A konyha alapvető tartozéka, a leveskocka számtalan konyhában kötelező, Afrikától Ázsiáig, Dél-Amerikától Európáig. Miközben mindenhol szerves része a főzésnek, sehol sem jelenik meg a receptekben, az igazán titkos összetevő marad. A húsleveskocka gyors, olcsó és egészséges húspótlék, noha gyakran hiányzik belőle az, amit a neve ígér: a hús.
A Leves Történetének Gyökerei: A Szárított Hústól az Éttermekig
A leves már jó ideje sok kultúra szerves része, ám mindig is nagy problémát jelentett a szállítása. Ez a nehézség nem csak a levest érintette, hanem más élelmiszereket is, márpedig egy vándorló nép, egy hosszú hadjáratra induló sereg vagy a világ túlfelére hajózó legénység számára valahogy biztosítani kellett a muníciót.
A hús, ha nem sózzák meg rendesen, a nyereg alatt is hamar meg tud büdösödni. Az első hadjáratkompatibilis kompakt szállítási módot Nagy Lajos seregéhez kötik, ahol a 14. században kiszárították, majd porították a húst. Ha megéheztek, forró vízzel hígították fel és fűszerekkel keverték el - máris megvolt az instant húsleves.
A kompakt levessel már a 17-18. században próbálkoztak, például lapocskák formájában. Ezek a megfőtt, majd tovább redukált leves kiszárításával készültek. A magyarul igen találó kifejezéssel erőlevesnek nevezett tiszta húsleves ekkortájt jött divatba. Bár más nyelven ilyen szép nevet nem kapott a folyadék, az a gondolat, hogy a levestől kap valaki erőre, egy másik, világszerte elterjedt szóban megjelent.
Az 1760-as években Párizsban nyílt meg az első olyan étterem, amely nevében arra utalt, hogy az általa kínált leves, a bouillon (szó szerint forralt főzet) visszaadja a vendég erejét. Ez volt a restaurant (szó szerint helyreállító), amely mára az étteremre világszerte alkalmazott szó, amíg a bouillon a tiszta húslevesre utal.
Az Ipari Leveskészítés Hajnala és Justus von Liebig
Az erőleves töretlen sikerének már nem annyira az állta útját, hogy a levesről egészen más elképzelésük volt az embereknek, sokkal inkább az, hogy nem feltétlenül jutottak hozzá a közvélekedés szerint a holtakat is felélesztő, csontos húsokból készült főzethez. Márpedig az iparosodó nyugati társadalmakban - ha nem is halottakat kellett felébreszteni - egyre nagyobb igény támadt erre, miközben egyre kevesebb családnak adatott meg az a luxus, hogy vagy fél napig rotyogtasson a ház úrnője egy nagy fazekat, tele minden jóval.
Az ipari instant húslevessel először Justus von Liebig német vegyész próbálkozott, aki egyúttal az agrokémiát is megalapozta és a műtrágyát is feltalálta. A maga korában igen elismert és annál is kreatívabb szakember iparosított módszere a Révai Nagylexikon szerint így nézett ki: „A zsírjától és csontjától megtisztított húst apróra vagdalják és vízzel péppé zúzva, kisajtolják. Ezt a nedvet felfőzik s a kivált fehérjétől megtisztítva vacuum-üstökben pépszerűre bepárologtatják.”
A 20 százalékos nedvességtartalmú kivonatból egy kilóhoz 32 kiló sovány ökörhúst kellett felhasználni, amivel volt egy igen nagy gond: az európai marhahúsárak mellett rettentő sokba került. A 19. század közepén az Egyesült Államok nyugati államaiban már próbálkoztak a marhahús és zöldségek szárításával, ami például a csilis bab alapjául szolgált. Liebig egy húskivonatot fedezett fel a 19. században, amelyről úgy tűnt, semmilyen gyógyszer nem segít. Az ő kedvéért kezdett proteinek felhasználásával úgynevezett restauráló erőleves-kivonatokkal kísérletezni.
Julius Maggi Forradalma: Az Instant Leves és a Leveskocka Születése
A modern leveskocka feltalálása Julius Maggi nevéhez fűződik, aki egy olyan terméket szeretett volna az emberek életébe csempészni, ami legalább olyan népszerű lesz, mint a só és a bors. Julius Maggi 1846. október 9-én született Frauenfeldben, egy olasz bevándorló és egy svájci asszony öt gyermeke közül másodikként. Mozgalmas ifjúsága során több iskolát végigpróbált, kereskedelmi tanulmányait azonban időnek előtte befejezte.
Két évig Budapesten is dolgozott egy akkor rendkívül korszerűnek számító malomban, ahol igazgató-helyettessé küzdötte fel magát. Hazatérve, 23 éves korában megörökölte apja veszteséges malmát, amelyet új munkamódszerek bevezetésével megmentett a csődtől, sőt hamarosan virágzó vállalkozássá fejlesztett.
Maggi felismerte az ipari forradalom következtében megváltozott társadalmi igényeket. Akkoriban már egyre több nő dolgozott, a sütés-főzésre kevés idejük maradt, miközben a fatüzelésű tűzhelyen még egy leves elkészítése is órákat vett igénybe. Az üzemekben nem volt kantin vagy büfé, az ebédszünetet percekben mérték.
A probléma megoldására Julius Maggi könnyen emészthető, olcsó és tápláló hüvelyesekkel kezdett kísérletezni. Gyárában alapanyag keverékeket készített, amit „egyperces levesként” hirdetett. Az eredeti Maggi-levesek magas fehérje- és keményítőtartalmú hüvelyesekből készültek, és forradalmian egészséges tápláléknak számítottak.
A sikert követően Julius Maggi 1886-ban ételízesítőjét is piacra dobta. A hatalmas kereslet kielégítésére hamarosan lerakatokat kellett létesítenie Londonban, Párizsban, Berlinben és New Yorkban is. Maggi a levesporok, szószok, ételízesítők ipari méretű gyártására a kedvező helyzetű vasúti csomópontot, Singent választotta, a palackozást azonban a fűszerek magas vámja miatt Németországban végezték. 1891-től már hengeres kiszerelésű leveseket is forgalmaztak, a Maggi termékskáláján ekkor már két tucatnál is több leves szerepelt.
A leveskocka feltalálását egyrészt az hívta életre, hogy rengeteg szegény családnak nem jutott pénze húsra. Másrészt a nők szerepe átalakult a 20. század elejére, egyre többen dolgoztak gyárakban vagy más munkahelyen, így kevesebb idejük maradt főzésre. A leveskockákat régóta használják, és még manapság is sok háziasszony szereti, mert megkönnyíti a főzést, és ízesebbek lesznek tőle az ételek anélkül, hogy plusz alapanyagokat használnának fel.
Maggi Magyarországon és a Nemzetközi Terjeszkedés
1888-ban az első Maggi-termékeket reklámozó hirdetések megjelentek a magyar újságokban. A nevesebb fűszer-csemege kereskedések ekkortól kínálták a Maggi Gyula és Társa, Bergenzi vállalkozás készítményeit (levespor, leveskocka, folyékony ételízesítő), vörös-sárga dobozban és barna üvegben, kereszt alakú védjeggyel ellátva. Az 1890-es években hazánkban is védjegyként jegyezték be a Maggi márkát. A cégnek Bécsben és Budapesten is volt fióktelepe. Budapesten először a VI. kerületi Szív utca 38. alatt, később a kereskedelmi élet centrumában, a VII. kerületi Király utca 76. alatt működött.
1912-re a cég folyamatosan terjeszkedett, leveskocka termelése elérte a 6 millió dobozt havonta. 1920-ban a hazai cégbejegyzést (Maggi Gyula Társaság; főtelep: Bergenz, fióktelep: Budapest, Bécs) is megerősítették.
A Debreceni Konzervgyárat 50 éve, 1970. április 1-én adták át. A Maggi® termékeket gyártó üzem 1975. november 21-én került átadásra. A magyar szabványtól eltérően a Maggi-leveskészítmények szavatossági ideje lényegesen hosszabb, 12-18 hónap volt, amit az ún. „mélyszárítással” biztosítottak. Az üzemben igen nyomatékos hangsúlyt fektettek az élelmiszeripari üzemekben amúgy is jelentős higiéniai előírások betartására. A licenctulajdonos döntése értelmében a debreceni üzem 2006-ban, mintegy 30 éves működés után zárt be. A ma Magyarországon kapható Maggi® termékeket Szlovákiában, Ukrajnában, Lengyelországban és Németországban gyártják.
1957-ben, az ötvenes-hatvanas években a konzervek, valamint a gyorsan elkészíthető készételek meghódították a világpiacot. Maggi márkanév alatt új konzerv- és készételeket vezettek be. Az 1980-as évekre a Maggi portfóliója a nemzetközi tendenciákat követve kibővült, átalakult. Ekkoriban kezdett megjelenni a vásárlók egészségtudatossága (ekkortól egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerek koleszterin- és zsírtartalma). Az 1990-es években, hazánkban a piacgazdaság újraindításával a klasszikus ízvilág mellett egyre több és változatosabb termékcsoportot vezetett be a Nestlé-Maggi. Julius Maggi 1912-ben elhunyt, és vállalatát a Nestlé vásárolta fel. Azóta a márka folytatta hódító útját, és ismert kulináris márkává vált. A kis kockákat a világ legeldugottabb csücskében is ismerik.
A Maggi Tyúkhúsleveskocka Részletes Analízise
A Maggi Tyúkhúsleveskocka szép arany színt és finom, telt ízt kölcsönöz a levesnek, a nagymama tyúkhúslevesét varázsolja az ebédlőasztalához. Elsősorban levesek, húsok, főzelékek és köretek készítéséhez ajánlják. Minden Maggi termék szárított összetevőkből készül, ezzel biztosítva a termékek eltarthatóságát, és ennek köszönhetően nincs szükség tartósítószer hozzáadására sem.
Az alaplé, amit Tyúkhúsleveskockával is gyorsan készíthetünk, olyan megbízható karaktert ad az ételeknek, amit utána fantáziánk szerint alakíthatunk tovább. Az elkészítési javaslat szerint adjunk fél liter leveshez 1 db kockát főzés közben, mellyel megalapozhatjuk kedvenc ételeink sikerét.
A Maggi leveskockák sótartalmát folyamatosan csökkentik, így könnyebben beilleszthetőek egy kiegyensúlyozott étrendbe, elkerülve a túlzott sófogyasztást. Minden termékükön található egy kis táblázat, amiből megtudhatjuk, hogy 100 gramm terméknek, illetve 1 javasolt adagnak mekkora a tápértéke. A legalsó sorban jelzik a sótartalmat, az utolsó oszlopban pedig az ún. referenciabevitel százalékos arányát.
A Maggi leveskockák egyáltalán nem tartalmaznak tartósítószereket. A zöldségek és a fűszerek szárításos eljárással kerülnek a termékekbe, ez biztosítja a hosszú eltarthatóságot. A húsleves alaplé elkészítésekor a főzés közben a hús és a csont zsírtartalma az, ami a leves igazán jó ízét adja a zöldségek mellett. Ha leveskockával főzünk, ugyanúgy szeretettel és törődéssel készült ételeket tehetünk az asztalra, mint anélkül, csak egy kicsit gyorsabban.
Összetevők és Tápanyagtartalom (Maggi Tyúkhúsleveskocka 120 g)
Összetevők: Jódozott só, Pálmazsír (pálmazsír, antioxidáns: rozmaringkivonat), Ízfokozók (nátrium-glutamát, dinátrium-5'-ribonukleotidok), Cukor, Búzaliszt, Tyúkzsír (tyúkzsír 1,9%, antioxidáns: rozmaringkivonat), Aromák (búzával, zellerrel), Szárított zöldségek 1,8% (petrezselyemlevél, sárgarépa, vöröshagyma), Szárított élesztőkivonat (élesztőkivonat, étkezési só), Színezékek (karamell, riboflavin), Kurkuma, Szárított tyúkhúspor (tyúkhús 0,2%, jódozott só, antioxidáns: rozmaringkivonat), Szárított fokhagyma koncentrátum (fokhagyma koncentrátum, maltodextrin). A %-os értékek az összetevők termékben jelen levő mennyiségét jelentik.
Átlagos tápérték per 100 g:
- kJ: 1360 kJ
- kcal: 326 kcal
- Zsír: 20,30 g
- amelyből telített zsírsavak: 12,10 g
- Szénhidrát: 30,40 g
- amelyből cukrok: 3,60 g
- Rost: 0,80 g
- Fehérje: 5 g
- Só: 39,2 g
A doboz 20 adagot tartalmaz.
Allergén információ: Tartalmazhat tejet, tojást, szóját és halat.
A Leveskocka Múzeumi Tárgyként és Minőségi Összehasonlítás
A múzeumi háttérmunka részeként a műtárgyak kölcsönzésekor, kiállítások előkészítésekor a műtárgyak konzerválása, restaurálása, kiállításra előkészítése is megtörténik. A múzeum restaurátora, Fazekas Gyöngyi egy műtárgy-kölcsönzéshez kapcsolódóan hozta rendbe a 2014-ben gyűjteménybe került Maggi-féle húsleveskocka gyűjtődobozt. A restaurálás állapotairól fotódokumentáció és leírás is készült. „A konzervdobozok előállításához fehérbádogot használnak. A fehérbádog egy vékony, max. 0,49 milliméter vastagságú acéllemez, aminek a felületét egy olvasztásos-merítős eljárással, úgynevezett ónolvadékba mártással vagy elektrolízis útján ónnal vonják be, hogy egyrészt az acélt megvédjék a korróziótól, másrészt a feliratozások biztosítása végett. A doboz restaurálás előtt és után is jól mutatja, hogy a rozsda apránként hogyan nyer teret.
A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tagjai vaktesztet végeztek különböző tyúkhúsleveskockák összehasonlítására. Íme néhány eredmény:
- 9. Maggi tyúkhús leveskocka: Illata leginkább fokhagymás és petrezselyem érezhető. Nagyon apró szárított petrezselyemlevél és nagyon kevés sárgarépa darab látható benne. Nagyon apró gömbű zsírmennyiséggel.
- 7. Lacikonyha tyúkhús leveskocka: Petrezselyem, zeller és hagyma illatot éreztünk. Nagyobb darab szárított petrezselyemlevelek vannak benne, és jól látható mennyiségű zsír ült ki a szélére. Zelleres, sós íz, kevésbé zsíros állagú.
- 7. PENNY csirkehús leveskocka: Egységes ételízesítő illata van, amelyben nem lehet külön érezni az összetevőket. Kevés sárgás zsír és porrá darált petrezselyemzöld látható benne.
- 4. Thymos tyúkhús leveskocka: Jellegzetes és intenzív petrezselyem és zeller illat. Apró petrezselyemzöld, sárgarépa, és zellerdarabok láthatók benne. Kissé sós, de még megfelelő fogyasztási élményt ad. Az íze a megszokott ételízesítőé.
- 4. Knorr tyúkhús leveskocka: Hagyma, sárgarépa és petrezselyem illat. Kevés zsírral és kevés zöldségdarabbal. Standard instantleves íz.
- 4. TESCO tyúkhús leveskocka: Határozott és jellegzetes zellerlevél illata van. Jól látható mennyiségben vannak benne apró petrezselyem és sárgarépa darabok. Az összetevők közül a zellerzöld íze érezhető leginkább. Kissé soknak is éreztük ezt a mennyiséget.
- 3. ALDI Le Gusto tyúkhús leveskocka: Tömény, hagymás illat. Apró zsírgömbökkel és nagyon apró darálású szárított zöldségdarabokkal. Kissé sós, de kellemes zöldséges ízű leveskocka.
- 2. LIDL Kania tyúkhús leveskocka: Homogén, kellemes és jellegzetes instant leves illat érezhető. Nagyon apró szárított petrezselyemzölddel.
- 1. Vegeta tyúkhús leveskocka: Jól felismerhető petrezselyem, zeller és hagyma illat. Megfelelő mennyiségű zsír, nagyobb darab szárított petrezselyem és kisebb sárgarépa darabok vannak benne. Eltalált mennyiségű só, külön érezhető a hagyma, a sárgarépa és a petrezselyem íze.
A "lustaság viszi előre a világot!" elv igaz a konyhai tevékenységekre is, különösen a 21. századi háziasszonyok számára, akiknek az ideje és energiája is értékes. A sűrített alapokat és mártásokat azért fejlesztették ki, hogy az ételek természetes ízét fokozzák, és még vonzóbbá tegyék azokat a tányéron. A francia Antonin Caréme, 19. századi chef volt az első, aki kategorizálta a mártásokat, és számos terméket maga is kifejlesztett, mint például a spanyol mártást.
tags: #maggi #leveskocka #keszites