Mohács városa, mint minden település, sajátos szabályozással és utcanevekkel rendelkezik, amelyek a helyi életvitel, ingatlanfejlesztés és közlekedés alapjait képezik. A Káposztáskert utca 8. címe kapcsán számos releváns információ merül fel, melyek a helyi rendeletektől a környező utcákra, az építési szabályokig terjednek. Ez az átfogó cikk részletesen bemutatja ezeket az aspektusokat, segítve a jobb tájékozódást.
Mohács Utcahálózata és a Káposztáskert Utca Elhelyezkedése
Mohács utcanevei különböző kategóriákba sorolhatók, amelyek a városrészek, a történelmi jelentőség, vagy a funkció alapján csoportosíthatók. A Káposztáskert utca egyike azon neveknek, amelyek a város különböző nyilvántartásaiban és szabályozási dokumentumaiban is szerepelnek.
A Káposztáskert utca számos más mohácsi utcával együtt található meg a települési listákon, amelyek a különböző rendeletek hatálya alá tartozó területeket határozzák meg. Az alábbi listákban látható, hogy a Káposztáskert utca mely csoportokban szerepel:
Mohács, 4-es körzet: Árpád utca, Battyhány utca, Bári út, Bem utca, Bocskai utca, Budapesti országút, Cselepart üdülőtelep, Cselepatak utca, Csencsevár utca, Csernavölgy utca, Dankó Pista utca, Drágffy utca, Előhegy utca, Farkas utca, Garai utca, Halász utca, Hunyadi utca, Jenyei út, Jókai utca 31-81/A., Kálvin utca 1-31., Káposztáskert utca, Kert utca, Kis utca, Kismohács, Kodály Zoltán utca, Kölked, Kölkedi utca, Középmező dűlő, MOFA lakótelep, Molnár utca, Névtelen utca, Radnóti Miklós utca.
Mohács, 6-os körzet: Arany János utca, Baross udvar, Baross utca, Dankó Pista utca, Deák tér, Dobozi M. utca, Drágffy utca 38-tól végig, Garai utca, Gőzhajó utca - Jókai utca felé 26-29-ig, Káposztáskert utca, Kismohács, Kodály Zoltán utca, Kölcsey Ferenc utca, Makói utca, Március 15.
Mohács, 3-as csoport (utcalista 2): Arany János utca, Árpád utca, Battyhány utca, Baross udvar, Bem utca, Bocskay utca, Dankó Pista utca, Deák utca, Deák tér, Dobozi M. utca, Drágffy J. utca, Farkas utca, Földbánya, Garai utca, Gőzhajó utca, Halász utca, Hunyadi utca, Jókai utca Gőzhajó utcától Kölked felé, Káposztáskert utca, Kismohács, Kodály Zoltán utca, Kölcsey Ferenc utca, Kölkedi utca, Lánc utca, Malom utca, Március 15.
Mohács, 5-ös csoport (utcalista 4): Arany J. u., Árok u., Baross u. és udvar, Béke u., Dankó P. u., Dobozi u., Dózsa Gy. u., Drágffy u. Rákóczi u.-tól a Jókai u.-ig, Eszéki u., Fűzfa u., Garay u., Gőzhajó u. Arany J. u.-tól a Jókai u.-ig, Káposztáskert u., Kismohács u., Kodály Z. u., Kölcsey u., Makói u., Március 15 u., Mátyás u., Munkás u., Névtelen u., Petőfi u., Rákóczi u., Réti dűlő, Rókus u., Sarok u., Sirály u., Szt. Imre u., Szt. István u., Szűk u., Temető u., Tompa M. u., Vágóhíd u., Vásárhelyi P. u., Zrínyi u.
Ezek a listák rávilágítanak arra, hogy a Káposztáskert utca különböző adminisztratív és területi beosztások része lehet Mohácson. Az utca közelsége más említett utcákhoz, mint például a Dankó Pista utca, Drágffy utca, Garai utca, Gőzhajó utca, Jókai utca, Kismohács, Kodály Zoltán utca, Kölcsey Ferenc utca, továbbá a Március 15. utca, valószínűleg egy összefüggő városrészt jelöl.
Mohács Város Önkormányzatának Szabályozási Rendszere
Mohács Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. I. 2. § (1)2 rendeletében foglaltak szerint működik. E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek.
A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet. Amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez, a meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható. Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
Építési Szabályok és Fogalommeghatározások
Az építési övezeti előírásokat új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, bizonyos eljárásrendet kell követni. Például, a legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.
Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén különös figyelmet igényel. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
Az utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése is kulcsfontosságú. Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
Az építménymagasság meghatározása összetett számítások eredménye, mely az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során számos tényezőt figyelembe kell venni, mint például a homlokzati vetületi-felületek, oromfalak, kémények, tetőszerelvények, padlásvilágító ablakok és reklámhordozók felületei.
Különleges Területek és Építési Korlátozások
A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)fal 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Ez különösen fontos a Mohács környékén található Duna-parti területeken.
Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben lévő ellátási létesítmények tervezése során számos szempontot kell figyelembe venni. A kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítandó. Az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja.
A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a város parkolási rendeletében rögzítetteken túlmenően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani. Lakóterületen lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani.
Közterületi Építmények és Terepszint Alatti Létesítmények
A város területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások is szigorúak. Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, sorolhatóan, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők.
Terepszint alatti építmények beépítésre szánt területen bárhol létesíthetők, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Pince csak épített szerkezettel alakítható ki. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
Kerítések és Beépítési Előírások Különböző Övezetekben
Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat részletes mellékletek és szabályozások tartalmazzák. A közterület felőli kerítések kialakítása is szigorú előírásokhoz kötött, az adott építési övezettől függően.
Például, az „Lk-K1-3”, „Lk-Á” és „Lk-okt1” építési övezetekben épített jellegű, tömör, 1,7-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. Az „Lk-K4” építési övezetben nem építhető kerítés. Az „Lk-okt2” és „Lk-sz” építési övezetekben épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő. Az „Lk-e” építési övezetben a gazdasági udvarok köré legfeljebb 2,0 m magas tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítés építendő.
A kertvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el. Ezekben az övezetekben is épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
A településközpont vegyes területen elhelyezhető épületek és építmények típusai is meghatározottak. A Vt-1-5 jelű építési övezetekben az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti épületek és építmények, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények helyezhetők el. A Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben a sajátos funkcióhoz köthető építmények és melléképítmények helyezhetők el. A Vt-6-7 jelű építési övezetekben építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület, Igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények helyezhetők el.
Közművesítettség és Kereskedelmi Területek Szabályozása
A közművesítettség mértéke legalább a Vt-1-5, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben biztosítandó. Ez magában foglalja a közüzemi energiaszolgáltatást (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz), közüzemi ivóvíz szolgáltatást, közüzemi szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést. A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak geotechnikai jelentés alapján szabad.
A gazdasági területek (Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 és Gksz-5 jelű építési övezetek) szabályozása szintén részletes. A városi oldalon a Pécsi út - vasút vonalától északra fekvő területek kivételével az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el. A Gksz-2 építési övezet Dunával határos ingatlanjain a szükséges hatósági engedélyek birtokában kikötő létesíthető.
Zöldterületek és Közlekedési Létesítmények
A közúti közlekedési területek („Köu-„) és a közúti hálózat elemeinek felsorolását külön melléklet tartalmazza. Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. megállóhelyi esőbeálló, parkoló) elhelyezésekor külön előírásokat kell figyelembe venni.
A „KÖu-Z” övezetbe a Duna-híd építésével összefüggésben önálló zöldfelületként kezelendő területek tartoznak. A zöldterületek övezetekre vannak osztva, mindegyiknek sajátos rendeltetése és előírásai vannak.
„Z-1” jelű övezet: Az összvárosi szintű, településközponti közparkok területe tartozik ide (Széchenyi tér, Bensheim tér - Hősök parkja, Szepessy park, Kóló tér, Szt. Rókus kápolna körüli park). Itt sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, vendéglátást szolgáló kerti pavilon építmények, köztéri berendezések, szobrok, emlékművek helyezhetők el. Sportpálya nem alakítható ki. A Szepessy-park rekonstrukciója során a szomszédos műemlékek látványának védelmére fokozott figyelmet kell fordítani, hasonlóan a Hősök parkja rekonstrukciójához, ahol a Hősi emlékmű rálátás-védelmére kell ügyelni.
„Z-2” jelű övezet: A városrész szintű, lakó- és üdülőterületi közparkok területe tartozik ide. Az övezetben az OTÉK 27. § szerinti építmények, valamint egyházi építmények helyezhetők el. Épület elhelyezésének feltételei közé tartozik legalább 1500 m2 telekterület, 2%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület legfeljebb 2 épületben elhelyezve, legfeljebb 4,00 m építménymagasság, 5 m-es elő-, 10-10 m-es oldal- és hátsókert. Az oldal- és hátsókert mérete beépítésre nem szánt területbe sorolt övezettel szomszédos telekhatár mentén 3 m-ig csökkenthető.
„Z-3” jelű övezet: A vasútvonalat és a Bég-patakot kísérő és azokat a szomszédos lakóterületektől elválasztó, intenzíven fásított közparkok területe tartozik ide. Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.
Gazdasági rendeltetésű erdőterületen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el, figyelembe véve az ingatlan gépjárművel történő megközelítésének feltételeit.
Ez az átfogó áttekintés rávilágít a Mohácson belüli Káposztáskert utca 8. címhez kapcsolódó komplex szabályozási környezetre, amely a városfejlesztés, az építészet és a helyi élet minden aspektusát áthatja. A részletes előírások biztosítják a rendezett és fenntartható fejlődést a városban.