A halkonzervek, különösen a paradicsomszószban úszó heringek, gyakran szerepelnek a bevásárlólistánkon, hiszen könnyen hozzáférhetőek és gyorsan elkészíthetőek. De vajon melyik éri meg igazán az árát, és melyik nyújtja a legkellemesebb ízélményt? Egy alapos teszt során hét különböző, paradicsomos mártásban úszó heringkonzervet vizsgáltunk meg, egy kakukktojással kiegészítve, amely repceolajban áztatott hering volt. A tesztet a Tisza-vidék egyik elismert halszakértője segítette, mivel mi magunk nem vagyunk fanatikus halrajongók.
A hering: Egy sokoldalú halfaj
A hering a sugarasúszójú halak osztályának a heringalakúak rendjébe, ezen belül a heringfélék családjába tartozó faj. Leginkább az Atlanti- és Csendes-óceán északi részein fordul elő, egészen 250 méter mélységig. Ezen kívül konzervekbe zárva a boltok polcain is találkozhatunk velük, nagyjából úgy 170 centiméter magasságig is. Többfajta kivitelben pislognak ránk, vannak az egészen egyszerűek, melyek olajban áznak csak, de vannak vadabbak, mint például a paradicsomszósszal kevertek.
A tesztelés szempontjai és a résztvevő termékek
A teszt során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: illat, szín, szósz állaga, paradicsom ízének intenzitása, hal ízének karakteressége, hal állaga (omlósság/keménység), valamint az utóíz. Minden terméket anonim módon kóstoltunk, hogy elkerüljük az előítéleteket.
Graal
Adatok: hering 50%, paradicsom 50%, 170 gramm, 399 Ft
Illatra tökéletes hering, a paradicsom illata viszont semmi - sajnos, kóstolva is ugyanez a helyzet: elszomorítóan gyér. A hering állagra kicsit keményebb, ennél sokkal omlósabb kellene, hogy legyen. További érdekesség, hogy a szósz utóíze átcsap egy rémes, édes kínai utánzatba.
Nixe (LIDL)
Adatok: heringfilé 60%, paradicsomvelő 14,4%, 200 gramm, 349 Ft
Színre ez már egészen közelít a paradicsomhoz, sőt az illatpróba is tovább igazolja ezt a feltételezést. Az egész szósznak sűrűbb az állaga. A hal íze háttérbe szorul: a paradicsom ízvilága kellemes mindvégig, a hal szinte észrevehetetlen. A hús állaga kemény, majdnem vágni kell már.
Losos
Adatok: hering 50%, paradicsom 50%, 175 gramm, 369 Ft
Színre a szósz sötét, viszont illatra a paradicsom ebben sem jelentkezik. A szósz egyáltalán nem paradicsomos, csak édes és kész, akár egy nagyon rossz kínai szósz. A hal viszont állagra jó, sokkal omlósabb. A hal íze karakteresebb, mint a paradicsom.
Neptun
Adatok: fejnélküli hering 65%, paradicsom 35%, 200 gramm, 369 Ft
A mezőny egyetlen versenyzője, aki nem visel hátán nyitófület. Célszerű lemosni emiatt nyitás előtt, vagy megízlelhetjük az árufeltöltők napi menüjét is. Színre ez is sápadt paradicsom. Illatra csak a hal érződik. Paradicsom sem illatban, sem ízben. A szósz híg, mintha csak olaj lenne. Állagra a hal jó, de íze ennek nem sok, gyér és gyenge ízek.
Eva
Adatok: hering 50%, paradicsom 50%, 170 gramm, 449 Ft
Illatra kellemes, a szósznak kicsit fakó paradicsom/répa színe van. A mártásban, ízre, érezni a paradicsomot, állagra híg, a háttérből megjön már az öntetben is hal. A hal állaga egy picit kemény. Kár, hogy nem omlósabb.
A 10 kedvenc konzervdobozom
Contimax
Adatok: hering 50%, paradicsom 50%, 170 gramm, 399 Ft
Nagyon könnyen nyitható - miután felszakad a csomagolás. A szósz édesebb, enyhén paradicsomos. A hal állaga egy picit keményebb, mint az ideális, nem vajpuha, ízre viszont majdnem tökéletes. A karakteresebb ízvilágot a hal nyújtja, míg a paradicsom meghúzódik a háttérben.
Tesco
Adatok: hering 50%, paradicsom 22%, 170 gramm, 396 Ft
Színre kifejezetten biztató. Illatra erőteljes paradicsomos aroma árad belőle. A szósz kellően sűrű. Kóstolva a mártás kifejezetten finom, intenzív ízek uralkodnak benne. A hal egy lehelettel keményebb, mint a tökéletes. Összességében ez bizony mindent kiüt. Bajnok.
Hering repceolajban / Almare seafood (Kakukktojás)
Adatok: 170 gramm, 60% heringfilé
Igen, itt a hal illatra mindent visz, hisz nincsen más. Az olaj kifejezetten híg, a hal nem túl intenzív, egészen lapos. Sokkal jobb, ha van a hal mellett egy másik íz is a konzervben, az olaj sajnos édes kevés hozzá önmagában.
Az ítélet és a rangsor
Nem kis meglepetést okozott a Tesco hala. Ebben harmonizált a legjobban a hal a paradicsommal. Mindkét hozzávaló jó és finom. Közvetlenül utána a LIDL-ben beszerzett Nixe van, ami a paradicsomszósza miatt került a dobogó második fokára. Ebben nem olyan intenzív a szósz íze, mint az első helyezettnél. A harmadik helyen az Eva van, amiben a hal kicsit keményebb állagra, mint az ideális.
A kerülendő kategóriát a Grall és a Neptun képviseli, melyekben a szósznak egyszerűen förtelmes íze van. Teljesen elrontja a hal ízét is, szóval ezekkel ne is kísérletezzünk. A maradék a két tábor között lebeg, egy esélyt bárki adhat neki, nagy csalódást nem okoznak majd.
Végső rangsor:
- Tesco
- Nixe
- Eva
- Contimax
- Losos
- Neptun
- Graal
A halfogyasztásról: Miért érdemes beépíteni étrendünkbe?
A halhús kedvező táplálkozás-élettani hatásait régóta ismerjük, napjainkban számos tudományos kutatás is igazolja a rendszeres halfogyasztás szervezetre gyakorolt számos pozitív hatását. Hazánkban az 1 főre jutó halfogyasztás évi kb. 2-3 kg, ez is általában az ünnepi időszakokhoz köthető.
Fehérje és zsírtartalom
A halak rendkívül jó fehérjetartalommal rendelkeznek (átlag 20g fehérje /100g halhús) vagyis a húsok fehérjetartalmával vetekszik. Zsírtartalmuk változó, vannak zsírosabb (pl.: makréla, hering, tonhal, lazac, ponty, harcsa, angolna) és sovány húsú (pl.: tőkehal, hekk, busa, süllő, fogas) halak is. A tengeri halak esetében a magasabb zsírtartalomtól sem kell tartani, hiszen ezek jótékony Omega-3 zsírsavakban gazdagok, tehát kifejezetten szív és érrendszervédő hatásúak.
Vitaminok és ásványi anyagok
A halhús vitamin és ásványi anyag tartalma is kiemelkedő. Nagyon jó forrásai a zsírban oldódó A-, D-, E-vitaminnak, valamint a B12-vitaminnak, mely utóbbihoz csak az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásából tudunk természetes formában hozzájutni. Remek a kalcium, magnézium, vas, szelén és cink tartalmuk is, továbbá a tengeri halak az optimális pajzsmirigyműködéshez elengedhetetlen jódot is nagy mennyiségben tartalmazzák.
Tipp: Amennyiben van rá lehetőségünk, elsősorban válasszuk a friss halakat, de ne feledkezzünk meg a fagyasztott halakról és a jó minőségű halkonzervekről sem. A LIDL kínálatában számos hal és halkészítmény közül válogathatsz!
A LIDL széles és friss halkínálata
A LIDL-ben mindig friss hal állandó kínálatból válogathatunk. Megkóstolná a pisztrángot? Friss lazacra vágyik? Esetleg egy klasszikus pontyvacsorát készítene? Válasszon a Lidl széles, mindig friss, állandó halkínálatából!
Széll Tamás rövid hal lexikona
Afrikai harcsa: Barna és feszes húsú, aromás ízű hal. Szálkátlan, igazi csemege, ha gyerekeket akarunk bevezetni a halhús szeretetébe! Jól állnak neki a markánsabb ízek (fokhagyma, hagyma, ecetes zöldségek), rántva vagy akár sörtésztában kisütve nagyszerű snack!
Busa: Nagytestű, többnyire szálkátlan hal. Kevésbé van jellegzetes halíze, ezért közkedvelt. Inkább frissen, hirtelen sütve az igazi, főzve, párolva kevésbé érdekes. Visszafogott ízesítése épp úgy jól áll neki, mint a markánsabb fűszerezés!
Lazac: Puha, finom rostozatú, zsírral legarányosabban átszőtt szerkezete igazi sikersztori a konyhában! Érdemes a bőrén ropogósra sütni, közben vajjal locsolgatni, így percek alatt el is készül. Vigyázzunk, ne szárítsuk ki, erre ugyanis érzékeny!
Pisztráng: Egészben, bőrrel sütve, esetleg filében az igazi. Pár csepp citromleven és vajon kívül másra ritkán van szüksége.
Ponty: Pillanatok alatt sül vagy fő meg (pl. halászlében betétként). Sütve, párolva, rántva, egyaránt finom falat.
A művészet és az emberi lét mélységei: Antal József alkotásai
Az emberi lét összetettségének és a művészet erejének megértéséhez néha el kell távolodnunk a megszokott gondolatoktól, és olyan alkotók világába kell betekintenünk, akik a csendben, a megfigyelésben és a belső küzdelmekben találják meg az inspirációt. Antal József festő, grafikus és művésztanár munkássága éppen ilyen mélységeket tár fel, miközben a természet és az emberi környezet állandó megújulását, kiapadhatatlan forrásként és a leghálásabb modellként kezeli.
Antal József Borsod megyében, Szentistvánban született 1948-ban. Jelenleg is él, 1979 óta Salgótarjánban van az otthona. A Nyíregyházi Főiskolán szerzett rajz−földrajz szakos tanári diplomát 1972-ben. Pedagógusi pályáját - feleségével együtt - egy nógrádi kis faluban, Endrefalván kezdte. Főállásban 2008-ig dolgozott a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárból, tájékoztató könyvtárosi munkakörből.
A művészi pálya és az alkotói hitvallás
Első önálló kiállítása 1980-ban volt Pácinban, szülőfalujában. Ezt követően számos egyéni kiállítás követte iskolagalériákban, különböző nógrádi településeken, a megyeszékhelyen, Salgótarjánban, Budapesten, Zalaegerszegen és máshol. Több művésztelepen, csoportos bemutatkozáson is részt vett, és sok kép díszíti volt munkatársai, barátai, ismerősei és családtagjai otthonát.
Hitvallása: szereti az állandóan megújuló természetet, az emberi környezetet pedig kiapadhatatlan forrásnak és a leghálásabb modellnek tartja. Antal József számára a művészet természetes létformává vált. Festmények, grafikák, körplasztikák készültek az évek során. A paletta színes. Ebből a sokszínűségből itt, most - a lehetőségekhez igazodva - csak egy szeletet látunk.
Az alkotói folyamat és a mondanivaló
A tanári diploma után a könyvtárosi szakma elsajátítása következett elméletben és gyakorlatban egyaránt, majd digitális világunk tőle is megkövetelte - mint sokunk esetében - az ismeretek bővítését. A család mellett sem hanyagolta el az alkotómunkát, melynek eredményeként évente több önálló tárlatot is rendezett.
Antal József fontosnak tartja, hogy munkáit megismerjék, azokról véleményt formáljanak, ő maga igényli is. Úgy gondolja, hogy a művészi produktum nem foglalkozástól és semmiképp a titulustól függ. Feltette magának a kérdést: kinek, kiknek, miért és mit állít ki? A kérdésre azt válaszolta, hogy mindenkinek, aki érdeklődik a szép, az ember szűkebb és tágabb környezete és a képzőművészet iránt. Mert az ember hiú, gyarló. Ha nem is ismeri be, az akkor is így van. Ez a műfaj a vizuális kommunikáció egy fajtája.
Antal József grafikusként, mesélő alkat. Képein a négyzetcentiméter megdolgozása nyomon követhető. Ugyanakkor vívódó, töprengő típus is. Képei hosszabb folyamatban, napokon át alakulnak, készülnek. És hogy mit is állít ki? Nem kell szürreális, bonyolult, elvont jelentést tartalmazó műveket keresni, habár sok mindent bele lehet magyarázni az alkotásokba. De itt másról van szó. Természetszeretetről, emberismeretről, érzelmek kifejezéséről, rácsodálkozásról, amelyek elmélyült gondolkodást feltételeznek és sugallnak.
A 10 kedvenc konzervdobozom
A tárlaton tájakat, hegyeket és vizeket, évszakokat ábrázoló képeket, valamint közvetlen környezetéből portrékat, családtagokról, ismerősökről készült alkotásokat láthatunk. Minden alkotás sikerének az alapos rajztudást tartja. A faragásokról azt tudjuk, hogy kezdetben kipróbálta, később megszerette a háromdimenziós kifejezési formát. A fa szeretete, természet iránti rajongása régebbről datálódik az egész családban.
Arenas: Egy elfeledett város a sivatag szélén
Arenasban a sivatag homokja vörös színű. Vasat tartalmaz, de nem kinyerhető belőle. Semmire se jó, semmire se használható. Arenas északról dombokkal határolt, a többi irányban: végtelenbe nyúló síkság. Itt, Arenas északi határánál a táj teljesen kopár. Semmi sem él meg. A kevés, mégis dús növényzet is a déli esők után elpusztultak.
Arenas városa kétezer lakosú. Fura kimondani a második szót. Hivatalosan város, valójában falu. Elmaradott, szegényes. A belső részek gazdagabbak, élhetőbbek, mint a külváros. Én a külvárosban lakom. Raktáros vagyok egy logisztikai cégnél. A munkahelyem a lakásomtól két kilométerre van. Kismotorral járok. Reggel munkába, este a munkából haza. Csak ez az útvonalam. Nincsenek szórakozóhelyek a város belső kerületeiben sem. Utcánk szűk, szélessége nincs öt méter. Középen aszfaltcsík húzódik, kétoldalt homok, a téglakerítésekig. A kerítéseken belül apró telkek, földszintes, vakolatlan, lapos tetejű házak. Egy helyiség: szoba, konyha, fürdő. Az egész nincs húsz négyzetméter.
Az élet Arenasban: Munka, felejtés és az alkohol
Hajnalban kiürül az utca. Az emberek dolgozni mennek. Este kilenc óra után visszatérnek. Isznak. Felejteni akarnak. Néha bevadulnak. Ilyenkor nem érdemes az utcán tartózkodni. Törnek-zúznak. Nem haragszanak ők a másik emberre. A kerítések magasak, zártak. Az ablakokat védik ezzel. Én nem iszom. Ez errefelé ritka. Különcnek tartanak. Eleinte megpróbáltak verni emiatt. De aztán rájöttek, hogy tudok segíteni rajtuk. A gyerekeik matematikapéldáit mind meg tudom oldani. Most már hozzám hozzák a gyereket, aki nálam megérti a matematikát.
Tudom mindezt. Mondtam, hogy mérnöknek tanultam. Ahhoz, hogy elvégezzem az iskolát, tudnom kellett számolni. De nem dolgozok mérnökként. Mondtam, hogy nem bírom a stresszt. Én a csendet bírom. Raktárosként, munka mellett végeztem el az iskolát. Úgy gondoltam, hogy kiemelkedhetek az alsó szintről. De nem bírom a stresszt. Márpedig ez a helyzet. Stresszhelyzetben kiszámíthatatlan vagyok. Vagy agresszív, vagy félős. Tomboló vagy menekülő. Ha bepörgetnek, úgy, hogy nekiesek valakinek, addig ütöm, fojtogatom, amíg le nem szednek róla. Hát, igen. Felesleges volt tanulnom. Akkora energiát beletennem. Mérnökként nem dolgozhatok. Tanítóként sem dolgozhatok. Nincs képesítésem. Pedig azt szeretem. Ismeretet adni a világról. Azért nem iszom, mert nem érdekel az alkohol. Érdekel ez az, de az alkohol nem.
Családi gyökerek és az argentin exodus
Néha térképeket nézegetek. Gondolkodom, hogy a családom hogyan került ide. Ebbe a porfészekbe. Miért kell nekem itt szenvednem? A porban, a szárazságban. Dédapámtól indul a történet. 1890-től. Magyar volt. A Monarchia területéről érkezett. Ubudáról vagy Óbudáról. Buenos Aires egy óriási város. Az Atlanti-óceán partján fekszik. Érdekes lehet, szép lehet. A földje termékeny. Szóval, dédapámnak valamilyen hitelügy miatt menekülnie kellett. Hajóval jött. Négy-öt hétig utazott az óceánon. De nem telepedett meg ott. Miért nem maradt Buenos Airesben? A fővárosban? Rejtély. New York ellenpólusának szánták. A marhahús-kereskedelem központjának. Aztán persze később szerepe csökkent, virágzása megállt. Sőt, az 1900-as évek elején államcsőd következett.
Valami történt vele. Mármint a dédapámmal. Talán bajba került, fenyegették. Apám nem tudott erről megfelelő információkat mondani. Apám apja kereskedő volt. Dohánnyal kereskedett. Bejárta egész Chilét. Hónapokon át távol volt. Egyik útjáról nem tért haza. Nem tudni, mi lett vele. Eltűnt, meghalt, disszidált? Valamelyik a három közül. Három gyereket és három testvérét az anya, nagyanyám nevelte fel. Varrásból élt. Nappal dolgozott. Santiago külvárosában éltek. A gyerekek bandába verődtek. Könnyen pórul járhatott, aki nem volt észnél. Tudni kellett vigyázni. Bátyjai megtanították verekedni, késsel harcolni. A négy fiú közül a két idősebbik 1950 körül, háborúban halt meg. Az egyik argentin-chilei katonai határkonfliktusban. Akkoriban gyakoriak voltak a határvillongások. A középső fiú, apám bátyja, Kubában tűnt el. A Batista-rezsimben. Szivarral, rummal kereskedett. Apám próbált információt szerezni róla, de leállították.
A 10 kedvenc konzervdobozom
Apám, Antonio jött Arenasba. Mondta, hogy el kellett tűnnie Santiagóból. Nem indokolta, hogy miért. Hagyjuk. Anyja halála után volt mindez. Anyám születésemkor meghalt. Apámmal maradtam. Ahogy ma én. Apám keveset beszélt. Néha a Monarchiát emlegette. Mondta, hogy látott fotókat róla. Szép, gazdag hely. Kár volt onnan eljönni. Azt mondta, hogy Buenos Airesben vagy Santiagóban is jobban élnénk, mint itt. Ha nagypapa nem tűnik el nyomtalanul, ma is ott élnénk, mármint Santiagóban. Kérdeztem, hogy miért nem költözünk vissza oda. Azt mondta, nincs ereje változtatni. Ha anyád élne, más lenne, mondta. Aztán elcsendesedett. Apám melankolikus természet volt. Soha nem nősült meg újra. Tizennyolc éve halt meg. Sokszor ült az ablaknál, szótlanul nézte, hogyan kavarja a vihar a város határában a port. Vagy este a csillagos eget. Én is örököltem a természetét. Ha szabadnapom van, ki se mozdulok otthonról. Néha azt gondolom, hogy föl kéne keresni elődeim nyomait. Argentínában, Európában. De ez csak egy rövid ideig marad bennem. Furcsa. Gondoltam, megírhatnám az előbb elmondottakat. Kevés valós adatom van. Ezer oldalt is megtölthetnék. De ez végül is nem baj. A történetmondás szubjektív műfaj. Biztosan lenne ezer oldal.
A muzsikus cigányok világa: Identitás, kihívások és a jövő
A cigányzene, melynek alapja a cigányzene, egy olyan kulturális jelenség, amelynek mélyreható változásainak lehettünk és lehetünk tanúi az utóbbi évtizedekben. Személyes indíttatásból írom e sorokat, hiszen jómagam is muzsikus cigánycsaládból származom, de nem a zene a hivatásom. Fontosnak tartom egyértelművé tenni, hogy írásom tárgya a cigány népcsoportokon belül kizárólag a muzsikus cigányok. Talán nem árt, ha nagyon röviden definiálom ezt a csoportot.
Magyarországon a cigányságnak három jelentős csoportja található. Ezek közül a magyar cigányok, más néven „romungrók” érkeztek legkorábban hazánkba, nagyjából a 15−16. században. Ez a népcsoport mára teljesen elhagyta az anyanyelvét, és kizárólag magyarul beszél. A három népcsoport közül ők azok, akik leginkább integrálódtak és asszimilálódtak a társadalomba. Nagyjából a 19. században kezdődött az a folyamat, amelynek eredményeképpen a 20. század első harmadának végére kialakultak az ún. zenészdinasztiák. Ezek a családok élesen elkülönültek a cigányság többi részétől, a magyar cigányok közül is. Asszimilálódtak, jómódú polgári életet éltek. A dinasztiák általában egymás között házasodtak, de gyakori volt a magyarokkal kötött vegyes házasság is. Ennek a csoportnak az identitása a cigányságon belüli elkülült, ún. zenész-cigány identitás.
A 20. század kihívásai és az egzisztenciális problémák
A 20. század komoly kihívást jelentett a családok számára. A politikai változások és a gazdasági rendszerek átalakulása egzisztenciális problémákat okozott. A két világháború és az 1956-os forradalom is erősítette a folyamatot. Az új politikai és gazdasági rendszer bizonyos hatásai a muzsikus cigányok életében egzisztenciális problémát okoztak. Az 1960-as évektől a szocializmusban a vendéglátóipar államosítása és átszervezése a cigányzenekarok számának drasztikus csökkenését eredményezte. Töredékére csökkent az éttermekben, szállodákban foglalkoztatott zenészek száma.
A 10 kedvenc konzervdobozom
Ezek a változások új feladat elé állították a muzsikus cigány családok döntő hányadát. A családfenntartó férfi eddigi életpályája a muzsikuséletről szólt, a befektetett energia és munka a zenetanulás területére koncentrálódott, amelyet más területre átváltani, konvertálni nem lehetett. Az ehhez szükséges szakmák és az ahhoz szükséges ismeretek, készségek, gyakran még az alapkompetenciák sem álltak rendelkezésére, ezáltal nem lehettek versenyképesek a munkaerőpiacon. Korábban Budapesten a belvárosi éttermekben szinte mindenhol volt élőzene, de az 1970-es évek elejétől a diszkók megjelenésével szinte pillanatok alatt eltűnt a cigányzene. A többségi társadalom által kialakított intézményrendszerhez, a piacgazdaság követelményeihez való alkalmazkodás a cigányzenészek számára túlzott elvárást jelentett. Sok muzsikuscigány-család szociális transzferekből való megélhetésre kényszerült.
A cigányzene túlélése és a jövő
A cigányzenének és a cigányzenészeknek azonban sikerült idáig túlélniük. Túlélte azt, amikor a 20. század elején megérkezett a jazz Amerikából. A jazz zenészek jöttek azokra a helyekre, ahol addig a cigányzenekarok muzsikusai keresték a kenyerüket. Zipernovszky Kornél is ábrázolta ezt a konkurenciaharcot egy karikatúrában. Túlélte a 30-as évek világgazdasági válságát (a bevezetett kötelező betegbiztosítási díjak miatt a 20−25 fős cigányzenekarok létszáma 8−10 főre csökkent).
A muzsikuscigány-önazonosság alapja a cigányzene hivatásszerű művelésén alapul. Ez az identitás nyújthatná azt az erős bázist, amely nélkül nem lehet felvenni a harcot a sztereotípiák és stigmák ellen. A muzsikus cigányok gyermekei keresik a helyüket a magyar társadalomban. A biztonság és önbecsülés manapság nem biztosítható a hivatásszerű zenéléssel. Az önérvényesítő képesség erősítése azonban segíthetne. Nincs olyan érdekérvényesítő képességük, ami a (kizárólagos) cigány identitásukra épülne. Hiszen a családban ehhez nem kaphattak mintát. Az előítéletekkel kapcsolatos negatív élmények nem korlátozódnak cigányokra, ugyanakkor nyilván kisebb-nagyobb mértékben, de őket is érik előítéletekkel kapcsolatos negatív élmények. A társadalom a kulturális diskurzusokban elvár bizonyos viselkedésmintákat, egyfajta hierarchikus cigányszerepet, kiváltképpen új, ismeretlen környezetben. Ezért fontos a rugalmas cigány identitás kialakítása a felnövekvő generációk számára.
Zipernovszky Kornél felvetette, hogy ki fog győzni - a jazz vagy a cigányzene - nehéz megjósolni. A cigányzenészek megvédik a magyar nemzeti kultúrát. A kérdés az, hogy ha a mai fiatalok, akiknek szülei még cigányzenészként dolgoztak, milyen műfajt választottak. Nyilvánvaló, hogy a vegyes házasságok segítik az asszimilációs folyamatot. A pop, a komolyzene vagy a népzene irányába fordulnak-e? Ez a kérdés ma is aktuális, és a muzsikus cigány identitás jövője is ezen múlik. Feltehetően a szóban forgó korosztály részben megőrzi muzsikus cigány identitását, és át fogja örökíteni azt a gyermekei számára.