A modern társadalomban a digitális eszközök - televízió, okostelefon, tablet - jelenléte megkerülhetetlen. A 2010 után született alfa-generáció számára ezek az eszközök már születésüktől fogva természetes környezetük részei. Az ELTE Alfa Generáció Labor kutatásai rávilágítanak, hogy már a 2-3 éves gyerekek majdnem fele (48%-a) aktívan vagy passzívan használ digitális eszközt, 4-5 éves korra pedig ez az arány 61%-ra emelkedik. Ezen eszközök hatásainak vizsgálata kiemelten fontos, hiszen a digitális médiahasználat mértéke közvetve vagy közvetlenül ronthatja a gyermek életminőségét, ugyanakkor a tudományos közösség véleménye megoszlik a hatások súlyosságáról.
A képernyőidő és az egészség: Tudományos viták
Gyakorlatilag nincs összefüggés a képernyő előtt töltött idő és a tinédzserek egészségi állapota között - állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. A kutatók a terület korábbi tanulmányait, önbevalláson alapuló jelentéseket, és olyan vizsgálatokat is elemeztek, ahol az alanyoknak rögzíteniük kellett, hogy bizonyos napszakokban mit csinálnak. Az ilyenekkel rémisztgető korábbi tanulmányokkal többek közt módszertani problémái is voltak az oxfordi szakértőknek. A szerzők szerint sok tanulmány kizárólag önbevallásos jelentéseken alapul, ami azért rossz megközelítés, mert a függők sokszor alábecsülik, a ritkán tévézők-internetezők pedig túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött idejüket.
„A képernyőhasználat és a kamaszok egészsége közötti összefüggés körül kialakult vitát mindig is meghatározta az, hogy a vélemények felülírták az adatokon alapuló tényeket, és ez a tanulmány segít javítani a helyzeten. A robusztus elemzés arra enged következtetni, hogy a teljes lakosságra gyakorolt hatás túl kicsi ahhoz, hogy népegészségügyi problémának tekinthessük.” Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a tanulmány állításain túl is van még mit vizsgálni a területen. Tudjuk, hogy a mentális betegségeknek nem a képernyők előtt eltöltött idő, hanem a veszélyes online tartalmak a legfőbb okozói.
Az alfa-generáció és a digitális környezet
Az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor 2016-ban alakult meg Konok Veronika és Miklósi Ádám vezetésével. A laborban pszichológusok, biológusok és informatikusok dolgoznak azon, hogy megértsék a digitális eszközök hatását a figyelemre, valamint az érzelmi és szociális készségekre. A labor többféle vizsgálati módszerrel dolgozik: a hagyományos, élőben zajló viselkedéstesztek és a kérdőíves kutatás mellett egyre gyakoribbak az online, videóhívás keretében végzett vizsgálatok.
A digitális eszközökkel kapcsolatban direkt és indirekt hatásokról beszélhetünk. A direkt hatások az eszköz jellemzőihez - például a kis méretű kijelzőhöz vagy a statikus, ülő használathoz - és a tartalmak sajátosságaihoz kapcsolódnak. Ezzel szemben az indirekt hatás, vagyis a helyettesítési hatás abból következik, hogy amíg a gyermek digitális eszközökkel játszik, addig nem más, „hagyományos” tevékenységgel tölti az idejét, például nem a szabadban van, vagy nem építőkockázik.
Figyelem és kognitív folyamatok
A „kütyük” hatékonyan keltik fel a figyelmet hangjelzésekkel, rezgéssel, és a változatos, véget nem érő tartalommal. A gyerekek önszabályozó és gátlófunkciói még kevésbé érettek, mint a felnőtteké, így nehezebben tudnak ellenállni a digitális ingereknek. Egy óvodás korú gyerekekkel végzett Navon-teszt során kiderült, hogy a digitális játék után a részletek felismerése ment jobban, míg a hagyományos játék után inkább az egészleges képé.
A digitális eszközhasználat hatása a gyerekek fejlődésére (Kutatók Éjszakája 2020)
Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy mind a felnőttek, mind a gyerekek általában az egészleges képre figyelnek először. Úgy tűnik, hogy a digitális eszközök ezt az általános figyelmi működést képesek megfordítani. Mivel a digitális kijelzők kisméretűek, és a tartalmak gyakran görgethetők, nincs esély egészleges képet kialakítani. A részletekre történő fókuszálás vélhetően a látást is befolyásolja, amit a szakemberek a rövidlátás növekvő arányával hoznak összefüggésbe.
Érzelmi és társas készségek alakulása
A kisgyermekek a digitális eszközöket általában magányosan használják, ami társas ingerhiányhoz vezethet. A kutatások szerint a digitális eszközöket viszonylag sokat használó óvodásoknak nehezebben ment mások nézőpontjának a megértése, mint a nem használó társaiknak. Kisiskolás korban a mobileszközökkel töltött idő együtt jár a kortárskapcsolati problémák szintjével. Fontos azonban megjegyezni, hogy itt együttjárásról van szó: lehetséges, hogy a rosszabb társas készségekkel rendelkező gyerekek fordulnak szívesebben a digitális médiához.
Televíziózási szokások és a magyar valóság
Az NMHH elemzése szerint a magyar gyerekek naponta több órát töltenek a televízió előtt, sokan éjszakába nyúlóan. A 2022 őszén készült kutatás szerint az óvodás és kisiskolás korú gyerekek naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt. Szmolka Orsolya pszichológus szerint kétéves kor alatt nem ajánlott a televízió vagy internet használata, mivel hátrányosan érinti a fejlődést. A televíziózás passzív folyamat, nem elégíti ki a mozgásigényt, és hátráltathatja a mozgásfejlődést.
A tévénézés egyfajta extázisélményt nyújt a villódzó fények és mozgó karakterek révén, ami után a való világ monotonnak tűnhet. Ez az állapot megnehezíti a koncentrációt az iskolában és a megnyugvást alvás előtt. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy minden negyedik óvodás még este 22 órakor is a tévé előtt ül, sokan pedig egészen 23 óráig. Az esti rituálék kialakítása kulcsfontosságú lenne, hiszen a vacsora és fürdés utáni csendes, esti játék vagy meseolvasás segíti a pihenést.
Az Alfi alkalmazás szerepe
A digitális média gyakran családi konfliktusok forrása, eltávolítva egymástól a szülőt és a gyermeket. Az ELTE Alfa Generáció Labor által fejlesztett Alfi mobilapplikáció célja, hogy a digitális eszközök negatív hatását kompenzálja, a pozitív hatásokat pedig felerősítse. Az Alfi közös aktivitásokat kínáló játékokon keresztül segíti a családi interakciót, szülői felügyeleti funkciókat biztosít, és offline tevékenységekre ösztönzi a felhasználókat. A játékok kialakításánál fontos szempont volt az optimális ingermennyiség, hogy a gyerekek érdeklődése felkelthető legyen, de a tevékenység abbahagyása is könnyen menjen.
Életmód és képernyőidő felnőttkorban
Nemcsak a gyerekek képernyőidejét érdemes figyelni, hanem a sajátunkét is. A Nurses’ Health Study adatainak elemzése szerint minden két óráig tartó ülve tévézés 12 százalékkal csökkentette az egészséges öregedés esélyét. Az ülő életmód okozta veszélyeket tovább fokozhatja az egészségtelen táplálkozás, ami gyakori velejárója a túl sok képernyőidőnek. A szakemberek azt javasolják, hogy a munkahelyen minimum félóránként keljünk fel és sétáljunk, illetve a képernyőidőt próbáljuk egészségesebb, aktívabb tevékenységekkel ellensúlyozni. A legfontosabb, hogy a szülők jó példát mutassanak: a „digitális bennszülött” gyerekek mellett a felnőttnek is tudatosnak kell lennie saját médiafogyasztását illetően.
tags: #magyar #csecsemok #tevenezessel #toltott #ideje