Bevezetés
Magyarországon évek óta állandó téma a marhahúsfogyasztás kérdése, amely szorosan összefügg a hazai marhahús termeléssel és a globális trendekkel. A statisztikák és előrejelzések alapján átfogó képet kaphatunk az ágazat jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.
A hazai marhahús fogyasztás alakulása
Jelenleg Magyarországon 3,2 kg marha-, illetve borjúhús fogyasztás jut fejenként évente, amelyben az összes marhahús és borjúhús készítmény beletartozik. Ez a szám jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától, amely jelenleg 10 kg/fő/év, annak ellenére, hogy a 2023-ban ez 1,7%-kal csökkent.
Marhahús termelés, import és export Magyarországon
Magyarországon évente nagyjából 30 ezer tonna (60%) marhahúst termelünk, amely mellé mintegy 20 ezer tonnát (40%) importálunk. A termelt és behozott áruból vegyesen nagyjából 32 ezer tonnát (64%) fogyasztunk el. Ezzel szemben majdnem 17 ezer tonnát (34%) exportálunk, főleg minőségi termékeket, a többi pedig veszteség és készlet (2%). A marhahústermelés 2007 óta folyamatosan csökken, 2013-ban éves viszonylatban 7,5 százalékkal esett vissza.Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének (AKI PÁIR) legfrissebb elemzése alapján a marhahús importjában és exportjában is növekedés várható. Magyarország komoly mértékben növelte az élőmarha-exportját, az import viszont nem változott jelentős mértékben. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 22%-kal emelkedett 2021 január-novemberében 2020 hasonló időszakához képest. A főbb partnerek Ausztria, Törökország, Horvátország, Koszovó és Olaszország voltak. Magyarország élőmarha-importja nem változott számottevően, az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Lettországból, Hollandiából és Romániából származott. A marhahúsexport mennyisége 12%-kal mérséklődött, ugyanekkor értéke nem módosult lényegesen. A marhahúsimport volumene 18%-kal csökkent, míg értéke 6%-kal nőtt.
Szarvasmarha állomány és tenyésztés
Az export és a vágás céljára termelt borjak, melyek hízóalapanyagként, vagy vágóbikaként, vágóüszőként kerülnek értékesítésre, illetve a selejt tehenek (húshasznú vagy tejelő) és egyéb tenyésztésre, termelésre alkalmatlan egyedek csoportjai Magyarországon összesen mintegy 876 ezer szarvasmarha populációjából kerülnek ki. Ez a szám, akárcsak az állattenyésztés valamennyi ágazatában, folyamatosan csökken az utóbbi években.
Ha csak a húshasznú tehénállományt nézzük, ebből 30 ezer limousin és 4 ezer blonde d’Aquitaine tehén. Ezzel a magyartarka kettőshasznú fajta után a limousin az első helyen áll - mint tiszta húsmarha - a létszámot tekintve. A tenyészállat utánpótlást mintegy 12 ezer „A” törzskönyves tehén látja el. 2023-ban ezek a tehenek 1172 (19%) nőivarú utánpótlást adtak, illetve 631 (10,5%) tenyészbikát. Ez nagyjából megfelel a Franciaországban alkalmazott szelekciós sémának mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajta esetén, ami azért fontos, mert a fajta hazájában alkalmazott szelekciós módszert kell itthon is követnünk, hogy a tenyészállatok minősége évről évre javuljon.
Tenyésztési programok és minőségfejlesztés
2021-ben alakították ki azt a teljesítményvizsgálati, minősítési rendszert, amelyet ma a szelekciós programba építve pontos adatok alapján végzett tenyészértékbecslést, genomikai analízist, és így hatékony tenyészállat kiválogatást, párosítási tervet tudnak létrehozni. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a hazai limousin és blonde d’Aquitaine egyedek minősége évről évre javuljon, így az áru-előállítókhoz generációról generációra jobb minőségű tenyészalapanyag jut. Ha javul a tenyészalapanyag, akkor javul a termelt áru minősége is, amiért a kereskedő is egyre több pénzt ad, hiszen a termék egyre keresettebb.
A hazai húsmarhatenyésztés motorja: az élőállat export
A hazai húsmarhatenyésztés, ezen belül a limousin és a blonde d’Aquitaine tenyésztés motorja az élőállat export. Bár a blonde d’Aquitaine fajta esetén az utóbbi pár évben alakult egy összefogás, ami a hazai fogyasztásra, felvásárlásra és feldolgozásra épül, sőt, a sikere a Covid-19 vírus járványhelyzetének időszakát kivéve töretlen, mégis ma még az export adja a tevékenység finanszírozását jelentő bevételt, ezzel nem kis nemzetgazdasági jelentőséget tulajdonítva az ágazatnak. Nem véletlenül támogatja az állam is ezt a szektort. Sajnos az exportpiac - stabilitását tekintve - kevésbé biztos desztináció, mint a belső fogyasztás, éppen ezért lenne pozitív változás a marha- és borjúhús fogyasztás növekedése hazánkban, de egyelőre a jelek stagnálást mutatnak.
Ár- és piaci tendenciák
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a fiatal bika termelői ára 967 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 januárjában, ami 24%-os növekedést jelent 2021 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 21%-kal, a vágótehéné pedig 20%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) februárban megjelent előrevetítése szerint az USA marhahústermelése nem módosul számottevően 2022 első negyedévében a 2021. január-márciusihoz képest. Az USDA szakértői a hízóbika termelői árának közel 18%-os és a vágótehén árának 17%-os növekedésére számítanak ugyanekkor.Brazíliában a szarvasmarha ára brazil reálban kifejezve 17%-kal emelkedett 2022 januárjában az előző év azonos hónapjának átlagárához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint a közösség (EU27) 647 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2021 január-novemberében, 1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az unió élőmarha- és marhahúsimportja 3%-kal 203 ezer tonnára csökkent 2021 január-novemberében a 2020 azonos időszakában beszállított mennyiséghez képest. A behozatal csaknem 80%-a Brazíliából, Argentínából és Uruguayból származott. Az Európai Unióban a fiatal bika "R3" kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 4,53 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2022 januárjában, 24%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Globális előrejelzések és fenntarthatóság
Az OECD-FAO előrejelzés szerint 2034-ig nő az állattenyésztés termelése, főleg Ázsiában és Afrikában. A kulcs a termelékenység és a klímacélok teljesítése. A mezőgazdasági és halászati termékek összfogyasztása 2034-ig +13%-kal nő, szinte teljesen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Az állati eredetű termékek aránya a globális kalóriabevitelben +6%. A szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfiállomány összlétszáma +7%, miközben a hús-tej-tojás kibocsátás (fehérjealapon) +16,6%, azaz a növekedés motorja a termelékenység. A takarmányfelhasználás +15% (fehérjeegyenérték).
Kibocsátás és technológiai fejlesztések
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, földhasználat az antropogén ÜHG-k ~22%-át adja. A közvetlen mezőgazdasági kibocsátás 2034-re várhatóan +6%, ennek ~70%-a az állattenyésztéshez köthető. Regionálisan a növekmény zöme Dél-Ázsiában és Szubszaharai Afrikában a kérődzőállomány bővülése miatt. Az intenzitás javul, a termelékenységi nyereségek miatt minden régióban csökken a kibocsátás egységnyi termékre vetítve. A megoldások közé tartoznak a takarmányozási és trágyakezelési innovációk (jobb emészthetőség, precíziós adagolás, legeltetésmenedzsment, biogáz), genetikai előrehaladás, egészségügyi prevenció. A széles körű bevezetést ma költség, infrastruktúra és ösztönzők hiánya korlátozza. Az alultápláltság felszámolásához és a mezőgazdasági közvetlen ÜHG -7%-os csökkentéséhez +10% termelés és +15% termelékenység kell - már elérhető technológiák gyors terítésével.
Regionális trendek
Ázsia a növekedés motorja, a baromfi előretörésével, miközben Kína importja arányosan csökken. Latin-Amerika exportképessége erősödik (föld, takarmány, genetika). Afrika adja a globális hústermelés ~6%-át, de a juhhús 22%-át, a marhahús 10%-át - fogyasztás +33% a népességrobbanás miatt. Juhhús tekintetében 2034-re ~19 millió tonna (+15%) várható, Kína adja a többlet 17%-át.
Agrárstatisztika Magyarországon
Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írják össze. Az előzetes adatok szerint a magyar mezőgazdaság 2025-ben a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 2,7%-át tette ki, ami meghaladja az 1,6%-os uniós átlagot.A mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, amely 6,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A bővüléshez a teljes termelési volumen 2,6%-os csökkenése és az árszínvonal 8,9%-os emelkedése járult hozzá. A növénytermesztés volumene 7,9%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,0%-kal nagyobb lett. Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása folyó alapáron 2024-ben közel 4,2 ezer milliárd forint volt, ami 5,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbi magas bázisnál. A növénytermesztés 53, az állattenyésztés 40%-kal részesedett a kibocsátásból; az előbbi volumene 9,8%-kal csökkent, az utóbbié 4,0%-kal nőtt 2023-hoz képest. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,0%-át adta.
Beruházások a mezőgazdaságban
A beruházás a közgazdaságtanban a termelőeszköz előállítását vagy vásárlását jelenti, aminek következtében a gazdaság egy szereplője a termelését, tevékenységét segítő javakhoz jut. Egy adott időszakra vizsgálva egy szervezet tőkeállományának, vagyis a termelőeszközök állományának bővülését, korszerűsödését jelenti. A beruházást jellemző statisztikák az új és a használt beruházások teljesítményértékére vonatkoznak, amelyek anyagi-műszaki összetétel, nemzetgazdasági ág és térség szerinti adatfelhasználási lehetőséget biztosítanak.A nemzetgazdasági beruházások volumene 2024-ben 14%-kal elmaradt az előző évitől. Az építési beruházások volumene 15%-kal, a gép- és berendezésberuházásoké 13%-kal esett vissza. A feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágak 4,7, 2,7, illetve 2,5 százalékponttal járultak hozzá a nemzetgazdasági beruházások volumencsökkenéséhez. Hazánkban a beruházási források 37%-át Budapesten és Pest vármegyében használták fel, a gazdasági szervezetek fejlesztéseinek egy lakosra jutó értéke országos átlagban 1,3 millió forintot tett ki.
KSH Monitor és kiadványok
Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. A TÉR-KÉP, 2024 kiadvány Gazdasági környezet című fejezete az egy főre jutó GDP területei különbségeiből kiindulva mutatja be a gazdaság legfontosabb tényezőinek területi alakulását, úgy mint a beruházások és a K+F térbeliségét, a vállalkozások túlélőképességének, digitalizációjának szintjét.
tags: #magyarorszag #marhahus #termelese