Budapest szívében, a város vibráló kulturális életének központjában számos olyan magyaros étterem és kávéház található, ahol az ínycsiklandó ételek és italok elfogyasztását élő cigányzene kíséri. Ez a kombináció egyedülálló gasztronómiai és kulturális élményt kínál, ahol a zene, az ízek és a történelem egy helyen találkoznak.
A Hagyományos Magyar Gasztronómia Szíve-lelke
Éttermünkbe belépve egy mesebeli helyen találja magát a vendég, ahol hazánk hagyományai elevenen élnek. Mesterszakácsaink minden ételt szívvel-lélekkel készítenek, és az asztalokra a valódi hazai ízek savát-borsát hozzák el, nagymamáink receptjei alapján. Étlapunkon olyan jellegzetes magyar ételek szerepelnek, amelyeket családok generációkon keresztül őriztek.
A magyar konyha esszenciáját számos klasszikus fogás testesíti meg, amelyek a mai napig rendkívül népszerűek. Ilyen például a Csirkepaprikás vajas nokedlivel, amely a magyar konyha szíve-lelke. Egy másik különleges étel a Csirkés hortobágyi palacsinta, amely egyedülálló módon ötvözi a húsos töltelék, a palacsinta és a paprikás szósz hármas harmóniáját. Az édességek közül kiemelkedik a Tradicionális Dobostorta, a magyar cukrászat koronázatlan királynője. Emellett különleges palacsintavariációk is elérhetők, mint a Centrál palacsinta, mely csokoládékrém, vanília, kardamomos baracklekvár, karamellizált dió, túrókrém és málna ízekkel, a vendég kívánsága szerint készül.
A Cigányzene Misztikus Világa
A cigányzene a magyar kultúra egyik legősibb és legjellegzetesebb zenei műfaja. Az eltéveszthetetlen stílusú, ritmikus dallamok és a virtuóz hangszeres játék mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a cigányzene misztikus világa magával ragadja a hallgatóságot. A hangulatos környezet, elegancia és a kávéház kifinomult fogásai gondoskodnak arról, hogy az élmény felejthetetlen legyen.
A cigányzene szenvedélyes, dinamikus és mélyen érzelmes - nemcsak a vacsorához, hanem a reggelihez és ebédhez is különleges hangulatot teremt. Az emblematikus hangszerek játéka, mint a hegedű, cimbalom és a nagybőgő hangjai azonnal elvarázsolják a vendégeket. A fellépő zenészek mindannyian mesterei hangszerüknek, és a cigányzene legjavát hozzák el Budapest szívébe. Ha visszautaznánk az időben, és beülnénk egy klasszikus budapesti kávéházba, evidens lenne, hogy a háttérben élő cigányzene szól. Ez ma már nagyon kevés helyen van így, ráadásul a cigányzenéről és -zenészekről is fals kép él a társadalomban.
A Cigányság Történelme 20 Percben
A Cigányzene Jelene és Jövője Budapesten
Nem is annyira régen, alig néhány évtizede csak a Nagykörúton több mint 40 cigány zenekar játszott esténként. A cigány muzsikusok Kárpát-medence-szerte megbecsült tagjai voltak a helyi közösségeknek, tudásuk generációról generációra szállt tovább. Mára ez a hagyomány és a szakma is eltűnőben van, az éttermek többségében csak szólóban vagy párban hallható cigány zenész. A hagyományos éttermi cigány zene támogatása, népszerűsítése érdekében - a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Budapest pályázatának segítségével - a nyári turistaszezonban, május 20. és augusztus 20. között 4-7 fős cigány zenekarok zenélnek 12 neves budapesti étteremben, a hét hat napján. A frekventált helyszíneken nemcsak a turisták és a nosztalgiára vágyók, hanem a fiatalabbak is átélhetik ezt a különleges, magával ragadó hangulatot.
Ahogy Lakatos Lejla (L. Lejla) fogalmaz: „Újra divattá kell tenni azt, hogy az emberek énekeljenek, mert a cigányzenének ott a halála, hogyha az emberek nem tudnak énekelni rá - mert akkor koncertszámok halmazát hallgatod meg, amire azt mondhatod, hogy gyönyörű és szereted, de akkor elmehetnél egy klasszikus terembe is akár.” Lakatos László (L. László) hozzáteszi: „Amikor a cigányzene a fénykorát élte […], nemcsak azt tanították meg, hogy hogyan kell a cigányzenészeknek muzsikálni, hanem megtanították azt is, hogy hogyan kell megjelenni, hogyan kell szolgálni azt a közösséget, legyen az egy kis falu, vagy legyen az egy királyi család, hiszen ezek a cigány muzsikusok egészen a születéstől a temetésig végig kísérték az emberek életét szerte a Kárpát-medencében.”
A Sztereotípiák Lebontása és a Hagyomány Megőrzése
A cigányzene és a cigányzenészek körül sajnos számos sztereotípia él a társadalomban. Sokan azért nem szeretik a cigányzenészeket vagy azokat az éttermeket, ahol ilyen zene szól, mert azt hiszik, hogy a muzsikus azért megy az asztalukhoz, mert szeretné, ha pénzt tűzne a vonójába. Sokan ezt tolakodásnak, kényszernek veszik. A cigányzenész attól érzi magát igazán jó zenésznek, ha valóban kérnek tőlük számokat, ha látszik a vendégen, hogy elégedett, jól szórakozik. Természetesen örülnek annak, ha pénzt keresnek, de a legnagyobb öröm, ha ezt úgy érik el, hogy ezért nem kellett asztalhoz lépniük. Úgyhogy nem azért lép oda az asztalhoz, mert pénzt szeretne kicsalni a vendég zsebéből, hanem mert ez élteti, számára ez az elismerés.
Lakatos Lejla hangsúlyozza: „A legfontosabb, hogy leromboljuk a sztereotípiákat.” Hozzáteszi: „Reméljük, hogy a nem cigány és a cigány emberek között hidat tudunk építeni, és nemcsak a negatívumot látják a cigányságban, hanem azt is, hogy mennyi értékünk van.” Lakatos László szerint ez abszolút egy misszió, nemcsak munka, hanem küldetés is.
A többségi társadalomban sajnos a cigányzene kimerül a mulatósban. Ez egy eladható zenei műfaj, de nem ezt nevezzük cigányzenének. Fontos megjegyezni, hogy ahány cigány réteg, annyi zenei stílus van, mindegyiknek megvan a sajátja, és ezeket ők csodásan művelik. Ha elmész egy oláh cigány lagziba, ott olyan zenei élményt kapsz, amit még életedben nem hallottál, egy új élményben lesz részed.
A Női Cigányzenekarok Különlegessége
Sokkal elterjedtebb a férfiakból álló zenekar. Sőt, valójában a köztudatban nem is létezik a női. Érdekességnek megemlítendő, hogy Czinka Panna cigányprímás volt az, aki (női) zenekarával játszott az étteremben egykor. Nemcsak akkor, hanem most is nagyon különleges és egyedinek számít egy női cigányzenekar.
A Gundel Étterem 2021-ben nyitotta meg újra kapuit a felújítás után, és szerette volna a történelemhez híven a vendégeket valami különlegességgel fogadni, így fogalmazódott meg, hogy legyen egy női cigányzenekar az étteremben. Nagyon sok családban vitte tovább a hagyományt a lánygyermek is, de kevesen maradtak fenn, akik a feleség- és az anyaszerep mellett zenészként meg tudták állni a helyüket, illetve zenészként zenekarban muzsikálhattak. Többen zeneművészeti iskolát is végeztek, van, akinek a legmagasabb iskolai végzettsége van a zenei szakmáról, de nem dolgozik benne, hangszerét esetlegesen már nem is tudja használni. Nagy öröm volt Lakatos Lejláéknak, hogy ennek ellenére sikerült egy zenekart összerakniuk. Nagyon nehéz volt, sok támadás érte őket, de egy évig a hét minden napján női cigányzenekar szólt az étteremben. Azóta pedig mint egy különleges ékszerdoboz rendezvényekre értékesítik a csapatot.
A Cigányság Történelme 20 Percben
A Centrál Kávéház és a Nagy Fa-Tál Konyhája: Két Élménystílus
Budapest számos élőzenés helye közül, a Centrál Kávéház kiemelkedik. Egyedi módon ötvözi az autentikus cigányzenét, a romantikus történelmi hangulatot és a legnívósabb éttermi szolgáltatásokat. Ha egy igazán különleges estére vágyik, ahol megelevenedik a múlt és eggyé válik a mai kor sodró, színes világával, akkor a Centrál Kávéház a legjobb választás. Itt klasszikus magyar és nemzetközi fogásokat kínálnak, amelyek tökéletesen illeszkednek a cigányzene hangulatához - legyen szó egy nyugodt zenés villásreggeliről, egy kellemes üzleti ebédről vagy egy romantikus vacsoráról. Biztosítsa be helyét a legjobb kilátással rendelkező asztalok egyikénél és foglaljon előre asztalt cigányzenei estéinkre!
Ezzel szemben a Nagy Fa-Tál Konyhája étterem a valódi hazai ízekre fókuszál. Az étterem tulajdonosa, Nagy Pál Attila egy bakonyi faluból érkezett a fővárosba 10 évvel ezelőtt. Attila már 1993 óta vendéglátással foglalkozott, és az ezekben az években szerzett tapasztalatai teljesedtek ki a Nagy Fa-Tál budapesti magyaros étterem 2014-es megnyitásával. Nagy Pál Attila 1968-ban született, gyermekkorát tanyán nevelkedve töltötte, ahol testvéreivel már kicsi koruktól kezdve kivették a részüket a ház körüli feladatokból - legyen szó szőlőszedésről, kapálásról vagy az állatok ellátásáról. Később egy bakonyi faluba költözött, majd 2014-ben a fővárosba. Éttermükben a mesterszakácsok minden ételt szívvel-lélekkel készítenek, és az asztalokra a valódi hazai ízek savát-borsát hozzák el, nagymamáink receptjei alapján. Étlapjukon olyan jellegzetes magyar ételek szerepelnek, amelyeket családok generációkon keresztül őriztek.
A Modern Kihívások és a Megújulás
A modern kor kihívásai a cigányzenére is hatással vannak. A kávéházi zenészeknek egy életen át tanulniuk kell, mert ahogy változik a világ, nekik is változniuk kell. „Nem hagyjuk el a tradíciót, azt mindig megőrizzük, ahogy a magyar nótát, operettet, régi filmzenéket, de haladnunk kell a korral, úgyhogy játszunk mi rockot, popot, amit kérnek - a rapen kívül szinte mindent eljátszunk” - mondja Hankó József.
A zenekarok ma már olyan mai filmslágereket is játszanak, mint A Karib-tenger kalózai, a Harry Potter, vagy A Szépség és a szörnyeteg. Természetesen megszólaltatnak klasszikus műveket is, mint Liszt Ferenc 2. magyar rapszódiája, Monti Csárdása vagy Bihari János és Farkas Gyula művei. A világ minden tájáról érkeznek turisták, és próbálnak a zenei anyagban is figyelni arra, hogy mindenki igényét kielégítsék. Meg kell felelni a vendégkörnek, éppen ezért folyamatosan fejlődniük kell. Muszáj hozzátenni olyan zeneszámokat, olyan show-elemeket a fellépéshez, amitől ez egy kicsit másabb lesz, mert ezekkel tudják a fiatalok figyelmét felkelteni. Ha most körbenézünk, látjuk, hogy a közönségben mindenki fényképez és videóz, ez a show, erre óriási igény van a social media világában. Gyakorlatilag egy színházzá alakul a kávéház.
A kávéházban valójában 15-20 percet játszanak, mert ez egy attrakció. Amikor megérkeznek és bevonulnak a piros mellényükben, akkor valóságos tapsvihar köszönti őket, mindenki előveszi a telefonját, és videóznak.
A Menedzsment és a Misszió
Lakatos Lejla és Lakatos László menedzserként igazgatják a zenekarok életét, többek között a New York Kávéházban és a Gundelben is. Lakatos Lejla elmondása szerint 2012-ben egy állami felhívásnak köszönhetően kezdték el a közös munkát, amikor a zenészek egy olyan nőt kerestek, aki tudja őket segíteni a PR kapcsán - így került ő a képbe. Ennek a lehetőségnek mindenki nagyon örült. A New York Kávéház mindig is irodalmi kávéházként működött, ahol hagyomány volt az élő zene, és ezt a hagyományt szerették volna folytatni a tulajdonosok.
A cégcsoportnak, az Eventrend Groupnak köszönhetően, akik Budapest legexkluzívabb éttermeit és kávéházait üzemeltetik, lehet élő zenét hallani a New York Kávéházban, a Centrál Kávéházban, a Gundel Étteremben, a Spoon hajón és a nyári időszakban a Római-parton az Evezős Sörkertben is. Korábbi években a Városligeti Kávézóban is jelen voltak. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a klasszikus cigányzenekari felállásban zenélnek a zenészek, hanem van, amikor cimbalom nélkül csak hárman vagy ketten vannak, de mindegyik olyan felállás, ami illik a kávéházak szellemiségéhez. Olyan műsort próbáltak kialakítani, ami a miliőhöz és a vendégkörhöz is illik - mást játszanak a zenészek a New York Kávéházban, és mást a Centrálban vagy a Gundelben.
Ez egy nagyon szép szakma, de nem mindenki tud megélni belőle. Sok zenész ma már inkább nem adja tovább a stafétát, hanem főiskolára, egyetemre vagy szakmát tanulni küldi a gyerekét, mert annak van jövője. „Olyan gyönyörű lenne, ha ez a műfaj nem halna meg, és életben tudnánk tartani. Ez is a küldetéstudatunk, hogy mindegy is, meddig tart ez a munka nekünk, bízunk benne, hogy mások is meglátják, hogy ennek van jövője, és még több zenészt alkalmaznak majd. Szeretnénk, ha visszajönne ez a régi hagyomány, hogy a kávéházakban és az éttermekben cigányzene szól, mert ez a zenészeknek és a világnak is jó” - vallja Lakatos László.
A Cigányság Történelme 20 Percben
A Cigányzenész Hivatás Múltja és Jelenje
Magyarország mindig is híres volt a cigányzenéről. Régebben szinte minden étteremben volt egy cigányzenekar, ma már sajnos ez elenyésző, de a cégcsoportnak nagyon fontos, hogy megtartsa ezt a hagyományt. Például a Gundel Étteremben már a kezdetekkor is cigányzenészek muzsikáltak. Él egy legenda, miszerint Gundel Károly egy fiákerre cigány muzsikusokat ültetett fel, és az egész Városligetben végigvonulva zenéltek, így próbálták a vendégeket becsábítani, valamint felhívni a figyelmüket, hogy itt élő zene szól.
Ez ritka, mert a zenei világban nem igazán van bejelentett munka, inkább az a gyakori, hogy magánvállalkozóként dolgoznak, de a kata megszüntetésével ez is csak rontott a helyzeten, s állami támogatás nélkül kevesen tudnak életben maradni. Lakatos Lejla kiemeli: „Itt a hangsúly az, hogy klasszikus cigányzenei műfajban cigányzenészekkel dolgozunk, és főállásban foglalkoztatjuk őket. Ez nagyon ritka, úgyhogy erre végtelenül büszkék vagyunk, és a zenészeinknek is óriási dolog.”
Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezik a magyar vendégektől, örülnek annak, hogy van minőségi élő zene. A Gundel Étteremben talán több magyar vendég megfordul, sok visszajelzést kapnak, hogy tetszik nekik a zene, a zenekar, és hogy van zongoraművész is. Mivel a Gundel családiasabb hangulatú, és a Városliget szívében van, rengeteg magyar család is megfordul. Gyerekközpontú étterem, és szinte mindennap kapnak a zenészek olyan visszajelzést, amiből azt szűrjük le, hogy a kiváló ételek mellett ez egy pluszszolgáltatás, amit örömmel fogadnak. A mindennapi életben ez egy kis felüdülés a számukra. Itt olyan muzsikusok zenélnek nekik, mint a Kossuth-díjas Balázs János édesapja, aki a zongoraművész, vagy a 100 Tagú Cigányzenekar koncertmestere, Lendvai Ferenc a prímás.
Lehetőségek és Kihívások
Sajnos nagyon kevés, szinte semmi lehetőségük. Az évek során mind emberileg, mind morálisan helyt tudtak állni Lakatos Lejláék, hosszú utat tettek meg idáig, és szerencsére ma már sok cigányzenésznek munkát tudnak adni. „Ez egy nagyon szomorú helyzet, hogy nincs annyi lehetőségünk, mint amennyit elbírna a rendszer, mert a visszajelzések alapján azt látjuk, hogy a vendégek körében is óriási igény van a cigányzenére” - mondja Lakatos Lejla. Persze van néhány olyan muzsikus, aki mindig is a zenéből tartotta el a családját, mert meghívják külföldre, vendégzenész több zenekarban, vagy a saját kis zenekarával tud egy-egy rendezvényen dolgozni, de nem ez az átlag. Bár ők egy nagyon kis pici rendezvényszervező cég, közel 30 fős társaságnak tudnak munkát és állandó jövedelemforrást adni, ezért nagyon hálásak.
Lakatos Lejla pedagógus, táncművész, főállásban rendezvényszervező a jezsuita szerzetesrendnél, ezek mellett édesanyja egy két és egy 14 éves fiúnak. Háziasszony, aki a rengeteg munka mellett vezeti a háztartást is. Lakatos László pedig a gyermekvédelemben dolgozott, majd televíziós és rádiós szakemberként dolgozott nagyon sokáig. Sokszor megkapják, hogy mit keresnek itt, nem is zenészek, miért alkalmaznak zenészeket… Van ennek az egésznek árnyoldala is. Iszonyatosan sok munkájuk és idejük van benne, valójában nincs hétvégéjük, nincs szabadságuk, sosem kapcsolják ki a telefont.
Azt fontos megjegyezni, hogy ahány cigány réteg, annyi zenei stílus van, mindegyiknek megvan a sajátja, és ezeket ők csodásan művelik. Alapvetően azt látják, hogy a sok sztereotípia mellett ma, a 21. században is van helye a cigányzenének. Reménykednek benne, hogy a kultúra ismét elindul egy olyan irányba, amikor színháztermeket, fesztiválokat tudnak elérni, és 2×45 perces koncertekkel tudják megtölteni a tereket.
A menedzseri munka célja, hogy értékesítsék ezt a zenei szolgáltatást, illetve megtalálják azokat a helyeket, ahová ez a fajta zene befér. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak mindenkivel, akivel dolgoznak, szinte baráti viszonyban vannak egymással, mindent meg tudnak beszélni, enélkül ez nem is tudna ilyen jól működni. Nem az a fontos, hogy nyerészkedjenek, hanem hogy az emberek, akikkel együtt dolgoznak, azt érezzék, hogy anyagilag, emberileg és erkölcsileg is a helyükön vannak, hogy megbecsülik őket. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal, és jubileumi kiadványukban mindent megtalál, ami magazinjuk és eddigi munkájuk esszenciája: gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan ők látják a fővárost.
tags: #magyaros #etterem #ciganyzene