A Mátrix, a 90-es évek egyik ikonikus filmje, 1999-es megjelenésekor valósággal tarolt a mozikban, kritikusok és közönség egyaránt imádták. A Wachowski testvérek (akkor még Andy és Larry Wachowskiként) által rendezett sci-fi akciófilm Los Angeles-ben, a Mann Village Theaterben, ma Fox Theater néven ismert mozi mutatta be március 24-én. A film egy olyan disztópikus jövőképet fest, ahol az emberiséget a gépek energiatermelő cellákként használják, miközben virtuális létet biztosítanak számukra egy központi számítógép által generált szimulációban. A főszereplő, Neo (Keanu Reeves) tudatára ébred a körülötte zajló valóságnak, és választás elé kerül: elfelejt mindent és visszatér a Mátrixba, vagy a tudást és a megpróbáltatásokat választja, harcolva az emberi szabadságért a gépek nyújtotta álvalóság börtönével szemben. Ez a dilemma, amely mintha korunkra is utalna, még az "okos" típusú telefonok korszaka előtt készült filmben is releváns. A Mátrix nem csupán egy látványos akciófilm, hanem mély filozófiai kérdéseket is feszeget az életről, az emberi személyiségekről, a szabad akaratról, valamint az illúzió és a valóság közötti különbségről.
A Mátrix Filozófiai Alappillérei: Lét és Nemlét, Ok és Okozat
Az első rész lényege az volt, hogy "Mi is az a Mátrix?", míg a folytatások a "Miért?" kérdésére keresték a választ, különösen Neo és az Orákulum párbeszédei során. A film mélyen elgondolkodtat olyan fogalmakról, mint a kauzalitás, azaz az ok és okozat viszonya. Merovingi (Lambert Wilson) elegánsan és lenyűgöző francia akcentusával magyarázza el, hogy át kell látnunk a döntés illúzióján, mielőtt megértenénk magát a döntést. Ezt a gondolatot az Orákulum is megemlíti, és ez a témakör rendkívül vonzóvá teszi a filmet. A Mátrix világában az egyensúly megőrzése kulcsfontosságú, amit Smith ügynök (Hugo Weaving) testesít meg, aki Neo sötét ellentéte. Ahogy Neo lépi át a szinteket és fejlődik, úgy erősödik Smith is vele együtt, mint a rendszeren belüli belső ellenség, akit le kell győznie ahhoz, hogy megértse saját döntéseit és önmagát.
A Mátrix emellett az eszképizmus, azaz egy elviselhetetlen élettől való menekülés fő elemeként is értelmezhető. A gépek által generált virtuális valóság egyfajta menedéket nyújt az emberiségnek a sivár valóság elől. A film rámutat arra, hogy az emberek hajlamosak a kényelmes illúziót választani a fájdalmas igazsággal szemben.
A Vörös Tabletta: Egy Újabb Értelmezési Réteg - a Transz-olvasat
Lilly Wachowski, a film egyik író-rendezője a Netflix Film Clubban elárulta, hogy a már amúgy is többrétegű filmnek van egy rejtett, ám nagyon is tudatos jelentése, amely a transzneműségről szól. Elmondása szerint egyre nagyobb teret kap a Mátrix transz-olvasata, és ő azért is örül ennek, mert testvérével, Lanával pontosan ez volt a céljuk az alkotással. "A világ azonban még nem állt készen rá. Legalábbis az üzleti világ" - magyarázza Lilly.
Az elmélet szerint Neo, a film főszereplője, a nemi diszfória (gender dysphoria) megtestesülése. Ez a lelki-mentális zavar olyan személyeknél jelentkezik, akik testi adottságaik és nemi identitásuk közötti diszharmóniát élnek át. A Morpheus által felajánlott piros tabletta, amely a filmben a Mátrixból való ébredést, a valóságot szimbolizálja, ebben az értelmezésben egyfajta hormontablettát képvisel, amely segít Neónak elnyerni azt a testet, amelyre vágyik.
Lilly Wachowski nem megy bele ennyire direkt módon az értelmezésbe, elmondása szerint nem tudja, íráskor mennyire hatott rá transztudata. Az eredeti film 1999-es megjelenésekor ugyanis testvérével még Andy és Larry Wachowskiként, vagyis férfiként élték az életüket. Testvére, Lana 2012-ben, ő pedig 2016-ban vállalták fel transzneműségüket, immár Lana és Lilly Wachowski néven. Ahogy Lilly a videóban elmondja, az elképzelt világ, a vágyott test, az elmosódó határok már régóta a sci-fi részét képezik. Alkotóként az ő transz-képeik olyan apróbb dolgokon vehetők észre, mint a különböző műfajok (például harcművészeti film) keveredése a moziban, illetve a Mátrix központi témája: a felfedezés vágya, és az, hogy az elképzelhetetlenből valóság válik.
Az eredeti elképzelések szerint lett volna azonban egy ettől is hangsúlyosabb utalás: az első film egyik szereplője, Switch (Belinda McClory) eredetileg genderfluid lett volna, azaz a valós életben férfiként, a Mátrixban pedig nőként szerepelt volna. Ez a koncepció még jobban alátámasztotta volna a transznemű olvasatot, de végül nem valósult meg.
A Mátrix transz (A transz allegória a Mátrixban)
Az Identitáskrízis Mint Központi Téma
A Mátrix-filmek az általánosabb identitáskrízisek megfogalmazásaiként is értelmezhetők. Neo a virtuális világban ismeri meg Trinityt (Carrie-Anne Moss), akiről egészen addig azt hiszi, hogy férfi, amíg személyesen nem találkoznak. Neo és Trinity képezik a franchise központi szerelmespárját, és sok tekintetben hasonlítanak egymásra, már a külső tulajdonságokat tekintve is. Trinity a filmek más női karaktereihez, Switchhez, Niobéhez hasonlóan kemény, határozott, sokszor akár férfiasnak tűnő nő. A való világban ugyanakkor mindketten uniszex, szakadt pulóverben és nadrágban járnak. Bizonyos arcvonásaik is hasonlóak, lényegében olyanok, mintha testvérek lennének. Ez a kettősség, a nemi szerepek elmosódása szintén hozzájárul a transz-olvasat megerősítéséhez, de egyúttal az általános identitáskeresés univerzális témáját is feldolgozza.
A Mátrix Mint Kapitalizmuskritika
Az egyik elmélet szerint a Mátrix-filmek lényegében a kapitalizmust kritizálják, sőt egyes vélemények szerint egyenesen marxistaként aposztrofálhatók. Ebben az olvasatban az emberiség gépek általi kizsákmányolása a kapitalista rendszerre utal, ahol az egyén pusztán egy fogaskerék a termelés gépezetében. A virtuális valóság pedig a "mámor", ami eltereli a figyelmet a kizsákmányolás valóságáról.
A Folytatások és a Mátrix Univerzum Bővítése
Négy évvel az első rész után, 2003-ra Lana és Lilly Wachowski elkészültek a folytatásokkal, melyek az Újratöltve és a Forradalmak nevet viselik. Az eredeti tervek szerint is három részben mesélték volna el a virtuális valóság ellen lázadó Neo és társai történetét. Az 1999-es első fejezet óriási sikere és népszerűsége láttán a Warner már lelkesebben bólintott rá a folytatásokra, mint az eredeti filmre.
A főszereplőt játszó Keanu Reeves már a Mátrix forgatása közben tudta, hogy jó eséllyel elkészülhet a folytatás, ezért 2000-ben el is kezdett újra edzeni a szerepre. A forgatókönyv írása közben Wachowskiék rájöttek, hogy az Újratöltve és a trilógiát lezáró Forradalmak gyakorlatilag egy nagy sztori két felvonásban. A munka 2001. március 1-jén kezdődött az ausztráliai Fox Studiosban, ahol az első film is készült, de a 188 nap alatt leforgatott Mátrixhoz képest a folytatások felvétele több mint egy évig tartott, csak 2002. augusztus 21-én fejezték be. A Warner alsó hangon megduplázta, egyes források szerint pedig egyenesen megtriplázta a kasszáknál majdnem félmilliárd dolláros bevételt hozó 1999-es sci-fi 63 millió dolláros büdzséjét, sőt, mivel mindjárt két filmbe vágtak vele, ezek kumulált költségvetése elérhette a 300 millió dollárt is.
Az első rész után hat hónappal játszódó Mátrix: Újratöltve az in medias res elvét követve rögtön belecsap a cselekménybe: a több mint 2 órás film első jelenetében a Carrie-Anne Moss által megformált Trinityt a virtuális valóságban zuhanás közben találat éri, majd egy hirtelen váltással azt látjuk, hogy Neo felébred a való világban. A második rész cselekménye sokkal komótosabban bontakozik ki, mint az elsőé, de kiderül belőle, hogy a Morpheus által a Kiválasztottnak tekintett Neo is csak az elnyomás egy újabb, agyafúrt eszköze, akit a rendszer maga predesztinált arra, hogy folyton a lázadás élére álljon és elbukjon. A nyitójelenet és a finálé között azért szépen bővül a Mátrix univerzuma: behatóbban szemügyre vehetjük Zion városát és lakóit, ami a gépek fenyegetésének árnyékában él. A virtuális valóság megsemmisítése érdekében abba visszatérő Neo pedig újra találkozik az Orákulummal, aki a Forráshoz irányítja, amihez a Merovingi házában található Kulcskészítőn át vezet az út. Közben visszatér Smith ügynök is, ezúttal megsokszorozódott erővel, mígnem Neo találkozik a Mátrixot létrehozó Építésszel, aki közli a férfival a szörnyű igazságot, hogy ő már a hatodik Kiválasztott, aki megpróbálja elpusztítani a rendszert.
A 2. részben jóval kevesebb elhintett bölcs idézettel találkozhatunk, bár az Építésszel való hosszas szóváltás magyarázattal szolgált a Mátrix lényegére. Aki elsőre megértette a mögöttes értelmét, annak minden tiszteletem, hiszen jó pár alkalom kellett, hogy a szerény személyem megértse, miről is van szó, mi a lényege Helmut Bakaitis, az „Építész” mondandójának.
A folytatásokban a CGI technológia használatával helyenként túlzásokba estek az alkotók, ami néhol túlbonyolított kérdéseket és jeleneteket eredményezett. Ausztráliában hatalmas díszleteket alkottak meg a forgatáshoz, és az építőelemeket később mexikói lakóházak felhúzásához hasznosították újra. De nem minden jelenetet itt vettek fel, a második rész talán legikonikusabb akciói az Egyesült Államokban készültek. Az egyik ilyen a Burly Brawl néven elhíresült bunyó Neo és a magát megszázszorozó Smith ügynök között, amire a folytatás költségvetésének nagyjából a harmada, 40 millió dollár ment el. Reeves szerint ebben az egyetlen szcénában több mozgás van, mint a Mátrixban volt összességében, és a VFX-en dolgozó csapatot is megizzasztotta Wachowskiék ötlete. Szintén Amerikában forgatták le azt az üldözős jelenetet is, amikor Trinity és Morpheus autóval menekül az ügynökök és a Merovingi emberei elől. Mai szemmel amúgy ez a közel 10 perces akciójelenet még mindig elképesztőnek számít - szemben a Burly Brawllal, ami már húsz évvel ezelőtt se volt túl meggyőző a láthatóan CGI-segédlettel megoldott néhány jelenete miatt.
Tragédiák a Kulisszák Mögött és a Folytatások Fogadtatása
A Mátrix: Újratöltve készítését tragédiák árnyékolták be a színfalak mögött. A filmben több új karakter is feltűnik, az eredetileg Trinity szerepére is kiszemelt Jada Pinkett Smith játszotta el Zion kapitányát, Niobe-t, az Építészt pedig Helmut Bekaitis formálta meg, miután Sean Connery visszautasította az ajánlatot, mert nem értette a forgatókönyv koncepcióját. Az egyik új mellékszereplőt, Zee-t eredetileg Aaliyah játszotta volna el, és le is forgattak vele pár jelenetet, ám a népszerű R&B énekesnő 2001 nyarán repülőgép-szerencsétlenség következtében elhunyt.
Reeves is nehéz időszakot élt meg az első rész és a folytatások között. A színész és élettársa, Jennifer Syme gyermeke 1999 decemberében holtan született meg, nem sokkal az Újratöltve forgatásának megkezdése után, 2001. áprilisában pedig Syme is meghalt egy autóbalesetben. A gyászoló Reeves ezért egy kis szünet után tért vissza a forgatásra, ahol kollégáihoz hasonlóan nagyon odatette magát. A régi és új tagokkal tűzdelt színészgárdát alapos tréningnek vetették alá az akciójelenetek kedvéért, de a főszereplők közül senki sem úszta meg balesetek nélkül. Reeves egy apróbb lábsérülést szedett össze, de Carrie-Anne Moss hat hétig mankóval járt, miután eltört a lába.
A Mátrix-filmek operatőre, Bill Pope részben a rendezőket hibáztatja a sok sérülésért, szerinte Wachowskiék képletesen Stanley Kubrick könyvéből tanultak, és a legendás rendezőhöz hasonlóan azt hitték, hogy a színészek addig nem nyújtanak természetes alakítást, amíg teljesen ki nem merítik őket. Pope szerint egyébként a túlhajszolt színészgárda mellett a személyes problémák, a forgatáson felmerült konfliktusok és az első film által támasztott óriási elvárások miatt nem sikerültek olyan jól a folytatások.
A forgatás befejezése után bő egy évig tartott az utómunka, és a mozirajongók izgatottan várták a 2003. május 15-re kitűzött premiert. Bár a Mátrix: Újratöltve a kritikusokat is jobban megosztotta, mint az első rész, és a közönség sem fogadta akkora lelkesedéssel a látottakat, a film pénzügyileg a trilógia legnagyobb sikere lett a világszinten elért 741 millió dolláros bevételével.
Wachowskiék időközben más platformokon is bővítették a Mátrix univerzumát. Az Újratöltve premierjével egy napon jelent meg az Enter the Matrix című videójáték, amiből egy év alatt 5 millió példányt adtak el. A két folytatás bemutatása közötti nyáron pedig megérkezett az anime stílusban készült Animátrix, mely kilenc rövid sztorin keresztül tágította a történetet. A rendezőnő négy évvel ezelőtt az eredeti Mátrix és a folytatások megítélése közötti különbségről szólva arról beszélt, hogy alapvetően az volt a céljuk, hogy a nézők Neóhoz hasonlóan radikális változást éljenek át. „Az első filmnek elég hagyományos megközelítése volt, a második pedig ennek a dekonstrukciója, megerőszakolja mindazokat a dolgokat, amiket az első filmben igaznak hittél” - fogalmazott Wachowski. Az biztos, hogy sok néző érezte is ezt az erőszakot, aminek köszönhetően fél évvel később a Forradalmakra már jóval kevesebb jegyet adtak el. Így született tehát meg a Mátrix megosztó folytatása.
A Nyelvezet Szerepe a Megértésben: A Szóegyezmények Jelentősége
A Mátrix filmek sokrétegűsége és mély filozófiai mondanivalója rávilágít a nyelvezet és a szakszókincs fontosságára a megértésben. A Bárczi Géza Kiejtési és Nyelvművelő Alapítvány által kiadott „Nyelvészeti magyarító szójegyzék” második, bővített kiadása, mintegy 5000 címszóval, pontosan erre a problémára kínál megoldást. A „Kanalas orvosság gyanánt - ámbár fogyasztható csëppenként, kortyonként is…” alcímmel ellátott gyűjteményt Mészáros András állította össze, Bősze Péter ajánlásával és Demeczky Jenő előszavával.
A kiadvány a magyar nyelvészetben gyakran előforduló idegen szakszavak helyett magyar megfelelőket keres és alkot. Ahogy a bevezetőben is olvasható: „A magyar nyelvész gyakran idegen szavakba burkolja kutatási eredményét, mondanivalóját. (Titkolni akarja? Vagy talán így kívánja bizonyítani tudományosságát?) Ne tegye, mert előbb-utóbb nem akad olyan nyelvtárs, aki hajlandó lesz végigolvasni tanulmányát, főleg a könyvét…” A nyelvtudomány nemzetközi jellege ellenére sem jogosít fel arra, hogy valóságosan ömlesszék a görög-latin-angol-stb. szakszavakat a magyar nyelvbe. Bessenyei György 1778-ban írt Magyarság című művében is hangsúlyozta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
A szójegyzék a „Módszer? Legelőször is határozd el egész brutálisan, hogy ezután egyetlen idegen szót sem írsz le; tán még azt sem, hogy brutális.” - Illyés Gyula idézettel kezdődik. Ez az elhatározás, hogy csak magyar szavakat használjunk, rendkívül nehéz, de a megvalósítása sem könnyű. Az idegen szakszavak gyökeresedtek meg a gondolkodásunkban, ezek ötlenek azonnal eszünkbe, amikor beszélünk. Gyakran meg kell szakítani a mondókát, keresve a magyar megfelelőket. Azonban, ha megszokjuk a magyar nevezetek használatát, „rajongói leszünk a magyar nyelvnek, gyönyörködtetni fog; a szükségtelen idegen szavak használata válik nehézzé.”
A Szakszókincs-kezelés Kihívásai a Világegységesülés Korában
A világegységesülés korában, ahol a javak termelése, szállítása, értékesítése, a műszaki megoldások és a pénzmozgások globálissá válnak, a helyi nyelvek és kultúrák sokfélesége egyre fontosabbá válik. Ennek a folyamatnak része a honosítás, amely a termékfejlesztés során már a gyártóknak is figyelembe kell venniük. A versenyképességhez mindezt következetesen, világosan és gyorsan kell végrehajtani, nem telhet el túl sok idő az forrásnyelvi alaptermék és a célnyelvi változatok megjelenése között.
Egy-egy új, addig ismeretlen fogalom jelölése rendszerint az új fogalmat bevezető fejlesztők által választott szakszóval vagy kifejezéssel történik. A célnyelvek legtöbbször nyelvész és irodalmár képzettségű szakszókincs-kezelői a honosítás folyamatában nem fordítást végeznek, hanem jóval összetettebb módon határozzák meg a fordítók által követendő célnyelvi szóhasználatot. A forrásnyelvi szakkifejezések gépies lefordítása a célnyelv már létező szótárai alapján sok esetben semmitmondó vagy éppen félrevezető eredményt adhat.
A szakszókincs-kezelőnek először is azt kell kutatnia, hogy miként közlik egymással az adott tárgykör szakemberei (sokszor az adott tárgykör szakírói) saját nyelvükön azt az új fogalmat, amelyhez a szakszókincs-kezelő a célnyelvi kifejezési formát keresi. Az így felkutatott szakkifejezést azután nyelvészeti szempontból értékeli, és ha elfogadhatónak találja, fölveszi az adott szakma szókincsébe. A szakemberek által választott megoldások sokszor köznapi szavak különleges célú használatán alapulnak, sokszor találóak, ám lehetnek súlyos szóeredettani, jelentéstani vagy hangtani hibáik is. Ilyenkor a szakszókincs-kezelő javasolhat jobb kifejezést, amelyet azután a szakemberek elfogadnak vagy elvetnek.
Amennyiben a fogalom még annyira új, hogy szakmai körökben nincs rá célnyelvi kifejezés, vagy éppen van, de azt minél előbb fel kellene váltani egy nyelvészeti szempontból használhatóbbá, a szakszókincs-kezelő nem hagyatkozhat a szakemberekre, saját magának kell a célnyelvi szakkifejezést megteremtenie. A szakszókincs-kezelőnek az ismert szakkifejezések fordítása során megkövetelt gondosságon túl, az eredeti fogalommal kell tisztába jönnie, és azt kell felkutatnia, hogy saját anyanyelvi kultúrájának rendszerébe hogyan illeszthető be az új fogalom, milyen alá- és fölérendelt fogalmakkal hozható kapcsolatba, vannak-e az adott nyelvben hasonló, szűkebb, tágabb vagy éppen ellentétes tartalmú fogalmak.
Azt is tudnia kell, hogy ezeknek a fogalmaknak milyen kifejezési formái élnek a célnyelvben, létezik-e olyan szó vagy kifejezés, amely alkalmas az új fogalom jelölésére. Ha van könnyen alkalmazható szó az új fogalom jelölésére, akkor a szakszókincs-kezelő egy új, szakmai jelentést ad a meglévő szónak, ezzel megváltozik a szó jelentésszerkezete, növekszik, vagy éppen ezáltal jön létre a szó többjelentésűsége. Például az angol „web” szó eredeti jelentése ’szövedék, háló’, amely a műszaki megoldás széles körű elterjedése óta újabb jelentést vett föl: ’elektronikus adatátviteli vonalakkal összekötött számítógépek láncolatát’ is jelenti. A magyar megfelelőjeként elterjedt „háló” szó jelentésszerkezete ugyanígy megváltozott. Ez különösen a szóösszetételekben jár meglepő következményekkel, például a „world wide web” magyar megfelelője a „világháló”, korábban egyáltalán nem, vagy csak mitológiai értelemben lett volna érthető.
Ha az új fogalom jelölésére nincs célnyelvi szó, akkor a szakszókincs-kezelőnek olyan kifejezési formát kell keresnie, amely könnyen átalakítható úgy, hogy az új alak a régebbi fogalmak és nyelvi formák szabályainak ismeretében magától értetődően jelölje az új fogalmat. Nemcsak szóösszetétellel alkothat új szót a szakszókincs-kezelő, hanem szóképzéssel is. Az így létrehozott szakkifejezés akkor számíthat sikerre a szakemberek körében, ha kellően sűrű és erős az a jelentésháló, amelyet az új szó alakjai jelölnek, ugyanakkor alakja átlátható, azaz világos a szó alaktani felépítése. Aurélien Sauvageot már a hatvanas években megállapította, hogy a magyar nyelv nagy értéke nyelvújításkori szókészletének egy-egyértelmű kapcsolódása jelentéseik hálójához, amit a beáramló idegen, elsősorban angol szavak fokozatosan fellazítanak. (L’édification de la langue hongroise, (A magyar nyelv építkezése), Klincksieck, Paris, 1971.)
Ha a szóalaktani eljárás nem vezet sikerre, akkor a szakszókincs-kezelő átveheti az eredeti jelölőt (a szakemberek legtöbbször ezt teszik), amelyet eleinte, rendszerint az eredeti, idegen írásmóddal, később, a szó használatának elterjedésével párhuzamosan célnyelvi átírással használnak. Például: Kiefer Ferenc 1983-ban a „topic - comment” alakokat, 1999-ben pedig a „topik - predikátum” szavakat használja. Ha mindezen próbálkozások eredménytelenek maradnának, a szakszókincs-kezelő az új fogalom forrásnyelvi jelölőjében megragadott indíték vagy az új fogalom más lényeges indítéka alapján teremthet a célnyelvben új kifejezést is. Ebben az európai nyelvek beszélői között élen járnak a franciák, a finnek és a horvátok.
A Mátrix Negyedik Részének Kilátásai
Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk elfelejteni, hogy már így is két felesleges rész készült belőle, így az új mozi egyelőre Mátrix 4 néven fut. Visszatérnek az eredeti főszereplők, Keanu Reeves és Carrie-Anne Moss is; Smith ügynök (Hugo Weaving) azonban kimarad; Morpheus szerepére pedig Laurence Fishburne helyett már le is szerződtettek egy fiatalabb színészt. A negyedik epizódra 2022-ig még biztos várnunk kell, a franchise készítői azonban addig is igyekeznek beszédtémát adni a rajongóknak.
