A Zsebibogyó jelenség és a magyar vegetáriánus, vegán életmód

A Zsebibogyó YouTube-csatorna és a hozzá kapcsolódó Instagram-oldal az elmúlt években számos ember számára vált inspirációvá a hulladékmentes, környezettudatos életmód, valamint a vegán étrend felé. A platformot Houweling Zsófi alapította, aki a civil életben táplálkozási szakértőként és a kínai orvoslás szakembereként is tevékenykedik. A csatorna nem csupán receptekkel, hanem mélyreható gondolatokkal is szolgál, amelyek segítenek eligazodni a növényi alapú táplálkozás és a tudatos életvitel útvesztőiben. A Zsebibogyó közösségi ereje abban rejlik, hogy személyes tapasztalatokon keresztül mutatja be, miként lehet harmóniában élni a környezettel és önmagunkkal, egyúttal eloszlatva a vegánsággal kapcsolatos tévhiteket és előítéleteket.

A vegán életmódra való áttérés és a motivációk

Houweling Zsófi esetében az elindulást nem állatvédelmi megfontolások vezérelték elsősorban, hanem egy személyes egészségügyi tapasztalat. Tizenegy-két éve Londonban élt, munka mellett főiskolára járt, ahol egy feladat keretében két hétig kellett egy kiválasztott étrendet követnie. Ekkor választotta a vegánt, mivel korábban is a vegetarianizmus felé hajló ember volt, viszonylag ritkán evett húst, főleg csak vendégségben. A két hét során azt érezte, hogy több az energiája, jobban tudott koncentrálni. Akkoriban sokat sportolt, és a teljesítménye is javult. Ezek hatására kezdett lassan elmélyedni a témában. Fontos megjegyezni, hogy akkor még sokkal nehezebb volt minden, nem volt tíz-tizenötféle növényi tej és mindenféle szójavirsli, ami ma már elérhető. Annak idején még nem kapcsolta össze az étrendet és az állatvédelmet. Szerette persze az állatokat, de az állattartás és a hozzá kapcsolódó hagyományok végigkísérték a gyerekkorát. Teljesen normális volt, hogy a nagyszülei is tartottak állatot, és a szomszédban is volt tyúk meg disznó. Több disznóölésen is részt vett, és bár nem szerette, úgy volt vele, hogy ez az élet része, ezt mi így csináljuk. Aztán, mivel foglalkoztatta a vegánság, lassan belemerült a környezetvédelemhez kapcsolódó más témákba is. Mivel teljesen másra vagyunk szocializálva, a növényi étrend kezdetben nehéz lehet, és egy gyerek mellett ez hatványozottan igaz.

A „vegán” kifejezés árnyalatai és a családi értékrend

Houweling Zsófi fontosnak tartja elmondani, hogy nem igazán szereti a „vegán” kifejezést. Bár 99,5%-ban ilyen módon éli az életét, úgy érzi, hogy ez a kifejezés beskatulyázza. Amikor például Magyarországon járnak, és valamelyik nagymamája csinál egy rétest, aminek a tésztájában van egyetlen tojás, akkor azt természetesen megeheti a kislánya. Így aztán talán az sem állja meg a helyét, hogy vegánként neveli Mayát. Férjével sokkal inkább egy mentalitást, értékrendet szeretnének átadni, azt, hogy miképp gondolkoznak ők a környezetvédelemről és az egészségről. Náluk épp ezért nem kérdés, hogy főzéskor milyen alapanyagokat használnak. Az erkölcsi értékrendjükbe nem fér bele a hús vagy más állati eredetű élelmiszer, ezért nem fognak a kislányuknak sem adni ilyesmit, mert az hazugság lenne. Ez egyébként fordítva is működik. Angliában bébiszitter volt egy családnál, ahol próbálták a gyerekekre erőltetni a salátát meg a brokkolit, miközben a felnőttek sült húst ettek krumplival. Nem, sőt! Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ők korbáccsal a kezükben ülnek le étkezni. Náluk ugyan nincsenek állati eredetű termékek, de például vendégségben evett már olyan süteményt Maya, amelyben volt tojás, és a sajtot is kóstolta már. Persze nem ízlett neki, mert a vegán sajt, amit otthon esznek, teljesen más ízű. Nincsen tehát tiltólista, az nem is vezetne semmi jóra. A céljuk inkább az, hogy egészséges kapcsolata legyen az étellel. Ha most vagy később úgy dönt, hogy húst szeretne enni, az is rendben lesz, hiszen ő dönt így. Csak azért, mert ők vegánul étkeznek, és az ehhez kapcsolódó erkölcsi értékek szerint élnek, még nem fogják azt mondani neki, hogy a hús rosszat tesz neki. Ez azért is fontos, mert a kínai orvoslás szerint nem tesz jót az egészségnek, ha egy-egy ételt egy negatív emócióval párosítunk.

Tévhitek és valóság a növényi étrendről gyermekek esetében

Sokan gondolják úgy, hogy a növényi étrendet követők hiányt szenvednek bizonyos tápanyagokban. Amikor megszületett Maya, sokan jöttek azzal, hogy ugye a gyerekre nem fogják rákényszeríteni az étrendjüket, mert fejlődési rendellenességei lesznek, visszamarad. A videók alatt sok kommentelő gonosznak, felelőtlennek bélyegezte Houweling Zsófit. Ezen feltüzelve alaposan utánanézett a témának. Egy mindenevő is ehet nagyon rosszul és nagyon jól, és egy vegán is lehet borzasztóan étkező vegán. A tápanyagokra visszatérve, igazából az egyetlen, amit pótolni kell - főleg akkor, ha az ember már nem szoptat -, a B12-vitamin. Egyébként ez pont az a vitamin, amely még a mindenevőknél is problémás szokott lenni, főleg az időseknél. Az idő előrehaladtával a B12-t már kevésbé tudja beépíteni a szervezet, ezért mindenkinek érdemes pótolni. Gyakori tévhit még, hogy kalcium csak a tejben van, ezért kell a gyerekeknek tejtermékeket adni. Maya 4 kg-mal született, aztán az első 5,5 hónapban kizárólag szoptatták. Fél évesen már 8 kg-os volt. Sokan nem ismerik az anyatej tápanyag-összetételét; 100 milliliterben 2 gramm fehérje van, kb. 4 gramm zsír és 6-7 gramm szénhidrát. Tehát abban az életkorban, amikor az ember a saját tömegéhez viszonyítva arányaiban a legtöbbet nő, ezt egy olyan tápanyagot fogyasztva teszi, amelynek viszonylag alacsony a fehérjetartalma. Ennek a tévhitnek az egyik forrása a média. Korábban Olaszországban történt az eset, hogy egy vegán kismama nem tudott szoptatni, és mandulatejet adott a gyerekének, amelybe aztán bele is halt a kisbaba. Ez persze úgy jelent meg a hírekben, hogy a vegán szülők gyereke belehalt a tápanyaghiányba. Azt már nem teszik hozzá, hogy egy mindenevő gyerek is belehalna abba, ha kizárólag mandulatejjel táplálnák, ugyanis abból rengeteg tápanyag hiányzik, így nem is lehet vele helyettesíteni az anyatejet. Ez emberi butaság, ennek semmi köze a vegánsághoz.

Hozzátáplálás és a tápszer dilemmája

A család esetében 5,5 hónaposan kezdték el a hozzátáplálást. Ez olyan jól ment, hogy Maya egyre kevesebbet szopizott, így aztán 10 hónapra elapadt a teje. A WHO ajánlása szerint egy gyereket legalább 12 hónapos koráig anyatejjel vagy tápszerrel kell táplálni. Rengeteg tápszernek utánanéztek, és találtak vegán tápszereket is, de ezek között nem volt olyan, amelynek az összetételével egyetértettek. Ezeknek általában a fő összetevője a maltodextrin nevű keményítőből előállított szénhidrát, ezenkívül glükózszirup, növényi olajok, szójafehérje-kivonat és olyan ásványi anyagok, amelyek a tejben is megtalálhatók. Világos volt, hogy egy ilyen tápszer összetétele, hiába vegán, nem megfelelő. Mérlegelni kellett a dolgokat, és a vegánság nem ért annyit, hogy ezért a gyerekbe maltodextrines cukorszirupot döntsön. Ez nagyon jó példa arra, hogy amikor az ember erkölcsi hite és a józan ész nem vág egybe, akkor az utóbbit kell követni. Amennyi rálátása van a bébiételekre, úgy tűnik, hogy ezek többségében van valamilyen állati összetevő. Houweling Zsófi azt vallja, hogy egy olyan családnak, amelyik egészséget szeretne az otthonában, a konyhában a helye. Az egészség onnan indul ki. Ezeket a kisüveges bébiételeket egyáltalán nem pártolja, Maya még életében nem evett ezekből a pürésített babakonzervekből. Ők megoldják maguk az étkezéseket, de ez még távolról sem jelenti azt, hogy valamelyikük egész nap a konyhában robotol. 5,5 hónaposan kezdték a hozzátáplálást, az első perctől a falatkás módszerrel (ez az úgynevezett BLW-módszer). Ez dióhéjban úgy néz ki, hogy odaraksz a gyerek elé 4-5 féle ételt, a párolt édesburgonyától kezdve a répán át az almáig, és ezekből ő ki tudja választani, hogy mit szeretne enni, hogy mi ízlik neki. Pedig ha belegondolunk, 100 éve a nagyanyáink nem turmixgéppel a kezükben jártak. Valójában éppen a ma nagyon modernnek gondolt falatkás hozzátáplálás a tradicionális. Ez ráadásul meg is könnyíti a család életét, mert nem kell a pürésítéssel bajlódni. A másik dolog, hogy ő sem enné szívesen olyan dolgot, amiben az egyébként egyenként is finom összetevők össze vannak turmixolva.

Társadalmi nyomás és a hagyományok ereje

Többször szóba kerültek a negatív kommentek, a megfogadni való jótanácsok, amelyek megkérdőjelezik azt, ahogyan ők vegánként nevelik a gyermeküket. Houweling Zsófi pontosan az a célja, hogy megmutassa, hogy így is lehet. Szerinte egyébként mindenevőként és vegánként is lehet nagyon jó gyereket nevelni, csak általában a mindenevőket nem éri annyi kérdés vagy épp támadás, mint egy vegán családot. A fontos az lenne, hogy felejtsük már el, hogy arra hivatkozunk, mi a szokás. Eddig így volt szokás? Rendben, most meg legyünk nyitottak arra, hogy máshogy is lehet. Ő ezt akarja bebizonyítani. Náluk ez abszolút nem arról szól, hogy csak vegánul lehet gyereket nevelni. Ehelyett az lenne a lényeg, hogy mindenki nyugodjon meg, vegánul is lehet. Sőt teljesen fel tud nőni egy gyerek egészségben, boldogságban. Ugyanúgy, mint egy mindenevő gyerek. Egyébként azt látja, hogy a legtöbb esetben a környezet a legerősebb visszahúzó erő. A fiatal szülőket riogatják a saját szüleik. Olyanokat mondanak, hogy „Te akármit csinálhatsz magaddal, de a gyereknek meg kell adni, amire szüksége van”. Azért az biztos, hogy sokszor nehéz a szülőknek, nagyszülőknek ellentmondani. A nagymamáit például pont ezzel tudta meggyőzni. Azzal, hogy akkor, amikor ők gyerekek voltak, elvétve került hús az asztalra, és az sem a nagyipari mezőgazdaság terméke vagy több ezer kilométerről importált hal volt. Ha vasárnaponként hús került az asztalra, akkor az a hátsókertben kapirgáló tyúk volt, esetleg az otthon hizlalt disznó. Az elmúlt évtizedekben ez persze gyökeresen megváltozott, és a húst sokan a gazdagsággal kötötték össze a fejükben. Ma a jómód jele, hogy hányféle és milyen mennyiségű hús kerül az asztalra. Erős kulturális és szociológiai vetülete is van ennek az egész dolognak, de észérvekkel sokat el lehet érni. Ha a családot meggyőzted, az már félsiker, de akkor még mindig ott van a közétkeztetés. Bár tudja, hogy ők nem Magyarországon élnek, de fontos elmondani, hogy itthon a legtöbb esetben még a vegetáriánus étrendre sem tudott felkészülni a közétkeztetés, így a vegán gyerekek még nehezebb helyzetben vannak. Sajnos ennek megoldása nemcsak Magyarországon, de Svájcban is nagyon gyerekcipőben jár. A legnagyobb gond az, hogy sokszor a szabályok kötik meg az intézmények kezét. Itt például elő van írva, hogy a heti 5 ebédből 4-szer húsnak is kell a tányérra kerülnie. Ezeket a dolgokat legtöbbször kiskapukkal lehet megkerülni, például ételallergiára vagy vallási okokra való hivatkozással. Ahogy az internetes fórumokon látja, Magyarországon is a legtöbb szülő így tudja megoldani a kérdést. Egyébként a Magyar Vegán Egyesületnek (MAVEG) van egy letölthető levele, amelyet egy ügyvéd fogalmazott, és amellyel a szülő - többek között az egyenlő bánásmódra hivatkozva - elérheti, hogy bevigye az ebédet a gyermekének az intézménybe.

Híres magyar személyiségek a vegán és vegetáriánus életmód jegyében

A magyar közéletben is számos ismert személyiség választotta a növényi alapú táplálkozást, vagy éppen a vegetáriánus életmódot, inspirálva ezzel sokakat.

Kasza Tibor: A steakrajongóból lett vegán aktivista

Kasza Tibor egykori steakrajongóból lett a hazai vegán mozgalom egyik legnevesebb alakja. Tömegek olvassák a cikkeit, közösségimédia-bejegyzéseit és készítik el receptjeit. A Görögországba költözött médiaszemélyiség izraeli párjával Magyarországon is gyakran felbukkan, tart workshopokat. Kristóf gyakran osztja meg saját élettapasztalataian alapuló, akár filozofikus gondolatait erőszakmentességről, testképről és testképzavarokról, az evés örömeiről és korábbi gyötrelmeiről. Példája megmutatja, hogy a váltás lehetséges, és milyen mélyreható pozitív változásokkal járhat.

Puskás Peti: Életmódváltás a Megasztár után

Ki gondolta volna anno a Megasztár 3-ban felfedezett Puskás Petiről, hogy később a hazai vegán mozgalom neves személyisége lesz? Nyilatkozataiban a vegánságról - annak definíciója szerint helyesen - elsősorban nem mint étkezésről beszél, hanem világlátásként és teljes, átfogó életvitelként. Puskás Peti a saját példájával bizonyítja, hogy a vegánság nem csupán egy diéta, hanem egy komplex filozófia, amely az állatvédelemre, a környezettudatosságra és az egészségre is kiterjed.

Fancsikai Eszter: Vegán anyaság és a Nemakarokbeleszólni ereje

A Nemakarokbeleszólni oldalon közel 170 ezren követik a női triumvirátus vicces videóit, Fancsikai Eszter pedig éppen most adott életet második gyermekének. A tavalyi Veganuár alkalmából adott Nosalty-interjúban így mesélt évekkel ezelőtti vegán átállásáról: „Az első hónapokban még hébe-hóba ettem halat és tojást.” Ez a nyitottság és fokozatos átállás sokak számára lehet motiváló. Eszter példája rávilágít arra, hogy az anyaság és a vegán életmód igenis összeegyeztethető, és nem kell extrém lépéseket tenni a kezdeteknél.

Bányai Judit: A minimalizmus és a vegán életmód találkozása

Bányai Judit már vidéki kislányként sem bírta elviselni a disznóvágások hangjait sem, vöröshúsokat soha nem evett. Mesélt arról, hogy a vegánságra való áttérését követően megszűnt egy régebbi nőgyógyászati problémája, gyermekének sem ad húst. A vegán életmód mellett a minimalizmus hirdetője. Ez a két életfilozófia remekül kiegészíti egymást, hiszen mindkettő a tudatosságra, a kevesebb, de minőségibb életre fókuszál. Bányai Judit története is megerősíti, hogy a növényi étrend pozitív hatással lehet az egészségre.

Karafiáth Orsolya: Állatvédelemből fakadó vegetáriánus életmód

Karafiáth Orsolya író és költő már kamaszkora óta vega, elsősorban állatvédelmi szempontok miatt választotta ezt az életmódot. Az ő példája klasszikusnak mondható, hiszen sokan az állatok iránti szeretet és tisztelet miatt döntenek a húsmentesség mellett. Karafiáth Orsolya hosszú távú elkötelezettsége azt bizonyítja, hogy a vegetáriánus életmód fenntartható és teljes értékű.

Mester Tamás: Négy évtized húsnélküliség és távol-keleti filozófiák

Mester Tamás a vegetáriánus életmód reklámarca is lehetne. A zenész-énekes immár négy évtizede (!) lemondott a húsról. Ekkoriban még egyáltalán nem volt kultúrája itthon a vegetarianizmusnak, sem az élelmiszerboltok, sem az éttermek nem segítették a vegák életét. A távol-keleti filozófiák iránti érdeklődése csak elmélyítette az erőszakmentes életmód iránti elkötelezettségét, amelyben az állatvédelem is szerepet kap. Mester Tamás kitartása és elhivatottsága rendkívül inspiráló, különösen figyelembe véve azt a környezetet, amelyben a döntését meghozta.

Sütő Enikő: Az egészségtudatos modell

Sütő Enikő a Fabulon legendás reklámarca volt, a modellt és manöken arcát és alakját egy ország lányai irigyelték. Sütő Enikő ma is aktív, modelliskolát és önképző tanfolyamokat vezet, mindemellett régóta híres egészségtudatos életmódjáról is. Bár az interjú nem részletezi kifejezetten a vegánságát, az egészségtudatos életmódhoz való elkötelezettsége valószínűsíti a növényi alapú táplálkozás iránti nyitottságát. Az ő példája rávilágít arra, hogy az egészség és a szépség megőrzésében kulcsfontosságú a tudatos táplálkozás.

tags: #legjobb #magyar #vegetarianusok #zsebibogyo