pénzbeli ellenértékére a tisztviselő továbbra is jogosult marad. Annál is inkább, mivel a törvény szerint a szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik. Tehát, mindaddig, amíg a jogviszonya fennáll, a megváltással kapcsolatos igény nem évül el, akkor sem, ha akár 10 évvel korábbi évre járó, de ki nem adott szabadság megváltásáról lenne szó. Ennek nem mond ellent a „szabadság halmozódását” tiltó szabály. Ebben az esetben ugyanis már nem szabadság iránti igényről (természetben igénybe vehető fizetett távollétről), hanem csak annak pénzbeli megváltásáról van szó. Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy egy alkotmányos jogról van szó, amelynek biztosan nem felelne meg az az értelmezés, hogy a munkáltató által kiadni elmulasztott szabadság még csak pénzben sem igényelhető, ha a kiadásra vonatkozó határidő eltelt.
A pénzbeli megváltás azonban csak a jogviszony végével lesz esedékes. A törvény szerint a ki nem adott arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani. Ez akkor is így van, ha a „bent ragadt” szabadságot húsz évvel korábban kellett volna kiadni. Sajátos takarékoskodásnak tekinthetjük, ha a tisztviselő éveken keresztül csak a szabadsága felét kapja meg, az elmaradt napokat pedig nyugdíjba vonulása előtt, pénzben igényelheti, ám akkor is csak a jogviszony megszűnése utáni 40. napon.
Munkaközi Szünet és Rendelkezésre Állás
A kormánytisztviselők munkaközi szünetével kapcsolatban is változások várhatóak. A jelenleg érvényben lévő általános szabályok (=Munka Törvénykönyve) szerint a dolgozóknak 20 munkanap alapszabadság jár. A munkaközi szünet a Munka Törvénykönyve szerint hat órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, minden további három óránál plusz 25 perc, napi legfeljebb 60 perc. A kormánytisztviselők jelenleg ennél kicsivel jobb helyzetben vannak: hat óra feletti munkavégzésnél 30 perc a munkaközi szünetük, és minden további három órára jár még 20 perc. Ezt jelenleg a munkaidőn belül kell biztosítani, a munkavégzés megszakításával.
A tervezetben elbújtatva a kormány hozzányúlna a munkaközi szünethez is. Ha a 2019-ben várható 250 munkanapból levonjuk az átlagos szabadságokat, akkor kb. 220 munkanap marad, azaz 44 hét. Így éves szinten már 6600 plusz perc, 110 plusz óra, 13,75 plusz nap jön ki a munkaközi szünet szabályának megváltoztatása miatt. Ez a munkavállalók agyonhajszolásával és végletekig történő kizsigerelésével járna, és nem tekinthető családbarát, sem munkavállalóbarát intézkedésnek. Aggályosnak nevezik a munkaközi szünet alatt a vezető számára történő folyamatos rendelkezésre állási kötelezettség előírását is.
Pedagógusok és Köznevelési Dolgozók Speciális Szabályai
A Púétv. (Pedagógusok Új Életpályatörvénye) 2024. január 1-jei bevezetésével megváltoztatta a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát. A pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkaköröket betöltő munkavállalók közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókká váltak, akikre a fenti törvény vonatkozik. Köznevelési dolgozó lett a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, akik az Mt. hatálya alá kerültek.
Szabadság és Végkielégítés
A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. Az óvodapedagógusok esetében a felmentési idő 60 nap - 8 hónap közötti lehet a Púétv. 52. §-a szerint, jár nekik végkielégítés (Púétv. 57. §) és szabadságmegváltás [Púétv. 91. § (1) bekezdés, 106. §].
Óvodapedagógus Létszámleépítés
Egy települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Az erre vonatkozó szabályokat és határidőket a Púétv. rögzíti. A személy juttatásai a következők: 60 nap-8 hónap közötti felmentési idő (Púétv. 52. §), végkielégítés (Púétv. 57. §), szabadságmegváltás [Púétv. 91. § (1) bekezdés, 106. §]. A pedagógusnormatíva és a pedagógiai asszisztensek bérének finanszírozása kapcsán, ha önkormányzati intézményről van szó, akkor a Kvtv. 2. melléklete szerint jár „az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím”. Ha egyházi vagy magánfenntartásúak, akkor a Kvtv. 7. mellékletében foglaltak az irányadóak. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni. Ez utóbbi a Púétv. 106. §-a alapján mindig változó összeg lehet.
Közalkalmazotti Jogviszony és Speciális Szabadságok
A közszolgálati alkalmazottak munka- és pihenőideje azonos az Mt.-ben foglaltakkal, az Mt. szabályait kell értelemszerűen alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyban is. Némi eltérés csupán a szabadság esetében van, mivel az évi rendes alapszabadság az E-től J-ig terjedő fizetési osztályokban nem 20, hanem 21 munkanap. Az életkorhoz kapcsolt pótszabadság növekedése azonban ebben a körben is az Mt. szerint alakul.
Ugyanez vonatkozik a pótszabadságokra is azzal az eltéréssel, hogy a sugárveszélynek kitett, vagy föld alatt dolgozó közalkalmazott 10 évi ilyen munka letöltését követően nem 5, hanem 10 nap pótszabadságra jogosult. A speciális közalkalmazotti pótszabadságokat a Kjt. 57. §-a tartalmazza. Eszerint 10 munkanap vezetői pótszabadság jár a magasabb vezető állású közalkalmazottnak (főosztályvezetőtől felfelé), míg a vezető közalkalmazottat (osztályvezetői szint) 5 nap pótszabadság illeti meg.
A köz- és felsőoktatásban dolgozó pedagógusi-tanári munkakört ellátó közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből l5 munkanapot a munkáltató neveléssel, oktatással összefüggésben álló munkákra igénybe vehet. Ezen kívül 5 munkanap pótszabadságot biztosít a Kjt. a tudományos munkatársaknak, a könyvtárak, levéltárak és a múzeumok tudományos munkakört ellátó közalkalmazottainak. Fontos megjegyezni, hogy ezt a két, oktatói és tudományos munkaköri pótszabadságot iktatta ki a legutóbbi novella az Mt.-ből. Ennek ellenére a magánintézmények továbbra is e szabály szerint járnak el.
Felmentési Idő alatti Szabadság
A felmentési idő alatti munkavégzés alóli mentesülés időtartamára szabadság jár. Tehát, ha egy közalkalmazott a felmentési idejét a tárgyévben kezdi meg, mentesítése a munkavégzés alól szintén a tárgyév októberében kezdődik, de a tárgyévet követő év januárban ér véget, akkor a következő évi szabadság időarányos része is megilleti őt.
Tartós Távollétek és Munkaviszony Megszüntetése
A gyermekgondozási szabadság (GYED/GYES) alatt álló köztisztviselők, valamint a szülési szabadságon lévő jegyzők esetében speciális szabályok vonatkoznak a munkaviszonyra és a munkakörre.
Gyermekgondozási Szabadság (GYED/GYES)
A Kttv. 116. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő a gyermeke gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ha egy köztisztviselő 6 éve GYED-en/GYES-en van, és időközben a munkaköre betöltésre került, a hivatal vezetője nem köteles visszavenni őt, ha a munkakörét már betöltötték, és nincs más megfelelő munkakör, vagy ha a jogviszony megszüntetése jogszerűen történik. Ebben az esetben a munkaviszony megszüntetésére a Kttv. vonatkozó rendelkezései az irányadók, figyelembe véve a fizetés nélküli szabadság alatti védelmet.
A GYED-ről történő visszatérés kapcsán - köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással - az anyukának számos joga és kötelezettsége van a munkakör, a vezetői státusz és a bérezés esetén. A munkáltató nem köteles visszaadni a vezetői megbízást, különösen, ha az évente, minden év első negyedévében kerül megújításra. A GYED időtartama alatt ez jogilag nem minősül automatikus megújításnak. Visszatéréskor kötelesek az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket. A személyi illetményben a visszatérés napjától részesülhet. Új vezetői megbízásról kell dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról, de a munkáltató nem köteles a korábbi vezetői státuszt visszaállítani. A távollét alatt határozott időre betöltött státusz ideiglenes szervezési megoldásnak minősül, és a határozott idő lejártakor a munkáltató nem köteles a státuszt számára felszabadítani.
Fontos megjegyezni, hogy a Mötv. nem ismeri a csoportvezetői munkakört, így a fizetés nélküli szabadságon lévő kolléganő csoportvezetői megbízásának nincs jogalapja.
Jegyző Tartós Akadályoztatása
Ha a hivatal jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik, van jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessenek meg. Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kinevezni egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, nem rendelkezne munkáltatói jogkörrel. Ebben az esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét. Az aljegyző nem akadályozott, ezt a szabályt nem lehet alkalmazni (vagy legfeljebb csak arra az időre lehet, amíg az aljegyző is távol van, pl. szabadságát tölti).
Önkormányzati Képviselők Információhoz Jutása
A Mötv. alapján az önkormányzati képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Ez magában foglalja az iratbetekintést és valamennyi kért dokumentumról másolat igénylését. Azonban az iratbetekintés során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelmére. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. §-a tartalmazza az erre vonatkozó részletes szabályokat.
Rokkantsági Ellátás és Pótszabadság
Egy közszolgálati tisztviselőnek, akinek 2025. január 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg, tartós távollétét követően október hónapban adta le a határozatát a munkáltatója felé. A Kttv. 102. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint a köztisztviselőnek akkor jár évenként 5 munkanap pótszabadság, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította. A 7/2012. (II. 14.) Korm. rendelet részletezi a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó szabályokat. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni. Megfelel az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerint.
Munka Törvénykönyve és Munkaközi Szünet
A munka törvénykönyve az ebédszünet fogalmát nem ismeri, nem tesz tehát különbséget abban a tekintetben, hogy a munkavállaló mivel tölti a munkavégzés során beiktatott pihenőidejét. A munka törvénykönyve a munkaközi szünet kapcsán csupán annyit rögzít, hogy a munkáltató 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig további 25 perc munkaközi szünetet, azaz mindösszesen 45 perc pihenőidőt köteles biztosítani a munkavállalónak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a felek jogosultak ettől eltérően is megállapodni. A jogszabályi rendelkezések értelmében a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. Ez a szabály attól függetlenül irányadó, hogy az adott munkavállaló teljes munkaidőben, vagy 6 órás részmunkaidőben dolgozik-e, napi 4 órás részmunkaidő esetén pedig nincs a munkaközi szünetre vonatkozó kötelező előírás. A kávé- vagy cigiszünetek a munkaközi szünet részét képezik, amennyiben a munkáltató ezt lehetővé teszi, és nem zavarja a munkavégzést.
Többes Munkaviszony
Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozhat a munkáltatójánál, és létesíthet még egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanazzal a munkáltatóval egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. A Munka Törvénykönyve nem tiltja a többes munkaviszonyt ugyanazon munkáltatónál, amennyiben a munkakörök és a munkaidő-beosztás lehetővé teszi.
