Miért nem eszi a gyerek a zöldséget és gyümölcsöt? Problémák és megoldások

Számos szülő szembesül azzal a kihívással, hogy gyermeke nem szívesen fogyaszt zöldségeket és gyümölcsöket. Ez a probléma nem ritka, és sok esetben a gyermekkor természetes szakaszának része. Azonban fontos megérteni, hogy mi állhat a háttérben, és milyen lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek megszeressék ezeket az alapvető élelmiszereket. Az egészséges táplálkozás kialakítása már egészen fiatal korban elkezdődhet, és kulcsfontosságú a gyermekek fejlődése szempontjából.

A gyermekek étkezési preferenciái és a neofóbia

A gyermekek étkezési szokásai gyakran különböznek a felnőttekétől. Ami nekünk természetes, az nekik idegen lehet. Mi lehet a zöldségekben, gyümölcsökben annyira más, mint egy bolti kekszben? Ez többek közt azért van, mert a biztonságot, kiszámíthatóságot keresik. Valamiért olyan korban vannak, amikor ez fontos, itt tudják ezt megfogni, máshol az életükben ezt kevésbé tudják irányítani. Egy csirkepaprikás sem mindig ugyanolyan. Néha sósabb, néha hígabb, néha pirosabb. A gyerekeknek minden egyes falat más és más. Nem létezik „szőlő”. Az adott szőlő önállóan, akkor létezik. Vagy, ha a szőlőlevet szereti, egyáltalán nem biztos, hogy a szőlőt, vagy szőlős fagyit is szereti. Nincs benne most még alapos gondolkodás, adott pillanatnyi döntés van.

A neofóbia, vagyis az új élelmiszerektől való félelem gyakori jelenség a gyerekek körében. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek természetükből adódóan szkeptikusak azokkal az ételekkel kapcsolatban, amelyeket korábban soha nem ettek, amelyeket a megszokottól eltérően készítenek el, vagy akár, amelyeket egy ideje nem fogyasztottak. Ez nagyrészt az, amit a szülők „válogatós étkezésnek” neveznek, de valójában ez a gyermekkor előre bekalkulálható szakasza. Születésüket követő néhány napon belül a csecsemők saját magzatvizük szagát keresik, ami arra utal, hogy a születés előtti szenzoros tapasztalatok hatnak az újszülött viselkedésére és preferenciáira. Ráadásul a magzatvíz - ahonnan az újszülött érkezett - vegyületeket tartalmaz, melyek a várandós anya által elfogyasztott ételek ízeit tartalmazzák. A magzatvízben lévő, táplálékkal átadott ízeknek (pl. fokhagyma, ánizs) való kitettségről kimutatták, hogy befolyásolja az újszülött ízekre adott tájékozódási reakcióját. Mivel ezeknek az ízeknek egy része később az anyatejben is megtapasztalható, a magzat és a szopó csecsemő már azelőtt megtapasztalja anyja étrendjének ízeit, mielőtt először érintkezne ezekkel a szilárd ételekkel.

A neofóbia egyhangúvá teszi az étkezést, a különösen fontos élelmiszereket - gyümölcsöket, zöldségeket - nehezen lehet belecsempészni a gyerek étrendjébe. A legújabb tanulmányok a gyermekek ízlésének fejlődését és a neofóbiát számos olyan tényezővel hozzák kapcsolatba, amelyek korai életkortól kezdve hatnak az ételválasztásra. Valójában az íz és az ételválasztást a gyermek korai életszakaszainak bizonyos tényezői befolyásolják: a fő ízreceptorok működésének genetikai hatása; olyan élelmiszerek, amelyekkel az anya a magzatot táplálja a terhesség alatt; a szoptatott baba érzékeli az anyatej ízét, amely az anya táplálkozásától függően változik; az elválasztás biztosítja az étel első ízélményét. Ebből arra következtethetünk, hogy ha a gyerek nem találkozik a különböző gyümölcsök ízével olyan hamar, ahogy lehet, akkor a neofóbia miatt később elutasítja ezeket az ízeket.

Miért fontos a zöldség- és gyümölcsfogyasztás a gyerekek számára?

A zöldségek és gyümölcsök kiemelkedően fontosak a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Nem csupán energiát adnak, hanem hozzájárulnak a növekedéshez, az immunrendszer erősítéséhez, és számos betegség megelőzéséhez.

1. Rostok: Javítják az emésztést és támogatják az egészséges bélműködést.
2. Vitaminok és ásványi anyagok: A színes zöldségek és gyümölcsökben található fitonutriensek és vitaminok segítik az immunrendszer működését, és csökkentik a betegségek kockázatát. A gyermekkortól kezdve a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás segít csökkenteni a későbbi életkorban kialakuló krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a cukorbetegség és a túlsúly kockázatát is.
3. Fejlődés: A megfelelő tápanyagbevitel hozzájárul az agy, a csontok, az izmok és az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ez különösen fontos a gyors növekedési szakaszokban.
4. Hidratáltság és energia: A gyümölcsök, például a görögdinnye, az uborka vagy a narancs, magas víztartalmuk miatt hozzájárulnak a hidratáltság fenntartásához, miközben természetes cukrot biztosítanak, ami energiát ad a gyermekeknek.
5. Jobb kognitív funkciók: A zöldségekben és gyümölcsökben található tápanyagok, például az omega-3 zsírsavakat tartalmazó zöld leveles növények, hozzájárulnak az agy fejlődéséhez és a koncentráció javításához.

Milyen tényezők befolyásolhatják a gyermekek étvágyát?

Számos oka lehet annak, ha egy gyermek nem eszik zöldséget és gyümölcsöt. Fontos ezeket felismerni, hogy hatékonyan tudjunk kezelni a problémát.

• Korábbi tapasztalatok hiánya: Ha egy gyerek nem találkozott sokféle zöldséggel és gyümölccsel, kevésbé valószínű, hogy megkedveli őket.
• Állag: Bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök állaga (pl. nyers brokkoli, főtt spenót) nem vonzó a gyermekek számára.
• Kényszer: Ha a gyereket kényszerítik a zöldségek és gyümölcsök fogyasztására, az ellenállást válthat ki.
• Ízfokozott ételek: A gyerekek gyakran feldolgozott, ízfokozókkal és cukorral dúsított ételeket fogyasztanak, amelyek intenzívebb ízűek, mint a természetes ételek.
• Szenzoros érzékenység: Ha a gyerek nem szívesen fogadja el a zöldséget-gyümölcsöt és emellett még bizonyos színű, állagú ételeket sem fogad el, esetleg csak 1-2 színt vagy állagot fogyaszt szívesen, és ez a probléma tartósan fennáll, akkor szenzorosság is állhat a háttérben.

Ajánlott napi zöldség- és gyümölcsbevitel életkoronként

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és egyes országos egészségügyi szervezetek (pl. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) ajánlásai általában napi 400 gramm zöldség-gyümölcs fogyasztását javasolják, amit a legideálisabb öt adagra elosztani (tehát minden étkezésben legyen egy kis gyümölcs vagy zöldség).

• 1-3 éves gyermekek:
  • Gyümölcs: Napi kb. 1 csészényi (kb. 150 gramm).
  • Zöldség: Napi kb. 1 csészényi (pl. 2-3 kisebb sárgarépa).
• 4-8 éves gyermekek:
  • Gyümölcs: Napi kb. 1-1,5 csészényi (kb. 150-200 gramm).
  • Zöldség: Napi kb. 1,5 csészényi (pl. egy adag párolt brokkoli vagy egy kis saláta).
• 9-13 éves gyermekek:
  • Gyümölcs: Napi kb. 1,5-2 csészényi.
  • Zöldség: Napi 2-2,5 csészényi.
• 14-18 éves serdülők:
  • Gyümölcs: Napi kb. 2 csészényi.
  • Zöldség: Napi kb. 2,5 csészényi.

Az expozíció és a türelem szerepe

Az expozíció, azaz a zöldségek és gyümölcsök rendszeres bemutatása és kínálása kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a gyerekek megszeressék ezeket az ételeket. Ha nem evészavaros a gyermek, akkor csak több ismeretre, expozícióra van szüksége: minél többet találkozzon adott étellel. Azzal, ami fontos! Akár tapintás (tegye be a kosárba), szaglás útján (pl. gyümis kézkrém/fürdőbomba), látvány útján (ott van az asztalon), ne távolítsuk el tőle hónapokra, évekre 1-2 kínálásos kudarc után!

A gyerekek ízlése nem statikus, hanem folyamatosan változik. Ahhoz, hogy egy új ízt elfogadjanak és megszeressenek, akár 10-15 próbálkozásra is szükség lehet. Az ismételt felkínálással az ismeretlen ízek megszokottá válnak, és idővel kedveltté válhatnak. Ha egy zöldség vagy gyümölcs folyamatosan jelen van az étkezések során, a gyerek természetesnek veszi, hogy ezek az étrend részei. Az ismerősség segít csökkenteni az ellenállást.

Játékos módszerek a zöldségek és gyümölcsök megkedveltetésére

A gyerekeknek a zöldségek és gyümölcsök nem mindig tűnnek a legizgalmasabb falatoknak, pedig nagyon fontosak az egészségükhöz. A trükk az, hogy hogyan mutatjuk be őket: ha játékosan, kreatívan tálaljuk, sokkal szívesebben kóstolják meg.

1. Szivárvány tányér: Kérd meg a gyermekedet, hogy minden színből válasszon ki egy hozzávalót (pl. piros paprika, sárga alma, zöld uborka). Rakjátok ki egy tányéron a szivárványt. A cél, hogy minden színből kóstoljatok egy keveset.
2. Vak kóstoló: Kösd be a gyerek szemét, és adj neki különböző gyümölcs- vagy zöldségdarabokat, hogy kóstolja meg. Találja ki, mit evett! Ha sikerül, kap egy pontot.
3. Zöldség-gyümölcs műalkotások: Adj különböző zöldségeket (pl. répa, uborka, paradicsom) és gyümölcsöket (pl. alma, banán, szőlő), és hagyd, hogy a gyerek figurákat, arcokat, vagy bármilyen alkotást készítsen belőlük. A végén közösen megehetitek a műalkotásokat.
4. Rejtett kincsek: Rejtsd el a zöldségeket és gyümölcsöket a lakásban vagy a kertben. A gyerek feladata megtalálni őket, majd közösen kipróbálni, hogyan lehet őket elkészíteni.
5. Saját smoothie bár: Adj többféle gyümölcsöt és egy kis zöldséget (pl. spenótot vagy uborkát), és hagyd, hogy a gyerek maga válassza ki, mit tegyen bele a turmixba.
6. Kitalálósdi: Mutass egy gyümölcsöt vagy zöldséget a gyereknek, és adj róla vicces leírásokat (pl. „Édes, de nem torta, kerek, de nem labda - mi az?”). A gyerek feladata kitalálni, melyik gyümölcsről vagy zöldségről van szó.
7. Zöldség-gyümölcs barkácsolás: Használjatok zöldségeket és gyümölcsöket pecsételéshez, nyomdázáshoz. Pl. egy alma szeletével készítsetek mintákat festékkel a papírra.
8. Társasjáték: Készítsetek saját társasjátékot, ahol a mezőkön előre kell lépni bizonyos gyümölcsök vagy zöldségek elfogyasztásával.
9. Közös főzés: Készítsetek közösen mini pizzákat, és engedd, hogy a gyerek kreatívan díszítse őket zöldségekkel (pl. paprikacsíkok, kukorica, gomba). A végén együtt megsütitek és megeszitek.

Felmerülhet a kérdés: nem gond, ha a gyerek játszik az étellel? Nem, mert a játékok célja, hogy többféle módon ismerje meg az új ételeket az érzékszerveivel és elkezdjen pozitív élményeket társítani hozzájuk, végül pedig szívesebben elfogadja őket.

Gyakorlati tippek és trükkök a szülőknek

Sok szülő találkozik szembe azzal a problémával, hogy a válogatós gyerek egyszer csak megmakacsolja magát, és nem hajlandó megenni a zöldségeket és a gyümölcsöket. Ilyenkor jön a trükközés, és ebben segít Somogyi-Kovács Anita dietetikus.

• Rejtsd el az ételekbe: A gyümölcsöt joghurtba, túrókrémbe, pudingba is elrejtheted. Ha naponta 1-2 dl 100%-os gyümölcslevet is elfogyaszt a gyerek, akkor egyelőre semmi gond! Ha a gyerek szereti a sajtot, akkor fondüt is készíthetsz, de mindig friss zöldségekkel tunkoljanak a sajtot! Ha bolognai spagettit készítesz, ne csak paradicsompürét használj hozzá, hanem finomra reszelt répát is főzz a szószba. Nemcsak a levesekbe, szószokba lehet apróra vágott vagy pürésített zöldséget és gyümölcsöt tenni, hanem különböző italokba, sütikbe, desszertekbe is. Itt egy példa: főzz gyermekének nudlit valamilyen vöröses (pl. eper, málna, cseresznye) öntettel, melybe tehet rövid ideig párolt darabolt paprikát, cukkínit vagy főtt répát és tököt. A muffint tálalhatja apróra vágott színes gyümölcsökkel is.
• Ízek elfedése: Adj hozzá az ételekhez egy kis vajat, ami elnyomja a brokkoli, karfiol keserű ízét, hiszen mi felnőttek már megszoktuk, hogy ez az ízvilág a benne levő kálciumnak, antioxidánsoknak köszönhető.
• Mártogatósok: Tanulmányok már kimutatták, hogy szívesebben fogyasztják el a gyerekek a zöldségeket, ha pl. görög joghurtba keverjük egy kis fokhagymával, zöld fűszerekkel, borssal. Enyingi Vivien dietetikus is kiemeli, hogy a gyerekek gyakran bizalmatlanok a zöld színű ételekkel szemben, ugyanakkor, ha édes, roppanós falatokról van szó, amelyek könnyen fogyasztható formában érkeznek az uzsonnás dobozba, meglepően nyitottak tudnak lenni. Egy maréknyi datolyaparadicsom vagy néhány édesebb paprikacsík egy szendvics mellé máris barátságosabbá teszi a tízórait. Ugyanez igaz az uborka hasábokra is, főleg, ha egy kis joghurtos mártogatóssal kínáljuk őket.
• Példamutatás: Mutass példát az asztalnál, hadd lássa a gyerek, hogy a szülő bizony megeszi a kiválasztott ételt, gyümölcsöt. Amíg készül a számára kedvelt ebéd/vacsora, érzi a terjengő illatokat, már éhes, de még nincs kész az étel, legyen csipegetni való hasábra vágott répa formájában, amit csak addig pirítunk, hogy roppanós legyen. Főzzön együtt a gyerekkel, minden étkezéskor egyen sok zöldséget, így előbb-utóbb a gyermek is megkívánja azt.
• Közös bevásárlás és főzés: Vonja be a gyereket az élelmiszerek kiválasztásába a boltban. A közös főzés amellett, hogy a kreativitásukat fejleszti, erősíti a családi köteléket, hozzájárul a gyerekek együttműködési készségének fejlődéséhez, és hosszú távon meghatározhatja szociális kapcsolataik minőségét. Az ételek felkínálása történhet úgy is, hogy közösen vásároltok, főztök, kertészkedtek vagy szeditek a gyümölcsöt, így élmények is társulnak az ételek mellé, és közben kóstolási lehetőség is adódik. Pl. a paradicsommal könnyebben megbarátkozhat úgy, hogy ha tavasztól együtt nevelgetitek a palántát, érzi a paradicsom illatát, látja felnőni és frissen kóstolhatja meg.
• Variációk: Sokat segít az is, ha nyers, sült, párolt vagy turmixolt verzióban is kínálsz egy-egy ételt, hogy megtaláld, melyik formát szereti. Bernáth József séf elmondta, hogy azon zöldségekhez, amelyek nyersen is fogyaszthatóak, a gyerekek is biztosan kedvet kapnak, ha apróbb darabokban egy szép tányérra tesszük őket, és mi is falatozunk belőle. Ilyen például a sárgarépa és a zellerszár. Amikor azonban hőkezelünk néhányat, például éppen a cukkinit vagy a paprikát, figyeljünk arra, hogy ne legyen a végeredmény nagyon puha, mert kóstoláskor általában a túl puha zöldségek kerülnek a gyermekek tányérjának a peremére. Hozzátette: érdekes, hogy a drapp színű zöldségek általában könnyebben átjutnak a lurkók szűrőjén. A harsány zöld és piros zöldségeket, gyümölcsöket pedig a legkönnyebben úgy tudjuk megkedveltetni velük, ha egy mesehős kedvenc ételének tituláljuk őket. Így nagyobb az esély arra, hogy megkóstolják.
• Türelem és kitartás: Ne essünk kétségbe! Az első szabály: türelem, türelem, türelem. Újra és újra tegye a gyermek elé az ételt, ha elsőre nem ízlik neki, próbálkozzon tovább, máskor is. Ha viszont tizedszerre sem eszi meg, érdemes megpróbálkozni más zöldségfélével. Fontos, hogy a gyerek döntse el azt, hogy mennyit akar enni.

Uzsonnásdobozok és a napi tápanyagbevitel

Ahogy szeptemberben becsöngetnek, az iskolapadok mellett az uzsonnásdobozok is megtelnek, azonban nem mindegy milyen tartalommal. Sokan nem is gondolnák, de a gyerekek napi tápanyagbevitelének akár 30-40 százaléka ezekből a tízórais és uzsonnás csomagokból származik, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mit tartalmaznak. Ezek a kisétkezések remek alkalmak arra, hogy több rostot, vitamint és ásványi anyagot juttassunk be a gyerekek szervezetébe - hangsúlyozza Enyingi Vivien dietetikus, ami kiemelten fontos, hiszen a fejlődésben lévő szervezet számára a lehető legtöbb hasznos tápanyagot kell biztosítanunk.

Hazánkban egyre ismertebb az ajánlás, miszerint naponta háromszor érdemes háromféle zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztani. Ez az egyszerű elv könnyedén beépíthető a délelőtti vagy délutáni uzsonnásdobozok tartalmába is, különösen, ha az alapanyagok színesek, frissek és finomak. A cél, hogy a zöldség ne kötelező elem, hanem természetes, szerethető része legyen a mindennapoknak. A tudatos étkezés a megfelelő alapanyagokkal kezdődik. A DélKerTÉSZ szezonális válogatása, a Szendvicsvarázs box olyan zöldségeket tartalmaz, mint a datolyaparadicsom, az édes TV paprika vagy kaliforniai és kápia paprika, amelyek nemcsak táplálóak, de kifejezetten jól illeszkednek a gyerekek ízléséhez is. Ezek a zöldségek természetes édes ízvilágukkal és kellemes, roppanós állagukkal könnyen elfogadhatóvá teszik a zöldségeket a gyermekek számára, így ideális választásnak bizonyulnak az iskolába.

Az Európai Friss Csapat program és a zöldség-gyümölcs népszerűsítés

Immár ötödik éve népszerűsíti a zöldség- és gyümölcsfogyasztást itthon a fiatalok és a kisgyermekes családok körében az „Európai Friss Csapat - Az ízek ereje" program, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére. Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a program első szakaszának indulásakor, 2018-ban hazánkban az átlagos napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás 260 gramm volt, a Freshfel 2020-as felmérése szerint ez a fogyasztás 304 gramm/nap/főre nőtt. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásától még így is közel 100 grammra vagyunk. A cél ennek a 100 grammnak a tovább csökkentése.

A program idén is sok újdonsággal indul, annak érdekében, hogy mind a családokat, mind - az egyébként nehezen elérhető - 14-18 éveseket még hatékonyabban tudja megszólítani. A program gasztro-házigazdája Bernáth József séf lett ebben az évben, míg Gurisatti Gréta, olimpiai bronzérmes vízilabdázó mellé sportoló nagykövetként Valter Attila kerékpárversenyző, a Tour de Hongrie győztese csatlakozott az Európai Friss Csapathoz. A NAK elnöke külön kitért az influenszerek meghatározó szerepére a fiatalok körében. Bernáth József séf, Gurisatti Gréta és Valter Attila sportolók, valamint Fülöp Lili dietetikus mellett az Európai Friss Csapat tagja még Jászberényi Zsófia, Soopfie, aki már tavaly is szerepet vállalt a programban, valamint Romfa Hunor, gamer nevén Sajt32, aki idén kapcsolódott be. Az Ipsos kutatása szerint a 11-18 évesek közel fele, 47%-a ismeri a program valamelyik influenszerét, míg 43%-uk találkozott valamely általuk gyártott tartalommal. Közülük 71%-nak felkeltette az érdeklődését a tartalom, és még többet szeretett volna megtudni az adott zöldségről, 66%-uk pedig kifejezetten kedvet kapott a fogyasztásukhoz.

További újdonságok is várhatók még, például a program kabalafigurái, Frutti és Veggi mellé megérkezik Káosz is, a mini animációs sorozatban pedig Beni testvére, Maja jelenik majd meg. Április végétől kezdve Frutti és Veggi a Penny-ben várja a vásárló családokat, ahol nemcsak a zöldségek és gyümölcsök megismerésére, hanem kóstolására is lehetőség nyílik. Győrffy Balázs elmondta továbbá, hogy hazánkban a 6 és 18 év közötti gyerekek 90%-a legalább hetente egyszer fogyaszt friss zöldséget és gyümölcsöt, napi szinten azonban már csak a felük. Ezen az arányon szeretnének mindenképpen javítani, amelyhez kiváló eszköz a Zöldség-Gyümölcs Hős pályázat, amelyet - a tavalyi nagy siker után - idén immár második alkalommal hirdetnek meg.

Turcsán Tünde, a GFK FMCG üzletágigazgatója arról beszélt, hogy bár a pandémia egyértelműen változtatott vásárlási szokásainkon, de azon például nem, hogy a magyar háztartások a zöldségeket és a gyümölcsöket is leginkább a diszkontokban szerzik be, sőt a pandémia előtti időszakhoz képest erősödött ezen üzlettípus fontossága. Összességében változott viszont a vásárlások gyakorisága és értéke: kevesebb alkalommal vásárolunk - ha lehet, egy helyen beszerezve mindent -, és nagyobb összeget költünk egy-egy vásárlás alkalmával egyszerre. Az is kiderült, hogy a legfontosabb szempontok az élelmiszerek - így a zöldségek, gyümölcsök - vásárlásakor is a frissesség és az ízletesség, míg a termékek és alapanyagok jó és megbízható minősége „felértékelődött" és fontosabbá vált a vásárlók számára.

Hajtatott zöldségek és a tavaszi vitaminpótlás

Fülöp Lili, az Európai Friss Csapat program dietetikusa főzés közben elmondta, hogy a hajtatott zöldségek csak termesztésükben különböznek szabadföldi társaiktól, vitamintartalmuk, egyéb jótékony hatásaik és ízük tekintetében nem. A tavasz kiváló időpont arra, hogy növeljük a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkat, hiszen a szezonális alapanyagok száma egyre nő ilyenkor. A téli időszak után gyakori a fáradtság, az enerváltság vagy az esetleges vitaminhiány, melyeket a színes és változatos zöldségek antioxidáns tartalmával ellensúlyozhatunk. Ezeknek számos pozitív hatása van akár az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre vagy az idegrendszerre is. A tavasszal megjelenő salátafélék, a paradicsom, a paprika vagy akár az újhagyma is remekül beilleszthető alapanyagok bármely étkezésre. Emlékeztetett, hogy egy paprika elfogyasztásával annyi C-vitamint viszünk a szervezetünkbe, ami fedezi az egész napi szükségletünket. Az elkészült fogások alapanyagai is hajtatott zöldségfélék voltak: paprika, paradicsom és cukkini. Bernáth József receptjei alapján ezekből előételként egy kápia paprikás kuszkusz saláta készült koktélparadicsomba töltve, főételként pedig lecsós cukkinicsónak.

Mikor van szükség szakember segítségére?

Ha a válogatósságon túl bármilyen egyéb tünet társul a problémához (pl. növekedési gondok, székrekedés, stb.), vagy ha az előbbiek vannak, kell a segítség, hiszen a tápanyagokat is pótolnunk kell, amely alapján mehetnek a szisztematikus játékok, a növekedés ellenőrzése, pszichés támogatás. Ha a gyermek nem evészavaros, akkor csak több ismeretre, expozícióra van szüksége.

Amennyiben étallergiára, ételintoleranciára utaló tüneteket észlel gyermekén, mielőbb forduljon vele orvoshoz! A cikkünkben ajánlott élelmiszereket is természetesen csak abban az esetben fogyaszthatja a gyermek, ha nem allergiás rá vagy nincs vele szemben ételintoleranciája. Ha erőfeszítései ellenére a gyermek továbbra is csak piszkálja a zöldséget, gondoljon arra, hogy más élelmiszerekben is bőven van vitamin: a tejben, a tejtermékekben, a húsokban, a növényi olajakban. Mindemellett fontos, hogy kiegyensúlyozottan hozzájusson mindenféle szükséges vitaminhoz és ásványi anyaghoz, olyanokhoz is, amelyek főként gyümölcsökben és zöldségekben találhatóak meg, ezért figyeljen arra, hogy gyermeke naponta háromszor igyon frissen facsart vagy legalábbis 100%-os gyümölcslevet természetesen cukor hozzáadása nélkül. Rendszeresen kínálhat neki gyümölcs- és zöldségturmixokat is.

Egy 7 éves kislány esete kapcsán, aki 3 éves kora óta nem eszik gyümölcsöt, zöldséget, és minden étkezés hisztivel jár, de egyébként jól fejlett, egészséges gyerek, a szakember azt tanácsolja, hogy ha a kislány jól fejlődik, jókedvű, egészséges, nem kell aggódni. Vannak nagyon válogatós gyerekek. Ezzel együtt nagyon nehéz, hogy a legjobbat akarjuk szülőként, de a gyermek nem ugyanazt gondolja a legjobbról, mint mi. Egy idő után pedig kialakul egy ördögi kör: a szülők stresszelnek, hogy fog-e enni a gyermek. Ezt ő érzi, és ennek megfelelően reagál. Egy idő után talán még az előnyét is érzi, hogy ennyi mindent megtesznek érte. Még többet válogat, a szülők még stresszesebbek, és így tovább. Ezáltal átveszi a kontrollt a családban. Amikor régóta rögzült mintákat látunk, érdemes a következő két kérdést feltenni magunknak: mi történne, ha nem változna semmi? és akkor, ha a tünet megszűnne? Ezekre csak Önök tudják a választ, jó lehetőség a válaszok alapján azon gondolkodni, hogy a tünet mit jelent a családnak. Ha nem könyörögnének neki, tényleg nem enne? Semmit? Hetekig? Az iskolában eszik? Mi történne, ha egyik étkezésnél nem könyörögnének neki, hanem leülne a család jóízűen enni, ő pedig eldönthetné, hogy Önökkel tart-e.

Együttműködés a gyermekkel és élményalapú megközelítés

A gyerekek étkezési szokásainak formálása már egészen fiatal korban elkezdődhet, például azzal, hogy bevonjuk őket saját uzsonnájuk kiválasztásába vagy összeállításába. Az, hogy eldönthetik piros vagy sárga paprikát szeretnének, az önállóság érzését adja, és sokkal nagyobb eséllyel fogyasztják el azt, amit ők maguk válogattak össze. „A közös főzés amellett, hogy a kreativitásukat fejleszti, erősíti a családi köteléket, hozzájárul a gyerekek együttműködési készségének fejlődéséhez, és hosszú távon meghatározhatja szociális kapcsolataik minőségét” - tette hozzá Enyingi Vivien dietetikus. Kapcsoljon élményt a zöldséghez! Hipermarketben zöldséget vásárolni fele olyan izgalmas sincs, mintha magunk termesztjük és szedjük le. Télen sem muszáj lemondani az élményekről: egy gyümölcssaláta közös készítése remek kikapcsolódás lehet csakúgy, mint a mandulával, dióval töltött sült alma készítése.

tags: #okozhat #e #problemat #ha #a #gyerek