A magyarországi tésztagyártás és -forgalmazás jelentős korszakhatárhoz érkezett, miután az agrárminiszter új rendelete, amely nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben, alapjaiban módosítja a száraztésztákra vonatkozó kötelező előírásokat. Ezek a változások a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó fejezeteit érintik, és számos olyan terméket kiszoríthatnak a piacról, amelyek eddig a szabályok tág értelmezésével kerültek a fogyasztók asztalára. A rendelet célja kettős: egyrészt magasabb minőségű termékek kerüljenek a polcokra, másrészt a fogyasztók pontos, ellenőrizhető információkat kapjanak a termékek összetételéről.
Az "egyéb száraztészta" kategória megszűnése: Tisztább piaci viszonyok
Az új szabályozás egyik legfontosabb lépése, hogy megszünteti az eddig gyűjtőkategóriaként működő „egyéb száraztészta” elnevezést, amely korábban nagyon eltérő összetételű és minőségű termékeket fogott össze. Ez a kategória lehetőséget adott a megnevezésekkel való „maszatolásra”, és megtéveszthette a vásárlókat. Az új rendelet ezt megszünteti, és az ízesített, dúsított, valamint színezett száraztésztákat külön-külön, önálló kategóriába sorolja, saját minőségi és jelölési követelményekkel. Ez egyértelmű piaci tisztulást hozhat, ahol a tisztességesen működő gyártók is előnyösebb helyzetbe kerülnek.
A száraztészta készítése
A megnevezések szigorítása: „Tojásos”, „friss tojásos” és „teljes kiőrlésű”
A rendelet egyik legfontosabb változása a megnevezések használatának jelentős szigorítása.
Tojásos tészták: Átláthatóbb tojástartalom
A „tojásos” és különösen a „friss tojásos” tészták esetében pontosan rögzítik, milyen alapanyagból és milyen technológiával készülhet a termék. Fontos változás, hogy a „friss tojásos” megnevezés csak akkor használható, ha a gyártás során kizárólag A osztályú, héjas tojásból származó, adalékanyag-mentes friss tojáslevet alkalmaznak, amelyet legfeljebb 48 órás hűtött tárolás után használnak fel. A pasztőrözött tojáslé vagy tojáskészítmény is megengedett, de ekkor a „friss tojásos” megjelölés nem szerepelhet a csomagoláson. Kötelezővé válik a tojástartalom egyértelmű, kilogrammonkénti feltüntetése, méghozzá darabszámban. Emellett meghatározták a tojásos termékeknél megengedett negatív eltérés mértékét is, ezzel kiküszöbölve a bizonytalan szabályozású kifejezések használatát.
Teljes kiőrlésű tészták: Valódi minőség a csomagoláson
Hasonlóképpen a „teljes kiőrlésű” megjelölés csak akkor használható, ha a tészta kizárólag száz százalékban teljes kiőrlésű búzából származó őrleményből készül, így megszűnik a részarányos vagy megtévesztő használat. Ezzel megszűnik a sokszor megtévesztő „teljes kiőrlésű hatás” illúziója, amelyre több gyártó is épített az elmúlt években, és a fogyasztók számára egyértelművé válik, mit is vásárolnak valójában. A szabályozás kibővül a „teljes kiőrlésű” száraztészta termékre vonatkozó rendelkezésekkel, tekintettel a fogyasztói szokások változására és az egészségesebb táplálkozás előtérbe kerülésére.
Fogalmi és minőségi definíciók: Egységesebb ellenőrizhető minőség
Az új előírások kiterjednek a fogalmi és minőségi meghatározásokra is. Pontosan definiálják az apró és szálas tészták közötti különbséget, valamint a durumtészták elnevezésének feltételeit, külön kezelve a tojásos változatokat. Emellett szigorú minőségi követelmények lépnek életbe a megjelenésre, a főzés utáni állagra, a nedvességtartalomra és a vizsgálati módszerekre vonatkozóan, amelyek célja az egységesebb, ellenőrizhető minőség biztosítása.
A rendelet értelmében a savfok, mint minőségi paraméter a száraztészta előállításánál nem befolyásolható és pontatlanul mérhető, ezért kikerül a szabályozásból. A módosítás megteremti a magasabb minőségű „friss tojásos” vagy „friss tojással készült” száraztészta termékek megkülönböztethetőségét alapanyag és jelölési szinten. Az „ízesített, dúsított, színezett száraztészta” kategória bevezetése a búzaalapú gabonaőrleményekből előállított száraztésztáknál szűkebb, de pontosabb szabályozást ír elő az „egyéb száraztészta” kategória helyett.
Átmeneti időszak és a szabályok hatályba lépése
Az új szabályok a kihirdetésüket követő harmadik napon léptek hatályba, ugyanakkor a gyártók számára 18 hónapos átmeneti időszakot biztosítanak. Ezalatt még forgalomba hozhatók a korábbi előírások szerint gyártott, meglévő készletek, amelyek a lejárati idejük végéig a boltok polcain maradhatnak. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a szabályozásban nem lesz újabb, ezt érintő változtatás, akkor az új előírásoknak nem megfelelő száraztészták legfeljebb 2027 közepéig forgalmazhatók. A vásárlók így pontos képet kaphatnak a tojástartalomról, az alapanyagokról és a gyártási módszerekről, így átláthatóbbá és tisztábbá válik a száraztészták piaca.
A fogyasztói védelem és a piaci tisztaság előnyei
Az új agrárminiszteri rendelet szigorúbb, egyértelműbb szabályokat vezet be a száraztészták gyártására, minősítésére és megnevezésére. A rendelet célja egyrészt, hogy magasabb minőségű termékek kerüljenek a polcokra, másrészta fogyasztók védelme azzal, hogy pontos, ellenőrizhető információk jelennek meg a csomagoláson a termékeke összetételét illetően. Ez nemcsak az összetételre, hanem a gyártási technológiára és a megnevezésekre is kiterjed. Ez a vásárlók védelmét szolgálja, hiszen a rendelet kiküszöböli az olyan, némileg bizonytalan szabályozású kifejezések használatát, mint az „egyéb tészta”, „tojásos”, vagy épp a „teljes kiőrlésű”. Ezentúl ezek a megnevezések csak szigorú szakmai kritériumok teljesülése esetén szerepelhetnek a csomagoláson.
A száraztészta készítése
Ezidáig több pontatlanul meghatározott előírás határozta meg a tészták piacát, amelyek tág értelmezési lehetőséget hagytak a gyártóknak. Ezek a szabályok lehetővé tették, hogy eltérő összetételű és minőségű termékek azonos kategóriákba kerüljenek, miközben a fogyasztók nem kaptak valós képet arról, mit is vásárolnak. Az új rendelet ezeket a kiskapukat zárja be egyértelmű definíciókkal és szigorú feltételekkel, ezzel elősegítve a tisztességes versenyt és a fogyasztói bizalom erősítését.
A száraztészták fogyasztása és piaci trendjei
A száraztészták közé tartozó élelmiszerek a magyar háztartások kedvelt élelmiszerei közé tartoznak. A Központi Statisztikai Hivatalnál 2015-ös adatok állnak rendelkezésre, akkor 0,6 kg/fő volt az éves átlagos fogyasztás. A száraztészták árai némileg ellenállóbbnak tűnnek az áremelkedéssel szemben, például fogyasztóiár-indexük 2025 novemberében 2,8 százalék volt, de az év korábbi hónapjaiban átlagáruk a tavalyi év azonos időszakához mérten mérsékeltebb is volt.
Az októberi társadalmi egyezetés után elkészült az a rendelet, mely a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó passzusait módosítva fogalmi és tartalmi értelemben is „rendet vág” a száraztészták világában. A rendelet két fő célt szolgál: egyrészt a magasabb minőséget képviselő tészták támogatását, másrészt a fogyasztók számára egyértelműbb, pontosabb termékinformációkat. Mindezek a változások a Magyar Élelmiszerkönyv száraztésztákról szóló irányelvét emelik be a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletbe a rendelkezések átfogó felülvizsgálata alapján.
tags: #magyar #elelmiszerkonyv #szarazteszta