A Németországba költöző, kisgyermekes magyar családok számára az egyik legfontosabb és sokszor legösszetettebb kérdés az óvodaválasztás és a gyermek beilleszkedése a helyi rendszerbe. Az otthon megszokottól gyökeresen eltérő elvekre épülő német óvodai működés számos meglepetést tartogathat. Azok a családok, akik 6 év alatti gyermekkel hagyják el Magyarországot vagy Németországban kisgyermeket nevelnek, sokszor meglepődve tapasztalják, hogy a német óvodarendszer teljesen máshogyan működik, mint amihez szoktak. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet adjon erről a sokszínű rendszerről, személyes tapasztalatokon és szakértői meglátásokon keresztül, kitérve a nyelvi beilleszkedés, a pedagógiai megközelítések és a magyar közösségek szerepére, különös tekintettel a frankfurti kezdeményezésekre.
A Német Óvodai Rendszer Sajátosságai: Amit a Magyar Családoknak Tudniuk Kell
A német óvodai rendszer megértéséhez elengedhetetlen tisztában lenni alapvető különbségekkel a magyarhoz képest. Ezek a differenciák már a rendszer alappilléreinél kezdődnek.
Az Óvodakötelezettség Kérdése és a Helyzet a Gyermekelhelyezésben
Magyarországtól eltérően Németországban nem kötelező az óvoda. Iskolakötelezettség van, óvodakötelezettség nincs. Ez mit is jelent az átlag ember számára? Azt, hogy az állam nem igyekszik minden gyermek számára óvodai helyet biztosítani. Ez azt jelenti, hogy sok tartományban, főleg nagyobb városokban nincs elég óvodai hely a gyermekek számára. Ami ahhoz vezet, hogy a várólisták néhol olyan hosszúak, hogy a családok akár éveket is várnak, mire bekerül a gyermek közösségbe. Rengeteg csalódástól kíméli meg magát az ember, ha ezzel a ténynel tisztában van. A legtöbb gyermeket már 1 éves kora körül be KELL íratni az óvodába ahhoz, hogy 3-4 éves korukra legyen helyük. Azok a családok, akik Frankfurt, München, Hamburg és hasonló nagyobb városok vonzáskörzetébe költöznek, számoljanak a ténnyel, hogy a már 4-5 éves gyermeket lehet, hogy nem tudják közösségbe beiratni.
Nem elhanyagolandó információ az sem, hogy az óvoda többnyire csak 12 óráig ingyenes, az egész napos gondozásért akár több száz eurót is fizetni kell a családnak. Ez az anyagi vonzat szintén jelentős szempontot jelent a döntéshozatalban. A bölcsődei helyzet sem sokkal jobb, mint az óvodai. Sok család már a 1-2 hónapos újszülöttel megindul a beiratkozás folyamatának, hogy biztosra menjenek a gondozással kapcsolatban. Tipp: Ha nincs intézményben hely, a 3 év alatti gyermekek gondozását a családi napközi jellegű „Tagesmutter” is végzi. Érdemes bölcsődei hely helyett rögtön „Tagesmuttert” keresni - itt egy felnőtt maximum 5 gyermeket gondozhat a saját lakásán belül, garantált a családias hangulat. Ez a megoldás gyakran rugalmasabb és személyesebb alternatívát kínál, különösen a legkisebbek számára.
Szobatisztaság és Étkezési Szokások
A szobatisztaság kérdése is eltérő megítélés alá esik a német óvodákban. A magyar rendszerrel ellentétben nincs nyomás sem a szülőkön, sem a gyerekeken a szobatisztaságot illetően. Nem felvételi kritérium a szobatisztaság. Szerencsére ettől függetlenül a legtöbb gyermek már pelenka nélkül jön közösségbe és a pedagógusok örülnek ennek. Viszont az is teljesen rendben van, ha az óvodai beszoktatást követően, szépen-lassan veti le a pelust az ovis. Félreértés ne essék, nem az óvoda elsődleges feladata a szobatisztaságra nevelés! A szülővel közösen támogatják a gyerekeket ezen az úton nyomás nélkül. Ezzel a megközelítéssel a gyermekek számára sokkal kevesebb stresszel jár a pelenkáról való leszokás, és a közösség is befogadóbb tud lenni.
Az étkezés terén is vannak sajátosságok. Sok óvodában (és már bölcsödében is) a gyerekek otthonról hozott reggelit esznek. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a szülőknek kell gondoskodniuk a reggeli elkészítéséről, amelynek tartalma általában szabályozott, például édesség, kalács, cukros joghurt, fánk stb. nem lehet a reggeliző táskában. A tízóraihoz azonban gyakran hozzájárul a közösség, egy egyedi rendszer keretében. Például minden héten másik szülő viszi az ún. gyümölcstálat - zöldségek, gyümölcsök egész nap nasizhatók. Ez nemcsak a gyermekek egészséges táplálkozását segíti, hanem a szülői közösség összetartását is erősíti, hiszen mindenki hozzájárul a közös jóhoz.
A német iskolarendszer | Ismerkedj meg a németekkel
A Beszoktatás Folyamata és a Szülői Szerep
Az óvodába való beszoktatás sok szülőnek nehéz elválást jelent. A legtöbb németországi óvodarendszerben a beszoktatás teljesen más modellek alapján működik, mint Magyarországon - a legelterjedtebb a berlini és a müncheni modell. Az óvodai beszoktatás általában 4-6 hétig tart és ezt az időt a pedagógus általában ki is használja arra, hogy a gyermeket jobban megismerje, mielőtt a szülők a gyermeket magára hagyják. Tehát minden szülőnek általában 4 hét szabadsággal kell készülni erre az időszakra. Nyilván, ha a gyermek 1-2 hét után már nem igényli a szülőt, úgy a beszoktatás hamarabb lezárul és a szülőnek már nem kell az óvodában maradnia. Ez az intenzív, fokozatos beszoktatás a gyermek igényeihez igazodik, és biztosítja a zökkenőmentes átmenetet a családi környezetből az óvodába.
Tipp: beszoktatás előtt érdemes a szülőnek érdeklődni, hogy mi várható, ugyanis itt is lehetnek eltérések. Nyugodtan hívd fel az óvodát és kérdezz rá a beszoktatás hosszára, módszereire és arra, hogy mit várnak el tőled a pedagógusok. Mivel a beszoktatás a szülő és pedagógus közös munkája, nem szabad azt gondolnod, hogy te csak ülsz és a pedagógus teszi a dolgát. A szülő támogatása is legalább annyira fontos a beszoktatás sikeressége szempontjából, mint a pedagógusi munka. Ez a partneri hozzáállás kulcsfontosságú a gyermek biztonságérzetének megteremtésében. Plusz érdekesség: Nem jellemző a családlátogatás, az óvoda nem veszi fel a családdal az óvodába lépés előtt a kapcsolatot.
Pedagógiai Koncepciók Sokszínűsége: A Nyitott és Zárt Rendszerek
A német óvodai rendszer egyik legmeghatározóbb jellemzője a pedagógiai koncepciók rendkívüli változatossága. A Magyarországon ismert rendszer, hogy minden óvoda többé-kevésbé, de ugyan úgy működik, itt nem jellemző. A magyar emberek számára ismert rendszer, miszerint a gyermekek ugyan abban a vegyes vagy életkor szerinti csoportokban töltik a mindennapjaikat csak egy a lehetséges óvodai koncepciók (rendszerek) közül. Ezt a magyarok által ismert rendszert a „zárt óvoda” megnevezése írja le: ilyenkor a gyerekek egy csoporthoz tartoznak, közösen töltik az idejüket, a csoportszobában vannak a foglalkozások és többnyire az étkezés is.
Nyitott és Félig Nyitott Pedagógiai Megközelítések
Sok német óvodában e rendszer mellett szintén kedvelt a „nyitott” vagy „félig nyitott” rendszer. A nyitott rendszerben az óvoda úgy működik, mint egy kötetlen szabadidős épület. Nincsenek csoportszobák, hanem funkciószobák vannak: kézműves szoba, építő szoba, szerepjáték szoba, társasjáték szoba, olvasó szoba, stb. A gyerekek dönthetnek arról, hogy éppen hol, mennyi ideig és kivel szeretnének játszani és akár nap közben többször is válthatnak játékhelyet. Nincsenek kötelező foglalkozások és nincs a gyermeknek csoportszobája. A gyermek egész nap szabadon játszik, a saját érdeklődési köre határozza meg a játékát. A beszoktatás alatt van egy fix pedagógus, aki segíti és kíséri, de utána minden pedagógus egyformán kiveszi a részét a gyermek gondozásából és fejlesztéséből. Mivel nincsenek csoportok, így a gyerekeknek sokkal nagyobb „választékuk” van játékpartner tekintetében.
Sok magyar számára ez a „nyitott” rendszer rossz és azt érzik, hogy a gyermeket csak megőrzik, de nem fejlesztik az óvodában. Ha röviden akarok fogalmazni a legnagyobb különbség az, hogy a magyar rendszerben a gyermek folyamatos fejlesztés alatt áll, a pedagógus azt figyeli, hogy a gyermek mit NEM tud és hol vannak hiányosságai - ezt úgy hívják: deficit, azaz hiba-orientáltság. Ezzel szemben a német pedagógia arra teszi a hangsúlyt, hogy a gyermek már mire képes, mely területeken ügyes és mely kompetenciái erősek és ezt igyekszik kiaknázni, tovább erősíteni és nem a hiányosságokra fókuszál - ezt úgy hívják: erőforrás-orientáltság. Ez is egy fontos oka ennek a „laza” pedagógiai „nem tervezésnek”, ugyanis abból indul ki, hogy a gyermek önálló személyiség, aki tudja, hogy mi érdekli és mire van szüksége.
A „Félig nyitott óvoda” ez a zárt és a nyitott rendszer keveredése. Ebben a koncepcióban van egy zárt és egy nyitott időszak, azaz minden gyermek tartozik egy csoportba, ahol a személyes doboza, váltóruhája, stb megtalálható. A gyerekek a nap egyik részében (vagy délelőtt vagy délután) a saját csoportjukban játszanak, pont úgy, mint a magyar rendszerben. Ilyenkor fix pedagógusok vannak a teremben, a beszoktatást is a csoport idő alatt végzik, a gyermek a csoportjába szokik be. Ez a három legelterjedtebb kategória, melyeken kívül számos más rendszer is van: Montesszori, Regio, Waldorf, stb, melyek többnyire magán kézben lévő óvodák. Egy másik, igen kedvelt német rendszer az úgynevezett „Waldkindergarten” , ahol a gyermekek 99%-ban az erdőben töltik a napjaikat. Tehát a német rendszert nem lehet általánosítani és azt mondani, hogy csak ilyen vagy csak olyan - hogyan is lehetne… Németország lakossága több, mint 80 millió, ami nyolcszorosa a magyar lakosságnak, egy-egy tartomány saját országnak felel meg közigazgatásilag, saját szabályozásokkal és törvényekkel.
A Kétnyelvűség és a Gyermekek Beilleszkedése: Egy Apa Ingolstadti Tapasztalatai
A nyelvi beilleszkedés és a kétnyelvűség gyakran a szülők egyik legnagyobb aggodalma, amikor külföldre költöznek. Egy apa Ingolstadtból osztja meg tapasztalatait, ahol már 2 év és 1 hónapja él kisfiával, Bencével, Bajorország déli részén. A család egy au pair segítségével oldja meg a mindennapokat, aki rengeteget segít, és eddig nem volt semmi gond. Amikor kijöttek, Bence egy kukkot sem tudott németül. Óriási szerencséjük volt, hogy az óvoda igazgatónője (aki egyébként aktív óvónéni is!) magyar, így az első hónapban tudott neki kicsit tolmácsolni. Ez a kezdeti segítség felbecsülhetetlen volt.
A gyermekek elképesztő alkalmazkodóképességének köszönhetően Bence nyelvi fejlődése rendkívül gyors volt. A „kimondják a többiek” tanulási folyamat eredményeként, már 3 hónappal a megérkezésük után helytelenül, de folyékonyan beszélt németül a gyerek. Mára kijelenthető, hogy - majdnem - akcentus nélküli kétnyelvű, szókincse alig kisebb, mint az anyanyelvi német csoporttársainak, nyelvtanilag ugyanolyan helyes helytelenséggel beszél, mint ők. Már eljutottak oda, hogy van olyan dolog, amit németül mesél, mert azok a speciális ovisszavak (amiknek a jelentését egyébként az apa is csak kisilabizálja) nincsenek meg magyarul. Annyi baj legyen, azon kívül gyönyörű választékossággal beszél a nyelvünkön. Ez a példa jól mutatja, mennyire rugalmasan képesek a gyerekek felvenni egy új nyelvet, különösen, ha támogató környezet veszi körül őket.
Az Óvoda Sokszínű Közössége és Mindennapjai
Az ingolstadti óvoda, ahova Bence jár, egy keresztény ovi, ami itt nem nagy szó, mert vagy keresztény vagy önkormányzati van. Egyébként a kereszténység nem feltétel, olyannyira, hogy muszlim gyerkőcök is járnak ide (igaz kis számban), és velünk együtt nagyon sokan egyáltalán nem is vallásosak. Általánosan elmondható egyébként a nemzeti sokszínűség az oviban (is). Fél thai, fél szerb, fél magyar, fél ukrán, fél orosz stb. gyerekek mellett van olyan csoporttárs, akinek az anyja spanyol, az apja francia. Na ő például 5 évesen már 3 nyelvű, és a nyelveket sosem keveri. Apuval franciául, anyuval spanyolul, mindenki mással németül. Elég nagy előny lesz ez nekik, mindegy melyik kettő az a minimum két nyelv, amit ovi végére perfekt beszélnek. Az anyagi különbségek is vannak a családok között, de ez semmit nem jelent, legalábbis az ovival kapcsolatban. Az autógyári vezető gyereke épp úgy ide jár, mint a szobafestőé, aki délután festékes melós ruhában viszi haza, vagy a török autókereskedőé, aki meg minden nap más kocsival hozza a gyereket. Ez a sokszínűség és befogadó légkör a német óvodák jellemzője lehet.
Az oviban 3 csoport van, csoportonként 2 nevelőnő és egy óvónéni. Ők figyelnek a csoportonként 25 gyerekre. Néha van egy-két gyakornok is, akik a suli mellett járnak be gyakorlatban is megtapasztalni az óvónők munkáját, alkalom aztán pedig egy-egy anyuka marad bent pár órára kicsit besegíteni, nincs megtiltva, de szabályozva van. Néhány nevelőnő egyébként gyesen lévő aktív anyuka is egyben, de nem lehet a saját gyereke csoportjában foglalkoztatva. Mindhárom szobában van mesemondó kuckó, színpad, játszósarok, asztalok székekkel, és egy komplett konyha, ahol készül néha süti, vagy melegszik az ebéd.
A napjuk kb. úgy néz ki, hogy fél 8-8 közöttre viszik a Bencét az oviba, átveszi a cipőjét, aztán 8-ig egy „korai” csoportban vannak, addigra megérkeznek a nem korai műszakos óvónénik is, és mindenki bemegy a saját csoportjába. Az óvónénikkel kezet fognak a gyerekek köszönéskor, itt ez a felnőtteknél is szokás. A hölgyeknek ugyanúgy jár a kézfogás, mint a férfiaknak. 8:15-8:25-ig reggeli úrköszöntés (mondom, keresztény ovi), ami kb. egy reggeli imádság gyerekeknek. Ha valaki nem akarja, hogy a gyermeke ezen részt vegyen, az hozhatja 8:25 után is a porontyot, a nap további részében vallásmentesség van. Ezután megeszik a tízórait, amit mindenki visz magával (édesség, kalács, cukros joghurt, fánk stb. nem lehet). Utána játszanak, feladatokat csinálnak, majd jön az ebéd. 11:30 az ebédidő. Kizárólag bio-alapanyagokból készül az ebéd, amit a plébánia szeretetszolgálatának központi konyháján főznek 2 óvoda és egy általános iskola számára. A gyerek imádja, mondjuk alapból csodásan jó evő.
Délután tovább játszanak, fejlesztő feladatokat csinálnak, zenélnek, énekelnek vagy tornáznak. Van az alagsorban a 3 csoportnak egy tornaterem, ebéd után ott tud aludni az a gyerek, aki aludni szeretne. Szabad alvásválasztás van. Izgalmas óriás szivacs építőelemek vannak lent, amiből akár várat is lehet építeni, vagy akadálypályát a görgős puff versenyhez, de vannak szivacsszőnyegek és klasszikus tornatermi felszerelés is. Van a gyerekeknek egy tornazsákja bent, ha kedvük támad, az egyik nevelőnővel lemennek. Már akinek ahhoz van kedve és nem a másikkal rajzolni vagy a harmadikkal mondjuk mesét olvasni. Amikor van rá lehetőség, kimennek az udvarra játszani. Ha egy kicsit nedvesebb az idő - itt azért ez elég gyakori - felveszik a sárnadrágot meg a gumicsizmát. Az eső nem ronthatja el a jókedvet.
A Vorschulkinder-ek (előiskolás gyerekek - magyarul nagycsoportosok) ezen kívül egy csomó extra programon is részt vesznek. Bence év-vesztes, így jövőre lesz Vorschulkind. Ők egyébként például elmennek a rendőrökhöz (kis közlekedésbiztonsági előadás plusz rendőrautó-víjjogtatás), tűzoltóságra mennek a tűzbiztonságról tanulni (és tűzoltóautót víjjogtatni - fiúgyermekem van, mi más lenne fontosabb egy tűzoltóautón, mint a víjjogója:)), be-bejárnak az általános iskolába, és járnak hozzájuk elsős-másodikos, ebbe az oviba járt gyerekek mesélni az iskoláról. Ezen felül vannak mindenféle események, mint közös boltba menés, piacra menés, karácsonyi vásár látogatás, sütisütés, jelmezbál farsangkor, nyáron előadásos ovizáró és gyerekbúcsúztató, apa-gyerek délelőtt néhány szombaton (óvónénik nélkül, csak mi apukák), karácsonyi műsor, Mikulás látogat, Márton napi körmenetet tartunk stb., amik a szülőknek is jó bulik. Sörözgetünk, üdítőzgetünk, sütizgetünk és jókat beszélgetünk. A sütit mi visszük, mindenki süt valamit (igen én is 🙂 ), bedobjuk a közösbe, majd jelképes összegért veszünk belőle. Az összes rajzot, képet és barkácsolt „izét” hazahozzuk, minden gyerek külön fiókba gyűjti a sajátjait. Az ovin kívüli ovisközösség is nagyon jó, a gyerekek gyakran összejárnak hol ők vannak itt, hol Bence van ott, hol többen vannak valakinél. Általában előre megbeszélik, mikor kihez mennek délután, és akkor gyakran az aktuális szülő hozza el őket egyszerre az oviból, aztán olyan este 6 felé megyünk értük. A szülinapi bulik mindig nagy események, kb. havonta jut egy. Egy szó, mit száz, Bence imád oda járni, és az óvónéniken is látszik, hogy imádják a hivatásukat.
Tény, hogy itt azért anyagilag biztosan jobban vannak becsülve, mint keletebbre, de nem szeretnénk mindenféle összehasonlítgatásokba meg bezzegezésekbe bocsátkozni. Márcsak azért sem, mert egyáltalán nem ismerjük a magyar ovihelyzetet, így semmilyen összehasonlítási alapunk nincs. Azt viszont mindenképp hozzá kell tenni, hogy Németország sok önálló államból áll, máshol más lehet a helyzet. Hogy mennyire poroszos? Semennyire, sőt, ahogy mesélik az iskolák sem azok. Olyannyira, hogy sok (poroszosan nevelt) szülő néha panaszkodik a túlságosan laza iskola miatt, de 2 év múlva már majd erről is tudunk beszámolót írni. Hogy pontosan hova fogjuk iskolába járatni, még nem tudjuk. Szerintem „normál” iskolába fog járni, ahol lehetőség szerint helyben van délutáni foglalkozási lehetőség. Nem könnyű olyan sulit kifogni, ahol napközi van, de majd igyekszünk.
Egy Magyar Óvónő Perspektívája: Szakmai Betekintés a Német Óvodai Életbe
A német óvodai rendszer megértéséhez rendkívül értékes egy ott dolgozó magyar óvónő tapasztalata. Alkalom adódott rá, hogy kérdéseket tehessenek fel egy magyar óvónőnek, aki Németországban dolgozik. Nagyon örült őszinte és elgondolkodtató válaszainak, amelyek sokak számára érdekesek lehetnek. Pedagógusoknak, akik külföldi munkavállalást fontolgatnak, szülőknek, akik kisgyerekekkel Németországba vagy Ausztriába készülnek költözni és tulajdonképpen mindenkinek, aki valódi történeteket szeretne hallani valódi emberektől.
Az óvónő egy kis faluban dolgozik, csodálatos, modern, 2 éve felújított ill. átépített oviban, amelyben 3 ovis csoport és egy bölcsis csapat van. Tavaly július elsejével kezdett itt dolgozni, de nemcsak ő, hanem számos új kolléganője, sőt a vezető is más lett. Csak bajor munkatársai vannak, egymaga külföldi. Nyelvi nehézségei voltak és vannak is:))nemcsak a bajor tájszólás miatt, hanem amiatt is, mert az élő beszéd teljesen más mint amit az iskolában tanult. Viszont nagyon kedvesek, türelmesek vele, szívesen elmagyaráznak mindent.
A Pedagógiai Szemlélet és a Munkakörnyezet Különbségei
Nagyon más a német és a magyar óvodai környezet. Az óvónő otthon 9 évig dolgozott katolikus óvodában, és 5 évig nevelőszülői tanácsadóként a gyermekvédelemben. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy - habár jóval szabadabbak, kötetlenebbek a délelőttök - , a gyerekeknek jóval több beleszólásuk van a programok szervezésébe, a napi ritmusba, mégis nyugodtabbak, mint nálunk. A magyar óvodában a napot kötött, meglehetősen rugalmatlan napirend szerint töltötték, ún. játékba ágyazott foglalkozásokat tartottak. Itt Németországban is van nyilván napirend, de mindig előre megbeszélik a gyerekekkel, mi fog történni. Az otthon sokszor számonkért, keveslett szabad játék itt tényleg szabad játék tud lenni, mert nem szakítja meg semmi. Például reggel 9-ig játék, 9-kor reggeli kör imával, gyertyagyújtással, a napi teendők megbeszélésével, a gyermekek hiányzó és jelen lévő tagjainak megszámlálásával, megnevezésével, az időjárás, dátum, nap, óra gyakorlásával - nyilván játékosan. Egy a lényeg, szólnia kell hogy elmegy, hiszen az óvónőnek tudnia kell róla, ill. 11-kor szék-körnek nevezett éneklés, csoportos játék kezdődik. Kb. fél 12 körül mennek ki az udvarra játszani.
A német iskolarendszer | Ismerkedj meg a németekkel
Az otthoni iskolai elvárások miatt az óvodai nevelésnek is sajnos kötöttebbnek kell lennie, főleg nagycsoportban. Ez nagyon szomorú. Gyakorlatilag nincs átmenet az iskola és az ovi között, és már az első osztályban félévkor olvasni tudó gyermekkel büszkélkedő pedagógus - már aki az - nem is sejti talán milyen ára van ennek. Itt a legtöbb gyerek 8-9-re jön oviba, és délben megy haza. Ne firtassuk miért, ez van, és ha csak a gyerek szempontjából nézzük ez csuda kényelmes és barátságos helyzet. A csoportjában max. 24 gyerek van rajta kívül, egész délelőtt 2 felnőttel.
Ami otthon jobban működik szerinte, az ének - hála Kodálynak és Forrai Kati néninek. Tisztábban énekeltek az otthoni gyerekek, itt sokszor igen nagy hangterjedelmű - ám mindig vidám, lendületes énekeket tanulnak. Ami itt jobban tetszik az pl. a szervezés. A németek híresek a precizitásukról, és ez így is van. Ha van egy ünnepség, értekezlet, program, azt időben tudja mindenki, a pontos tervvel, feladattal együtt. Még valami: otthon jóval kevesebb a biztató szó az elismerés, ami a felnőtt pedagógusokat illeti. Annyira jólesik, és annyira sokat jelent néha csak egy mondat - a kolléganőktől, a vezetőtől. Itt jött rá arra is, hogy ő milyen fukarul bánt ezekkel a dicséretekkel, vajon miért is? Már bánja, mert itt tapasztalta meg, hogy szárnyakat ad. Amikor a vezető óvónőt arról kérdezte, hogy mit tegyen, hogy jobban beilleszkedjen, azt válaszolta: semmit. Hozd magad, a magyarságod, az egyéniséged, és gazdagítsd vele a közösségünket. Énekelt már magyarul nem is egyszer, sőt a Csip csip csóka a kedvencük a gyerekeknek.
Nem Német Anyanyelvű Gyermekek Beilleszkedése
Vannak-e nem német anyanyelvű "gyerekei"? Igen, van egy orosz és egy bolgár kislány, akik egy szót sem tudtak németül, amikor idejöttek. Nem könnyű nekik, hiába gyerekek, és aki azt állítja pár hónap alatt folyékonyan beszél a gyermeke németül, holott előtte semmit nem tudott, az enyhén szólva is túloz. Bizony, itt is eltelik fél év amíg érti, majd újból fél amíg bátran beszéli is a nyelvet. A néhány szó vagy versike mondogatása még nem használható nyelvtudás. Vigaszként mondja, játszani azért egymással párhuzamosan is remekül tudnak a gyerekek. Ma pl. a bolgár kislány folyékonyan beszélt az anyanyelvén, miközben építettek, és két német kisgyerek vele építve németül beszélt hozzá, nagyon aranyosak voltak.
Mit tanácsolna azoknak a magyar szülőknek, akik azt fontolgatják, hogy német nyelvterületre költöznek, és ottani oviba járatják a gyereküket? Az otthoni óvókhoz képest itt szabadabb a légkör, de nem kell aggódni, az iskola is szabadabb. Maximálisan figyelembe veszik a gyerekek kívánságát, itt találkozott először valódi gyermekcentrikus óvodai neveléssel. A kedvenc mondata pl. ez: egy kisfiú összeragasztott papírokat hozott neki, és nagy büszkén mutatta meg. Erre ő: mi ez? mit készítettél? erre ő összeráncolta a szemöldökét és így válaszolt: hát nem látod ? ALKOTTAM! Még egy kedves momentum: nemrégiben arra kért egy kolléganője, írja le neki magyarul a szülinapi köszöntő dal szövegét, mert szeretné több nyelven is elénekelni a gyerekeknek, tanítva őket az elfogadásra, a nemzetek nyelvi kultúrájának érdekességeire. Végül pedig ne feledjük: a fenti sorok szubjektívek, csupán az ő nézőpontját és véleményét tükrözik.
A Magyar Nyelv és Kultúra Megőrzése Németországban: A Frankfurti Példa
A németországi magyar közösségek számára kiemelten fontos a magyar nyelv és kultúra megőrzése és továbbadása a következő generációknak. Frankfurtban a Lingua Hungarica Lehrerverein Frankfurt e.V. (magyarul: Magyar Nyelvet Tanítók Egyesülete Frankfurtban) nevű közhasznú egyesület áldozatos munkával fáradozik ezen célok elérésén.
Az egyesület egyik fő küldetése a mindennapi magyar nyelvhasználat támogatása és a magyar kultúra iránti érdeklődés felkeltése. Céljuk, hogy a gyermekek nyelvi készségei választékosabbá és pontosabbá váljanak. A tanulók elsajátíthatják a legfontosabb helyesírási szabályokat. Az egyesület szervezett keretek között igyekszik lehetőséget biztosítani a magyar nyelv tovább művelésére.
Programok és Működés
A 2011/12-es tanévben három csoportjuk működött: 1.osztályos csoport, 2. osztályos csoport, 3-4. osztályos csoport, valamint Suliváró és az első osztályos csoportot is. A csoportok célja a magyar nyelv, irodalom és néprajzi ismeretek ötvözése, valamint az igényes és helyes nyelvhasználatra való nevelés szóban és írásban egyaránt. Az órákra jellemző a metodikai sokszínűség és a differenciált, személyiségközpontú oktatás. A programok kialakításánál figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait és érdeklődési körét. Az egyesület szombati csoportjai - az előbb említett egyesületek termeiben - szép otthonra találtak Frankfurt-Bergen-Enkheimban, a Vereinsring Bergen-Enkheim e.V. épületében.
A nagyobb, 3-4. osztályos diákok szorgalmukkal példát mutatnak a fiatalabb nemzedéknek. Képesek komolyabb feladatokra, mert már elég nagyok és érettek ahhoz, hogy tudják miért teszik mindezt. Csak így tovább kívánunk Nektek! Kiemelkedő fontosságú, hogy magyar nyelvű foglalkozásaink egy helyen, egy időben és azonos intenzitással zajlanak. Az egyesület szorosan együttműködik a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi ECL központjával és a berlini regionális ECL vizsgaközponttal. Folyamatosan a magyar nyelv és kultúra megőrzésén és népszerűsítésén fáradoznak, a modern követelményeknek megfelelve. Például a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázatokon elnyert támogatással járul hozzá a magyar állam az egyesület fenntartásához 2019 óta.
A koordinált anyanyelvi oktatásra, amelyre jelenleg Frankfurtban csak egyesületi keretek között van lehetőség, nagy igény mutatkozik. Az egyesület munkája a szülők támogatását és bizalmát élvezi, ami elengedhetetlen a színvonalas és eredményes munkához. A szombati rendszeres magyar foglalkozásokon túl számos szabadidős programot is szerveznek a közösség számára. A taglétszám folyamatos emelkedése tette lehetővé, hogy a 2011/12-es tanévtől már négy iskolai csoportjuk működik (1. osztály, 3-4. osztály). Ez a növekedés is jól mutatja a magyar nyelvű oktatás iránti igényt a frankfurti régióban.
Összefoglaló Gondolatok a Németországi Óvodai Életről
A németországi óvodai rendszer rendkívül sokszínű és alapjaiban különbözik a magyarországi gyakorlattól. Míg a helyek elérhetősége és az ingyenesség kérdése kihívásokat jelenthet, addig a pedagógiai megközelítés, a gyermekek önállóságának tiszteletben tartása, a nyelvi és kulturális sokszínűség befogadása, valamint a rugalmas napirend számos előnyt kínál. A személyes történetek, mint Bence gyors nyelvi beilleszkedése Ingolstadtban, vagy a magyar óvónő szakmai tapasztalatai a gyermekcentrikus nevelésről, mind azt bizonyítják, hogy a német rendszer képes befogadni és fejleszteni a különböző háttérrel érkező gyermekeket.
A magyar közösségek, mint a frankfurti Lingua Hungarica Lehrerverein, kulcsszerepet játszanak a nyelv és kultúra megőrzésében, kiegészítve a német óvodák nyújtotta alapokat. Az ilyen kezdeményezések biztosítják, hogy a Németországban élő magyar gyermekek ne csak sikeresen integrálódjanak a helyi társadalomba, hanem megőrizzék anyanyelvüket és kulturális identitásukat is. Az a tapasztalat, hogy a német intézmények nyitottak más kultúrák és nyelvek befogadására, sőt, aktívan kérik a magyar dalok és hagyományok bemutatását, rendkívül pozitív üzenet a külföldön élő magyar családok számára. A németországi óvodai élet tehát egy összetett, de alapvetően támogató és fejlődési lehetőségeket kínáló környezet a kisgyermekek számára.
tags: #nemetorszagi #magyar #ovoda #frankfurtban