Mézeskalács Házikó a Szent György-hegyen: Egy Meseotthon a Balaton-felvidéken

A Balaton-felvidék festői táján, a tanúhegyek ölelésében, a Szent György-hegy oldalában megbúvó Mézeskalács Házikó egy igazi mesebeli otthon, amely a természettel való harmóniára és a nemes egyszerűségre törekszik, ötvözve a vidéki stílust a 20. század komfortjával. Ez a pihenőhely nem csupán a test, de a lélek felüdülését is szolgálja, vendégszerető házigazdával, kandallóval és gyönyörű kerttel várja látogatóit.

A Szent György-hegy Kincsei és a Házikó Elhelyezkedése

A Mézeskalács Házikó a hegy egyik legszebb részén helyezkedik el, alig 200 méterre a Lengyel Kápolnától és pár lépésre az Oroszlános-kúttól. Az elhelyezkedésnek köszönhetően elképesztő kilátás nyílik a házból és a teraszról Badacsonyra, Szigligetre és természetesen a magyar tengerre, a Balatonra. A Szent György-hegy a Balaton-felvidék tanúhegyeinek bazaltorgonáiról híres tagja, melynek vulkáni eredete lenyűgöző geológiai képződményeket hozott létre. A hegyen halad el a kék turistaút, amely a 415 méteres tengerszint feletti magasság leküzdése után csodálatos panorámával jutalmazza a bakancsot és hátizsákot viselő sportos túrázókat.

Az Oroszlános kút, melynek vize egész évben bőségesen tör a felszínre, hűti a szomjazók torkát a forró, meleg, hűvös vagy hideg napokon, a hegyet járók örömére. A hegyen kihagyhatatlan program a bortúra vagy borkóstoló, de csak miután felsétáltunk a csúcsra, és megnéztük az Emmaus Házat, a "jégbarlangot" és a méltán világhíres bazaltorgonákat.

Geológiai Múlt és Jelen: A Szent György-hegy Változásai

A Szent György-hegy 250 évvel ezelőtt még másképp nézett ki, mint ahogyan ma megcsodálhatjuk. Az azóta történt legnagyobb változás a hegyet 1757-ben sújtó suvadás volt. Hosszú ideig folytak a viták a hegy csuszamlásának idejéről. Dr. Darnay (Dornyai) Béla az 1930-as években, egy helyi újságban hívta fel a környék lakóinak figyelmét arra, hogy adatokat gyűjt a suvadás időpontjáról. Eleinte az 1660-as évekre tette a csuszamlás idejét. A végső megoldást egy 1758-ban, Győrben kiadott kalendárium adta, ezzel a szöveggel: "Magyarországba - Balaton mellett - Szent György-hegyen 24 szőlők, alatta való pinczékkel egybe, mint egy földindulás által elsüllyedtek."

Csak ezután vált világossá, hogy a hegy melyik részén volt a suvadás. Több koncepció alakult ki a suvadás okát tekintve. Egyesek szerint a víz áttörte a kemény, bazaltos kőzetet, s ezáltal beszivárgott alá. Az alatta lévő pannon réteget, mely itt főként agyagos volt, sikamlóssá tette. Akár a lejtés iránya, akár a felette lévő hegyrészlet alátámasztása megszűnt, a hegyrész megindult és a sebesség mértékétől, a hegyrész tömegétől függően elvégezte pusztítását. Mások szerint a csúcs alatt lévő 30-50 méter mélységű horpadás keletkezése "tolhatta" előre a hegyrészletet. A harmadik szemlélet szerint az erózió és a defláció elhordta a pannon rétegeket, és a megmaradt réteg a bazalttakaró súlya alatt kicsúszott a hegy alól, aminek következtében a hegy egy része lesuvadt. Valószínűleg a víz és a szél munkásságának köszönhető a horpadás, aminek berogyását követően "előrenyomult" a hegyrészlet, annyira, hogy nem volt már alátámasztás, így lesuvadt az a rész. A suvadás után a hegyoromzat alatti rész a leomlott bazalt miatt jó ideig megművelhetetlen volt, de ma már szőlőt termesztenek ezen a területen. A suvadás a nép emlékezetében is él, az öregek a hegyet nevezik "Dőlthegynek" is. Emberáldozatról nem szól sem a szájhagyomány, sem a kalendárium. Valószínűsíthető, hogy a csuszamlás akkor történt, amikor már nem voltak szőlőszezonmunkák.

A suvadás leglátványosabb következménye a Vércseszirt kialakulása. Ez úgy néz ki, mintha egy különálló hegy lenne, és ezt a benyomást a körülötte lévő horpadás csak erősíti. Csupasz sziklafalait nem nőtte be növényzet, így már messziről is látni lehet.

A Bazaltorgonák Képződése és Jelentősége

A hegy legmagasabb pontja salakos bazaltlávából épül fel, 415 méter magasan helyezkedik el az Adria szintje fölött. A tökéletes kilátást biztosítja, hogy nem sok fa zavarja a kilátást, innen be lehet látni az egész Tapolcai-medencét, amely csodálatos panorámát nyújt. Régebben itt voltak még vulkáni bombák, de ma már mindet elhordták múzeumokba.

A Szent György-hegy leghíresebb geológiai alakzatai a bazaltorgonák. Ezek a hegy északkeleti oldalán alakultak ki, mert itt van a hegy legjobban kitéve a deflációnak, ugyanis az itt uralkodó szélirány északkeleti. Az oszlopok keletkezési körülményeit a tudomány a láva kihűlésével és kikristályosodásával magyarázza. Az 1300 °C körül kiömlő bazaltláva nem egyformán hűlt le. Ekkor a hamarabb kihűlt ásványszemek központokká lesznek, ahonnan a kihűlés a felület minden irányában egyenlő mértékben terjed tovább. A kihűlés közben a láva összehúzódott, a gyors hőmérsékletveszteség következtében a láva felszínére merőleges repedések is keletkeztek, az összehúzódott anyag oszlopszerűen szilárdult meg. A víz befolyt a függőleges repedésekbe, és a szél segítségével elhordta a puhább, morzsalékos anyagokat, így keletkeztek öt-, hat-, vagy sokszögű oszlopok. Nem ritkák az 1-2 méter átmérőjű, 20-30 méter magas oszlopok, melyek közül némelyik teljesen szabadon van a víz és a szél munkájának köszönhetően. Azonban a Szent György-hegy bazaltoszlopai azért egyedülállóak, mert nem csak függőleges, hanem vízszintes hézagok is tagolják őket. Emiatt minden oszlop olyan, mintha óriási pénzoszlop volna, különálló korongokból áll.

Ha már nem bírják az oszlopok a fagy, a víz, a szél és a hőmérsékletváltozás "támadásait", megadják magukat és összeomlanak. Egy-egy oszlop összeomlását leginkább az okozza, hogy a vízszintes hézagokba is "beférkőzik" a szél, pusztítja a korongokat, megbomlik az egyensúly és összedől az oszlop. Van, amikor nem dől le az egész oszlop, hanem csak egy része, a megmaradt, lecsonkult részt nevezi a nép "kűzsákoknak, vagy kőzsákoknak". A ledőlt oszlopok különálló korongokká esnek szét. Messziről nézve az oszlopokat olyanok, mintha hatalmas orgonasípok lennének. Az oszlopok szépen látszanak a turistaház felől is, de a gyeptakaróból kiemelkedő oszlopok tetejét igazi szépségéből az orgonák feletti kilátóról láthatjuk. Bazaltorgonák nem csak a hegy ezen részén vannak, voltak a raposkai oldalon is, csak ott 1908-ban, kőfejtéssel nagyrészüket elhordták. A bazaltorgonák alatt sok letöredezett korongot lehet látni. A rengeteg szétvált korong és egész, fekvő oszlop valóságos kőtengert alkot, melyek nehezítik a bazaltorgonákhoz való eljutást, de legalább láthatjuk, hogy mik építik fel az oszlopokat.

Kaán-ház és a Jégbarlang

Az orgonák alatt található az 1934-ben épült Kaán-ház. Nevét Kaán Károlyról kapta, aki rengeteget tett a Tapolcai-medence hegyeinek elbányászása ellen, és a magyar természetvédelem úttörője volt. A ma turistaházként funkcionáló épület tornácáról gyönyörű kilátás van a medence keleti területére. Ez volt a Balaton-felvidék első önálló turistaháza.

A hegy egyik érdekes híressége a Jégbarlang. A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott sziklák miatt csak éppen be lehet lépni a barlangba. Érdekessége, hogy a barlangba tett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik. A nép még nevezi Sárkánybarlangnak is, mivel itt lakott régen a sárkány.

A Mézeskalács Házikó - Szállás és Élmény

A Mézeskalács Házikó ideális szálláshely családosoknak, baráti társaságoknak és - ahogyan a házigazda írja - "önmagukat megismerni vágyó lélekbúvároknak". A hely varázsa, a környezet szépsége és a természet közelsége gyorsan elfeledteti a gondokat és a mindennapok egyszínűségét. A házikó teljesen felszerelt konyhával rendelkezik, és hat vendégnek nyújt kényelmes szállást.

A házikó ára szezon időszakban (június 19.) és kiemelt időszakokban (április 3-6., május 1-3., május 22-25., október 22-25.) eltérő lehet. A szoba foglaltsági mutatója az év különböző időszakaiban változik. Fontos megjegyezni, hogy az adott dátumok a múltbeli foglaltsági adatokra utalnak (pl. 2016-os adatok).

A Mézeskalács Házikó Készítése: Egy Részletes Útmutató

A mézeskalács házikó elkészítése ugyan igényel egy kis kézügyességet, de aki nem mer, az nem is nyer! A mézeskalács-ház egyszerre lehet átok és áldás is. Átok, ha csak hozzáad az amúgy is tetőfokára hágó karácsonyi konyhai stresszhez, amikor nem sikerül, viszont áldás, amikor szinte minden otthonunkba látogató vendég megdicséri a munkánkat.

Tészta Készítése

Az első és legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, már a tészta begyúrásánál ott leselkedik ránk. Keressünk külön erre a célra megírt recepteket, ezek általában több cukrot és kevesebb vajat tartalmaznak, ettől keményebb lesz a sütemény.

Hozzávalók a tésztához:

• 25 dkg méz
• 10 dkg vaj
• 50 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• Egy csipet só
• 1 csapott mk. szódabikarbóna
• 1 tk. mézeskalács-fűszerkeverék
• 1 db tojás
• 2 db tojássárgája

Elkészítés lépésről lépésre:

1. Egy kis lábasba tesszük a mézet és a fűszerkeveréket, és kevergetve addig melegítjük, míg a méz felforr. Hozzáadjuk a vajat, amit hagyunk teljesen elolvadni, majd belereszeljük a narancs héját (ha használunk).
2. Egy tálban összekeverjük a lisztet a szódabikarbónával, a cukrot és a sót.
3. A tojást és a tojássárgájákat robotgépben habosra keverjük, majd a robotgépet alacsony fokozatra kapcsoljuk, és váltakozva a habhoz keverjük a lisztet és a mézes keveréket. Nehéz, ragacsos masszát fogunk kapni. Kiszedjük a keverőtálból, fóliába tekerjük, és legalább két órára, de inkább egy éjszakára a hűtőbe tesszük. (Másik recept szerint: a lisztet, a porcukrot, a fűszert és a szódabikarbónát egy nagy tálban összekeverjük. Ezután hozzáadjuk a puha, szobahőmérsékletű vajat, a mézet és a tojásokat. Ekkor fogunk egy villát, és az egészet átkavarjuk. Addig keverjük, míg úgy nagyjából összekeveredik a liszt a ragacsos anyagokkal. Mivel elég nagy formákat fogunk kivágni, tegyük a tésztát lefedve, egy órára a hűtőbe, hogy könnyebb legyen vele dolgozni!)
4. A hűtőből kivéve hagyjuk egy kicsit felengedni a masszát, 2 részre osztjuk, hogy könnyebb legyen vele dolgozni, és lisztezett deszkán 3-4 mm (vagy bő fél centi) vastagságúra nyújtjuk.

Sablonok és Formák Kivágása

Nagyon hangsúlyos a házak esetében a falak és a tető alakja, azonban ugyanilyen lényeges azok vastagsága is. Figyeljünk az egyenetlenségekre is: nehogy az egyik oldal vékonyabb legyen, mint a másik.

A mézeskalács-házikó méretei:

• Első és hátsó fal: (alap) 11,4 cm, (oldal) 8,9 cm, (ferde tető) 2 x 8,9 cm
• Oldalsó falak (2 db): 12,7 x 8,9 cm
• Tető (2 db): 14 x 11,4 cm
• Ajtó: 3,2 x 6,4 cm
• Alap: tetszés szerinti forma és méret

Kivágás és sütés:

1. Kivágjuk belőle a sablonnak megfelelő méreteket, és tetszőlegesen kis ablakokat, ajtókat a házfalakra. Ha szeretnénk, készíthetünk kéményt is. A leeső és megmaradt darabokat pedig újra összegyúrhatjuk, és szaggathatunk belőle különböző formákat (fenyőfa, hóember, szarvas, kerítés stb.), de akár fóliába csomagolva el is rakhatjuk a tésztát. Hűtőben 1-1,5 hétig, fagyasztóban fél évig is simán eláll.
2. Amikor kiszaggattuk a formákat, sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk őket, majd 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 percig (vagy 15 perc alatt szép aranybarnára) sütjük a mézeskalácsokat, de vigyázzunk, mert könnyen megégnek!
3. A tészta kivágott részeire szórhatunk nagyon apróra tört vagy darált savanyú cukorkát, amelyek az ablaküveget imitálják.
4. A kenéshez 1 db tojássárgáját 1 ek. tejföllel elkeverünk, és ezzel kenjük le a házikó elemeit sütés előtt.
5. Hagyjuk őket a tepsiken kihűlni.

Díszítés: A Cukormáz Mesterfogásai

A kicsik és nagyok nemcsak a gyúrásban, hanem a tészta kiszaggatásában, sőt a mézeskalács-házikó összeállításában is segédkezhetnek, hogy a végső mozzanatról, a díszítésről már ne is beszéljünk. Így válik családi, közösségi élménnyé a sütés, amire az ünnepekkor mindannyian vágyunk is. Farkasinszki Ildikónak erre is van egy remek receptje, ahogyan a tökéletes, gyorsan száradó írókához, azaz cukormázhoz is van tippje, tanácsa.

Hozzávalók a cukormázhoz:

• 1 db tojásfehérje
• 15-20 dkg porcukor
• 1 tk. étkezési keményítő
• Pár csepp citromlé

Elkészítés:

1. Mikor kihűltek a mézes lapok, díszíthetjük a házfalakat és a tetőt. Az írókához a tojásfehérjét a porcukorral legalább 5 percig keverjük magas fokozaton, kézi robotgéppel. (Vagy: a porcukrot összekeverjük az étkezési keményítővel, majd egy tálba szitáljuk. Turmixgéppel elkezdjük kisebb fokozaton keverni a tojásfehérjét, majd kisebb adagokban, fokozatosan keverjük hozzá a cukrot kisebb adagokban, majd a citromlevet vagy ecetet is hozzáadjuk.)
2. Hozzáadjuk a citromlevet, ettől fényes és sűrű lesz. Akkor jó, ha az ujjunkat belemártva a habcsúcs nem konyul le (vagy megáll a habverőn). Ha híg, mehet hozzá még cukor.
3. Egy nyomózsákba vagy vastagabb zacskóba töltjük, aminek az egyik sarkán egy egészen pici (1 mm-es) lyukat vágunk, és ezzel díszítjük a mézeskalácsokat. Dekorálás szempontjából már csak a képzeletünk szab határt! Mehet rá íróka, máz, színes cukorkák, szívecskék, habcsókok.

Összeállítás: A Ház Építése

A cukros kötőanyagot legtöbbször a falak közé esetleg kívülre nyomjuk, hogy így tartsa össze a ragacs a házunkat. Az utolsó dolog, amitől minden mézeskalács házépítőnek megfagy a vér az ereiben, az a tető felhelyezése.

Összeállítás lépésről lépésre:

1. Mikor megszáradt a cukormáz, egy serpenyőben kristálycukrot karamellizálunk, és ezzel tapasztjuk össze a házfalakat. Ezzel óvatosan dolgozzunk, mert egyrészt villámgyorsan szárad a karamell, másrészt könnyen égési sérüléseket okozhatunk magunknak.
2. Az első 2-3 házfal széleit mártsuk bele a cukorba, és egyből illesszük őket össze, hogy összetapadjanak, majd egy hurkapálca segítségével, töltsük ki a kimaradt részeket. (Vagy: Az alapoktól induljunk, ahogyan illik: alulra tegyünk jó vastagon írókát, ebbe állítsuk bele a falakat úgy, hogy minden oldalon fedjék egymást, kvázi egymáson támaszkodjanak. Tartsátok őket néhány percig biztos, ami biztos, míg egy picit megköt az íróka!)
3. Mielőtt feltennénk a tetőt, várjuk meg, amíg a ház alapja teljesen megköt, különben szinte garantált a szétcsúszás. Amíg pedig erre várunk, rakjuk össze a tetőt is. Ékeljük ki a két tetőt, hogy olyan szögben álljanak, ahogy majd a kész házra fognak kerülni. Miután minden megszáradt, ragasszuk fel a tetőt, ami remélhetőleg ott is marad majd.
4. A háztető széleire gyorsan kerüljön egy kanálnyi cukormáz, és azonnal mehetnek is rá a házra. Pár pillanat alatt megszárad a karamell, és már kész is vagyunk a saját kis mézeskalács házunkkal. (Vagy: A falak tetején lévő éleket is alaposan habarcsoljuk be, valamint a tető alsó széleit is, majd fedjük be vele a házikónkat. Picit tarthatjuk, de ha elég „maltert” tettünk alá, akkor nem lesz vele gond!)
5. Picit hagyjuk száradni, majd indulhat a szuperszínes, szuperkreatív díszítő-fázis.

Összegzés a Készítésről

A mézeskalács a karácsonyi ünnep része, az az elmaradhatatlan sütemény, ami mindig elkészül. Eggyel nagyobb falat - szó szerint is - a mézeskalácsból készült házikó, ami sok buktatót rejt magában. Kell hozzá egy jó recept, néhány kedves szó és jó tanács, és biztosan sikerülni fog. Érdemes karácsonyi zenét kapcsolni, és bevonni a párunkat és a gyerekeket is a sütésbe, mert együtt még jobb élmény!

Időigény (hozzávetőleges):

• Előkészítés: 20 perc + egy éjszaka hűtés
• Elkészítés: 30-40 perc
• Sütés: kb. 3 x 10-12 perc
• Díszítés: 50-70 perc
• Összesen: kb. 2-3 óra (plusz pihentetési idő)

Híres Mézeskalács Házikók: A Komlós-völgyi Vadászház

A Mecsek csodálatos úti cél az őszi kirándulásokra. Ha pedig figyelmesen járjuk az erdőt, igazi különlegességekre is bukkanhatunk. A Kelet-Mecsekben túrázva, Pécsvárad és a Zengő között igazi meseházra bukkanhatunk. De akár a Hófehérke és a hét törpe is játszódhatna itt, a lak ugyanis egészen parányi. Úgy tudni, a mézeskalács-házat az 1970-es évek elején tervezte Scholtz Péter és a Komlós-völgyi vadászház nevet viseli. Ez a házikó is a természet közelségét és a mesebeli hangulatot idézi, akárcsak a Szent György-hegyi Mézeskalács Házikó.

Az említett bicikliút projekt, amely a Mécsektől Tenkesig vezet majd, további lehetőségeket teremt a régió felfedezésére és az aktív kikapcsolódásra.

tags: #mezeskalacs #haziko #hegymagas