Az étkezési tojások, melyek mindennapi táplálkozásunk alapvető részét képezik, számos információt hordoznak a héjukon és a csomagolásukon, amelyek első pillantásra rejtélyesnek tűnhetnek. A kereskedelmi forgalomban kapható tojások héján kötelező feltüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. Ez utóbbi hét részből áll, és segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy melyik telep mely istállójából származik a tojás, és ott milyen tartási módot alkalmaznak. Laikusként nem könnyű értelmezni ezt a hosszú kódsort, pedig a tojáson lévő számok mindent elárulnak arról, honnan származik a tojás, és milyen körülmények között élt a tyúk, amelyik tojta. A tojások jelölésének célja, hogy átláthatóvá tegye a származást, és biztonságosabbá tegye a vásárlást, biztosítva az élelmiszerek nyomon követhetőségét.
A Tojásjelölés Alapjai: Miért és mióta kötelező?
Az étkezési tojásokat és csomagolásukat - uniós és hazai jogszabályok előírásai alapján - a termelés helyén vagy a csomagoló központban kötelező jelölni. A tojásokat "A" és "B" minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak "A" minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók. Ez a rendszer garantálja, hogy a polcokra csak megfelelő minőségű és nyomon követhető tojások kerüljenek.
Az élelmiszerek nyomon követhetőségének biztosítása érdekében az „A” minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. Ez a jelölési kötelezettség 2004. május 1-jétől érvényes, és kereskedelmi forgalomba csak olyan tojások kerülhetnek, amelyeket a tojásrakást követő 10 napon belül minősítenek, osztályoznak, jelölnek és csomagolnak. Ezen előírások célja a fogyasztók tájékoztatása és az élelmiszerbiztonság garantálása, különösen fontos ez a húsvét környékén, amikor különösen megnő a kereslet a tojás iránt. A legtöbb vásárló azonban elsiklik egy apró, ám annál beszédesebb részlet felett: a tojások héján szereplő számsor felett. Pedig ez a kód valójában kulcsot ad ahhoz, hogy megtudjuk, milyen körülmények között élt az a tyúk, amelyik a tojást tojta - és ez bizony a minőségre is komoly hatással van.
Az „A” Minőségű Tojás - Tisztában a Jellemzőkkel
Az „A” minőségű tojás az, ami friss, és étkezési célokra kerül forgalomba. Jellemzői szigorú előírásoknak felelnek meg, melyek garantálják a termék kiváló minőségét és frissességét. Ezek az előírások a héj, a légkamra, a sárgája, a fehérje, a csírasejt, valamint az idegen anyagok és szagok tekintetében is megfogalmazódnak.
Az „A” minőségű tojások héjának és kutikulájának szabályos alakúnak, tisztának és sértetlennek kell lennie. Ez biztosítja, hogy a tojás belseje védve maradjon a külső szennyeződésektől. A légkamra magassága legfeljebb 6 mm lehet, és mozdulatlan. Ez a paraméter a tojás frissességének egyik legfontosabb mutatója, mivel a légkamra a tárolás során növekedni kezd. A sárgájának átvilágításkor csak árnyék formájában szabad látszódnia, világosan megkülönböztethető határok nélkül, forgatáskor nem távolodik el értékelhetően a tojás középpontjától. Ez a jellemző a sárgája állagára és elhelyezkedésére vonatkozó elvárásokat tükrözi. A fehérjének tisztának és áttetszőnek kell lennie, míg a csírasejt nem észlelhető fejlettségű lehet. Végül, de nem utolsósorban, idegen anyag és szag nem megengedett az „A” minőségű tojások esetében.
Azokat a tojáskat, amelyek átmentek ezen a szigorú teszten, a tömegük és méretük alapján osztályozzák, biztosítva ezzel a standardizált termékminőséget a fogyasztók számára. A tojás csomagolásán (dobozán) fel kell tüntetni a termék minőségmegőrzési idejét, a csomagolás helyét (az üzem kódját), a minőségi osztályt, a tömegosztályt (S, M, L, XL), valamint a baromfitartás módját.
A Tojás Tömegosztályai: S, M, L, XL
Az "A" minőségű tojásokat tömegük és méretük alapján osztályozzák. Nem találgatással állapítják meg, hanem mérés alapján sorolják be őket, ami hozzájárul a fogyasztói elégedettséghez és az egységes termékminőséghez. A tojások méretét nem találgatással állapítják meg, hanem mérés alapján osztályozzák őket.
A tömegosztályok a következőképpen alakulnak:
- XL - extra nagy: legalább 73 g súlyú tojások tartoznak ebbe a kategóriába.
- L - nagy: a 72 g és 63 g közötti tömegű tojásokat jelöli.
- M - közepes: a 62 g és 53 g közötti súlyú tojások tartoznak ide.
- S - kicsi: legfeljebb 53 g súlyú tojásokat takar.
A tojás árát is gyakran befolyásolja a mérete - bár előfordul, hogy a címke szerinti L-es tojás valójában alig különbözik az M-estől. Ilyenkor érdemes figyelni az egyes tojások tényleges súlyára vagy legalább a csomagolás hátoldalán szereplő információkra. Ez a részletes osztályozás segíti a fogyasztókat abban, hogy pontosan a szükségleteiknek és preferenciáiknak megfelelő méretű tojást válasszák.
A Héjon Lévő Kód Megfejtése: A Tartásmódtól az Istállóig
A tojás héján található hosszú azonosítószám nem véletlenszerű karakterek sorozata, hanem egy részletes térkép, amely feltárja a tojás eredetét és a tyúk tartási körülményeit. Ez a termelői kód és a nyilvántartási szám kombinációja, amely hét részből áll. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak. A Nébih tájékoztatása szerint a kódsor első része egy szám (0-3), amely az állattartás módjára utal. A második rész a tojás származási országának ISO kódja. A harmadik rész egy két számjegyű jelölés (01-20), amely a megye vagy főváros kódját takarja.
2024.12.18 - Jelöletlen tojások
A Tartásmód Kódja (0, 1, 2, 3)
A kód első karaktere egy szám - ez mutatja meg, milyen tartásmódból származik a tojás. Ha csak egy számot szeretnénk fejben tartani, elég annyit megjegyeznünk, hogy a tojást, amin 3-mas számot látunk, hagyjuk a polcon.
0 - Biotartás (Ökológiai gazdálkodásból származó tojás): Ez a legkörnyezetkímélőbb és a tyúkok szempontjából is a legjobb forma. A biotojást tojó tyúkok organikus táplálékot kapnak, sokat vannak a szabadban, és kevesebb állat él együtt. A biotartás annyiban különbözik a szabadtartástól, hogy az állatokat biotáppal etetik. Cégünk termékpalettáján megtalálható a bio premix, mely kiváló táplálékot biztosít az ökológiai tartásban nevelkedő tojótyúkok számára. Bár ezek a tojások drágábbak és ritkábbak, sokan választják őket tudatosan, figyelembe véve az állatjóléti szempontokat. Néhány helyen és a biopiacokon előfordul a 0-ás tojás.
1 - Szabadtartás: Itt a tyúkok már nem csupán fedett helyen, hanem szabad levegőn is mozoghatnak. Szabadtartásban az állatok szabad területen nevelkednek, kapnak napfényt, friss levegőt. Az éjszakát kis ólakban töltik és itt raknak tojást is. Van lehetőségük kapirgálni, vagyis szinte minden igényüket kielégíthetik. Ilyen tartásban 400 tyúk tartható egyhektáros területen. Ezek a tojások hazánkban ritkábban jelennek meg bolti forgalomban, inkább kistermelőknél szerezhetők be. A 1-es viszont ritka, mint a fehér holló, ezek az igazi házi tojások és legkönnyebben piacokon találkozhatunk ilyenekkel a répát és salátát is áruló néniknél.
2 - Mélyalmos tartás (Istállós vagy alternatív tartás): Az állatok fedett térben élnek, mesterséges világítással, de mozgásterük nagyobb, mint a ketreces társaiké. Az alternatív tartás istállós vagy mélyalmos tartást jelent, az állatok fedett területen, mesterséges fénynél nevelkednek. Ebben az esetben a tyúkok viszonylag szabadon mozoghatnak egy zárt csarnokon belül, lehetőségük van fészkelni, kapirgálni, porfürdőzni, a szabadba történő kijárás lehetősége nélkül. Hazánkban a tojások egy kisebb része, mintegy 15%-a ebből a tartásmódból származik. Bár kétségkívül jobb, mint a ketreces, ne legyenek illúzióink. Az állatvédő szervezetek tapasztalatai alapján, sajnos ezek a csarnokok is nagyon zsúfoltak, amin enyhíteni kell. A magyar boltokban zömmel ezzel a kóddal találkozhatunk, amikor hármasnál alacsonyabb számú tojást keresünk.
3 - Ketreces tartás: Ez a legelterjedtebb forma - a magyar tojások többsége ilyen körülmények között „születik”. A ketreces tartás az egyik legelterjedtebb tartásmód, a tojástermelés 84%-át teszi ki hazánkban, ami jelentős az Európai Uniós 55 százalékhoz képest. Itt a tyúkok szűk ketrecekben, természetes fény nélkül élnek, minimális mozgástérrel. A ketreces tartás során a tyúkok a zsúfolt drótketrecekbe vannak zárva, ahol alig tudnak mozogni, a szárnyaikat se tudják rendesen kinyújtani, egyáltalán nincs lehetőségük kapirgálni vagy saját fészket rakni. Olyan természetes dolgoktól vannak megfosztva, mint a porfürdő, megfelelő mozgás, napfény, szabad levegő, kapirgálás, flexibilis szocializálódás és még sok más.
Ez a tartásmód a legproblematikusabb az állatjóléti szempontból. 2012-ben kivezették az Európai Unióból a battery cages elemes ketreces rendszert, így a mai ketreces már az úgymond feljavított ketreces tartás, amit a dobozra berendezett kiscsoportos tartásként szoktak ráírni. Ám ebben is csupán egy 750 cm²-nyi területet kell számolni a ketrecekben egy tojótyúkra. Ekkora részen a tyúkok nem tudnak mozogni vagy akár a szárnyukat kitárni. Különböző testrészeik könnyen beszorulnak a rácsok közé, ami csonttöréseket és más súlyos sérüléseket okozhat. Mindennek a tetejébe bevett szokás a csőrcsonkítás is. Természetes körülmények között a csirkék ugyanis gyakran csipkedik egymást, ami a hierarchia kialakításában játszik szerepet. A zsúfolt ketrecekben azonban a csipkedés gyakoribbá és veszélyesebbé válik, akár kannibalizmushoz is vezethet. Az állattartók megoldása pedig erre nem az, hogy több helyet biztosítanak a tojóknak, hanem az, hogy levágják a csőrük hegyét. Habár az EU-ban ez már hivatalosan tiltott eljárás, a jogszabály hagy egy kiskaput, miszerint ha a csőrcsonkítást arra képzett személy végzi, 10 naposnál fiatalabb csibéken, akkor nem ütközik törvénybe. A tojást nem rakó, hím csibék sorsa pedig még ennél is megrázóbb: mivel ők nem hoznak profitot, a sorsuk az, hogy világra jöttük után nem sokkal kivégzik őket.
Országkód (pl. HU)
A kód második része arról árulkodik, melyik országból érkezett a tojás. Az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik. A magyar termékeket például a „HU” rövidítés jelöli, amely a hazai termelésből származó tojást jelenti. Nagyon fontos az utána következő betűjelzés is, amely a származási országot jelenti. Magyarországon termelt tojás esetében ezt HU betűkkel jelzik.A magyarországi boltokban kapható tojások körülbelül 85%-a hazai termelésből származik, de import tojás is jelen van a piacon, különösen a nagyobb kereskedelmi láncoknál. A behozott tojás jelentős hányada Lengyelországból, más EU-tagállamokból és Ukrajnából érkezik. Sajnos mind a hazai termelésben mind a környező országok egy részében még mindig dominálnak a ketreces rendszerek, de egyre több nagyobb szereplő áll át ketrecmentes tartásra - derül ki az Una Terra felméréséből.
Helyi Azonosítók: Megye, Kerület, Telep és Istálló
Ezután jön egy sor szám, amely a megye, az állategészségügyi körzet, a telep és az istálló azonosítására szolgál.
- Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01-20 közötti szám. Például a 17 Vas vármegyét, míg a 20 Budapestet jelöli. A Nébih tájékoztatása szerint a kódsor harmadik része egy két számjegyű jelölés (01-20), amely a megye vagy főváros kódját takarja.
- Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma - csupán egy karakter.
- Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: "T". Ez a betű jelzi, hogy a tojás tyúktól származik.
- Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben.
- Hetedik rész: a "per"- jel után az istállók száma. Ezt követő három szám segít ennél is jobban beazonosítani a származási helyet.
Példa a Kód Értelmezésére
A Nébih egy példát is hozott, hogy még könnyebb legyen a kódsor értelmezése. Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti: „Alternatív - mélyalmos, istállós - tartásban termelt, Vas megye 2. állat-egészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás.” Ebből talán a legfontosabb információ egy hazai vásárló számára, hogy a tojás hazai termelésű.
Egy másik példa: ha a tojáson a 3HU0607T01/7 jelölést látjuk, akkor az azt jelenti, hogy tojás ketreces tartásból, Fejér megye 7. kerületének 1. állattartó telepéről származik, a telep 7. istállójából.
További Információk a Csomagoláson: Ami a Héjon Túl Van
A csomagolt - tálcás, dobozos - tojáson további információkat is szerepeltetni kell a héjon található kódon kívül. Ezek az alábbiak:
- Csomagolóközpont száma: amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a Hivatal honlapján.
- A tojás minőségi osztályba sorolása: "A osztály " - "A" vagy "friss " szóval kombinálva. Az élelmiszerek nyomonkövetésének biztosítása érdekében a tojásokon számos információt kötelezően feltüntetnek. Amennyiben az "extrafriss" jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap.
- A tojások tömege, mérete: (XL-L-M-S), ahogy korábban részleteztük.
- Minőség-megőrzési ideje: amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet.
- Tárolásra vonatkozó javaslat: A helyes tárolás kritikus az élelmiszerbiztonság és a minőség megőrzése szempontjából.
Fontos megjegyezni, hogy a helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is. Ennek oka, hogy a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre. Azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet, ezzel biztosítva a származás valamilyen szintű nyomon követhetőségét.
Tudatos Tojásvásárlás: Miért Fontos a Kód és a Választás?
Komoly ételmérgezést kockáztat az, aki romlott tojást eszik, ezért is létfontosságú a pontos jelölés és a tudatos vásárlás. Túl világos a tojássárgája, romlott? Az ilyen kérdések elkerülése érdekében érdemes megismerni a jelölések rendszerét. Ha legközelebb tojást veszünk, ne csak a doboz árát nézzük meg - a héjon lévő számok ugyanis mindent elárulnak arról, honnan származik a tojás, és milyen körülmények között élt a tyúk, amelyik tojta. Ez nemcsak akkor lényeges, ha szeretnéd védeni az állat jogait.
Sokan úgy vélik, hogy a piacon vásárolt tojás automatikusan mentes a nagyüzemi, kegyetlen tartási körülményektől. Azonban érdemes tudni, hogy attól, hogy egy árus „házi tojásként” vagy “termelői tojásként” kínálja a termékét, még egyáltalán nem biztos, hogy az ketrecmentes. Mindig érdemes ellenőrizni a tojások kódját, és megkérdezni az árust a tartási körülményekről, hogy valóban etikus döntést hozhassunk. Szintén sok tojáson olvashatjuk, a “friss” jelzőt, mintha ez valami különleges adottság lenne, ám ennek se érdemes bedőlni. Ezt csupán annyit jelent, hogy a doboz tartalma a csomagolás időpontjában még nem érte el a 28 napos eltarthatósági határt. A csomagolásokról, és arról, hogyan igyekeznek a cégek megtéveszteni a vásárlókat hangzatos, ám üres címszavakkal, és teljesen téves asszociációkat keltő képekkel, a következő cikkünkben számolunk be.
Az ember biztosra akar menni, akkor nem a tojásos dobozt nézi, hanem a tojást, ami benne van, és az azon szereplő kódot, különösen annak az elejét. Sajnos a boltokban még mindig a 3-as és 2-es jelzésű tojások vannak túlsúlyban, de azért 0-ásat is lehet találni. Ezért a Farmállatvédelemmel és az Una Terrával együtt hangsúlyozzuk, hogy hétköznapi vásárlásainkkal, mindennapi választásainkkal rengeteget tehetünk az állatkínzó gyakorlatok visszaszorításáért. Hatalmas eredményeket lehet elérni nyomásgyakorlással is. Mindenkit biztatunk arra, hogy kérdezzetek, informálódjatok, kérjétek, keressétek a boltokban a ketrecmenetes alternatívákat. Az pedig, hogy ma már egyre több helyen lehet ketrecmentes tartásból származó tojásokat találni, az ilyen akcióknak (is) köszönhető. A vásárlói nyomásnak és a nemzetközi trendeknek köszönhetően egyre több nagy áruházlánc vállalja, hogy meghatározott időn belül megszünteti a ketreces tojások árusítását. Ilyenek például a Spar és a Tesco is.
Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor a termelők „zöldrefestéssel” próbálják megtéveszteni a fogyasztókat, például olyan csomagolásokkal, amelyek természetes környezetet sugallnak, miközben a tojás ketreces rendszerből származik. Ezért fontos a kritikus gondolkodás és az informáltság. Persze egy ideális világban a tyúkok szabadon élhetnének, és a biológiai adottságaiknak megfelelően évi nagyjából 12 tojás tojnának, szemben az ipari termelésben rájuk kényszerített kb. 200-300/év mennyiséggel. Persze ehhez főleg a tojásgyártók és az eladásban résztvevő vállalatoknak kell változtatniuk a gyakorlataikon. Ebben nagy szerepet játszhat a tojásfogyasztás csökkentése, esetleg teljes elhagyása, tojásmentes alternatívák választása. Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg.
A Tojás Mint Szuperélelmiszer: Egészségügyi Előnyei
Bár a tartási körülmények és a jelölések megértése fontos a tudatos választáshoz, nem szabad elfeledkeznünk a tojás táplálkozásban betöltött kiemelkedő szerepéről. A tojás világnapja, amelyet a Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg, minden év októberének második péntekére esik. Ekkor több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére a táplálkozásban.
A tojás 12 vitamint tartalmaz (a C-vitaminon kívül minden szükségest), közülük a D-vitaminnak ez a legfontosabb hazai forrása. Ez teszi rendkívül értékes élelmiszerré, különösen a téli hónapokban, amikor a napfényhiány miatt D-vitamin hiány alakulhat ki. Lecitin és kolin tartalma miatt mind az egyedfejlődés korai szakaszában, mind időskorban fontos az idegrendszeri funkciók kialakulása, illetve megtartása terén. Ezek az összetevők hozzájárulnak az agy egészséges működéséhez és a memória fenntartásához. Szakemberek szerint az anyatej után a tojás a legteljesebb, mással nehezen pótolható fehérje, melynek zsírjai, ásványi anyagai és vitaminjai ideális arányúak. Ezek az adatok aláhúzzák, hogy miért fogyassz tojást minden reggel.
Tárolás és Felhasználás: Mire Ügyeljünk?
A tojások tárolása és felhasználása során is számos fontos szempontra kell odafigyelni, hogy elkerüljük az esetleges ételmérgezéseket és megőrizzük a termék frissességét. Húsvéti tojástól az ételmérgezésig - mire ügyeljünk a tojás tárolásánál és felhasználásánál? Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti: „Alternatív (mélyalmos, istállós) tartásban termelt, Vas megye 2. állategészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás.” Ez az információ a származás mellett a tárolási és felhasználási körülmények megértésében is segítséget nyújt, hiszen a különböző tartásmódok befolyásolhatják a tojás szerkezetét és így az eltarthatóságát is.
A csomagolt (tálcás, dobozos) tojáson további információkat is szerepeltetni kell, mint például a minőség-megőrzési idő és a tárolásra vonatkozó javaslat. A minőség-megőrzési idő, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet, kulcsfontosságú. Ezt követően a tojás fogyaszthatósága már nem garantált, és romlott tojás fogyasztása komoly ételmérgezést kockáztat. A romlott tojás felismeréséhez érdemes figyelni a szagra, állagra, és a sárgája színére. Ha a tojássárgája túl világos, az nem feltétlenül romlásra utal, de mindig a frissesség és az állag a döntő. A helyes tárolás, jellemzően hűtött körülmények között, elengedhetetlen a tojás minőségének és biztonságának megőrzéséhez.