Sokan még mindig idegenkedve nézik a piacon a fehér vagy zöld spárgasípokat, pedig ez az áprilistól júniusig termő növény egyike a legértékesebb zöldségféléinknek. A spárgaként, egyes vidékeken csirágként, másutt nyúlárnyékként ismert zöldség tudományos neve: közönséges spárga (Asparagus officinalis). Ez a viszonylag kevésbé ismert tavaszi zöldségünk, népi nevén a csirág, igazi szezonja nagyjából egy hónapon át tart, május első felétől június első feléig. Mára az egyik legértékesebb zöldségünk, melyet méltán illetnek a „zöldségek királynője” elnevezéssel. Nem véletlen, hiszen elkészítése sokoldalú, egészségügyi hatásai pedig népszerűek. A spárga évelő növény, amelynek friss, zsenge hajtását, az úgynevezett sípját fogyasztjuk.
A Spárga Történelme és Kulturális Utazása
Az Asparagus officinalis L. évezredek óta őshonos, és az Ázsiából elterjedt növényt mára a világon mindenütt termesztik. Spárgafű néven 1525-ben írták le először, hozzánk a mediterrán kertkultúrából került át. A spárga Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, és mindkét kontinensen zömmel tenger- és folyópartokon él. Már az ókori egyiptomiak is ismerték, és az általuk termesztett spárgát Asparagus officinalisnak nevezték. Az ógörögök az általuk ismert másik spárgafajt, az Asparagus acutifoliust fogyasztották. Nevét is azóta használják, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent.
Az első spárgák nyomait régészek nem az antik Hellász, hanem az ókori Kínai Birodalom területén találták meg, ahol már Kr. e. 3000 körül is termesztették. Gyógyító hatásai miatt tisztelték az ókori Egyiptomban is, ahol Kr. e. 4500 tájáról maradtak fenn nyomai, de az antik Görögország és a Római Birodalom lakosai is igen megbecsülték. Első írásos nyoma Hippokratész munkájában lelhető föl az i. e. 460-370 körüli időből. Akkoriban főként gyógyhatása miatt tartották becsben, kevésbé volt mindennapi eledel.
Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről a fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik az idősebb Marcus Portius Cato (i. e. 200 körül) tollából. A rómaiaknak köszönhetően terjedt el aztán az Alpokon túl, így nálunk is, bár termeszteni csak a 16. században kezdték. A keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal spárgamagokat. Ekkoriban, mint arról régi füveskönyvek beszámolnak, nem csupán főúri kiváltságnak számított a fogyasztása, de változatlanul gyógynövényként is tisztelték. Kevés helyen termett, és igencsak drága mulatság volt. Ez szinte a 20. század elejéig nem sokat változott. Ekkoriban kezdték üzemi körülmények között, nagy területeken termeszteni - elsőként az USA-ban.
A 20. század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt Magyarországon. Lippay János az 1666-ban megjelent Posoni kert című könyvében már a következőket írja a spárgáról: "igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ."
Üzemi termesztése az 1920-as években alakult ki. A vetésterülete ekkor 400 hektárt ért el. A jó exportlehetőség következtében 1962-ben a spárga termőterülete 1180 hektárra növekedett, ami 1981-re 142 hektárra esett vissza. Annak ellenére, hogy napjainkban sem a legolcsóbb zöldség, elterjedését követően sokáig csak a vagyonosok, a főurak engedhették meg maguknak a fogyasztását, mert annyira drága volt. Ezért is nevezték el a "királyok ételének".
A Spárga Botanikai Jellemzői és Fajtatípusai
A spárga egy évelő, lágy szárú, kissé fásodó növény, amely a liliomfélék családjába tartozó egyszikű növény. Gyökerét a legnagyobb hidegben is áttelel. Gyökértörzse (rizómája) tulajdonképpen megvastagodott földbeli hajtás, mely gyengén elágazik, és nem csak oldalra, hanem fölfelé is fejlődik. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. Húsos gyökerei hengeresek, nem elágazóak, különböző hosszúságúak, némely egyedé elérheti a 3-4 métert, vastagsága pedig a 10 mm-t is. A gyökeresedés mélysége 2,0-2,5 méter. A teljes gyökérzet zöme 20-26 cm mélyen helyezkedik el. A tárológyökereken vékony, rostos szívógyökerek képződnek. A gyöktörzsből tavasszal fejlődnek ki a hajtások, melyek száma a növény hosszanti növekedésével fokozatosan nő. Ezek a fiatal hajtások, a spárgasípok, zsenge korukban halványítás nélkül is fogyaszthatók.
A növény fiatal hajtásrendszere minden tavasszal a gyöktörzsből tör elő, sokszor bókoló, dúsan elágazó. A szár magassága 100-160 cm, de elérheti a 200 cm-t is. A tövenkénti hajtások száma 10-12, de ennél több vagy kevesebb is lehet. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak. Ezeket spárgaszárnak nevezzük. A spárgaszárak talaj feletti vastagsága elérheti a 20-25 mm-t. Az elágazó szárakon található tűszerű képződmények, kladofillumok, szintén szárak, jóllehet a spárga növényen a levelek szerepét töltik be.
A spárga kétlaki növény, egy növényen rendszerint csak hím vagy csak nővirágok képződnek. Előfordulnak azonban átmeneti, sőt hímnős virágok is, amelyeknél az önbeporzás lehetősége is fennáll. A virágok háromtagúak, a lepellevelek száma 6. A virágok csöves harang formájúak, egyesével vagy kettesével állnak a szártagokon. A termő három termőlevélből nőtt össze. Termése gömbölyű, vörös vagy barnásvörös, fénylő, kb. 8 mm átmérőjű bogyó. Magja fekete, gömbölyded, átmérője 3-4 mm, vastagsága 2 mm. Egy-egy termésben a magok száma három és hat között változik. A magok egyik oldalukon kissé lapítottak. Ezermagtömege 18-22 g, és 3-4 évig jó, kelése elhúzódó, 3-4 hét.
Több fajtáját ismerjük, melyek legfőképpen színükben, ízükben és termesztési módjukban különböznek:
- Fehér spárga: A bakhát alatt termesztett fehérfejű spárgát szedik legkorábban, még mielőtt a feje kibukkanna a földből. A csúcsától a végéig fehér, mivel a föld alatt növekszik, és nem éri nap, nincs benne klorofill, ami a zöld színt adná. Lágy, kellemes, enyhén aromás íze miatt népszerű, de kétségtelen, hogy a legkevesebb vitamin ebben a fajtában rejtőzik. Fontos, hogy zöldség- vagy spárgahámozóval a csúcstól az egészséges végéig teljesen hámozzuk meg.
- Lila spárga: Ez a kicsit erőteljesebb ízű (francia) spárga akkor gyűjtik, amikor a feje már kibújt a föld alól, ennek köszönheti halványlila színét. Sokkal aromásabb, mint a fehér, ám nem annyira, mint a zöld, viszont több cukrot és kevesebb rostot tartalmaz. Felhasználása fehér rokonával egyező, bár egyes szakemberek szerint nem feltétlenül kell teljesen meghámozni.
- Zöld spárga: Íze karakteresebb, és vitaminokban gazdagabb, akkor szüretelik, amikor az egész növény kint van a földből. A zöld spárga teljesen a föld felett nő, élénkzöld színét a klorofillnak köszönheti. Bőséges vitaminokban és ásványi anyagokban - különösen C-vitaminban gazdag. Ennek van a legerőteljesebb, legaromásabb íze. A zöldspárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában. Nem szükséges teljesen meghámozni, elegendő a szár alsó harmadát megtisztítani, de az igazán zsenge példányoknál még ez is elhanyagolható.
- Vadspárga: Ez a tápanyagokban leggazdagabb erdei növények egyike. Termesztett változatánál jóval vékonyabb és törékenyebb, leginkább egy zöld búzakalászra hasonlít. Íze erőteljesebb és intenzívebb, fűszeres, aromás. Leginkább a mediterrán országokban, Olaszországban és Franciaországban gyűjtik, de a rendszeres horvátországi nyaralók is jó eséllyel találkozhattak vele. Bőséggel terem például a Kvarner-öböl mentén, az Učka-hegy lejtőin.
- Thai spárga: Delikátboltokban, ázsiai fűszer- és zöldségkereskedésekben ritkán feltűnik egy negyedik típus is, az úgynevezett thai spárga, amely vékony, zöld sípokkal rendelkezik.
A spárgafajták közül számos alkalmas étkezésre. Jól bevált fajta a 'Mary Washington', amely Amerikában a legelterjedtebb. Ennek a sípja lilás színű, és sokáig zárt marad. Sípjai zsengék, ízletesek, nem keserednek meg. Magasan ágazik el, és a spárga veszedelmes betegségének, a rozsdának jól ellenáll. Hazánkban is termesztik, mélyhűtésre és konzervipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Hasonló, de kevésbé elterjedt a 'Martha Washington' fajta. Halványított spárgatermesztésre a 'Braunschweigi' és a 'Ruhm von Braunschweig' fajták is jól ismertek.
Spárgaőrület Németországban | Mítől olyan különleges ez az íztelen zöldség?
A Spárga Tápértéke és Egészségügyi Előnyei
A spárga a szervezet számára rengeteg hasznos anyagot tartalmaz. Gazdag ballasztanyagban, fluorban, E-, B1-, B2-, C-vitaminban, folsavban és pantoténsavban. Tartalmaz továbbá A- és K-vitamint, niacint, kalciumot, foszfort, vasat, káliumot, fehérjét, szénhidrátokat és zsírt is. Nátriumban és kalóriában szegény: 10 dkg spárga mindössze 20-25 kcal-t tartalmaz. Zsírtartalma jelentéktelen, és nem tartalmaz koleszterint. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz. A nyomelemek közül ónt, szilíciumot és molibdént is megtalálhatunk benne.
A spárga rendkívül jótékony hatású az emberi szervezetre. Elsősorban vizelethajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, vízhajtóként áttételesen a szívet tehermentesítve a keringésre is jótékony hatással van. Ugyancsak vízhajtó tulajdonságával van összefüggésben, hogy segíti a szervezet méregtelenítését. Jótékonyan hat a hasnyálmirigyre, prosztatára, szívre, májra, lépre, tüdőre, sőt vértisztító, és pattanásos bőrre is előnyös. Erősíti a nyálkahártyát, fiatalítja a sejteket (bőrt, hajat, kötőszöveteket), fokozza a libidót, aktivizálja a boldogsághormont, fokozza a vérképzést, erősíti az immunrendszert, javítja a látást, megelőzi a különböző gyulladásokat és a bélrenyheséget. Az irodalomban afrodiziákumnak tartják, már csak alakjánál fogva is. A néphit szerint, aki sok spárgát fogyaszt, annak sok a szeretője.
A spárga enyhe vízhajtó tulajdonságokkal rendelkezik, ennek köszönhetően kedvező befolyást gyakorol a teljes keringési rendszerre. Tisztító hatású, egykor a vesekő természetes eltávolítójaként is alkalmazták, erről azonban ma már másként vélekednek, egyes vélemények szerint az érszűkület ellen is hatásos. Rendkívül magas a természetes aszparginsav-tartalma, amely az idegrendszer egészséges működésében meghatározó jelentőségű: praktikusan véd a kimerültség, hangulatingadozások kellemetlen hatásaitól. A K-vitamin-tartalma javítja a csontok egészségét, és véralvadásgátló hatású. Továbbá jelentős mennyiségű inzulint tartalmaz, amely a vastagbélben a jó baktériumok tápláléka, segíti a tápanyagok felszívódását, és csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Nemcsak azért jó választás, mert alacsony a zsír- és kalóriatartalma, hanem azért is, mert sok oldható és oldhatatlan rost van benne. Ezek segítik az emésztést, fokozzák a teltségérzetet, és két étkezés között kevésbé érezzük magunkat farkaséhesnek. Sőt, azt mondják, hogy a spárga a másnaposság ellen is kiváló. Folsav- és B-vitamin-tartalma pedig segít leküzdeni az ingerlékenységet és a stresszt. A benne lévő triptofán hozzájárul a jobb hangulathoz. Ha rendszeresen fogyasztjuk, meghosszabbítja az életünket. Prohászka Béla, Békés vármegyei mesterszakács elmondta, a spárga szárát jól emészthető rostok alkotják, a hajtások vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. A spárga nagy mennyiségű folsavtartalma miatt a kismamák számára kifejezetten ajánlott.
Spárgatermesztés és Gondozás: A „Zöldségek Királyának” Útja a Földtől az Asztalig
A spárga évelő növény, így főnövényként műveljük, és hosszú ideig, akár húsz évig is egy helyen maradhat. Ezért a telepítés előtt gondosan fel kell készíteni a talajt. A spárga közepesnél kissé nagyobb tápanyagigényű. A laza szerkezetű vályog-, illetve homoktalajokat kedveli, mert ezek a talajok tavasszal gyorsabban felmelegszenek, így korábban adnak termést. Kötött talajban gyorsan kipusztul, vagy csak gyenge termést hoz. A zöldspárga azonban inkább a középkötött talajon fejlődik jól. Mivel nem kell halványítani, kötött talajra is telepíthető (ha nem talajvizes). A telepítés előtt 40-50 tonna istállótrágyát adjunk, amelyet egészítsünk ki 30-40 kg szuperfoszfáttal és kálisóval. A telepítés után évenként adjunk 20-30 kg-nyi mennyiséggel. Mélyszántás helyett 40-50 cm mély forgatás szükséges. Az altalajt ne hozzuk a felszínre.
Hő- és fényigény: A spárga hőigényű növény. Csírázáskor igényli a legtöbb meleget, 20-25 °C-ot. Később már jóval alacsonyabb hőmérséklet, 5-6 °C is elegendő. Optimális fejlődéséhez 18-22 °C elegendő. A 25-30 °C-ot jól tűri, bár ilyenkor gyakran elágazóvá válik, mely a minőségét rontja. Fényigénye: bőséges fényen fejlődik jól. Kevés fényen viszont satnya ágat hoz.
Vízigény: A spárga szárazságot jól tűri, mivel szívógyökerei több méter mélyre hatolnak a talajba, így messziről és nagy területről szállítja a fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget. Öntözve azonban többet terem, és szebben fejlődik. A termésszedés időszakában különösen sok vizet kíván.
Telepítés és szaporítás: A spárga szaporítása leginkább idősebb palántákkal, ún. magoncokkal történik, mert a gyökértörzsek osztással történő szaporítása nem megoldott. A magoncneveléssel egy évvel előbbre hozhatjuk az első szedést. A magoncokat ősszel vagy tavasszal ültessük állandó helyre. Tavasszal 4-5 cm-re kell vetni a magvakat. Magját a lassú kelés miatt ajánlatos sorjelzővel vetni. Sorjelző lehet árpa, saláta vagy retek.Az ültetési távolság 100-120 cm-es sortávolságra és 40-50 cm-es tőtávolságra. Homokon 20-25 cm. A zöldspárgát nem kell tölteni, ezért sűrűbben, 50-60 x 25-30 cm-re is telepíthető.
Gondozás és védekezés: Tartósan gyommentesen kell tartani a sorközöket. A nyár második felében ajánlatos egyszer-kétszer megöntözni. A telepítés harmadik évében várhatunk termést. A spárgabogár és a spárgalégy jelenti a legnagyobb veszélyt, tavasztól késő őszig. A védekezést többször meg kell ismételni. A kórokozók közül a spárgarozsda megjelenésére számíthatunk a többéves állománynál. Tarackkal, szulákkal vagy aszattal fertőzött területre ne ültessük. A koraiság fokozására egyre több helyen alkalmazzák a feketefóliás talajtakarást.
Betakarítás: A spárgaszezon körülbelül április közepétől június 24-ig tart. Május közepéig, végéig érhető el a hazai, friss spárga. A sípokat szedjük, amikor a teljesen zárt pikkelylevelű sípok elérik a 15-25 cm-es hosszúságot. A spárga rendkívül kézimunkaerő-igényes kultúra, tudja ezt a tótkomlósi Pipis Pál is, aki 22 éve termeszti. Elmondása szerint jó az idei termés, akkor volt eső és napsütés, amikor leginkább kellett. Hamarabb is ért be a szokásosnál, így várhatóan a szezon is korábban fejeződik be júniusnál. A spárgasípokat éles késsel a talajfelszín alatt 2-3 cm-re törjük ki vagy vágjuk le. Készíthetünk belőle pudingot, omlettet, és ki is ránthatjuk.
A Spárga a Világban és Magyarországon: Termesztési Trendek és Kulináris Fesztiválok
Nyugat-Európában, főleg Németországban nagy kultusza van a növény fogyasztásának, hazai népszerűsége ezzel szemben méltánytalanul kicsi, pedig Magyarország spárgatermesztő nagyhatalomnak számít. Ebből következik, hogy a hazai termés legnagyobb része Németországban és Ausztriában talál vevőre. A jó minőségű magyar spárga iránt nagy a kereslet mind a hazai, mind az exportpiacokon. A termőterület összességében csökken, az exportra termelt mennyiség ugyanakkor évről évre nő.
Békés vármegye a termesztésében élen jár. Nem tudni, hogy miért van a nevében a "közönséges", amikor egyedülálló zöldség a csirág. Prohászka Béla, Békés vármegyei mesterszakács elmondta, hogy a csirág a napokban már megjelent a piacokon, a boltok polcain Békés vármegyében is. A békéscsabai piacon 2800-3000 forint kilója, de az íze, felhasználhatósága és az egészségre gyakorolt hatása miatt egyaránt slágernövény, a zöldségek királya.
Németország egyik tematikus útvonala, a badeni spárgaút 136 km hosszan vonul végig a mellette párhuzamosan húzódó kerékpárút mellett. Az útvonal a világ leghíresebb spárgavárosától, Schwetzingentől Reilingenen, Karlsruhen és Rastatton át Scherzheimig vezet. A spárgaszezon körülbelül április közepétől június 24-ig tart. Ez idő alatt szemtanúi lehetünk a spárga betakarításának, sőt akár be is segíthetünk ebbe az érdekes, de nagy odafigyelést igénylő műveletbe. Bruchsal városában található a legnagyobb európai spárgapiac. Ha kicsit tovább utazunk, Graben-Neudorfba érkezünk, amely a legnagyobb összefüggő spárgatermesztő terület Baden-Württemberg tartományban.
A spárga élvezetét akár egy külföldi biciklitúrával is egybeköthetjük. Áprilisban spárgafesztivált is tartanak az Opatija Riviérán, ez idő alatt Lovran vendéglőiben a rizottóktól a salátákon, quiche-eken át a fine dining ételkülönlegességekig és desszertekig számtalan ínyencség készül spárgából. Minden tavasszal sok környékbeli lakos küzdi át magát a bozóton, hogy a tüskés bokrok alatt ráleljen a zsenge tavaszi finomságra. A Növényegészségügy Nemzetközi Napja május 12-én emlékeztet minket a növények fontosságára, melyek egészsége szorosan kapcsolódik mindennapi életünkhöz - attól kezdve, hogy mit eszünk, egészen addig, hogy hogy utazunk, kertészkedünk és vásárolunk.
A jakabszállási gazdaságok is hozzájárulnak a hazai spárgakínálathoz. Az 54-es főút mellett található tanyai gazdaságunk fő profilja a zöldség- és gyümölcstermesztés. A saját magunk által megtermelt és feldolgozott terményeket kínáljuk vásárlóinknak, melyek teljes mértékben vegyszer- és tartósítószer-mentesek. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően spárga vetőmagra és eszközbeszerzésre is sort kerítettek a Tanyafejlesztési program keretén belül. Gazdaságunkban csak olyan eszközöket, gépeket és eljárásokat alkalmazunk, melyek a megtermelt termények minőségét nem károsítják, hagyományos módon ápolva a növényeket sok-sok gondoskodással és aprólékos odafigyeléssel. Rendelkezünk kistermelői engedélyekkel és a Homokhátság védjegy használati jogával is, amelyet azok a gazdaságok kaptak meg, akik kiváló minőségű termékeket állítanak elő és hozzájárulnak a térség hagyományainak megőrzéséhez.
Vásárlás, Tárolás és Előkészítés: Hogyan Hozzunk Ki a Legtöbbet a Spárgából?
Hogyan válasszuk ki a legjobb sípot?A legjobb spárga a friss spárga! Vásárláskor a világos, zsenge, lédús spárgasípokat keressük. Először is a felületét nézzük meg, ha sima, akkor rendben van a víztartalma. A jó minőségű spárgasíp kemény, nem fonnyadt, egységes színű (enyhén lilás lehet a fejnél), egyenletesen vastag, nem fás, lehetőleg egyenes, a fej szorosan zárt, a hajtás nem kinyílott. Vásárlás előtt nyomkodjuk meg a végét; ha sárgás lé jön ki belőle, akkor nyugodt szívvel megvehetjük. Az egészséges spárga továbbá nem repedezett, nincsenek rajta elszíneződések. Mivel hamar megfonnyad, tartósíthatatlan, ráadásul szezonon kívül termeszthetetlen, így biztosak lehetünk benne, hogy csakis friss zöldség kerül az asztalunkra.
Tárolás:A frissen szedett spárga a legízletesebb, ezért vásárlás után legkésőbb egy napon belül használjuk fel. Mivel nagy a víztartalma, gyorsan megfonnyad, ezért érdemes minél hamarabb elfogyasztani. Amennyiben nem akarjuk azonnal felhasználni, csavarjuk vizes ruhába, és tegyük a hűtőbe egy-két napra - ne tovább! Hűtőszekrényben maximum 2-3 napot tároljuk, lehetőség szerint kissé nedves papírba csavarva a végeit. A zöldspárgát mélyhűthetjük is. Először blansírozzuk (forró vízbe mártjuk, majd jeges vízzel lehűtjük, hogy ne szétessenek a sejtek), ezután -20 °C-on tarthatjuk.
Előkészítés:A spárga nem igényel hosszas előkészítést. A síp alsó végéből 2-3 cm-t vágjunk le, mert ez az alsó rész általában túl rostos, fás. A fás szárvégeket feltétlenül törjük vagy vágjuk le. Ellenkező esetben keserű, fogyaszthatatlan lesz a belőle készült fogás. Ezután a fehér spárgát hosszában éles késsel vagy zöldséghámozóval meg kell hámozni, a fej alól kiindulva (a fejet nem kell, az mindig zsenge). A zöld spárgát nem kell hámozni, legfeljebb az alsó részét, ezután mehet a főzővízbe. A spárgasíp legfinomabb része a feje, mert nem rostos, igen zsenge és ízletes.
Kulináris Élvezetek a Spárgával: Sokoldalú Receptek és Ízélmények
A spárga sokoldalúan felhasználható, és számos ínycsiklandó fogás alapanyaga lehet. Az alapvető elkészítési módok mellett számos kreatív recept létezik.
Alapfőzés és ízpárosítás:A klasszikus spárgaételekhez lehetőleg egyforma méretű, középvastag sípokat válasszunk. Klasszikus elkészítési módja, amikor adagonként kötegelve, sós-cukros-vajas vízbe állítva 12-15 perc alatt készre főzzük. Az enyhén sós-cukros vízben kis lángon, lefedve főzzük a spárgát, a zöldet úgy 4-5 percig, a fehéret kicsit tovább, 8-10 percig. Arra figyeljünk, hogy a csúcs a legzsengébb része, ezért nem kell annyi ideig főnie, mint a szárának. A legjobb, ha összecsomózzuk, és úgy állítjuk bele a vízbe, hogy a csúcsok kilógnak a vízből. Így a rendkívül értékes spárgacsúcsok a felszálló gőzben megpárolódnak, míg a vaskosabb szár 12-18 perc alatt (a spárga vastagságától függően) tökéletesre fő. Vannak, akik kevés vajjal is gazdagítják ízeit.
A spárga zsenge ízét nem érdemes más erőteljes ízekkel elnyomni. A só, a cukor, a vaj, a citrom, a frissen őrölt fehérbors, a tojás, a hal és a zsenge fehérhúsok jól illenek hozzá.
Receptötletek:A csirág sokféleképpen elkészíthető, párolva, grillezve, levesként, salátaként, köretként vagy akár előételként is.
- Spárgaleves: A spárgát megmossuk, feldaraboljuk, hagymával, sóval megfőzzük. Puha állapotában szitán átnyomjuk. A spárga másik részét másfél liter leszűrt csontlében megfőzzük. A spárgakrémlevest tejföllel fölengedjük azzal a húslével, amelyben a darabos spárga főtt. Felforraljuk.
- Spárga sütve: A megtisztított és egészben megfőzött spárgát tűzálló tálba rakjuk. Elkészítjük az öntetet: a tojások sárgáját, a reszelt sajtot és a tejfölt összekeverjük. A spárgára öntjük, meghintjük a maradék reszelt sajttal. Sütőben megsütjük.
- Spárga párolva: Vajon, alacsony hőfokon puhára pároljuk, majd megsózzuk.
- Spárga morzsásan: Pároljuk, majd pirított zsemlemorzsában megforgatjuk.
- Spárgás melegszendvics: A pirítós kenyérszeletek közé zsíron párolt spárgaszeleteket helyezünk.
- Spárgasaláta: A megtisztított spárgát gőzön puhára pároljuk. Hidegen, darabokra vágva salátástálban leöntjük tárkonyecetes páclével. Adhatunk hozzá főtt tojást is.
- Csípős spárgasaláta csirkével:
- Vegyünk fél kg zöld spárgát. A spárga fás végét törjük le oly módon, hogy pikkelyes rügyet hagyjuk sértetlenül. Vágjuk félbe és lobogó víz fölött, lefedve gőzöljük 3-6 percen keresztül.
- Egy serpenyőben felhevítünk egy ek. olíva olajat, és sóval, borssal fűszerezett csirkecsíkokat pirítunk rajta, amíg aranybarnára nem pirulnak.
- Keverjük össze az öntet összetevőit: 2 ek. olíva olaj, 1 ek. chili paprika (kimagozva és felaprítva), 2 ek. édes chili szósz, só és bors.
- Helyezzük a gőzölt spárgát egy méretes salátástálba, végül csurgassuk rá a csípős szószt. Tálalhatjuk rizzsel és sült krumplival.
- Spárgás sonkás tészta: A tésztához adjuk hozzá a spárgát, a sonkát, a tejszínt és melegítsük össze. Prohászka Béla legutóbb tejszínes, spárgás pulykát készített.
Spárgaőrület Németországban | Mítől olyan különleges ez az íztelen zöldség?
Konzervnek is alkalmas. A zöldspárgát minden olyan ételbe beletehetjük, amibe gyökérféleségeket használunk. Párolva pedig bármilyen vegyes saláta alkotórésze lehet. Konzervnek is alkalmas.Vannak olyan klasszikusnak tekinthető spárgafogások, amelyek világszerte elterjedtek. Hasonlóan közkedvelt a főtt újburgonyával, főtt sonkával tálalt vajban átforgatott spárga, könnyű zöldfűszeres mártással koronázva. Németország több tartományában kínálnak a spárgához keményre főtt tojást vagy tükörtojást, sőt vastagra sütött palacsintát is. A főtt spárgát akár fűszeres majonézbe vagy zöldfűszerekkel ízesített joghurtba, paradicsommártásba vagy épp lágy tojásba is érdemes mártogatni. Külön érdekesség, hogy a villa általános használatának elterjedése előtt még a főúri étkezési etikett sem tiltotta a spárga kézzel történő fogyasztását, amelynek az volt az egyszerű oka, hogy az ezüstkéssel bajosan lehetett volna elegánsan elvágni a karcsú spárgaszálakat.
A spárga élvezete nem csupán az ízének köszönhető, hanem a fogyasztásának rendhagyó volta miatt is, ahogy azt Sommerset Maugham is megírta egy remek novellájában, egy ifjú hölggyel való vacsora kapcsán. A spárgasíp önmaga egyébként nem tartozik a hizlaló ételek közé. Nem hizlal, és tele van energiával. Ez már önmagában is elég ok a fogyasztására.