A csirkehús régóta az emberiség étrendjének alapvető részét képezi, azonban az elmúlt évtizedekben betöltött szerepe gyökeresen megváltozott. Míg a második világháborúig a vörös húsokat szükség esetén helyettesítő mellékszereplő volt az emberiség élelmezésében, az 1940-es években az Egyesült Államokban állami programként beindított tenyésztési programokkal létrehozott, nagy növekedési eréjű, intenzíven nevelhető brojler fajtákkal radikálisan megváltozott a helyzet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái szerint az elmúlt három évtizedben a fejenkénti sertés- és marhahús fogyasztása stagnált, a csirkehúsé viszont 70 százalékkal emelkedett. Ennek okát a Leicester-i Egyetem kutatói a húsfajták hatékony takarmányértékesítéséből fakadó tartósan alacsony ár mellett a fehér húst preferáló táplálkozási és egészségügyi trenddel magyarázzák. Napjainkban a házi tyúk (Gallus gallus domesticus) populációja meghaladja minden más vadon élő és háziasított madárfaj összlétszámát. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési világszervezete, a FAO adatai szerint míg 2016-ban 300 millió marhát és 1,5 milliárd sertést vágtak világszerte, addig csirkéből 65,8 milliárd került a vágóhidakra - derül ki a Leicesteri Egyetem földrajz- és környezettudományi tanszékének kutatásából. A 8 ezerrel évvel ezelőtt Ázsiában háziasított, Európában az időszámítás előtti 6. századtól meghonosodott baromfifaj globális szárnyalása, mint legolcsóbban előállítható húsféle, a feltörekvő országok erősödő gazdasági teljesítményével egyre gyorsabb.
A globális baromfipiac dinamikája: kihívások és regionális különbségek
A nemzetközi piacon a csirkehús iránti kereslet és kínálat folyamatosan változik, amit számos tényező befolyásol. Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok szabadkereskedelmi megállapodása például jelentős hatással lehet a piacra. Bárány László, a MasterGood Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint a fogyasztók a következő években 10-15 százalékkal olcsóbb csirkehúsnak örülhetnek, ugyanakkor a termelők 20-30 százaléka tönkremegy. Egyértelmű, hogy a Mercosur-megállapodásnak nem lesz pozitív hatása. Bár a baromfik közül gyakorlatilag csak a csirke piacára fog hatni, de ahogy jelezte, negatív módon. A jó a rosszban, hogy ez nem úgy történik majd, mint egy cunami, hanem nagyjából öt éven át folyamatosan növekedni fog a dél-amerikai csirkehús vámmentes importja.
A csirkehúsokon belül azonban meg kell különböztetni két termékcsoportot. Az egyik a csirkemellfilé és a belőle készült kényelmi ételek, amikor a gyártás során fűszerezzük, pácoljuk, elősütjük a húst. A másik termékcsoport a vörös húsok, vagyis a csirkecomb, a csirkeszárny és a csirkeláb. Ennek a két csoportnak eltérő a felvevőpiaca, aminek azért van jelentősége, mert a dél-amerikain kívül lesz más piaci nyomás is a következő 5-10 évben, ezt pedig Kína és Ukrajna okozza.
Kínában is rendkívüli módon növekszik a csirkehústermelés, és a fehér húst, vagyis a mellfilét ők úgy hívják, hogy „halott hús”, tehát nem értékes. Ott az úgynevezett vörös húsokat kedvelik, így Magyarország is exportál Kínába például csirkelábat, méghozzá nagyon magas áron, mert ott az az érték. Kínában borzasztó gyorsan csökken a lakosság száma, évente 2-3 millióval. A populáció és a fogyasztói réteg csökkenése mellett elindult a belső piacon alulértékelt fehér hús exportja Európába. Jelenleg Kínában kilónként 485 forint a csirkemellfilé ára. Ha ezt a Közel-Keletre akarják eladni, rá jön 60 forint, ha Európába, akkor 100-105 forint fuvarköltség. Tehát 600 forint alatt megáll a kínai mellfilé ára. Eközben a brazil csirkemell 3,5 euróért érkezik be Európába, ami 600 forintban kifejezve éppen csak 1,5 euró.
A brazil csirkéseknek tavaly nem volt jó évük, ami 2019-re is rányomta a bélyegét. A brazil csirkehústermelők számos nem várt nehézséggel szembesültek. A tehergépkocsi-vezetők sztrájkja megbénította a baromfi- és sertés-szállításokat, 1 milliárd dolláros kárt okozva az országnak. Ehhez jött még Kína (antidömping vámok), az Európai Unió és Szaúd-Arábia exportkorlátozása minőségi kifogások miatt. A csirkehús exportmennyisége bő 4 millió tonnát tett ki, ami 5,2 százalékkal múlta alul a 2017. évi eredményt. A termelési költségek 70 százalékát kitevő takarmányozás is drágult, illetve drágulhat idén is. Az USDA előrejelzése szerint a brazil csirkehústermelés 2019-ben a korábbi 13,9-ről 13,6 millió tonnára csökkenhet. Ugyanakkor a 2019-ben becsült 2,5 százalékos gazdasági növekedés és a stabil, 4 százalékos inflációs ráta valószínűleg javítja a fogyasztói jövedelmet, ami a csirkehús belföldi keresletének fellendülését hozhatja. A baromfihús belföldi ára ráadásul nagyon versenyképes is a bőséges kínálat miatt. Brazília idén új kereskedelmi partnereket keres Dél-Korea, Chile és Mexikó területén, és Kína részéről is nagyobb keresletre számít, így baromfiexportja várhatóan enyhén növekedni tud 2019-ben is (+1,3%).
Az orosz-ukrán háború is komoly befolyásoló tényező. Egyrészről az emelkedő energiaárak növelik a gazdaságok rezsiköltségét. Másrészről talán még problémásabb a takarmány, hiába lehetnénk önfenntartóak az állatállományban, ha ehhez szükség van az ukrán és orosz gabonára, amelynek az ára már egyáltalán nem olcsó. Az EU közös agrárpolitikája kevés kivétellel a növénytermesztést támogatja, nem pedig az állattartást. A hazai húsipari cégek pedig a hosszú távú termelői szerződések helyett évek óta előszeretettel vásárolták a belföldinél olcsóbb import alapanyagot, aminek következtében itthon töredékére zuhant az állatállomány. Például a hajdan 10 millió sertésnek már csak a negyede röfög az ólakban.
A magyar baromfiszektor: a MasterGood Kft. sikertörténete
Miközben a hazai állattenyésztés mély válságban van, a csirkeszektor piacvezetője, a Master Good történetének legnagyobb növekedését könyvelhette el tavaly. Bárány László, a Master Good családi cégcsoport tulajdonosa számára a McDonald’s kínálatából a McChicken, a csípős Csirkeszárny és a Csirkés Cézár saláta a legvonzóbb ajánlatok. Nem mintha a kisvárdai cég ügyvezetője fanatikus csibeburger-rajongó lenne, de a Master Good a gyorsétterem-lánc legnagyobb hazai csirkehús-beszállítója. Jelentős részben a Mekinek köszönheti Bárány László, hogy ma az övé és családjáé a 90 milliárdos magyar csirketenyésztő- és -feldolgozó piac legnagyobb csoportja, amely a válságban is rendületlenül növekszik.
Az 1907-től baromfitenyésztéssel foglalkozó családi cégcsoport zászlóshajójának, a MasterGood Kft.-nek - amelynek Bárány László ügyvezető-tulajdonosa - 2024-ben 180 milliárd forint volt az árbevétele, 24,5 milliárd az adózott nyeresége. A család becsült vagyona meghaladja a 120 milliárd forintot, amivel 19. a leggazdagabbak magyarországi listáján. A gyümölcsöző együttműködés hajnalán, 2004-ben a McDonald’s fő beszállítója, a szintén amerikai központú OSI kereste meg a Master Goodot, hogy alapanyag-beszállítóként legyen a McDonald’s ellátási láncolatának tagja. Az amerikai lánc sarkallta Bárány Lászlót a fejlesztésre és növekedésre. A buzdítás eredményeként a cégcsoport az utóbbi 2 évben több mint 6 milliárd forintos korszerűsítést és kapacitásnövelő beruházást hajtott végre, ezek nyomán immár évi 25-30 millió csirkét nevelhet és dolgozhat fel.
A Baromfi-Coop Kft.-nek és Master Good Kft.-nek a takarmánytermesztéstől a csomagolt, előhűtött csirkéig a teljes termék-előállítási láncot lefedő cégpárosából az utóbbi az élelmiszer-ipari tevékenységet végzi, a Baromfi-Coop pedig az agrártermelést irányítja. A Baromfi-Coop által 5500 hektáron termeltetett gabona az integráció takarmányigényének 60 százalékát fedezi, és a cég két takarmánykeverője évi 95 ezer tonna tápot gyárt belőle. A mintegy 300 ezer tyúktól származó tojást a csoport két saját régebbi üzemében kelteti ki ez év júniusáig, amikor is a tevékenység átköltözik az új, 45 millió darabos éves kapacitású keltető üzembe. A Petneházán megvalósult beruházás ma Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb keltető üzeme. A keltetőben kikelt csibéket 120 ezer négyzetméternyi saját ólban, a 30 ezer négyzetméternyi szabad tartású állattartó telepen és szerződött állattartóknál nevelik fel.
Uradalmi baromfitenyésztő volt a nagyapja a Széchenyi grófoknál, így Bárány László számára sem okozott nehézséget megtanulni a műhelyfogásokat, hiszen a keltetőgép háta mögött nőtt fel. Szó szerint, mert egy keltetőt vezető édesapja szolgálati lakásában László szobáját egy fal választotta el a zakatoló masináktól, sőt okozott is neki álmatlan éjszakákat a csönd a Debreceni Agrártudományi Egyetem kollégistájaként. Bárány László állítja, a saját cégét is a jól működő integráció vitte sikerre, amikor hat évi egyéni vállalkozói gazdálkodás után 1994-ben megalapította a Baromfi-Coop Kft.-jét. A mindmáig 100 százalékban a Bárány család tulajdonában lévő cég névében a „coop” szó is az integrációra és az együttműködésre utal. A termelés részben a több mint 40 állattenyésztő és közel 300 gabonatermelő külső beszállító partnerre épül. Saját bevallása szerint sikerének másik záloga, hogy mert kockáztatni, hiteleket felvenni, amikor úgy érezte, hogy nagy lehetőség előtt áll.
Bárány László annyira megfogadta a növekedésre, fejlődésre sarkalló tanácsot, hogy most sem áll meg. Az idehaza feldolgozott brojlercsirke negyedét kitevő jelenlegi heti félmilliós feldolgozó kapacitást májusra 100 ezerrel növeli. Teheti, mert a növekedéshez a stagnáló belföldi fogyasztás ellenére megvannak a piacai. A többlet 90-95 százalékát - a teljes termelés 60 százalékát - ugyanis a csoport exportálja, amihez szárnyakat ad a lapzártánk idején 290 forint körül hullámzó euró árfolyam. Bárány László szerint ez a heti 500-600 ezer darabos termelés szükséges ahhoz, hogy a világpiacon szóba álljanak a céggel. Az erőltetett fejlesztésnek azonban ára volt. Az első hullámvölgyet a 2006-os madárinfluenza-pánik okozta, amikor 3 hónap alatt 25 százalékkal zuhant a forgalom, mert az ijedt vevők csirke helyett inkább sertéshúst vásároltak. A Master Good is csak háromnegyed év alatt tudott megszabadulni a pangásban felgyűlt készleteitől. A cég súlyosan veszteséges évet zárt, mert a felesleg leverte az árakat. A csoport konszolidálatlan árbevétele - a tavalyi 32 milliárd forint után - a termelési többlettel az idén a tervek szerint már el fogja érni a 39 milliárdot, s abból mintegy 15 milliárd forint már a határon túlról érkezik.
Nem ma kezdte az üzletet, mégis magyarázatra szorul a családi vállalkozás sikersztorija a hazai állattartók mély depressziója közepette. Amikor a rendszerváltás után szétestek a termelőszövetkezetek, Bárány László olcsón tudta megvásárolni a kallódó állattartó telepeket. Külön mázli volt, hogy a cég körzetében először szinte az összes keltető üzem bezárt, majd az ország két vezető, konkurens baromfis mamutcége is bedőlt, előbb a HajdúBÉT, később pedig a Bábolna. A HajdúBÉT csirke divízióját, a kisvárdai feldolgozót, takarmánykeverőt és a 100 ezer négyzetméteres baromfitelep 80 százalékát végül a Bárány család vásárolta meg tetemes összegű hitelfelvétellel, vállalva a kockázatot. Maga Bárány László viszont egy korábbi felismerésének tudja be, hogy az értékesítés már nem túl nagy akadály. „Magyarország nemcsak műszaki, technológiai téren, hanem a szaktudásban is lemaradt az elmúlt 25 évben” - tapasztalja a cégvezető. Ezért személyesen, immár a cégcsoportját vele együtt vezető két fiával közös külföldi körútjain követi nyomon, hol is tart a konkurencia a fejlődésben. Látva a lemaradást, általában leforrázva tér haza, de már Hegyeshalomnál elkezd telefonálni, hogyan tudja lépésről lépésre behozni a hátrányt. Így fektetett be két év alatt az élelmiszeriparba 1,6 milliárdot, az agrárgazdaságba 4,5 milliárdot, annyit, amennyit ez idő tájt senki sem mert. „A baromfi ágazat válságálló, mert a csirkehús vásárlásáról sokáig senki sem tud lemondani” - tapasztalja cégtulajdonosként és a Baromfi Termék Tanács elnökeként is Bárány László. A fogyasztóknak azonban vékonyabb lett a bukszája, és emiatt nehéz éve lesz az elsősorban a belföldi piacra szállító feldolgozóknak. Azok a baromfis cégek azonban, amelyek árbevételének több mint fele exportból származik, könnyebben vészelik majd át a krízist. Nyugat-Európában ugyanis koncentrálódik a termelés, a nagy feldolgozók több csirkét vágnának, de nincs több állat a piacon. A kereslet máris megemelte az alapanyag árát.
A Bárány családhoz tartozik a Master Szolg Kft. Saját tulajdonú szülőpár telepükről jut a tenyésztojás keltetőjükbe. Nemrég adták át az élelmiszeripari tovább feldolgozó üzemüket. A benne előállított termékek 98 százaléka Angliában talál vevőre. A három társaságból álló cégcsoportban összesen 1320 munkavállaló dolgozik. Bárány László büszke arra, hogy mindez az ő dédelgetett álmából, a kisüzemi háztáji csirke programból nőtt ki.
Brojler vs. Tanyasi csirke: termelési módszerek és minőség
A baromfitenyésztés teszi ki a magyar hústermelés felét, és a szárnyasok tekinthetők a legnépszerűbb hazai állati fehérjeforrásnak. A KSH adatai szerint fejenként 33 kilogramm baromfit eszünk évente, ami az uniós átlagot is jócskán meghaladja, és ennek a mennyiségnek a kétharmada csirkehús. A világ csirketermelésében általános a brojler, és miután nagy csirketartó nemzet vagyunk, sajnos a brojlerek terén is kiemelkedünk. Az elfogyasztott nagyüzemi csirke egy főre jutó mennyiségében a magyarok a 4. helyen állnak.
A nagyüzemi brojler csirke
Brojler csirkének neveznek minden olyan fajtát, amelyet kifejezetten intenzív hústermelésre tenyésztettek, ezért alkalmas nagyüzemi tartásra. A manapság legelterjedtebb brojlereket az 1960-as években kezdték tenyészteni. Ha valaki állatvédelmi okból utasítja el a csirkehúst, ezt pontosan a brojlerek miatt teszi. 60 csibét nevelnek 1 négyzetméteren, melyeknek csonkítják a csőrét. A gyors növekedés záloga a precíz, ipari táplálás. A szakemberek pontosan tudják, hogy az állatok a kiosztott táplálékból naponta hány grammot fogyasztanak. Különleges indító tápkeverékekkel dolgoznak, és a modern technikának köszönhetően minden évszakban megfelelő körülményeket teremtenek az állatok növekedéséhez. Mivel alig mozognak és gyorsan növekednek a szárnyasok, húsuk víztartalma magasabb, és az izomrostokban bizonyos hibák is előfordulhatnak, így a belőlük készült ételek íze elmarad a tanyasi csirkéből vagy a biocsirkéből készültekétől. A kifejlett brojlerek jellegzetesen fehér tollúak, csőrük narancssárga. A világ piacain kétféle csirke van jelen, a már említett gyorsan növekedő, ipari tartásra fejlesztett brojler, melyből szinte kizárólag két hasonló hibridet tenyésztenek.
Sűrűn felmerülő tévhit mind az antibiotikumok, mind a hormonok kérdésköre. Dr. Bárány László szerint „A baromfitenyésztésben és -tartásban soha nem használtak hormonokat, de ez meglévő tévhit. Antibiotikumot a hazai baromfitartásban és -tenyésztésben megelőzési céllal egyáltalán nem, terápiás céllal is csak szigorú állatorvosi felügyelettel és komoly előírások betartása mellett lehet alkalmazni. Hazánkban az antibiotikum-használat rendkívül ritka, a baromfifélék esetében a betegségek megelőzésére vakcinázást, védőoltást alkalmazunk.” Ennek anyagi oka van, az antibiotikum ugyanis drága. Ha mégis szükségszerű a használata, akkor be kell tartani az alkalmazás szigorú szabályait, az alkalmazott készítményre vonatkozó meghatározott várakozási időt, aminek el kell telnie a kezelés után ahhoz, hogy a vágóüzem egyáltalán átvegye a baromfit.
A szabadtartású vagy „tanyasi” csirke
A szabadtartású csirke másfajta nevelésű, tartású és takarmányozású baromfi. Az Európai Unió szabályzatban írja elő, hogy mit jelent a szabadtartás, milyen fajtacsoportok esetében alkalmazható, hány négyzetméter szükséges egy állat számára, ezek milyen takarmányokat fogyaszthatnak. A szabadtartás vagy ökotartás lényege az, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, amelynek 30 százaléka fás, bokros rész. Az ól területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, s úgynevezett „körbe ablakos”-nak kell lennie, azaz az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból állnia. A szabadtartásos csirke takarmánya csak gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthetnek ásványi alkotóelemek, valamint szója. Részben a fajtajelleg, részben a mozgás miatt ezek az állatok lassabban növekednek, de izmaik fejlettebbek, kevesebb vizet tartalmaznak, és teltebb az ízük. A szabadtartás a hosszabb nevelési idő, az összetettebb körülmények miatt nem olcsó. Ezt fokozza, ha a táplálás bioterményekkel történik, melyeknek nemcsak az áruk magasabb, de több is kell belőlük egy állat felneveléséhez.
A Master Good Kft. gondozásában márkacímkével is megjelenik a Tanyasi csirke, amely szabadtartású állatokat jelöl. A berlini Humboldt Egyetem megvizsgálta, mi történne, ha az európai baromfitelepek extenzív termelésre állnának át. Azt az eredményt kapták, hogy 20%-kal, mintegy 2,5 millió tonnával csökkenne az EU csirke- és pulykahús-termelése. Ökológiai termelésre történő teljes átállás esetén még drasztikusabb, 50%-os lenne a visszaesés. Magyarország baromfiexportőr, tehát elvileg az átlagosnál magasabb hazai fogyasztást is 140-180%-ban képes lenne ellátni.
A Bárány család 1907-től foglalkozik baromfitenyésztéssel és keltetéssel. A Tanyasi Csirke szabadtartásban, hozzáértő gondoskodás mellett nő fel. A Baromfi Coop tanyasi csirkéje olyan minőséget képvisel, amely érdemes volt arra, hogy jelöljék a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag tanúsítványára. Bárány László régóta dédelgetett vágyának beteljesedése volt, amikor 1988-ban agrármérnöki végzettséggel főmérnöki állását hátrahagyva épített két kisteljesítményű baromfikeltetőt Szabolcs-Szatmár megyében. Egyéni gazdálkodóvá vált és kollégáitól, ismerőseitől megkapta a „kis maszek” elnevezést. „Kezdetben csak háztáji gazdaságokba értékesítettem odavaló, klasszikus, színes tollú fajtákat.” Húsz éve megvásárolta azt a nyírkércsi telepet, amelyben megalapozta a jelenlegi korszerű, nagyüzemi méretű baromfitartást. A szeme előtt mindvégig régi álma, a tanyasi csirke sikerének elérése lebegett. Megalapította a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségét, ennek 2002 óta elnöke. A szövetség a Baromfi Termék Tanács keretén belül működik, jelenleg 16 tagja van. A Master Good Kft. petneházi feldolgozója azért épült, hogy a környékbeli kis vágóhidakon levágott tanyasi csirkét oda szállítsák darabolni és csomagolni, mert „lehet akármilyen szép is egy menyasszony, ha nincs szépen felöltöztetve”. Mára a tanyasi csirke márkává fejlődött, szakmai díjat is kapott. Amikor 2002-ben a program elindult, mindössze heti 200-300 darab tanyasi csirkét tudott a Bárány-féle vállalkozás eladni. Fel kellett építeni a márkát, meg kellett győzni a fogyasztót.
A tanyasi csirke kimagasló értéke
A tanyasi csirke legfontosabb jellemzője a fajta. Csak olyat szabad használni, amelyik igazoltan lassú növekedésű. A Nyírkércsen keltetett, franciaországi nagyszülő-pároktól származó fajta ilyen. Behatárolt az állománynagyság is; hatezernél több madarat nem szabad egy istállóban elhelyezni. Lehetővé kell tenni, hogy a csirkék a szabadba jussanak, ezért az istállók hosszanti oldalán kibúvó nyílásokat képeznek ki. Legkésőbb hathetes korra kitollasodnak a madarak, ezután már ellen tudnak állni az időjárás viszontagságainak. Fás, ligetes környezetbe jutnak, ahol a nagy melegben árnyékot találnak. Az istálló mérete 500-600 négyzetméter, hozzá legalább 0,5-1 hektár szabad kifutó terület társul. A csirkék a jó levegőn mozognak, izomzatuk dinamikusabban alakul ki. Csipegetik a zöld növények hajtásait, vagy éppen bogarakra vadásznak. Takarmányuk speciális receptúra alapján összeállított táp, benne legtöbb a kukorica, aránya legalább 60 százalék. Ettől lesz sárga a bőrük. A táp emellett búzát, GMO-mentes szóját és ásványi kiegészítőket tartalmaz. Sem hozamfokozó, sem coccidiostatikum nem található benne. Ez a technológia vezet oda, hogy a csirkék legkorábban 10 hetes korra elérik a vágósúlyukat. Ekkor lesznek 1,8-1,9 kilogrammosak. Ezzel szemben a brojlerek 40 napos korra már 2,5-2,7 kilogramm súlyúak. „Itt minden dupla - mondja Bárány László. - Dupla a hízlalási idő, kétszeres a költség, mert lassan nő és sok tápot eszik az állat, de kétszeres az ára is.”
A tanyasi csirke mint üzleti modell
Kérdés, mekkora üzlet a tanyasi csirke, mennyit lehet eladni belőle? Ebből 850 ezer saját nevelőből és integrációból bekerül a tanyasi programba, végállomás a vállalkozás saját vágóhídja. Mintegy 600-700 ezer madarat előnevelten értékesítenek három megyében: Szabolcsban, Borsodban és Hajdúban. A tanyasi csirkék jelentős részét integrációban nevelteti fel a Baromfi Coop. Egyik partnerük a tíz közül Mató Ferencné nyírkarászi bérnevelő. Nála az istállóméret lehetővé teszi, hogy 7200 naposcsibét telepítsenek egyszerre. Évente négy csoportot nevelnek fel. A valamikori lóistállót almatárolónak vették meg, de a baromfiban három éve nagyobb lehetőséget látott a család. A csirkét ideszállítja a Baromfi Coop, hozza a takarmányt, a vitaminokat, a vakcinát. A felnevelésért darabonként 85 forint az alapár, ha vágóra viszik el a csirkét, erre jön még 12 forint felár. Ha élőként adják tovább, a felár elmarad. Naponta kétszer végig kell járni az ólat és a területet is, a berendezéseket ellenőrizni, etetőt, istállót tisztítani. Megéri-e? Hol így, hol úgy - hangzik a válasz. Változékony a piac, változékony a jövedelem is. Az átvételátadáskor kapott pénzből ki kell fizetniük a rezsit: a fenntartási, a villany, a gáz költségeit, a fertőtlenítést, a karbantartást. „Ami marad, úgy számolom, hogy havi 100 ezer forint tiszta pénz lehet. Nem volna-e egyszerűbb bérnevelés helyett saját állományt tartani? A kérdésre azt a választ kapjuk, hogy ehhez legalább négy millió forint kellene. Körülbelül ennyibe kerülne, ha előre kifizetné a napos csibét és a takarmányt. Ennyi pénzük nincs. Az átadás is bizonytalanná válhatna. A bérnevelésben az is nagy előny, hogy a szerződés szerinti időpontban elviszik a csirkéket.”
Az, hogy mennyire futhat fel a nyírkércsi tanyasi csirkeként nevelt állomány, a piactól függ. Azt tapasztalják, hogy egyre szélesebb az a réteg, amelyik a minőséget keresi és meg is tudja fizetni. Az elmúlt 25 évben a magyar ember úgy vásárolt, hogy csak az árat nézte: mi az olcsó! Az utóbbi öt esztendőben azonban elindult egy olyan polgárosodási folyamat, amelynek révén néhány régi termék a fogyasztók érdeklődésének középpontjába került. Megváltozott a gasztronómia szerepe is. Eddig az iparszerű termelésből származó alapanyagot vásárolták meg, abból dolgoztak. Nyírkércsen új utakat is keresnek. Kidolgoztak egy olyan programot, amellyel visszaszoktatják az embereket a háztáji, házkörüli baromfitartásra, ezáltal a munkára. Ebben 2000-2500 háztáji csirkét telepítenek egy-egy portára, olyan falvakban, amelyekben erre alkalmas területek és vállalkozó emberek vannak. Az állomány fele helyi fogyasztásra jutna, másik fele pedig vágóhídra. A program szakmai előkészítése most folyik. Típustervet dolgoznak ki, ennek alapján építik és rendezik be a gazdák az istállójukat. A cég már az építést is ellenőrzi, adja a naposcsibét, a takarmányt, a technológiát, az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mindez garantálja, hogy olyan terméket állítsanak elő, amit a vásárló keres. Az első körben 20 kistermelői telepet hoznának létre kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Bárány László szerint a spontán termelésnek nincs jövője. Ha nem integrációban folyik a termelés, nem lehet sikeres. Nyírkércsen kappan-neveléssel és húsának forgalmazásával is tervezik bővíteni a termékkört. Irodalmi művekből ismerhetjük a kappan fogalmát, de a mai gasztronómiai felhasználásból hiányzik. Fél évszázada kiment a divatból. Pedig jó ez a termék. Ezt a Baromfi Coop szakemberei bátran állítják, mert már túl vannak az első kísérleti kappan csoport hízlalásán, vágásán, kóstolásán és úgy látják, van benne fantázia.
A legnagyobb csirkefajták a világon: méret, jellemzők és tojásmutatók
Minden nap és minden évben vannak változások a világon: valaki új rekordokat állít fel, valaki új állatfajokat hoz létre, valaki más eredményekkel dicsekedhet. Madarak között is vannak versenyek. Érdekes tudni, hogy melyek a ma létező legnagyobb csirkefajták. Alapvetően minden nagy csirkefajta a hús típusba tartozik. Az ok egyszerű: a tenyésztők folyamatosan próbálják növelni a csirke fizikai tömegét, ami növeli a húshozamot és a baromfi méretét. Ebben az esetben fel kell áldozni a fajták tojástermelését. Megjelenésük alapján azonnal felismerhetők az óriások az összes többi közül: a nagy csirkék testszerkezetét tekintve jobban leütnek; a legnagyobb csirkefajtáknak lenyűgözően rövid a lába; a test felépítése izmos, a test teljesen vízszintes, a mellkas kissé kiálló. A legtöbb gazdálkodó és szakértő szerint a világ legnagyobb csirkefajtái a többi madárfajhoz képest nagyon nyugodt és békés természetűek. Érdekes, hogy a legnagyobb csirkefajta nem arról híres, hogy képes sok tojást rakni, de nem veszítette el anyai ösztönét, és készek utódokat keltetni.
Master Gray (Szürke mester)
Ez a csirkefajta az összes közül a legnagyobb - képviselőit joggal nevezhetjük óriásoknak. A fajta ismert arról, hogy sok húst tud adni. A „szürke” név a francia csirkétől származik az amerikaiaktól. Ennek oka a madár tollazatának színe: teljesen szürke, de kis, fehér vagy világosszürke foltokkal. A fotón is látható, hogy a sötétszürke szín mennyire szépen kombinálódik világos foltokkal. Ennek a fajnak a kakasa képes meghaladni a 7 kg-ot, ami kétszer annyi, mint egy normális fajta kakasa! A csirke viszont meghaladhatja a 4 kg-ot, de ez figyelembe veszi azt a tényt, hogy egy év alatt több mint 300 tojást hozhat. Szakértők azt mondják, hogy ha madarakat tartanak egy ketrecben, akkor nagy súlyú csirkét vagy kakast lehet nevelni. Van egy kis hátránya: néha a szülők nem tudnak jó mutatókat továbbítani DNS-szinten. Ebben az esetben célszerűbb csirkéket vásárolni, főleg, hogy olcsók, és jól táplált és egészséges háziállatokat azonnal kézhez adnak, amelyek gyorsan és jól híznak, feltéve, hogy jól etetik őket.
Brahma
A Brahma a Master Gray után a második legnagyobb csirkefajta. Ma ez az egyik legnépszerűbb madárfaj Oroszországban és külföldön. Mindez annak a ténynek köszönhető, hogy ezek a madarak igénytelenek a gondozásban, vágás után nagy mennyiségű húst adnak, és természetesen óriáscsirkének számítanak. A Brahma egy faj, amely minősül képes hús- és tojástermékek előállítására. A fő megkülönböztető jellemző egy érdekes fényes tollazat, nadrág a lábakon, amelyek szorosan eltakarják őket a kiálló karmokig. A szín három árnyalatban kapható: világos színű, sötét (barna, fekete) és fogoly. Tollas szerkezetű, leesett és nagy a tollazat és a tömeg miatt. Szakértők szerint ennek a fajtának a súlya a színtől függ. Tehát a könnyű tollazatú csirkék súlya legfeljebb 5 kg, a sötétekével pedig több mint 7 kg. A tojótyúkok sem hoznak túl sok tojást évente: a maximális szám 130 darab, súlyuk 60 g. A Brahma későn érik, az első tengelykapcsolót kilenc hónapon belül, vagy talán tízkor rakják le. Annak ellenére, hogy a tyúkok évente nem termelnek túl sok tojást, tojástermelésük még a hideg évszakban sem változik.
Jersey óriás (Jersey Giant)
Ez egy meglehetősen fiatal fajta, amely először az Egyesült Államokban, New Jersey államban jelent meg. Ezt követően a gazda úgy döntött, hogy hivatalosan behozza és legalizálja egy ilyen új madárfajt, és 1922 óta szorosan foglalkozik tenyésztésükkel és újak létrehozásával, eltérő tollszínnel. A fajta fiatal növekedése nagyon gyorsan növekszik. Azt mondják, hogy egy kakas már életének első évében valamivel több mint 5 kg lehet, de a hatodik hónap után gyorsan leáll a gyarapodás kilogrammban. A tojótyúkok 4,5-5 kg-ot gyarapítanak, és a fent leírt fajtákkal ellentétben viszonylag jól tojnak. Egy év alatt valamivel több mint 190 tojást tudnak adni, mindegyik súlya 65 g. A faj képviselői masszívak, tollazatuk elegáns és fényes.
Cochin (Cochinhin)
Az egyik óriási fajta, amely először Indokínában jelent meg. Ezek a madarak hasonlóak a Brahma fajtához. Ennek oka, hogy a Cochin sok fajta szülője, ezt a fajt nagyon gyakran alkalmazták különféle tenyésztési vizsgálatokhoz és más fajok létrehozásához. Ezek a tojótyúkok az egyik legigénytelenebb madár, még a súlyos fagyokat is elviselik. Annál meglepőbb, hogy egy ilyen szívós csirkefajta nem túl népszerű Oroszországban. Ezeknek a tyúkoknak a húsa nagyon puha és ízletes, a tojásuk pedig egészségesebb, mint más fajtáké. A szárnyasok abszolút igénytelenek a tartásban, a lényeg, hogy folyamatosan hozzájussanak az ételekhez és a vízhez. A leírás szerint meglehetősen nyugodt karakterük van, és soha nem fognak támadni, de ha a csirkének meg kell védenie utódait, akkor nem habozik először támadni. Ennek a fajtának a farka meglehetősen magas, masszív és nagy. A fajta nevének története ismeretlen, ma sokféle elmélet létezik. A madarak öt különböző színben kaphatók: kék, fehér, fogoly, fawn és fekete. A fekete a legnépszerűbb árnyalat ebből a típusból. Mindez annak a ténynek köszönhető, hogy az ilyen egyének lenyűgözőek. A vörös fül, a csőr és a címer kiemelkedik a fekete háttér előtt. Az ilyen fajú kakasok általában eléri a 4,5 kg-ot, míg a csirkék súlya körülbelül 4 kg. A tojótyúkok maguk is meglehetősen későn érnek, ezért csak 8-9 hónap elteltével tudnak tojással kedveskedni, és csak 125 darabot hordoznak évente. A tojástermelés a hideg évszakban sem csökken.
Orpington
Ezt az óriásfajtát a kisvárosról nevezték el, ahol tenyésztették. A létrehozásán egy professzor dolgozott, aki megpróbált olyan egyedi fajtát létrehozni, amely megfelel az akkori normáknak. E faj színének két fő színe a fehér és a fekete, míg a sárgaság nem elfogadható, bár manapság a szakértők kettős véleményen vannak ebben a kérdésben: valaki azt állítja, hogy ez nem befolyásolja a csirke minőségét. E fajta után kezdték keresztezni a Cochin fajokkal, ennek köszönhetően a csirkék színe érdekesebbé, változatosabbá, masszívabbá és erősebbé vált. Ennek a fajnak a kakasai elérhetik az 5 kg-ot, de feljegyeztek 7 kg súlyú képviselők megjelenésének eseteit is. A tojótyúkok súlya 3-4 kg, 1 év alatt 185 tojást rakhatnak le, melyek súlya 60-63 g. Ennek a fajnak a fiatal növekedése nem túl gyors, folyamatosan gondozni és jól táplálni kell.
Tojásmutatók az óriásfajtáknál
Azt mondják, hogy minden óriás fajtának vannak rossz tojásai, amelyek összetételében semmilyen tápanyagot nem tartalmaznak. Ezek azonban csak pletykák. Igen, kevesebb vitamint tartalmazhatnak, de ez annak a ténynek köszönhető, hogy az óriások maguknak sok vitamint igényelnek az állandó súlygyarapodáshoz, ezért nem adhatnak sok hasznos anyagot a tojásoknak. Néhány brojler képviselője dicsekedhet tojásukkal és pozitív tulajdonságokkal. Például a Master Gray évente több mint 200 tojást rakhat le, és még mindig megtartja a tojás összes vitaminját. A Brahma nem termékenységgel tetszik, emellett apró petesejteket ad ki. Ma már sokféle óriáskő található, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
Jövőbeli kilátások és innováció a baromfiágazatban
A baromfi ágazat válságálló, mert a csirkehús vásárlásáról sokáig senki sem tud lemondani. A fogyasztóknak azonban vékonyabb lett a bukszája, és emiatt nehéz éve lesz az elsősorban a belföldi piacra szállító feldolgozóknak. Azok a baromfis cégek azonban, amelyek árbevételének több mint fele exportból származik, könnyebben vészelik majd át a krízist. Nyugat-Európában ugyanis koncentrálódik a termelés, a nagy feldolgozók több csirkét vágnának, de nincs több állat a piacon. A kereslet máris megemelte az alapanyag árát. A mai fiatalok közül sokan még nem is kóstolták a kapirgálós csirke húsát. Az iparszerű termelésből származó brojler húsának íze köszönő viszonyban sem áll a szüleink, nagyszüleink udvarán tartott csirkéjével. A hűtőszekrény feledésbe taszította a frissen vágott baromfi varázsát.
Tanítani kell az embereket a jóra és a magasabb minőségre. Ezért kizárólag a tanyasi csirke fogyasztásának népszerűsítésére az ősszel 100 millió forintos marketing kampány indul. A tudatos fogyasztás, a minőségi termék iránti elkötelezettség és a fogyasztók érdekei is azt diktálják, hogy a Master Good Cégcsoport gondoskodjon arról, hogy az Ön asztalára kizárólag csak egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek. A Tanyasi termékcsalád megfelel a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetsége szigorú előírásainak, a hazai és a nemzetközi fogyasztóvédelmi előírásoknak, követelményeknek. A Master Good - Tanyasi termékcsaládból készült finom ízletes ételek elkészítésével, teljes mértékben lenyűgözheti és meglepheti a családot a „nagymamáink udvarában szaladgáló” hagyományos szabadtartásban nevelt baromfi hagyományos ízvilággal.
tags: #legnagyobb #csirke #termelo