A cukrászdaillat valami olyan éteri nosztalgia, amit még azok is szeretnek, akik nem kifejezetten édesszájúak. Amikor kíváncsian nyomtuk az orrunkat az üvegpulthoz, hogy aztán kicsiként a legszínesebb minyont vagy a legnagyobb képviselőfánkot kiválasszuk, egy életre szóló élményt szereztünk. Sokaknak megmaradt a rajongás és jöhet bármilyen kifinomult francia desszert, krémes olasz finomság, belga csokis sütemény: a cukrászda egyet jelent a dobos roppanós tetejével. Vissza a klasszikusokhoz, napokon keresztül sütiztünk, hogy megmutassuk a legfinomabbakat, a tíz kedvencből.
Számtalan dologgal büszkélkedhet a magyar nép; többek között a vendégszeretet és a süteménykészítés is köztük van. Magyar sütemények hódították már meg a világot, ahogy mi is vettünk már át más népektől jellegzetes falatokat, és alakítottuk a mi szájunk ízére. Soknak ezek közül évszázados múltjuk van, míg másoknak pár évtizedes, de ami tény az tény: tradicionális sütemények ezek a mi asztalunkon, és hagyományos süteménynek számítottak nagyszüleink asztalánál is.
A desszertek királyai: Torták és ikonikus szeletek
A magyar cukrászat történetében a torták különleges szerepet töltenek be. A Dobos C. József, magyar cukrászmester öröksége az először 1885-ben debütáló torta. Erzsébet királyné és I. Ferenc József is a „tesztelői” között voltak a süteménynek, mely komplexitásával és eleganciájával jócskán felülmúlhatta a korszak édességeit. Az öt réteg habkönnyű piskóta és a vajas krém mellett legkedveltebb része a karamellkalap, mely miatt annyian rajonganak a dobosért. A mester egészen 1906-ig titokban tartotta receptjét, de akkor átadta olyan kijelentéssel, hogy mindenkinek legyen elérhető.
Hasonlóan előkelő helyet foglal el az Esterházy-torta. Nevét az Esterházy családról kapta, hiszen ez volt a legkedvesebb süteményük. A régi magyar süteményrecepteket böngészve rájövünk, hogy eléggé kötött a hogyan kérdés: a lapok száma lehet négy vagy öt is, a krém pedig vajas főzött krém, amelyet alkohollal - rummal, amaretto-val, konyakkal vagy kávéval - bolondítottak.
Miele Főzőiskola: Eredeti dobostorta
A zserbó szintén elmaradhatatlan az ünnepi asztalokról. A sütemény atyjának nevében kis magyarosítás szükséges, hiszen Gerbeaud Emilhez lehet kötni, aki svájci születésű mesterként 1884-ben költözött Magyarországra. Bár a legenda szerint ő alkotta a zserbót, számos szakmabeli kétségbe vonja ezt, és akár a flódni családjához is köti a süteményt, mint annak „kistestvérét”.
Krémesek és habos csodák
A maga egyszerűségében rejlik csodálatossága a képviselőfánknak, mely se nem képvisel semmit, se nem fánk. Égetett tésztasapkák között ücsörög a tejszínhab és a főzött vaníliakrém. A krémesek családjába tartozik a Francia krémes is, melynek ősét már 1840-ben Czifray István a Magyar Nemzeti Szakácskönyvben „vaníliás pástétom”-ként emlegette. Végül Ruszwurm Vilmosnak köszönhetjük a mai krémest, aki a tojásfehérje habot lecserélte tejszín alapúra, lazítva a textúrán.
Talán a rigójancsinak van a legkedvesebb legendája: a cigány muzsikus, Rigó Jancsi és a belga Chimay herceg fiatal milliomos felesége, Clara Ward szerelmének egyik záloga volt a desszert. Bár a romantikát kicsit félretolván, az igazi sztori annyi lehetett, hogy egy pesti cukrász új fejlesztésű süteményét a Rigó Jancsi szerelmi skandallummal népszerűsítette.
Házias sütemények és a nagyi konyhája
Minden családban akad olyan sütemény, melyet senki más, csak a nagymama tud tökéletesen elkészíteni. Egy igazán jó recepttel azonban még őt is le tudod fölözni. A flódni például a zsidó konyhaművészet egyik fontos desszertje, mely mákot, diót, almát és szilvalekvárt rétegel. Már 1695-ben Misztótfalusi Kis Miklós említi az almás-diós bélest, de a végérvényes recept a 18-19. századi Fluden családhoz köthető.
A Rákóczi-túrós neve megtéveszthet, hiszen a fejedelemhez nem sok köze van, Rákóczi János cukrászmesterhez annál inkább, aki 1958-ban a világkiállításon mutatta be ezt az omlós, vaníliás tésztájú, túrós töltelékkel és tojáshab-ráccsal készült finomságot. Hasonlóan népszerű a somlói galuska, amelyet 1950-ben a Gundel étterem főpincére, Gollerits Károly álmodott meg, és a fóti Somlyó dombról neveztek el (bár Brüsszelben elírták a nevét).
Retró hangulatú desszertek
A kókuszgolyó igazi gyerekkedvenc, amelynek története a svéd „negerboll” desszertből indulhatott, de nálunk a főtt, áttört burgonyás alapú változat is elterjedt. A kürtőskalács pedig Erdély különleges specialitása, amely a 18. században hódította meg Magyarországot. Ahogy a mondás tartja: „ha van formád és lehetőséged, próbáld ki te is parázson”, de a modern konyhában már tűzhelyen vagy sütőben is elkészíthető.
A sor végtelen: a Lajcsi szelet mézes tésztája, a lakodalmas barack színes félgömbjei vagy a diós kosárka mind-mind olyan klasszikusok, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne egy boldog magyar ünnep. A sütemények nemcsak édesek, hanem a történelmünk, a kultúránk és a közös emlékezetünk morzsái is. Akár bonyolult tortáról, akár gyorsan elkészíthető kevert süteményről legyen szó, a lényeg a gondos választás és a szeretet, amivel az asztalra kerülnek.
tags: #orok #klasszikus #sutemeny